A legfontosabb szénhidrátok a szervezetben és a táplálékokban.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A legfontosabb szénhidrátok a szervezetben és a táplálékokban."

Átírás

1 Orvosi Biokémiai Intézet Semmelweis Egyetem Dr. Komorowicz Erzsébet, Dr. Törőcsik Beáta A legfontosabb szénhidrátok a szervezetben és a táplálékokban

2 A szénhidrátok szerepe: tápanyagok, a vékonybélben szívódnak fel tartalék energia források (glikogén) további alapvető biokémiai molekulák (lipidek, fehérjék) bioszintézisének intermedierjei a nukleinsavak szerkezeti alkotói részt vesznek a transzportfolyamatokban, sejt-sejt felismerésben, az immunrendszer működésében a növények vázalkotói (cellulóz) Glikom, Glikomika

3 A szénhidrátok általános jellemzői Összegképlet (egyszerű cukrokra): C n (H 2 O) n Funkciós csoportjaik: karbonilcsoport hidroxilcsoport Szerkezetük ismeretében a kémiai nevük: polihidroxi- oxovegyületek A karbonilcsoport típusától függően lehetnek: 1. polihidroxi-aldehidek, 2. polihidroxi-ketonok

4 A szénhidrátok csoportosítása a monomerek száma szerint: 1. Monoszacharidok savas közegben tovább már nem hidrolizálható egységek 2. Oligoszacharidok 2-8 monoszacharid egység, közülük leggyakoribbak a diszacharidok 3. Poliszacharidok (glikánok)

5 Monoszacharidok v. Egyszerű cukrok általában színtelen, kristályos vegyületek többnyire édes ízűek vízben oldódnak, apoláros oldószerekben nem oldódnak vizes oldatból kikristályosíthatók

6 Csoportosítás: karbonilcsoport alapján: aldózok és ketózok C atom szám alapján: triózok, tetrózok, pentózok, hexózok, heptózok, stb. glicerinaldehid (aldotrióz) dihidroxiaceton (ketotrióz) A két csoportosítást összevonva beszélhetünk pl. aldohexózokról, ketopentózról D-glukóz (aldohexóz) D-fruktóz (ketohexóz)

7 A glicerinaldehid ábrázolási módjai Királis monoszacharidok elnevezése: D-glicerinaldehid a poláris fény síkját jobbra, az L-glicerinaldehid balra forgatja el. A Fischer féle ábrázolás (Fischer Projekció): A királis molekulák két dimenziós ábrázolása A.) a legoxidáltabb csoport legyen legfelül, gömb és pálcika modell: tényleges konfiguráció B.) a szénlánc további része található alul, C.) a láncnak a kiralitás centrumtól felfelé és lefelé rajzolt része egyaránt a sík mögött legyen.

8 a little history chiral = handed enantiomer pairs = mirror images, and not equivalent Jean Baptist Biot (1813) : sugar is optically active dextrorotatory D levorotatory L

9 IZOMEREK (azonos kémiai összetétel, de különféle szerkezet) Konstitúciós izomerek (a vegyületeken belül az atomok kapcsolódási sorrendje eltér) Sztereoizomerek (a vegyületeken belül az atomok kapcsolódási sorrendje megegyezik, de térbeli helyzetük különböző) Enantiomerek (egymásnak tükörképi párjai) Diasztereomerek (nem egymás tükörképi párjai) Epimerek azok a diasztereomerek, amelynek bár több kiralitáscentruma van, csak egyetlen kiralitáscentrum konfigurációjában különböznek

10 A monoszacharidok minden CH-OH szénatomja kiralitáscentrum Aldózok(Cn): n-2 kiralitáscentrum, 2 n-2 sztereoizomer Ketózok (Cn): n-3 kiralitáscentrum, 2 n-3 sztereoizomer Enantiomerek: sztereoizomerek melyek egymásnak tükörképi párjai Diasztereomerek: sztereoizomerek melyek nem egymás tükörképi párjai Epimerek: azok a diasztereomerek, amelyek, bár több kiralitáscentrumuk van, csak egyetlen kiralitáscentrum konfigurációjában különböznek Epimerek

11 Interactions between (Bio)molecules Are Stereospecific

12

13 A Fischer-féle konvenciónak megfelelően a D- és L-cukrok abszolút konfigurációját a karbonil csoporttól legtávolabbi kiralitáscentruma határozza meg. A D-cukroké a D-glicerinaldehid az L-cukroké az L-glicerinaldehid kiralitáscentrumának konformációjával egyezik meg.

14 D-aldózok

15 A D-glukóz epimerjei Epimerek: azok a diasztereomerek, amelynek bár több kiralitáscentruma van, csak egyetlen kiralitáscentrum konfigurációjában különböznek

16 D-ketózok

17 A félacetálok (hemiacetálok) és félketálok (hemiketálok) kialakulása

18 A hexózok gyűrűvé záródása Az oxocsoportból kialakuló hidroxilcsoportot glikozidos hidroxilcsoportnak nevezzük Térkitöltő modell: C zöld, H fehér, O piros

19 Fischer-től Haworth-ig Haworth-vetítés gyűrűs szerkezetek megjelenítési módszere a síkban a gyűrűt helyezzük az O-nel hátra (vagy jobbra-hátra) egy jobb oldali OH (Fischer) alulra kerül (Haworth) egy bal oldali OH (Fischer) felülre kerül (Haworth) a D-cukrok legutolsó CH 2 OH-csoportja felül van az új félacetál bármely konfigurációjú lehet: a gyűrű szerkezetben új aszimmetriacentrum képződik. Azokat az izomereket, melyek csak a hemiacetál vagy hemiketál szénatomok konfigurációjában különböznek, anomereknek nevezzük. A hemiacetál/hemiketál (vagy karbonil) szénatomot anomer szénatomnak nevezzük

20 A D-glukóz két ciklikus formájának kialakulása A két izomer közül az az α-anomer, amelynek konfigurációja az anoméria centrumban ellentétes a D-L konfigurációt meghatározó (hexózoknál az 5 helyzetű) aszimmetriacentrum CH 2 OH csoportjának konfigurációjával. A másik anomer a β-anomer. A D-glukóz anomerjei vizes oldatban egymásba alakulnak, a jelenséget mutarotációnak nevezzük. Az optikai forgatóképesség értéke: : α-d-glukóz 18.7 : β-d-glukóz 52.7 : oldat Tehát ekvilibriumban az oldat több β-d-glukózt tartalmaz (63.6% β-d-glukózt és 36.4% α-d-glukózt)

