AJÁNLOTT IRODALOM. A tárgy neve BIOKÉMIA I. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK, Biokémiai Tanszék Felelős oktató:
|
|
- Alexandra Farkas
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A tárgy neve BIOKÉMIA I. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK, Biokémiai Tanszék Felelős oktató: Dr Lehoczki Endréné Kredit 2 Heti óraszám 2 típus Előadás Számonkérés Kollokvium Teljesíthetőség feltétele Párhuzamosan feltétel Előfeltétel Kémia alapjai Helyettesítő tárgyak Periódus Tavaszi félév, évente Javasolt félév 2. félév Kötelező vagy kötelezően Biológus, biológia tanár, biológus laboratóriumi operátor választható AJÁNLOTT IRODALOM L. Stryer: Biochemistry, W.H. Freeman and Co. New York, 1995 Ádám Veronika: Orvosi biokémia, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2004 Bálint Miklós: Molekuláris biológia I. II. III. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002
2 A TANTÁRGY RÉSZLETES TEMATIKÁJA Bevezetés A biokémia az élőlények kémiai összetételével, az élő rendszerekben végbemenő kémiai változásokkal foglalkozik. Az élőlényekben előforduló vegyületek, biomolekulák szerkezetének, funkciójának ismertetésén túl törekszik, a szerkezet és funkció közötti összefüggések leírására, az életfolyamatok molekuláris szintű feltárására. Szemlélet módjában a kémiai ismereteket építi be a biológiai tudományba. A biokémia óriási ismeretanyagát a következő főbb csoportosításban tárgyaljuk: az élőlényekben előforduló molekulák kémiai szerkezetének és tulajdonságainak leíró jellegű ismertetése, és a funkcionális jellegű anyagcsere bemutatása. Figyelembe vesszük a biokémiának időközben kialakult új ágát a molekuláris biológiát. A tárgy keretében azokat az alapismereteket mutatjuk be, amelyekre további biológiai tárgyak: genetika, növény- és állatélettan, mikrobiológia stb. épülnek, ugyanakkor feltételezünk bizonyos kémiai alapismeretek meglétét, mivel a biomolekulákat ismertető részben csak a funkciók kialakulása szempontjából fontos tulajdonságokat tárgyaljuk. Az élő szervezetek felépítése Az élő szervezetek felépítése: biogén elemek, biomolekulák, biomolekulák hierarchiája. Az élő és élettelen rendszerek összehasonlítása. A víz tulajdonságai, szerkezete, szerepe. Víz, molekulák közötti kölcsönhatások, fontosabb kémiai kötéstípusok. Savak, bázisok, pufferek. Aszimmetria, konfiguráció, konformáció fogalma. Aminosavak, peptidek Fehérjéket felépítő aminosavak szerkezete, típusai és csoportosításuk. Az aminosavak elektrokémiai tulajdonságai és optikai sajátságaik. Aminosavak nomenklatúrája peptidekben, fehérjékben. A biokémia és a kiralitás. Ritka aminosavak előfordulása és szerepük. Aminosavak kimutatása, mennyiségi meghatározása. Aminosav összetétel meghatározása biológiai mintákból. A fingerprint technika, aminosav analizátor működésének alapja. Peptidek szerkezeti sajátosságai, előfordulásuk és biológiai funkcióik. Fehérjék szerkezete, szerkezet és funkció kapcsolata A peptid kötés jellemzése. Fehérjék szerkezeti szintjei: elsődleges, másodlagos, harmad- és negyedleges szerkezet. Fehérjék aminosav sorrendje, N- és C- terminális aminosavak fogalma és meghatározása. Fehérjék specifikus hasítása: enzimatikus és kémiai úton. Szekvencia meghatározása, átfedő peptidek segítségével. A másodlagos szerkezeti elemek: α-helix és β-lemez szerkezet. Szerkezeti motívumok, a domén fogalma és szerepe. A harmadlagos szerkezet 2
3 (fehérjék térszerkezete) kialakításában részt vevő kötések. A negyedleges szerkezet és stabilizálásában részt vevő kötések bemutatása. Aminosavak szerepe, részvétele az egyes szerkezeti szintek kialakításában. Fehérjék stabilitása, a szerkezetet fenntartó erők. Fehérjék denaturálása. Homológ fehérjék aminosav szekvenciája, szerkezete: különböző forrásból izolált citokrom c-k összehasonlítása. Fehérjék csoportosítása biológiai funkció, oldékonyság és összetétel szerint. Globuláris fehérjék szerkezete és működése mioglobin, hemoglobin és enzim példákon bemutatva. A hem csoport szerkezete, az oxigén kötése. A mioglobin szerkezete és működése. A hemoglobin szerkezete és működése, szekvenciális szabályozás értelmezése. Aminosavcserék következményei a hemoglobinban. Vázfehérjék A vázfehérjék mechanikai tulajdonságainak