Biokémia 1. Béres Csilla

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Biokémia 1. Béres Csilla"

Marcell Lukács
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 Biokémia 1 Béres Csilla

2 Élő szervezetek kémiai összetétele Szénvegyületek Időben és térben rendezett folyamatok Sejt az egység Biogén elemek: C, H, O, N, P Biofil elemek: Na, K, Ca, Mg, Fe, Cu, Ni, Zn, Mo, Co, Mn, Se, Cl, J, Br, F, stb. Káros elemek: Hg, Pb, As, Cd, Ra, U, Th, Ba

O, N, P Biofil elemek: Na, K, Ca, Mg, Fe, Cu, Ni, Zn, Mo, Co,

3 Víz Alapfeltétel Növények: 1-2%-98%-ig Szárazanyag tartalomban kb. 60 kémiai elem Állatok: 98%-tól 50%ig. Felnőtt férfi: 64%, nő: 55%.

4 Víz Szerv, szövet Tömeg % Szerv, szövet vér 82 agy 73 tüdő 80 máj 71 lép 79 bőr 65 vese 79 vvt 65 Izom, 79 zsírszövet 50 szívizom 74 csont 32 Tömeg%

5 80 kg testsúlyú ember Vegyjel Tömeg% kg O 62,43 50 C 21,15 17 H 9,86 8 N 3,10 2,5 Ca 1,90 1,5 P 0,95 0,75 K 0,23 0,18

6 S 0,16 0,13 Cl 0,08 0,06 Na 0,08 0,06 Mg 0,07 0,056 I 0,014 0,01 F 0,009 0,007 Fe 0,005 0,0035 Al 0,001 0,0008 Mn 0, ,00004

7 Ember Szervezetének 99%-t 11 bioelem alkotja A többi kb. 50 elem 1%-t tesz ki Ásványi sók, szerves vegyületek alkotórészei Szabad elem: oxigén

8 Szén Négy vegyérték, a vegyértékek azonos értékűek Egymással közvetlenül kapcsolódhatnak, láncok, gyűrűk Tetraéderes elhelyezkedés

9 Kémiai kötések 1s 2, 2s 2, 2p 2 K L L L L 1s 2s 2p x 2p y 2p z

10 Kémiai kötések sp 3 hibridizáció K L L L L 1s sp3 sp3 sp3 sp3

11 Kémiai kötések sp 2 hibridizáció sp hibridizáció

12 Optikai izomeria

13 Optikai izomeria Poláros fény síkját eltéríti Asszimetriás szénatom Enantiomerek Jobbra: dexter d, D, + Balra: laevus l, L, %ban: nincs aktivitás-racemát dl

14 Szénhidrátok Szerves vegyületek közül a legnagyobb mennyiségben, a növényekben több, mint az állatokban Bennük raktározott energia szabadul fel lebomlásuk folyamatában szakaszos módon

15 Szénhidrátok Történelmileg kialakult név: H:O=2:1 Formailag: C x (H 2 O) y Polihidroxi aldehid Polihidroxi keton

17 Felosztásuk Egyszerű szénhidrátok (cukrok): savas hidrolízissel nem bonthatók Összetett szénhidrátok: - Oligoszacharidok: 2,3,vagy 4 monoszacharid -Poliszacharidok

18 Monoszacharidok Nevük: szénatom szám alapján

25 Fontosabb monoszacharidok Glükóz: szőlőcukor- Szorbit: glükózból redukcióval: gyümülcsökben, édes-nem emeli a vércukorszintet-édesítés Glükóz-amin (aminocukor): kitin Galaktóz: laktóz építőköve, agyvelő Fruktóz (gyümölcscukor)

26 L-aszkorbinsav (C-vitamin) Monoszacharid származék

27 C vitamin A C-vitamin hiányakor kialakuló betegség, a skorbut, az egyik legrégebben ismert hiánybetegség, már a XVI. század elején leírták 1937-ben Walter Haworth kémiai Nobel-díjat kapott az aszkorbinsav szerkezetének meghatározásáért (megosztva Paul Karrerrel, aki a vitaminokat kutatta), és ugyanebben az évben az orvosi Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert kapta, aki a C-vitamin biológiai hatásait tanulmányozta.

28 C vitamin Az L-aszkorbinsav megtalálható mind a növényi, mind az állati szervezetben. Egyes növények aszkorbinsav-tartalma különösen nagy. A csipkebogyó például körülbelül 400, a fenyőtű 200, a petrezselyemlevél 185, a paradicsompaprika 180, a zöldpaprika 125, a káposzta 87, a barack 50, a citrom 45, a burgonya 24 mg aszkorbinsavat tartalmaz 100 g-onként.