21 Összefoglalásul, gyakorlási lehetőség

22 Piranózok és furanózok (szacharózban, maltózban) (laktózban) (szacharózban)

23 A ciklohexán gyűrű konformációi I

24 A ciklohexán gyűrű konformációi II Kád Szék Axis = tengely Equator = egyenlítő

25 A cukrok kémiai reakciói

26 A glukóz vízben oldódik H O H H O H H H O H O H H O H O OH O O H O H H O H H H H O O H H H O H O H

27

28 Foszfátészter keletkezés glukóz-6-foszfát

29 A foszforilált cukrok az energiatermelés és a bioszintetikus folyamatok kulcsfontosságú köztitermékei A foszforiláció hatására a cukrok negatív töltéssel bírnak, a plazmamembránon nem képesek áthaladni (vagyis a sejtet nem tudják elhagyni)

30 Emlékeztetőül. Foszfátészter kötés

31 Pentóz-foszfát-út, részlet

32 Oxidáció I Aldonsavak kialakulása: az aldehidcsoport karboxillá oxidálódik D- glukonsav D-glukono-δ-lakton (aldonsav) A glukóz aldehidcsoportja karboxillá oxidálódik: glukonsav keletkezik A karboxilcsoport reagálhat a C5 OH-csoporttal észtert képezve. Ez a reakció ismét gyűrűzáródáshoz vezet, belső észtert, ún. laktonszerkezetet hozva létre.

33 Oxidáció II A primer alkoholos OH-csoport oxidációja uronsavakat eredményez β-d-glukóz β-d-glukuronát (glukuronsav) Glukuronáttal ill. származékával találkozunk majd a heteropoliszacharidokban, és a biotranszformációban glukózból galaktózból mannózból D-glukuronsav D-galakturonsav D-mannuronsav

34 Redukció Az aldehid-, illetve ketocsoport alkoholos OH-vá redukálódik polialkoholt, ún. cukoralkoholt eredményezve glukóz szorbitol (glucitol) mannóz, fruktóz mannitol glicerinaldehid glicerol ribóz ribitol

35 A glukóz redukciója szorbitollá Sorbus (berkenye)

36 Redukció A monoszacharidok OH csoportjának redukciójakor dezoxicukrok keletkeznek. Közülük biokémiai szempontból legfontosabb a β-2-dezoxiribóz.

37 Advanced glycation end-product (AGE) kialakulása. A diabetes mellitus késői szövődményeinek kialakulásában (retinopathia, nephropathia, neuropathia, atherosclerosis, kardiológiai szövődmények) szerepet tulajdonítanak a glikált fehérjéknek is, amelyek fizikokémiai tulajdonságai a glikálás hatására megváltoznak.

38 A diszacharidokban a monoszacharidok O-glikozidos kötéssel kapcsolódnak Az O-glikozidos kötés az egyik monoszacharid glikozidos OH-csoportja és a másik monoszacharid hidroxil csoportja között jön létre, az anomer C atom O atomhoz kötődik. A nem-redukáló diszacharidok esetén (szacharóz) mindkét gikozidos OH-csoport részt vesz a kötésben A redukáló diszacharidok esetén az egyik monoszacharid gikozidos OH-csoportja szabad (maltóz, laktóz) Szacharóz (nem-redukáló)

39 Táplálkozási szempontból legfontosabb diszacharidok: szacharóz (nádcukor) α-1,2 kötés, nem-redukáló laktóz (tejcukor) β-1,4 kötés, redukáló maltóz α-1,4 kötés, redukáló

40 N-glikozidos kötés Az anomer C atom N atomhoz kötődik, pl. Glikoproteinekben: Nukleotidokban:

41 Poliszacharidok A poliszacharidok különböznek egymástól - az őket alkotó monoszacharid egységekben - a monoszacharidok közti kötésben - a lánc hosszúságában - a lánc elágazásának mértékében a homopoliszacharidok egyetlen fajta monoszacharidot tartalmaznak a heteropoliszacharidok kettő vagy több fajtát

42 Homopoliszacharidok amilóz amilopektin keményítő glikogén cellulóz tartalék tápanyagok, raktározott energiaforrások növényi sejtfal alkotó elem A glikogén és a keményítő ozmózisnyomása kisebb, mint a szabad glükóz molekulák ozmózisnyomása.

43 A cellulóz Homopoliszacharid, cellobióz egységekből épül fel: Cellobióz β-1,4 kötés Lineáris, fonalszerű Növényi sejtfal alkotó elem β-1,4 kötés

44 A keményítő Homopoliszacharid, α-d-glukóz Amilóz α-1,4 kötés, nem elágazó lineáris polimer helikális szerkezet, jód reakció pozitív Amilopektin α-1,4 kötés, α-1,6 kötés Növényi raktározott tápanyag Keményítő (és glikogén) α-1,4 kötés

45 A keményítő Amilóz és Amilopektin Amilóz: α-1,4 kötés Amilopektin: α-1,6 kötés

46 A glikogén szerkezete I A májban és az izomban tároljuk α-1,6 kötés α-1,4 kötés

47 A glikogén szerkezete II The glycogen polymer has one reducing and multiple non-reducing ends. β: glikogén molekulák (gömbforma) α: glikogén szemcse

48 Inulin Homopoliszacharid Jerusalem artichokes Lineáris fruktóz polimer b-(1,2) kötéssel összekapcsolt fruktóz egységek Növényi rost, nem emésztjük, prebiotikum Csicsóka, hagyma, fokhagyma, articsóka Vese glomeruláris filtráció (GFR) meghatározásához használják (mert nem metabolizálódik)

49

50 Heteropoliszacharidok: többfajta monoszacharidból épülnek fel Glukokonjugátumok: a szénhidrátlánc fehérjéhez vagy lipidhez kapcsolódik