kialakítása. A vázfehérjék csoportosítása, az egyes szerkezeti típusok jellemzése: selyem fibroin, α-keratin, kollagén és elasztin szerkezete. A szerkezet és az egyes fehérjék tulajdonságainak kapcsolata. A kollagén felépítése, első, másod- és harmadlagos szerkezetének sajátosságai, előfordulása, szerkezeti stabilitását biztosító fontosabb kémiai kötések. A kollagén bioszintézise és lebontása. Az elasztin primer strukturájának jellegzetességei, szerkezete és stabilizálása. Szerkezet és funkció kapcsolata az elasztin molekulában. Fehérjék tisztítása, elválasztástechnikai módszerek Fehérjék izolálásának általános stratégiája. Fehérjék tisztítása és izolálása: oldékonyság különbségen alapuló eljárások és kromatográfiás módszerek. A fehérjék kisózása. Kristályosítás. A szerves oldószerek, a ph, és a hőmérséklet szerepe a fehérjék elválasztásánál. Adszorpciós, ioncserés, affinitás és gélkromatográfiás eljárások elméleti alapja és alkalmazhatósága fehérjék tisztítására. Az elektroforetikus technikák bemutatása és alkalmazhatósága homogén fehérjék előállítására és kimutatására. A natív és SDS-elektroforézis különböző felhasználási lehetőségei. Fehérjék molekulatömegének meghatározása. Az ultracentrifugálási módszer. A fehérjeszerkezet vizsgálati módszerei: optikai eljárások, röntgenkrisztallográfia, magmágneses rezonancia (NMR) vizsgálatok és szerepük a szerkezet megismerésében. Szénhidrátok Szénhidrátok általános jellemzői. Pentózok, hexózok a furanóz és a piranóz gyűrük szerkezete és konformációja. A fontosabb monoszacharidok áttekintése (glükóz, fruktóz, galaktóz, ribóz, dezoxiribóz kémiai sajátságaik és csoportosításuk, biológiai szerepük. Monoszacharidok származékai, a C- vitamin szerkezete. Diszacharidok (maltóz, szacharóz, laktóz) előfordulása, jelentősége. Poliszacharidok fontosabb képviselői: tartalék szénhidrátok: keményítő, glükogén és vázpoliszacharidok: cellulóz, sejtfalanyagok. Felépítés, lebontás. 3
4 Lipidek felépítése Lipidek csoportosítása molekula összetétel szerint, az egyes csoportok jelentősége. Az élőlényekben előforduló zsírsavak sokszínűsége: telített, telítetlen zsírsavak szerepe. A neutrális zsírok kémiai felépítése, lebontása: lipázok. Foszfogliceridek felépítése, típusai. Szfingolipidek jellemzése: ceramidok, szfingomielinek és glikolipidek felépítése. Terpének és származékaik- karotinoidok, vitaminok. Egyéb izoprénszármazékok, szteránvázas vegyületek fontosabb képviselői: szterinek (koleszterin), epesavak, hormonok. Mononukleotidok, polinukleotidok Mononukleotidok felépítése: purin és pirimidin vázas bázisok, nukleozidok, nukleotidok. Polinukleotidok: dezoxiribonukleinsavak szerkezete és típusai: A, B, és Z DNS. A DNS első és másodlagos szerkezete, a másodlagos szerkezet vizsgálata: hiperkrom, hipokrom effektus. A DNS harmadlagos szerkezete: relaxált körkörös, katenált, szuperhelikális. A DNS denaturációja és renaturációja. Nukleinsavak olvadáspontja. Ribonukleinsavak felépítése. A ribonukleinsavak típusai: mesenger, riboszómális és transzfer RNS-ek és funkcióik. Nukleinsavak izolálása. Ultracentrifugálási módszerek a nukleinsavak szétválasztására. A DNS elektroforézise. Biokatalízis, enzimek szerkezete és működése Biológiai folyamatok és a biokatalízis. A szabadenergia fogalma. Az enzimkatalízis lényege. Enzimek általános jellemzése: apoenzim, koenzim, prosztetikus csoport, holoenzim fogalma. Reakciók kinetikája és az enzimkatalízis. Aktivált állapot, reakciók aktiválási energiája. Az enzimszubsztát komplex kialakulásának molekuláris mechanizmusa: kulcs-zár, induced fit, fluktuációs fit mechanizmusok. Katalízis mechanizmusok: savbázis, kovalens, fémion katalízis, az átmeneti állapot stabilizálásával és elősegítésével, proximitás és orientációs hatások révén, elektrosztatikus kölcsönhatások révén. A katalízisben szerepet játszó tényezők: a hőmérséklet és a ph hatása az enzimaktivitásra. A Michaelis-Menten kinetika. A V max és a K M fogalma. Enzimreakciók gátlása Reverzibilis (kompetitiv, nemkompetitiv, unkompetitiv és vegyes típusú) gátlások. Aminosav oldalláncok szelektív és specifikus kémiai módosítása: az irreverzibilis gátlások áttekintése példákon. Az aktív centrum szerkezete és a katalízis mechanizmusa. Az aktív centrum felépítése és működése a lizozimnál és a szerin proteázoknál. Az enzimek osztályozása. 4
