ELTE TTK Hallgatói Alapítvány KÉMIA LEVELEZŐ ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐ. 8. oktatócsomag

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ELTE TTK Hallgatói Alapítvány KÉMIA LEVELEZŐ ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐ. 8. oktatócsomag"

Átírás

1 8. oktatócsomag A karbonsavak A szerves savak között a legfontosabbak a karbonsavak, amelyek karboxilcsoportot (-COOH) tartalmaznak. Léteznek több bázisú karbonsavak is, amelyekben több karboxilcsoport található (pl. dikarbonsavak). Az egybázisú, telített, alifás karbonsavak általános képlete C n H 2n+1 COOH vagy C n H 2n+1 O 2. Az alifás karbonsavakat zsírsavaknak is nevezzük, mivel a zsírokban is előfordulnak észtereik alakjában. Telített zsírsavak: sztearinsav, palmitinsav, vajsav, laurinsav, kapronsav, kaprilsav, kaprinsav Egyszeresen telítetlen zsírsavak: olajsav, tiglinsav Többszörösen telítetlen zsírsavak: linolsav, linolénsav Elnevezés Triviális név: b e n z o e s a v, e c e t s a v, c i t r o m s a v stb. Régi rendszer: az alap szénhidrogénlácból képzi a nevet, amelyhez a sav, illetve a disav utótagot illeszti; a szénláncba a karboxilcsoport szénatomját beleszámolja, a szénatomokat görög betűvel jelöli úgy, hogy a karboxilcsoport melletti szénatom jele α, a mellette levő β, és így tovább: γ CH CH 2 CH α 2 COOH 3 β IUPAC nómenklatúra: az alap szénhidrogénlácból képzi a nevet, amelyhez a sav, illetve a disav utótagot illeszti; a szénláncba a karboxilcsoport szénatomját beleszámolja, a főlánc számozását a karboxilcsoport szénatomjával kezdi! 4 CH CH 3 2 CH 2 2 COOH 1 3 Ha a nyíltláncú karbonsav három vagy annál több karboxilcsoportot tartalmaz, a vegyület nevét a karbonsav utótaggal képezzük, ilyenkor a karboxilcsoportok szénatomjait N E M számoljuk bele a főláncba! A gyűrűs karbonsavak elnevezése is a karbonsav utótaggal történik. Előállítás a) Paraffin szénhidrogének oxidációjával különböző karbonsavak elegye kapható, ezek azonban nehezen választhatók szét. Készítette: Fischer Mónika 1

2 b) Nátrium-alkilok vagy Grignard reagens szén-dioxiddal kezelve karbonsavak sóit adja: C 2 H 5 Na + CO 2 -> CH 3 CH 2 COONa c) Észterek elszappanosításával állítják elő a természetben ilyen alakban található savakat, pl. a zsírok a glicerin (háromértékű alkohol) észterei: d) Elsőrendű alkoholok illetve aldehidek oxidációjával is karbonsavak keletkeznek, amint azt az adott vegyületeknél látható. Fizikai és kémiai tulajdonságok A kis molekulasúlyú zsírsavak mozgékony folyadékok, a közepes molekulasúlyúak olajok, a nagyobb molekulasúlyúak pedig szilárdak. Az első tagok szúrós szagúak, a következők kozmás szagúak, a nagyobb molekulasúlyúak pedig szagtalanok. Vízzel csak az első három tag elegyíthető korlátlanul, a molekulasúly növekedésével az oldhatóság egyre csökken. Az olvadáspont általában emelkedik szénatomszám növekedésével, de a páratlan és a páros szénatomszámúak külön sorozatot alkotnak. Általában gyenge savak, a legerősebb közülük a hangyasav. Az ecetsav kb. százszor gyengébb az ugyanolyan koncentrációjú sósavnál. Ezért a zsírsavak alkálisói vizes oldatban erősen hidrolizálnak. CH 3 CH 2 COONa + HOH CH 3 CH 2 COOH + NaOH Redukcióval szemben a zsírsavak meglehetősen ellenállóak. Hidrogén-jodiddal foszforjelenlétében hevítve azonban a karboxilgyök metillé redukálható. Hidrogénnel és megfelelő katalizátorokkal, nagy nyomáson a zsírsavak megfelelő alkoholokká redukálhatók, így állítják elő az úgynevezett zsíralkohol mosószereket. Az észterek nátriummal és etanollal kezelve elsőrendű alkoholokká redukálhatók: C 3 H 7 COOC 2 H 5 + H 2 C 3 H 7 CH 2 OH + C 2 H 5 OH Vízelvonással savakból savanhidridet kapunk, pl. foszforpentoxiddal: CH 3 COOH (CH 3 COO) 2 O + H 2 O A karboxilcsoport a mellette lévő szénatomhoz kapcsolódó hidrogéneket reakcióképessé teszi, ezek halogénnel könnyen kicserélhetők, pl.: H 3 C -CH 2 -COOH + Br 2 H 3 C -CHBr-COOH + HBr A karboxilgyök hidrogénjét kationokkal helyettesítve sókat kapunk. Készítette: Fischer Mónika 2

3 Biológia A karbonsavak igen elterjedtek az élővilágban. A természetben hangyasav megtalálható a vörös hangyák csípős folyadékában, de kimutatták hernyókban, valamint csalánban és más növényekben, és sok gyümölcsben, valamit a mézben is. Más karbonsavak is előfordulnak szabadon és észterek formájában egyaránt növényekben és állatokban egyaránt. Az ecetsav szabadon is előfordul, de többnyire észterek formájában. A természetben előforduló zsírsavak rendszerint páros szénatomot tartalmaznak, ahol a szénatomszám között változik, de az anyatejben és különösen a kérődzők tejében vannak rövidebb láncú C 4-10 zsírsavakból álló zsírok is. Az állati szervezetben a C 16 és a C 18 zsírsavak fordulnak elő legnagyobb mennyiségben. Az alacsony hőmérséklethez alkalmazkodott, valamint a változó testhőmérsékletű állatok zsírjában a telítetlen zsírsavak aránya nagyobb a telítettekénél. A telítetlen zsírsavak a természetes zsiradékokban egy, két vagy három kettős kötést tartalmaznak Észterek Nevezéktan Az észtereket úgy nevezzük el, mint a karbonsavak olyan származékait, amelyekben a karboxilcsoport hidrogénatomját szénhidrogéncsoport helyettesíti, vagyis amelyekben egy szénhidrogéncsoport kapcsolódik egy savmaradékhoz. Az alkánsavakból levezethető alkil-észterek típusneve tehát a l k i l - a l k a n o á t. Homológsor: A telített, egyértékű észterek homológsorának összegképlete C n H 2n O 2 (n 3). Fizikai tulajdonságok Hidrogénkötés kialakításában a k c e p t o r. A legkisebb vegyület standard halmazállapota folyadék (metil-formiát). Olvadás- és forráspont azonos (nem túl nagy szénatomszám esetén) az éterekénél magasabb (lévén gyenge dipólus-dipólus kölcsönhatás). Vízoldékonyság a kisebb molekulák esetén nem jó. A kismolekulájú vegyületeknél: különböző gyümölcsaromák (a nagy szénatomszámú, nem illékony képviselőik szagtalanok). Kémiai tulajdonságok Sav-bázis jelleg: A vizes oldat kémhatása semleges, hidrolízis esetén gyengén savas. H i d r o l í z i s : lúgos közegben az észterek karbonsavra és alkoholra hidrolizálnak! Mivel a közeg lúgos, ezért a sav ionos formában lesz jelen a hidrolízis után: A hidrolízis során tehát gyakorlatilag sót (a karbonsav nátrium sóját) és alkoholt kaptunk. Ha a karbonsav sójának R-csoportja (alkil-csoport) nagy, úgy szappanokról beszélünk. Az észterek lúgos hidrolízisét szappanosításnak nevezzük. Oxidáció: csak erélyes körülmények között megy végbe. Készítette: Fischer Mónika 3

