ELTE TTK Hallgatói Alapítvány KÉMIA LEVELEZŐ ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐ. 8. oktatócsomag

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ELTE TTK Hallgatói Alapítvány KÉMIA LEVELEZŐ ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐ. 8. oktatócsomag"

Átírás

1 8. oktatócsomag A karbonsavak A szerves savak között a legfontosabbak a karbonsavak, amelyek karboxilcsoportot (-COOH) tartalmaznak. Léteznek több bázisú karbonsavak is, amelyekben több karboxilcsoport található (pl. dikarbonsavak). Az egybázisú, telített, alifás karbonsavak általános képlete C n H 2n+1 COOH vagy C n H 2n+1 O 2. Az alifás karbonsavakat zsírsavaknak is nevezzük, mivel a zsírokban is előfordulnak észtereik alakjában. Telített zsírsavak: sztearinsav, palmitinsav, vajsav, laurinsav, kapronsav, kaprilsav, kaprinsav Egyszeresen telítetlen zsírsavak: olajsav, tiglinsav Többszörösen telítetlen zsírsavak: linolsav, linolénsav Elnevezés Triviális név: b e n z o e s a v, e c e t s a v, c i t r o m s a v stb. Régi rendszer: az alap szénhidrogénlácból képzi a nevet, amelyhez a sav, illetve a disav utótagot illeszti; a szénláncba a karboxilcsoport szénatomját beleszámolja, a szénatomokat görög betűvel jelöli úgy, hogy a karboxilcsoport melletti szénatom jele α, a mellette levő β, és így tovább: γ CH CH 2 CH α 2 COOH 3 β IUPAC nómenklatúra: az alap szénhidrogénlácból képzi a nevet, amelyhez a sav, illetve a disav utótagot illeszti; a szénláncba a karboxilcsoport szénatomját beleszámolja, a főlánc számozását a karboxilcsoport szénatomjával kezdi! 4 CH CH 3 2 CH 2 2 COOH 1 3 Ha a nyíltláncú karbonsav három vagy annál több karboxilcsoportot tartalmaz, a vegyület nevét a karbonsav utótaggal képezzük, ilyenkor a karboxilcsoportok szénatomjait N E M számoljuk bele a főláncba! A gyűrűs karbonsavak elnevezése is a karbonsav utótaggal történik. Előállítás a) Paraffin szénhidrogének oxidációjával különböző karbonsavak elegye kapható, ezek azonban nehezen választhatók szét. Készítette: Fischer Mónika 1

2 b) Nátrium-alkilok vagy Grignard reagens szén-dioxiddal kezelve karbonsavak sóit adja: C 2 H 5 Na + CO 2 -> CH 3 CH 2 COONa c) Észterek elszappanosításával állítják elő a természetben ilyen alakban található savakat, pl. a zsírok a glicerin (háromértékű alkohol) észterei: d) Elsőrendű alkoholok illetve aldehidek oxidációjával is karbonsavak keletkeznek, amint azt az adott vegyületeknél látható. Fizikai és kémiai tulajdonságok A kis molekulasúlyú zsírsavak mozgékony folyadékok, a közepes molekulasúlyúak olajok, a nagyobb molekulasúlyúak pedig szilárdak. Az első tagok szúrós szagúak, a következők kozmás szagúak, a nagyobb molekulasúlyúak pedig szagtalanok. Vízzel csak az első három tag elegyíthető korlátlanul, a molekulasúly növekedésével az oldhatóság egyre csökken. Az olvadáspont általában emelkedik szénatomszám növekedésével, de a páratlan és a páros szénatomszámúak külön sorozatot alkotnak. Általában gyenge savak, a legerősebb közülük a hangyasav. Az ecetsav kb. százszor gyengébb az ugyanolyan koncentrációjú sósavnál. Ezért a zsírsavak alkálisói vizes oldatban erősen hidrolizálnak. CH 3 CH 2 COONa + HOH CH 3 CH 2 COOH + NaOH Redukcióval szemben a zsírsavak meglehetősen ellenállóak. Hidrogén-jodiddal foszforjelenlétében hevítve azonban a karboxilgyök metillé redukálható. Hidrogénnel és megfelelő katalizátorokkal, nagy nyomáson a zsírsavak megfelelő alkoholokká redukálhatók, így állítják elő az úgynevezett zsíralkohol mosószereket. Az észterek nátriummal és etanollal kezelve elsőrendű alkoholokká redukálhatók: C 3 H 7 COOC 2 H 5 + H 2 C 3 H 7 CH 2 OH + C 2 H 5 OH Vízelvonással savakból savanhidridet kapunk, pl. foszforpentoxiddal: CH 3 COOH (CH 3 COO) 2 O + H 2 O A karboxilcsoport a mellette lévő szénatomhoz kapcsolódó hidrogéneket reakcióképessé teszi, ezek halogénnel könnyen kicserélhetők, pl.: H 3 C -CH 2 -COOH + Br 2 H 3 C -CHBr-COOH + HBr A karboxilgyök hidrogénjét kationokkal helyettesítve sókat kapunk. Készítette: Fischer Mónika 2

3 Biológia A karbonsavak igen elterjedtek az élővilágban. A természetben hangyasav megtalálható a vörös hangyák csípős folyadékában, de kimutatták hernyókban, valamint csalánban és más növényekben, és sok gyümölcsben, valamit a mézben is. Más karbonsavak is előfordulnak szabadon és észterek formájában egyaránt növényekben és állatokban egyaránt. Az ecetsav szabadon is előfordul, de többnyire észterek formájában. A természetben előforduló zsírsavak rendszerint páros szénatomot tartalmaznak, ahol a szénatomszám között változik, de az anyatejben és különösen a kérődzők tejében vannak rövidebb láncú C 4-10 zsírsavakból álló zsírok is. Az állati szervezetben a C 16 és a C 18 zsírsavak fordulnak elő legnagyobb mennyiségben. Az alacsony hőmérséklethez alkalmazkodott, valamint a változó testhőmérsékletű állatok zsírjában a telítetlen zsírsavak aránya nagyobb a telítettekénél. A telítetlen zsírsavak a természetes zsiradékokban egy, két vagy három kettős kötést tartalmaznak Észterek Nevezéktan Az észtereket úgy nevezzük el, mint a karbonsavak olyan származékait, amelyekben a karboxilcsoport hidrogénatomját szénhidrogéncsoport helyettesíti, vagyis amelyekben egy szénhidrogéncsoport kapcsolódik egy savmaradékhoz. Az alkánsavakból levezethető alkil-észterek típusneve tehát a l k i l - a l k a n o á t. Homológsor: A telített, egyértékű észterek homológsorának összegképlete C n H 2n O 2 (n 3). Fizikai tulajdonságok Hidrogénkötés kialakításában a k c e p t o r. A legkisebb vegyület standard halmazállapota folyadék (metil-formiát). Olvadás- és forráspont azonos (nem túl nagy szénatomszám esetén) az éterekénél magasabb (lévén gyenge dipólus-dipólus kölcsönhatás). Vízoldékonyság a kisebb molekulák esetén nem jó. A kismolekulájú vegyületeknél: különböző gyümölcsaromák (a nagy szénatomszámú, nem illékony képviselőik szagtalanok). Kémiai tulajdonságok Sav-bázis jelleg: A vizes oldat kémhatása semleges, hidrolízis esetén gyengén savas. H i d r o l í z i s : lúgos közegben az észterek karbonsavra és alkoholra hidrolizálnak! Mivel a közeg lúgos, ezért a sav ionos formában lesz jelen a hidrolízis után: A hidrolízis során tehát gyakorlatilag sót (a karbonsav nátrium sóját) és alkoholt kaptunk. Ha a karbonsav sójának R-csoportja (alkil-csoport) nagy, úgy szappanokról beszélünk. Az észterek lúgos hidrolízisét szappanosításnak nevezzük. Oxidáció: csak erélyes körülmények között megy végbe. Készítette: Fischer Mónika 3

4 Ammóniával és aminokkal a m i d okat képeznek, ugyanis a reakció során karbonsav-amid (ls. ábra) és alkohol keletkezik. A folyamat hasonló, mint az észterhidrolízis, csak mivel az amid stabilisabb, mint az észter, az egyensúly gyakorlatilag teljesen az amidképzés irányába tolódik el. Fontosabb észterek Z s í r o k é s o l a j o k (t r i g l i c e r i d e k ) A z a c i l e ző s a v a k m i n d i g p á r o s s z é n a t o m s z á m ú a k, l e g g y a k r a b b a n o l a j s a v, p a l m i t i n s a v, s z t e a r i n s a v. A z a l k o h o l p e d i g a g l i c e r i n. F o s z f a t i d o k G y ü m ö l c s é s z t e r e k Kis szénatomszámú alkánsavak egyszerű alkilésztere. V i a s z o k Nagy és páros szénatomszámú, normál láncú, telített karbonsavak és ugyanilyen típusú alkoholok észterei! (pl. méhviasz) Kiralitás konfiguráció optikai izoméria Minden térbeli alakzatot (molekulát, makroszkópikus tárgyat, stb...), mely nem azonos önmaga tükörképével, vagyis nem hozható fedésbe vele, királisnak nevezünk. Az olyan térbeli alakzatokat, melyeket fedésbe tudunk hozni tükörképükkel, akirálisnak nevezzük. Akirális tárgy például egy gömb, királis például a kezünk. A jobb kezünk tükörképe a bal kezünk, de akárhogyan is próbáljuk, nem tudjuk térben fedésbe hozni őket. Ha egy atomhoz négy különböző ligandum kapcsolódik (például a szénhez tetraéderes elrendeződésben), akkor ezek egymáshoz viszonyított térbeli helyzete alapján kétféle molekulát különböztethetünk meg, melyek tükörképei egymásnak. A kétféle molekulát enantiomer párnak nevezzük. Példa: bróm-fluor-klórmetán Racém elegy: olyan keverék, melyben egy királis anyag mindkét enantiomerje azonos mennyiségben megtalálható. Kiralitáscentrum: az az atom, amelyhez négy különböző ligandum kapcsolódik. Szerves kémiában ez általában szénatom. Készítette: Fischer Mónika 4

5 Konfiguráció: az ugyanahhoz az atomhoz kapcsolódó ligandumok viszonylagos térbeli elrendeződése. Egy kiralitáscentrum körül a négy ligandum kétféle konfigurációban helyezkedhet el. A királis anyagok a síkban polarizált fénnyel kölcsönhatásba lépnek, a polarizáció síkját elforgatják. Az egyik enantiomer az óramutató járásának megfelelően, a másik azzal ellentétesen forgatja el a síkot. Előbbi a (+)-, utóbbi a (-)-jelölést kapja. Az enantiomerek tehát optikai izomerek. Az optikai izoméria a sztereoizoméria egyik fajtája. Az élő sejtek anyagai között igen sok királis molekulát találunk. Általában viszont csak az egyik enantiomert használja a sejt. Ilyenek például az aminosavak. Egy fontos királis biomolekula: a glicerinaldehid (2,3-dihidroxi-propanal) D-glicerinaldehid / (R)-glicerinaldehid L-glicerinaldehid / (S)-glicerinaldehid (+)-glicerinaldehid (-)-glicerinaldehid Az enantiomereket többféleképpen jelölhetjük: 1. Ha kísérleti adatokból ismert, hogy milyen irányba forgatják el a polarizált fény síkját, akkor a (+) / (-) jelölést használhatjuk. 2. Főként a kisebb biomolekulák (szénhidrátok, aminosavak) körében elterjedt a D- / L-jelölés. Ez azt jelenti, hogy az adott molekula kiralitáscentruma körül a ligandumok elhelyezkedése a D- glicerinaldehidre vagy az L-glicerinaldehidre emlékeztet (abból levezethető). A D- / L-jelölés és (+) / (-) jelölés között csak a glicerinaldehid esetében van egyértelmű összefüggés. Például a 19 királis aminosav mindegyike L-aminosav, viszont közülük 9 az óramutató járásának megfelelően, a másik 10 azzal ellentétesen forgatja el a polarizált fény síkját. Enantiomerek: olyan sztereoizomerek, melyek egymás tükörképei, tehát minden kiralitáscentrum konfigurációja ellentétes. Diasztereomerek: olyan sztereoizomerek, melyek nem tükörképei egymásnak, de nem is azonosak. Legalább egy kiralitáscentrum konfigurációja ellentétes bennük, de nem az összesé. Konformáció esetén a molekulák alakja változhat, ugyanis az egyszeres kovalens kötések (σ-kötés), mint tengelyek mentén lehetséges a molekula egyik részének elfordulása a másikhoz képest. Konformáció: egy molekulának azokat a lehetséges térszerkezeteit, melyek egy kötéstengely körüli elfordulással átmehetnek egymásba konformációknak, nevezzük. A konformációs izoméria a sztereoizoméria egyik fajtája. Készítette: Fischer Mónika 5

6 Igaz ugyan, hogy egy molekula konformációi szabadon egymásba tekeredhetnek, de mégsem minden konformáció ugyanolyan előnyös. Ezt például a molekula különböző részeinek taszító kölcsönhatásával, vagy térbeli gátlással magyarázhatjuk. Vannak tehát a többinél stabilabb, energiaminimumot jelentő konformációk, melyeket a molekula gyakran felvesz, míg más konformációkat kifejezetten kerül. Példának lássuk a butánmolekulát: (a középső kötés körüli elcsavarodást vizsgáljuk) Elcsavarodás a középső kötés körül A két ábra ugyan azt a konformációt ábrázolja! A hosszú, egyenes láncú molekulák esetén minden kötés körül a butánhoz hasonló, nyílt konformáció a legkedvezőbb. Ha a molekula ilyen állapotba kerül, akkor teljesen nyújtott. Ez az állapot képviseli a legalacsonyabb energiaszintet, így nem meglepő, hogy ezek a molekulák, ilyen formában rendeződnek kristályrácsba. Pl.: dodekán: C 12 H 26 Folyadék vagy gázfázisban viszont a molekulák konformációja pillanatról pillanatra változik; egy időpillanatban számtalan változatot találunk a molekulahalmazban. A ciklohexán (C 6 H 12 ) konformációi Fontos, mert számos szénhidrát hasonlít rá! Készítette: Fischer Mónika 6

7 Az ábra valójában csak a legstabilabb, úgynevezett szék konformációt ábrázolja. Azért ez a legstabilabb, mert minden szén körül tetraéderesen helyezkednek el a ligandumok, továbbá az összes kötés körül nyitott állású a konformáció. Axiális ( tengelymenti ) hidrogénatomok: Azok a hidrogének, melyek kötései párhuzamosak a molekula szimmetriatengelyével. Ekvatoriális ( egyenlítői ) hidrogénatomok: Azok a hidrogének, melyek kötései a molekula síkjába esnek tehát kifelé mutatnak. (A gyűrű nem síkalakú, mint pl. a benzol aromás gyűrűje!) A ciklohexán számos egyéb konformációt is felvehet, melyek mind magasabb energiaszintet jelentenek a székhez (1) képest. Ilyenek a következő ábrán felvázolt csavart kád (3, 5), kád (4) és boríték (2) konformációk. Energia Egy molekula különböző konformációs állapotai mindig egyensúlyban vannak egymással, tehát folytonosan egymásba alakulnak. Ha a ciklohexán valamelyik hidrogénjét nagyobb csoporttal helyettesítjük (pl. metil-ciklohexán), akkor az lesz a stabilabb konformáció, amelyikben ez a csoport ekvatoriális helyzetben van, hiszen axiális helyzetben a közeli axiális helyzetű hidrogénatomok és a szubsztituens között taszító kölcsönhatások lépnek fel. Általában: ha több csoport kapcsolódik a gyűrűhöz, akkor az egyensúlyi elegyben abból a konformerből van több, amelyiken a nagyobb csoportok többsége ekvatoriális helyzetű. Készítette: Fischer Mónika 7

8 Szénhidrátok monoszacharidok Monoszacharidok: 3-7 szénatomos polihidroxi-oxovegyületek. Színtelen, vízoldható, kristályos anyagok. Legtöbbjük édes ízű. Általános képletük: (CH 2 O) n Csoportosítás szénatomszám szerint: Triózok (3 szénatom) Tetrózok (4 szénatom) Pentózok (5 szénatom) Hexózok (6 szénatom) Heptózok (7 szénatom) Csoportosítás az oxocsoport helyzete szerint: Aldózok: az oxocsoport láncvégi (aldehid csoport) Ketózok: az oxocsoport nem láncvégi (keton-csoport) A kétféle csoportosítást kombinálva használhatjuk az alábbi elnevezéseket is: aldotrióz, aldopentóz, ketotetróz, ketoheptóz, (A szénhidrátok nevének képzéséhez az óz végződést használjuk.) Csoportosítás az utolsó előtti szénatom konfigurációja szerint: D-monoszacharidok: az utolsó előtti szénatom konfigurációja olyan, mint a D-glicerinaldehid második szénatomjának esetén. L-monoszacharidok: az utolsó előtti szénatom konfigurációja olyan, mint az L-glicerinaldehid második szénatomjának esetén. A dihidroxi-aceton kivételével az összes monoszacharid tartalmaz egy vagy több kiralitáscentrumot. Minden kiralitáscentrum körül kétféle konfiguráció lehetséges. Ha n a kiralitáscentrumok száma a molekulában, akkor az adott molekulának 2 n -féle sztereoizomerje létezik. Például: a glükóz (aldohexóz) molekulája hat szénatomos; a szénatomok közül négy kiralitáscentrum, tehát itt (2 4 ) 16-féle sztereoizomer létezik, melyek közül egy maga a glükóz. A többi izomer fizikai, kémiai, biokémiai tulajdonságaiban különbözik, ezért ezeknek külön nevük van. A D-aldózokat foglalja össze a következő ábra (csak a külön is megemlítésre kerülő cukrok képletét kell tudni!). Fontos megjegyezni, hogy minden D-monoszacharidnak létezik az L-monoszacharid párja is! A nyilak jelentése: az egyik monoszacharidból egy újabb királis szénatom képzeletbeli beépítésével jutunk az alatta feltüntetett két izomer monoszacharidhoz.(ha bármelyik molekulából kitakarjuk a adott szénatomot, akkor éppen a felette lévő molekula képletéhez jutunk.) A túloldali ábrán látható molekulák első és utolsó szénatomja nem kiralitáscentrum! Készítette: Fischer Mónika 8

9 A D-ketózok családja A következő ábrán a csillaggal jelölt szénatomok kiralitáscentrumok. Az ilyen szénatomok esetén ahogy az ábrán is látjuk nem mindegy, hogy a hidroxilcsoportot a molekula bal, vagy jobb oldalára rajzoljuk, hiszen ez jelképezi a kétféle konfigurációt! Készítette: Fischer Mónika 9

10 A glükóz (szőlőcukor, C 6 H 12 O 6 ) Fehér, kristályos anyag, vízben jól oldódik. Szabályos neve: 2,3,4,5,6-pentahidroxi-hexanal. Kémiai tulajdonságaiban mind az alkoholokra, mind az aldehidekre hasonlít. Adja például az aldehidekre jellemző ezüsttükörpróbát. Az ezüsttükörpróba az aldózok jellemző reakciója, ellentétben a ketózokkal. Az olyan oxovegyületek, melyek molekulájában hidroxilcsoport is van, adott egyensúly eléréséig képesek a két molekularészlet reakciója útján gyűrűvé záródni. A gyűrűben étercsoport köti össze azt a két szénatomot, amelyiken korábban az oxocsoport és a hidroxilcsoport volt. Azon a szénatomon, amelyiken korábban az oxocsoport volt, a gyűrűs formában hidroxilcsoport van. Ez a hidroxilcsoport kémiai tulajdonságaiban nem hasonlít az alkoholos hidroxilcsoportokra, ami annak köszönhető, hogy a szénatomhoz az egyik oldalról éterkötésű oxigén kapcsolódik. Éppen ezért ezt glikozidos hidroxilcsoportnak nevezzük. Készítette: Fischer Mónika 10

11 A gyűrűvé záródás egyensúlya a glükóz esetén vizes oldatban. α-d-glükóz D-glükóz (nyílt láncú forma) β-d-glükóz axiális glikozidos ekvatoriális glikozidos hidroxilcsoport hidroxilcsoport Amint az ábrán láthatjuk a gyűrűs glükózmolekulában megjelenik egy újabb kiralitáscentrum, mégpedig az 1. szénatom. Ennek megfelelően kétféle izomer létezik, melyeket α-d-glükóznak, illetve β-d-glükóznak nevezünk. Ilyen és ehhez hasonló gyűrűvé-záródási reakciókra a többi monoszacharid is képes. A hat atomos gyűrűt tartalmazó cukrokat piranózoknak, az öt atomos gyűrűt tartalmazó cukrokat furanózoknak nevezzük. Például a fenti α-d-glükóz az α-d-glükopiranóz helyett használatos, egyszerűbb elnevezés. A fenti ábrán azt is láthatjuk, hogy a gyűrűs szőlőcukor molekulája a ciklohexánhoz hasonlóan nem sík, hanem székalakú (konformáció). A β-d-glükóz esetén az összes nagyobb ligandum ekvatoriális helyzetű, ami a lehetséges legstabilabb állapot. Ez a magyarázata annak is, hogy a sok (32-féle) izomer közül éppen a β-d-glükózt (és származékait) találjuk meg leggyakrabban az élő szervezetek anyagai között. Érdekes, hogy tükörképi párja, az ugyanilyen stabil β-l-glükóz a természetben nem fordul elő! A glükóz gyűrűs formában kristályosodik, viszont amint feloldjuk vízben, megjelenik a nyílt láncú forma is, és beáll a fenti egyensúly. Szobahőmérsékleten az egyensúlyi elegy kb. 63% β-d-glükózt, 37% α-dglükózt és 1%-nál is kevesebb nyílt láncú formát tartalmaz. A gyűrűs formákban nincs aldehid csoport, ezért ezeket nem lehet karbonsavvá oxidálni (ezüsttükörpróba). A glükóz mégis jól adja az ezüsttükörpróbát, hiszen a kevés nyílt láncú molekula elreagálása után mindig újabbak jönnek létre a gyűrűk felnyílásával. Glikozidok: olyan vegyületcsoport, ahol a glükóz vagy az egyéb monoszacharidok glikozidos hidroxilcsoportjának hidrogénjét valamilyen szénhidrogéncsoport helyettesíti. A cukor gyűrűjét tehát éterkötésű oxigénatom köti össze a szénhidrogéncsoporttal. Ezt glikozidos kötésnek nevezzük. A di- és poliszacharidok felépítésében szintén fontos szerepe van a glikozidos hidroxilcsoportnak. A glükóz glikozidjait glükozidoknak nevezzük. A glikozidok cukorgyűrűje nem képes felnyílni. Készítette: Fischer Mónika 11

12 α-d-glükóz Etil-alkohol Etil-α-D-glükozid Ha a glikozidos kötés a fent látható módon, oxigénatomon keresztül valósul meg, akkor O-glikozidos kötésről beszélünk. Létezik azonban N-glikozidos kötés is, illetve N-glikozidok. Ezek a vegyületek nem egy cukor és egy alkohol molekula, hanem egy cukor és egy nitrogéntartalmú szénvegyület vízkilépéses reakciója során képződnek. Számos glikozid jellegű természetes vegyületet ismerünk. Pl.: amygdalin (keserű mandula O-glikozidja, enzimatikus úton többek között a mérgező cianidra bomlik!), nukleozidok (DNS és RNS felépítésében játszanak szerepet, N-glikozidok). Egyéb fontos monoszacharidok D-ribóz (C 5 H 10 O 5 ) Aldopentóz, gyűrűs formája a ribonukleinsavak (RNS) egyik építőköve. D-ribóz α-d-ribóz β-d-ribóz Egyéb fontos monoszacharidok 2-dezoxi-D-ribóz (C 5 H 10 O 4 ) Aldopentóz, gyűrűs formája a dezoxyribonukleinsavak (DNS) egyik építőköve. 2-dezoxi-D-ribóz 2-dezoxi-α-D-ribóz 2-dezoxi-β-D-ribóz Készítette: Fischer Mónika 12

13 Egyéb fontos monoszacharidok D-fruktóz (C 6 H 12 O 6 ) Hétköznapi nevén gyümölcscukor. A legédesebb természetes cukor. Ketohexóz, szabad formában pl. gyümölcsökben és a mézben található, illetve kötött állapotban a répacukorban (diszacharid). Összegképlete megegyezik a glükóz összegképletével, tehát konstitúciós izomer viszonyban van a glükózzal. D-fruktóz α-d-fruktóz β-d-fruktóz Szénhidrátok Diszacharidok ( kettős cukrok ) Két monoszacharid éterkötésű oxigénatommal kapcsolódik össze diszachariddá. Az éterkötés kialakításában minden esetben legalább az egyik monoszacharid glikozidos hidroxilcsoportja vesz részt, tehát a diszacharidok glikozid-típusú vegyületek. Cellobióz (C 12 H 22 O 11 ) A természetben szabadon nem fordul elő, viszont a legelterjedtebb poliszacharid, a cellulóz építőköve. Két β-d-glükóz molekulából épül fel. Éterkötés az egyik első és a másik 4. szénatomja között van, ezt β (1 4) típusú glikozidkötésnek nevezzük. Az egyik glükóz 180º-kal elfordul a másikhoz képest, ezért a cellobióz egyenes molekula. A második glükóz glikozidos hidroxilcsoportja szabad, tehát ez a gyűrű felnyílhat. A cellobióz redukáló diszacharid. Diszacharidok Maltóz (C 12 H 22 O 11 ) Készítette: Fischer Mónika 13