5 Az enzimműködés szabályozása Feed-back (visszacsatolás) és kooperáció útján. Allosztérikus enzimek: az összehangolt és szekvenciális modellek ismertetése. Szabályozás posztszintetikus módosítás útján kovalens kötések hasításával: tripszin, kimotripszin aktiválódása. Szabályozás reverzibilis posztszintetikus módosítás révén kovalens kötések létesítése: protein kinázok aktiválása és inaktiválása: az enzimműködés szabályozása foszforiláció és defoszforiláció segítségével. Koenzimek Koenzimek és vitaminok kapcsolata. Fontosabb oxido-reduktáz koenzimek szerkezete és működése: NAD, FAD, koenzim Q, citokromok. Az ATP mint koenzim felépítése, szerepe enzimatikus folyamatokban. Az anyagcsere folyamatok áttekintése Az élőlények energia igénye. Az energia és anyagforgalom kapcsolata. Energiatranszformálás és tárolás: energiatároló molekulák. Redoxpotenciál. Az anyagcsere vizsgálat módszerei. Energianyerés biológiai molekulák lebontásából. Glikolízis A glükóz anaerob lebontása: glikolízis. A glikolízis helye az intermedier anyagcserében. A lebontás első és második szakasza. Az egyes enzimatikus lépések jellemzése, a lépéseket kísérő energiaváltozás. A piruvát átalakulásának lehetőségei. Alkoholos erjedés. Egyéb erjedési típusok. A glükóz anaerob lebontásának energiamérlege. A glikolízis evolúciós jelentősége. A glükózlebontás szabályozása. A fruktóz és galaktóz belépése az anyagcserébe. A piruvát dehidrogenáz multienzim komplex Az acetil-koenzim A képződése piruvátból. A piruvát dehidrogenáz multienzim komplex (piruvát dehidrogenáz, dihidrolipoil-transzacetiláz, dihidrolipoil-dehidrogenáz) szerkezete és működése. Koenzimek (CoA, NAD + ) és prosztetikus csoportok (tiamin-pirofoszfát, liponsav, FAD) az enzimkomplexben. A piruvát dehidrogenáz multienzim komplex szabályozása anyagcsere intermedierekkel, valamint kináz és foszfatáz enzimekkel. A citromsav ciklus A glükóz lebontás aerob útja: citromsav ciklus. A citromsavciklus enzimei: citrát szintáz, akonitáz, izocitrát dehidrogenáz, szukcinil Co-A szintetáz, szukcinát dehidrogenáz, fumaráz, malát dehidrogenáz. Az α-keto-glutarát dehidrogenáz enzimkomplex felépítése. A citromsav ciklus szabályozási 5
6 pontjai. A citromsav ciklus központi helye az anyag- és energiaforgalomban. A citromsav ciklus intermedierjei, mint bioszintetikus utak prekurzorai. Kiegészítő (anaplerotikus) reakciók. A glioxilsav ciklus, előfordulása és jelentősége. A terminális oxidáció és oxidatív foszforiláció A biológiai energia felszabadítás: a terminális oxidáció. Redoxpotenciál és szabadenergia változás. Az energiát szolgáltató folyamatok lokalizációja és integrációja: a mitokondriumok szerepe. A mitokondriumok felépítése: protonés elektrontranszport a mitokondriumok belső membránjában. Az elektrontranszport lánc felépítése (NADH-Q reduktáz, CoQ, citokrom reduktáz, citokrom oxidáz). Az elektronok belépése NADH-ról és FADH 2 -ről. Az elektrontranszport inhibítorai. A proton pumpák és az elektron karrierek kapcsolata. A citokromok felépítése, konformációja. Az ATP szintetizáló komplex alegység szerkezete, az egyes alegységek funkciója. Az ATP szintézis mechanizmusa. Az ATP-ADP transzlokáz működése. A biológiai oxidáció egyes szakaszainak (főbb folyamatainak) áttekintése, jelentősége. A biológiai oxidáció energiamérlege. Az oxidatív foszforilálás szabályozása. Az extra-mitokondriálisan képződött NADH sorsa: ingák működése (malát - aszpartát és glicerol-foszfát - dihidroxi-aceton-foszfát rendszer). Fotosabb poliszacharidok anyagcseréje Poliszacharidok bekapcsolódása a glikolízisbe: a glükogén és a keményítő. A keményítő lebontása. A glükogén lebontása: a glükogén foszforiláz működése. A foszforiláz enzim szabályozása. A szabályozó kaszkád aktiválása és inaktiválása. A G fehérje szerkezete és szerepe. Elágazások megszüntetése a glükogén lebontás során. A foszfoglüko-mutáz és a glükóz-6-foszfatáz enzimek előfordulása, szerepe. 6
1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17
Élődi Pál BIOKÉMIA vomo; Akadémiai Kiadó, Budapest 1980 Tartalom Bevezetés 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Mi jellemző az élőre? 17. Biogén elemek 20. Biomolekulák 23. A víz 26.
