Az anyag- és energiaforgalom alapjai

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az anyag- és energiaforgalom alapjai"

Átírás

1 Az anyag- és energiaforgalom alapjai

2 Anyagcsere Tápanyagbevitel a szükségletnek megfelelően - test felépítése - energiaszükséglet fedezete Szénhidrátok, Zsirok, Fehérjék, Nukleinsavak, Munka+hő+raktározás Vitaminok, ionok

3 A kémiai reakciók alaptípusai; alapfogalmak energia különböző formák, egymásba átalakulhatnak, de nem veszhet el és nem is keletkezhet (energiamegmaradás törvénye) kémiai energia: olyan energia, amely a kémiai kötések és a molekulák formájában tárolódik exoterm reakció: több energiát termel, mint amennyit felhasznál (pl. hőtermelés) endoterm reakció: több energiát használ fel, mint amennyit termel (pl. párologtatás) aktivációs energia: a reakciópartnerek eredeti kémiai kötéseinek felbontása ahhoz, hogy az új reakció végbemehessen

4 helyzeti energia A kémiai reakciók alaptípusai; alapfogalmak helyzeti energia aktivációs energia a reakció indításához elnyelt energia a reakció lezajlásakor felszabaduló energia aktivációs energia katalizátor nélkül aktivációs energia katalizátor jelenlétében a reakciópartnerek energiája a termékek energiája a reakciópartnerek energiája a termékek energiája a reakció lefutása a reakció lefutása katalízis (katalizátor): olyan anyagok, melyek a kémiai reakciók lefolyását az aktivációs energiát csökkentve felgyorsítják (pl. enzimek)

5 A kémiai reakciók alaptípusai; alapfogalmak felépítő folyamatok (szintetikus reakciók, anabolizmus, asszimiláció) A + B AB lebontó folyamatok (katabolizmus, disszimiláció) AB A + B kicserélődési (helyettesítő) folyamatok AB + CD AC + BD reverzibilis (visszafordítható) folyamatok A + B AB

6 Szervetlen anyagok és oldatok egyszerű kémiai szerkezet, ált. nem tartalmaznak szénmolekulát (de pl. CO 2, HCO 3-, H 2 CO 3!) ionos vagy kovalens kötések testtérfogat ~ 55-60%-a víz, 1-2% szervetlen anyag víz (H 2 O) a legfontosabb szervetlen alkotóelem poláros - más poláros vegyületeknek jó oldószer - nagy kohéziós (összetartó) erő - disszociál: H 2 O H + + OH - vízkilépés (kondenzáció): vízmolekula kilépése pl. szintézis során hidrolízis: lebontásuk során a makromolekulák vízmolekulá(k) beépítése mellett kisebb egységekre bomlanak NaCl kristály hidratált Na + ion hidratált Cl - ion

7 Szervetlen anyagok és oldatok disszociáció: szervetlen anyagok oldódása vízben - sav: H + és anion (proton donor) - bázis: OH - és kation (proton akceptor) - amfoter: savként és bázisként is viselkedhet (pl. H 2 O) sav bázis só HCl + KOH sav bázis H + + Cl - + K + + OH - disszociált ionok KCl + H 2 O só víz ph: a folyadékok hidrogénion (H + ) koncentrációját fejezi ki (mol/l; a hidrogénion koncentráció negatív alapú logaritmusa) a skála 1-14 között ph=7: semleges; ph > 7: lúgos; ph < 7: savas

8 Szervetlen anyagok és oldatok ph: mol/liter savas semleges lúgos puffer: gyenge savnak (vagy bázisnak) és annak egy erős savval (vagy bázissal) alkotott sójának oldata (pl. H 2 CO 3 ) - állandó ph-értéket biztosít egy rendszerben - nagy mennyiségű savat/bázist képes befogadni anélkül, hogy az oldat ph-értéke nagymértékben megváltozna

9 Szerves anyagok mindig tartalmaznak szénmolekulát és ált. hidrogént is (C, H + O, N, S, P) kovalens kötések ált. makromolekulák, legtöbbször szénvázzal testtömeg ~ 38-43%-a a fontosabb funkcionális csoportok: hidroxil karbonil karboxil észter amino tiol vagy vagy vagy foszfát *R: változó molekularészlet, funkciós csoport

10 Szerves anyagok monomer - dimer - polimer izomer: azonos kémiai összetétel, de eltérő szerkezet glükóz (C 6 H 12 O 6 ) fruktóz (C 6 H 12 O 6 ) szénhidrátok (cukrok, glikogén, keményítő, cellulóz) testtömeg ~ 2-3%-a kémiai energia legfőbb forrása: ATP előállítás felépítő folyamatokban ált. kisebb jelentőség (de ld. dezoxiribóz - DNS!) C, H, O tartalom; 2:1 H:O (mint a víz...)