14 A természetben szabadon pl. a csírázó árpában (maláta) fordul elő, kötött állapotban a keményítőben (maltóz egységekből felépülő poliszacharid). Két α-d-glükóz molekulából épül fel. A glikozidkötés α(1 4) típusú, ezért a maltóz megtört alakú. A második cukormolekula glikozidos hidroxilcsoportja szabad, tehát ez a gyűrű felnyílhat. A maltóz redukáló diszacharid. Szacharóz (répa- vagy nádcukor, (C 12 H 22 O 11 ) A természetben igen elterjedt vegyület. Nagy mennyiségben megtalálható például a cukornádban és a cukorrépában. A konyhából ismert cukor szacharóz. Egy α-d-glükóz és egy β-d-fruktóz molekulából épül fel. A glikozidkötés a glükóz első és a fruktóz második szénatomja között jön létre, tehát mindkettő elveszti glikozidos hidroxil csoportját. A szacharóz két gyűrűje nem nyílhat fel, tehát a szacharóz nem redukáló diszacharid. Szénhidrátok poliszacharidok A poliszacharidok számos mono- vagy diszacharidrészlet glikozidos kötésekkel történő összekapcsolódásával jönnek létre (vízkilépés közben). A poliszacharidok az élővilág legkülönfélébb csoportjaiban megtalálható, fontos vegyületcsoport. Cellulóz: (C 6 H 10 O 5 ) n A cellulóz elsősorban a növényekben (sejtfal) előforduló, szálas, rostos anyag. Ez a Földünkön legnagyobb mennyiségben megtalálható szénvegyület. Készítette: Fischer Mónika 14

15 A cellulózmolekulák sok ezer β-d-glükóz molekulából épülnek fel, melyek β(1 4) típusú glikozidkötésekkel kapcsolódnak. Az egymást követő glükóz egységek 180º-kal elfordulnak az előzőhöz képest, ezért a cellulóz egyenes, hosszú szálra emlékeztető molekula. A szálakat a monomerek között fellépő intramolekuláris (molekulán belüli) hidrogénkötések is stabilizálják ). Egy cellulózmolekula részlete: A hosszú láncok egymás mellé rendeződnek. A láncokat intermolekuláris (molekulák közötti) hidrogénkötések tartják össze, melynek eredményeként lánckötegek, rostok jönnek létre. A rostokat összetartó erők olyan nagyok, hogy a vízmolekulák már nem tudnak beférkőzni a cellulózmolekulák közé. A cellulóz nem oldódik vízben, tehát megfelelő vázanyag lehet a növényvilágban. Keményítő: (C 6 H 10 O 5 ) n A keményítő a növényekben előforduló tartaléktápanyag. Mikroszkopikus méretű szemcsék alkotják. A szemcsék valójában kétféle polimer molekulát tartalmaznak: az amilózt és az amilopektint. Mindkettő sok α-d-glükóz molekulából épül fel, melyek α(1 4) típusú glikozidkötésekkel kapcsolódnak. A különbség az, hogy az amilopektin molekulái elágazásokat is tartalmaznak, hiszen α(1 4) típusú glikozidkötések mellett α(1 6) glikozidkötések is előfordulnak bennük. Az α(1 4) kötések geometriája miatt az amilózmolekulák elhajlanak, csavarmenet mentén feltekerednek (hélix-konformáció). Készítette: Fischer Mónika 15

16 Amilóz Készítette: Fischer Mónika 16

17 Amilopektin A poliszacharidok, így a keményítő is savval főzve monomerjeire bomlik (hidrolizál). Aminosavak Peptidek Fehérjék Aminosavak: olyan karbonsavak, melyek karboxil-csoportjuk mellett amino-csoporttal is rendelkeznek. Az élő szervezetekben a fehérjék olyan heteropolimerek, melyek különböző aminosavakból jönnek létre. Ebben a fejezetben csak azzal a 2 1 húszféle aminosavval foglalkozunk, melyek részt vesznek a fehérjék α felépítésében. Mindegyikük úgynevezett α-aminosav, ami azt jelenti, hogy az aminocsoport közvetlenül a karboxil-csoport utáni (2.) szénatomhoz kapcsolódik. Léteznek β-, γ-,...-aminosavak is, melyekben az aminocsoport értelemszerűen a 3., 4.,... szénatomokhoz kapcsolódik (az 1. szénatom a karboxilcsoport szene). Az ábrán egy α-aminosavat láthatunk. A szénlánc az R- Készítette: Fischer Mónika 17

18 csoportban folytatódhat, ekkor beszélhetünk 3. (= β), 4. (= γ),... szénatomokról is. Az R-csoportot az aminosavak oldalláncának nevezzük. A húszféle aminosav egymástól az oldalláncában különbözik. Az aminosavak molekulái savas (karboxil-csoport) és bázisos (amino-csoport) molekularészletet is tartalmaznak. A savas csoport protont ad át a bázisos csoportnak, ezért előbbi negatív (karboxilát-csoport), míg utóbbi pozitív (ammónium-csoport) töltésre tesz szert. A két töltés együttes jelenléte miatt az aminosav molekulákat ikerionosnak nevezzük. Az aminosavak ikerionos állapotban kristályosodnak, sőt vizes oldatban is (nagyrészt) ikerionos szerkezetűek (lásd az ábrán!). - A karboxilát-csoport gyenge bázis, erős savaktól képes protont felvenni: H 3 N + -R-COO - + H 3 O + H 3 N + -R-COOH + H 2 O - Az ammónium-csoport gyenge sav, erős bázisoknak képes protont átadni: H 3 N + -R-COO - + OH - H 2 N-R-COO - + H 2 O Az aminosavak amfoter sajátságú vegyületek, mert gyenge savként és gyenge bázisként is viselkedhetnek. Az aminosavak olvadáspontja nagyon magas, hiszen ikerionos molekuláik között ionos kötések alakulnak ki. Vízben általában jól oldódnak, apoláris oldószerekben viszont rosszul, akárcsak az ionos szerkezetű sók. Az aminosavak α-szénatomja királis (kivéve a glicin esetén). A természetben a fehérjéket kizárólag L- konfigurációjú aminosavak építik fel. A D-konfigurációjú aminosavakat is megtalálhatjuk az élővilágban, viszont ezek sohasem épülnek be fehérjemolekulákba. Az aminosavak neve helyett gyakran csak a három- vagy egybetűs jelölésüket használjuk. A következő 20 fehérjefelépítő aminosav neve után ezeket láthatjuk. (A képleteket és a hárombetűs jelöléseket tudni kell!) Glicin, Gly, G: (amino-ecetsav) Oldallánca csak egy hidrogénatom, tehát ő a legegyszerűbb aminosav. Molekulája nem tartalmaz kiralitáscentrumot. A fehérjék felépítésén kívül fontos szerepe van a központi idegrendszerben, mint gátló neurotranszmitter. Alanin, Ala, A: (2-amino-propánsav) Oldallánca egy apoláris metilcsoport. Az L-alanin a fehérjék felépítésében vesz részt, míg a D-alanint a bakteriális sejtfalban, valamint antibiotikumok molekuláiban találjuk meg. Valin, Val, V: (2-amino-3-metil-butánsav) Leucin, Leu, L: (2-amino-4-metil-pentánsav) Konstitúciós izomere az izoleucin. Izoleucin, Ile, I: (2-amino-3-metil-pentánsav) Két S-konfigurációjú kiralitáscentrum van! Készítette: Fischer Mónika 18

19 Valin Leucin Izoleucin A Val, Leu és Ile oldallánca is apoláris szénhidrogénrészlet. Metionin, Met, M: kéntartalmú, nagy apoláris oldallánc. Cisztein, Cys, C: kéntartalmú oldallánc (tiol- avagy szulfhidril-csoport). A cisztein oldallánca már a levegő oxigénjének hatására is képes oxidálódni. Oxidáció során két cisztein molekulából egy diszulfid-híddal összekötött cisztin molekula képződik. Készítette: Fischer Mónika 19

20 Cisztein Cisztin Diszulfid-híd 4 + O H 2 O A diszulfid-hidak a fehérjék szerkezetének kialakításában, stabilizálásában játszanak igen fontos szerepet. Meg kell jegyezzük viszont, hogy a cisztein oldalláncok nem minden fehérjében alakítanak ki diszulfidhidakat. A cisztein szulfhidril-csoportja gyengén savas karakterű, magasabb ph-n (kb.9 vagy nagyobb) deprotonált formában van jelen. Prolin, Pro, P: oldallánca kovalens kötéssel kötődik az aminocsoportjához, tehát szekunder-amin karakterű vegyület. Gyakran iminosavként emlegetik, bár ez az elnevezés nem pontos, hiszen az imino-vegyületekben a szén- és a nitrogénatomok között kettős kötés van. Oldallánca apoláris. Fenilalanin, Phe, F: nagy, apoláris, aromás, benzil-oldallánc. Tirozin, Tyr, Y: nagy, aromás, poláris para-hidroxi-benzil-oldallánc. Fenolos hidroxil-csoportja enyhén savas karakterű, ph=10 felett elveszti protonját. Triptofán, Trp, W: nagy, apoláris, aromás indol-oldallánc. Fenilalanin Tirozin Triptofán Szerin, Ser, S: (2-amino-3-hidroxi-propánsav) poláris oldallánc alkoholos hidroxil-csoporttal. Threonin, Thr, T: (2-amino-3-hidroxi-butánsav) poláris oldallánc alkoholos hidroxil-csoporttal. Két kiralitáscentrum található a molekulában. Készítette: Fischer Mónika 20

