SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),"

Pál Orbán
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az öt szénatomos monoszacharidokat pentózoknak, a hat szénatomosakat pedig hexózoknak nevezzük. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz), valamint az öt szénatomos ribóz és dezoxiribóz.

2 A SZÉNHIDRÁTOK FELÉPÍTÉSE A szénhidrátok szénből, hidrogénből és oxigénből állnak. A hidrogén és oxigén aránya 2:1, úgy mint a vízmolekulákban. Innen kapták a szén+víz = szénhidrát elnevezést. A szénhidrátok nagyon stabil vegyületek.

4 A glükózmolekula térbeli elrendeződése

5 EGYSZERŰ SZÉNHIDRÁTOK MONOMER= kis alapegység Ezekből bonyolultabb, összetett molekulák épülnek fel. Ezeket MAKROMOLEKULÁNAK nevezzük. A szénhidrátok esetében a monoszacharidokat a vízben való jó oldódás és az édes íz jellemzi. A monoszacharidok vizes oldataik formájában jól szállíthatók, ezért a vérben és a növények háncsszövetében is megtalálhatók.

6 ÖSSZETETT SZÉNHIDRÁTOK Az összetett szénhidrátok két, vagy több monoszacharid összekapcsolódásával jönnek létre. Ha két monomer kapcsolódik össze, akkor diszacharidról, ha sok (több száz) monomer, akkor poliszacharidról beszélünk. A diszacharidok szintén édes, vízben jól oldódó molekulák. A hétköznapi nyelvben a mono- és diszacharidokat cukroknak nevezzük. Ismert diszacharidok: szacharóz = répacukor, maltóz = malátacukor, laktóz = tejcukor.

7 Egy diszacharid molekula, a maltóz képződése

8 POLISZACHARIDOK A poliszacharidok sok, legtöbbször több száz, esetleg több ezer monomerből épülnek fel. Tulajdonságaik lényegesen mások, mint a monomereké. Nem édesek, vízben nem oldódnak. Legismertebb formái a keményítő és a cellulóz. Mindkét anyag monomerje a glükóz, de annak különböző térbeli formái.

9 A SZÉNHIDRÁTOK BIOLÓGIAI JELENTŐSÉGE A szénhidrátok a lipidekhez hasonlóan tartalék tápanyagok, de jelentős oxigéntartalmuk miatt kb. feleannyi energiát raktároznak, mint a lipidek. (egységnyi mennyiséget tekintve)

10 A poliszacharidok több száz vagy több ezer cukormolekula összekapcsolódásával jönnek létre, vízben nem oldódnak. Egyes fajtáik raktározott tápanyagok, mások pedig a test szilárdításában fontos szerkezeti anyagok. A keményítő a növények raktározott tápanyaga, az alapszöveti sejtekben zárványokat alkot. A keményítő több száz glükóz összekapcsolódásával keletkezik. Hélix szerkezetű amilóz, és sok elágazást tartalmazó amilopektin építi fel. Az amilóz jóddal kék színű vegyületet képez. Ez a színreakció felhasználható a keményítő kimutatására. A glikogén az állatok máj- és izomsejtjeiben raktározott poliszacharid. Több ezer glükózmolekula összekapcsolódásával alakul ki. Szerkezete a keményítő amilopektinjéhez hasonló.

11 A keményítő szerkezete

12 A CELLULÓZ ÉS A KITIN A cellulóz szálas, rostos szerkezetű, kémiailag nagyon ellenálló vegyület. A növények sejtfalának legfontosabb alkotórésze. Molekulája több ezer béta D glükóz összekapcsolódásával alakul ki. Kémiai ellenálló képességére jellemző, hogy az állatok emésztőnedvei nem képesek lebontani felépítő egységeire. A glükózegységek közötti kötéseket csak egyes cellulózbontó baktériumok hatóanyagai hidrolizálják. Számos állat (pl. kérődzők, hangyák, termeszek) bélcsatornájában élnek ilyen baktériumok. A kitin a cellulózhoz hasonló szerkezetű, de nitrogéntartalmú poliszacharid. A cellulózhoz hasonlóan kevéssé reakcióképes. Egyes gerinctelen állatok, például az ízeltlábúak vázának szilárdító anyaga, de a gombák sejtfalának is fontos alkotója.

13 A cellulóz szerkezete

14 Az amilóz és a keményítő A keményítő növényekre jellemző formája az amilóz. Táplálékunk jelentős részét a növényi keményítő teszi ki: búza, burgonya, vagy rizskeményítő. Az állatokban a glikogén másik, elágazóbb formája raktározódik. Az ember májában és izmaiban néhány órára elegendő glikogénraktárak vannak.

16 A keményítő kimutatása A Keményítő kimutatása keményítő kimutatására a jóddal (kálium-jodidos jódoldat, más néven Lugol-oldat) szolgál. Jód hatására a keményítő kékeslilára színeződik. A jódmolekulák beépülnek a keményítőhélixébe. A színváltozást a kialakuló másodlagos kötések okozzák.

17 A szénhidrátok Biológiai jelentősége A szénhidrátok a test hajtóanyagai, a szervezet elsősorban energiaforrásként hasznosítja őket. A szénhidrátok nélkülözhetetlenek az izmok működésében, az agyi funkciók, a vegetatív idegrendszer működéséhez, a veseműködésben. A Föld szervesanyag-készletének legnagyobb részét szénhidrátok alkotják, ezeket a növények fotoszintézis útján a napfény energiájának felhasználásával, széndioxidból és vízből állítják elő. Növény- (sejtfal, szilárd váz, tartalék tápanyag, a plazmában cukor) és állatvilágban (növényi tápanyagokból, de csak kis mennyiségben tárolják, inkább zsírrá alakítva) egyaránt megtalálhatóak.

18 A szénhidrátok szerepe a táplálkozásban A legtöbb ember táplálkozására az egyszerű szénhidrátok magas bevitele jellemző, ami plusz, ún. üres kalóriákhoz juttatja a szervezetet, hízást eredményezve, hiszen gyorsan felszívódik, és ha azonnal nem használódik fel, szervezetünk zsír formájában raktározza el. Az egyszerű cukrok bevitelét tehát mérsékelni kell. Ilyen egyszerű cukor a kristálycukor. Megtalálható a cukrozott üdítőitalokban, cukorral készült szörpökben, finom péksüteményekben, mint a kakaós csiga, lekváros bukta, stb.

19 Összetett szénhidrátokat találunk a teljeskiőrlésű gabonafélékben, az ezekből készült ételekben, a zöldségekben és a gyümölcsökben. Ezeknek a fogyasztását részesítsük előnyben. Összetett szénhidrátok a rostok is, melyek segítik az emésztést.

Hasonló dokumentumok

A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok)

SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az