4 Ammóniával és aminokkal a m i d okat képeznek, ugyanis a reakció során karbonsav-amid (ls. ábra) és alkohol keletkezik. A folyamat hasonló, mint az észterhidrolízis, csak mivel az amid stabilisabb, mint az észter, az egyensúly gyakorlatilag teljesen az amidképzés irányába tolódik el. Fontosabb észterek Z s í r o k é s o l a j o k (t r i g l i c e r i d e k ) A z a c i l e ző s a v a k m i n d i g p á r o s s z é n a t o m s z á m ú a k, l e g g y a k r a b b a n o l a j s a v, p a l m i t i n s a v, s z t e a r i n s a v. A z a l k o h o l p e d i g a g l i c e r i n. F o s z f a t i d o k G y ü m ö l c s é s z t e r e k Kis szénatomszámú alkánsavak egyszerű alkilésztere. V i a s z o k Nagy és páros szénatomszámú, normál láncú, telített karbonsavak és ugyanilyen típusú alkoholok észterei! (pl. méhviasz) Kiralitás konfiguráció optikai izoméria Minden térbeli alakzatot (molekulát, makroszkópikus tárgyat, stb...), mely nem azonos önmaga tükörképével, vagyis nem hozható fedésbe vele, királisnak nevezünk. Az olyan térbeli alakzatokat, melyeket fedésbe tudunk hozni tükörképükkel, akirálisnak nevezzük. Akirális tárgy például egy gömb, királis például a kezünk. A jobb kezünk tükörképe a bal kezünk, de akárhogyan is próbáljuk, nem tudjuk térben fedésbe hozni őket. Ha egy atomhoz négy különböző ligandum kapcsolódik (például a szénhez tetraéderes elrendeződésben), akkor ezek egymáshoz viszonyított térbeli helyzete alapján kétféle molekulát különböztethetünk meg, melyek tükörképei egymásnak. A kétféle molekulát enantiomer párnak nevezzük. Példa: bróm-fluor-klórmetán Racém elegy: olyan keverék, melyben egy királis anyag mindkét enantiomerje azonos mennyiségben megtalálható. Kiralitáscentrum: az az atom, amelyhez négy különböző ligandum kapcsolódik. Szerves kémiában ez általában szénatom. Készítette: Fischer Mónika 4

5 Konfiguráció: az ugyanahhoz az atomhoz kapcsolódó ligandumok viszonylagos térbeli elrendeződése. Egy kiralitáscentrum körül a négy ligandum kétféle konfigurációban helyezkedhet el. A királis anyagok a síkban polarizált fénnyel kölcsönhatásba lépnek, a polarizáció síkját elforgatják. Az egyik enantiomer az óramutató járásának megfelelően, a másik azzal ellentétesen forgatja el a síkot. Előbbi a (+)-, utóbbi a (-)-jelölést kapja. Az enantiomerek tehát optikai izomerek. Az optikai izoméria a sztereoizoméria egyik fajtája. Az élő sejtek anyagai között igen sok királis molekulát találunk. Általában viszont csak az egyik enantiomert használja a sejt. Ilyenek például az aminosavak. Egy fontos királis biomolekula: a glicerinaldehid (2,3-dihidroxi-propanal) D-glicerinaldehid / (R)-glicerinaldehid L-glicerinaldehid / (S)-glicerinaldehid (+)-glicerinaldehid (-)-glicerinaldehid Az enantiomereket többféleképpen jelölhetjük: 1. Ha kísérleti adatokból ismert, hogy milyen irányba forgatják el a polarizált fény síkját, akkor a (+) / (-) jelölést használhatjuk. 2. Főként a kisebb biomolekulák (szénhidrátok, aminosavak) körében elterjedt a D- / L-jelölés. Ez azt jelenti, hogy az adott molekula kiralitáscentruma körül a ligandumok elhelyezkedése a D- glicerinaldehidre vagy az L-glicerinaldehidre emlékeztet (abból levezethető). A D- / L-jelölés és (+) / (-) jelölés között csak a glicerinaldehid esetében van egyértelmű összefüggés. Például a 19 királis aminosav mindegyike L-aminosav, viszont közülük 9 az óramutató járásának megfelelően, a másik 10 azzal ellentétesen forgatja el a polarizált fény síkját. Enantiomerek: olyan sztereoizomerek, melyek egymás tükörképei, tehát minden kiralitáscentrum konfigurációja ellentétes. Diasztereomerek: olyan sztereoizomerek, melyek nem tükörképei egymásnak, de nem is azonosak. Legalább egy kiralitáscentrum konfigurációja ellentétes bennük, de nem az összesé. Konformáció esetén a molekulák alakja változhat, ugyanis az egyszeres kovalens kötések (σ-kötés), mint tengelyek mentén lehetséges a molekula egyik részének elfordulása a másikhoz képest. Konformáció: egy molekulának azokat a lehetséges térszerkezeteit, melyek egy kötéstengely körüli elfordulással átmehetnek egymásba konformációknak, nevezzük. A konformációs izoméria a sztereoizoméria egyik fajtája. Készítette: Fischer Mónika 5

6 Igaz ugyan, hogy egy molekula konformációi szabadon egymásba tekeredhetnek, de mégsem minden konformáció ugyanolyan előnyös. Ezt például a molekula különböző részeinek taszító kölcsönhatásával, vagy térbeli gátlással magyarázhatjuk. Vannak tehát a többinél stabilabb, energiaminimumot jelentő konformációk, melyeket a molekula gyakran felvesz, míg más konformációkat kifejezetten kerül. Példának lássuk a butánmolekulát: (a középső kötés körüli elcsavarodást vizsgáljuk) Elcsavarodás a középső kötés körül A két ábra ugyan azt a konformációt ábrázolja! A hosszú, egyenes láncú molekulák esetén minden kötés körül a butánhoz hasonló, nyílt konformáció a legkedvezőbb. Ha a molekula ilyen állapotba kerül, akkor teljesen nyújtott. Ez az állapot képviseli a legalacsonyabb energiaszintet, így nem meglepő, hogy ezek a molekulák, ilyen formában rendeződnek kristályrácsba. Pl.: dodekán: C 12 H 26 Folyadék vagy gázfázisban viszont a molekulák konformációja pillanatról pillanatra változik; egy időpillanatban számtalan változatot találunk a molekulahalmazban. A ciklohexán (C 6 H 12 ) konformációi Fontos, mert számos szénhidrát hasonlít rá! Készítette: Fischer Mónika 6

7 Az ábra valójában csak a legstabilabb, úgynevezett szék konformációt ábrázolja. Azért ez a legstabilabb, mert minden szén körül tetraéderesen helyezkednek el a ligandumok, továbbá az összes kötés körül nyitott állású a konformáció. Axiális ( tengelymenti ) hidrogénatomok: Azok a hidrogének, melyek kötései párhuzamosak a molekula szimmetriatengelyével. Ekvatoriális ( egyenlítői ) hidrogénatomok: Azok a hidrogének, melyek kötései a molekula síkjába esnek tehát kifelé mutatnak. (A gyűrű nem síkalakú, mint pl. a benzol aromás gyűrűje!) A ciklohexán számos egyéb konformációt is felvehet, melyek mind magasabb energiaszintet jelentenek a székhez (1) képest. Ilyenek a következő ábrán felvázolt csavart kád (3, 5), kád (4) és boríték (2) konformációk. Energia Egy molekula különböző konformációs állapotai mindig egyensúlyban vannak egymással, tehát folytonosan egymásba alakulnak. Ha a ciklohexán valamelyik hidrogénjét nagyobb csoporttal helyettesítjük (pl. metil-ciklohexán), akkor az lesz a stabilabb konformáció, amelyikben ez a csoport ekvatoriális helyzetben van, hiszen axiális helyzetben a közeli axiális helyzetű hidrogénatomok és a szubsztituens között taszító kölcsönhatások lépnek fel. Általában: ha több csoport kapcsolódik a gyűrűhöz, akkor az egyensúlyi elegyben abból a konformerből van több, amelyiken a nagyobb csoportok többsége ekvatoriális helyzetű. Készítette: Fischer Mónika 7