11 A szénhidrátok egyszerű cukrok: mono- és diszacharidok pentózok Monoszacharidok (édes ízt adók): C3: trióz; C4: tetróz; C5: pentóz; C6: hexóz; C7: heptóz hexózok dezoxiribóz ribóz diszacharidok: pl. szacharóz, laktóz, maltóz - hidrolízissel bonthatóak glükóz (szőlőcukor) fruktóz (gyümölcscukor) szacharóz galaktóz összetett cukrok: poliszacharidok - ált. nem édesek, vízben oldhatatlanok glikogén: glükóz monomerekből épül fel (máj, vázizom) keményítő (növények) cellulóz (növények; nem emészthető) glükóz + glikogén fruktóz glükóz monomer

12 A zsírok sovány felnőttekben testtömeg ~ 18-25%-a C, H, O tartalom, de arányaiban kevesebb O atom: vízben oldhatatlan (hidrofób; apoláros) jobb oldhatóságért poláros / hidrofil csoportok: pl. lipoprotein (zsírsav + fehérje); foszfolipid (zsírsav + glicerin + foszfát csoport) zsírsavak - triglicerid és foszfolipid szintézisben szerep, ill. lebontásukkal ATP termelés - telített és telítetlen: egyes és kettős kötések (cis/trans) palmitilsav olajsav

13 trigliceridek A zsírok - leggyakoribb a testben és a táplálékban is - glicerin (C 3 H 8 O 3 ) + 3 zsírsavláncból vízkilépéses reakcióval; 3 észter kötés glicerin zsírsav - halmazállapot a telítetlen kötésektől függ (zsír - olaj) - leghatékonyabb energiaraktár... - a többszörösen telítetlen zsírsavak (pl. omega-3, omega-6) egészségesebbek (de csak a cis! a trans még jobban árthat; ld. sütőolaj)

14 foszfolipidek A zsírok - glicerin + 2 zsírsavlánc + foszfát csoport - amfipatikus szerkezet: poláros fej + apoláros oldalláncok; ld. sejtmembrán foszfát csoport apoláros farok poláros fej apolár farok szteroidok - szteránvázas vegyületek: gyűrűs szerkezet - koleszterinből számos szteroid szintézise (pl. nemi hormonok) - gyengén amfipatikus: hidroxil csoport prosztaglandinok, leukotriének hidroxil csoport szénhidrát oldallánc 4 gyűrű koleszterin

15 A zsírok szerepe Nagy energiatartalmú vegyületek Esszenciális zsírsavak állati zsírokból vagy olajokból Koleszterin - nem tudja szintetizálni a szervezet Vitaminoknak oldószere ( -karotin, D, E, K vitamin) Zsírraktárak

16 A fehérjék sovány felnőttekben testtömeg ~ 12-18%-a C, H, O, N, (S) tartalom igen sokféle szerkezet és funkció (enzimek, motor és vázfehérjék, hormonok, ellenanyagok, szállító moleulák, stb) monomer: aminosav (20 féle) - eltérő oldallánc, eltérő szerkezet amino (NH 2 ) csoport R: oldallánc karboxil (COOH) csoport peptid kötés glicin tirozin vízkilépés (szintézis) peptid kötés hidrolízis glicin alanin glicilalanin (dipeptid)

17 Az aminosavak poláros, töltés nélküli töltéssel rendelkező töltés nélküli glicin alanin valin leucin cisztein metionin prolin izoleucin szerin treonin tirozin fenilalanin aszparagin glutamin hisztidin triptofán aszparaginsav glutamin -sav lizin arginin

18 A fehérjék másodlagos térszerkezet: - elsődleges - másodlagos - harmadlagos - negyedleges - hidrofób és hidrofil részek lehetnek egy fehérjén belül is a funkciós csoporttól függően elsődleges -hélix harmadlagos -redő negyedleges

19 sejtváz A fehérjék funkciói biokatalizátor reakció kötődés membránfehérjék

20 A nukleinsavak makromolekulák: DNS (dezoxiribonukleinsav) RNS (ribonukleinsav; rrns, trns, mrns) C, H, O, N, P tartalom monomer: nukleotid adenin - N tartalmú szerves bázisok: purinok (kettős gyűrű) guanin pirimidinek (egyes gyűrű) timin, citozin uracil (RNS) - pentóz: C5 cukrok; dezoxiribóz (DNS) vagy ribóz (RNS) - foszforsav (foszfát csoport; PO 4 3- ) nukleozid: szerves bázishoz kapcsolódó ribóz (adenozin, guanozin, timidin, citidin) T A C G

21 A DNS szerkezete 1953, Watson és Crick: kettős hélix - "spirális létra, 2 ellentétes DNS szál (kódoló/nem kódoló) - lánckonformáció: hidrogén hidak; A-T, G-C - észterkötés egy nukleotid foszfát csoportja és a következő nukleotid 3. szénatomja között: pentóz-foszfát váz - eltérő szerves bázisok: bázissorrend - Bázissorrend: eltérő szerves bázisok - replikáció: a DNS szál megkettőződése (DNS polimeráz) szerves bázisok adenin guanin timin citozin pentózfoszfát váz szerves bázisok adenin guanin timin citozin foszfát csoport dezoxiribóz hidrogén kötés első szál második szál

