TANULÓI PÉLDÁNY BIOLÓGIA 11. évfolyam
|
|
- Aurél Vincze
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 FEJLESZTŐ FELADATOK TANULÓI PÉLDÁNY BIOLÓGIA 11. évfolyam
2 A feladatsorok összeállításában közreműködtek: Both Mária Csorba F László Fazakas Andrea Faragó Norbert Gadóné Kézdy Edit Holczgethán Katalin Karkus Zsolt Kecskés Ferenc Kerényi Zoltán Lászlóné Pátkai Zsuzsa Herczegné Varga Ilona Szászné Heszlényi Judit Vései Péter Szerkesztette: Csorba F László A program szakmai vezetője: Csorba F László
3 TARTALOM I. AZ ÉLET ÉPÍTŐEGYSÉGEI 1. SZÓLÁNCOK (F) 2. SZÉNHIDRÁTOK CSOPORTOSÍTÁSA (G) 3. A SZÉNHIDRÁTOK (E) 4. KERESS SZÉNHIDRÁTOT (F) 5. SZÖVEGMOZAIK (G) 6. A SZÉNHIDRÁTOK (E) 7. A DNS-TŐL A FEHÉRJÉIG (F) 8. A SÉRÜLT JEGYZŐKÖNYV (G) 9. A CENTRÁLIS DOGMA FELFEDEZÉSE (E) A BIOGÉN ELEMEK ÉS AZ ÉLŐ RENDSZEREKET FELÉPÍTŐ VEGYÜLETEK 10. ELEMEK ÉS VEGYÜLETEK (G) 11. ELEMI ÉPÍTŐKÖVEK (G) 12. AZ ÉLŐT FELÉPÍTŐ ELEMEK (E) 13. EL TUDSZ-E IGAZODNI? A STRESSZFEHÉRJÉK (F) 14. A SEJTHÁRTYA APRÓLÉKOSAN (G) 15. KÉT MALOMKERÉK (G) A SEJT ÉS AZ ENERGIA 16. VALUTA A SEJTBEN (F) 17. A NÖVÉNYEK ENERGIANYERÉSE (G) 18. KOMMENTÁR EGY TUDÓS GONDOLATAIHOZ (E) 19. SEJTJEINK BELSEJÉBEN REJTVÉNY II. SEJTEK ÉS SZÖVETEK SEJTBIOLÓGIA 20. SZERVEZŐDÉSI SZINTEK (F) 21. TANKÖNYVTERVEZÉS (G) 22. SZÖVEGÉRTELMEZÉS (G) 23. MOSZATOK ÉS GOMBÁK (G) 24. LEVÉL ÉS LEVÉLKE (G) 25. A FELSZÍNT BURKOLÓ SZÖVETEK (G) 26. ANYAGSZÁLLÍTÁS 1 (G) 27. ANYAGSZÁLLÍTÁS 2 (G) 28. MOZGÁS ÉS INGERLÉKENYSÉG (G) 29. SZÖVETEK TULAJDONSÁGAI (E) A BŐR 30. A BŐR (F) 31. A BŐRTÍPUSOK (G) 32. A BŐR FELÉPÍTÉSE (E) 33. A HÁM, AZ IRHA ÉS A BŐRALJA TULAJDONSÁGAI (F) 34. A FAGGYÚ- ÉS A VEREJTÉKMIRIGY (G) 35. AZ EMBERI BŐR FELÉPÍTÉSE ÉS JELLEMZŐI (E)
4 III. AZ EMBERI SZERVEZET A MOZGÁS 36. AZ EMBERI CSONTVÁZ (F) 37. SZKELETO POLY (G) 38. AZ EMBERI CSONTVÁZ FELÉPÍTÉSE (E) 39. MOZGÁS ÉS VÁZRENDSZER REJTVÉNY A VÉR 40. A VÉR, MINT SPECIÁLIS KÖTŐSZÖVET (F) 41. A TETANUSZ (G) 42. AZ EMBERI SZÍV MŰKÖDÉSE (F) 43. A SZÍV SZÍVÓ-NYOMÓ PUMPA? (F) 44. AZ EMBERI SZÍVCIKLUS (G) 45. A SZÍVMŰKÖDÉS FOLYAMATA (E) 46. PULZUSMÉRÉS (G) 47. A PULZUS ALAKULÁSA MEGTERHELÉS HATÁSÁRA (G) 48. A PERCTÉRFOGAT ÉS A MEGTERHELÉS (G) 49. LABORATÓRIUMI VÉRVIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE 1 (G) 50. LABORATÓRIUMI VÉRVIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE 2 (G) 51. LABORATÓRIUMI VÉRVIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE 3 (G) 52. VÉRÁRAMLÁS A SZERVEKBEN (G) 53. VÉRÁRAMLÁS ÉS A SZERV TÖMEGE (G) 54. A SZERVEK VÉRÁRAMLÁSA (E) 55. AZ EMBERI SZERVEZET EREI (F) 56. VÉRALVADÁS (G) 57. A VÉRALVADÁS MIKROSZKÓP ALATT (E) 58. A KERINGÉS - REJTVÉNY A TÁPLÁLKOZÁS 59. AZ EMBERI TÁPCSATORNA (F) 60. SZÖVEGMOZAIK - A ROSTOK (G) 61. A VITAMINOK (E) 62. KEMÉNYÍTŐ KIMUTATÁSA (G) 63. KEMÉNYÍTŐ EMÉSZTÉSE (G) 64. KEMÉNYÍTŐ EMÉSZTÉS KÍSÉRLETES VIZSGÁLATA (G) 65. GYOMORMŰKÖDÉS VIZSGÁLATA (G) 66. EMÉSZTÉS REJTVÉNY 67. REKLÁM ÉS TÁPÁLÁLKOZÁS (F) 68. ALTERNATÍVÁK (G) 69. MIÉRT HATÁSOSAK A REKLÁMOK? (G) A LÉGZÉS 70. A NYELÉS (F) 71. A HANGKÉPZÉS (G) 72. A LÉGZÉS FOLYAMATA (G) 73. LÉGZÉS REJTVÉNY A KIVÁLASZTÁS 74. A KIVÁLASZTÓ SZERVRENDSZER RÉSZEI (F) 75. A NEFRON MŰKÖDÉSE (G) 76. A SZŰRLET, A VIZELET ÉS A VÉRPLAZMA (G)
5 77. A KIVÁLASZTÁS ÉS AZ ELVÁLASZTÁS (E) 78. A VESE FELÉPÍTÉSE (F) 79. A VALÓDI ÉS A MŰVESE MŰKÖDÉSE (G) 80. A VESE MŰKÖDÉSE (E) 81. A KIVÁLASZTÓ SZERVRENDSZER (E/G) 82. A VESEELÉGTELENSÉG (F) 83. A HEVENY VESEELÉGTELENSÉG (E) IV. HOMEOSZTÁZIS SZABÁLYOZÁSA A HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS 84. A HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS KÖZPONTI SZERVEI (F) 85. A MELLÉKVESE HORMONTERMELÉSE (G) 86. A NÖVÉNYI HORMONOK (E) 87. A CSONTRITKULÁS MEGELŐZÉSE (G) 88. A HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS KÖZPONTI SZERVEI (G) 89. AZ AGYALAPI MIRIGY (E) 90. NEMI HORMONOK (G) 91. A CUKORBETEGSÉG (F) 92. CSOPORTOS SZÖVEGFELDOLGOZÁS (G) 93. A VESE HATÁSA A CUKORHÁZTARTÁSRA (E) A MEDDŐSÉG KEZELÉSE 94. ELJÁRÁSOK A MEDDŐSÉG KEZELÉSÉRE 1 (F) 95. ELJÁRÁSOK A MEDDŐSÉG KEZELÉSÉRE 2 (G) 96. ELJÁRÁSOK A MEDDŐSÉG KEZELÉSÉRE 3 (E) 97. LOMBIKBÉBI (F) 98. A LOMBIKBÉBI ELJÁRÁS ÁLTAL FELVETETT ERKÖLCSI PROBLÉMÁK (G) 99. MIÉRT KELL EGYRE GYAKRABBAN ALKALMAZNI A LOMBIBKBÉBI ELJÁRÁST? (E) IDEGI SZABÁLYOZÁS 100. A GERINCVELŐ FELÉPÍTÉSE (F) 101. A GERINCVELŐ EGÉSZSÉGTANA (G) 102. A GERINCVELŐ MŰKÖDÉSE (G) 103. A GERINCVELŐI IDEGEK ÉS AZ AGYIDEGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA (E) 104. VÁLTOTT FÓKUSSZAL (G) 105. VAKÍTÓ ŰRUTAZÁS (G) 106. MEGTÉVESZTETT AGYKÉREG (G) 107. IDEGI ŐSSEJTEK (G) 108. MADÁRINFLUENZA (G) 109. AZ INFLUENZAVÍRUS (G) 110. AZ ÉRZÉKSZERVEK 2 REJTVÉNY 111. AZ ÉRZÉKSZERVEK 2 REJTVÉNY V. ÉVVÉGI ÁTTEKINTÉS 112. TEST HOSSZMETSZET (G) 113. RÉSZMETSZET 1 (G) 114. RÉSZMETSZET 2 (G) 115. RÉSZMETSZET 3 (G) 116. RÉSZMETSZET 4 (G) 117. RÉSZMETSZET 5 (G)