8 Szénhidrátok monoszacharidok Monoszacharidok: 3-7 szénatomos polihidroxi-oxovegyületek. Színtelen, vízoldható, kristályos anyagok. Legtöbbjük édes ízű. Általános képletük: (CH 2 O) n Csoportosítás szénatomszám szerint: Triózok (3 szénatom) Tetrózok (4 szénatom) Pentózok (5 szénatom) Hexózok (6 szénatom) Heptózok (7 szénatom) Csoportosítás az oxocsoport helyzete szerint: Aldózok: az oxocsoport láncvégi (aldehid csoport) Ketózok: az oxocsoport nem láncvégi (keton-csoport) A kétféle csoportosítást kombinálva használhatjuk az alábbi elnevezéseket is: aldotrióz, aldopentóz, ketotetróz, ketoheptóz, (A szénhidrátok nevének képzéséhez az óz végződést használjuk.) Csoportosítás az utolsó előtti szénatom konfigurációja szerint: D-monoszacharidok: az utolsó előtti szénatom konfigurációja olyan, mint a D-glicerinaldehid második szénatomjának esetén. L-monoszacharidok: az utolsó előtti szénatom konfigurációja olyan, mint az L-glicerinaldehid második szénatomjának esetén. A dihidroxi-aceton kivételével az összes monoszacharid tartalmaz egy vagy több kiralitáscentrumot. Minden kiralitáscentrum körül kétféle konfiguráció lehetséges. Ha n a kiralitáscentrumok száma a molekulában, akkor az adott molekulának 2 n -féle sztereoizomerje létezik. Például: a glükóz (aldohexóz) molekulája hat szénatomos; a szénatomok közül négy kiralitáscentrum, tehát itt (2 4 ) 16-féle sztereoizomer létezik, melyek közül egy maga a glükóz. A többi izomer fizikai, kémiai, biokémiai tulajdonságaiban különbözik, ezért ezeknek külön nevük van. A D-aldózokat foglalja össze a következő ábra (csak a külön is megemlítésre kerülő cukrok képletét kell tudni!). Fontos megjegyezni, hogy minden D-monoszacharidnak létezik az L-monoszacharid párja is! A nyilak jelentése: az egyik monoszacharidból egy újabb királis szénatom képzeletbeli beépítésével jutunk az alatta feltüntetett két izomer monoszacharidhoz.(ha bármelyik molekulából kitakarjuk a adott szénatomot, akkor éppen a felette lévő molekula képletéhez jutunk.) A túloldali ábrán látható molekulák első és utolsó szénatomja nem kiralitáscentrum! Készítette: Fischer Mónika 8

9 A D-ketózok családja A következő ábrán a csillaggal jelölt szénatomok kiralitáscentrumok. Az ilyen szénatomok esetén ahogy az ábrán is látjuk nem mindegy, hogy a hidroxilcsoportot a molekula bal, vagy jobb oldalára rajzoljuk, hiszen ez jelképezi a kétféle konfigurációt! Készítette: Fischer Mónika 9

10 A glükóz (szőlőcukor, C 6 H 12 O 6 ) Fehér, kristályos anyag, vízben jól oldódik. Szabályos neve: 2,3,4,5,6-pentahidroxi-hexanal. Kémiai tulajdonságaiban mind az alkoholokra, mind az aldehidekre hasonlít. Adja például az aldehidekre jellemző ezüsttükörpróbát. Az ezüsttükörpróba az aldózok jellemző reakciója, ellentétben a ketózokkal. Az olyan oxovegyületek, melyek molekulájában hidroxilcsoport is van, adott egyensúly eléréséig képesek a két molekularészlet reakciója útján gyűrűvé záródni. A gyűrűben étercsoport köti össze azt a két szénatomot, amelyiken korábban az oxocsoport és a hidroxilcsoport volt. Azon a szénatomon, amelyiken korábban az oxocsoport volt, a gyűrűs formában hidroxilcsoport van. Ez a hidroxilcsoport kémiai tulajdonságaiban nem hasonlít az alkoholos hidroxilcsoportokra, ami annak köszönhető, hogy a szénatomhoz az egyik oldalról éterkötésű oxigén kapcsolódik. Éppen ezért ezt glikozidos hidroxilcsoportnak nevezzük. Készítette: Fischer Mónika 10

11 A gyűrűvé záródás egyensúlya a glükóz esetén vizes oldatban. α-d-glükóz D-glükóz (nyílt láncú forma) β-d-glükóz axiális glikozidos ekvatoriális glikozidos hidroxilcsoport hidroxilcsoport Amint az ábrán láthatjuk a gyűrűs glükózmolekulában megjelenik egy újabb kiralitáscentrum, mégpedig az 1. szénatom. Ennek megfelelően kétféle izomer létezik, melyeket α-d-glükóznak, illetve β-d-glükóznak nevezünk. Ilyen és ehhez hasonló gyűrűvé-záródási reakciókra a többi monoszacharid is képes. A hat atomos gyűrűt tartalmazó cukrokat piranózoknak, az öt atomos gyűrűt tartalmazó cukrokat furanózoknak nevezzük. Például a fenti α-d-glükóz az α-d-glükopiranóz helyett használatos, egyszerűbb elnevezés. A fenti ábrán azt is láthatjuk, hogy a gyűrűs szőlőcukor molekulája a ciklohexánhoz hasonlóan nem sík, hanem székalakú (konformáció). A β-d-glükóz esetén az összes nagyobb ligandum ekvatoriális helyzetű, ami a lehetséges legstabilabb állapot. Ez a magyarázata annak is, hogy a sok (32-féle) izomer közül éppen a β-d-glükózt (és származékait) találjuk meg leggyakrabban az élő szervezetek anyagai között. Érdekes, hogy tükörképi párja, az ugyanilyen stabil β-l-glükóz a természetben nem fordul elő! A glükóz gyűrűs formában kristályosodik, viszont amint feloldjuk vízben, megjelenik a nyílt láncú forma is, és beáll a fenti egyensúly. Szobahőmérsékleten az egyensúlyi elegy kb. 63% β-d-glükózt, 37% α-dglükózt és 1%-nál is kevesebb nyílt láncú formát tartalmaz. A gyűrűs formákban nincs aldehid csoport, ezért ezeket nem lehet karbonsavvá oxidálni (ezüsttükörpróba). A glükóz mégis jól adja az ezüsttükörpróbát, hiszen a kevés nyílt láncú molekula elreagálása után mindig újabbak jönnek létre a gyűrűk felnyílásával. Glikozidok: olyan vegyületcsoport, ahol a glükóz vagy az egyéb monoszacharidok glikozidos hidroxilcsoportjának hidrogénjét valamilyen szénhidrogéncsoport helyettesíti. A cukor gyűrűjét tehát éterkötésű oxigénatom köti össze a szénhidrogéncsoporttal. Ezt glikozidos kötésnek nevezzük. A di- és poliszacharidok felépítésében szintén fontos szerepe van a glikozidos hidroxilcsoportnak. A glükóz glikozidjait glükozidoknak nevezzük. A glikozidok cukorgyűrűje nem képes felnyílni. Készítette: Fischer Mónika 11

12 α-d-glükóz Etil-alkohol Etil-α-D-glükozid Ha a glikozidos kötés a fent látható módon, oxigénatomon keresztül valósul meg, akkor O-glikozidos kötésről beszélünk. Létezik azonban N-glikozidos kötés is, illetve N-glikozidok. Ezek a vegyületek nem egy cukor és egy alkohol molekula, hanem egy cukor és egy nitrogéntartalmú szénvegyület vízkilépéses reakciója során képződnek. Számos glikozid jellegű természetes vegyületet ismerünk. Pl.: amygdalin (keserű mandula O-glikozidja, enzimatikus úton többek között a mérgező cianidra bomlik!), nukleozidok (DNS és RNS felépítésében játszanak szerepet, N-glikozidok). Egyéb fontos monoszacharidok D-ribóz (C 5 H 10 O 5 ) Aldopentóz, gyűrűs formája a ribonukleinsavak (RNS) egyik építőköve. D-ribóz α-d-ribóz β-d-ribóz Egyéb fontos monoszacharidok 2-dezoxi-D-ribóz (C 5 H 10 O 4 ) Aldopentóz, gyűrűs formája a dezoxyribonukleinsavak (DNS) egyik építőköve. 2-dezoxi-D-ribóz 2-dezoxi-α-D-ribóz 2-dezoxi-β-D-ribóz Készítette: Fischer Mónika 12

