Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2018
|
|
- Hanna Törökné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Neurotranszmisszió Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2018
2 Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni? Szinaptopátia: olyan idegrendszert érintő betegségek, amelyekben a szinapszisok zavara elsődleges fontosságú
3 Kulcspontok 1. A szinapszis fogalma, osztályozása 2. Jelátvitel a szinapszisokban 3. A neurotranszmitterek fogalma és osztályozása 4. A jelentősebb transzmitterrendszerek szerveződése és funkciója 5. Nem konvencionális transzmisszió: axon-glia kapcsolat, retrográd szignalizáció és volumentranszmisszió
4 1. A szinapszis fogalma, osztályozása
5 A szinapszisok definíciója és osztályozása Szinapszis: Az axonok nem folytatólagosak, csak érintkeznek a dendritekkel vagy a neuronok sejttestével. A neuronokat összekötő kapcsolódási pontokat hívjuk szinapszisoknak. A. KÉMIAI (neurotranszmitter - receptor) B. ELEKTROMOS (gap junction = réskapcsolat) I. A kapcsolódás típusa alapján: Axodendritikus Axosomaticus Axoaxonális Axomyelinitikus II. A transzmitter típusa és funkciója alapján: 1. Excitatoros (Gray I: aszimmetrikus, glutamát, szferikus vezikulák) 2. Inhibitoros (Gray II: szimmetrikus, GABA, ovális vezikulák) 3. Modulátoros (monoaminok, kis dense core vezikulák) 4. Peptid (nagy dense core vezikulák)
6 Tiszta vezikulák Spine (tüske) Dense core vezikulák Axospinosus szinapszis Dendrit Shaft szinapszis Gray I Aszimmetrikus Glutamát Gray II Szimmetrikus GABA Sejttest Axon Axodendritikus Axoaxonális Posztszinaptikus denzitás Posztszinaptikus (PSD) denzitás (PSD) Axosomaticus
7 A szinapszisok molekuláris diverzitása
8 2. Jelátvitel a szinapszisokban
9 Az elektromos szinapszis jellemzői, összehasonlítás a kémiai szinapszissal ELEKTROMOS Connexon pórus (6 connexin hemichannel) Kis molekulák passzív, kétirányú diffúziója Gyors: minimális szinaptikus késés Neuronaktivitás szinkronizálása Gliahálózatok Másodlagos hírvivők átjuttatása (camp) KÉMIAI Nincs póruskapcsolat a membránok között (transzmitter és receptor kell) Szinaptikus késés: 1-1,5 ms Egyirányú (pre posztszinaptikus) (DE: retrográd transzmisszió)
10 A kémiai neurotranszmisszió időben egymást követő folyamatai ASTROGLIA: háromosztatú - tripartite - szinapszis része Gliasejt Vezikulában tárolt transzmitter 2. Akciós potenciál eléri a preszinaptikus terminált 3. Feszültségfüggő kalciumcsatornák megnyílása 4. Kalcium beáramlása 5. Kalcium hatására vezikulafúzió 6. Transzmitter felszabadulása a szinaptikus résbe 7. Transzmitter kötődése a posztszinaptikus membrán receptoraihoz 8. Ioncsatorna megnyílása/másodlagos hírvivő aktivációja 9. A posztszinaptikus áram excitatoros vagy inhibitoros posztszinaptikus potenciált (EPSP, IPSP) okoz 10. Neurotranszmitter eltávolítása a szinaptikus résből (glia, preszinaptikus visszavétel, enzimatikus lebontás) 11. A vezikula leválása a preszinaptikus membránról (recirkuláció)
11 1. Vezikula dokkolása aktív zóna A preszinaptikus vezikulák fúziójának mechanizmusa 2. SNARE-komplex kialakulása 3. Kalciumsynaptotagmin kötés 4. Membránfúzió, pórus létrejötte Vezikulafúzióban fontos proteinek: Vezikuláris: synaptobrevin, synaptotagmin Preszinaptikus membrán: SNAP-25, syntaxin Botulinum toxin (BOTOX) és tetanus toxin: preszinaptikus proteinek degradációja N-típusú feszültségérzékeny preszinaptikus kalciumcsatornák (omega-konotoxin gátolja) Kvantált transzmitterfelszabadulás (1 vezikula transzmittermennyisége = 1 kvantum) Szinaptikus potenciáció: magas frekvenciájú preszinaptikus akciós potenciálok fokozott válasz Kalcium-kalmodulin dependens protein kináz II synapsin: új vezikulák dokkolása SNARE = SNAP Receptor (Soluble NSF [N-ethymaleimide-sensitive factor] Attachment Protein Receptor)
