Szénhidrátok és glikobiológia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szénhidrátok és glikobiológia"

Átírás

1 Szénhidrátok és glikobiológia A leggyakoribb monoszaccharidok és rövidítésük nómenklatúra: Arabinóz Ara Fruktóz Fru Fukóz Fuc Galaktóz Gal Glükóz Glc (Dextróz) Mannóz Man Ramnóz Rha Ribóz Rib Xilóz Xyl Glükuronsav GlcA Galaktózamin GalN Glükózamin GlcN N-acetil-galaktózamin GalNAc N-acetil-glükózamin GlcNAc Muraminsav Mur N-acetil-muraminsav Mur2Ac N-acetil-neuraminsav Neu5Ac (Sziálsav Sia) 1

2 Glükóz származékok GlcNAc, MurNAc: pl. bakteriális sejfal GlcNAc Fuc: pl. glikolipidek, glikoproteinek Glc Neu5Ac (sziálsav; C9): pl. szialoglikoprotein (metasztatikus ráksejteken sok!); gangliozidok (glikoszfingolipid + sziálsav) muraminsav N-acetil-muraminsav Fuc Neu5Ac Vér glükóz-szint és mérése Vér glükóz konc.: ~5 mm Mérése (múlt): Fehling reakció (redukáló cukor mérése) komplex cukorsavak + Cu 2 O (vörös) Mérése (jelen: glükoszenzorok, elektrokémiai bioszenzorok): -D-glükóz + O 2 D-glükonsav- -lakton +H 2 O 2 glükóz-oxidáz (FAD) 2

3 Hb (és egyéb protein) glikáció Átlag glükóz-szint jelzője ( 4 hónap): glikált Hb (normál: 5%, nem kezelt diabetesz: 13%, kezelt: 7%) Glikáció: nemenzimatikus folyamat Schiff-bázis, oxidáció, dehidráció stb. AGE ( advanced glycation end products ) ha sok glikált fehérje patogén elváltozások (és öregedés) Glikáció Hb v. más fehérje NH 2 Glc ketoamin Schiff-bázis Glikált Hb AGE Fehérje keresztkötések Vese, retina, kardiovaszkuláris problémák Diszacharidok acetál hemiacetál laktóz -D-galaktopiranozil-(1 4)- -Dglükopiranóz maltóz α-d-glükópiranozil-(1 4)-D-glükopiranóz -D-fruktofuranozil-α-D-glükopiranozid (nem redukáló cukor) szukróz trechalóz α-d-glükopiranozil-α-d-glükopiranozid (nem redukáló cukor) O-glikozidos kötés nómenklatúra! Maltóz: Glc(α1 4)Glc Laktóz: Gal( 1 4)Glc Szukróz (szacharóz): Fru(2 α1)glc Trechalóz (rovar hemolimfa): Glc(α1 α1)glc 3

4 Poliszacharidok (glikánok) Homo- és hetero-, egyenes és elágazó Cellulóz (10 12 t/év) (lineáris, ~10e Glc) Keményítő amilóz (lineáris, k-mda) + amilopektin (elágazások, <200 MDa) Glikogén cellulóz ( -1,4 kötések) nem redukáló vég redukáló vég keményítő és glikogén (α-1,4 és α-1,6 kötések) (több α-1,6 elágazás 1:10)) (máj: 7%, 0,01 M, de 0,4 M lenne Glc-ra!) Dextrán (α1 6 poli-d-glukóz, de α1 3 és más elágazások is) Kitin ( 1 4 poli-d-n-acetil-glükózamin; 10 9 t/év) Poliszacharidok α1 4 kötés térszerkezete Glikogén részlet α1 6 kötés Amilóz helikális térszerkezete (Haworth-ábrázolás) 4

5 Poliszacharidok polimer típus Ismétlődő egységek méret funkció Amilum: amilóz homo (α1 4)Glc, lineáris növény: energiatárolás amilopektin Glikogén homo homo (α1 4)Glc, α1 6 elágazás (25-30 egységenként) (α1 4)Glc, α1 6 elágazás (8-12 egységenként) <10 6 növény: energiatárolás < állat és baktérium: energiatárolás Cellulóz homo ( 1 4)Glc < növényi sejtfal Kitin homo ( 1 4)GlcNAc Dextrán homo (α1 6)Glc, α1 3 elág. Agaróz Peptidoglikán Hialuronsav hetero hetero +peptid hetero (savas) D-Gal( 1 4) 3,6- anhydro-l-gal(α1 Mur2Ac( 1 4) GlcNAc( 1 nagyon sok széles tartomány ízeltlábúak külső burok bakteriális extracelluláris adhezív, dentális plakk 1000 vörösalga sejtfal nagyon sok bakteriális sejtfal GlcA( 1 3)GlcNAc < gerinces ECM (viszkozitás) Glikokonjugátumok Peptidoglikánok Proteoglikánok Glikoproteinek Glikolipidek pl. gangliozidok (ld. lipidek) 5