13 Egyéb fontos monoszacharidok D-fruktóz (C 6 H 12 O 6 ) Hétköznapi nevén gyümölcscukor. A legédesebb természetes cukor. Ketohexóz, szabad formában pl. gyümölcsökben és a mézben található, illetve kötött állapotban a répacukorban (diszacharid). Összegképlete megegyezik a glükóz összegképletével, tehát konstitúciós izomer viszonyban van a glükózzal. D-fruktóz α-d-fruktóz β-d-fruktóz Szénhidrátok Diszacharidok ( kettős cukrok ) Két monoszacharid éterkötésű oxigénatommal kapcsolódik össze diszachariddá. Az éterkötés kialakításában minden esetben legalább az egyik monoszacharid glikozidos hidroxilcsoportja vesz részt, tehát a diszacharidok glikozid-típusú vegyületek. Cellobióz (C 12 H 22 O 11 ) A természetben szabadon nem fordul elő, viszont a legelterjedtebb poliszacharid, a cellulóz építőköve. Két β-d-glükóz molekulából épül fel. Éterkötés az egyik első és a másik 4. szénatomja között van, ezt β (1 4) típusú glikozidkötésnek nevezzük. Az egyik glükóz 180º-kal elfordul a másikhoz képest, ezért a cellobióz egyenes molekula. A második glükóz glikozidos hidroxilcsoportja szabad, tehát ez a gyűrű felnyílhat. A cellobióz redukáló diszacharid. Diszacharidok Maltóz (C 12 H 22 O 11 ) Készítette: Fischer Mónika 13

14 A természetben szabadon pl. a csírázó árpában (maláta) fordul elő, kötött állapotban a keményítőben (maltóz egységekből felépülő poliszacharid). Két α-d-glükóz molekulából épül fel. A glikozidkötés α(1 4) típusú, ezért a maltóz megtört alakú. A második cukormolekula glikozidos hidroxilcsoportja szabad, tehát ez a gyűrű felnyílhat. A maltóz redukáló diszacharid. Szacharóz (répa- vagy nádcukor, (C 12 H 22 O 11 ) A természetben igen elterjedt vegyület. Nagy mennyiségben megtalálható például a cukornádban és a cukorrépában. A konyhából ismert cukor szacharóz. Egy α-d-glükóz és egy β-d-fruktóz molekulából épül fel. A glikozidkötés a glükóz első és a fruktóz második szénatomja között jön létre, tehát mindkettő elveszti glikozidos hidroxil csoportját. A szacharóz két gyűrűje nem nyílhat fel, tehát a szacharóz nem redukáló diszacharid. Szénhidrátok poliszacharidok A poliszacharidok számos mono- vagy diszacharidrészlet glikozidos kötésekkel történő összekapcsolódásával jönnek létre (vízkilépés közben). A poliszacharidok az élővilág legkülönfélébb csoportjaiban megtalálható, fontos vegyületcsoport. Cellulóz: (C 6 H 10 O 5 ) n A cellulóz elsősorban a növényekben (sejtfal) előforduló, szálas, rostos anyag. Ez a Földünkön legnagyobb mennyiségben megtalálható szénvegyület. Készítette: Fischer Mónika 14

15 A cellulózmolekulák sok ezer β-d-glükóz molekulából épülnek fel, melyek β(1 4) típusú glikozidkötésekkel kapcsolódnak. Az egymást követő glükóz egységek 180º-kal elfordulnak az előzőhöz képest, ezért a cellulóz egyenes, hosszú szálra emlékeztető molekula. A szálakat a monomerek között fellépő intramolekuláris (molekulán belüli) hidrogénkötések is stabilizálják ). Egy cellulózmolekula részlete: A hosszú láncok egymás mellé rendeződnek. A láncokat intermolekuláris (molekulák közötti) hidrogénkötések tartják össze, melynek eredményeként lánckötegek, rostok jönnek létre. A rostokat összetartó erők olyan nagyok, hogy a vízmolekulák már nem tudnak beférkőzni a cellulózmolekulák közé. A cellulóz nem oldódik vízben, tehát megfelelő vázanyag lehet a növényvilágban. Keményítő: (C 6 H 10 O 5 ) n A keményítő a növényekben előforduló tartaléktápanyag. Mikroszkopikus méretű szemcsék alkotják. A szemcsék valójában kétféle polimer molekulát tartalmaznak: az amilózt és az amilopektint. Mindkettő sok α-d-glükóz molekulából épül fel, melyek α(1 4) típusú glikozidkötésekkel kapcsolódnak. A különbség az, hogy az amilopektin molekulái elágazásokat is tartalmaznak, hiszen α(1 4) típusú glikozidkötések mellett α(1 6) glikozidkötések is előfordulnak bennük. Az α(1 4) kötések geometriája miatt az amilózmolekulák elhajlanak, csavarmenet mentén feltekerednek (hélix-konformáció). Készítette: Fischer Mónika 15

16 Amilóz Készítette: Fischer Mónika 16

17 Amilopektin A poliszacharidok, így a keményítő is savval főzve monomerjeire bomlik (hidrolizál). Aminosavak Peptidek Fehérjék Aminosavak: olyan karbonsavak, melyek karboxil-csoportjuk mellett amino-csoporttal is rendelkeznek. Az élő szervezetekben a fehérjék olyan heteropolimerek, melyek különböző aminosavakból jönnek létre. Ebben a fejezetben csak azzal a 2 1 húszféle aminosavval foglalkozunk, melyek részt vesznek a fehérjék α felépítésében. Mindegyikük úgynevezett α-aminosav, ami azt jelenti, hogy az aminocsoport közvetlenül a karboxil-csoport utáni (2.) szénatomhoz kapcsolódik. Léteznek β-, γ-,...-aminosavak is, melyekben az aminocsoport értelemszerűen a 3., 4.,... szénatomokhoz kapcsolódik (az 1. szénatom a karboxilcsoport szene). Az ábrán egy α-aminosavat láthatunk. A szénlánc az R- Készítette: Fischer Mónika 17

18 csoportban folytatódhat, ekkor beszélhetünk 3. (= β), 4. (= γ),... szénatomokról is. Az R-csoportot az aminosavak oldalláncának nevezzük. A húszféle aminosav egymástól az oldalláncában különbözik. Az aminosavak molekulái savas (karboxil-csoport) és bázisos (amino-csoport) molekularészletet is tartalmaznak. A savas csoport protont ad át a bázisos csoportnak, ezért előbbi negatív (karboxilát-csoport), míg utóbbi pozitív (ammónium-csoport) töltésre tesz szert. A két töltés együttes jelenléte miatt az aminosav molekulákat ikerionosnak nevezzük. Az aminosavak ikerionos állapotban kristályosodnak, sőt vizes oldatban is (nagyrészt) ikerionos szerkezetűek (lásd az ábrán!). - A karboxilát-csoport gyenge bázis, erős savaktól képes protont felvenni: H 3 N + -R-COO - + H 3 O + H 3 N + -R-COOH + H 2 O - Az ammónium-csoport gyenge sav, erős bázisoknak képes protont átadni: H 3 N + -R-COO - + OH - H 2 N-R-COO - + H 2 O Az aminosavak amfoter sajátságú vegyületek, mert gyenge savként és gyenge bázisként is viselkedhetnek. Az aminosavak olvadáspontja nagyon magas, hiszen ikerionos molekuláik között ionos kötések alakulnak ki. Vízben általában jól oldódnak, apoláris oldószerekben viszont rosszul, akárcsak az ionos szerkezetű sók. Az aminosavak α-szénatomja királis (kivéve a glicin esetén). A természetben a fehérjéket kizárólag L- konfigurációjú aminosavak építik fel. A D-konfigurációjú aminosavakat is megtalálhatjuk az élővilágban, viszont ezek sohasem épülnek be fehérjemolekulákba. Az aminosavak neve helyett gyakran csak a három- vagy egybetűs jelölésüket használjuk. A következő 20 fehérjefelépítő aminosav neve után ezeket láthatjuk. (A képleteket és a hárombetűs jelöléseket tudni kell!) Glicin, Gly, G: (amino-ecetsav) Oldallánca csak egy hidrogénatom, tehát ő a legegyszerűbb aminosav. Molekulája nem tartalmaz kiralitáscentrumot. A fehérjék felépítésén kívül fontos szerepe van a központi idegrendszerben, mint gátló neurotranszmitter. Alanin, Ala, A: (2-amino-propánsav) Oldallánca egy apoláris metilcsoport. Az L-alanin a fehérjék felépítésében vesz részt, míg a D-alanint a bakteriális sejtfalban, valamint antibiotikumok molekuláiban találjuk meg. Valin, Val, V: (2-amino-3-metil-butánsav) Leucin, Leu, L: (2-amino-4-metil-pentánsav) Konstitúciós izomere az izoleucin. Izoleucin, Ile, I: (2-amino-3-metil-pentánsav) Két S-konfigurációjú kiralitáscentrum van! Készítette: Fischer Mónika 18