51 Glycosylation is the process when mono-di-oligo saccharides are connected to other structures as proteins or lipids

52 Glikozilált fehérjék Általában poszt-transzlációs módosulás A fehérjéhez O-, vagy N-glikozidos kötéssel kapcsolódnak a szénhidrátláncok Glikoproteinek: kicsi, elágazó, faalakú oligoszacharid kapcsolódik a növekvő polipeptidhez Proteoglikán: nagy, nem elágazó glukózaminoglikán (GAG) szintetizálódik a fehérjén, diszacharid egységek ismétlődő hozzáadásával Mucinok: erősen glikozilált fehérjemonomerből álló polimerek

53 A proteoglikánokban a core fehérjéhez egy GAG lánc kapcsolódik, Ser/Thr O-glikozidos kötéssel A core-fehérjék is változatosak (pl. versican, decorin, perlecan) A GAG lánc is változatos: száma, hossza (min 100 cukor), diszacharid egység, szulfatáltság Funkcióik: - extracelluláris mátrix alkotó - GAG-ok negatív töltésűek, vizet kötnek - kommunikáció a sejtekkel

54 Monoszacharid származékok I: aminocukrok Mukopoliszacharidokban

55 Glükózaminoglikánok (GAG-ok) ismétlődő diszacharid egységei NEM szulfatált, NEM fehérjéhez kötött

56 Illusztráció: a proteoglikánok még egy családon belül is nagyon változatosak

57 Hialuronsav, proteoglikánok, és glikoproteinek az extracelluláris mátrixban

58 Monoszacharid származékok II: Módosított monoszacharidok - Hidroxilcsoport helyett más csoport - Sejtfelszínen

59 Módosított monoszacharidok III: Muraminsav: Glukózamin és laktát étere Neuraminsav (Neu): Mannózamin+Piruvát N-acetil-Muraminsav: peptidoglikánban, a bakteriális sejtfalban N-acetil-Neuraminsav (NANA): a leggyakoribb származék, sziálsav prototípusa

60 Sziálsav: a neuraminsav O-, ill. N-szubsztituált változata Kb 50-féle változat, negatív töltés

61 Oligoszacharid láncok kapcsolódása a polipeptidlánchoz glikoproteinekben Ser/Thr Asn

62 N-glikozidos kötéssel kapcsolt oligoszacharid lánctípusok a glikoproteineken

63 A plazmafehérjéink is glikoproteinek Sziálsav negatív töltése megakadályozza kitapadásukat Sziálsav elvesztését (aszialoglikoprotein) a máj aszialoglikoprotein-receptora felismeri, és a megöregedett fehérjét felveszi és lebontja

64 Influenza vírus tipizálás N (neuraminidáz) és H (hemagglutinin) sejtfelszíni antigének alapján, pl. H1N1, stb. Neuraminidáz: egy glikozidáz, mely a neuraminsavat lehasítja - a gazdasejt felszínéről elősegíti a bejutását, ill. - a vírion külső felszínéről így ki tud szabadulni a gazdasejtből az új vírusrészecske Neuraminidáz gátlók influenza ellenes szerek (zanamivir, oseltamivir) Hemagglutinin : a vírus felszínén lévő glikoprotein, ez kötődik a gazdasejt felszínén lévő sziálsavhoz, egy proteáz elhasítja a hemagglutinint, és a vírus endocitózisra kerül

65 Mucinok: nagy méretű, erősen glikozilált fehérjék, a nyák alkotói

66 Cell-Cell Recognition: Blood Group Antigens Carbohydrate portion of blood group glycolipids

67 Peptidoglikánok is heteroglikánok: bakteriális sejtfal alkotói kémiailag: - N-acetil-glukózamin és N-acetil-muraminsav egységekből álló polimerek glikán, - melyeket térben rövid peptidek kötnek össze peptid N-acetil-muraminsav: N-acetil-glukózamin (3. C atom OH-csop és laktát 2. C atom OH-csop étere)

68 Peptidoglikánok a bakteriális sejtfalban Vékony peptidoglikán réteg, és Külső membrán réteg, mely lipoproteineket és lipopoliszacharidokat (LPS) tartalmaz Akár 40 réteg peptidoglikánt is tartalmazhat, valamint további heteropoliszacharidokat Nature Reviews Microbiology 13, (2015) doi: /nrmicro3480

69 Arabinogalaktán: arabinóz és galaktóz polimere Homopoliszacharidok a gombákban: Béta-glükán: glukóz polimer, de béta1-3/béta1-6 glikozidos kötésekkel Gabonafélék sejtfalában is van, nem ágazik el, nem emésztjük, de felvételre kerül az enterocitákban, immunmoduláns Kitin: N-Ac-Glukózamin, béta1-4 kötésekkel

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok általános képlete (CH 2 O) n. A szénhidrátokat két nagy csoportra oszthatjuk:

Részletesebben

A cukrok szerkezetkémiája

A cukrok szerkezetkémiája A cukrok szerkezetkémiája A cukrokról,szénhidrátokról általánosan o o o Kémiailag a cukrok a szénhidrátok,vagy szacharidok csoportjába tartozó vegyületek. A szacharid arab eredetű szó,jelentése: édes.

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTOK (H 2. Elemi összetétel: C, H, O. O) n. - Csoportosítás: Poliszacharidok. Oligoszacharidok. Monoszacharidok

SZÉNHIDRÁTOK (H 2. Elemi összetétel: C, H, O. O) n. - Csoportosítás: Poliszacharidok. Oligoszacharidok. Monoszacharidok Szénhidrátok SZÉNIDRÁTK - soportosítás: Elemi összetétel:,, n ( 2 ) n Monoszacharidok (egyszerű szénhidrátok) pl. ribóz, glükóz, fruktóz ligoszacharidok 2 6 egyszerű szénhidrát pl. répacukor, tejcukor

Részletesebben

Szénhidrátok I. (Carbohydrates)

Szénhidrátok I. (Carbohydrates) sztályozás: Szénhidrátok I. (arbohydrates) Polihidroxi-aldehidek (aldózok) vagy polihidroxi-ketonok (ketózok) és származékaik. általános képlet: ( ) n / n ( ) m ; n, m 3 (egész számok) monoszacharidok:

Részletesebben

Szénhidrátok. Szénhidrátok. Szénhidrátok. Csoportosítás

Szénhidrátok. Szénhidrátok. Szénhidrátok. Csoportosítás Szénhidrátok Definíció: Szénhidrátok Polihidroxi aldehidek vagy ketonok, vagy olyan vegyületek, melyek hidrolízisével polihidroxi aldehidek vagy ketonok keletkeznek. Elemi összetétel: - Mindegyik tartalmaz

Részletesebben

3.6. Szénidrátok szacharidok

3.6. Szénidrátok szacharidok 3.6. Szénidrátok szacharidok általános összegképlet: C n (H 2 O) m > a szén hidrátjai elsődleges szerves anyagok mert az élő sejt minden más szerves anyagot a szénhidrátok további átalakításával állít

Részletesebben

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok

Részletesebben

CHO CH 2 H 2 H HO H H O H OH OH OH H

CHO CH 2 H 2 H HO H H O H OH OH OH H 2. Előadás A szénhidrátok kémiai reakciói, szénhidrátszármazékok Áttekintés 1. Redukció 2. xidáció 3. Észter képzés 4. Reakciók a karbonil atomon 4.1. iklusos félacetál képzés 4.2. Reakció N-nukleofillel

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket!

SZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket! funkciós kimutatása molekulák csoport betűjele neve képlete helye 1. Írd a táblázatba a szénhidrátok összegképletét! általános képlet trióz tetróz 2. Mi a különbség az aldózok és a ketózok között? ALDÓZ

Részletesebben

A cukrok szerkezetkémiája

A cukrok szerkezetkémiája A cukrok szerkezetkémiája Készítették: Horváth Márton és Pánczél József Kémiailag a cukrok a szénhidrátok,vagy szacharidok csoportjába tartozó vegyületek. A szacharid arab eredetű szó,jelentése: édes.

Részletesebben

Táptalaj E. coli számára (1000 ml vízben) H 2 O 70% Fehérje 15% Nukleinsav 7% (1+6) Szénhidrát 3% Lipid 2% Szervetlen ion 1%

Táptalaj E. coli számára (1000 ml vízben) H 2 O 70% Fehérje 15% Nukleinsav 7% (1+6) Szénhidrát 3% Lipid 2% Szervetlen ion 1% Az E. coli kémiai összetétele Táptalaj E. coli számára (1000 ml vízben) Na 2 P 4 6,0 g K 2 P 4 3,0 g Glükóz 4,0 g N 4 l 1,0 g MgS 4 0,13g 2 70% Fehérje 15% Nukleinsav 7% (1+6) Szénhidrát 3% Lipid 2% Szervetlen

Részletesebben

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),

SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz), SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az

Részletesebben

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok

Részletesebben

Polihidroxi-aldehidek vagy -ketonok, vagy ezek származékai. Monoszacharid: polihidroxi-keton vagy -aldehid

Polihidroxi-aldehidek vagy -ketonok, vagy ezek származékai. Monoszacharid: polihidroxi-keton vagy -aldehid Szénhidrátok Polihidroxi-aldehidek vagy -ketonok, vagy ezek származékai. Általános képletük: ( 2 ) n ahol n 3 Monoszacharid: polihidroxi-keton vagy -aldehid ligoszacharid: 2 10 monoszacharid glikozidkötéssel

Részletesebben

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok

Részletesebben

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét Szerves kémia ismétlése, a szerves kémiai ismeretek gyakorlása a biokémiához Írták: Agócs Attila, Berente Zoltán, Gulyás Gergely, Jakus

Részletesebben

R-OH H + O H O H OH H O H H OH O H OH O H OH H H

R-OH H + O H O H OH H O H H OH O H OH O H OH H H 3. Előadás ligo- és poliszacharidok Diszacharidok Definició: Két monoszacharid kapcsolódása éter kötéssel Leírás: Összetevők, kötéstípus, térállás R- + R glikozid Csoportosítás a kötésben résztvevő C-atomok

Részletesebben

Táptalaj E. coli számára (1000 ml vízben) H 2 O 70% Fehérje 15% Nukleinsav 7% (1+6) Szénhidrát 3% Lipid 2% Szervetlen ion 1%

Táptalaj E. coli számára (1000 ml vízben) H 2 O 70% Fehérje 15% Nukleinsav 7% (1+6) Szénhidrát 3% Lipid 2% Szervetlen ion 1% Követelmények a Természetes szénvegyületek tárgyból 1. A félév végén az előadás vizsgával zárul. Ez írásbeli és szóbeli részből áll.az irásbeli vizsga eredményes, ha az elért eredmény 50 %-nál jobb. Amennyiben

Részletesebben

Szénhidrátok és glikobiológia

Szénhidrátok és glikobiológia Szénhidrátok és glikobiológia A leggyakoribb monoszaccharidok és rövidítésük nómenklatúra: Arabinóz Ara Fruktóz Fru Fukóz Fuc Galaktóz Gal Glükóz Glc (Dextróz) Mannóz Man Ramnóz Rha Ribóz Rib Xilóz Xyl

Részletesebben

R-OH H + O H O H OH H O H H OH O H OH O H OH H H

R-OH H + O H O H OH H O H H OH O H OH O H OH H H 3. Előadás ligo- és poliszacharidok Diszacharidok Defiició: Két mooszacharid kapcsolódása éter kötéssel Leírás: Összetevők, kötéstípus, térállás R- + R glikozid Csoportosítás a kötésbe résztvevő C-atomok

Részletesebben

A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok)

A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az

Részletesebben

IX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok)

IX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) IX Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) A szénhidrátok polihidroxi-aldehidek, polihidroxi-ketonok vagy olyan vegyületek, amelyek hidrolízisekor az előbbi vegyületek keletkeznek Növényi és

Részletesebben

Glükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE

Glükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE Glükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE SZTE ÁOK Biokémia Intézet összeállította: dr Keresztes Margit Jellemzők - relative rövid oligoszacharid láncok ( 30) (sok elágazás) (1-85% GP

Részletesebben

Biokémia 1. Béres Csilla

Biokémia 1. Béres Csilla Biokémia 1 Béres Csilla Élő szervezetek kémiai összetétele Szénvegyületek Időben és térben rendezett folyamatok Sejt az egység Biogén elemek: C, H, O, N, P Biofil elemek: Na, K, Ca, Mg, Fe, Cu, Ni, Zn,