RészletesebbenA felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek
A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok
RészletesebbenA piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós
A piruvát-dehidrogenáz komplex Csala Miklós szénhidrátok fehérjék lipidek glikolízis glukóz aminosavak zsírsavak acil-koa szintetáz e - piruvát acil-koa légz. lánc H + H + H + O 2 ATP szint. piruvát H
RészletesebbenA glükóz reszintézise.
A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt
RészletesebbenA bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának
RészletesebbenBIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai
BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA Novák-Nyitrai-Hazai A tankönyv elsısorban szerves kémiai szempontok alapján tárgyalja az élı szervezetek felépítésében és mőködésében kulcsfontosságú szerves vegyületeket. A tárgyalás-
Részletesebben09. A citromsav ciklus
09. A citromsav ciklus 1 Alternatív nevek: Citromsav ciklus Citrát kör Trikarbonsav ciklus Szent-Györgyi Albert Krebs ciklus Szent-Györgyi Krebs ciklus Hans Adolf Krebs 2 Áttekintés 1 + 8 lépés 0: piruvát
RészletesebbenElődi Pál. Biokémia. Negyedik kiadás
Elődi Pál Biokémia Negyedik kiadás Akadémiai Kiadó, Budapest 1989 Tartalom Bevezetés 21 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 23 Mi jellemző az élőre? (23) Biogén elemek (25) Biomolekulák
RészletesebbenDr. Mandl József BIOKÉMIA. Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek.
Dr. Mandl József BIOKÉMIA Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek Semmelweis Kiadó Semmelweis Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris
RészletesebbenCitrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció
Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:
RészletesebbenBIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)
BIOGÉN ELEMEK ELSŐDLEGES BIOGÉN ELEMEK(kb. 95%) ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK MAKROELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg MIKROELEMEK (NYOMELEMEK) (< 0,005%) I, Fe, Cu,
RészletesebbenBIOKÉMIA. levelezõ MSc számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE
levelezõ MSc számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE MKK 2009/2010. tanév, 1. félév KÖVETELMÉNYRENDSZER A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. A félév elismerésének feltétele S Az összes gyakorlat
RészletesebbenBevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak
Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét METABOLIZMUS III. LIPIDEK, ZSÍRSAVAK β-oxidációja Szerkesztette: Jakus Péter Név: Csoport: Dátum: Labor dolgozat kérdések 1.) ATP mennyiségének
RészletesebbenBIOKÉMIA ALPJAI SZTE TTK Biokémiai Tanszék Dr. Kiss Jánosné Dr. Deér Aranka Kredit 2 Heti óraszám 2 típus
A tárgy neve Meghirdető tanszék (csoport) Felelős oktató: BIOKÉMIA ALPJAI SZTE TTK Biokémiai Tanszék Dr. Kiss Jánosné Dr. Deér Aranka Kredit 2 Heti óraszám 2 típus Előadás Számonkérés Kollokvium Teljesíthetőség
RészletesebbenTöbb oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek
Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Hidroxikarbonsavak α-hidroxi karbonsavak -Glikolsav (kézkrémek) - Tejsav (tejtermékek, izomláz, fogszuvasodás) - Citromsav (citrusfélékben,
RészletesebbenKollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015
Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,
RészletesebbenOsztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév
Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.