19 Valin Leucin Izoleucin A Val, Leu és Ile oldallánca is apoláris szénhidrogénrészlet. Metionin, Met, M: kéntartalmú, nagy apoláris oldallánc. Cisztein, Cys, C: kéntartalmú oldallánc (tiol- avagy szulfhidril-csoport). A cisztein oldallánca már a levegő oxigénjének hatására is képes oxidálódni. Oxidáció során két cisztein molekulából egy diszulfid-híddal összekötött cisztin molekula képződik. Készítette: Fischer Mónika 19

20 Cisztein Cisztin Diszulfid-híd 4 + O H 2 O A diszulfid-hidak a fehérjék szerkezetének kialakításában, stabilizálásában játszanak igen fontos szerepet. Meg kell jegyezzük viszont, hogy a cisztein oldalláncok nem minden fehérjében alakítanak ki diszulfidhidakat. A cisztein szulfhidril-csoportja gyengén savas karakterű, magasabb ph-n (kb.9 vagy nagyobb) deprotonált formában van jelen. Prolin, Pro, P: oldallánca kovalens kötéssel kötődik az aminocsoportjához, tehát szekunder-amin karakterű vegyület. Gyakran iminosavként emlegetik, bár ez az elnevezés nem pontos, hiszen az imino-vegyületekben a szén- és a nitrogénatomok között kettős kötés van. Oldallánca apoláris. Fenilalanin, Phe, F: nagy, apoláris, aromás, benzil-oldallánc. Tirozin, Tyr, Y: nagy, aromás, poláris para-hidroxi-benzil-oldallánc. Fenolos hidroxil-csoportja enyhén savas karakterű, ph=10 felett elveszti protonját. Triptofán, Trp, W: nagy, apoláris, aromás indol-oldallánc. Fenilalanin Tirozin Triptofán Szerin, Ser, S: (2-amino-3-hidroxi-propánsav) poláris oldallánc alkoholos hidroxil-csoporttal. Threonin, Thr, T: (2-amino-3-hidroxi-butánsav) poláris oldallánc alkoholos hidroxil-csoporttal. Két kiralitáscentrum található a molekulában. Készítette: Fischer Mónika 20

21 Szerin Threonin Lizin, Lys, K: (2,6-diamino-hexánsav) Oldallánca aminocsoportot tartalmaz, ezért bázikus aminosav. Semleges ph-n oldallánca pozitív töltésű. Arginin, Arg, R: Oldallánca guanidino-csoportot tartalmaz, ezért erősen bázikus aminosav. Semleges ph-n oldallánca pozitív töltésű. Hisztidin, His, H: Oldalláncában (poláris) imidazol gyűrűt találunk. Az imidazol egyik nitrogénje képes protont felvenni (gyenge bázis), míg a másik képes protont leadni (gyenge sav). Az imidazol a fehérjékben gyakran valamilyen protoncsere-folyamatban játszik szerepet. A hisztidin oldallánca a fehérjékben vagy pozitívan töltött, vagy semleges; mindkét protonját az élő szervezetekben uralkodó körülmények között nem adja le. Lizin Arginin Hisztidin Guanidino-csoport Aszparaginsav, Asp, D: (2-amino-butándisav) Aszpartátnak is nevezik, mert poláris oldallánca savas karakterű karboxilcsoportot tartalmaz, mely a sejtekben uralkodó ph-n protonját leadja és negatív töltésű anionként van jelen. Glutaminsav, Glu, E: (2-amino-pentándisav) Glutamátnak is nevezik, mert poláris oldallánca savas karakterű karboxilcsoportot tartalmaz, mely a sejtekben uralkodó ph-n protonját leadja és negatív töltésű anionként van jelen. A glutaminsavnak fontos szerepe van a fehérjék felépítésén kívül például az idegrendszerben (neurotranszmitter). Készítette: Fischer Mónika 21

22 Aszparagin, Asn, N: poláris, hidrogénkötésekre képes oldallánc (amid csoport). Glutamin, Gln, Q: poláris, hidrogénkötésekre képes oldallánc (amid csoport). Aszparaginsav Glutaminsav Aszparagin Glutamin Az aminosavak csoportosítása az oldallánc polaritása szerint: Poláris, hidrofil oldallánc: Semleges oldallánc: Asn, Gln, Ser, Thr Enyhén savas oldallánc: Tyr Enyhén bázisos oldallánc: His Erősen savas oldallánc: Asp, Glu Erősen bázisos oldallánc: Arg, Lys Apoláris, hidrofób oldallánc: Ala, Cys, Gly, Ile, Leu, Met, Phe, Pro, Trp, Val Az aminosavak csoportosítása esszencialitásuk szerint: (esszenciális aminosavak azok, melyeket az emberi szervezet nem képes előállítani, ezért a táplálékból veszi fel őket) Esszenciális aminosavak: Ile, Leu, Lys, Met, Phe, Thr, Trp, Val, Arg, His Nem esszenciális aminosavak: Ala, Asn, Asp, Cys, Glu, Gln, Gly, Pro, Ser, Tyr Peptidek és fehérjék Az aminosavak vízkilépéses reakcióban képesek amidkötésekkel (peptid-kötés) összekapcsolódni. Az így létrejött vegyületeket peptideknek nevezzük. Ha két aminosav kapcsolódik össze, akkor dipeptidnek, ha három, tripeptidnek, stb... nevezzük a létrejött polimert. Egy dipeptid általános képlete (balra). Folytonos keretben a peptid-kötés. Az R 1 és R 2 csoportok a különböző aminosav-oldalláncok. A peptid kötés C,O,N és H atomja, valamint a két szomszédos szénatom egy síkban van, ez az amid-sík (szaggatott kerettel jelölve). Egy hexapeptid molekula (lent) Készítette: Fischer Mónika 22

3.6. Szénidrátok szacharidok

3.6. Szénidrátok szacharidok 3.6. Szénidrátok szacharidok általános összegképlet: C n (H 2 O) m > a szén hidrátjai elsődleges szerves anyagok mert az élő sejt minden más szerves anyagot a szénhidrátok további átalakításával állít

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok általános képlete (CH 2 O) n. A szénhidrátokat két nagy csoportra oszthatjuk:

Részletesebben

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok

Részletesebben

Szénhidrátok. Szénhidrátok. Szénhidrátok. Csoportosítás

Szénhidrátok. Szénhidrátok. Szénhidrátok. Csoportosítás Szénhidrátok Definíció: Szénhidrátok Polihidroxi aldehidek vagy ketonok, vagy olyan vegyületek, melyek hidrolízisével polihidroxi aldehidek vagy ketonok keletkeznek. Elemi összetétel: - Mindegyik tartalmaz

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket!

SZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket! funkciós kimutatása molekulák csoport betűjele neve képlete helye 1. Írd a táblázatba a szénhidrátok összegképletét! általános képlet trióz tetróz 2. Mi a különbség az aldózok és a ketózok között? ALDÓZ

Részletesebben

Heterociklusos vegyületek

Heterociklusos vegyületek Szerves kémia A gyűrű felépítésében más atom (szénatomon kívül!), ún. HETEROATOM is részt vesz. A gyűrűt alkotó heteroatomként leggyakrabban a nitrogén, oxigén, kén szerepel, (de ismerünk arzént, szilíciumot,

Részletesebben

A sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános

A sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános A sejtek élete 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék e csak nézd! Milyen protonátmenetes reakcióra képes egy aminosav? R 2 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános képlete 5.2. A legegyszerűbb

Részletesebben

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2. 6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTOK (H 2. Elemi összetétel: C, H, O. O) n. - Csoportosítás: Poliszacharidok. Oligoszacharidok. Monoszacharidok

SZÉNHIDRÁTOK (H 2. Elemi összetétel: C, H, O. O) n. - Csoportosítás: Poliszacharidok. Oligoszacharidok. Monoszacharidok Szénhidrátok SZÉNIDRÁTK - soportosítás: Elemi összetétel:,, n ( 2 ) n Monoszacharidok (egyszerű szénhidrátok) pl. ribóz, glükóz, fruktóz ligoszacharidok 2 6 egyszerű szénhidrát pl. répacukor, tejcukor

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),

SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz), SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok

Részletesebben

Az élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:

Részletesebben

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK KABNSAV-SZÁMAZÉKK Karbonsavszármazékok Karbonsavak H X Karbonsavszármazékok X Halogén Savhalogenid l Alkoxi Észter ' Amino Amid N '' ' Karboxilát Anhidrid Karbonsavhalogenidek Tulajdonságok: - színtelen,

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,

Részletesebben

A cukrok szerkezetkémiája

A cukrok szerkezetkémiája A cukrok szerkezetkémiája Készítették: Horváth Márton és Pánczél József Kémiailag a cukrok a szénhidrátok,vagy szacharidok csoportjába tartozó vegyületek. A szacharid arab eredetű szó,jelentése: édes.