12 A lokális potenciálok ionális háttere: posztszinaptikus potenciálok Depolarizáció Serkentő transzmitter Elektrotónusos terjedés Klorid/kálium csatorna Posztszinaptikus neuron Gátló transzmitter Hiperpolarizáció Elektrotónusos áramok Axondomb EPSP + IPSP összegződése EPSP (excitatoros posztszinaptikus potenciál) A posztszinaptikus membrán lokális, gradált depolarizációja Na + vagy Ca 2+ beáramlása a posztszinaptikus terminálba Serkentő transzmitterek: glutamát, acetilkolin IPSP (inhibitoros posztszinaptikus potenciál) A posztszinaptikus membrán lokális, gradált hiperpolarizációja Cl - beáramlása (GABA-A receptor) vagy K + kiáramlása Gátló transzmitterek: GABA, glicin
13 Térbeli (spatialis) szummáció: számos dendrit egyidejű elektrotónusos depolarizációja (EPSP 1-3) eljut a sejttestre és összegződik az axondombon küszöb elérése, akciós potenciál az axonon (AP A ) Időbeli (temporalis) szummáció: az időben egymást követő, nem lecsengő EPSP-k összeadódnak küszöb elérése, akciós potenciál az axonon (AP A ) Akciós potenciál Akciós potenciál Összegzett EPSP Depolarizáló áramok Depolarizáló áramok Összegzett EPSP
14 A primer szenzoros neuron Dorsalis szarv Receptor Spinalis ganglion Receptorsejtek, idegvégződés: gradált receptorpotenciál Szinapszis Sejttest Perifériás nyúlvány (dendron) Sejttest: - ganglion spinale - agyidegek érződúcai (pl. Gasser-dúc) Centrális nyúlvány Axon Axonterminális (gerincvelő dorsalis szarv) Transzmitterfelszabadulás: glutamát, aszpartát, SP/CGRP, egyéb peptidek, NO
15 Extracellularis tér A receptorpotenciál ionális háttere Szenzoros idegvégződés Mechanoszenzitív kationcsatornák a szenzoros idegvégződésnél Intracellularis tér Küszöb Ioncsatornák zárva Membránfeszülés, ioncsatornák nyílnak Gyenge inger Közepes inger Erős inger Receptor potenciál Receptor potenciál Receptor potenciál Akciós potenciál Receptorpotenciál: az inger erősségét követő, fokozatos (gradált), lokális, dekrementummal terjedő depolarizáció küszöb elérése akciós potenciál
16 3. A neurotranszmitterek fogalma és osztályozása
17 A klasszikus neurotranszmitterek jellemzői Jelen van a preszinaptikus terminálban Preszinaptikus depolarizáció hatására kalcium-függő úton felszabadul Specifikus receptorok jelen vannak a posztszinaptikus membránban Specifikus mechanizmusok terminálják a hatását (reuptake transzporter a preszinaptikus membránban, lebontó enzim, glia) Dale-elv: a neuron minden axonvégződéséből ugyanaz a transzmitter szabadul fel Kotranszmitter: nagyfrekvenciájú ingerlés alatt felszabaduló peptidek, elnyújtott EPSP acetilkolin - vasoactive intestinal polypeptide (VIP) noradrenalin - neuropeptid Y (NPY) glutamát - substance P (SP)/calcitonin-gene related peptide (CGRP)
18 A neurotranszmitterek osztályozása 1. Acetilkolin 2. Aminosavak (glutamát, glicin, GABA) 3. Biogén aminok (dopamin, noradrenalin, adrenalin, hisztamin, szerotonin) 4. Peptidek (endogén opiátok [endorfinok, enkefalinok, dinorfinok], SP, CGRP, VIP) 5. Gázok (NO, CO, H 2 S) 6. Lipidek (endocannabinoidok, prosztaglandinok) 7. Purinszármazékok (adensoin, ADP, ATP).
19 A neurotranszmitter-receptorok osztályozása: ionotróp és metabotróp receptorok Ionotróp: ligandfüggő ioncsatorna Metabotróp: G-proteinhez kapcsolt receptor 1. Transzmitter kötődése Szinaptikus rés 1. Transzmitter kötődése 2. Csatorna nyílása 5. Ion beáramlása Posztszinaptikus 4. Ioncsatorna megnyílása 3. Ion beáramlása a posztszinaptikus részbe 2. G-protein aktiválódása 3. G-protein alegység vagy messenger modulálja az ioncsatornát
20 4. A jelentősebb transzmitterrendszerek szerveződése és funkciója
21 Transzmitter Sejttest helye Receptorok Funkció Acetilkolin N. basalis Meynerti Vegetatív neuronok Motoros véglemez Glutamát Neocortex piramissejtjei (legelterjedtebb transzmitter) GABA (gammaamino-vajsav) Acetilkolin és az aminosav transzmitterek Neocortex interneuronjai Purkinje-sejtek (cerebellum) Striatum Ionotróp: nikotinos Metabotróp: muszkarinos (M1-M4) Ionotróp: NMDA, AMPA, kainát Metabotróp: mglur1- R8 Ionotróp: GABA-A/C Metabotróp: GABA-B Figyelem, memória Szimpatikus preganglionaris Paraszimpatikus pre- /postganglionaris Általános excitatoros transzmitter Tanulás, plaszticitás Neurodegeneráció Általános inhibitoros transzmitter Kérgi oszcillációk Szorongás, vigilitás Glicin Gerincvelő Agytörzs Ionotróp: GlyR Gerincvelő gátló transzmittere
22 Transzmitter Sejttest helye Receptorok Funkció Noradrenalin Locus coeruleus Szimpatikus postganglionaris neuronok Dopamin Substantia nigra (pars compacta) Ventralis tegmentalis area Metabotróp: Alfa 1-2 Béta 1-3 Szerotonin Raphe magcsoport Metabotróp: 5-HT1-7 (5-HT3 kivételével) Ionotróp: 5-HT3 Hisztamin N. tuberomammalis (posterior hypothalamus) Biogén aminok (monoaminok) Figyelem, vigilitás, szorongás (alarm reakció) Szimpatikus vegetatív hatás Metabotróp: D1-D5 Jutalom, motiváció Mozgásszabályozás Magasabb kognitív működések Metabotróp: H1-4 Ionotróp: HisCl (histamine-gated chloride channel) Érzelmi funkciók Alvás, étvágy Neuroendokrin funkciók Alvás-ébrenlét, vigilitás Étvágy
23 Az agytörzsi monoaminerg rendszerek funkcionális szerveződése Funkció: jel/zaj arány növelése a glutamáterg/gaba-erg szinapszisoknál Thal/BG DA Limbikus Cortex Három fő célpont: 1. Thalamus/basalis ganglionok: vigilitás, mozgásszabályozás 2. Limbikus rendszer (hippocampus, amygdala): memória, érzelmek 3. Prefrontalis cortex: magasabb szintű kogníció Dopaminerg neuronok: hisztológia és PET 5HT szerotonin, NE noradrenalin, DA dopamin Thal/BG thalamus/basalis ganglion
24 Agytörzsi monoaminerg központok vizualizálása emberben (neuromelanin-szenzitív MRI) DOPAMIN Substantia nigra Ventralis tegmentalis area (VTA) NORADRENALIN Locus coeruleus
25 Néhány kiemelt neurotranszmitter keletkezése, inaktivációs mechanizmusa és receptorai 1. A glutamát GABA rendszer Glutamin Glutamát Glia Glutamin Glutamát Glükóz glutamin glutamát GABA Glutamát dekarboxiláz (GAD) + B6 vitamin GABA szukcinát, gamma-hidroxibutirát (GHB) Reuptake elimináció univerzális mechanizmusa konvencionális transzmittereknél: Preszinaptikus: Na + -hoz kapcsolt másodlagos aktív szimport Vezikulába bejutás: H + -hoz kapcsolt másodlagos aktív antiport
26 Reuptake: Monoaminok Acetilkolin GABA Glutamát
27 A glutamát-gaba rendszer legfontosabb ionotróp receptorai Benzodiazepin GABA GABA Glutamát Glicin Inhalációs anesztetikumok Etanol Gátló, klorid-ioncsatorna Serkentő, nem szelektív kationcsatorna NMDA N-metil-D-aszpartát
28 2. Acetilkolin és a katekolaminok (noradrenalin, adrenalin, dopamin) 3. Szerotonin Keletkezés: triptofán 5-hidroxi-triptofán 5-hidroxi-triptamin Elimináció: reuptake (SERT szerotonin transzporter), Monoamino-Oxidáz-A (MAO-A) bontja le (fő metabolit: 5-hidroxi-indolacetát) 4. Hisztamin Keletkezés: hisztidin hisztamin Elimináció: Szinaptikus Hisztamin-N-Metiltranszferáz
29 Neurotranszmitter-receptorok jelátviteli útjai Ionotróp receptor Kation Nikotinos acetilkolin Glutamát: NMDA, AMPA Szerotonin: 5-HT3 Anion (klorid) GABA-A/C GlyR HisCl Metabotróp receptor camp (Gs) Noradrenalin: béta1-3 Dopamin: D1,D5 Hisztamin: H2 5-HT4-7 camp (Gi) Noradrenalin: alfa2 Acetilkolin: M2 Dopamin: D2 GABA-B mglu 5-HT1 IP3/DAG (Gq) M1 Alfa1 mglu H1 5-HT2 cgmp NO
30 5. Nem konvencionális transzmisszió: axon-glia kapcsolat, retrográd szignalizáció és volumentranszmisszió