RészletesebbenAgrármérnök MSc KÖVETELMÉNYRENDSZER Alkalmazott biokémia SMKKB4011AN ALKALMAZOTT BIOKÉMIA A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE
Agrármérnök MSc KÖVETELMÉNYRENDSZER Alkalmazott biokémia SMKKB4011AN A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. Előadás Az előadások látogatását nem ellenőrizzük, de mindenki számára ajánlott! Az
RészletesebbenBIOKÉMIA A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE
Biokémia (SMKKB4011XN) KÖVETELMÉNYRENDSZER Biotechnológus MSc A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. Előadás Az előadások való részvétel ajánlott! Az előadásokon és a gyakorlatokon elhangzottak
RészletesebbenMire költi a szervezet energiáját?
Glükóz lebontás Lebontó folyamatok A szénhidrátok és zsírok lebontása során széndioxid és víz keletkezése közben energia keletkezik (a széndioxidot kilélegezzük, a vizet pedig szervezetünkben felhasználjuk).
RészletesebbenTEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301)
Biokémia és molekuláris biológia I. kurzus (bb5t1301) Tematika 1 TEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301) 0. Bevezető A (a biokémiáról) (~40 perc: 1. heti előadás) A BIOkémia tárgya
RészletesebbenFehérjék. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet
Fehérjék Csoportosítás Funkció alapján Szerkezetük alapján Kapcsolódó nem peptid részek alapján Szintézisük Transzkripció - sejtmag Transzláció - citoplazma Poszttranszlációs módosítások (folding) - endoplazmatikus
RészletesebbenA biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András
A biokémia alapjai Wunderlich Lívius Szarka András Összefoglaló: A jegyzet elsősorban egészségügyi mérnök MSc. hallgatók részére íródott, de hasznos segítség lehet biomérnök és vegyészmérnök hallgatók
RészletesebbenEnergiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP
Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus Az energiaközvetítő molekula: ATP Elektrontranszfer, a fontosabb elektronszállító molekulák NAD: nikotinamid adenin-dinukleotid FAD: flavin adenin-dinukleotid
RészletesebbenNövényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata
Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata /Bevezető/ Fotoszintézis Fény-szakasz: O 2, NADPH, ATP Sötétszakasz: Cellulóz keményítő C 5 2 C 3 (-COOH) 2 C 3 (-CHO) CO 2 Nukleotid/nukleinsav anyagcsere
RészletesebbenBIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK)
BIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK) 1. Keresse meg a baloldali oszlopban található fehérje szerkezeti szintekre jellemző a jobboldali oszlopban lévő
RészletesebbenBiokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Mitokondrium. Fésüs László, Sarang Zsolt
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Mitokondrium Fésüs László, Sarang Zsolt Energiát (ATP) termelő sejtorganellum. Az ATP termelés oxigén fogyasztással (légzési lánc) és széndioxid termeléssel (molekulák
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje A szénhidrátok a szervezet számára fontos, alapvető tápanyagok. Az emberi szervezetben
RészletesebbenSzerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel:
Szerves Kémia II. TKBE0312 Előfeltétel: TKBE03 1 Szerves kémia I. Előadás: 2 óra/hét Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel: 22464 tpatonay@puma.unideb.hu A 2010/11. tanév tavaszi félévében az előadás
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenBIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak
BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható
RészletesebbenFarmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34
-06 Farmakológus szakasszisztens feladatok A 0/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított /006 (II. 7.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés
RészletesebbenGlikolízis. Csala Miklós
Glikolízis Csala Miklós Szubsztrát szintű (SZF) és oxidatív foszforiláció (OF) katabolizmus Redukált tápanyag-molekulák Szállító ADP + P i ATP ADP + P i ATP SZF SZF Szállító-H 2 Szállító ATP Szállító-H
RészletesebbenAz élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:
RészletesebbenA légzési lánc és az oxidatív foszforiláció
A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet intermembrán tér Fe-S FMN NADH mátrix I. komplex: NADH-KoQ reduktáz
RészletesebbenA szénhidrátok anyagcseréje. SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014.
A szénhidrátok anyagcseréje SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014. A szénhidrátok emésztése és felszívódása Táplálkozás: növényi keményítő, szacharóz, laktóz (tej, tejtermékek)
RészletesebbenIntegráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet
Integráció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Anyagcsere jóllakott állapotban Táplálékkal felvett anyagok sorsa szénhidrátok fehérjék lipidek
RészletesebbenTel: ;
BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT) Előadások anyaga: Dr. Pécs Miklós, Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr.