Részletesebben

- 1 - 1. Biogén elemek

- 1 - 1. Biogén elemek - 1-1. Biogén elemek A Világegyetem kialakulasáról, melynek korát 10-20 milliárd év közé teszik, a fizikusok alkotnak egyre pontosabb elméleteket (vö.:osrobbanás). A kezdet hatalmas anyagsuruségében és

Részletesebben

2. SZÉNHIDRÁTOK 2.1. A legfontosabb D-sorbeli aldózok és ketózok

2. SZÉNHIDRÁTOK 2.1. A legfontosabb D-sorbeli aldózok és ketózok 2. SZÉNIDRÁTK 2.0. Bevezetés A szénhidrátok a Földön található szerves anyagok közül a legnagyobb mennyiségben fordulnak elı. Szerepük egyrészt az élı szervezetek energiaháztartásában van. A növények a

Részletesebben

3. előadás: A víz szerepe az élő szervezetekben

3. előadás: A víz szerepe az élő szervezetekben 3. előadás: A víz szerepe az élő szervezetekben A víz a földi élet alapja A víz az élet biológiai közege a Földön Az egyetlen gyakori molekula, mely midhárom halmazállapotban jelen van Minden élő szervezetnek

Részletesebben

Szénhidrátok SZERKEZET, REAKCIÓK, FUNKCIÓIK

Szénhidrátok SZERKEZET, REAKCIÓK, FUNKCIÓIK Szénhidrátok SZERKEZET, REAKCIÓK, FUNKCIÓIK A biomassza összetétele A biomassza ökológiai (környezettudományi) fogalom, jelentése: biológiai úton létrejövő szervesanyagtömeg. A Földön évente újratermelődő

Részletesebben

Szerves kémiai és biokémiai alapok:

Szerves kémiai és biokémiai alapok: Szerves kémiai és biokémiai alapok: Másodlagos kémiai kötések: A másodlagos kötések energiája nagyságrenddel kisebb, mint az elsődlegeseké. Energiaközlés hatására a másodlagos kötések bomlanak fel először,

Részletesebben

Glikolízis. Csala Miklós

Glikolízis. Csala Miklós Glikolízis Csala Miklós Szubsztrát szintű (SZF) és oxidatív foszforiláció (OF) katabolizmus Redukált tápanyag-molekulák Szállító ADP + P i ATP ADP + P i ATP SZF SZF Szállító-H 2 Szállító ATP Szállító-H

Részletesebben

MONOSZACHARIDOK, OLIGO- ÉS POLISZACHARIDOK

MONOSZACHARIDOK, OLIGO- ÉS POLISZACHARIDOK MNSZACAIDK, LIG- ÉS PLISZACAIDK Monoszacharidok nyíltláncú és laktol-gyűrűs szerkezete, mutarotáció. Aldóz-ketóz átalakulás. A monoszacharidok redukciója és oxidációja, cukoralkoholok és cukorsavak. Monoszacharidok

Részletesebben

A glükóz reszintézise.

A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt

Részletesebben

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.

Részletesebben

Tel: ;

Tel: ; BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT) Előadások anyaga: Dr. Pécs Miklós, Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr.

Részletesebben

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1. Bevezetés Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1.1 Mi az élet? Definíció Alkalmas legyen különbségtételre élő/élettelen közt Ne legyen túl korlátozó (más területen

Részletesebben

3. Előadás. Oligo- és poliszacharidok

3. Előadás. Oligo- és poliszacharidok 3. Előadás ligo- és poliszacharidok Szénhidrátok Legnagyobb mennyiségben előforduló szerves anyagok: szénhidrátok, 100 milliárd tonna, évente újratermelődő biomassza. Egyéb: fehérje, nukleinsav, zsirok

Részletesebben

A szénhidrátkémia kisszótára:

A szénhidrátkémia kisszótára: A szénhidrátkémia kisszótára: akirális: királis tulajdonággal nem rendelkező molekula anomer -atom: a ciklofélacetál gyűrűben a heteroatom melletti -atom, amelyhez a glikozidos kapcsolódik. antipód: enantiomer

Részletesebben

Szabó Dénes Molekulák és reakciók három dimenzióban

Szabó Dénes Molekulák és reakciók három dimenzióban Szabó Dénes Molekulák és reakciók három dimenzióban Alkímia ma, 2012. április 19. Egy kis tudománytörténet -O azonos kémiai szerkezet -O Scheele (1769) -O különböző tulajdonságok -O Kestner (1822) borkősav

Részletesebben

BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT)

BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT) BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT) Előadások anyaga: Dr. Pécs Miklós, Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr.

Részletesebben

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak - Munkafüzet 2. hét

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak - Munkafüzet 2. hét Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak - Munkafüzet 2. hét Sztereokémia (Bevezetés a biokémiába gyakorlatok, 4-6. o.) Írták: Agócs Attila, Berente Zoltán, Gulyás Gergely, Jakus Péter, Lóránd Tamás,

Részletesebben

Di-, Oligo és Poliszacharidok

Di-, Oligo és Poliszacharidok Di-, ligo és Poliszacharidok A méz kb. 82%-a szénhidrát. Monoszacharidok közül fruktózt (38.2%) és glükózt (31%), diszacharidok közül (~9%) szacharózt, maltózt, izomaltózt, maltulózt, turanózt és kojibiózt

Részletesebben

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) BIOGÉN ELEMEK ELSŐDLEGES BIOGÉN ELEMEK(kb. 95%) ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK MAKROELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg MIKROELEMEK (NYOMELEMEK) (< 0,005%) I, Fe, Cu,

Részletesebben

Szerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel:

Szerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel: Szerves Kémia II. TKBE0312 Előfeltétel: TKBE03 1 Szerves kémia I. Előadás: 2 óra/hét Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel: 22464 tpatonay@puma.unideb.hu A 2010/11. tanév tavaszi félévében az előadás

Részletesebben

A szénhidrátok táplálkozásban betöltött és szerkezeti szerepe. Orvosi Biokémia - Szerkesztette: Ádám Veronika, Semmelweis Kiadó, 2016.