31 Az intraneuronalis (axonalis) transzportfolyamatok Szinapszis Sejttest Axon KINESIN: anterográd transzport Szinaptikus alkotók (pl. vezikulák) Peptidtranszmitterek Citoszkeleton alkotói DYNEIN: retrográd transzport Degradációs maradványok Neurotrofikus szignálok Neuroinvazív vírusok (pl. herpes simplex) Mikrotubulushoz kapcsolódó fehérjék (pl. tau) neurodegeneráció (pl. Alzheimer-kór)
32 Axomyelinitikus szinapszis Oligodendroglia Axon AMPA NMDA
33 Klasszikus és retrográd neurotranszmisszió 1. CB1 receptor: endokannabinoid (EC) szignál (anandamid, 2-arachidonoilglicerol) 2. NGF (nerve growth factor): retrográd trofikus szignál Klasszikus Endokannabinoid NO Retrográd NGF 3. NO (nitrogén monoxid) L-Arginin - citrullin átalakulás NO-szintáz (NOS1) hatására cgmp protein kináz G indukciója S-nitroziláció (poszttranszlációs modifikáció, pl. cisztein) NMDA-moduláció Direkt hatás a DNS-re Szabadgyök
34 Nem szinaptikus neurotranszmisszió: volumentranszmisszió Neurotranszmitter A és B diffúzióval eljut és hat a saját szinapszisától (1) távoli helyeken, ha van receptora (2-es nyíl) Extraszinaptikus receptorok, gyógyszerek hatása Példa: dopamin (DA) hatása a prefrontalis cortexben, (magasabb szintű kognitív működés és a motiváció/figyelem kapcsolata)
Neurotranszmisszió. Prof. Dr. Kéri Szabolcs. SZTE ÁOK, Élettani Intézet, Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni?
Neurotranszmisszió Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2019 Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni? Szinaptopátia:olyan idegrendszert érintő betegségek, amelyekben a szinapszisok zavara
RészletesebbenAz idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor
Részletesebbena. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan
Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás
RészletesebbenA somatomotoros rendszer
A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
RészletesebbenA sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János
A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
RészletesebbenA kémiai szinapszis (alapok)
A preszinapszis A kémiai szinapszis (alapok) preszinaptikus neuron 1 akciós potenciál 2 Ca 2+ axon végbunkó (preszinapszis) Ca 2+ szinaptikus vezikula feszültség-függő Ca 2+ csatorna citoplazma szinaptikus
RészletesebbenPszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai
Pszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai Kéri Szabolcs 1 1. Alapfogalmak: anatómia, fiziológia 2. Funkcionális lokalizáció az agyban 3. Szinapszisok és neurotranszmitterek 4. A neurotranszmisszió molekuláris
RészletesebbenSejt - kölcsönhatások az idegrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok
RészletesebbenSzignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt
Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt apoláros szerkezet (szabad membrán átjárhatóság) szteroid hormonok, PM hormonok, retinoidok hatásmech.: sejten belül
RészletesebbenProf. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet 2018
Az autonóm (vegetatív) idegrendszer Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet 2018 VEGETATÍV vagy AUTONÓM IDEGRENDSZER Simaizmok, szívizom, mirigyek működtetéséért felelős zsigeri motoros rendszer.
RészletesebbenIONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel
IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenEgy idegsejt működése
2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán
RészletesebbenJelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ
Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ Tanulási támpontok 6. és 7. Dr. Kékesi Gabriella 2019 6. Receptorok, szignáltranszdukció - jelátviteli mechanizmusok Ismertesse a mediátorok
RészletesebbenKommunikáció. Sejtek közötti kommunikáció
Kommunikáció Sejtek közötti kommunikáció soksejtűekben elengedhetetlen összehangolni a sejtek működését direkt és indirekt kommunikáció direkt kommunikáció: rés-illeszkedés (gap junction) 6 connexin =
RészletesebbenIDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója
IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója A Golgi-impregnáció kulcsfontosságú módszer a struktúra megismerésében rer: tigroid vs Nissl rögök Tigroid: Lenhossék
Részletesebben1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?