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenBIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT)
BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT) Előadások anyaga: Dr. Pécs Miklós, Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr.
RészletesebbenGlikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g
Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai
RészletesebbenBIOKÉMIA. agrármérnöki szak (egyetemi szint) számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE
agrármérnöki szak (egyetemi szint) számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE MKK 2007/2008. tanév, 2. félév KÖVETELMÉNYRENDSZER A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. Gyakorlat S Az összes (hat)
RészletesebbenAz enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai
2017. 02. 23. Dr. Tretter László, Dr. Kolev Kraszimir Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai 2017. február 27., március 2. 1 Mit kell(ene) tudni az előadás után: 1. Az enzimműködés termodinamikai
Részletesebbentranszláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék
Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti
RészletesebbenZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i
máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)
RészletesebbenBiotechnológiai alapismeretek tantárgy
Biotechnológiai alapismeretek tantárgy A biotechnológiai alapismeretek tantárgy magába foglalja a kémia, fizikai kémia és a biológia tantárgyak témaköreit. 1. A) Ismertesse az atomok elektronszerkezetét!
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok általános képlete (CH 2 O) n. A szénhidrátokat két nagy csoportra oszthatjuk:
RészletesebbenZsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i
Zsírsav szintézis Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P 2 i A zsírsav szintáz reakciói Acetil-CoA + 7 Malonil-CoA + 14 NADPH + 14 H = Palmitát + 8 CoA-SH + 7 CO 2 + 7
RészletesebbenAz enzimek katalitikus aktivitású fehérjék. Jellemzőik: bonyolult szerkezet, nagy molekulatömeg, kolloidális sajátságok, alakváltozás, polaritás.
Enzimek Az enzimek katalitikus aktivitású fehérjék Jellemzőik: bonyolult szerkezet, nagy molekulatömeg, kolloidális sajátságok, alakváltozás, polaritás. Az enzim lehet: csak fehérje: Ribonukleáz A, lizozim,
RészletesebbenENZIMSZINTŰ SZABÁLYOZÁS
ENZIMEK 1833.: Sörfőzés kapcsán kezdtek el vele foglalkozni (csírázó árpa vizsgálata) valamilyen anyag katalizátorként működik (Berzelius, 1835.) 1850. körül: ez valamilyen N-tartalmú szervesanyag 1874.:
RészletesebbenHemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly
Hemoglobin - myoglobin Konzultációs e-tananyag Szikla Károly Myoglobin A váz- és szívizom oxigén tároló fehérjéje Mt.: 17.800 153 aminosavból épül fel A lánc kb 75 % a hélix 8 db hélix, köztük nem helikális
RészletesebbenA kémiatanári zárószigorlat tételsora
1. A. tétel A kémiatanári zárószigorlat tételsora Kémiai alapfogalmak: Atom- és molekulatömeg, anyagmennyiség, elemek és vegyületek elnevezése, jelölése. Kémiai egyenlet, sztöchiometria. A víz jelentősége
RészletesebbenA szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
RészletesebbenKollokviumi vizsgakérdések BIOKÉMIABÓL OSZTATLAN TESTNEVELŐ TANÁRI Szak, Levelező tagozat 2015. A kérdés
Kollokviumi vizsgakérdések BIOKÉMIABÓL OSZTATLAN TESTNEVELŐ TANÁRI Szak, Levelező tagozat 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészei közül a vízről részletesen. 2. A sejtről általában,
RészletesebbenEnergiaforrásaink Szénvegyületek forrása
Energiaforrásaink Fototróf: fotoszintetizáló élőlények, szerves vegyületeket állítanak elő napenergia segítségével (a fényenergiát kémiai energiává alakítják át) Kemotróf: nem képes a fényenergiát megkötni,
RészletesebbenTRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL
TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL Az egyes biomolekulák izolálása kulcsfontosságú a biológiai szerepük tisztázásához. Az affinitás kromatográfia egyszerűsége, reprodukálhatósága
RészletesebbenA szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
RészletesebbenA cukrok szerkezetkémiája
A cukrok szerkezetkémiája A cukrokról,szénhidrátokról általánosan o o o Kémiailag a cukrok a szénhidrátok,vagy szacharidok csoportjába tartozó vegyületek. A szacharid arab eredetű szó,jelentése: édes.