Részletesebben

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Hidroxikarbonsavak α-hidroxi karbonsavak -Glikolsav (kézkrémek) - Tejsav (tejtermékek, izomláz, fogszuvasodás) - Citromsav (citrusfélékben,

Részletesebben

7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2.

7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. 7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok, halmazállapot-változások 3. A levegő,

Részletesebben

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk. Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak

Részletesebben

Magyar tannyelvű középiskolák VII Országos Tantárgyversenye Fabinyi Rudolf - Kémiaverseny 2012 XI osztály

Magyar tannyelvű középiskolák VII Országos Tantárgyversenye Fabinyi Rudolf - Kémiaverseny 2012 XI osztály 1. A Freon-12 fantázianéven ismert termék felhasználható illatszerek és más kozmetikai cikkek tartályainak nyomógázaként, mert: a. nagy a párolgási hője b. szobahőmérsékleten cseppfolyós c. szagtalan és

Részletesebben

SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK

SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Szögletes zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. Alkánok, cikloalkánok

Részletesebben

Cikloalkánok és származékaik konformációja

Cikloalkánok és származékaik konformációja 1 ikloalkánok és származékaik konformációja telített gyűrűs szénhidrogének legegyszerűbb képviselője a ciklopropán. Gyűrűje szabályos háromszög alakú, ennek megfelelően szénatomjai egy síkban helyezkednek

Részletesebben

Bevezetés. Szénvegyületek kémiája Organogén elemek (C, H, O, N) Életerő (vis vitalis)

Bevezetés. Szénvegyületek kémiája Organogén elemek (C, H, O, N) Életerő (vis vitalis) Szerves kémia Fontos tudnivalók Tárgy neve: Kémia alapjai I. Neptun kód: SBANKE1050 Előadó: Borzsák István C121 szerda 11-12 e-mail: iborzsak@ttk.nyme.hu http://www.bdf.hu/ttk/fldi/iborzsak/dokumentumok/

Részletesebben

Szerves kémiai és biokémiai alapok:

Szerves kémiai és biokémiai alapok: Szerves kémiai és biokémiai alapok: Másodlagos kémiai kötések: A másodlagos kötések energiája nagyságrenddel kisebb, mint az elsődlegeseké. Energiaközlés hatására a másodlagos kötések bomlanak fel először,

Részletesebben

IX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok)

IX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) IX Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) A szénhidrátok polihidroxi-aldehidek, polihidroxi-ketonok vagy olyan vegyületek, amelyek hidrolízisekor az előbbi vegyületek keletkeznek Növényi és

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 Megoldás 000. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 000 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A NITROGÉN ÉS SZERVES VEGYÜLETEI s s p 3 molekulák között gyenge kölcsönhatás van, ezért alacsony olvadás- és

Részletesebben

Karbonsavak. Karbonsavaknak nevezzük azokat a vegyületeket melyek COOH funkciós csoportot tartalmaznak.

Karbonsavak. Karbonsavaknak nevezzük azokat a vegyületeket melyek COOH funkciós csoportot tartalmaznak. Szerves kémia Karbonsavaknak nevezzük azokat a vegyületeket melyek COOH funkciós csoportot tartalmaznak. Ecetsav Funkciós csoport: Karboxil- Számos biológiailag aktív vegyület karbonsav jellegű vegyület.

Részletesebben

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s

Részletesebben

1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9

1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9 1. feladat Maximális pontszám: 5 Mennyi az egyes komponensek parciális nyomása a földből feltörő 202 000 Pa össznyomású földgázban, ha annak térfogatszázalékos összetétele a következő: φ(ch 4 ) = 94,7;

Részletesebben

1. feladat Összesen 15 pont. 2. feladat Összesen 6 pont. 3. feladat Összesen 6 pont. 4. feladat Összesen 7 pont

1. feladat Összesen 15 pont. 2. feladat Összesen 6 pont. 3. feladat Összesen 6 pont. 4. feladat Összesen 7 pont 1. feladat Összesen 15 pont Egy lombikba 60 g jégecetet és 46 g abszolút etanolt öntöttünk. A) Számítsa ki a kiindulási anyagmennyiségeket! B) Határozza meg az egyensúlyi elegy összetételét móltörtben

Részletesebben

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok

Részletesebben

XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint)

XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint) XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint) XXIII. 1 2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 E D D A A D B D B 1 D D D C C D C D A D 2 C B D B D D B D C A A XXIII.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Az etanol és az

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATK 2003. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

Szerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel:

Szerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel: Szerves Kémia II. TKBE0312 Előfeltétel: TKBE03 1 Szerves kémia I. Előadás: 2 óra/hét Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel: 22464 tpatonay@puma.unideb.hu A 2010/11. tanév tavaszi félévében az előadás

Részletesebben

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének

Részletesebben

Szerves kémia Fontosabb vegyülettípusok

Szerves kémia Fontosabb vegyülettípusok Fontosabb vegyülettípusok Szénhidrogének: alifás telített (metán, etán, propán, bután, ) alifás telítetlen (etén, etin, ) aromás (benzol, toluol, naftalin) Oxigéntartalmú vegyületek: hidroxivegyületek

Részletesebben

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok

Részletesebben

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont 1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

Félnemes- és nemesfémek

Félnemes- és nemesfémek Félnemes- és nemesfémek 1. Szórjunk kevés rézforgácsot négy kémcsôbe, majd öntsünk a kémcsövekbe sorban híg sósavat, a másodikba híg kénsavat, a harmadikba tömény kénsavat, az utolsóba 1:1 hígítású salétromsavat!

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

6. Monoklór származékok száma, amelyek a propán klórozásával keletkeznek: A. kettő B. három C. négy D. öt E. egy

6. Monoklór származékok száma, amelyek a propán klórozásával keletkeznek: A. kettő B. három C. négy D. öt E. egy 1. Szerves vegyület, amely kovalens és ionos kötéseket is tartalmaz: A. terc-butil-jodid B. nátrium-palmitát C. dioleo-palmitin D. szalicilsav E. benzil-klorid 2. Szénhidrogén elegy, amely nem színteleníti

Részletesebben

Aminosavak általános képlete NH 2. Csoportosítás: R oldallánc szerkezete alapján: Semleges. Esszenciális aminosavak

Aminosavak általános képlete NH 2. Csoportosítás: R oldallánc szerkezete alapján: Semleges. Esszenciális aminosavak Aminosavak 1 Aminosavak általános képlete N 2 soportosítás: oldallánc szerkezete alapján: Apoláris Poláris Bázikus Savas Semleges Esszenciális aminosavak 2 (apoláris) Glicin Név Gly 3 Alanin Ala 3 3 Valin

Részletesebben

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont. 3. feladat Összesen: 14 pont. 4. feladat Összesen: 15 pont

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont. 3. feladat Összesen: 14 pont. 4. feladat Összesen: 15 pont 1. feladat Összesen: 8 pont Az autók légzsákját ütközéskor a nátrium-azid bomlásakor keletkező nitrogéngáz tölti fel. A folyamat a következő reakcióegyenlet szerint játszódik le: 2 NaN 3(s) 2 Na (s) +

Részletesebben

Szerkesztette: Vizkievicz András

Szerkesztette: Vizkievicz András Fehérjék A fehérjék - proteinek - az élő szervezetek számára a legfontosabb vegyületek. Az élet bármilyen megnyilvánulási formája fehérjékkel kapcsolatos. A sejtek szárazanyagának minimum 50 %-át adják.