6 Peptidoglikán (murein) Bakteriális sejtfal GlcNAc (NAG) + Mr2Ac (NAM) lánc + peptid kereszkötések pl. L-Ala-D-Glu-L-Lys-D-Ala (Staphylococcus aureus) (penicillin és lizozim hatásmechanizmusa!) Proteoglikánok Glikózaminoglikánok (GAG) + extracelluláris és membrán proteinek ( core protein ) Diszacharid egységek (20-60, hialuronsav: ) GlcNAc, GalNAc, GlcA, + szulfát-észter (negatív töltések!) Izületi folyadék, porc, ín, csont, szaru, bazális membrán stb. 40-féle humán proteoglikán; pl. szindekán kondroitin-szulfát keratán-szulfát heparán-szulfát, heparin heparin 3D-szerk (antitrombin kötés) dermatán-szulfát hialuronát 6

7 Proteoglikánok Szindekán (20-40 kda) szövetorganizátor, bazális membrán Extracelluláris v. 1 membránhélix + heparán- és/v. kondroitin-szulfát Ser cukor linker hialuronát aggrekán GAG GAG Proteoglikán aggregátum (Ms: 2x10 8 ; aggrekán, kondroitin- és heparán-szulf. + ECM fehérjék; fő porckomponens) Sejt és ECM kapcsolat aktin filamentum integrin proteoglikán fibronektin keresztkötött kollagén membrán 7

8 Glikoproteinek Egy vagy több oligoszaccharid lánc (az anomer C-n keresztül) kovalensen kötve (1-70%) Extracelluláris és membrán külső oldal N-kapcsolt: glikozidos kötés Asn-hoz szintézis: ER-ben kezdődik (dolichol-foszfáthoz kötve) O-kapcsolt: glikozidos kötés Ser/Thr-hoz konszenzus: Asn-X-Ser or Asn-X-Thr Példa: Példák: O-kapcsolt Példák: N-kapcsolt Glikoproteinek Elasztáz Eritropoetin (EPO) 3 N-kapcsolt, 1 O-kapcsolt oligoszacharid lánc (szürke mag : minden N-kapcsoltnál) 8

9 Szénhidrátok, mint információhordozók Cukor kód (több infó mint fehérjékben, DNS-ben!) (kb. 20-féle monoszacharid 6,4 x 10 7 hexamer) de, elágazások, szulfonálás is Oligoszacharid térszerkezete kölcsönható fehérje leolvassa Lektinek: szénhidrát-kód felismerő fehérjék sejt-sejt felismerés, szignalizáció, adhézió, targeting konkavalin-a (növényi; Man ligandum) ricin (LD 50 1,7 mg/felnőtt; Gal( 1 4)Glc ligandum) szelektinek (C-típusú, Ca 2+ -kötő, állati sejtmembrán protein) influenza vírus hemagglutinin (sziálsav ligandum) mannóz-6-foszfát receptor (transz-golgi membránfehérje) Lektinek hidrofil hidrofób Trp indol Man-6-P receptor cukor-fehérje kölcsönhatások Ricin (heterodimer) 9

10 Lektinek lipid membrán hemagglutinin neuraminidáz sziálsav kötőhely Gazdasejt membrán Influenza vírus Neuraminidáz (szialáz) gátlószer (vírus felszabadulás gátolt) Hemagglutinin (HA) Lektinek glikoprotein glikoprotein integrin P-szelektin endotélium neutrofil rolling adhézió fertőzés helye extravazáció véráram Lektin-ligandum kötődések (limfocita eljutása fertőzés helyéhez) Sejtfelismerés és adhézió 10

11 Oligoszacharid szekvenálás Tömegspektrometria: MALDI MS, MS/MS Glikomika (teljes cukorkészletek feltárása) Összefoglalás Összetett szénhidrátok Tartalék tápanyag és szerkezeti szerep Glikokonjugátumok: Peptidoglikánok ismétlődő diszaccharid egységek Proteoglikánok ismétlődő diszaccharid egységek poliszaccharid túlsúly negatív töltés hatalmas aggregátumok membrán fehérje extracelluláris fehérje Glikoproteinek N- és O- kapcsolt membrán fehérjék, szekretált fehérjék Lektinek Szénhidrát kötő fehérjék 11

R-OH H + O H O H OH H O H H OH O H OH O H OH H H

R-OH H + O H O H OH H O H H OH O H OH O H OH H H 3. Előadás ligo- és poliszacharidok Diszacharidok Defiició: Két mooszacharid kapcsolódása éter kötéssel Leírás: Összetevők, kötéstípus, térállás R- + R glikozid Csoportosítás a kötésbe résztvevő C-atomok

Részletesebben

R-OH H + O H O H OH H O H H OH O H OH O H OH H H

R-OH H + O H O H OH H O H H OH O H OH O H OH H H 3. Előadás ligo- és poliszacharidok Diszacharidok Definició: Két monoszacharid kapcsolódása éter kötéssel Leírás: Összetevők, kötéstípus, térállás R- + R glikozid Csoportosítás a kötésben résztvevő C-atomok

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok általános képlete (CH 2 O) n. A szénhidrátokat két nagy csoportra oszthatjuk:

Részletesebben

A legfontosabb szénhidrátok a szervezetben és a táplálékokban.