6 118. SEJTJEINKBEN ZÁRÓREJTVÉNY 119. MOZGÁS ZÁRÓREJTVÉNY 120. NEDVEK ÉS MOLEKULÁK- ZÁRÓREJTVÉNY 121. REAKCIÓK ÉS MOLEKULÁK- ZÁRÓREJTVÉNY 122. A HETEROTRÓF ANYAGCSERE VÁZLATA (G) 123. AZ ÉLET KEREKE (G) 124. SEJTJEINK BESZÉLGETNEK (G) 125. VÉGTELEN KVARTETT - KÁRTYAJÁTÉK Felhasználói észrevételek A rövidítések magyarázata: F= felmérő; G = gyakorló-fejlesztő ; E = ellenőrző
7 I. Az élet építőegységei Tropomiozin molekula Forrás:
8 A szénhidrátok 1. Szóláncok (F) Gondolja át soronként az információkat, és keresse meg a szókészletből a számokkal jelölt hiányzó láncszemeket! Párosítsa a megfelelő betűket a számokhoz! a) Monoszacharidok 1. glükóz 2. b) 3. Laktóz c) Poliszacharidok tartaléktápanyagok glikogén d) 8. öt szénatomos cukrok 9. dezoxiribóz e) kitin 12. Szókészlet, avagy az elkóborolt láncszemek... A diszacharidok B monoszacharidok C fruktóz D szacharóz E amilopektin F vázanyagok G hat szénatomos cukrok H cellulóz I amilóz J ribóz K poliszacharidok L maltóz
9 2. A szénhidrátok csoportosítása (G) Helyezd el a táblázatba megfelelő helyére a csoportneveket, és állapítsd meg, mely jellemző szerint végezzük a rendszerezést az adott csoport esetében! Javasolt csoportnevek: Poliszacharidok, monoszacharidok, diszacharidok, vázanyagok, tartaléktápanyagok, 5 szénatomos szénvázúak, 6 szénatomos szénvázúak Fő csoportok: A csoportosítás szempontja: Alcsoportok A csoportosítás szempontja: A) Csoportosítsunk! Készítsen vázlatábrát a fenti csoportnevek felhasználásával! Majd helyezze el az alábbi anyagokat a megfelelő csoportokba! glükóz, szacharóz, cellulóz, amilopektin, glikogén, maltóz, dezoxiribóz, kitin, fruktóz,, amilóz, laktóz, ribóz
10 3. A szénhidrátok (E) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Csoportosítsd a megismert szénhidrátokat! A csoportokat ismereteid alapján saját megítélésed szerint bővítheted. Készíts vázlatábrát, és sorold be az alábbi anyagokat! (Az anyagok körét ismereteid alapján bővítheedi.) Jegyzetként nevezd meg az egyes csoportok megalkotásakor alapul vett szempontokat! glükóz, szacharóz, cellulóz, amilopektin, glikogén, maltóz, dezoxiribóz, kitin, fruktóz, amilóz, laktóz, ribóz A SZÉNHIDRÁTOK A csoportosítás szempontjai:
11 4. Keress szénhidrátot! (F) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ A. Az alábbi táblázat megfelelő rovatába rajzoljon egy kört, amely a szénhidrátok halmazát fogja jelképezni! Ezt követően a táblázat alatt felsorolt anyagok nevét írja a táblázat megfelelő rovatába, illetve a kör belsejébe: SZERVES VEGYÜLETEK SZERVETLEN VEGYÜLETEK Oxigéntartalmú vegyületek Oxigént nem tartalmazó vegyületek Az elhelyezendő szavak: alkohol, benzin, víz, kristálycukor, keményítő, hidrogén-jodid, bután, glükóz, cellulóz, kőolaj B. Az alábbiak közül aláhúzással jelöld azokat az anyagokat, amelyekben véleményed szerint sok szénhidrát található! Ha bizonytalan vagy a válaszodban, tegyél kérdőjelet! földgáz méz vaj tej növényi sejtfal tojás szalonna kenyér kerozin állati sejthártya gázolaj C. Döntsd el, hogy az alábbi állítások igazak-e, válaszodat indokold! Állítás: A szénhidrátok csak szenet és hidrogént tartalmazó vegyületek..., mert Állítás: A növények szervezetében fény hatására szénhidrátok keletkeznek..., mert Állítás: A szénhidrátok károsak is lehetnek az emberi szervezetre..., mert
12 5. Szövegmozaik (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Alakítsatok 4 fős csoportokat! Olvasd el a kapott szövegrészletet némán. Közben gondolkozz azon, hogyan mondanád el a tartalmát csoporttársaidnak. Magyarázd el a csoporttársaidnak az olvasott szöveget! Egy- egy kérdéssel győződj meg róla, hogy megértették-e! A saját, és a csoporttársaid által olvasott szöveget foglaljátok össze egy mondatban! Olvassátok fel a megoldásotokat! SZÖVEGEK 1. szöveg A szénhidrátok, akárcsak a lipidek, főképpen tartalék tápanyagok. Molekuláik a szénen és hidrogénen kívül oxigént is tartalmaznak. A hidrogén- és az oxigénatomok aránya általában 2:1, akárcsak a vízmolekulában, ezért kapták a szénhidrát (szén és víz) nevet. Jelentős oxigéntartalmuk miatt csak körülbelül feleannyi energiát raktároznak, mint a velük azonos tömegű lipidek. Egyes szénhidrátok több alapegységből (monomerből) álló ún. poliszacharidok, amelyek bomlásakor értelem szerint monoszacharidok képződnek. A monoszacharidok már nem bonthatók kisebb szénhidrátokra. 