A szénhidrátok táplálkozásban betöltött és szerkezeti szerepe. Orvosi Biokémia - Szerkesztette: Ádám Veronika, Semmelweis Kiadó, 2016. A szénhidrátok táplálkozásban betöltött és szerkezeti szerepe Ajánlott irodalom: Orvosi Biokémia - Szerkesztette: Ádám Veronika, Semmelweis Kiadó, 2016. [TK] Étrendi ajánlások Több, az életmódhoz és étrendhez

Részletesebben

A szénhidrátkémia kisszótára:

A szénhidrátkémia kisszótára: A szénhidrátkémia kisszótára: akirális: királis tulajdonággal nem rendelkező molekula anomer -atom: a ciklofélacetál gyűrűben a heteroatom melletti -atom, amelyhez a glikozidos kapcsolódik. antipód: enantiomer

Részletesebben

Aromás: 1, 3, 5, 6, 8, 9, 10, 11, 13, (14) Az azulén (14) szemiaromás rendszert alkot, mindkét választ (aromás, nem aromás) elfogadtuk.

Aromás: 1, 3, 5, 6, 8, 9, 10, 11, 13, (14) Az azulén (14) szemiaromás rendszert alkot, mindkét választ (aromás, nem aromás) elfogadtuk. 1. feladat Aromás: 1, 3, 5, 6, 8, 9, 10, 11, 13, (14) Az azulén (14) szemiaromás rendszert alkot, mindkét választ (aromás, nem aromás) elfogadtuk. 2. feladat Etil-metil-keton (bután-2-on) Jelek hozzárendelése:

Részletesebben

Dr. Mandl József BIOKÉMIA. Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek.

Dr. Mandl József BIOKÉMIA. Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek. Dr. Mandl József BIOKÉMIA Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek Semmelweis Kiadó Semmelweis Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris

Részletesebben

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát

Részletesebben

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk. Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak

Részletesebben

Szerves kémiai és biokémiai alapok:

Szerves kémiai és biokémiai alapok: Szerves kémiai és biokémiai alapok: Másodlagos kémiai kötések: A másodlagos kötések energiája nagyságrenddel kisebb, mint az elsődlegeseké. Energiaközlés hatására a másodlagos kötések bomlanak fel először,

Részletesebben

Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny

Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny 2015. április 24. Név: E-mail cím: Egyetem: Szak: Képzési szint: Évfolyam: Pontszám: Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Egy C 4 H 10 O 3 összegképletű vegyület 0,1776

Részletesebben

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2. 6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen

Részletesebben

Az élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:

Részletesebben

A növényi anyagcsere-termékek biogenetikai rendszere. Szacharidok

A növényi anyagcsere-termékek biogenetikai rendszere. Szacharidok A növényi anyagcsere-termékek biogenetikai rendszere Szacharidok Alberti Ágnes SE Farmakognóziai Intézet 2017. február 21. Növényi anyagcsere-termékek biogenetikai rendszere csoportosítás: univerzális

Részletesebben

Budapest, augusztus 22. Dr. Nagy József egyetemi docens

Budapest, augusztus 22. Dr. Nagy József egyetemi docens SZERVES KÉMIA II. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA401 Tantárgy követelményei 2018/2019 tanév I. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsáthatóság feltétele:

Részletesebben

Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék

Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék Fő kutatási területek Enzimek vizsgálata mannozidáz amiláz OGT Analitikai kutatások Élelmiszer analitika Magas

Részletesebben

POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK

POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK Dr. Pécs Miklós Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1 Glikozilálás A rekombináns fehérjék

Részletesebben

Szemináriumi feladatok (alap) I. félév

Szemináriumi feladatok (alap) I. félév Szemináriumi feladatok (alap) I. félév I. Szeminárium 1. Az alábbi szerkezet-párok közül melyek reprezentálják valamely molekula, vagy ion rezonancia-szerkezetét? Indokolja válaszát! A/ ( ) 2 ( ) 2 F/

Részletesebben

A szénhidrátkémia kisszótára:

A szénhidrátkémia kisszótára: A szénhidrátkémia kisszótára: akirális: királis tulajdonággal nem rendelkező molekula anomer -atom: a ciklofélacetál gyűrűben a heteroatom melletti -atom, amelyhez a glikozidos kapcsolódik. antipód: enantiomer

Részletesebben

6. Előadás. Oxovegyületek. Szénhidrátok: monoszacharidok. Szénhidrátszármazékok.

6. Előadás. Oxovegyületek. Szénhidrátok: monoszacharidok. Szénhidrátszármazékok. 6. Előadás xovegyületek. Szénhidrátok: monoszacharidok. Szénhidrátszármazékok. 23. xovegyületek ALDEIDEK, KETNK - származtatás aldehid keton Nomenklatura Típusnév: alkánal alkénal alkinal Típusnév: alkánon

Részletesebben

Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny

Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny 2015. április 24. Név: E-mail cím: Egyetem: Szak: Képzési szint: Évfolyam: Pontszám: Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Egy C 4 H 10 O 3 összegképletű vegyület 0,1776

Részletesebben

3. Előadás. Oligo- és poliszacharidok

3. Előadás. Oligo- és poliszacharidok 3. Előadás ligo- és poliszacharidok Szénhidrátok Legnagyobb mennyiségben előforduló szerves anyagok: szénhidrátok, 100 milliárd tonna, évente újratermelődő biomassza. Egyéb: fehérje, nukleinsav, zsirok

Részletesebben

Egyed alatti szerveződési szint

Egyed alatti szerveződési szint Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek Elemek, ionok Az élő rendszereket alkotó anyagokat biogén elemek építik fel. Ezeket előfordulási arányaik és szerepeik alapján csoportosítjuk.

Részletesebben

A szénhidrátkémia kisszótár:

A szénhidrátkémia kisszótár: A szénhidrátkémia kisszótár: akirális: királis tulajdonággal nem rendelkez molekula anomer -atom: a ciklofélacetál gyrben a heteroatom melletti -atom, amelyhez a glikozidos kapcsolódik. antipód: enantiomer

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások ktatási Hivatal rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások I. FELADATSR 1. C 6. C 11. E 16. C 2. D 7. B 12. E 17. C 3. B 8. C 13. D 18. C 4. D 9.