A legfontosabb szénhidrátok a szervezetben és a táplálékokban. Orvosi Biokémiai Intézet Semmelweis Egyetem Dr. Komorowicz Erzsébet, Dr. Törőcsik Beáta A legfontosabb szénhidrátok a szervezetben és a táplálékokban. 2017. 03. 27. 2017. 03. 30. A szénhidrátok szerepe:

Részletesebben

CHO CH 2 H 2 H HO H H O H OH OH OH H

CHO CH 2 H 2 H HO H H O H OH OH OH H 2. Előadás A szénhidrátok kémiai reakciói, szénhidrátszármazékok Áttekintés 1. Redukció 2. xidáció 3. Észter képzés 4. Reakciók a karbonil atomon 4.1. iklusos félacetál képzés 4.2. Reakció N-nukleofillel

Részletesebben

Glükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE

Glükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE Glükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE SZTE ÁOK Biokémia Intézet összeállította: dr Keresztes Margit Jellemzők - relative rövid oligoszacharid láncok ( 30) (sok elágazás) (1-85% GP

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTOK (H 2. Elemi összetétel: C, H, O. O) n. - Csoportosítás: Poliszacharidok. Oligoszacharidok. Monoszacharidok

SZÉNHIDRÁTOK (H 2. Elemi összetétel: C, H, O. O) n. - Csoportosítás: Poliszacharidok. Oligoszacharidok. Monoszacharidok Szénhidrátok SZÉNIDRÁTK - soportosítás: Elemi összetétel:,, n ( 2 ) n Monoszacharidok (egyszerű szénhidrátok) pl. ribóz, glükóz, fruktóz ligoszacharidok 2 6 egyszerű szénhidrát pl. répacukor, tejcukor

Részletesebben

Szénhidrátok. Szénhidrátok. Szénhidrátok. Csoportosítás

Szénhidrátok. Szénhidrátok. Szénhidrátok. Csoportosítás Szénhidrátok Definíció: Szénhidrátok Polihidroxi aldehidek vagy ketonok, vagy olyan vegyületek, melyek hidrolízisével polihidroxi aldehidek vagy ketonok keletkeznek. Elemi összetétel: - Mindegyik tartalmaz

Részletesebben

3. Előadás. Oligo- és poliszacharidok

3. Előadás. Oligo- és poliszacharidok 3. Előadás ligo- és poliszacharidok Szénhidrátok Legnagyobb mennyiségben előforduló szerves anyagok: szénhidrátok, 100 milliárd tonna, évente újratermelődő biomassza. Egyéb: fehérje, nukleinsav, zsirok

Részletesebben

Szénhidrátok I. (Carbohydrates)

Szénhidrátok I. (Carbohydrates) sztályozás: Szénhidrátok I. (arbohydrates) Polihidroxi-aldehidek (aldózok) vagy polihidroxi-ketonok (ketózok) és származékaik. általános képlet: ( ) n / n ( ) m ; n, m 3 (egész számok) monoszacharidok:

Részletesebben

3. Előadás. Oligo- és poliszacharidok

3. Előadás. Oligo- és poliszacharidok 3. Előadás ligo- és poliszacharidok Szénhidrátok Legnagyobb mennyiségben előforduló szerves anyagok: szénhidrátok, 100 milliárd tonna, évente újratermelődő biomassza. Egyéb: fehérje, nukleinsav, zsirok

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),

SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz), SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az

Részletesebben

Sejtadhézió. Sejtkapcsoló struktúrák

Sejtadhézió. Sejtkapcsoló struktúrák Sejtadhézió Sejtkapcsoló struktúrák Sejtadhézió jelentősége: Sejtlemezek kialakulása Sejtadhézió jelentősége: Többrétegű sejtsorok kialakulása Limfociták kilépése az endotélen Rolling Adhézió Belépés homing

Részletesebben

MULTICELLULÁRIS SZERVEZŐDÉS: SEJT-SEJT (SEJT-MÁTRIX) KÖLCSÖNHATÁSOK 1. Bevezetés (2.)Extracelluláris mátrix (ECM) (Kollagén, hialuron sav,

MULTICELLULÁRIS SZERVEZŐDÉS: SEJT-SEJT (SEJT-MÁTRIX) KÖLCSÖNHATÁSOK 1. Bevezetés (2.)Extracelluláris mátrix (ECM) (Kollagén, hialuron sav, MULTICELLULÁRIS SZERVEZŐDÉS: SEJT-SEJT (SEJT-MÁTRIX) KÖLCSÖNHATÁSOK 1. Bevezetés (2.)Extracelluláris mátrix (ECM) (Kollagén, hialuron sav, proteoglikánok) (3.)Multiadhéziós fehérjék és sejtfelszíni receptorok

Részletesebben

Di-, Oligo és Poliszacharidok

Di-, Oligo és Poliszacharidok Di-, ligo és Poliszacharidok A méz kb. 82%-a szénhidrát. Monoszacharidok közül fruktózt (38.2%) és glükózt (31%), diszacharidok közül (~9%) szacharózt, maltózt, izomaltózt, maltulózt, turanózt és kojibiózt