2. szöveg A monoszacharidok édes, vízben jól oldódó molekulák. Csalogatóanyagként szerepelnek a gyümölcsökben, a nektárban. A leggyakoribb monoszacharid a glükóz, magyarul a szőlőcukor. Összegképlete C 6 H 12 O 6. Az ember vérének jól szabályozott, állandó glükózkoncentrációja van. Az ember sejtjei főleg glükózzal táplálkoznak. A másik fontos monoszacharid a fruktóz, magyarul gyümölcscukor. Gyümölcsökben, mézben van nagyobb arányban. Összegképlete ugyanaz, mint a glükózé, de az atomok kapcsolódási sorrendje más. 3. szöveg A diszacharidok két alapegységből (monoszacharidból) állnak, a két egység között vízkilépés után egy oxigén-atom teremt kapcsolatot. Számunkra jelentős diszacharid a szacharóz, azaz a répacukor vagy nádcukor, amely egy glükóz- és egy fruktózmolekula összekapcsolódásával keletkezik. A szervezetben a szacharóz lassabban használható fel, mint a glükóz, mert a szacharóz előbb glükózra és fruktózra bomlik, majd a fruktóz is glükózzá alakul, és csak így kerül a vérkeringésbe. A tejben található laktóz, azaz tejcukor is diszacharid. 4. szöveg A poliszacharidok sok, legtöbbször több száz vagy több ezer alapegységből (monoszacharidból) állnak. A polimer molekula tulajdonsága már egészen más, mint a monomereké. Nem édesek, vízben nem oldódnak. Poliszacharid például a keményítő, amely több száz szőlőcukor összekapcsolódásával keletkezik. Növényekre jellemző formája az amilóz, amely gumókban, magvakban raktározódó tartalék tápanyag. A cellulóz több ezer szőlőcukor-molekulából felépülő poliszacharid. A növények sejtfalát és a növényi rostokat alkotja.
13 6. A szénhidrátok (E) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Az ábrák (A, B és C) három szénhidrát molekula egyszerűsített szerkezetét mutatják: A megfelelő betűjel(ek) megadásával válaszolj az üres négyzetek számának megfelelően! Ha egyik szénhidrát sem helyes válasz a kérdésre, D betűt írj! A sötétített négyzetekbe nem kerül semmi. 1. Több ezer monomer alkotja. 2. Alfa-glükóz az alapegysége. 3. Jóddal kék színreakciót ad. 4. Tartalék tápanyag növényekben. 5. Lebomlása során szacharóz képződik. 6. Ilyen az állati keményítő szerkezete. 7. Vízben jól oldódik. 8. A sejthártyák alkotója. 9. Lánca nem elágazó.
14 7. A DNS-től a fehérjéig (F) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 1. Mi az információáramlás helyes iránya a genetika centrális dogmája szerint? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) DNS fehérje mrns B) mrns DNS trns fehérje C) DNS rrns trns fehérje D) DNS mrns fehérje E) DNS rrns fehérje 2. Mit jelent az átírás (transzkripció) folyamata? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) a genetikai információ továbbítását fehérjéről mrns-re B) a genetikai információ továbbítását DNS-ről mrns-re C) a genetikai információ továbbítását DNS-ről rrns-re D) mrns-ről a genetikai kódnak megfelelő aminosav-sorrendű fehérje előállítását E) a genetikai információ továbbítását DNS-ről fehérjére 3. Mit jelent a leolvasás (transzláció) folyamata? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) mrns-ről a genetikai kódnak megfelelő aminosav-sorrendű fehérje előállítását B) a genetikai információ továbbítását mrns-ről DNS-re C) a genetikai információ továbbítását DNS-ről fehérjére D) a genetikai információ továbbítását DNS-ről mrns-re E) a genetikai információ továbbítását DNS-ről rrns-re 4. Mely sejtalkotók vesznek részt a fehérjék előállításának teljes folyamatában (átírás, leolvasás, szerkezetkialakítás, összetett fehérjék készítése)? A helyes válasz betűjeleit írd a négyzetekbe! A) sejthártya B) sejtmag C) lizoszóma D) riboszóma E) Golgi-készülék F) sejtfal G) sejtközpont 5. Hány kódonból áll a következő mrns bázissorrend-részlet: UACGCGUAUAAA? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) 12 B) 6 C) 4 D) 3 E) 5
15 6. Mely bázisok vesznek részt egyaránt a DNS és az RNS felépítésében is? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) T A U G B) T G C U C) U G C D) G A T E) A C G 7. Melyik állítás nem igaz a genetikai kódra? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) a genetikai kód átfedésmentes B) a genetikai kód vesszőmentes (kihagyásmentes) C) a genetikai kód egyértelmű D) a genetikai kód degenerált E) a genetikai kód különbözik állatokban és növényekben A következő feladatokat a mellékelt kódonszótár segítségével kell megoldani. 8. Milyen bázissorrendű kódon jelenti minden esetben az aminosavlánc kezdetét? Milyen aminosav épül be a peptidláncba, ha a kódon guaninnal és citozinnal kezdődik? Mi lesz a szintetizálódó aminosavsorrend az mrns AAGCCAUUGUAA bázissorrendje esetén?...