29 Cukor kimutatási módszerek Ezüsttökör próba: ammóniás ezüst oldatfém ezüst kiválás Fehling-reakció: réz(ii)-szulfát és lúgos kálium-nátrium tartarát oldat főzés-vörös réz-oxid csapadék Folin: réz-oxid csapadékot foszfor molibdénsavban oldjuk, kék-fotometriásan

30 Vércukor A vérben mindig jelenlévő szőlőcukor (glukóz). Normális szintje éhgyomorra 4,5-5,5 mmol/l, étkezés után maximum 7-8 mmol/l. Jól kezelt cukorbetegeknél a vércukor ideális szintje étkezés előtt 4-7, étkezés után egy-másfél órával 6-9 mmol/l között mozog.

31 Glükozidok Glikozidos hidroxilcsoport alkoholokkal való reakciója Hidrolízis: cukor+aglükon Kitin, Sztreptomicin, neomicin, Membránalkotók N-glikozidok

32 Oligoszacharidok Összetett szénhidrátok, cukorhoz hasonló tulajdonságúak, (vízoldható, édes) Glükozid típusú vegyületek Egy monoszacharid glükozidos hidroxilcsoportja egy másik másik molekula hidroxil csoportjával vízkilépés közben éter kötést alkot

33 Oligoszacharidok Szacharóz Répacukorban, növényi szövetekben-dglükóz+d-fruktóz Maltóz: Malátacukor-csírázó árpa keményítőjéből Cellobióz: cellulóz lebontásából Laktóz: tejcukor-tej 6-8%-a

35 Poliszacharidok Keményítő (amilóz) növényi poliszacharid, és ezáltal szénhidrát. Spirális alakú, el nem ágazó glükózegységekből épül fel, amilózból, és elágazó láncú amilopektinből áll. Kémiai képlete (C6H10O5)n, ahol n egy magas szám.

38 Keményítő Növényi eredetű, elterjedt anyag, főként magokban, hüvelyesekben található. Gazdag keményítőtartalmú növények például a burgonya, a kukorica és a rizs. A keményítő fehér, olajos tapintású por, vagy szemcsés, színtelen és szagtalan anyag, Jelenlétét jódoldattal lehet kimutatni. Keményítőtartalmú anyagra/anyagba jódoldatot csepegtetve liláskék szín jelenik meg. Melegítés hatására az oldat színe eltűnik, de lehűlés hatására újra megjelenik.

39 Cellulóz Képlete (C6H10O5)n. Béta-D-glükózból származtatott poliszacharid.[1][2] A cellulóz a földön előforduló leggyakoribb szerves anyag, mert a növények vázanyagának nagy része cellulóz. Pontosabban a fa 40%-a, a gyapot 50%-a, a len és a kender 80%-a. A vatta és a papír szinte 100%-ban cellulózmolekulákból áll.

41 Cellulóz A cellulóz annyiban különbözik a keményítőtől: A cellulózt több glükózegység építi fel, mint a keményítőt. A cellulóz béta-glükózegységekből épül fel-változó térállásban-, míg a keményítő alfa-glükózegységekből áll. A cellulóz molekula lánc alakú, a keményítőé pedig spirális (hélix).

42 Cellulóz cellulóz molekulájában béta-glükózegységek változó térállásban (alsó és felső) kapcsolódnak össze, és láncalakúvá formálódnak. A hosszú láncmolekulák hidrogénkötésekkel kapcsolódnak össze, melyek fonalszerűvé teszik a növényi rostokat. Ez annyira ellenálló, hogy csak tömény savakkal lehetséges a bontása. Tömény savval főzve először cellobiózra, majd a cellobióz szőlőcukorra bomlik. A tömény sósavon kívül csak néhány gomba, baktérium és rovar képes bontani. A kérődző állatok emésztőrendszere jellemzően tartalmaz olyan mikroorganizmust, mely lebontja a cellulózt. A termőtalajban is léteznek cellulózbontó baktériumok, melyek a cellulózt humusszá alakítják.

44 Glikogén A glikogén a glükóz poliszacharidja; funkciója a rövidtávú energiaraktározás az állati sejtekben. Főleg a máj és az izmok raktározzák, de az agy, a méh és a hüvely szintén képes szintetizálni. A glikogén a keményítő analógja, amely egy kevésbé elágazó glükózpolimer és a növényekben található. A glikogén olyan energiaraktárat jelent, amely gyorsan mobilizálható hirtelen fellépő glükózigény esetén, de a zsíroknál (trigliceridek) kevésbé kompakt energiaraktár. A glikogén a máj hepatocita-tömegének 8%-át is alkothatja.

45 Glikogén

Hasonló dokumentumok

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK

Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok általános képlete (CH 2 O) n. A szénhidrátokat két nagy csoportra oszthatjuk: