hosszú szénláncú, telített vagy telítetlen karbonsavak palmitinsav (hexadekánsav) olajsav (cisz-9 oktadecénsav) néhány, állatokban előforduló zsírsav

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "hosszú szénláncú, telített vagy telítetlen karbonsavak palmitinsav (hexadekánsav) olajsav (cisz-9 oktadecénsav) néhány, állatokban előforduló zsírsav"

Marika Ráczné
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Lipidek: zsírsavak hosszú szénláncú, telített vagy telítetlen karbonsavak palmitinsav (hexadekánsav) sztearinsav (oktadekánsav) olajsav (cisz-9 oktadecénsav) Szénatomszám Kettős kötések száma néhány, állatokban előforduló zsírsav Közönséges név Szisztematikus név Képlet 12 0 laurát n-dodekanoát 3 ( 2 ) mirisztát n-tetradekanoát 3 ( 2 ) palmitát n-hexadekanoát 3 ( 2 ) sztearát n-oktadekanoát 3 ( 2 ) arachidát n-eikozanoát 3 ( 2 ) behenát n-dokozenoát 3 ( 2 ) lignocereát n-tetrakozanoát 3 ( 2 ) palmitoleát cisz- 9 -hexadecenoát 3 ( 2 ) 5 =( 2 ) oleát cisz- 9 -oktadecenoát 3 ( 2 ) 7 =( 2 ) linoleát cisz, cisz- 9, 12-3 ( 2 ) 4 (= 2 ) 2 ( 2 ) 6 - oktadekadienoát 18 3 linolenát all-cisz- 9, 12, 15 - oktadekatrienoát 20 4 arachidonát all-cisz- 5, 8, 11, 14 - eikozatetraenoát 3 ( 2 ) 2 (= 2 ) 3 ( 2 ) 6-3 ( 2 ) 4 (= 2 ) 4 ( 2 ) 2 -

2 Lipidek: foszfolipidek zsírsav zsírsav g l i c e r i n Általános membránalkotók általános felépítés: foszfát alkohol glicerin szerin etanolamin kolin 3 3 inozitol foszfatidsav 3 lecitin (foszfatidil-kolin)

3 Lipidek: szfingolipidek & glikolipidek szfingozin R szfingomielin cerebrozid R 1 2 glükóz vagy galaktóz koleszterin bizonyos idegsejtek membránjában akár 25% is lehet, egyes intracelluláris membránokból hiányzik

4 Biológiai membránok a folyékony mozaik modell A lipid-és fehérjemolekulák mozgása (diffúziója) oldalirányban szabad, átfordulásuk gátolt A membránban minden transzport szabályozottan zajlik (?): porinok, csatornák,. olaritás: a két oldal nem ekvivalens! Membránfehérjék: integráns + perifériális

5 ukrok olihidroxi-alkoholok vagy polihidroxi-ketonok Szénatomszám szerint: triózok, tetrózok, pentózok, hexózok, heptózok yílt láncú és gyűrűs formák (pentózoknál és hexózoknál) olimerizáció: mono-, di, poliszaccharidok Királis molekulák: a természetben D-konfigurációjú cukrok fordulnak elő 2 glicerinaldehid (aldotrióz) 2 2 dihidroxi-aceton (aldoketóz) 2 D-glicerinaldehid 2 eritróz ribóz ribulóz 2 glükóz 2 fruktóz 2 β-d-glükóz

6 ukrok: gyűrűs formák R R 2 R 2 R 1 R 2 R 2 intramolekuláris félacetálvagy félketálképzés R 1 R 3 R 1 R 3 szék téralkat axiális csoport ekvatoriális csoport β-anomer β-d-glükopiranóz pirán az α-anomer: a 2 és a glikozidos ellentétes oldalon áll boríték téralkat (4 atom egy síkban) 2 2 furán 2 -endo ribofuranóz 3 -endo ribofuranóz

7 ukorkocka ( kockacukor ; KöKéL 1992/3-4) gulóz allóz altróz mannóz glükóz galaktóz talóz idóz

8 ukrok: diszaccharidok 2 cellobióz: 2 β-d-glükóz (cellulóz) maltóz: 2 α-d-glükóz (keményítő: maltodextrin) szacharóz: 1 α-d-glükóz és 1 β-d-fruktóz

9 ukrok: poliszaccharidok

10 ukrok: módosított cukrok acetilgalaktózamin (GalAc) glükóz (Glc) fukóz (Fuc) R R= 2 -acetilglükózamin (GlcAc) sziálsav

11 Az AB0 vércsoportrendszer 0 A B Fuc α-1,2 Gal β-1,3 GlcAc β-1,3 Gal Fuc GlcAc α-1,2 Gal α-1,3 β-1,3 GlcAc β-1,3 Gal Fuc α-1,2 Gal Gal α-1,3 β-1,3 GlcAc β-1,3 Gal