Sejtbiológia ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-02-25 20:35:53 : Felhasznált idő 00:01:02 Név: Minta Diák Eredmény: 0/121 azaz 0% Kijelentkezés 1. Mi jellemző a connexin fehérjékre? (1.1)
RészletesebbenA sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban
A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban 17. Központi idegrendszeri neuronok ingerületi folyamatai és szinaptikus összeköttetései 18. A kalciumháztartás zavaraira
RészletesebbenInterneurális kommunikáció
Interneurális kommunikáció 2010/2011 Sejtélettan II. Szinapszisok osztályozása Na channel Transmitter vesicle Local circuit current Na 2+ Ca channel PRE- SYNAPTIC Ca++ PRE- SYNAPTIC Ca-induced exocytosis
RészletesebbenSejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben és az immunrendszerben A sejttől a szervezetig A sejtek között, ill. a sejtek és környezetük közötti jelátviteli folyamatok összessége az a struktúrált kölcsönhatásrendszer,
RészletesebbenSzinaptikus folyamatok
Szinaptikus folyamatok Jelátvitel az idegrendszerben Elektromos szinapszisok Kémiai szinapszisok Neurotranszmitterek és receptoraik Szinaptikus integráció Szinaptikus plaszticitás Kettős információátvitel
RészletesebbenJelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ
Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ Tanulási támpontok 6. és 7. Dr. Kékesi Gabriella 2018 6. Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Ismertesse a mediátorok (jelátvivő
RészletesebbenAZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin
1 AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin Az idegszövet elektromos impulzusok generálására és gyors továbbítására specializálódott szövetféleség, idegsejtekből és gliasejtekből épül fel. Az egyedfejlődés során a
RészletesebbenAz idegi működés strukturális és sejtes alapjai
Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai Élettani és Neurobiológiai Tanszék MTA-ELTE NAP B Idegi Sejtbiológiai Kutatócsoport Schlett Katalin a kurzus anyaga elérhető: http://physiology.elte.hu/agykutatas.html
Részletesebben9. előadás Sejtek közötti kommunikáció
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenA sejtek membránpotenciálja (MP)
A sejtek membránpotenciálja (MP) XVIII. sz. Galvani, Aldani: "állati elektromosság" az izom és az idegszövet elektromosan ingerlékeny az izom és az idegszövet elektromosan vezetıképes 1939, Hodgkin és
Részletesebben2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.
2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton
RészletesebbenAz idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése
Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer
RészletesebbenDebreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása Panyi György www.biophys.dote.hu Mesterséges membránok
RészletesebbenTranszportfolyamatok a biológiai rendszerekben
A nyugalmi potenciál jelentősége Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben Transzportfolyamatok a sejt nyugalmi állapotában a sejt homeosztázisának (sejttérfogat, ph) fenntartása ingerlékenység érzékelés
RészletesebbenAz ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika
Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Panyi György 2014. November 12. Mesterséges membránok ionok számára átjárhatatlanok Iontranszport a membránon keresztül:
RészletesebbenJellegzetességek, specialitások
Fájdalom Jellegzetességek, specialitások Szomatoszenzoros almodalitás Védelmi funkcióval bír Affektív/emocionális aspektusa van A pillanatnyi környezetnek hatása van az intenzitásra Ugyanaz az inger másoknál
RészletesebbenLimbikus rendszer Tanulás, memória
Limbikus rendszer Tanulás, memória Limbikus kéreg Részei: septum, area piriformis, preapiriformis, amygdala, hippocampus, hypothalamus thalamus bizonyos részei. Limbikus rendszer: Funkciója: motiváció,
RészletesebbenS-2. Jelátviteli mechanizmusok
S-2. Jelátviteli mechanizmusok A sejtmembrán elválaszt és összeköt. Ez az információ-áramlásra különösen igaz! 2.1. A szignál-transzdukció elemi lépései Hírvivô (transzmitter, hormon felismerése = kötôdés
RészletesebbenSejtek közötti kommunikáció
Sejtek közötti kommunikáció Szerv/szövet homeosztázisa szempontjából fontos: A sejt érzékeli a változásokat környezetében és arra megfelelő választ ad. Többsejtűekben a szignál molekulák koordinálják a
RészletesebbenIntracelluláris és intercelluláris kommunikáció
Intracelluláris és intercelluláris kommunikáció Transzportfolyamatok a sejten belül Ciklózis: Az endoplazma sejten belüli (sejtmag körüli) áramlása A ciklózis teszi lehetővé, hogy a sejten belül az egyik
RészletesebbenReceptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok
Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Sántha Péter 2016.09.16. A sejtfunkciók szabályozása - bevezetés A sejtek közötti kommunikáció fő típusai: Endokrin Parakrin - Autokrin Szinaptikus
Részletesebben2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenIII./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok
III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia Ez az anyagrész az önálló fejfájások pathomechanizmusát foglalja össze. A tüneti fejfájások kóreredetét terjedelmi okokból nem tárgyaljuk. III./2.2.1.: Anatómiai
RészletesebbenA magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer
A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer A magatartási válasz A külső vagy belső környezetből származó ingerekre adott komplex (szomatikus, vegetatív, endokrin) válaszreakció A magatartási választ
RészletesebbenJelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenKolin-acetiltranszferáz
Kolin-acetiltranszferáz Neurotranszmitter-kritériumok: Szintetizáló enzim-készlet ( kulcs-enzimek ) Tároló-rendszer (vezikuláris transzporterek) Felvevő /lebontó rendszer Adagolással posztszinaptikus válasz
RészletesebbenNeurobiology. Introduction to neurosciences for Cognitive MSs.