Részletesebben

Táptalaj E. coli számára (1000 ml vízben) H 2 O 70% Fehérje 15% Nukleinsav 7% (1+6) Szénhidrát 3% Lipid 2% Szervetlen ion 1%

Táptalaj E. coli számára (1000 ml vízben) H 2 O 70% Fehérje 15% Nukleinsav 7% (1+6) Szénhidrát 3% Lipid 2% Szervetlen ion 1% Az E. coli kémiai összetétele Táptalaj E. coli számára (1000 ml vízben) Na 2 P 4 6,0 g K 2 P 4 3,0 g Glükóz 4,0 g N 4 l 1,0 g MgS 4 0,13g 2 70% Fehérje 15% Nukleinsav 7% (1+6) Szénhidrát 3% Lipid 2% Szervetlen

Részletesebben

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok

Részletesebben

1b. Fehérje transzport

1b. Fehérje transzport 1b. Fehérje transzport Fehérje transzport CITOSZÓL Nem-szekretoros útvonal sejtmag mitokondrium plasztid peroxiszóma endoplazmás retikulum Szekretoros útvonal lizoszóma endoszóma Golgi sejtfelszín szekretoros

Részletesebben

EXTRACELLULÁRIS MÁTRIX SEJT ADHÉZIÓ

EXTRACELLULÁRIS MÁTRIX SEJT ADHÉZIÓ EXTRACELLULÁRIS MÁTRIX SEJT ADHÉZIÓ EXTRACELLULÁRIS MÁTRIX ÖSSZETARTJA A SZÖVETEKET A BŐR, CSONT, PORC ÁLLAGÁNAK MEGHATÁROZÁSA SEJTMOZGÁSOK IRÁNYÍTÁSA AZ EGYEDFEJLŐDÉS SORÁN ÉS SZÖVETI REGENERÁCIÓNÁL JELÁTVITELI

Részletesebben

A cukrok szerkezetkémiája

A cukrok szerkezetkémiája A cukrok szerkezetkémiája A cukrokról,szénhidrátokról általánosan o o o Kémiailag a cukrok a szénhidrátok,vagy szacharidok csoportjába tartozó vegyületek. A szacharid arab eredetű szó,jelentése: édes.

Részletesebben

A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok)

A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az

Részletesebben

A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok

A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok kémiai anyag közvetítése a jeladó - jel - csatorna - jelfogó rendszerben szöveti hormon hormon szövet közötti tér véráram neurotranszmisszió neurotranszmitter

Részletesebben

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1. Bevezetés Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1.1 Mi az élet? Definíció Alkalmas legyen különbségtételre élő/élettelen közt Ne legyen túl korlátozó (más területen

Részletesebben

Szénhidrát-alapú véralvadásgátlók

Szénhidrát-alapú véralvadásgátlók Szénhidrát-alapú véralvadásgátlók A heparin Felfedezés (1916): Jay McLean, Prof. William Howel, Johns Hopkins Egyetem, Baltimore. Emlős szövetekből nyert extraktum, mely meggátolja a vér alvadását. Izolálás

Részletesebben

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) BIOGÉN ELEMEK ELSŐDLEGES BIOGÉN ELEMEK(kb. 95%) ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK MAKROELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg MIKROELEMEK (NYOMELEMEK) (< 0,005%) I, Fe, Cu,

Részletesebben

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható

Részletesebben

2. SZÉNHIDRÁTOK 2.1. A legfontosabb D-sorbeli aldózok és ketózok

2. SZÉNHIDRÁTOK 2.1. A legfontosabb D-sorbeli aldózok és ketózok 2. SZÉNIDRÁTK 2.0. Bevezetés A szénhidrátok a Földön található szerves anyagok közül a legnagyobb mennyiségben fordulnak elı. Szerepük egyrészt az élı szervezetek energiaháztartásában van. A növények a

Részletesebben

A szénhidrátok táplálkozásban betöltött és szerkezeti szerepe. Orvosi Biokémia - Szerkesztette: Ádám Veronika, Semmelweis Kiadó, 2016.

A szénhidrátok táplálkozásban betöltött és szerkezeti szerepe. Orvosi Biokémia - Szerkesztette: Ádám Veronika, Semmelweis Kiadó, 2016. A szénhidrátok táplálkozásban betöltött és szerkezeti szerepe Ajánlott irodalom: Orvosi Biokémia - Szerkesztette: Ádám Veronika, Semmelweis Kiadó, 2016. [TK] Étrendi ajánlások Több, az életmódhoz és étrendhez

Részletesebben

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α. Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs

Részletesebben

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok

Részletesebben

POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK

POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK Dr. Pécs Miklós Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1 Glikozilálás A rekombináns fehérjék

Részletesebben

A glükóz reszintézise.