RészletesebbenFehérjeszerkezet, és tekeredés
Fehérjeszerkezet, és tekeredés Futó Kinga 2013.10.08. Polimerek Polimer: hasonló alegységekből (monomer) felépülő makromolekulák Alegységek száma: tipikusan 10 2-10 4 Titin: 3,435*10 4 aminosav C 132983
RészletesebbenAz anyag- és energiaforgalom alapjai
Az anyag- és energiaforgalom alapjai Anyagcsere Tápanyagbevitel a szükségletnek megfelelően - test felépítése - energiaszükséglet fedezete Szénhidrátok, Zsirok, Fehérjék, Nukleinsavak, Munka+hő+raktározás
RészletesebbenA felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.
1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó
RészletesebbenA METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2014.10.01. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
RészletesebbenA METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2013.10.02. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
Részletesebbenneutrális zsírok, foszfolipidek, szteroidok karotinoidok.
Lipidek A lipidek/zsírszerű anyagok az élőlényekben előforduló, változatos szerkezetű szerves vegyületek. Közös sajátságuk, hogy apoláris oldószerekben oldódnak. A lipidek csoportjába tartoznak: neutrális
Részletesebben3. Sejtalkotó molekulák III.
3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, posztszintetikus módosítások). Enzimműködés 3.1 Fehérjék A genetikai információ egyik fő manifesztálódása Számos funkció
RészletesebbenA felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.
1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó
RészletesebbenA koleszterin és az epesavak bioszintézise
A koleszterin és az epesavak bioszintézise Koleszterin A koleszterin a biológia legkitüntetettebb kis molekulája. Tizenhárom Nobel-díjat ítéltek oda azon tudósoknak, aki karrierjük legnagyobb részét a
RészletesebbenKollokviumi vizsgakérdések BIOKÉMIÁBÓL OSZTATLAN TESTNEVELŐ TANÁRI Szak, Nappali tagozat 2017-től. Biokémia I.
Kollokviumi vizsgakérdések BIOKÉMIÁBÓL OSZTATLAN TESTNEVELŐ TANÁRI Szak, Nappali tagozat 2017-től Biokémia I. 1. Az atomok szerkezete, kötés típusok, szénatomok rendűsége, funkciós csoportok. 2. A szerves
RészletesebbenBevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak 8. hét
Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak 8. hét Biokatalízis (46-59. o.) Írta: Jakus Péter, Nagy Vera és Takátsy Anikó Név: Csoport: Dátum: Labordolgozat kérdések: 1. Milyen összefüggés van egy
Részletesebben12. évfolyam esti, levelező
12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,
RészletesebbenAZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE
AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN
Részletesebben7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2.
7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok, halmazállapot-változások 3. A levegő,
Részletesebben, mitokondriumban (peroxiszóma) citoplazmában
-helye: máj, zsírszövet, vese, agy, tüdő, stb. - nem a β-oxidáció megfordítása!!! β-oxidáció Zsírsav-szintézis -------------------------------------------------------------------------------------------
RészletesebbenAz edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin
Az edzés és energiaforgalom Rácz Katalin katalinracz@gmail.com Homeosztázis Az élő szervezet belső állandóságra törekszik. Homeosztázis: az élő szervezet a változó külső és belső körülményekhez való alkalmazkodó
RészletesebbenA fehérjék hierarchikus szerkezete
Fehérjék felosztása A fehérjék hierarchikus szerkezete Smeller László Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Biológiai funkció alapján Enzimek (pl.: tripszin, citokróm-c ) Transzportfehérjék
RészletesebbenSZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),
SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az
RészletesebbenElválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék
Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék Fő kutatási területek Enzimek vizsgálata mannozidáz amiláz OGT Analitikai kutatások Élelmiszer analitika Magas
Részletesebben,:/ " \ OH OH OH - 6 - / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / "CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere
- 6 - o / \ \ o / \ / \ () /,-\ ce/luló z 5zer.~ezere " C=,1 -- J - 1 - - ---,:/ " - -,,\ / " - ~( / \ J,-\ ribóz: a) r.yílt 12"('.1, b) gyürus íormája ~.. ~ en;én'. fu5 héli'(ef1e~: egy menete - 7-5.
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak Egy átlagos emberben 10-12 kg fehérje van, mely elsősorban a vázizomban található.
RészletesebbenAz élő anyagot felépítő kémiai elemek
BIOKÉMIA SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM Az élő anyagot felépítő kémiai elemek 1. Elsődleges biogén elemek (a sejtek tömegének 99 %-át adják). Makro elemek Másodlagos biogén elemek (0,005-1%-ban fordulnak elő
RészletesebbenBIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.