22 A kromoszómák szerkezete, osztódás Sejtosztódás Nem osztódó sejt RNS és fehérje szintézis pihenő vagy differenciálódott sejt DNS + fehérje = kromatin RNS és fehérje szintézis DNS megkettő -ződés Az interfázisú kromatin -eukromatin: kevésbé kondenzált (aktív (10%), inaktív) - heterokromatin: erőssen kondenzált

23 Az RNS szerkezete monomer: ribonukleotid dezoxiribóz helyett ribóz; timin helyett uracil (U) egy lánc, de a láncon belül kialakulhatnak H-hidak (spec. térszerkezet; "hajtű") mrns (messenger; hírvivő mrns) - fehérjeszintézis (transzláció) templátja rrns ( riboszomális RNS) - riboszómák alkotóeleme a fehérjék mellett trns ( transzfer RNS) - speciális "lóhere" térszerkezet; észter kötéssel specifikusan köt a szállítandó aminosavhoz - mrns-en lévő triplet (3 bázispár; kodon) felismerése: antikodon trns mrns

24 A kémiai energia tárolása - nagy energiájú kötések ATP: adenozin trifoszfát - ATPáz: ATP hidrolízise hidrolízis hidrolízis ATP ADP + P i AMP + PP i +H 2 O +H 2 O - ATP szintáz: ATP (újra)szintézise - központi jelentőség: mozgékony foszfátcsoport, nagy energiatartalom, kis méret kreatin foszfát: szintén nagyenergiájú kötés (főleg izomban) adenozin adenin ribóz 36 kj/mol energiafelszabadulás foszfát csoport adenozin difoszfát (ADP) adenozin trifoszfát (ATP)

25 A főbb lebontó útvonalak

26 A lebontó folyamatok energiatermelő folyamatok: - kémiai energia (ATP) raktározása vagy hőenergia felszabadulása redox folyamatok - oxidáció: egy atom vagy molekula elektronleadása - redukció: egy atom vagy molekula elektronfelvétele -2H tejsav H COOH C OH CH 3 oxidáció redukció +2H COOH C O CH 3 piroszőlősav NAD koenzimek a H szállítására: - NAD + / NADH (nikotinamid-adenin-dinukleotid; glükolízis, citromsavciklus) - NADP + / NADPH (nikotinamid-adenin-dinukleotidfoszfát; zsírsav és nukleotid szintézis) - FAD / FADH 2 (flavin-adenin-dinukleotid; citromsavciklus)

27 A szénhidrátok lebontása glükóz oxidációja: ATP termelés - biológiai oxidáció (sejtlégzés): oxigén felhasználásával 1. glükolízis: glükózból (C 6 ) 2 piroszőlősav (2 C 3 ) + 2 ATP + 2 NADH 2. acetil koenzima (2 C 2 ) készítés: 2CO 2 és 2NADH felszabadulás 3. citromsav (Szentgyörgyi-Krebs) ciklus: acetilcsoport több lépcsős oxidációja; 2 ATP + 4 CO NADH + 2 FADH felszabadulása (mitokondriumban) 4. terminális oxidáció: 6 O 2 felhasználásával NADH/FADH lépcsőzetes oxidációja; 32 ATP és 6 H 2 O felszabadulás : 1 glükóz 36 ATP + 6CO 2 + 6H 2 O - anaerob (O 2 nélkül) erjedés: 2 ATP/glükóz (+tejsav/etanol)

28 A biológiai oxidáció és az anaerob erjedés tejsav 2 C 3 (izom) 1 glükóz C 6 etanol 2 C2 1 glükolízis 2 piroszőlősav 2 AcetilkoenzimA kialakítása 2 Acetil koenzim A 2 C 3 2 C 2 3 citromsav (Krebs) ciklus 2 2 ATP NADH + 2 H CO 2 NADH + 2 H ATP CO 2 NADH FADH H + O 2 hiányában elektronok 4 terminális oxidáció e e 6 (baktériumok) 2 e O 2 CO 2 32 ATP 6 H 2O

29 Glukóz lebontás, ATP szintézis Anaerob körülmények: O 2 hiányában : 1 glükóz (C 6 H 12 O 6 ) 2 ATP + 2 tejsav + 2 ADP + P i Aerob körülmények: + 6 O : 1 glükóz (C 6 H 12 O 6 ) 2 36 ATP + 6CO 2 + 6H 2 O + 36 ADP + P i

30 A glükóz-átalakulás további lehetséges útvonalai glikogenezis - ha azonnali ATP termelésre nincs szüksége a szervezetnek, a felesleges glükóz glikogénné alakul és raktározódik (máj, vázizom) glikogenolízis - glikogén raktárak lebontása, glükóz felszabadítása a véráramba szükség esetén glükoneogenezis - glikogén raktárak kiürülése után glükóz előállítása egyes aminosavakból, tejsavból vagy glicerolból (zsírok) : glükózmolekulák re-(újra) szintézise