A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt

Részletesebben

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

A T sejt receptor (TCR) heterodimer Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus

Részletesebben

A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok

A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok kémiai anyag közvetítése a jeladó - jel - csatorna - jelfogó rendszerben szöveti hormon hormon szövet közötti tér véráram neurotranszmisszió neurotranszmitter

Részletesebben

Szénhidrátok SZERKEZET, REAKCIÓK, FUNKCIÓIK

Szénhidrátok SZERKEZET, REAKCIÓK, FUNKCIÓIK Szénhidrátok SZERKEZET, REAKCIÓK, FUNKCIÓIK A biomassza összetétele A biomassza ökológiai (környezettudományi) fogalom, jelentése: biológiai úton létrejövő szervesanyagtömeg. A Földön évente újratermelődő

Részletesebben

Táptalaj E. coli számára (1000 ml vízben) H 2 O 70% Fehérje 15% Nukleinsav 7% (1+6) Szénhidrát 3% Lipid 2% Szervetlen ion 1%

Táptalaj E. coli számára (1000 ml vízben) H 2 O 70% Fehérje 15% Nukleinsav 7% (1+6) Szénhidrát 3% Lipid 2% Szervetlen ion 1% Követelmények a Természetes szénvegyületek tárgyból 1. A félév végén az előadás vizsgával zárul. Ez írásbeli és szóbeli részből áll.az irásbeli vizsga eredményes, ha az elért eredmény 50 %-nál jobb. Amennyiben

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket!

SZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket! funkciós kimutatása molekulák csoport betűjele neve képlete helye 1. Írd a táblázatba a szénhidrátok összegképletét! általános képlet trióz tetróz 2. Mi a különbség az aldózok és a ketózok között? ALDÓZ

Részletesebben

Polihidroxi-aldehidek vagy -ketonok, vagy ezek származékai. Monoszacharid: polihidroxi-keton vagy -aldehid

Polihidroxi-aldehidek vagy -ketonok, vagy ezek származékai. Monoszacharid: polihidroxi-keton vagy -aldehid Szénhidrátok Polihidroxi-aldehidek vagy -ketonok, vagy ezek származékai. Általános képletük: ( 2 ) n ahol n 3 Monoszacharid: polihidroxi-keton vagy -aldehid ligoszacharid: 2 10 monoszacharid glikozidkötéssel

Részletesebben

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok

Részletesebben

Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék

Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék Fő kutatási területek Enzimek vizsgálata mannozidáz amiláz OGT Analitikai kutatások Élelmiszer analitika Magas

Részletesebben

Modern Biológia Alapjai

Modern Biológia Alapjai Modern Biológia Alapjai Kémia alapszakos hallgatóknak Írásbeli vizsga (3x max. 60 fő) Előadások anyaga: chembiol.ttk.mta.hu/education.html Ajánlott irodalom Stryer: Biochemistry Solomon, Berg, Martin:

Részletesebben

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói 1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis

Részletesebben

Szénhidrát anyagcsere. Kőszegi Tamás, Lakatos Ágnes PTE Laboratóriumi Medicina Intézet

Szénhidrát anyagcsere. Kőszegi Tamás, Lakatos Ágnes PTE Laboratóriumi Medicina Intézet Szénhidrát anyagcsere Kőszegi Tamás, Lakatos Ágnes PTE Laboratóriumi Medicina Intézet Szénhidrát anyagcsere sommásan Izomszövet Zsírszövet Máj Homeosztázis Hormon Hatás Szerv Inzulin Glukagon Sejtek glükóz

Részletesebben

Véralvadásgátló hatású pentaszacharidszulfonsav származék szintézise

Véralvadásgátló hatású pentaszacharidszulfonsav származék szintézise Véralvadásgátló hatású pentaszacharidszulfonsav származék szintézise Varga Eszter IV. éves gyógyszerészhallgató DE-GYTK GYÓGYSZERÉSZI KÉMIAI TANSZÉK Témavezető: Dr. Borbás Anikó tanszékvezető, egyetemi

Részletesebben

Fehérje O-glikoziláció tömegspektrometriás vizsgálata. Darula Zsuzsanna MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Proteomikai Laboratórium

Fehérje O-glikoziláció tömegspektrometriás vizsgálata. Darula Zsuzsanna MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Proteomikai Laboratórium Fehérje O-glikoiláció tömegspektrometriás visgálata Darula Zsusanna MTA Segedi Biológiai Kutatóköpont Proteomikai Laboratórium Fehérjeanalitika 6-as évektől: 9-es évektől: Edman sekvenálás Tömegspektrometria

Részletesebben

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN

Részletesebben

Az élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:

Részletesebben

Ababés afagyöngyszerepe atumorokmegelőzésében, gyógyításában. Pusztai Árpád, Stanley W B Ewen és Ian Pryme

Ababés afagyöngyszerepe atumorokmegelőzésében, gyógyításában. Pusztai Árpád, Stanley W B Ewen és Ian Pryme Ababés afagyöngyszerepe atumorokmegelőzésében, gyógyításában Bardócz Zsuzsa, Pusztai Árpád, Stanley W B Ewen és Ian Pryme LEKTINEK: nem immun eredetű fehérjék, amelyek specifikusan kötődnek bizonyos szénhidrátokhoz/cukrokhoz,

Részletesebben

3. előadás: A víz szerepe az élő szervezetekben

3. előadás: A víz szerepe az élő szervezetekben 3. előadás: A víz szerepe az élő szervezetekben A víz a földi élet alapja A víz az élet biológiai közege a Földön Az egyetlen gyakori molekula, mely midhárom halmazállapotban jelen van Minden élő szervezetnek

Részletesebben

Tel: ;

Tel: ; BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT) Előadások anyaga: Dr. Pécs Miklós, Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr.