12 ukleinsavak:építőkövek DS: adenin (A), citozin (), guanin (G), timin (T) hargaff-szabályok: A=T, G=, magyarázat: bázispárosodás cukorrész: dezoxiribóz (deoxyribose) RS: adenin (A), citozin (), guanin (G), uracil (U) nem érvényesek a hargaff-szabályok cukorrész: ribóz 2 2 adenin 2 2 guanin citozin 3 uracil timin 2 foszforsav ribóz 2 2-dezoxiribóz DS-részlet (egyszálú)

13 ukleinsavak: egybetűs kódok 3 guanin-citozin: 3 hidrogénhíd adenin-timin: 2 hidrogénhíd Kód ukleotid(ok) Jelentés Komplementer A A (adenin) T (citozin) G G G (guanin) T T (timin) A M A vagy amino K R A vagy G purine Y W A vagy T Weak (értsd: -híd) W S vagy G Strong (értsd: -híd) S Y vagy T pyrimidine R K G vagy T Keto M V A vagy vagy G nem T B A kérdéses bázis A vagy vagy T nem G D betűjele utáni D A vagy G vagy T nem (első szabad ) betű B vagy G vagy T nem A V X/ A vagy vagy G vagy T ay nem A,, G vagy T A DS-szekvenciákban előfordul, hogy egy nukleotid leolvasása nem egyértelmű, vagy jelölni szeretnénk az egy pozícióban lehetséges polimorfizmusokat

14 DS: A bázispárok közötti molekuláris kölcsönhatások csak a 3D-ben nyerik el valódi jelentőségüket: timin 2,8 Â adenin citozin guanin 2,8 Â 3,0 Â 3,0 Â S=sugar (cukor) =phosphate (foszfát)

15 A nukleoszóma Eukariótákban a genetikai állomány térbeli szerveződősének alapegysége + fontos génszabályozó szerep Mag (hisztonfehérjék): {2A, 2B, 3, 4} x 2

16 ukleinsavak:módosított bázisok dihidrouridin pszeudouridin 3-metilcitidin 5-metilcitidin metiladenozin inozin 3 7-metilguanozin Quenozin (Q) Wyozin (Y) A módosítások a nukleinsavba már beépült bázisokon történnek Kivétel: Q bázisok: egy enzim a beépült G-t egy szabadon elkészült Q-ra cseréli

17 Egyéb nukleotidok 2 Adenozin-trifoszfát (AT) 2 2 R=: ikotinamid-adenin-dinukleotid (AD) R=foszfát: ikotinamid-adenin-dinukleotid-foszfát (AD) R 3 Flavin-adenin-dinukleotid (FAD)

18 Aminosavak és fehérjék Fehérjék: α-aminosavakból felépülő heteropolimerek Az aminosavak peptidkötéssel (amidkötéssel) kapcsolódnak egymáshoz Az aminosavak az oldalláncukon különböznek, általános képletük: 2 R 2 R 1 R 2 R 3 eptidkötés: planáris (síkalkatú) agyományosan 20 fehérjealkotó aminosavat sorolnak fel Az aminosavakat az oldallánc alapján csoportosíthatjuk: Apoláros poláros töltött Alifás aromás Apoláros aminosavak: glicin (Gly, G) valin (Val, V) alanin (Ala, A) leucin (Leu, L) izpleucin (Ile, I)

19 Aminosavak és fehérjék Apoláros aminosavak: S fenilalanin (he, F) triptofán (Trp, W) 3 metionin (Met, M) Apoláros, ráadásul szigorúan véve iminosav: prolin (ro, ) oláros aminosavak: szerin (Ser, S) treonin (Thr, T) aszparagin (Asn, ) 2 2 glutamin (Gln, Q) tirozin (Tyr, Y) S cisztein (ys, )

20 Aminosavak és fehérjék Töltött aminosavak: aszparaginsav (Asp, D) glutaminsav (Glu, E) lizin (Lys, K) arginin (Arg, R) 2 2 hisztidin (is, )

21 Módosított aminosavak idroxiprolin (yp, ) γ-karboxi-glutaminsav szénhidrát-kötött Asn foszfoszerin Utólagos (poszttranszlációs) módosítások A szelenocisztein transzláció közben épül be! Van még: foszfo-thr, foszfo-tyr metil-lizin, acetil-lizin -terminális acetiláció v. metiláció Se 2 szelenocisztein

22 Módosított aminosavak: GF Ser-Tyr-Gly 2 Zöld fluorescens fehérje (GF) Medúzából származik Géntechnológiai jelentőség: világító sejtek, szövetek (egér!) A fluoreszcens csoport spontán, a fehérje feltekeredése után alakul ki Szintetikusan reprodukálható! 2

23 Aminosavak és fehérjék éhány fehérjékben előforduló csoport jellemző pk a értéke soport Sav Bázis Tipikus pk a Terminális α- karboxicsoport Aszparaigsav, glutaminsav 3,1 4,1 isztidin Terminális α- aminocsoport isztein S 6,0 8,0 S 8,3 Tirozin 10,9 Lizin 10,8 Arginin 12,5 A szekvencia alapján jósolható a fehérjemolekulák izoelektromos pontja

Hasonló dokumentumok

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak

Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak Egy átlagos emberben 10-12 kg fehérje van, mely elsősorban a vázizomban található.