16 8. A sérült jegyzőkönyv (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Egy biotechnológiai laboratóriumban két kiváló biokémikus, Mr. Globulin és Miss Glycin megpróbálta meghatározni egy gén bázissorrendjét, majd az arról szintetizálódó fehérje aminosavsorrendjét. Sikerült is nekik, viszont éjjel tűz ütött ki a laborban és jegyzőkönyvük egy része elpusztult. A hír hallatán olyannyira elkeseredtek, hogy pályát is akarnak módosítani. Az alábbi adatok (megmaradt jegyzőkönyv töredékek) alapján rekonstruáld számukra a gén kezdeti 15 bázisának sorrendjét, a róla készülő mrns-t, és az ennek megfelelő aminosavsorrendet! A táblázat kitöltésével vigaszt nyújthatsz nekik és megmentheted őket a tudomány számára. Az első aminosav biztosan metionin volt (Met). Az ötödik aminosav hatszor is szerepel a kódszótárban. A második aminosavért felelő kódon első két bázisa citozin és uracil. Az mrns 7. bázisa adenin, a 9. bázisa guanin volt. Az mrns 10., 11. és 12. bázisa ugyanaz volt. A harmadik aminosav nevének kezdőbetűje megegyezett a második aminosav nevének kezdőbetűjével. A DNS mintaszálának 6. bázisa timin. A fehérjébe épülő öt kezdeti aminosav között volt két egyforma. A DNS némaszálának 11. bázisa citozin volt. Az mrns ötödik bázishármasa csak az első bázisban különbözik a második bázishármastól. bázisok sorszáma a DNS mintaszálának bázissorrendje az mrns bázissorrendje aminosavsorrend
17 9. A centrális dogma felfedezése (E) Olvasd el figyelmesen a szöveget, majd az idézet és a tanultak alapján oldd meg a feladatokat! Crick 1958-ban leszögezte egy tanulmányában, hogy a biológiai (genetikai) információ áramlásának iránya DNS RNS fehérje. Ez az elv teljesen általánosnak mutatkozott minden vizsgált rendszerben, ezért kapta a «centrális dogma» nevet. Ez azt jelentette, hogy az információ (mindig) a DNS-ben van tárolva, ennek RNS «átirata» szállítja az információt (a messenger-rns) a fehérjeszintézis helyszínére, ahol azután fehérje-nyelvre «fordítódik», amely az információfunkcióvá való átalakítását jelenti. Ezért azután nem okozott alapvető problémát az a tény, noha szokatlansága miatt számos kérdést vetett fel, hogy a vírusok esetében az információ tárolása RNS-formában is lehetséges. Annál ravaszabb fejtörőnek mutatkozott az a jelenség, hogy az RNS-genomú daganatkeltő vírusokban lévő információ a sejtben DNS alakjában integrálódik a genomba (Temin, 1964). Természetesen először Temint is hülyének kiáltotta ki a hivatalos tudomány. A vihar akkor tört ki, amikor 1971-ben a houstoni rákkutató világkongresszuson Temin Mizutanival és tőlük függetlenül, de velük egy időben Baltimore is egyértelmű kísérleti bizonyítékot szolgáltatott a «reverz transzkriptáz» létére (közös Nobel-díj, 1975). Ez az enzim az RNS-ben tárolt információt egyszálú DNS-re képes átírni. Úgy látszott, megbukott a molekuláris biológia Crick-féle centrális dogmája. Az információ áramlásának iránya tehát lehet RNS DNS is. Crick azonban határozottan tiltakozott. Eredeti dolgozatában ugyanis a következő olvasható: az információ a nukleinsav felől áramlik a fehérje irányába és sohasem fordítva. Ez pedig változatlanul igaz. (Koch Sándor: Két pont között a legrövidebb út a vargabetű 1. Kinek a nevéhez fűződik a biológia centrális dogmájának felfedezése? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) Koch Sándor B) Baltimore C) Temin D) Crick E) Mizutani 2. Melyik biokémiai folyamattal ellentétes folyamatot katalizál a reverz transzkriptáz működése? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) a leolvasással ellentétest B) a DNS-megkettőződéssel ellentétest C) az átírással ellentétest D) az aminosav aktiválással ellentétest E) a peptidkötés kialakításával ellentétest 3. Vajon mit kell tennie még a sejtnek a vírus RNS-ről készített egyszálú DNS-sel, hogy az a saját örökítőanyagába integrálódhasson (beépülhessen)? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) semmit, az egyszálú DNS be tud épülni gond nélkül B) gyűrű alakú DNS-sé kell alakítania C) fel kell darabolnia D) meg kell sokszoroznia E) kiegészítőszálat kell mellészintetizálnia
18 4. Mit nevezünk antikódonnak? A helyes válasz betűjelét írja a négyzetbe! A) a trns bázishármasát, mellyel az mrns-hez kapcsolódik B) az mrns bázishármasát, mellyel a trns-hez kapcsolódik C) a trns bázishármasát, mellyel a riboszómához kapcsolódik D) a trns bázishármasát, mellyel az aminosavhoz kapcsolódik E) a DNS némaszálának bázishármasát 5. Egészítsd ki a táblázatot a kódszótár segítségével! A leolvasás iránya balról jobbra történik és az egyes oszlopok egy-egy átírási és lefordítási egységet jelentenek. Jelöld meg, hogy melyik a DNS-nek az a szála, amelyik átíródik mrns-re! C DNS egyik szála C A DNS másik szála G G C mrns Tyr Leu aminosav
19 A biogén elemek és az élő rendszereket felépítő vegyületek 10. Elemek és vegyületek (G) Írd be a biogén elem vegyjelének megfelelő számot abba a körbe/metszetbe, amely vegyület típus/típusok felépítésében az szerepet játszik! Szénhidrátok 1. C 2. H 3. N 4. O 5. S 6. P Fehérjék Nukleinsavak
20 11. Elemi építőkövek (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Az alábbi körök egy-egy biológiailag fontos vegyületcsoportot jelölnek. Írd a megfelelő körbe azoknak a biogén elemeknek a jelölő számát, amelyek az adott vegyületcsoport felépítésében szerepet játszanak! Lipidek 1. C 2. H 3. N 4. O 5. S 6. P Fehérjék Nukleinsavak
21 12. Az élőt felépítő elemek (E) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Írd be a biogén elem vegyjelnek megfelelő számot abba a körbe, amely vegyület típus felépítésében az szerepet játszik! A választásod indokold! Szénhidrátok Lipidek 1. C 2. H 3. N 4. O 5. S 6. P Fehérjék Nukleinsavak
22 13. El tudsz-e igazodni? A stresszfehérjék (F) A képen egy fehérje térszerkezetének kialakulását láthatjuk. A kettős vonal a peptidláncot, a sötét körök az apoláros oldalláncokat jelölik. 1. Írd be az alábbi folyamatok sorszámát az üres körökbe! I. A fehérje térfogata csökken, mert szabályos térszerkezetű részletek alakulnak ki, és az apoláros láncok egy része a molekula belseje felé fordul. II. Az apoláros láncok kapcsolódása révén sok félkész fehérje összetapad és kicsapódik. III. A fehérje térfogata tovább csökken, mert az összes apoláros lánc megtalálja a helyét a molekula belsejében. IV. Kialakul a kész, működőképes enzim. 2. Melyik római számmal jelölt fázis a térszerkezet kialakulásának biológiai szempontból hibás módja?. 3. Melyik fázis kialakításában segítenek a stresszfehérjék? Melyik állapot a legkedvezőbb energetikai szempontból?. 5. Milyen kedvező másodlagos térszerkezetű molekularészleteket fedezhetünk föl a képen?