Neurobiology Introduction to neurosciences for Cognitive MSs. The Action Potential 2004 John Wiley & Sons, Inc. Huffman: PSYCHOLOGY IN ACTION, 7E Synaptic Transmission and Brain Neurochemistry Synapse
RészletesebbenTartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 1 Rövidítések jegyzéke... 3 Ábrák és táblázatok jegyzéke... 5 Ábrák... 5 Táblázatok... 5 Bevezetés... 6 Irodalmi háttér... 8 Komplex öröklõdésû jellegek
RészletesebbenAz idegrendszeri alapműködése, felépítése
Az idegrendszeri alapműködése, felépítése Golgi-impregnációval készült metszetek eredeti rajzai Agykérgi sejtek képe Golgi impregnációs metszeteken Információáramlás iránya Neurontípusok bemeneti zóna
RészletesebbenA pályázat célul tűzte ki a gerincvelői nociceptív ingerületfeldolgozást végző érző és a gerincvelői szintű motoros működéseket irányító mozgató
A pályázat célul tűzte ki a gerincvelői nociceptív ingerületfeldolgozást végző érző és a gerincvelői szintű motoros működéseket irányító mozgató neuronhálózatok vizsgálatát. A munkaterv célkitűzéseinek
RészletesebbenA tanulási és emlékezési zavarok pathofiziológiája. Szeged,
A tanulási és emlékezési zavarok pathofiziológiája Szeged, 2015.09.09 Szerkezet, működés, információáramlás, memória, tanulás: 1. Neokortex 2. Limbikus rendszer Limbikus rendszer és a memória Paul Broca
RészletesebbenJegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban
Jegyzőkönyv dr. Kozsurek Márk A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban című doktori értekezésének házi védéséről Jegyzőkönyv dr. Kozsurek
RészletesebbenSejtek közötti kommunikáció
Sejtek közötti kommunikáció Szerv/szövet homeosztázisa szempontjából fontos: A sejt érzékeli a változásokat környezetében és arra megfelelő választ ad. Többsejtűekben a szignál molekulák koordinálják a
RészletesebbenCa 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus
Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus Ravi L. Rungta, Louis-Philippe Bernier, Lasse Dissing-Olesen, Christopher J. Groten,Jeffrey M. LeDue,
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenAz agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5.
Az agy betegségeinek molekuláris biológiája 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5. Alzheimer kór 28 Prion betegség A prion betegség fertőző formáját nem egy genetikai
RészletesebbenII. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM
II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer
RészletesebbenA jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ
A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet 1. Endokrin szignalizáció: belső elválasztású mirigy véráram célsejt A jelátvitel:
RészletesebbenIoncsatorna szerkezetek
Jellegzetes Ioncsatorna szerkezetek Ördög Balázs Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Kapuzás Feszültség szabályozott Voltage-gated Fesz. szab. Na +, +, Ca 2+ 2+,, K + + csatornák channels Transiens
RészletesebbenSzinapszis, szinaptogenezis
Szinapszis, szinaptogenezis en passant és terminális szinapszisok parakrin szinapszis Kémiai szinapszis Jena, B.J., J. Cell. Mol. Med. Vol 8, No 1, 2004 SNARE proteins ("SNAP and NSF a>achment receptors")
RészletesebbenÉrzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői Receptor felépítése MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb
RészletesebbenBari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet
A membránpotenciál eredete. A diffúziós potenciál, Donnan-potenciál, Goldmann-potenciál, a Nernst-Planckegyenlet. A nyugalmi és akciós potenciál (általános jellemzői, ionáramok). Bari Ferenc egyetemi tanár
RészletesebbenA sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa. kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok
A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok A kommunikáció módjai szomszédos sejtek esetén autokrin
RészletesebbenVezikuláris transzport
Molekuláris Sejtbiológia Vezikuláris transzport Dr. habil KŐHIDAI László Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. november 3. Intracelluláris vezikul uláris transzport Kommunikáció
RészletesebbenCzB 2010. Élettan: a sejt
CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal
RészletesebbenElemi idegi működések, az idegrendszer felépítése és működésének alapjai
Elemi idegi működések, az idegrendszer felépítése és működésének alapjai Golgi-impregnációval készült metszetek eredeti rajzai agykérgi sejtek képe Golgi-impregnációs metszeteken Santiago Ramón y Cajal
RészletesebbenAsztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA NOVEMBER
Asztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA 2017. NOVEMBER Az Alzheimer kór Neurodegeneratív betegség Gyógyíthatatlan 65 év felettiek Kezelés: vakcinákkal inhibitor molekulákkal
RészletesebbenÉrzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb szintű kódolás
RészletesebbenFEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL
Eke András, Kollai Márk FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL Szerkesztette: Ivanics Tamás Semmelweis Kiadó www.semmelweiskiado.hu B u d a p e s t, 2 0 0 7 Szerkesztette: Ivanics Tamás egyetemi docens, Semmelweis
RészletesebbenÚj szignalizációs utak a prodromális fázisban. Oláh Zita
Új szignalizációs utak a prodromális fázisban Oláh Zita 2015.10.07 Prodromális fázis Prodromalis fázis: De mi történik?? Beta-amiloid: OK vagy OKOZAT? Beta-amiloid hogyan okozhat neurodegenerációt? Tau
RészletesebbenSpeciális működésű sejtek
Speciális működésű sejtek Mirigysejt Izomsejt Vörösvérsejt Idegsejt Mirigysejt Kémiai anyagok termelése Váladék kibocsátása A váladék anyaga lehet: Fehérje Szénhidrát Lipid Víz+illatanyag Vörösvérsejt
RészletesebbenÉrzékszervi receptorok
Érzékszervi receptorok működése Akciós potenciál Érzékszervi receptorok Az akciós potenciál fázisai Az egyes fázisokat kísérő ionáram változások 214.11.12. Érzékszervi receptorok Speciális sejtek a környezetből
RészletesebbenAz ingerületi folyamat sejtélettani alapjai
Az ingerületi folyamat sejtélettani alapjai Dr. Oláh Attila DEOEC Élettani Intézet 2011.09.15. Alapvetések I. Mi az a membránpotenciál? Az intakt sejtmembrán elektromosan szigetel -> a rajta keresztül
Részletesebben4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2009. jan. 6. Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések orvosi élettanból
RészletesebbenA mentális zavarok neurobiológiai alapjai
A mentális zavarok neurobiológiai alapjai Kognitív neuropszichiátria kurzus, 2018 Kéri Szabolcs BME Kognitív Tudományi Tanszék Támpontok 1. A neocortex szerkezeti eltéréseink jelentősége a pszichopatológiában
RészletesebbenSZERVRENDSZER TOXIKOLÓGIA
SZERV-SZERVRENDSZER SZERVRENDSZER TOXIKOLÓGIA IDEGRENDSZER ELİADÓ DR. LEHEL JÓZSEF ÉLETTANI JELLEMZİK - FELÉPÍTÉS KÖZPONTI - PERIFÉRIÁS Akaratlagos ID Vegetatív ID * zsigeri mőködés autonóm irányítása
RészletesebbenAZ IDEGRENDSZER PLASZTICITÁSA TANULÁS. EMLÉKEZÉS (memória)
TANULÁS AZ IDEGRENDSZER PLASZTICITÁSA EMLÉKEZÉS (memória) VISELKEDÉS, MAGATARTÁS A viselkedés és a magatartás, a szervezetet ért ingerekre adott válaszok összessége, agyi működés, ami a gének és a környezet
RészletesebbenIdegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése
Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése Központi idegrendszer egyedfejlődése: Ektoderma dorsális részéből velőcső Velőcső középső és hátsó részéből: gerincvelő Velőcső elülső részéből 3 agyhólyag:
RészletesebbenIdegsejtek közötti kommunikáció
Idegsejtek közötti kommunikáció Idegrendszer funkcionális alapegysége: neuron (idegsejt) Neuronok morfológiája: Morfológia leírása: Soma és dendritek geometria leírása: dendritek száma, elágazások száma
RészletesebbenAz érzékelés biofizikájának alapjai. Érzékelési folyamat szereplői. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
Az érzékelés biofizikájának alapjai Hol érzi a fájdalmat kérdezte fogorvosa A. J. P. filozófustól Micsoda kérdés! felelte Ő Természetesen agyamban! külső, belső környezet ei specifikus transzducer Érzékelési
RészletesebbenNeurofiziológia I. Schlett Katalin Élettani és Neurobiológiai Tanszék. tel: 8380 mellék
Neurofiziológia I. Schlett Katalin Élettani és Neurobiológiai Tanszék schlettk@ludens.elte.hu tel: 8380 mellék ajánlott irodalom: From Molecules to Networks: An Introduction to Cellular and Molecular Neuroscience
RészletesebbenMembránpotenciál, akciós potenciál