31 A zsírok lebontása zsírok glicerin + zsírsavak glükolízis oxidációs lépések: C2 lehasadás acilcsoportok koenzim A-hoz kapcsolódása; belépés a citromsavciklusba fehérjék A fehérjék lebontása aminosavak - aminocsoportok levágása, N kiválasztás/körforgás - emlősőkben karbamid (urea) keletkezése (főleg a májban) koenzim A-hoz vagy citromsavciklushoz kapcsolódás

32 nukleinsav A nukleinsavak lebontása nukleotidok pentóz átalakulás után glükolízisbe kapcsolódik aminocsoportok levágása, N kiválasztás/körforgás húgysav keletkezése (köszvényes megbetegedés) foszfátcsoport glükolízisbe kapcsolódik

33 Energia szolgáltató folyamatok AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) szénhidrát (38 db ATP) zsír (130 db ATP) fehérje (17 db ATP) (aerob - anaerob) (aerob) (aerob, normál esetben nem szolgáltat energiát) glikolízis béta - oxidáció oxidatív dezaminálás Izomsejtekben: oxigénadósság

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok

Részletesebben

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk. Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak

Részletesebben

Az élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:

Részletesebben

A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András

A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András A biokémia alapjai Wunderlich Lívius Szarka András Összefoglaló: A jegyzet elsősorban egészségügyi mérnök MSc. hallgatók részére íródott, de hasznos segítség lehet biomérnök és vegyészmérnök hallgatók

Részletesebben

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) BIOGÉN ELEMEK ELSŐDLEGES BIOGÉN ELEMEK(kb. 95%) ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK MAKROELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg MIKROELEMEK (NYOMELEMEK) (< 0,005%) I, Fe, Cu,

Részletesebben

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Integráció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Anyagcsere jóllakott állapotban Táplálékkal felvett anyagok sorsa szénhidrátok fehérjék lipidek

Részletesebben

Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i

Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i Zsírsav szintézis Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P 2 i A zsírsav szintáz reakciói Acetil-CoA + 7 Malonil-CoA + 14 NADPH + 14 H = Palmitát + 8 CoA-SH + 7 CO 2 + 7

Részletesebben

,:/ " \ OH OH OH - 6 - / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / "CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere

,:/  \ OH OH OH - 6 - / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere - 6 - o / \ \ o / \ / \ () /,-\ ce/luló z 5zer.~ezere " C=,1 -- J - 1 - - ---,:/ " - -,,\ / " - ~( / \ J,-\ ribóz: a) r.yílt 12"('.1, b) gyürus íormája ~.. ~ en;én'. fu5 héli'(ef1e~: egy menete - 7-5.

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok általános képlete (CH 2 O) n. A szénhidrátokat két nagy csoportra oszthatjuk:

Részletesebben

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2014.10.01. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag

Részletesebben

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik. Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának

Részletesebben

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi

Részletesebben

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN

Részletesebben

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA Novák-Nyitrai-Hazai A tankönyv elsısorban szerves kémiai szempontok alapján tárgyalja az élı szervezetek felépítésében és mőködésében kulcsfontosságú szerves vegyületeket. A tárgyalás-

Részletesebben

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok

Részletesebben

A glükóz reszintézise.

A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt

Részletesebben

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Hidroxikarbonsavak α-hidroxi karbonsavak -Glikolsav (kézkrémek) - Tejsav (tejtermékek, izomláz, fogszuvasodás) - Citromsav (citrusfélékben,

Részletesebben

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),

SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz), SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai

Részletesebben

Munkaélettan. Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány

Munkaélettan. Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány Munkaélettan Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány Sejtélettan Környezeti élettan Viselkedésélettan Fejlődésélettan Kórélettan Sportélettan Munkaélettan A munkaélettan

Részletesebben

A sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános

A sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános A sejtek élete 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék e csak nézd! Milyen protonátmenetes reakcióra képes egy aminosav? R 2 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános képlete 5.2. A legegyszerűbb

Részletesebben

1. jelentésük. Nevüket az alkotó szén, hidrogén, oxigén 1 : 2 : 1 arányából hajdan elképzelt képletről [C n (H 2 O) m ] kapták.

1. jelentésük. Nevüket az alkotó szén, hidrogén, oxigén 1 : 2 : 1 arányából hajdan elképzelt képletről [C n (H 2 O) m ] kapták. Összefoglalás II. Szénhidrátok 1. jelentésük Nevüket az alkotó szén, hidrogén, oxigén 1 : 2 : 1 arányából hajdan elképzelt képletről [C n (H 2 O) m ] kapták. Ha ezeket az anyagokat hevítjük vizet vesztenek

Részletesebben

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1. Bevezetés Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1.1 Mi az élet? Definíció Alkalmas legyen különbségtételre élő/élettelen közt Ne legyen túl korlátozó (más területen

Részletesebben

TestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor

TestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor TestLine - iogén elemek, molekulák iogén elemek, szervetlen és szerves molekulák az élő szervezetben. gészítsd ki a mondatot! aminocsoportja kondenzáció víz ún. peptidkötés 1. 1:48 Normál fehérjék biológiai

Részletesebben

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós A piruvát-dehidrogenáz komplex Csala Miklós szénhidrátok fehérjék lipidek glikolízis glukóz aminosavak zsírsavak acil-koa szintetáz e - piruvát acil-koa légz. lánc H + H + H + O 2 ATP szint. piruvát H

Részletesebben

Farmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34

Farmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34 -06 Farmakológus szakasszisztens feladatok A 0/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított /006 (II. 7.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés

Részletesebben

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát

Részletesebben

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)

Részletesebben

Mire költi a szervezet energiáját?