BIOKÉMIA Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár e-mail: sarkadi@mail.bme.hu Tudományterületi elhelyezés Alaptudományok (pl.: matematika, fizika, kémia, biológia) Alkalmazott tudományok Interdiszciplináris
RészletesebbenAz sejt gépei az enzimek. Az enzimek ezt az aktivációs energiagátat csökkentik.
Az sejt gépei az enzimek papír + O 2 füst + hamu + hő + CO 2 + H 2 O A kémiai reakciók mindig a szabadenergia csökkenés irányába mennek végbe. Miért nem alakul át minden anyag a számára legalacsonyabb
RészletesebbenA tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai
A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi
RészletesebbenKÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll.
KÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsáthatóság feltétele, hogy a félévközben
RészletesebbenÁLLATI BIOKÉMIA ÉS ÉLELMISZERKÉMIA A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE
Állati biokémia és élelmiszerkémia (SMKKB4011ÁN) KÖVETELMÉNYRENDSZER Állattenyésztési mérnök MSc A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. Elıadás Az elıadások látogatása mindenki számára ajánlott!
RészletesebbenA biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim. tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek
1 A biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek a./ Csak fehérjébıl állók b./ Fehérjébıl (apoenzim)
RészletesebbenGáspári Zoltán. Élő molekulák az élet molekulái
Gáspári Zoltán Élő molekulák az élet molekulái Invokáció Kajtár Márton 1929-1991 www.eotvoskiado.hu Élő és élettelen? Élő és élettelen: a kemoton Élő kémiai rendszer, de nem élőlény (Gánti, 1975) Autokatalitikus
RészletesebbenTartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T
1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok
RészletesebbenA MITOKONDRIÁLIS ENERGIATERMELŐ FOLYAMATOK VIZSGÁLATA
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Általános Orvostudományi Kar Debreceni Egyetem BIOKÉMIA GYAKORLAT A MITOKONDRIÁLIS ENERGIATERMELŐ FOLYAMATOK VIZSGÁLATA Elméleti háttér Dr. Kádas János 2015 A
Részletesebbenfolsav, (a pteroil-glutaminsav vagy B 10 vitamin) dihidrofolsav tetrahidrofolsav N CH 2 N H H 2 N COOH
folsav, (a pteroil-glutaminsav vagy B 10 vitamin) 2 2 2 2 pirimidin rész pirazin rész aminobenzoesav rész glutaminsav rész pteridin rész dihidrofolsav 2 2 2 2 tetrahidrofolsav 2 2 2 2 A dihidrofolát-reduktáz
RészletesebbenALLOSZTÉRIKUSAN SZABÁLYOZÓ METABOLITOK HATÁSA A PIRUVÁT-KINÁZ L és M IZOENZIMRE
ALLOSZTÉRIKUSAN SZABÁLYOZÓ METABOLITOK HATÁSA A PIRUVÁT-KINÁZ L és M IZOENZIMRE A glukóz piruváttá (illetve laktáttá) történő átalakulása során (glikolízis), illetve a glukóz reszintézisben (glukoneogenezis)
RészletesebbenEnzimek. Enzimek! IUBMB: szisztematikus nevek. Enzimek jellemzése! acetilkolin-észteráz! legalább 10 nagyságrend gyorsulás. szubsztrát-specificitás
Enzimek acetilkolin-észteráz! Enzimek! [s -1 ] enzim víz carbonic anhydrase 6x10 5 10-9 karbonikus anhidráz acetylcholine esterase 2x10 4 8x10-10 acetilkolin észteráz staphylococcal nuclease 10 2 2x10-14
RészletesebbenMITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet
Molekuláris sejtbiológia: MITOCHONDRIUM külső membrán belső membrán lemezek / crista matrix Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Tudomány-történet
RészletesebbenKÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll.
KÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsáthatóság feltétele, hogy a félévközben
RészletesebbenKÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll.
KÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsáthatóság feltétele, hogy a félévközben
RészletesebbenSZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket!
funkciós kimutatása molekulák csoport betűjele neve képlete helye 1. Írd a táblázatba a szénhidrátok összegképletét! általános képlet trióz tetróz 2. Mi a különbség az aldózok és a ketózok között? ALDÓZ
RészletesebbenA tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia
A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének
RészletesebbenA Berzsenyi Dániel Gimnázium 11.b osztály Biológia óra
ÉLETPÁLYAÉPÍTÉS A Berzsenyi Dániel Gimnázium 11.b osztály Biológia óra 2009-2010 MŰVELTSÉGTERÜLETI KAPCSOLÓDÁSOK Témakörök Kapcsolódó műveltségterület Óraszám Biokémiai folyamatok Ember a természetben
Részletesebben