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT. Maróthy Miklósné KÉMIA éveseknek. címû tankönyvéhez

TANMENETJAVASLAT. Maróthy Miklósné KÉMIA éveseknek. címû tankönyvéhez TANMENETJAVASLAT Maróthy Miklósné KÉMIA 14 16 éveseknek címû tankönyvéhez 9. osztály 10.osztály éves órakeret 55 óra 74 óra 55 óra 74 óra (1,5 óra/hét) (2 óra/hét) (1,5 óra/hét) (2 óra/hét) bevezetés 1

Részletesebben

hosszú szénláncú, telített vagy telítetlen karbonsavak palmitinsav (hexadekánsav) olajsav (cisz-9 oktadecénsav) néhány, állatokban előforduló zsírsav

hosszú szénláncú, telített vagy telítetlen karbonsavak palmitinsav (hexadekánsav) olajsav (cisz-9 oktadecénsav) néhány, állatokban előforduló zsírsav Lipidek: zsírsavak hosszú szénláncú, telített vagy telítetlen karbonsavak palmitinsav (hexadekánsav) sztearinsav (oktadekánsav) olajsav (cisz-9 oktadecénsav) Szénatomszám Kettős kötések száma néhány, állatokban

Részletesebben

A gyakorlat elméleti háttere A DNS molekula a sejt információhordozója. A DNS nemzedékről nemzedékre megőrzi az élőlények genetikai örökségét.

A gyakorlat elméleti háttere A DNS molekula a sejt információhordozója. A DNS nemzedékről nemzedékre megőrzi az élőlények genetikai örökségét. A kísérlet megnevezése, célkitűzései: DNS molekula szerkezetének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: színes gyurma, papírsablon Szükséges eszközök: olló, hurkapálcika, fogpiszkáló, cérna,

Részletesebben

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat 5. sz. melléklet Kémia Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelethez a 6/2014. (I.29.) EMMI rendelet 3. mellékleteként kiadott és a 34/2014 (IV. 29)

Részletesebben

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) BIOGÉN ELEMEK ELSŐDLEGES BIOGÉN ELEMEK(kb. 95%) ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK MAKROELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg MIKROELEMEK (NYOMELEMEK) (< 0,005%) I, Fe, Cu,

Részletesebben

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok

Részletesebben

CHO CH 2 H 2 H HO H H O H OH OH OH H

CHO CH 2 H 2 H HO H H O H OH OH OH H 2. Előadás A szénhidrátok kémiai reakciói, szénhidrátszármazékok Áttekintés 1. Redukció 2. xidáció 3. Észter képzés 4. Reakciók a karbonil atomon 4.1. iklusos félacetál képzés 4.2. Reakció N-nukleofillel

Részletesebben

A szervetlen vegyületek

A szervetlen vegyületek 5. Vegyületek osztályozása, egyszerű szerves funkciós csoportok, fontosabb szervetlen és szerves vegyületek nagyon sokféle vegyület van, többféle csoportosítás lehet hasznos szervetlen vegyületek - szerves

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor) 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor) JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A FOSZFOR ÉS VEGYÜLETEI - 3. periódus, V. oszlop, 3s 2 3p 3 ; Fehér vagy sárga foszfor és vörös foszfor.

Részletesebben

Aminosavak, peptidek, fehérjék. Béres Csilla

Aminosavak, peptidek, fehérjék. Béres Csilla Aminosavak, peptidek, fehérjék Béres Csilla Aminosavak Az aminosavak (más néven aminokarbonsavak) olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (- NH 2 ) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt

Részletesebben

Javítóvizsga feladatok 9.osztály

Javítóvizsga feladatok 9.osztály Javítóvizsga feladatok 9.osztály 1. Hány darab elemi részecske van 1 db 13 C atomban db p + db n 0 db e - 2. 10 23 db 13 C atomban db p + db n 0 db e - 0,5 mol 13 C atomban db p + db n 0 db e - 3,25 g

Részletesebben

1. Tömegszámváltozás nélkül milyen részecskéket bocsáthatnak ki magukból a bomlékony atommagok?

1. Tömegszámváltozás nélkül milyen részecskéket bocsáthatnak ki magukból a bomlékony atommagok? A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatlapja KÉMIÁBÓL I-II. kategória I. FELADATSOR Az I. feladatsorban húsz kérdés szerepel. Minden kérdés után

Részletesebben

Tűzijáték. 10. évfolyam 1. ESETTANULMÁNY. Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre!

Tűzijáték. 10. évfolyam 1. ESETTANULMÁNY. Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Beadás határideje 2012. április 30. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 10. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Tűzijáték A tűzijáték

Részletesebben

3. Sejtalkotó molekulák III.

3. Sejtalkotó molekulák III. 3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, posztszintetikus módosítások). Enzimműködés 3.1 Fehérjék A genetikai információ egyik fő manifesztálódása Számos funkció

Részletesebben

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik

Részletesebben

EGYSZERES VÁLASZTÁSÚ KÉRDÉSEK

EGYSZERES VÁLASZTÁSÚ KÉRDÉSEK EL év: Csoport: EPTU kód: KÉMIA VIZSGA Teszt száma: Modul: 1 2 3 Vizsga Pont: Átlag Jegy % : EGYSZERES VÁLASZTÁSÚ KÉRDÉSEK. ASZÁLJ KÉK TLLAT A KITÖLTÉSEZ! JELÖLJE X -SZEL AZ EGY-EGY ELYES VÁLASZT. CSAK

Részletesebben

KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat)

KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó

Részletesebben

Kötések kialakítása - oktett elmélet

Kötések kialakítása - oktett elmélet Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.

Részletesebben

VII. Karbonsavak. karbonsav karboxilcsoport karboxilátion. acilátcsoport acilátion acilcsoport. A karbonsavak csoportosítása történhet

VII. Karbonsavak. karbonsav karboxilcsoport karboxilátion. acilátcsoport acilátion acilcsoport. A karbonsavak csoportosítása történhet VII. Karbonsavak A disszociáció révén protonszolgáltatásra képes szerves vegyületek jellegzetes és fontos csoportját képezik a -H karboxilcsoportot tartalmazó karbonsavak. A funkciós csoport szerkezete

Részletesebben

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más,

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más, 3. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg az egyszerű anyagok számát

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Alkánok összefoglalás

Alkánok összefoglalás Alkánok összefoglalás Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi. Albert Einstein Rausch Péter kémia-környezettan tanár Szénhidrogének Szénhidrogének Telített Telítetlen Nyílt láncú

Részletesebben

KARBONIL-VEGY. aldehidek. ketonok O C O. muszkon (pézsmaszarvas)

KARBONIL-VEGY. aldehidek. ketonok O C O. muszkon (pézsmaszarvas) KABNIL-VEGY VEGYÜLETEK (XVEGYÜLETEK) aldehidek ketonok ' muszkon (pézsmaszarvas) oxocsoport: karbonilcsoport: Elnevezés Aldehidek szénhidrogén neve + al funkciós csoport neve: formil + triviális nevek

Részletesebben

Táplálkozási ismeretek. Fehérjék. fehérjéinek és egyéb. amelyeket

Táplálkozási ismeretek. Fehérjék. fehérjéinek és egyéb. amelyeket Táplálkozási ismeretek haladóknak I. Az előző három fejezetben megismerkedtünk az alapokkal (táplálék-piramis, alapanyag-csere, napi energiaszükséglet, tápanyagok energiatartalma, naponta szükséges fehérje,

Részletesebben

Aminosavak, peptidek, fehérjék

Aminosavak, peptidek, fehérjék Aminosavak, peptidek, fehérjék Az aminosavak a fehérjék építőkövei. A fehérjék felépítésében mindössze 20- féle aminosav vesz részt. Ezek általános képlete: Az aminosavakban, mint arra nevük is utal van

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Egészítse ki a két elemre vonatkozó táblázatot! A elem B elem Alapállapotú atomjának vegyértékelektron-szerkezete: 5s 2 5p 5 5s 2 4d 5 Párosítatlan elektronjainak száma: Lezárt

Részletesebben

Szénhidrátok I. (Carbohydrates)

Szénhidrátok I. (Carbohydrates) sztályozás: Szénhidrátok I. (arbohydrates) Polihidroxi-aldehidek (aldózok) vagy polihidroxi-ketonok (ketózok) és származékaik. általános képlet: ( ) n / n ( ) m ; n, m 3 (egész számok) monoszacharidok:

Részletesebben

KÉMIA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok

KÉMIA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok KÉMIA 9 10. évfolyam Célok és feladatok A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással

Részletesebben

1. feladat Összesen 15 pont

1. feladat Összesen 15 pont É 049-06/1/3 1. feladat Összesen 15 pont Egy lombikba 60 g jégecetet és 46 g abszolút etanolt öntöttünk. A) Számítsa ki a kiindulási anyagmennyiségeket! 60 g n(ecetsav) = = 1,0 mol 60 g/mol pont 46 g n(ecetsav)

Részletesebben

1. jelentésük. Nevüket az alkotó szén, hidrogén, oxigén 1 : 2 : 1 arányából hajdan elképzelt képletről [C n (H 2 O) m ] kapták.