A nyugalmi membránpotenciál Membránpotenciál, akciós potenciál Fizika-Biofizika 2015.november 3. Nyugalomban valamennyi sejt belseje negatív a külső felszínhez képest: negatív nyugalmi potenciál (Em: -30
RészletesebbenVazokonstrikciót kiváltó tényezők hatása a neurovaszkuláris kapcsolatra
EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Vazokonstrikciót kiváltó tényezők hatása a neurovaszkuláris kapcsolatra Dr. Szabó Katalin Judit Témavezető: Dr. Oláh László DEBRECENI EGYETEM IDEGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA
RészletesebbenFarmakodinámia. - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás. - Receptorok és felosztásuk
Farmakodinámia A gyógyszer hatása a szervezetre - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás - Receptorok és felosztásuk - A gyógyszer-receptor kölcsönhatás összefüggései Szerkezetfüggő és
RészletesebbenAZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert. Összefoglaló
AZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert Összefoglaló Az idegsejtek közt az ingerületátvitel döntően kémiai természetű, míg az idegsejten belül az elektromos jelterjedés a jellemző. A
RészletesebbenA simaizmok szerkezete
A simaizmok szerkezete simaizomsejtek: egymagvúak, orsó alakúak többegységes simaizom egyegységes simaizom Ø nincsenek réskapcsolatok (gap junction-ök) minden izomsejt külön működik v nincs akciós potenciál
RészletesebbenÉrzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb szintű kódolás
RészletesebbenIONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-
Ionáromok IONCSATORNÁK 1. Osztályozás töltéshordozók szerint: 1. pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ 2. negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-3. Non-specifikus kationcsatornák: h áram 4. Non-specifikus anioncsatornák
RészletesebbenDroghasználat korai és késői hatásainak észlelése különböző pszichiátriai rendszerekben
Droghasználat korai és késői hatásainak észlelése különböző pszichiátriai rendszerekben Kezdetben a szenvedély idegen, később vendég, végül úr a házban Ma, amikor addiktológiáról beszélünk, egy olyan tudományterületre
RészletesebbenÉlettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév
Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)
RészletesebbenSzignalizáció - jelátvitel
Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,
RészletesebbenAz alvás biológiája. Lőrincz Magor
Az alvás biológiája Lőrincz Magor mlorincz@gmail.com Alvás a. Szerepe b. cirkadián ritmusok, mechanizmusai b. elektromos jelenségek, mechanizmusai c. szabályzás d. alvászavarok Alvás a. Szerepe b. cirkadián
RészletesebbenA sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok
A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok kémiai anyag közvetítése a jeladó - jel - csatorna - jelfogó rendszerben szöveti hormon hormon szövet közötti tér véráram neurotranszmisszió neurotranszmitter
RészletesebbenA MONOAMIN TRANSZPORTEREK FUNKCIONÁLIS SAJÁTSÁGAI: DEPRESSZIÓVAL KAPCSOLATOS KLINIKAI VONATKOZÁSOK
MTA Doktora Pályázat Doktori Értekezés A MONOAMIN TRANSZPORTEREK FUNKCIONÁLIS SAJÁTSÁGAI: DEPRESSZIÓVAL KAPCSOLATOS KLINIKAI VONATKOZÁSOK DR. KISS JÁNOS MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Gyógyszerkutatási
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenDr. Lendvai Balázs Preszinaptikus moduláció megfigyelése 2-foton képalkotással A téma címe:.. A kutatás időtartama: Témavezető neve:..
A KUTATÁSI TÉMA SZAKMAI E Témavezető neve:.. Dr. Lendvai Balázs Preszinaptikus moduláció megfigyelése 2-foton képalkotással A téma címe:.. A kutatás időtartama: 2002-2005 1. Dendrittüskék motilitásának
RészletesebbenAsztroGlia - neuron interakció
2011.04. 06. AsztroGlia - neuron interakció protoplazmás asztroglia (szürkeállomány); rostos asztroglia (fehérállomány); oligodendroglia (CNS); Schwann sejt (PNS); radiális glia (cortex); Bergmann glia
RészletesebbenSejtek közötti kommunikáció:
Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes
RészletesebbenA membránpotenciál. A membránpotenciál mérése
A membránpotenciál Elektromos potenciál különbség a membrán két oldala közt, E m Cink Galvani (1791) Réz ideg izom A membránpotenciál mérése Mérési elv: feszültségmérő áramkör Erősítő (feszültségmérő műszer)
Részletesebben