21 Szerin Threonin Lizin, Lys, K: (2,6-diamino-hexánsav) Oldallánca aminocsoportot tartalmaz, ezért bázikus aminosav. Semleges ph-n oldallánca pozitív töltésű. Arginin, Arg, R: Oldallánca guanidino-csoportot tartalmaz, ezért erősen bázikus aminosav. Semleges ph-n oldallánca pozitív töltésű. Hisztidin, His, H: Oldalláncában (poláris) imidazol gyűrűt találunk. Az imidazol egyik nitrogénje képes protont felvenni (gyenge bázis), míg a másik képes protont leadni (gyenge sav). Az imidazol a fehérjékben gyakran valamilyen protoncsere-folyamatban játszik szerepet. A hisztidin oldallánca a fehérjékben vagy pozitívan töltött, vagy semleges; mindkét protonját az élő szervezetekben uralkodó körülmények között nem adja le. Lizin Arginin Hisztidin Guanidino-csoport Aszparaginsav, Asp, D: (2-amino-butándisav) Aszpartátnak is nevezik, mert poláris oldallánca savas karakterű karboxilcsoportot tartalmaz, mely a sejtekben uralkodó ph-n protonját leadja és negatív töltésű anionként van jelen. Glutaminsav, Glu, E: (2-amino-pentándisav) Glutamátnak is nevezik, mert poláris oldallánca savas karakterű karboxilcsoportot tartalmaz, mely a sejtekben uralkodó ph-n protonját leadja és negatív töltésű anionként van jelen. A glutaminsavnak fontos szerepe van a fehérjék felépítésén kívül például az idegrendszerben (neurotranszmitter). Készítette: Fischer Mónika 21

22 Aszparagin, Asn, N: poláris, hidrogénkötésekre képes oldallánc (amid csoport). Glutamin, Gln, Q: poláris, hidrogénkötésekre képes oldallánc (amid csoport). Aszparaginsav Glutaminsav Aszparagin Glutamin Az aminosavak csoportosítása az oldallánc polaritása szerint: Poláris, hidrofil oldallánc: Semleges oldallánc: Asn, Gln, Ser, Thr Enyhén savas oldallánc: Tyr Enyhén bázisos oldallánc: His Erősen savas oldallánc: Asp, Glu Erősen bázisos oldallánc: Arg, Lys Apoláris, hidrofób oldallánc: Ala, Cys, Gly, Ile, Leu, Met, Phe, Pro, Trp, Val Az aminosavak csoportosítása esszencialitásuk szerint: (esszenciális aminosavak azok, melyeket az emberi szervezet nem képes előállítani, ezért a táplálékból veszi fel őket) Esszenciális aminosavak: Ile, Leu, Lys, Met, Phe, Thr, Trp, Val, Arg, His Nem esszenciális aminosavak: Ala, Asn, Asp, Cys, Glu, Gln, Gly, Pro, Ser, Tyr Peptidek és fehérjék Az aminosavak vízkilépéses reakcióban képesek amidkötésekkel (peptid-kötés) összekapcsolódni. Az így létrejött vegyületeket peptideknek nevezzük. Ha két aminosav kapcsolódik össze, akkor dipeptidnek, ha három, tripeptidnek, stb... nevezzük a létrejött polimert. Egy dipeptid általános képlete (balra). Folytonos keretben a peptid-kötés. Az R 1 és R 2 csoportok a különböző aminosav-oldalláncok. A peptid kötés C,O,N és H atomja, valamint a két szomszédos szénatom egy síkban van, ez az amid-sík (szaggatott kerettel jelölve). Egy hexapeptid molekula (lent) Készítette: Fischer Mónika 22

3.6. Szénidrátok szacharidok

3.6. Szénidrátok szacharidok 3.6. Szénidrátok szacharidok általános összegképlet: C n (H 2 O) m > a szén hidrátjai elsődleges szerves anyagok mert az élő sejt minden más szerves anyagot a szénhidrátok további átalakításával állít

Részletesebben

A cukrok szerkezetkémiája

A cukrok szerkezetkémiája A cukrok szerkezetkémiája Készítették: Horváth Márton és Pánczél József Kémiailag a cukrok a szénhidrátok,vagy szacharidok csoportjába tartozó vegyületek. A szacharid arab eredetű szó,jelentése: édes.

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

Magyar tannyelvű középiskolák VII Országos Tantárgyversenye Fabinyi Rudolf - Kémiaverseny 2012 XI osztály

Magyar tannyelvű középiskolák VII Országos Tantárgyversenye Fabinyi Rudolf - Kémiaverseny 2012 XI osztály 1. A Freon-12 fantázianéven ismert termék felhasználható illatszerek és más kozmetikai cikkek tartályainak nyomógázaként, mert: a. nagy a párolgási hője b. szobahőmérsékleten cseppfolyós c. szagtalan és

Részletesebben

Félnemes- és nemesfémek

Félnemes- és nemesfémek Félnemes- és nemesfémek 1. Szórjunk kevés rézforgácsot négy kémcsôbe, majd öntsünk a kémcsövekbe sorban híg sósavat, a másodikba híg kénsavat, a harmadikba tömény kénsavat, az utolsóba 1:1 hígítású salétromsavat!

Részletesebben

XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint)

XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint) XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint) XXIII. 1 2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 E D D A A D B D B 1 D D D C C D C D A D 2 C B D B D D B D C A A XXIII.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Az etanol és az

Részletesebben

6. Monoklór származékok száma, amelyek a propán klórozásával keletkeznek: A. kettő B. három C. négy D. öt E. egy

6. Monoklór származékok száma, amelyek a propán klórozásával keletkeznek: A. kettő B. három C. négy D. öt E. egy 1. Szerves vegyület, amely kovalens és ionos kötéseket is tartalmaz: A. terc-butil-jodid B. nátrium-palmitát C. dioleo-palmitin D. szalicilsav E. benzil-klorid 2. Szénhidrogén elegy, amely nem színteleníti

Részletesebben

Tűzijáték. 10. évfolyam 1. ESETTANULMÁNY. Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre!

Tűzijáték. 10. évfolyam 1. ESETTANULMÁNY. Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Beadás határideje 2012. április 30. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 10. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Tűzijáték A tűzijáték

Részletesebben

VII. Karbonsavak. karbonsav karboxilcsoport karboxilátion. acilátcsoport acilátion acilcsoport. A karbonsavak csoportosítása történhet

VII. Karbonsavak. karbonsav karboxilcsoport karboxilátion. acilátcsoport acilátion acilcsoport. A karbonsavak csoportosítása történhet VII. Karbonsavak A disszociáció révén protonszolgáltatásra képes szerves vegyületek jellegzetes és fontos csoportját képezik a -H karboxilcsoportot tartalmazó karbonsavak. A funkciós csoport szerkezete

Részletesebben

Szerkezet Szisztematikus név Korábbi elnevezés Hétköznapi elnevezés. propán. n-heptán. n-nonán. Elágazó alkánok. 2,2-dimetilpropán neopentán

Szerkezet Szisztematikus név Korábbi elnevezés Hétköznapi elnevezés. propán. n-heptán. n-nonán. Elágazó alkánok. 2,2-dimetilpropán neopentán ormál alkánok n H 2n+2 alkán paraffin 4 metán H 3 3 etán H 3 3 propán 3 H 3 2 n-bután H 3 2 3 n-pentán H 3 3 2 2 n-hexán H 3 2 2 3 n-heptán H 3 3 2 2 2 n-oktán H 3 2 2 2 3 n-nonán 3 H 3 2 2 2 2 n-dekán

Részletesebben

10. ÉVFOLYAM. Szerves kémia

10. ÉVFOLYAM. Szerves kémia 10. ÉVFOLYAM Szerves kémia 1. Bevezetés a szerves kémiába értsék meg, hogy nincs elvi különbség a szervetlen és a szerves vegyületek között, tudják, hogy a szén lánc- és gyűrűképző tulajdonságú, és értsék

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI - FELVÉTELI FELADATOK 2004.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI - FELVÉTELI FELADATOK 2004. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI - FELVÉTELI FELADATOK 2004. I. Útmutató! Ha most érettségizik, az I. feladat kidolgozását karbonlapon végezze el! Figyelem! A kidolgozáskor tömör és lényegre törő megfogalmazásra