Részletesebben

ELTE TTK Hallgatói Alapítvány KÉMIA LEVELEZŐ ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐ. 8. oktatócsomag

ELTE TTK Hallgatói Alapítvány KÉMIA LEVELEZŐ ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐ. 8. oktatócsomag 8. oktatócsomag A karbonsavak A szerves savak között a legfontosabbak a karbonsavak, amelyek karboxilcsoportot (-COOH) tartalmaznak. Léteznek több bázisú karbonsavak is, amelyekben több karboxilcsoport

Részletesebben

szabad bázis a szerves fázisban oldódik

szabad bázis a szerves fázisban oldódik 1. feladat Oldhatóság 1 2 vízben tel. Na 2 CO 3 oldatban EtOAc/víz elegyben O-védett protonált sóként oldódik a sóból felszabadult a nem oldódó O-védett szabad bázis a felszabadult O-védett szabad bázis

Részletesebben

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA Novák-Nyitrai-Hazai A tankönyv elsısorban szerves kémiai szempontok alapján tárgyalja az élı szervezetek felépítésében és mőködésében kulcsfontosságú szerves vegyületeket. A tárgyalás-

Részletesebben

Valin H 3 C. Treonin. Aszpartát S OH

Valin H 3 C. Treonin. Aszpartát S OH 2 Glicin C 3 Alanin C 3 Valin 3 C Leucin 2 2 2 C 3 Izoleucin 2 zerin 2 Treonin 2 Tirozin 2 Cisztein Metionin Aszpartát 2 C 3 2 Glutamát 2 2 Aszparagin 2 Glutamin 2 Arginin 2 2 2 2 2 Lizin isztidin Fenilalanin

Részletesebben

A szénhidrát szó eredete, a szénhidrátok definíciója

A szénhidrát szó eredete, a szénhidrátok definíciója szénhidrátok 1 A szénhidrát szó eredete, a szénhidrátok definíciója XIX. században az először vizsgált cukrok összegképlete: C n 2m O m, volt, tehát látszólagosan az összetétele: C n ( 2 O) m Ebből származik

Részletesebben

H 3 C CH 2 CH 2 CH 3

H 3 C CH 2 CH 2 CH 3 3. Előadás Konstitució, konfiguráció, konformáció. Az izoméria fajtái. A sztereoizoméria. A kettős kötéshez kapcsolódó izoméria jelenségek. Az optikai izoméria. Az optikai aktivitás és mérése. 9. Konstitúció,

Részletesebben

Név: Pontszám: / 3 pont. 1. feladat Adja meg a hiányzó vegyületek szerkezeti képletét!

Név: Pontszám: / 3 pont. 1. feladat Adja meg a hiányzó vegyületek szerkezeti képletét! Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Adja meg a hiányzó vegyületek szerkezeti képletét! Név: Pontszám: / 4 pont 2. feladat Az ábrán látható vegyületnek a) hány sztereoizomerje, b) hány enantiomerje van?

Részletesebben

hosszú szénláncú, telített vagy telítetlen karbonsavak palmitinsav (hexadekánsav) olajsav (cisz-9 oktadecénsav) néhány, állatokban előforduló zsírsav

hosszú szénláncú, telített vagy telítetlen karbonsavak palmitinsav (hexadekánsav) olajsav (cisz-9 oktadecénsav) néhány, állatokban előforduló zsírsav Lipidek: zsírsavak hosszú szénláncú, telített vagy telítetlen karbonsavak palmitinsav (hexadekánsav) sztearinsav (oktadekánsav) olajsav (cisz-9 oktadecénsav) Szénatomszám Kettős kötések száma néhány, állatokban

Részletesebben

Versenyző rajtszáma: 1. feladat

Versenyző rajtszáma: 1. feladat 1. feladat / 5 pont Jelölje meg az alábbi vegyület valamennyi királis szénatomját, és adja meg ezek konfigurációját a Cahn Ingold Prelog (CIP) konvenció szerint! 2. feladat / 6 pont 1887-ben egy orosz

Részletesebben

7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2.

7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. 7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok, halmazállapot-változások 3. A levegő,

Részletesebben

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160

Részletesebben

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét METABOLIZMUS III. LIPIDEK, ZSÍRSAVAK β-oxidációja Szerkesztette: Jakus Péter Név: Csoport: Dátum: Labor dolgozat kérdések 1.) ATP mennyiségének

Részletesebben

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Hidroxikarbonsavak α-hidroxi karbonsavak -Glikolsav (kézkrémek) - Tejsav (tejtermékek, izomláz, fogszuvasodás) - Citromsav (citrusfélékben,

Részletesebben

1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9

1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9 1. feladat Maximális pontszám: 5 Mennyi az egyes komponensek parciális nyomása a földből feltörő 202 000 Pa össznyomású földgázban, ha annak térfogatszázalékos összetétele a következő: φ(ch 4 ) = 94,7;

Részletesebben

1. feladat. Versenyző rajtszáma:

1. feladat. Versenyző rajtszáma: 1. feladat / 4 pont Válassza ki, hogy az 1 és 2 anyagok közül melyik az 1,3,4,6-tetra-O-acetil-α-D-glükózamin hidroklorid! Rajzolja fel a kérdésben szereplő molekula szerkezetét, és értelmezze részletesen

Részletesebben

Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny

Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny 2014. április 25. Név: E-mail cím: Egyetem: Szak: Képzési szint: Évfolyam: Pontszám: Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Adja meg a hiányzó vegyületek szerkezeti képletét!