Részletesebben

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét Szerves kémia ismétlése, a szerves kémiai ismeretek gyakorlása a biokémiához Írták: Agócs Attila, Berente Zoltán, Gulyás Gergely, Jakus

Részletesebben

Szénhidrátkémiai kutatások bioinformatikai esetek. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék

Szénhidrátkémiai kutatások bioinformatikai esetek. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék Szénhidrátkémiai kutatások bioinformatikai esetek Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék Intranet http://dspace.lib.unideb.hu:8080/dspace/handle/2437/2815 Fő kutatási területek Enzimek vizsgálata

Részletesebben

Riboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia

Riboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia Molekuláris sejtbiológia d-er Riboszóma Golgi Dr. habil KŐHIDAI László egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. október 27. Endoplamatikus = sejten belüli; retikulum

Részletesebben

BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT)

BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT) BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT) Előadások anyaga: Dr. Pécs Miklós, Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr.

Részletesebben

Valin H 3 C. Treonin. Aszpartát S OH

Valin H 3 C. Treonin. Aszpartát S OH 2 Glicin C 3 Alanin C 3 Valin 3 C Leucin 2 2 2 C 3 Izoleucin 2 zerin 2 Treonin 2 Tirozin 2 Cisztein Metionin Aszpartát 2 C 3 2 Glutamát 2 2 Aszparagin 2 Glutamin 2 Arginin 2 2 2 2 2 Lizin isztidin Fenilalanin

Részletesebben

Táplálkozás. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet

Táplálkozás. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet Táplálkozás Cél Optimális, kiegyensúlyozott táplálkozás - minden szükséges bevitele - káros anyagok bevitelének megakadályozása Cél: egészség, jó életminőség fenntartása vagy visszanyerése Szükséglet és

Részletesebben

3.6. Szénidrátok szacharidok

3.6. Szénidrátok szacharidok 3.6. Szénidrátok szacharidok általános összegképlet: C n (H 2 O) m > a szén hidrátjai elsődleges szerves anyagok mert az élő sejt minden más szerves anyagot a szénhidrátok további átalakításával állít

Részletesebben

Természetes polimer szerkezeti anyagok: Makromolekulák

Természetes polimer szerkezeti anyagok: Makromolekulák POLIMERTECHNIKA TANSZÉK Dr. Morlin Bálint Dr. Tábi Tamás Természetes polimer szerkezeti anyagok: Makromolekulák 2016. Szeptember 9. Természetes polimer szerkezeti anyagok - Természetes polimer szerkezeti

Részletesebben

Biofizika I 2013-2014 2014.12.02.

Biofizika I 2013-2014 2014.12.02. ÁTTEKINTÉS AZ IZOM TÍPUSAI: SZERKEZET és FUNKCIÓ A HARÁNTCSÍKOLT IZOM SZERKEZETE MŰKÖDÉSÉNEK MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA IZOM MECHANIKA Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Részletesebben

Kötőszövet. Sejtek Rostok Amorf alapállpomány. Proteoglikánok

Kötőszövet. Sejtek Rostok Amorf alapállpomány. Proteoglikánok Kötőszövet Kötőszövet Sejtek Rostok Amorf alapállpomány Kollagén Proteoglikánok Adhéziós glikoproteinek Elasztin Fibrillin Kollagén Testünk legnagyobb tömegben előforduló fehérjéje Szerepe: szilárdítás

Részletesebben

A szénhidrátkód. Somsák László az MTA doktora Debreceni Egyetem Szerves Kémiai Tanszék

A szénhidrátkód. Somsák László az MTA doktora Debreceni Egyetem Szerves Kémiai Tanszék A szénhidrátkód Somsák László az MTA doktora Debreceni Egyetem Szerves Kémiai Tanszék somsak@tigris.unideb.hu A Földön évente újratermelődő biomassza mintegy 200 milliárd tonna/év tömegűnek becsülhető

Részletesebben

Biokémia 1. Béres Csilla

Biokémia 1. Béres Csilla Biokémia 1 Béres Csilla Élő szervezetek kémiai összetétele Szénvegyületek Időben és térben rendezett folyamatok Sejt az egység Biogén elemek: C, H, O, N, P Biofil elemek: Na, K, Ca, Mg, Fe, Cu, Ni, Zn,

Részletesebben

(neutrális lipidek) glicerofoszfolipidek szfingolipidek galactolipidek

(neutrális lipidek) glicerofoszfolipidek szfingolipidek galactolipidek TRIGLICERIDEK MEMBRÁN LIPIDEK (neutrális lipidek) FSZFLIPIDEK GLIKLIPIDEK glicerofoszfolipidek szfingolipidek galactolipidek MEMBRÁN LIPIDEK SZEREPE A legtöbb foszfolipid Foszfatidil-kolin Foszfatidil-kolin