Részletesebben

Az élő anyagot felépítő kémiai elemek

Az élő anyagot felépítő kémiai elemek BIOKÉMIA SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM Az élő anyagot felépítő kémiai elemek 1. Elsődleges biogén elemek (a sejtek tömegének 99 %-át adják). Makro elemek Másodlagos biogén elemek (0,005-1%-ban fordulnak elő

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 2001 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 Ha most érettségizik, az 1. feladat kidolgozását karbonlapon végezze el! Figyelem! A kidolgozáskor tömör és lényegretörő megfogalmazásra

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

1. KARBONILCSOPORTOT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK

1. KARBONILCSOPORTOT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 1. KARBILSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 1.1. A karbonilcsoport szerkezete A szénsav acilcsoportja a karbonilcsoport: vagy 1. ábra: A karbonilcsoport A karbonilcsoport az alábbi vegyületcsaládokban fordul

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA Novák-Nyitrai-Hazai A tankönyv elsısorban szerves kémiai szempontok alapján tárgyalja az élı szervezetek felépítésében és mőködésében kulcsfontosságú szerves vegyületeket. A tárgyalás-

Részletesebben

Versenyfeladatsor. 2. feladat

Versenyfeladatsor. 2. feladat Versenyfeladatsor 1. feladat Egy nyíltláncú alként brómmal reagáltatunk. A reakció során keletkező termék moláris tömege 2,90-szerese a kiindulási vegyület moláris tömegének. Mi a neve ennek az alkénnek,

Részletesebben

O 2 R-H 2 C-OH R-H 2 C-O-CH 2 -R R-HC=O

O 2 R-H 2 C-OH R-H 2 C-O-CH 2 -R R-HC=O Funkciós csoportok, reakcióik II C 4 C 3 C 2 C 2 R- 2 C- R- 2 C--C 2 -R C 2 R-C= ALKLK, ÉTEREK Faszesz C 3 Toxikus 30ml vakság LD 50 értékek alkoholokra patkányokban LD 50 = A populáció 50%-ának elhullásához

Részletesebben

SZERVES KÉMIA III. ANTUS, SÁNDOR MÁTYUS, PÉTER

SZERVES KÉMIA III. ANTUS, SÁNDOR MÁTYUS, PÉTER SZERVES KÉMIA III. ANTUS, SÁNDOR MÁTYUS, PÉTER SZERVES KÉMIA III. ANTUS, SÁNDOR MÁTYUS, PÉTER Publication date 2014 Szerzői jog 2014 Antus Sándor, Mátyus Péter, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Alkotó szerkesztő:

Részletesebben

Élelmiszer-fehérjék átalakulása a feldolgozás és tárolás során

Élelmiszer-fehérjék átalakulása a feldolgozás és tárolás során Élelmiszer-fehérjék átalakulása a feldolgozás és tárolás során Az aminosavak átalakulása a feldolgozás és tárolás során A fehérjék hőkezelése aminosavak deszulfurálódása, dezaminálódása, izomerizációja,

Részletesebben

12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!!

12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!! Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció 1859 1865 1869 1952 Hershey & Chase 1953!!! 1879 1903 1951 1950 1944 1928 1911 1 1. DNS szerkezete Mi az örökítő anyag? Friedrich Miescher

Részletesebben

Halogéntartalmú szerves vegyületek

Halogéntartalmú szerves vegyületek Szerves kémia Halogéntartalmú szerves vegyületek Halogéntartalmú szerves Csoportosítás: vegyületek A molekulában levő halogén-atomok száma szerint egy-, két-, illetve többértékű halogén származékok lehetnek.

Részletesebben

ismeretek fehérjék és a harmadik

ismeretek fehérjék és a harmadik Táplálkozási ismeretek haladóknak III. Az előző két fejezetben foglalkoztunk a makronutriensek két csoportjával: fehérjék és szénhidrátok. Ebben a részben a harmadik csoportról, a zsírokról fogunk beszélni.

Részletesebben

Fejlesztő neve: BODÓ JÁNOSNÉ. Tanóra címe: KARBONSAVAK ÉS ÉSZTEREK ÁTTEKINTÉSE INTERAKTÍV TÁBLA HASZNÁLATÁVAL

Fejlesztő neve: BODÓ JÁNOSNÉ. Tanóra címe: KARBONSAVAK ÉS ÉSZTEREK ÁTTEKINTÉSE INTERAKTÍV TÁBLA HASZNÁLATÁVAL Fejlesztő neve: BODÓ JÁNOSNÉ Tanóra címe: KARBONSAVAK ÉS ÉSZTEREK ÁTTEKINTÉSE INTERAKTÍV TÁBLA HASZNÁLATÁVAL 1. Az óra tartalma A tanulási téma bemutatása; A téma és a módszer összekapcsolásának indoklása:

Részletesebben

Építőanyagok és kémia II. Szerves-, és Polimerkémia

Építőanyagok és kémia II. Szerves-, és Polimerkémia Építőanyagok és kémia II. Szerves-, és Polimerkémia Építéskivitelezési és Alaptárgyi Intézet Építőanyagok és Minőségirányítás Szakcsoport 2012/2013. II. félév Összeállította:Leczovics Péter mérnöktanár

Részletesebben

[A S E] [N R E] [1 2 Ar]

[A S E] [N R E] [1 2 Ar] Reakció nómenklatúra Ar: Aromás [A S E] [ R E] [1 2 Ar] Reakció típus: A: Addíció S: Szubsztitúció E: Elimináció A reagens: : ukleofil R: Gyök (Radical) E: Elektrofil Sebességmeghatározó lépés kinetikája:

Részletesebben

Középszintű kémia írásbeli feladatlap CSOMAGOLÓANYAGOK

Középszintű kémia írásbeli feladatlap CSOMAGOLÓANYAGOK I. feladat (elérhető: 16 pont) Esettanulmány Középszintű kémia írásbeli feladatlap CSOMAGOLÓANYAGOK Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd a szöveg alapján és kémiai ismeretei alapján válaszoljon

Részletesebben

Az 2009/2010. tanévi ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának. feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L

Az 2009/2010. tanévi ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának. feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L Oktatási Hivatal Az 009/010. tanévi ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L Az értékelés szempontjai Egy-egy feladat összes pontszáma a részpontokból

Részletesebben

Név:............................ Helység / iskola:............................ Beküldési határidő: Kémia tanár neve:........................... 2014.ápr.1. TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, X.-XII. osztály,

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 15. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 15. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 16. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 16. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

V. Szénhidrogének hidroxiszármazékai

V. Szénhidrogének hidroxiszármazékai V. Szénhidrogének hidroxiszármazékai Szerkezeti jellemzőjük, hogy adott szénváz egy vagy több szénatomjához hidroxilcsoport kapcsolódik. A hidroxilcsoportot kötő szénatom jellege (telített, telítetlen,

Részletesebben

Válasz. A kérdésekre, kritikai megjegyzésekre az alábbiakban válaszolok:

Válasz. A kérdésekre, kritikai megjegyzésekre az alábbiakban válaszolok: Válasz Kiss Tamás egyetemi tanárnak Az Imidazolgyűrű szerepe a fémionmegkötésben: oldalláncban több donorcsoportot tartalmazó peptidek és származékaik átmenetifém komplexeinek egyensúlyi és redoxi sajátságai

Részletesebben

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Kémia emelt szint 0803 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 13. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Az írásbeli feladatok értékelésének

Részletesebben

Szerves kémiai alapfogalmak

Szerves kémiai alapfogalmak BEVEZETÉS A kémiai tudományok fejlődését végigtekintve látható, hogy közöttük a szerves kémia az egyik legfiatalabb. Bár a természetet figyelő ember első tapasztalata között már évezredekkel ezelőtt is

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 3. hét

Kémiai alapismeretek 3. hét Kémiai alapismeretek 3. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2013. szeptember 17.-20. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c : Molekulákon

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 15. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG.../.../EU RENDELETE

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG.../.../EU RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX SANCO/10387/2013 Rev. 1 ANNEX (POOL/E3/2013/10387/10387R1-EN ANNEX.doc) D030733/02 [ ](2014) XXX draft ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG.../.../EU RENDELETE

Részletesebben

1. Szénhidrogének halogénezett származékai

1. Szénhidrogének halogénezett származékai 7. Oktatócsomag Az eddigiekben olyan molekulákkal foglalkoztunk, melyeket C- és H-atomok építettek fel (szénhidrogének). A heteroatomokat (hetero-: különböző-, eltérő-, más-) tartalmazó szénvegyületekben

Részletesebben

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Kémia emelt szint 1312 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei

Részletesebben

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási

Részletesebben

EMELT SZINTŰ GYAKORLATI VIZSGA

EMELT SZINTŰ GYAKORLATI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 17. INFORMATIKA EMELT SZINTŰ GYAKORLATI VIZSGA 2006. május 17. 8:00 A gyakorlati vizsga időtartama: 240 perc Beadott dokumentumok Piszkozati pótlapok száma Beadott fájlok száma

Részletesebben

Kémia (K kategória) Levelező forduló Beküldési határidő : 2013. November 25.