Részletesebben

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok

Részletesebben

Növényi anyagcsere-termékek biogenetikai rendszere. Szacharidok

Növényi anyagcsere-termékek biogenetikai rendszere. Szacharidok Növényi anyagcsere-termékek biogenetikai rendszere Szacharidok Alberti Ágnes SE Farmakognóziai Intézet 2016. február 16. 1 Növényi anyagcsere-termékek biogenetikai rendszere (Vágújfalvi Dezső) csoportosítás:

Részletesebben

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik. Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának

Részletesebben

Cukorkémia = Szénhidrátkémia

Cukorkémia = Szénhidrátkémia Cukorkémia = Szénhidrátkémia Cukrok fontossága: A Földön évente 200 milliárd tonna biomassza képződik, amelynek 75%-a szénhidrát, de ennek csak 3%-át hasznosítják. Somsák, L.; Vágvölgyiné Tóth, M.: Az

Részletesebben

Szerves kémia II. kommunikációs dosszié SZERVES KÉMIA II. ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

Szerves kémia II. kommunikációs dosszié SZERVES KÉMIA II. ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ SZERVES KÉMIA II. ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŐSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI TANSZÉK Miskolc, 2008 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás, tárgyjegyzı, óraszám,

Részletesebben

Javító vizsga követelményei kémia tantárgyból augusztus osztály

Javító vizsga követelményei kémia tantárgyból augusztus osztály Javító vizsga követelményei kémia tantárgyból 2019. augusztus 29. 10. osztály I. Szerves kémia-bevezetés 1. A szerves kémia kialakulása, tárgya (Tk. 64-65 old.) - Lavoisier: organogén elemek (C, H, O,

Részletesebben

Szemináriumi feladatok (alap) I. félév

Szemináriumi feladatok (alap) I. félév Szemináriumi feladatok (alap) I. félév I. Szeminárium 1. Az alábbi szerkezet-párok közül melyek reprezentálják valamely molekula, vagy ion rezonancia-szerkezetét? Indokolja válaszát! A/ ( ) 2 ( ) 2 F/

Részletesebben

Szénhidrátkémiai kutatások bioinformatikai esetek. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék

Szénhidrátkémiai kutatások bioinformatikai esetek. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék Szénhidrátkémiai kutatások bioinformatikai esetek Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék Intranet http://dspace.lib.unideb.hu:8080/dspace/handle/2437/2815 Fő kutatási területek Enzimek vizsgálata

Részletesebben

Szerves Kémia. Farmakológus szakasszisztens képzés 2012/2013 ősz

Szerves Kémia. Farmakológus szakasszisztens képzés 2012/2013 ősz Szerves Kémia Farmakológus szakasszisztens képzés 2012/2013 ősz Általános tudnivalók Kele Péter (ELTE Északi tömb, Kémia, 646. szoba) kelep@elte.hu sütörtök 17 15 19 45 Szeptember 27. elmarad Őszi szünet

Részletesebben

H 3 CH 2 C H 2 N HS CH 3 H CH 3 HO CH 2 CH 3. CHBr 2 CH 2 OH SCH H 3 CH 2 CH 3 H 3 C OH NH 2 OH CH 2CH 3 (R) (R) (S) O CH 3 SCH 3 SCH

H 3 CH 2 C H 2 N HS CH 3 H CH 3 HO CH 2 CH 3. CHBr 2 CH 2 OH SCH H 3 CH 2 CH 3 H 3 C OH NH 2 OH CH 2CH 3 (R) (R) (S) O CH 3 SCH 3 SCH Állapítsa meg az alábbi modellek kiralitáscentrumának konfigurációját! (A megoldások a képletek alatt zárójelben találhatók.) Az első három modellen bemutattuk egy-egy lehetséges ischer-projekció elkészítését.

Részletesebben

Szénhidrátok és szénhidrátbontó enzimek vizsgálata

Szénhidrátok és szénhidrátbontó enzimek vizsgálata Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Biokémia labor Gyakorlat: Szénhidrátok és szénhidrátbontó enzimek vizsgálata Mérésvezetők: Böttger

Részletesebben

1. feladat (3 pont) Az 1,2-dibrómetán főként az anti-periplanáris konformációban létezik, így A C-Br dipólok kioltják egymást, a molekula apoláris.

1. feladat (3 pont) Az 1,2-dibrómetán főként az anti-periplanáris konformációban létezik, így A C-Br dipólok kioltják egymást, a molekula apoláris. 1. feladat (3 pont) Az 1,2-dibrómetán apoláris molekula. Az etilénglikol (etán-1,2-diol) molekulának azonban mérhető dipólusmomentuma van. Mi ennek a magyarázata? Az 1,2-dibrómetán főként az anti-periplanáris

Részletesebben

A polifenol vegyületek rendszerezése

A polifenol vegyületek rendszerezése A polifenol vegyületek rendszerezése Nem flavonoid fenolok tulajdonságai: Kevésbé összehúzó ízűek Hidroxi-fahéjsav és származékai (kávésav, ferulasav, kumársav) Szabad állapotban és antocianinokkal acilezett

Részletesebben

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Integráció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Anyagcsere jóllakott állapotban Táplálékkal felvett anyagok sorsa szénhidrátok fehérjék lipidek

Részletesebben

FEHÉRJÉK A MÁGNESEKBEN. Bodor Andrea ELTE, Szerkezeti Kémiai és Biológiai Laboratórium. Alkímia Ma, Budapest,

FEHÉRJÉK A MÁGNESEKBEN. Bodor Andrea ELTE, Szerkezeti Kémiai és Biológiai Laboratórium. Alkímia Ma, Budapest, FEHÉRJÉK A MÁGNESEKBEN Bodor Andrea ELTE, Szerkezeti Kémiai és Biológiai Laboratórium Alkímia Ma, Budapest, 2013.02.28. I. FEHÉRJÉK: L-α aminosavakból felépülő lineáris polimerek α H 2 N CH COOH amino

Részletesebben

Helyettesített karbonsavak

Helyettesített karbonsavak elyettesített karbonsavak 1 elyettesített savak alogénezett savak idroxisavak xosavak Dikarbonsavak Aminosavak (és fehérjék, l. Természetes szerves vegyületek) 2 alogénezett savak R az R halogént tartalmaz

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS. OAc. COOMe. N Br

ZÁRÓJELENTÉS. OAc. COOMe. N Br ZÁRÓJELETÉS A kutatás előzményeként az L-treoninból kiindulva előállított metil-[(2s,3r, R)-3-( acetoxi)etil-1-(3-bróm-4-metoxifenil)-4-oxoazetidin-2-karboxilát] 1a röntgendiffrakciós vizsgálatával bizonyítottuk,

Részletesebben

A szén tetraéderes vegyérték-orientációja (van t Hoff, Le Bel, 1874)

A szén tetraéderes vegyérték-orientációja (van t Hoff, Le Bel, 1874) A szén tetraéderes vegyérték-orientációja (van t off, Le Bel, 874) Perspektivikus ábrázolásmód: a központi szénatomtól indulva vonal a papír síkjában halad (ezek az ábrán az egyenletes vastagságúak), egy

Részletesebben