Részletesebben

A motogén szignál vizsgálata humán melanómasejtekben

A motogén szignál vizsgálata humán melanómasejtekben A motogén szignál vizsgálata humán melanómasejtekben Doktori tézisek Dr. Kenessey István Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Tóvári József Ph.D., tudományos munkatárs,

Részletesebben

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:

Részletesebben

TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNYEK

TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNYEK 18 GYÓGYSZERÉSZET 2012. január Gyógyszerészet 56. 18-23. 2012. TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNYEK Az anyatej oligoszacharidok szerkezete, vizsgáló módszerei és biológiai szerepe Balogh Réka, Rácz Ákos, Béni Szabolcs

Részletesebben

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás -amőboid - csillós - kontrakció Sejt adhézió -sejt-ecm -sejt-sejt MOZGÁS A sejtmozgás

Részletesebben

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160

Részletesebben

Membrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia

Membrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia Membrántranszport Gyógyszerész előadás 2017.04.10 Dr. Barkó Szilvia Sejt membránok A sejtmembrán funkciói Védelem Kommunikáció Molekulák importja és exportja Sejtmozgás Általános szerkezet Lipid kettősréteg

Részletesebben

1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok

1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok 1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis biztosítása Klasszikus folyadékmozaik

Részletesebben

Biokémiai kutatások ma

Biokémiai kutatások ma Nyitray László Biokémiai Tanszék Hb Biokémiai kutatások ma Makromolekulák szerkezet-funkció kutatása Molekuláris biológia minden szinten Redukcionista molekuláris biológia vs. holisztikus rendszerbiológia

Részletesebben

Élelmiszer-fehérjék átalakulása a feldolgozás és tárolás során

Élelmiszer-fehérjék átalakulása a feldolgozás és tárolás során Élelmiszer-fehérjék átalakulása a feldolgozás és tárolás során Az aminosavak átalakulása a feldolgozás és tárolás során A fehérjék hőkezelése aminosavak deszulfurálódása, dezaminálódása, izomerizációja,

Részletesebben

A cukrok szerkezetkémiája

A cukrok szerkezetkémiája A cukrok szerkezetkémiája Készítették: Horváth Márton és Pánczél József Kémiailag a cukrok a szénhidrátok,vagy szacharidok csoportjába tartozó vegyületek. A szacharid arab eredetű szó,jelentése: édes.

Részletesebben

EXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK

EXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK EXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK Bácsi Attila, PhD etele@med.unideb.hu Debreceni Egyetem, ÁOK Immunológiai Intézet AZ EXTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOKKAL SZEMBENI IMMUNVÁLASZOK A bőr és a nyálkahártyák elhatárolják

Részletesebben

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós A piruvát-dehidrogenáz komplex Csala Miklós szénhidrátok fehérjék lipidek glikolízis glukóz aminosavak zsírsavak acil-koa szintetáz e - piruvát acil-koa légz. lánc H + H + H + O 2 ATP szint. piruvát H

Részletesebben

Heparánáz inhibitorok szintézise

Heparánáz inhibitorok szintézise BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDMÁYI EGYETEM Heparánáz inhibitorok szintézise ozil csoporttal védett azacukor akceptorok alkalmazása heparin diszacharid analógok szintézisében Doktori (PhD) értekezés Készítette:

Részletesebben

Szénhidrátok II. Diszacharidok. Redukáló diszacharidok OH O H H OH H H OH

Szénhidrátok II. Diszacharidok. Redukáló diszacharidok OH O H H OH H H OH Diszacharidok Szénhidrátok II. (ligo- és poliszacharidok) két monoszacharid egységbıl víz kilépésével keletkeznek (glikozid típusú vegyületek) redukáló diszacharidok: glikozidos + alkoholos (szabad glikozidos

Részletesebben

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.

Részletesebben

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát

Részletesebben

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs

Részletesebben

Szerves kémiai és biokémiai alapok:

Szerves kémiai és biokémiai alapok: Szerves kémiai és biokémiai alapok: Másodlagos kémiai kötések: A másodlagos kötések energiája nagyságrenddel kisebb, mint az elsődlegeseké. Energiaközlés hatására a másodlagos kötések bomlanak fel először,

Részletesebben

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Hidroxikarbonsavak α-hidroxi karbonsavak -Glikolsav (kézkrémek) - Tejsav (tejtermékek, izomláz, fogszuvasodás) - Citromsav (citrusfélékben,

Részletesebben

Glikolízis. Nagy Veronika. Bevezetés a biokémiába 2018/19

Glikolízis. Nagy Veronika. Bevezetés a biokémiába 2018/19 Egyes ábrákat a Lehninger Principles of Biochemistry by D. L. Nelson, M.M. Cox, 5 th ed. című könyvből vettünk át. Nagy Veronika Bevezetés a biokémiába 2018/19 Glikolízis 1 A glükóz sorsa a felszívódást

Részletesebben

A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok

A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok kémiai anyag közvetítése a jeladó - jel - csatorna - jelfogó rendszerben szöveti hormon hormon szövet közötti tér véráram neurotranszmisszió neurotranszmitter

Részletesebben

METASZTÁZISKÉPZÉS. Láng Orsolya. Kemotaxis speciálkollégium 2005.