Mire költi a szervezet energiáját? Glükóz lebontás Lebontó folyamatok A szénhidrátok és zsírok lebontása során széndioxid és víz keletkezése közben energia keletkezik (a széndioxidot kilélegezzük, a vizet pedig szervezetünkben felhasználjuk).

Részletesebben

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár. Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)

Részletesebben

Az élő anyagot felépítő kémiai elemek

Az élő anyagot felépítő kémiai elemek BIOKÉMIA SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM Az élő anyagot felépítő kémiai elemek 1. Elsődleges biogén elemek (a sejtek tömegének 99 %-át adják). Makro elemek Másodlagos biogén elemek (0,005-1%-ban fordulnak elő

Részletesebben

- 1 - 1. Biogén elemek

- 1 - 1. Biogén elemek - 1-1. Biogén elemek A Világegyetem kialakulasáról, melynek korát 10-20 milliárd év közé teszik, a fizikusok alkotnak egyre pontosabb elméleteket (vö.:osrobbanás). A kezdet hatalmas anyagsuruségében és

Részletesebben

7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2.

7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. 7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok, halmazállapot-változások 3. A levegő,

Részletesebben

3. A w jelű folyamat kémiailag kondenzáció. 4. Ebben az átalakulásban hasonló kémiai reakció zajlik le, mint a zsírok emésztésekor a vékonybélben.

3. A w jelű folyamat kémiailag kondenzáció. 4. Ebben az átalakulásban hasonló kémiai reakció zajlik le, mint a zsírok emésztésekor a vékonybélben. FEHÉRJÉK 1. Fehérjék bioszintézisére csak az autotróf szervezetek képesek. Széndioxidból, vízből és más szervetlen anyagokból csak autotróf élőlények képesek szerves vegyületeket előállítani. Az alábbi

Részletesebben

Szerves kémia III. TERMÉSZETES VEGYÜLETEK KÉMIÁJA. Dr. Juhászné Dr. Tóth Éva Szerves Kémiai Tanszék

Szerves kémia III. TERMÉSZETES VEGYÜLETEK KÉMIÁJA. Dr. Juhászné Dr. Tóth Éva Szerves Kémiai Tanszék Szerves kémia III. TERMÉSZETES VEGYÜLETEK KÉMIÁJA Dr. Juhászné Dr. Tóth Éva Szerves Kémiai Tanszék Fontos információk Előadó: Dr. Juhászné Dr. Tóth Éva Elérhetőség: Iroda: Kémia épület, E-423 vagy E-422

Részletesebben

hosszú szénláncú, telített vagy telítetlen karbonsavak palmitinsav (hexadekánsav) olajsav (cisz-9 oktadecénsav) néhány, állatokban előforduló zsírsav

hosszú szénláncú, telített vagy telítetlen karbonsavak palmitinsav (hexadekánsav) olajsav (cisz-9 oktadecénsav) néhány, állatokban előforduló zsírsav Lipidek: zsírsavak hosszú szénláncú, telített vagy telítetlen karbonsavak palmitinsav (hexadekánsav) sztearinsav (oktadekánsav) olajsav (cisz-9 oktadecénsav) Szénatomszám Kettős kötések száma néhány, állatokban

Részletesebben

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160

Részletesebben

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Élődi Pál BIOKÉMIA vomo; Akadémiai Kiadó, Budapest 1980 Tartalom Bevezetés 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Mi jellemző az élőre? 17. Biogén elemek 20. Biomolekulák 23. A víz 26.

Részletesebben

Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP

Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus Az energiaközvetítő molekula: ATP Elektrontranszfer, a fontosabb elektronszállító molekulák NAD: nikotinamid adenin-dinukleotid FAD: flavin adenin-dinukleotid

Részletesebben

Heterociklusos vegyületek

Heterociklusos vegyületek Szerves kémia A gyűrű felépítésében más atom (szénatomon kívül!), ún. HETEROATOM is részt vesz. A gyűrűt alkotó heteroatomként leggyakrabban a nitrogén, oxigén, kén szerepel, (de ismerünk arzént, szilíciumot,

Részletesebben

Nanotechnológia. Nukleinsavak. Készítette - Fehérvári Gábor

Nanotechnológia. Nukleinsavak. Készítette - Fehérvári Gábor Nanotechnológia Nukleinsavak Készítette - Fehérvári Gábor Bevezető A nukleinsavak az élő anyag alapvetően fontos komponensei. Meghatározó szerepet töltenek be az átöröklésben, a fehérjék szintézisében

Részletesebben

2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód)

2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód) 2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód) 2.1 Nukleotidok, nukleinsavak Információátadás (örökítőanyag) Információs egység

Részletesebben

Nukleinsavak. Szerkezet, szintézis, funkció

Nukleinsavak. Szerkezet, szintézis, funkció Nukleinsavak Szerkezet, szintézis, funkció Nukleinsavak, nukleotidok, nukleozidok 1869-ben Miescher a sejtmagból egy savas természetű, lúgban oldódó foszfortartalmú anyagot izolált, amit később, eredetére

Részletesebben

Mária. A pirimidin-nukleotidok. nukleotidok anyagcseréje

Mária. A pirimidin-nukleotidok. nukleotidok anyagcseréje Prof.. Sasvári Mária A pirimidin-nukleotidok nukleotidok anyagcseréje 1 A nukleobázisok szerkezete Nitrogéntartalmú, heterociklusos vegyületek; szubsztituált purin- és pirimidin-származékok purin Adenin

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben A szénhidrátokkal és a lipidekkel ellentétben szervezetünkben nincsenek aminosavakból

Részletesebben

Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb. 30.

Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb. 30. A sejtek kémiai felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A biogén elemek Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb.

Részletesebben

Kollokviumi vizsgakérdések BIOKÉMIABÓL OSZTATLAN TESTNEVELŐ TANÁRI Szak, Levelező tagozat 2015. A kérdés

Kollokviumi vizsgakérdések BIOKÉMIABÓL OSZTATLAN TESTNEVELŐ TANÁRI Szak, Levelező tagozat 2015. A kérdés Kollokviumi vizsgakérdések BIOKÉMIABÓL OSZTATLAN TESTNEVELŐ TANÁRI Szak, Levelező tagozat 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészei közül a vízről részletesen. 2. A sejtről általában,

Részletesebben

BIOKÉMIA. levelezõ MSc számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE

BIOKÉMIA. levelezõ MSc számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE levelezõ MSc számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE MKK 2009/2010. tanév, 1. félév KÖVETELMÉNYRENDSZER A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. A félév elismerésének feltétele S Az összes gyakorlat

Részletesebben

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. Definíció (2x1 = 2 pont): a) Mikroszkopikus méretű szilárd részecskék aktív bekebelezése b) Molekula, a sejt

Részletesebben

EGYSZERES VÁLASZTÁSÚ KÉRDÉSEK

EGYSZERES VÁLASZTÁSÚ KÉRDÉSEK EL év: Csoport: EPTU kód: KÉMIA VIZSGA Teszt száma: Modul: 1 2 3 Vizsga Pont: Átlag Jegy % : EGYSZERES VÁLASZTÁSÚ KÉRDÉSEK. ASZÁLJ KÉK TLLAT A KITÖLTÉSEZ! JELÖLJE X -SZEL AZ EGY-EGY ELYES VÁLASZT. CSAK

Részletesebben

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2. 6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 6. hét

Kémiai alapismeretek 6. hét Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:

Részletesebben

AJÁNLOTT IRODALOM. A tárgy neve BIOKÉMIA I. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK, Biokémiai Tanszék Felelős oktató:

AJÁNLOTT IRODALOM. A tárgy neve BIOKÉMIA I. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK, Biokémiai Tanszék Felelős oktató: A tárgy neve BIOKÉMIA I. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK, Biokémiai Tanszék Felelős oktató: Dr Lehoczki Endréné Kredit 2 Heti óraszám 2 típus Előadás Számonkérés Kollokvium Teljesíthetőség feltétele

Részletesebben

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy. Általános és szervetlen kémia 10. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kémiai reakciókat hogyan lehet csoportosítani milyen kinetikai összefüggések érvényesek Mai témakörök a közös elektronpár létrehozásával

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

Szerkesztette: Vizkievicz András

Szerkesztette: Vizkievicz András Fehérjék A fehérjék - proteinek - az élő szervezetek számára a legfontosabb vegyületek. Az élet bármilyen megnyilvánulási formája fehérjékkel kapcsolatos. A sejtek szárazanyagának minimum 50 %-át adják.

Részletesebben

CHO H H H OH H OH OH H CH2OH HC OH HC OH HC OH CH 2

CHO H H H OH H OH OH H CH2OH HC OH HC OH HC OH CH 2 4. Előadás ukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak Történeti háttér Savas karakterű anyagok a sejtmagból 1869-71 DS a sejtmag fő komponense F. Miescher (Svájc) 1882 Flemming: Chromatin elnevezés Waldeyer:

Részletesebben

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük. 1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó

Részletesebben

Oldódás, mint egyensúly

Oldódás, mint egyensúly Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott =

Részletesebben

MITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet

MITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Molekuláris sejtbiológia: MITOCHONDRIUM külső membrán belső membrán lemezek / crista matrix Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Tudomány-történet

Részletesebben

Táplálkozási ismeretek. Fehérjék. fehérjéinek és egyéb. amelyeket

Táplálkozási ismeretek. Fehérjék. fehérjéinek és egyéb. amelyeket Táplálkozási ismeretek haladóknak I. Az előző három fejezetben megismerkedtünk az alapokkal (táplálék-piramis, alapanyag-csere, napi energiaszükséglet, tápanyagok energiatartalma, naponta szükséges fehérje,

Részletesebben

Aminosavak, peptidek, fehérjék. Béres Csilla

Aminosavak, peptidek, fehérjék. Béres Csilla Aminosavak, peptidek, fehérjék Béres Csilla Aminosavak Az aminosavak (más néven aminokarbonsavak) olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (- NH 2 ) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt

Részletesebben

A zsírok. 2013. április 17.

A zsírok. 2013. április 17. A zsírok 2013. április 17. Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb. Szophoklész: Antigoné 2013.04.17 i:am 2 Alapelveink Bölcsesség Tisztában lenni élettani alapismeretekkel Szemlélet

Részletesebben

AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK

AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK Az aminosavak olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (-NH2) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt előfordul. Felosztás A fehérjéket feloszthatjuk aszerint, hogy

Részletesebben

3. Sejtalkotó molekulák III.

3. Sejtalkotó molekulák III. 3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, posztszintetikus módosítások). Enzimműködés 3.1 Fehérjék A genetikai információ egyik fő manifesztálódása Számos funkció

Részletesebben

a III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja

a III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja 2009/2010. tanév I. forduló a III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja Versenyző neve:... évfolyama: Iskolája : Település : Felkészítő szaktanár neve:.. Megoldási útmutató A verseny feladatait nyolc

Részletesebben

A gyakorlat elméleti háttere A DNS molekula a sejt információhordozója. A DNS nemzedékről nemzedékre megőrzi az élőlények genetikai örökségét.

A gyakorlat elméleti háttere A DNS molekula a sejt információhordozója. A DNS nemzedékről nemzedékre megőrzi az élőlények genetikai örökségét. A kísérlet megnevezése, célkitűzései: DNS molekula szerkezetének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: színes gyurma, papírsablon Szükséges eszközök: olló, hurkapálcika, fogpiszkáló, cérna,

Részletesebben

Oldódás, mint egyensúly

Oldódás, mint egyensúly Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott K

Részletesebben

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat 5. sz. melléklet Kémia Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelethez a 6/2014. (I.29.) EMMI rendelet 3. mellékleteként kiadott és a 34/2014 (IV. 29)

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje A szénhidrátok a szervezet számára fontos, alapvető tápanyagok. Az emberi szervezetben

Részletesebben

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok

Részletesebben

Szerves kémiai és biokémiai alapok:

Szerves kémiai és biokémiai alapok: Szerves kémiai és biokémiai alapok: Másodlagos kémiai kötések: A másodlagos kötések energiája nagyságrenddel kisebb, mint az elsődlegeseké. Energiaközlés hatására a másodlagos kötések bomlanak fel először,

Részletesebben

ENZIMSZINTŰ SZABÁLYOZÁS

ENZIMSZINTŰ SZABÁLYOZÁS ENZIMEK 1833.: Sörfőzés kapcsán kezdtek el vele foglalkozni (csírázó árpa vizsgálata) valamilyen anyag katalizátorként működik (Berzelius, 1835.) 1850. körül: ez valamilyen N-tartalmú szervesanyag 1874.:

Részletesebben

ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ХІМІЇ Для вступників на ІІ курс навчання за освітньо-кваліфікаційним рівнем «бакалавр»

ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ХІМІЇ Для вступників на ІІ курс навчання за освітньо-кваліфікаційним рівнем «бакалавр» ЗАКАРПАТСЬКИЙ УГОРСЬКИЙ ІНСТИТУТ ІМ. Ф. РАКОЦІ ІІ КАФЕДРА МАТЕМАТИКИ ТА ІНФОРМАТИКИ II. RÁKÓCZI FERENC KÁRPÁTALJAI MAGYAR FŐISKOLA MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA TANSZÉK ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ХІМІЇ

Részletesebben

Fehérjeszerkezet, és tekeredés

Fehérjeszerkezet, és tekeredés Fehérjeszerkezet, és tekeredés Futó Kinga 2013.10.08. Polimerek Polimer: hasonló alegységekből (monomer) felépülő makromolekulák Alegységek száma: tipikusan 10 2-10 4 Titin: 3,435*10 4 aminosav C 132983

Részletesebben

LIPID ANYAGCSERE (2011)

LIPID ANYAGCSERE (2011) LIPID ANYAGCSERE LIPID ANYAGCSERE (2011) 5 ELİADÁS: 1, ZSÍRK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA + LIPPRTEINEK 2, ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA 3, ZSÍRSAVAK SZINTÉZISE 4, KETNTESTEK BIKÉMIÁJA, KLESZTERIN ANYAGCSERE 5, MEMBRÁN

Részletesebben

Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata

Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata /Bevezető/ Fotoszintézis Fény-szakasz: O 2, NADPH, ATP Sötétszakasz: Cellulóz keményítő C 5 2 C 3 (-COOH) 2 C 3 (-CHO) CO 2 Nukleotid/nukleinsav anyagcsere