1. jelentésük. Nevüket az alkotó szén, hidrogén, oxigén 1 : 2 : 1 arányából hajdan elképzelt képletről [C n (H 2 O) m ] kapták. Összefoglalás II. Szénhidrátok 1. jelentésük Nevüket az alkotó szén, hidrogén, oxigén 1 : 2 : 1 arányából hajdan elképzelt képletről [C n (H 2 O) m ] kapták. Ha ezeket az anyagokat hevítjük vizet vesztenek

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Az AsH 3 hevítés hatására arzénre és hidrogénre bomlik. Hány dm 3 18 ºC hőmérsékletű és 1,01 10 5 Pa nyomású AsH 3 -ből nyerhetünk 10 dm 3 40 ºC hőmérsékletű és 2,02 10 5 Pa

Részletesebben

Szerkezet Szisztematikus név Korábbi elnevezés Hétköznapi elnevezés. propán. n-heptán. n-nonán. Elágazó alkánok. 2,2-dimetilpropán neopentán

Szerkezet Szisztematikus név Korábbi elnevezés Hétköznapi elnevezés. propán. n-heptán. n-nonán. Elágazó alkánok. 2,2-dimetilpropán neopentán ormál alkánok n H 2n+2 alkán paraffin 4 metán H 3 3 etán H 3 3 propán 3 H 3 2 n-bután H 3 2 3 n-pentán H 3 3 2 2 n-hexán H 3 2 2 3 n-heptán H 3 3 2 2 2 n-oktán H 3 2 2 2 3 n-nonán 3 H 3 2 2 2 2 n-dekán

Részletesebben

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ 1) A rejtvény egy híres ember nevét és halálának évszámát rejti. Nevét megtudod, ha a részmegoldások betűit a számozott négyzetekbe írod, halálának évszámát pedig pici számolással.

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g. MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE AL IX.-LEA CONCURS PE ŢARĂ AL LICEELOR CU LIMBĂ DE PREDARE MAGHIARĂ FABINYI RUDOLF KÉMIA VERSENY - SZERVETLEN KÉMIA Marosvásárhely, Bolyai Farkas

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 15 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 15 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Határozza meg, hogy hány gramm levegő kerül egy átlagos testtömegű felnőtt tüdejébe, ha tudjuk, hogy a tüdő kapacitása,8, a test hőmérséklete 7,0 º, a légnyomás értéke pedig

Részletesebben

KÉMIA PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK június 6. du.

KÉMIA PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK június 6. du. KÉMIA PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 6. du. I. Ha most érettségizik, az I. feladat kidolgozását karbonlapon végezze el! Figyelem! A kidolgozáskor tömör és lényegretörő megfogalmazásra

Részletesebben

Biokémia 1. Béres Csilla

Biokémia 1. Béres Csilla Biokémia 1 Béres Csilla Élő szervezetek kémiai összetétele Szénvegyületek Időben és térben rendezett folyamatok Sejt az egység Biogén elemek: C, H, O, N, P Biofil elemek: Na, K, Ca, Mg, Fe, Cu, Ni, Zn,

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT KÉMIA GIMNÁZIUM. 10. évfolyam

TANMENETJAVASLAT KÉMIA GIMNÁZIUM. 10. évfolyam Z. ORBÁN ERZSÉBET TANMENETJAVASLAT KÉMIA GIMNÁZIUM 10. évfolyam 1 TANMENETJAVASLAT A kémia tantárgy heti óraszáma a 10. évfolyamon kettő, összesen évi 72 óra. 1. Témakör: A széncsoport elemei és fontosabb

Részletesebben

ORVOSI KÉMIA VIZSGA. Teszt száma: Modul: 1 2 3 Vizsga Pont: Átlag Jegy % :

ORVOSI KÉMIA VIZSGA. Teszt száma: Modul: 1 2 3 Vizsga Pont: Átlag Jegy % : Név: Csoport: NEPTUN kód: ORVOSI KÉMIA VIZSGA Modul: 1 2 3 Vizsga Pont: Átlag Jegy % : Teszt száma: JELÖLJE X -SZEL AZ EGYSZERES VÁLASZTÁSÚ KÉRDÉSEKRE ADOTT HELYES VÁLASZOKAT. CSAK AZ EZEN A LAPON MEGADOTT

Részletesebben

A kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR)

A kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR) 4. előadás A kovalens kötés elmélete Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR) az atomok kötő és nemkötő elektronpárjai úgy helyezkednek el a térben, hogy egymástól minél távolabb legyenek A központi

Részletesebben

Összefoglalás. Vegyületek

Összefoglalás. Vegyületek Összefoglalás Vegyületek A kovalens kötés jellemzésére szolgáló mennyiségek Kötési energia: az az energiamennyiség, amely ahhoz szükséges, hogy 1 mol kötést felszakítsunk. Tehát minél nagyobb a kötési

Részletesebben

10. ÉVFOLYAM. Szerves kémia

10. ÉVFOLYAM. Szerves kémia 10. ÉVFOLYAM Szerves kémia 1. Bevezetés a szerves kémiába értsék meg, hogy nincs elvi különbség a szervetlen és a szerves vegyületek között, tudják, hogy a szén lánc- és gyűrűképző tulajdonságú, és értsék

Részletesebben

XX. OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK

XX. OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK XX. OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK XX. 1 2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 B D A * C A B C C 1 B B B A B D A B C A 2 C B E C E C A D D A C B D B C A B A A A 4 D B C C C C * javítandó

Részletesebben

1. B 6. C 11. E 16. B 2. E 7. C 12. C 17. D 3. D 8. E 13. E 18. D 4. B 9. D 14. A 19. C 5. C 10. E 15. A 20. C Összesen: 20 pont

1. B 6. C 11. E 16. B 2. E 7. C 12. C 17. D 3. D 8. E 13. E 18. D 4. B 9. D 14. A 19. C 5. C 10. E 15. A 20. C Összesen: 20 pont A 2004/2005. tanévi rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai KÉMIÁBÓL I-II. kategória I. FELADATSR 1. B 6. C 11. E 16. B 2. E 7. C 12. C 17. D 3. D 8. E 13.

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Fehérjeszerkezet, és tekeredés

Fehérjeszerkezet, és tekeredés Fehérjeszerkezet, és tekeredés Futó Kinga 2013.10.08. Polimerek Polimer: hasonló alegységekből (monomer) felépülő makromolekulák Alegységek száma: tipikusan 10 2-10 4 Titin: 3,435*10 4 aminosav C 132983

Részletesebben

KARBONSAVAK. A) Nyílt láncú telített monokarbonsavak (zsírsavak) O OH. karboxilcsoport. Példák. pl. metánsav, etánsav, propánsav...

KARBONSAVAK. A) Nyílt láncú telített monokarbonsavak (zsírsavak) O OH. karboxilcsoport. Példák. pl. metánsav, etánsav, propánsav... KABNSAVAK karboxilcsoport Példák A) Nyílt láncú telített monokarbonsavak (zsírsavak) "alkánsav" pl. metánsav, etánsav, propánsav... (nem használjuk) omológ sor hangyasav 3 2 2 2 valeriánsav 3 ecetsav 3

Részletesebben