23 14. A sejthártya aprólékosan (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Az ábrán a sejthártya finomszerkezete látható. A tanultak végiggondolása és az ábra tanulmányozása után válaszoljunk az alábbi kérdésekre! A B C 1. Mely molekulák alkotják a sejthártya sötét (A és C jelű) részét? Elsősorban mely molekulák alkotják a világos ( B jelű) réteget? Milyen fizikai-kémiai hatás biztosítja, hogy az A és a C réteg molekulái nem szakadnak ki a sejthártyából? Az A és a C réteg molekulái funkcióikban (biológiai feladatukban) is különböznek egymástól. Nevezzünk meg egy-két olyan funkciót, amely az A réteg feladata! Miben különbözhet a nyíllal jelölt óriásmolekula szerkezete az A és B réteg fehérjéinek szerkezetétől?......
24 15. Két malomkerék (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ A rajz az erjedés és a biológiai oxidáció folyamatát és a folyamat közben nyerhető energia mennyiségét szemlélteti. Gondoljuk végig a két folyamatot, majd tanulmányozzuk az ábrát! 1. Mit jelképez a kis és a nagy malomkerék? Mit jelképez a malomkerekeket mozgató víz? Hol zajlanak le ezek a folyamatok a valóságos sejtben? Mi a valóságos arány Eo és Ee közt? (Az ATP molekulák számával jellemezve)?.. 5. Előfordulhat-e hogy egy valódi sejt hozzájut az Ee energiához, de az Eo-hoz nem? Milyen körülmények között? Lehetséges-e a fordított eset?......
25 6. A rajzon nyíl jelöli azt az esetet, amikor az alsó malomkereket nem tudják használni, mert az alsó árokban nem vezethető víz. Ilyenkor a vizet a fölső, nyíllal jelölt árokban vezetik el. A valóságos sejtekben mit jelképez ez az irány (milyen molekulák szabadulhatnak föl ekkor)?
26 A sejt és az energia 16. Valuta a sejtben (F) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget! Oldd meg a feladatokat korábban szerzett ismereteidre támaszkodva a szöveg többszöri áttanulmányozása során! Valuta a sejtben Akármit csinál egy sejt, meg kell fizetnie érte, és az élő szervezetnek ez a valutája, amiben a sejtnek fizetnie kell: az energia. Ha nem lenne (...), nem lenne élet sem. Ennek az energiának végső soron az egyedüli forrása a Nap sugárzása. De ezt a sugárzást, mint olyant nem lehet közvetlenül az élet fenntartására hasznosítani, különben éjjel az élet lehetetlen lenne. Ezért a klorofillt tartalmazó növények kloroplasztjai a sugárzó energiát apró csomagokba zsúfolják. Ha a sejtnek energiára van szüksége, nem a sugárzást használja fel, hanem kipakolja ezeket a tápanyagmolekuláknak nevezett energiacsomagokat. Az élet alapvető reakciója: 1. e csomagok elkészítése és 2. kicsomagolásuk. Energia + nco 2 + nh 2 O = no 2 + C n H 2n O n C n H 2n O n + no 2 = nh 2 O + nco 2 + Energia A második reakció az elsőnek a fordítottja. A két reakció közül az elsőt csak a klorofillt tartalmazó növényi sejtek végzik, míg a kettes számú reakció valamennyi sejtben végbemegy, akár a növényben, akár a növénnyel táplálkozó állatban (növényevő) van ez a sejt, akár azokban az állatokban, amelyek a növényt evő állatokkal táplálkoznak (ragadozók). Szent-Györgyi Albert: Az élet jellege Igaz vagy hamis? Jelezd I vagy H betűvel! Mit olvashatunk a szövegben? Mi derül ki a szövegösszefüggésből? 1. Az élő rendszerekben felhasznált energia közvetve a Napból származik. 2. Az élő szervezetek éjszaka nem tudnak energiához jutni. 3. A növények közvetlenül a napenergiát hasznosítják az életük fenntartásához, az állatok erre nem képesek. 4. A növények a fényenergiát szerves vegyületek készítésére fordítják. 5. A növények működésük során a szénvegyületekben tárolt energiát szabadítják fel. 6. A szövegben olvashatunk a fotoszintézis szerepéről. 7. A szövegben szó van a biológiai oxidációról. 8. A növények által előállított szénvegyületekben rejlő energiát hasznosítják a növényevő és ragadozó állatok is.
27 17. A növények energianyerése (G) Valuta a sejtben Akármit csinál egy sejt, meg kell fizetnie érte, és az élő szervezetnek ez a valutája, amiben a sejtnek fizetnie kell: az energia. Ha nem lenne (...), nem lenne élet sem. 1 Ennek az energiának végső soron az egyedüli forrása a Nap sugárzása. 2 De ezt a sugárzást, mint olyant nem lehet közvetlenül az élet fenntartására hasznosítani, különben éjjel az élet lehetetlen lenne. Ezért a klorofillt tartalmazó növények kloroplasztjai* a sugárzó energiát apró csomagokba 3 zsúfolják. Ha a sejtnek energiára van szüksége, nem a sugárzást használja fel, hanem kipakolja ezeket a tápanyagmolekuláknak nevezett energiacsomagokat 4. Az élet alapvető reakciója: 1. e csomagok elkészítése 5 és 2. kicsomagolásuk 6. Energia + nco 2 + nh 2 O = no 2 + C n H 2n O n C n H 2n O n + no 2 = nh 2 O + nco 2 + Energia A második reakció az elsőnek a fordítottja. A két reakció közül az elsőt csak a klorofillt tartalmazó növényi sejtek végzik, míg a kettes számú reakció valamennyi sejtben végbemegy 7, akár a növényben, akár a növénnyel táplálkozó állatban (növényevő) van ez a sejt, akár azokban az állatokban, amelyek a növényt evő állatokkal táplálkoznak (ragadozók). 8 *zöld színtestjei Szent-Györgyi Albert: Az élet jellege 1. Mihez szükséges a szövegben említett energia? Írjon példát az energiaigényes folyamatokra! 2. Mely élőlények képesek megkötni a fényenergiát? A Minden növény B A zöld növények C Minden autotróf élőlény D A fototróf élőlények E Egyes baktériumok 3. Melyik az a vegyület, amelyik készítésével a növények közvetlenül apró energia csomagok -ba zsúfolják az átalakított fényenergiát? 4. Feltehetően mely, zöld színtestben keletkező tápanyagot nevezi Szent-Györgyi Albert energiacsomagnak?
28 5. Mely biokémiai folyamat készíti el az energiacsomagokat a szöveg és az egyenlet szerint? 6. Melyik bontásért felelős folyamatra utal a szöveg és az egyenlet? 7. Írjon példát olyan élőlénycsoportra, amelyek nem képesek a 6.) pontban említett módszerrel energiát felszabadítani! 8. Igazolja a zöld növények jelentőségét a szövegben rejlő információk segítségével!