Kémia (K kategória) Levelező forduló Beküldési határidő : 2013. November 25. Kémia (K kategória) Levelező forduló Beküldési határidő : 2013. November 25. 1. feladat Egy alkáliföldfém ötvözet alkotói a periódusos rendszerben közvetlenül egymás alatt találhatóak. Az ötvözet 12,83

Részletesebben

a gimnázium 3. és a nyolcosztályos gimnázium 7. osztálya számára Jarmila Kmeťová Marek Skoršepa Mária Vydrová

a gimnázium 3. és a nyolcosztályos gimnázium 7. osztálya számára Jarmila Kmeťová Marek Skoršepa Mária Vydrová a gimnázium 3. és a nyolcosztályos gimnázium 7. osztálya számára Jarmila Kmeťová Marek Skoršepa Mária Vydrová Vydavateľstvo Matice slovenskej 2011 Kémia a gimnázium 3. és a nyolcosztályos gimnázium 7.

Részletesebben

Tartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy

Tartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy Tartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy bolygó atommodell... 4 5 C.) A Bohr-féle atommodell...

Részletesebben

A kőolaj desztillálása Kőolajszármazékok égetése

A kőolaj desztillálása Kőolajszármazékok égetése Óraszám Leckecím Problémafelvetések Kísérletek Új fogalmak 1. Szénhidrogének A kőolaj Mit neveznek a hétköznapokban szerves anyagnak? Mi a benzin, miből, hogyan állítják elő? Miből készül az útburkolat?

Részletesebben

HETEROCIKLUSOS VEGYÜLETEK

HETEROCIKLUSOS VEGYÜLETEK ETERCIKLU VEGYÜLETEK ETERCIKLU VEGYÜLETEK Csoportosítás eteroatom minősége:,, Gyűrű tagszáma: 3, 4, 5, 6, 7 stb. Telítettség mértéke szerint: - heteroaromás - heteroalkén - heteroalkán - Elnevezés: elsősorban

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 14. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 14. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 16. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 16. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Kémia emelt szint

Részletesebben

Halogénezett szénhidrogének

Halogénezett szénhidrogének alogénezett szénhidrogének A halogéntartalmú szénhidrogéneket a megfelelő szénhidrogénből szár hatjuk úgy, hogy annak egy- vagy több hidrogénatomját a megfelelő halogénnel helyettesítjük. Előállítás A

Részletesebben

EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás

EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás 1. Mekkora tömegű NaOH-ot kell bemérni 50 cm 3 1,00 mol/dm 3 koncentrációjú NaOH-oldat elkészítéséhez? M r (NaCl) = 40,0. 2. Mekkora tömegű KHCO 3 -ot kell

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 26. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Enzimek, katalizátorok

Részletesebben

Beck Mihály:Változatok egy elemre. Kajtár Márton emlékének. A grafit és a gyémánt

Beck Mihály:Változatok egy elemre. Kajtár Márton emlékének. A grafit és a gyémánt DFT-BUDAPEST KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI AKADÉMIA NYILVÁNOS PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGANAP KÉMIA PRÓBAÉRETTSÉGI MEGOLDÓKULCS EMELT SZINT. ÉVFOLYAM. FELADAT ESETTANULMÁNY Olvassa el figyelmesen a szöveget és válaszoljon

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 15. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

A tej és tejtermékek szerepe az emberi táplálkozásban

A tej és tejtermékek szerepe az emberi táplálkozásban Tej és tejtermékek A tej és tejtermékek szerepe az emberi táplálkozásban A tej legfontosabb tulajdonságai Minden fontos tápanyagot tartalmaz. Gabonaféléket képes jól kiegyensúlyozni. Tejfogyasztásbeli

Részletesebben

ÉLELMISZERIPARI ISMERETEK. Napraforgó (Helianthus annus) Dr. Varga Csaba főiskolai adjunktus

ÉLELMISZERIPARI ISMERETEK. Napraforgó (Helianthus annus) Dr. Varga Csaba főiskolai adjunktus ÉLELMISZERIPARI ISMERETEK Napraforgó (Helianthus annus) Dr. Varga Csaba főiskolai adjunktus Jelentősége Növényolajipar (étolaj, margarin) Kozmetikai ipar Takarmányipar (dara) Étkezési Madáreleség Dísz

Részletesebben

Newman-projekció: háromdimenziós szerkezetet úgy ábrázol, hogy két egymáshoz kapcsolódó atomot egymás mögé helyez:

Newman-projekció: háromdimenziós szerkezetet úgy ábrázol, hogy két egymáshoz kapcsolódó atomot egymás mögé helyez: 11. Szerves kémia 601 Síkképlet: Ábrázolásmódok: Fűrészbak-projekció: perspektivikus ábrázolásmód: l Br F ewman-projekció: háromdimenziós szerkezetet úgy ábrázol, hogy két egymáshoz kapcsolódó atomot egymás

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

Példa tételek az emelt szintű kémia szóbeli vizsgához

Példa tételek az emelt szintű kémia szóbeli vizsgához Példa tételek az emelt szintű kémia szóbeli vizsgához I. tétel 1. A periódusos rendszer felépítése és kapcsolata az atomok elektronszerkezetével. Periódikusan változó tulajdonságok és értelmezésük. 2.

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 31. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. október 31. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS

Részletesebben

A szénhidrát szó eredete, a szénhidrátok definíciója

A szénhidrát szó eredete, a szénhidrátok definíciója szénhidrátok 1 A szénhidrát szó eredete, a szénhidrátok definíciója XIX. században az először vizsgált cukrok összegképlete: C n 2m O m, volt, tehát látszólagosan az összetétele: C n ( 2 O) m Ebből származik

Részletesebben

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 3.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 3. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 3. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT 2015 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc

Részletesebben

KDOP 2.1.2-2011-0015 A

KDOP 2.1.2-2011-0015 A A kenderliszt tulajdonságai, gyógyhatásai, elérhetősége a szántóföldtől az asztalig Dr. Iványiné, Dr. Gergely Ildikó EVÉSZ Klaszter KDOP 2.1.2-2011-0015 A kendermag A kender termése, makkocska. Külső,

Részletesebben

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 2.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 2. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 2. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT 2015 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc

Részletesebben

1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban?

1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban? A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja KÉMIA (I. kategória) I. FELADATSOR 1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? A) Na

Részletesebben

TANÁRI KÉZIKÖNYV BIOLÓGIA 11. évfolyam

TANÁRI KÉZIKÖNYV BIOLÓGIA 11. évfolyam FEJLESZTŐ FELADATOK TANÁRI KÉZIKÖNYV BIOLÓGIA 11. évfolyam A feladatsorok összeállításában közreműködtek: Both Mária Csorba F László Fazakas Andrea Faragó Norbert Gadóné Kézdy Edit Holczgethán Katalin

Részletesebben

Emelt szintű kémia írásbeli feladatlap

Emelt szintű kémia írásbeli feladatlap I. feladat (elérhető: 10 pont) Esettanulmány Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget! KÁBÍÓSZEREK Emelt szintű kémia írásbeli feladatlap Az ópiumot amelyet a mák zöld gubójából nyernek ősidők óta ismeri

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

ELTE TTK Hallgatói Alapítvány KÉMIA LEVELEZŐ ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐ. 6. Oktatócsomag

ELTE TTK Hallgatói Alapítvány KÉMIA LEVELEZŐ ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐ. 6. Oktatócsomag 6. Oktatócsomag Szerves kémia Számolás: Villányi: Szerves vegyületek képlete: 88-103. oldalig 107-108. oldalig 112-121. oldalig Berzelius: 1806-ban az anyagokat két kategóriában csoportosította eredetük

Részletesebben

A gázok. 1 mol. 1 mol H 2 gáz. 1 mol. 1 mol. O 2 gáz. NH 3 gáz. CH 4 gáz 24,5 dm 3. 52. ábra. Gázok moláris térfogata 25 o C-on és 0,1 MPa nyomáson.

A gázok. 1 mol. 1 mol H 2 gáz. 1 mol. 1 mol. O 2 gáz. NH 3 gáz. CH 4 gáz 24,5 dm 3. 52. ábra. Gázok moláris térfogata 25 o C-on és 0,1 MPa nyomáson. A gázok A halmazok tulajdonságait, állapotát, bizonyos külső tényezők, mint pl. a nyomás, a térfogat és a hőmérséklet is befolyásolják. Ezeket a tényezőket állapothatározóknak nevezzük. Mi jellemzi a gázhalmazállapotot?