Részletesebben

KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat)

KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül

Részletesebben

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK KABNSAV-SZÁMAZÉKK Karbonsavszármazékok Karbonsavak H X Karbonsavszármazékok X Halogén Savhalogenid l Alkoxi Észter ' Amino Amid N '' ' Karboxilát Anhidrid Karbonsavhalogenidek Tulajdonságok: - színtelen,

Részletesebben

KÉMIA. 10. évfolyamos vizsga

KÉMIA. 10. évfolyamos vizsga 10. évfolyamos vizsga A vizsga leírása: A vizsga csak szóbeli részből áll. A vizsgán két tételt kell húzni. Az A tétel a 9. évfolyam ismeretanyagára, a B tétel a 10. évfolyam ismeretanyagának a vizsga

Részletesebben

DNS, RNS, Fehérjék. makromolekulák biofizikája. Biológiai makromolekulák. A makromolekulák TÖMEG szerinti mennyisége a sejtben NAGY

DNS, RNS, Fehérjék. makromolekulák biofizikája. Biológiai makromolekulák. A makromolekulák TÖMEG szerinti mennyisége a sejtben NAGY makromolekulák biofizikája DNS, RNS, Fehérjék Kellermayer Miklós Tér Méret, alak, lokális és globális szerkezet Idő Fluktuációk, szerkezetváltozások, gombolyodás Kölcsönhatások Belső és külső kölcsöhatások,

Részletesebben

Érettségi szintfelmérő- feladatlap

Érettségi szintfelmérő- feladatlap Érettségi szintfelmérő- feladatlap Kedves Érettségiző és/vagy Érdeklődő! Ez a szintfelmérő segít abban, hogy felmérd tudásod, és visszajelzést ad arról is, hogyan állsz most a kémiával, milyen tudással

Részletesebben

Agrármérnök MSc KÖVETELMÉNYRENDSZER Alkalmazott biokémia SMKKB4011AN ALKALMAZOTT BIOKÉMIA A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE

Agrármérnök MSc KÖVETELMÉNYRENDSZER Alkalmazott biokémia SMKKB4011AN ALKALMAZOTT BIOKÉMIA A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE Agrármérnök MSc KÖVETELMÉNYRENDSZER Alkalmazott biokémia SMKKB4011AN A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. Előadás Az előadások látogatását nem ellenőrizzük, de mindenki számára ajánlott! Az

Részletesebben

A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció

A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet intermembrán tér Fe-S FMN NADH mátrix I. komplex: NADH-KoQ reduktáz

Részletesebben

Valin H 3 C. Treonin. Aszpartát S OH

Valin H 3 C. Treonin. Aszpartát S OH 2 Glicin C 3 Alanin C 3 Valin 3 C Leucin 2 2 2 C 3 Izoleucin 2 zerin 2 Treonin 2 Tirozin 2 Cisztein Metionin Aszpartát 2 C 3 2 Glutamát 2 2 Aszparagin 2 Glutamin 2 Arginin 2 2 2 2 2 Lizin isztidin Fenilalanin

Részletesebben

RNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek

RNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek RNS-ek RNS-ek 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek 3. Egy újonnan felfedezett RNS Világ: - szabályozó RNS-ek 4. Transzkripció Ősi

Részletesebben

BIOKÉMIA A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE

BIOKÉMIA A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE Biokémia (SMKKB4011XN) KÖVETELMÉNYRENDSZER Biotechnológus MSc A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. Előadás Az előadások való részvétel ajánlott! Az előadásokon és a gyakorlatokon elhangzottak

Részletesebben

CzB 2010. Élettan: a sejt

CzB 2010. Élettan: a sejt CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal

Részletesebben

A géntechnológia genetikai alapjai (I./3.)

A géntechnológia genetikai alapjai (I./3.) Az I./2. rész (Gének és funkciójuk) rövid összefoglalója A gének a DNS információt hordozó szakaszai, melyekben a 4 betű (ATCG) néhány ezerszer, vagy százezerszer ismétlődik. A gének önálló programcsomagként

Részletesebben

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói 1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

KÉMIA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok

KÉMIA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok KÉMIA 9 10. évfolyam Célok és feladatok A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással

Részletesebben

SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK

SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Szögletes zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. Alkánok, cikloalkánok

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor) 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor) JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A FOSZFOR ÉS VEGYÜLETEI - 3. periódus, V. oszlop, 3s 2 3p 3 ; Fehér vagy sárga foszfor és vörös foszfor.

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket!

SZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket! funkciós kimutatása molekulák csoport betűjele neve képlete helye 1. Írd a táblázatba a szénhidrátok összegképletét! általános képlet trióz tetróz 2. Mi a különbség az aldózok és a ketózok között? ALDÓZ

Részletesebben

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam 9-10. évfolyam A szakközépiskolában a kémia tantárgy keretében folyó személyiségfejlesztés a természettudományos nevelés egyik színtereként a hétköznapi életben hasznosulni képes tudás épülését szolgálja.

Részletesebben