29 18. Kommentár egy tudós gondolataihoz... (E) Fogalmazza meg saját szavaival a szövegben foglaltakat úgy, hogy közben értelmezze ismeretei segítségével a tudós hasonlatait! Valuta a sejtben Akármit csinál egy sejt, meg kell fizetnie érte, és az élő szervezetnek ez a valutája, amiben a sejtnek fizetnie kell: az energia. Ha nem lenne (...), nem lenne élet sem. 1 Ennek az energiának végső soron az egyedüli forrása a Nap sugárzása. 2 De ezt a sugárzást, mint olyant nem lehet közvetlenül az élet fenntartására hasznosítani, különben éjjel az élet lehetetlen lenne. Ezért a klorofillt tartalmazó növények kloroplasztjai* a sugárzó energiát apró csomagokba 3 zsúfolják. Ha a sejtnek energiára van szüksége, nem a sugárzást használja fel, hanem kipakolja ezeket a tápanyagmolekuláknak nevezett energiacsomagokat 4. Az élet alapvető reakciója: 1. e csomagok elkészítése 5 és 2. kicsomagolásuk 6. Energia + nco 2 + nh 2 O = no 2 + C n H 2n O n C n H 2n O n + no 2 = nh 2 O + nco 2 + Energia A második reakció az elsőnek a fordítottja. A két reakció közül az elsőt csak a klorofillt tartalmazó növényi sejtek végzik, míg a kettes számú reakció valamennyi sejtben végbemegy 7, akár a növényben, akár a növénnyel táplálkozó állatban (növényevő) van ez a sejt, akár azokban az állatokban, amelyek a növényt evő állatokkal táplálkoznak (ragadozók). 8 *zöld színtestjei Szent-Györgyi Albert: Az élet jellege..,...,...,.
30 19. Sejtjeink belsejében - rejtvény Töltsük ki az alábbi keresztrejtvényt! A függőlegesen kiemelt sorban egy sejtalkotó neve jelenik meg Számtartó sejtosztódás. 2. A mitrokondriumban zajló körfolyamat erről a vegyületről kapta nevét. 3. A sejt általános energiaszolgáltató vegyülete (rövidítés). 4. Erjedés lehetséges végterméke, két szénatomos hidroxivegyület. 5. Konjugált kettőskötésrendszert tartalmazó molekula növényekben. 6. Emésztőnedvet tartalmazó sejtszervecske. 7. Uracilt tartalmazó nukleinsav. 8. Örökítő anyag. 9. Öt szénatomos cukor, az RNS molekulák tartalmazzák. 10. Az izomösszehúzódásban szerepet játszó fehérjefonal. 11. Pirimidinvázas szerves bázis RNS molekulákban. 12. Erről a sejtszervecskéről kapták nevüket az eukarióták.
TANÁRI KÉZIKÖNYV BIOLÓGIA 11. évfolyam
FEJLESZTŐ FELADATOK TANÁRI KÉZIKÖNYV BIOLÓGIA 11. évfolyam A feladatsorok összeállításában közreműködtek: Both Mária Csorba F László Fazakas Andrea Faragó Norbert Gadóné Kézdy Edit Holczgethán Katalin
RészletesebbenSZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),
SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az
RészletesebbenNUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag
NUKLEINSAVAK Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag RNS = Ribonukleinsav DNS = Dezoxi-ribonukleinsav A nukleinsavak
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenA szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok)
SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az
RészletesebbenA szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.
Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok
RészletesebbenBIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak
BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok általános képlete (CH 2 O) n. A szénhidrátokat két nagy csoportra oszthatjuk:
RészletesebbenÉLŐ RENDSZEREK RÉSZEKBŐL AZ EGÉSZ
1. FELADATLAP A CSOPORT ÉLŐ RENDSZEREK RÉSZEKBŐL AZ EGÉSZ 1. Milyenek az élő rendszerek? Egészítsd ki a mondatot! Az élő rendszerek a környezetükkel és folytatnak, ezért anyagi rendszerek. 3 pont 2. Csoportosíts
RészletesebbenTARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI
RészletesebbenA felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek
A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok
RészletesebbenAz élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:
Részletesebben11. évfolyam esti, levelező
11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt
RészletesebbenTartalom. Előszó... 3
4 TARTALOM Tartalom Előszó... 3 1. Bevezetés a biológiába... 9 1.1. A biológia tudománya... 9 Vizsgálati szempontok az élőlények rendszere... 10 Evolúciós fejlődés... 11 Vizsgáló módszerek... 12 1.2. Az
RészletesebbenA cukrok szerkezetkémiája
A cukrok szerkezetkémiája A cukrokról,szénhidrátokról általánosan o o o Kémiailag a cukrok a szénhidrátok,vagy szacharidok csoportjába tartozó vegyületek. A szacharid arab eredetű szó,jelentése: édes.
Részletesebben12. évfolyam esti, levelező
12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,
RészletesebbenBIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)
BIOGÉN ELEMEK ELSŐDLEGES BIOGÉN ELEMEK(kb. 95%) ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK MAKROELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg MIKROELEMEK (NYOMELEMEK) (< 0,005%) I, Fe, Cu,
Részletesebben3. A w jelű folyamat kémiailag kondenzáció. 4. Ebben az átalakulásban hasonló kémiai reakció zajlik le, mint a zsírok emésztésekor a vékonybélben.
FEHÉRJÉK 1. Fehérjék bioszintézisére csak az autotróf szervezetek képesek. Széndioxidból, vízből és más szervetlen anyagokból csak autotróf élőlények képesek szerves vegyületeket előállítani. Az alábbi
RészletesebbenI. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó
Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
Részletesebben3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan
11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz
RészletesebbenTel: ;
BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT) Előadások anyaga: Dr. Pécs Miklós, Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr.
RészletesebbenSZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket!
funkciós kimutatása molekulák csoport betűjele neve képlete helye 1. Írd a táblázatba a szénhidrátok összegképletét! általános képlet trióz tetróz 2. Mi a különbség az aldózok és a ketózok között? ALDÓZ
RészletesebbenAZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE
AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN
RészletesebbenBIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT)
BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT) Előadások anyaga: Dr. Pécs Miklós, Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr.
RészletesebbenBIOLÓGIA HÁZIVERSENY 1. FORDULÓ BIOKÉMIA, GENETIKA BIOKÉMIA, GENETIKA
BIOKÉMIA, GENETIKA 1. Nukleinsavak keresztrejtvény (12+1 p) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. A nukleinsavak a.-ok összekapcsolódásával kialakuló polimerek. 2. Purinvázas szerves bázis, amely az
RészletesebbenTartalom. Javítóvizsga követelmények BIOLÓGIA...2 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 SPORTEGÉSZSÉGTAN évfolyam évfolyam évfolyam...
Tartalom BIOLÓGIA...2 10. évfolyam...2 11. évfolyam...3 12. évfolyam...4 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 11. évfolyam...5 12. évfolyam...6 SPORTEGÉSZSÉGTAN...7 1 BIOLÓGIA 10. évfolyam Nappali tagozat Azírásbeli
RészletesebbenMINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM
MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók
RészletesebbenFelkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.
Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés
Részletesebbentranszláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék
Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti
RészletesebbenA szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.
Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok
RészletesebbenA tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai
A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi
RészletesebbenSzénhidrátok. Szénhidrátok. Szénhidrátok. Csoportosítás
Szénhidrátok Definíció: Szénhidrátok Polihidroxi aldehidek vagy ketonok, vagy olyan vegyületek, melyek hidrolízisével polihidroxi aldehidek vagy ketonok keletkeznek. Elemi összetétel: - Mindegyik tartalmaz
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak Egy átlagos emberben 10-12 kg fehérje van, mely elsősorban a vázizomban található.
RészletesebbenBIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Biológia középszint 1911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2019. május 14. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez
RészletesebbenAz edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin
Az edzés és energiaforgalom Rácz Katalin katalinracz@gmail.com Homeosztázis Az élő szervezet belső állandóságra törekszik. Homeosztázis: az élő szervezet a változó külső és belső körülményekhez való alkalmazkodó
RészletesebbenA géntechnológia genetikai alapjai (I./3.)
Az I./2. rész (Gének és funkciójuk) rövid összefoglalója A gének a DNS információt hordozó szakaszai, melyekben a 4 betű (ATCG) néhány ezerszer, vagy százezerszer ismétlődik. A gének önálló programcsomagként
RészletesebbenAz ember szervezete és egészsége. Biológia verseny. 8. osztály. 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM:
Az ember szervezete és egészsége Biológia verseny 8. osztály 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. A tápcsatorna szervei
RészletesebbenTáplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz
Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási
RészletesebbenBIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.
BIOKÉMIA Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár e-mail: sarkadi@mail.bme.hu Tudományterületi elhelyezés Alaptudományok (pl.: matematika, fizika, kémia, biológia) Alkalmazott tudományok Interdiszciplináris
RészletesebbenPoligénes v. kantitatív öröklődés
1. Öröklődés komplexebb sajátosságai 2. Öröklődés molekuláris alapja Poligénes v. kantitatív öröklődés Azok a tulajdonságokat amelyek mértékegységgel nem, vagy csak nehezen mérhetők, kialakulásuk kevéssé
RészletesebbenAz ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály
Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2013. április 26. 13.00 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő: 60 perc Kódszám: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. feladat: A vérkeringés
RészletesebbenHevesy verseny, megyei forduló, 2001.
7. osztály 2 Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető legyen! A feladatok megoldásához használhatod
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenAz egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a
Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a szaporodáshoz szükséges. A sejtplazmától hártyával elhatárolt
RészletesebbenTestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor
TestLine - iogén elemek, molekulák iogén elemek, szervetlen és szerves molekulák az élő szervezetben. gészítsd ki a mondatot! aminocsoportja kondenzáció víz ún. peptidkötés 1. 1:48 Normál fehérjék biológiai
RészletesebbenBIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016)
BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016) 1 Biológia tantárgyból mindhárom évfolyamon (10.-11.-12.) írásbeli és szóbeli vizsga van. A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli
RészletesebbenBIOLÓGIA ALAPJAI. Anyagcsere folyamatok 2. (Felépítő folyamatok)
BIOLÓGIA ALAPJAI Anyagcsere folyamatok 2. (Felépítő folyamatok) A molekuláris biológiai alapjai DNS replikáció RNS transzkripció Fehérje szintézis (transzláció) (Az ábrák többsége Dr. Lénárd Gábor Biológia
RészletesebbenÚjpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola
Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 10. évfolyam Osztályozóvizsga
RészletesebbenTudós Rektor Természettudományi Csapatverseny 8. évfolyam részére. Csapat neve:... Csapattagok neve:... Iskola: Település:
Tudós Rektor Természettudományi Csapatverseny 8. évfolyam részére Csapat neve:... Csapattagok neve:...... Iskola: Település: 2. forduló 1. Nevezzétek el a képeken látható szöveteket és oldjátok meg a feladatokat,
Részletesebben4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.
4. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
RészletesebbenBIOLÓGIA VERSENY 8. OSZTÁLY ÁPRILIS 27. Kódszám: A feladatlap megoldására 60 perc áll rendelkezésre.
AZ EMBER SZERVEZETE ÉS EGÉSZSÉGE BIOLÓGIA VERSENY 8. OSZTÁLY 2018. ÁPRILIS 27. Kódszám: A feladatlap megoldására 60 perc áll rendelkezésre. A feladatlapot összeállította és szerkesztette: Vargáné Hári
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenSZÉNHIDRÁTOK (H 2. Elemi összetétel: C, H, O. O) n. - Csoportosítás: Poliszacharidok. Oligoszacharidok. Monoszacharidok
Szénhidrátok SZÉNIDRÁTK - soportosítás: Elemi összetétel:,, n ( 2 ) n Monoszacharidok (egyszerű szénhidrátok) pl. ribóz, glükóz, fruktóz ligoszacharidok 2 6 egyszerű szénhidrát pl. répacukor, tejcukor
RészletesebbenA gyakorlat elméleti háttere A DNS molekula a sejt információhordozója. A DNS nemzedékről nemzedékre megőrzi az élőlények genetikai örökségét.
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: DNS molekula szerkezetének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: színes gyurma, papírsablon Szükséges eszközök: olló, hurkapálcika, fogpiszkáló, cérna,
RészletesebbenOsztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév
Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.
RészletesebbenTRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN
16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag
RészletesebbenA bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának
RészletesebbenBIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Biológia középszint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. november 5. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok
RészletesebbenBiogén elemek. Szén. Oxigén, hidrogén ELSŐDLEGES. a sejtek 98%-át teszi ki. Nitrogén. Foszfor. Nátrium, Kálium, Klorid ionok. Magnézium MÁSODLAGOS
Biogén elemek az összes, sejtekben megtalálható és szerepet játszó elemek összefoglaló neve összesen kb. 30 db ilyen elem van (kevesebb, mint az összes ismert elem egyharmada) Mennyiségi felosztás: ELSŐDLEGES
Részletesebbena III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja
2009/2010. tanév I. forduló a III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja Versenyző neve:... évfolyama: Iskolája : Település : Felkészítő szaktanár neve:.. Megoldási útmutató A verseny feladatait nyolc
RészletesebbenBIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20.
BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. Definíció (2x1 = 2 pont): a) Mikroszkopikus méretű szilárd részecskék aktív bekebelezése b) Molekula, a sejt
RészletesebbenBiológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei
Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei 1. Forró éghajlati övezet: növényzeti övei, az övek éghajlata, talaja esőerdő, trópusi lombhullató erdőszerkezete, szavanna, sivatagok jellemzése
RészletesebbenAz élő anyagot felépítő kémiai elemek
BIOKÉMIA SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM Az élő anyagot felépítő kémiai elemek 1. Elsődleges biogén elemek (a sejtek tömegének 99 %-át adják). Makro elemek Másodlagos biogén elemek (0,005-1%-ban fordulnak elő
RészletesebbenIV. TALENTUM - természettudományok és informatika verseny országos döntője. Temesvár, február 24. BIOLÓGIA FELADATLAP X.