Részletesebben

Tűzijáték. 9. évfolyam 1. ESETTANULMÁNY. Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre!

Tűzijáték. 9. évfolyam 1. ESETTANULMÁNY. Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Beadás határideje 2012. április 30. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 9. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Tűzijáték A tűzijáték

Részletesebben

KÉMIA NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT 8. ÉVFOLYAM

KÉMIA NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT 8. ÉVFOLYAM KÉMIA NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT 8. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Javasolt óraterv Témakörök Óraszám 1. Bevezetés 4 2. Az anyagok tulajdonságai és változásai 33 3. Anyagszerkezeti

Részletesebben

Dürer Kémiaverseny 2014 2015 K kategória, Helyi forduló Megoldókulcs

Dürer Kémiaverseny 2014 2015 K kategória, Helyi forduló Megoldókulcs Dürer Kémiaverseny 2014 2015 K kategória, Helyi forduló Megoldókulcs 1. feladat Egy kristályvíztartalmú vas(iii)-só bomlása során 200 C-ig víztartalmát veszti el, mely során a só tömege 44,84 %-kal csökken.

Részletesebben

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz 1) Mikor kapott Paul Ehrlich orvosi Nobel-díjat? A) Idén. B) Pont 100 éve, 1908-ban. C) Nem

Részletesebben

Osztályozó vizsga követelményei Kémia

Osztályozó vizsga követelményei Kémia Osztályozó vizsga követelményei Kémia 7. évfolyam 1. A kémia tárgya, kémiai kísérletek. A kémia tárgya, jelentősége. Kémiai kísérletek, balesetvédelmi szabályok. Laboratóriumi eszközök, vegyszerek, veszélyességi

Részletesebben

A kövérség veszélyei

A kövérség veszélyei 2013.09.17 A kövérség veszélyei Növeli a magas vérnyomás, koronáriás szívbetegség, a felnőttkori diabetesz, az epekövesség degeneratív izületi betegségek, A műtéti altatás és sebészi beavatkozás kockázatát

Részletesebben

Enzimek. Enzimek! IUBMB: szisztematikus nevek. Enzimek jellemzése! acetilkolin-észteráz! legalább 10 nagyságrend gyorsulás. szubsztrát-specificitás

Enzimek. Enzimek! IUBMB: szisztematikus nevek. Enzimek jellemzése! acetilkolin-észteráz! legalább 10 nagyságrend gyorsulás. szubsztrát-specificitás Enzimek acetilkolin-észteráz! Enzimek! [s -1 ] enzim víz carbonic anhydrase 6x10 5 10-9 karbonikus anhidráz acetylcholine esterase 2x10 4 8x10-10 acetilkolin észteráz staphylococcal nuclease 10 2 2x10-14

Részletesebben

Környezetbarát és katalitikus folyamatok (oldószerek) Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék sz-edit@mail.bme.

Környezetbarát és katalitikus folyamatok (oldószerek) Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék sz-edit@mail.bme. Környezetbarát és katalitikus folyamatok (oldószerek) Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék sz-edit@mail.bme.hu Az előadás vázlata Oldószerválasztás a gyógyszeriparban Élelmiszeriparban

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 008 218 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 008 218 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000008218T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 008 218 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 77992 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 12. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 12. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Kémia

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 15. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 15. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

ORVOSI KÉMIA GYAKORLATOK 2014/2015, ÁOK, FOK, OLKDA 1.év/1. félév CSOPORT A GYAKORLATI TEREM CSOPORT B GYAKORLATI TEREM

ORVOSI KÉMIA GYAKORLATOK 2014/2015, ÁOK, FOK, OLKDA 1.év/1. félév CSOPORT A GYAKORLATI TEREM CSOPORT B GYAKORLATI TEREM TAN. HÉT 1., 8-14. 2., 15-21. 3., 22-28. ORVOSI KÉMIA GYAKORLATOK 2014/2015, ÁOK, FOK, OLKDA 1.év/1. félév CSOPORT A GYAKORLATI TEREM CSOPORT B GYAKORLATI TEREM Balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatás. Alapvető

Részletesebben

Nagy Erika. Kémiából Ötös. 7. osztályosoknak. Részletek a könyvből. www.kemia.info

Nagy Erika. Kémiából Ötös. 7. osztályosoknak. Részletek a könyvből. www.kemia.info Nagy Erika Kémiából Ötös 7. osztályosoknak Részletek a könyvből www.kemia.info 1 Készítette: Nagy Erika 2009 MINDEN JOG FENNTARTVA! Jelen kiadványt vagy annak részeit tilos bármilyen eljárással (elektronikusan,

Részletesebben

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy

Részletesebben

BIOKÉMIA. agrármérnöki szak (egyetemi szint) számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE

BIOKÉMIA. agrármérnöki szak (egyetemi szint) számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE agrármérnöki szak (egyetemi szint) számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE MKK 2007/2008. tanév, 2. félév KÖVETELMÉNYRENDSZER A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. Gyakorlat S Az összes (hat)

Részletesebben

CIÓ A GENETIKAI INFORMÁCI A DNS REPLIKÁCI

CIÓ A GENETIKAI INFORMÁCI A DNS REPLIKÁCI A GENETIKAI INFORMÁCI CIÓ TÁROLÁSA ÉS S KIFEJEZŐDÉSE A DNS SZERKEZETE Két antiparalel (ellentétes lefutású) polinukleotid láncból álló kettős helix A két lánc egy képzeletbeli közös tengely körül van feltekeredve,

Részletesebben

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 13. mérés: Molekulamodellezés PC-n. 2008. április 29.

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 13. mérés: Molekulamodellezés PC-n. 2008. április 29. Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 13. mérés: Molekulamodellezés PC-n Értékelés: A beadás dátuma: 2008. május 6. A mérést végezte: 1/5 A mérés célja A mérés célja az

Részletesebben

Készítette: Bruder Júlia

Készítette: Bruder Júlia Készítette: Bruder Júlia tápanyagok ballasztanyagok alaptápanyagok védőtápanyagok járulékos tápanyagok fehérjék zsiradékok szénhidrátok ALAPTÁPANYAGOK FEHÉRJÉK ZSIRADÉKOK SZÉNHIDRÁTOK Sejtépítők Energiát

Részletesebben

SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS

SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Az eredményes munka szempontjából szükség van arra, hogy a kozmetikus, a gyakorlatban használt alapanyagokat ismerje, felismerje

Részletesebben

11.7. TERMÉSZETES ÉDESÍTŐSZEREK, MÉZ ÉS CSOKOLÁDÉ

11.7. TERMÉSZETES ÉDESÍTŐSZEREK, MÉZ ÉS CSOKOLÁDÉ 11.7. TERMÉSZETES ÉDESÍTŐSZEREK, MÉZ ÉS CSOKOLÁDÉ 1 Édesítőszerek: - Répacukor (szacharóz). - Glükóz (keményítő hidrolízise). - Invertcukor (glükóz és fruktóz ekvimoláris elegye). - Maltóz, laktóz, fruktóz.

Részletesebben

A kovalens kötés és a molekulák

A kovalens kötés és a molekulák A kovalens kötés és a molekulák 1. Egészítsd ki a mondatokat! Az atomok kapcsolódása... történik. Kémiai kötések kialakulásakor az atomok szerkezete gyakran a... lesz hasonló. A molekula... számú atom

Részletesebben

ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK

ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK Élelmiszer-ipari alapismeretek középszint 11 ÉRETTSÉGI VIZSGA 01. május 5. ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Savasodás, vitaminok

Savasodás, vitaminok Savasodás, vitaminok Dr. Jekő József főiskolai tanár, intézetigazgató Nyíregyházi Főiskola, Agrár és Molekuláris Kutató és Szolgáltató Intézet Orvosi Wellness Konferencia Budapest, 2013. április 18-19.

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. október 25. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. október 25. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

SZERVES KOZMETIKAI ANYAGOK, DEZODORÁNSOK

SZERVES KOZMETIKAI ANYAGOK, DEZODORÁNSOK SZERVES KOZMETIKAI ANYAGOK, DEZODORÁNSOK TANULÁSIRÁNYÍTÓ Nézze át a szerves kémia alapjait. Oldja meg ismét az ellenőrző feladatokat. Tanulás közben nem érti a tananyagot, mindig menjen vissza az alapok

Részletesebben

Amit az Omega 3-ról tudni érdemes

Amit az Omega 3-ról tudni érdemes Amit az Omega 3-ról tudni érdemes November 2012 POLARIS 5 Chemin du Quilourin - Moulin du Pont, 29170 PLEUVEN France Tel. + 33 298 548 420 Fax. + 33 298 548 451 www. polaris.fr Merüljünk el az Omega 3

Részletesebben