METASZTÁZISKÉPZÉS. Láng Orsolya. Kemotaxis speciálkollégium 2005. METASZTÁZISKÉPZÉS Láng Orsolya Kemotaxis speciálkollégium 2005. TUMOROK ÉS MIGRÁCIÓ PRIMER TUMOR METASZTÁZIS Angiogenezis Adhézió SEJT - SEJTCIKLUS Apoptózis Kemokinek Növekedési faktorok Szabályozó fehérjék

Részletesebben

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett

Részletesebben

A szénhidrátkémia kisszótára:

A szénhidrátkémia kisszótára: A szénhidrátkémia kisszótára: akirális: királis tulajdonággal nem rendelkező molekula anomer -atom: a ciklofélacetál gyűrűben a heteroatom melletti -atom, amelyhez a glikozidos kapcsolódik. antipód: enantiomer

Részletesebben

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYI TÁPANYAG TRANSZPORTEREK az előadás áttekintése A tápionok útja a növényben Növényi tápionok passzív és

Részletesebben

Glikolízis. Nagy Veronika. Bevezetés a biokémiába 2018/19

Glikolízis. Nagy Veronika. Bevezetés a biokémiába 2018/19 Egyes ábrákat a Lehninger Principles of Biochemistry by D. L. Nelson, M.M. Cox, 5 th ed. című könyvből vettünk át. Nagy Veronika Bevezetés a biokémiába 2018/19 Glikolízis 1 A glükóz sorsa a felszívódást

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés

Részletesebben

Antigén, Antigén prezentáció

Antigén, Antigén prezentáció Antigén, Antigén prezentáció Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Bajtay Zsuzsa ELTE, TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ORFI Klinikai immunológia tanfolyam, 2019. február. 26 Bev. 2. ábra Az

Részletesebben

Ciklodextrinek alkalmazási lehetőségei kolloid diszperz rendszerekben

Ciklodextrinek alkalmazási lehetőségei kolloid diszperz rendszerekben Ciklodextrinek alkalmazási lehetőségei kolloid diszperz rendszerekben Vázlat I. Diszperziós kolloidok stabilitása általános ismérvek II. Ciklodextrinek és kolloidok kölcsönhatása - szorpció - zárványkomplex-képződés

Részletesebben

Gáspári Zoltán. Élő molekulák az élet molekulái

Gáspári Zoltán. Élő molekulák az élet molekulái Gáspári Zoltán Élő molekulák az élet molekulái Invokáció Kajtár Márton 1929-1991 www.eotvoskiado.hu Élő és élettelen? Élő és élettelen: a kemoton Élő kémiai rendszer, de nem élőlény (Gánti, 1975) Autokatalitikus

Részletesebben

2016. nov. 8. Bajtay Zsuzsa

2016. nov. 8. Bajtay Zsuzsa 6. Komplementreceptorok fajtái és szerepük az immunválasz során 2016. nov. 8. Bajtay Zsuzsa A komplementrendszer - Vérben, testnedvekben inaktív állapotban jelenlévő - egymást láncreakcióban aktiváló faktorok

Részletesebben

4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.

4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion. 4. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Integráció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Anyagcsere jóllakott állapotban Táplálékkal felvett anyagok sorsa szénhidrátok fehérjék lipidek

Részletesebben

Formalinnal fixált, paraffinba ágyazott szövetminták N-glikánjainak kapilláris elektroforetikus analízise

Formalinnal fixált, paraffinba ágyazott szövetminták N-glikánjainak kapilláris elektroforetikus analízise Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Formalinnal fixált, paraffinba ágyazott szövetminták N-glikánjainak kapilláris elektroforetikus analízise Döncző Boglárka Témavezető: Prof. Dr. Guttman András DEBRECENI

Részletesebben

Táplálkozási alapismeretek III.

Táplálkozási alapismeretek III. Táplálkozási alapismeretek III. Az előzőekben tárgyaltuk a napi energiaszükséglet meghatározását. Most lépjünk tovább, és határozzuk meg, hogy ezt az energiát milyen tápanyagok bevitelével célszerű megoldani.

Részletesebben

A kövérség veszélyei

A kövérség veszélyei 2013.09.17 A kövérség veszélyei Növeli a magas vérnyomás, koronáriás szívbetegség, a felnőttkori diabetesz, az epekövesség degeneratív izületi betegségek, A műtéti altatás és sebészi beavatkozás kockázatát

Részletesebben

Szénhidrátok és szénhidrátbontó enzimek vizsgálata

Szénhidrátok és szénhidrátbontó enzimek vizsgálata Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Biokémia labor Gyakorlat: Szénhidrátok és szénhidrátbontó enzimek vizsgálata Mérésvezetők: Böttger

Részletesebben