IV. TALENTUM - természettudományok és informatika verseny országos döntője Temesvár, 2018. február 24. BIOLÓGIA FELADATLAP X. OSZTÁLY I. EGYSZERŰ VÁLASZTÁS (40 pont) A kérdéshez kapcsolódó állítások közül
Részletesebben12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!!
Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció 1859 1865 1869 1952 Hershey & Chase 1953!!! 1879 1903 1951 1950 1944 1928 1911 1 1. DNS szerkezete Mi az örökítő anyag? Friedrich Miescher
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNYOS VIZSGA. Biológia
Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium 3529 Miskolc, Fényi Gyula tér 2-12. Tel.: (+36-46) 560-458, 560-459, 560-583, Fax: (+36-46) 560-582 E-mail: fenyi@jezsuita.hu Honlap: www.jezsu.hu A JECSE Jesuit
RészletesebbenBIOLÓGIA TANMENET. XI. évfolyam 2013/2014
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM BIOLÓGIA TANMENET XI. évfolyam 2013/2014 A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készítette Zárdai-Csintalan Anita 1. óra Év eleji
RészletesebbenAz emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius
Az emésztő szervrendszer Apparatus digestorius Táplálkozás A táplálék felvétele. A táplálék tartalmaz: Ballasztanyagokat: nem vagy kis mértékben emészthetők, a bélcsatorna mozgásában van szerepük Tápanyagokat:
RészletesebbenKészítette: Bruder Júlia
Készítette: Bruder Júlia tápanyagok ballasztanyagok alaptápanyagok védőtápanyagok járulékos tápanyagok fehérjék zsiradékok szénhidrátok ALAPTÁPANYAGOK FEHÉRJÉK ZSIRADÉKOK SZÉNHIDRÁTOK Sejtépítők Energiát
RészletesebbenDr. Mandl József BIOKÉMIA. Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek.
Dr. Mandl József BIOKÉMIA Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek Semmelweis Kiadó Semmelweis Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris
RészletesebbenBIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Biológia középszint 0613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez
RészletesebbenApor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam
1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam
RészletesebbenBiológia 8 osztály. 2. forduló Az emberi test felépítése A bőr és a mozgásrendszer
MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS
RészletesebbenBiológia. Tájékoztató az írásbeli felvételi vizsga feladattípusairól a határainkon túli magyar felvételizők számára
Biológia Tájékoztató az írásbeli felvételi vizsga feladattípusairól a határainkon túli magyar felvételizők számára Feladattípusok I. Egyszerű választás Ezekben a feladatokban a feltett kérdésekre öt lehetséges
Részletesebbensejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
Részletesebben6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.
6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen
RészletesebbenTANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA 1. óra Év eleji ismétlés 2. óra A biogén elemek 3. óra A víz néhány tulajdonsága 4. óra A lipidek
RészletesebbenFarmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34
-06 Farmakológus szakasszisztens feladatok A 0/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított /006 (II. 7.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés
Részletesebbentehetik illetve a stb.). feladatokat.
AZ ÚJ ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNYRENDSZERR BIOLÓGIA TANULÓKÁRTYÁKKAL FELDOLGOZHATÓ TÉMAKÖREI Kiadványunk nemcsak ismeretterjesztésre és szórakoztató társasjátékra alkalmas, de könnyenn bevonható az általános
RészletesebbenTÉTELEK A BIOLÓGIA VIZSGÁHOZ
TÉTELEK A BIOLÓGIA VIZSGÁHOZ Figyelem! Aki valamelyik tételéből elégtelenre felel, annak a teljes vizsgája elégtelennek minősül, vagyis mindkét témakörből újra kell vizsgáznia. A. Tételek. Az élővilág
RészletesebbenIskola neve: Csapatnév:.
Iskola neve: Csapatnév:. Környezetismeret-környezetvédelem országos csapatverseny 3. évfolyam II. forduló 2018. január 15. 1. Amennyiben a rejtvényt helyesen megfejtitek, megkapjátok a verseny II. fordulójának
Részletesebben7. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2004.
7. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2004. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető
Részletesebben7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2.
7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok, halmazállapot-változások 3. A levegő,
Részletesebbenvolt szó. Szénhidrát A szénhidrátok az
Táplálkozási ismeretek haladóknak II. Az előző fejezetben a fehérjéket alkotó aminosavakról volt szó. Most folytassuk a szénhidrátokkal. Azt az alapismeretek III. részében már megtanultuk, hogyan kell
RészletesebbenA felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.
1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó
RészletesebbenA replikáció mechanizmusa
Az öröklődés molekuláris alapjai A DNS megkettőződése, a replikáció Szerk.: Vizkievicz András A DNS-molekula az élőlények örökítő anyaga, kódolt formában tartalmazza mindazon információkat, amelyek a sejt,
RészletesebbenTartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T
1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok
RészletesebbenBIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Biológia középszint 0912 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 12. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok
RészletesebbenV. Év végi áttekintés
V. Év végi áttekintés Ideg-izom szinapszis Kepes György: A világ új képe c. könyvéből A: csont B: izom C: izom D: E: F: G: H: I: K: L: 112. Test hosszmetszet (G) Az alábbi számítógéppel előállított testhosszmetszeten
RészletesebbenGáspári Zoltán. Élő molekulák az élet molekulái
Gáspári Zoltán Élő molekulák az élet molekulái Invokáció Kajtár Márton 1929-1991 www.eotvoskiado.hu Élő és élettelen? Élő és élettelen: a kemoton Élő kémiai rendszer, de nem élőlény (Gánti, 1975) Autokatalitikus
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 7. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...
Részletesebben3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások)
3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások) 3.1 Fehérjék, enzimek A genetikai információ egyik fő manifesztálódása
RészletesebbenBIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyz jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyz jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenBIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Biológia középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 12. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok
RészletesebbenA kémiai energia átalakítása a sejtekben
A kémiai energia átalakítása a sejtekben A sejtek olyan mikroszkópikus képződmények amelyek működése egy vegyi gyárhoz hasonlítható. Tehát a sejtek mikroszkópikus vegyi gyárak. Mi mindenben hasonlítanak
RészletesebbenBiokémia 1. Béres Csilla
Biokémia 1 Béres Csilla Élő szervezetek kémiai összetétele Szénvegyületek Időben és térben rendezett folyamatok Sejt az egység Biogén elemek: C, H, O, N, P Biofil elemek: Na, K, Ca, Mg, Fe, Cu, Ni, Zn,
RészletesebbenNanotechnológia. Nukleinsavak. Készítette - Fehérvári Gábor
Nanotechnológia Nukleinsavak Készítette - Fehérvári Gábor Bevezető A nukleinsavak az élő anyag alapvetően fontos komponensei. Meghatározó szerepet töltenek be az átöröklésben, a fehérjék szintézisében
Részletesebben