BIOKÉMIA. agrármérnöki szak (egyetemi szint) számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE

Átírás

1 agrármérnöki szak (egyetemi szint) számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE MKK 2007/2008. tanév, 2. félév

2 KÖVETELMÉNYRENDSZER A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. Gyakorlat S Az összes (hat) gyakorlat elvégzése kötelezõ! S A gyakorlatok idõpontjait lásd alább! S A gyakorlatokon a köpeny használata és a jegyzet megléte kötelezõ mindenki számára!! KÖPENY ÉS JEGYZET NÉLKÜL A GYAKORLATON NEM LEHET RÉSZTVENNI!!!! S Az elrontott méréseket vagy a gyakorlatokat - hely, idõ és anyagi okok miatt - SEM CSERÉLNI, SEM PÓTOLNI NEM LEHET!!! S A gyakorlatokon résztvevõk minden gyakorlat elõtt (az elsô és utolsó gyakorlat kivételvel) rövid dolgozatot írnak az esedékes gyakorlat anyagából, valamint a gyakorlathoz kapcsolódó elméleti anyagból (a dolgozat a gyakorlatra való felkészülést méri, így utólag pótolni, megírni nem lehet!!!). S A gyakorlati feladatok eredményét (a kiadott útmutatók alapján) legkésôbb a gyakorlat végéig lehet elkészíteni és leadni. S A dolgozatot, valamint a gyakorlati feladatok eredményeit pontozzuk. A félév során a gyakorlaton összesen 20 pont szerezhetõ: Feladatok Max. pontszám Félévelismerés Gyakorlati dolgozatok Gyakorlati feladatok (4 x 2 pont) (6 x 2 pont) 8 pont 12 pont minimum 4 pont minimum 6 pont S Mind a gyakorlati dolgozatok pontjainak (8 pont), mind a gyakorlati feladatok pontjainak (12 pont) legalább 50%-át el kell érni külön-külön a félév elismeréséhez! 2. Elõadás Az elôadások látogatását a Tanszék nem ellenôrzi, de mindenki számára ajánlott!!!!!!!! Az elôadásokon elhangzottak a vizsga anyagát is képezik! 3. A félév elismerésének feltétele S Mind a hat gyakorlat sikeres elvégzése, S A gyakorlatokon a gyakorlati dolgozat pontok legalább 50%-ának megszerzése (min. 4 pont) valamint a gyakorlati feladat pontok legalább 50%-ának megszerzése (min. 6 pont). 1

3 KÖVETELMÉNYRENDSZER 4. Vizsga A vizsga írásbeli és szóbeli részekbôl áll, mely az esedékes napon kerül lebonyolításra. S A tananyagot az elôadásokon elhangzottak, valamint a kötelezô irodalmak képezik. S A vizsganap reggelén a NEPTUN-ban megadott idôpontban mindenkinek írásbeli vizsgát kell tennie, mely alapvetôen képletek, reakcióegyenletek és fogalmak ismeretét méri fel. A számítógép a kérdéseket személyreszólóan, de véletlenszerûen nyomtatja ki. S Az írásbeli vizsga 50% vagy az alatti teljesítése automatikusan elégtelen (1) vizsgajegyet eredményez. Az írásbeli vizsga 50% feletti teljesítése esetén a vizsgajegy elégséges (2), 75% feletti teljesítése esetén a vizsgajegy közepes (3). S Azok a hallgatók akik a közepes (3) írásbeli vizsga eredményét nem fogadja el, szóbeli vizsgát tehetnek. A szóbeli vizsga alkalmával az írásbeli vizsgán szerzett vizsgajegy törlôdik, a vizsgajegy kizárólag a szóbeli vizsgán produkált teljesítménybôl alakul ki: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). S A szóbeli vizsga az elôre kiadott tételjegyzék alapján történik. S A sikertelen szóbeli vizsga ismétlése újra az írásbeli vizsgával kezdôdik. 5. A vizsgák rendje S Az adott vizsganapokra a megadott létszámhatárig lehet jelentkezni a számítógépes rendszer segítségével (NEPTUN). S Vizsgázni csak indexszel és az adott vizsganapra érvényes jelentkezés esetén lehet. S A vizsgák a NEPTUN-ban megadott vizsganapokon és idôpontban kezdõdnek, mely idõpontra minden aznapi vizsgázónak meg kell jelennie a Tanszék gyakorlója elõtt. S Utóvizsgát az erre kijelölt vizsganapokon lehet kezdeményezni, de a vizsgaidõszak végén biztosítunk külön idõpontokat kizárólag utóvizsgákra. S Biokémia tárgyból a sikertelen vizsgát legalább 5 nap eltelte után lehet megismételni. Felhívjuk a hallgatók figyelmét arra, hogy a vizsga eredményes letételéhez folyamatos tanulásra van szükség! Képleteket és reakcióegyenleteket elsôsorban írásbeli gyakorlással lehet elsajátítani!!! Gödöllõ, január Dr. egyetemi docens tárgyfelelõs 2

4 AZ ELÕADÁSOK TEMATIKÁJA AZ ELÕADÁSOK TEMATIKÁJA (hétfõ, ; 213. terem) Óra Dátum Az elõadás címe Elõadó Az élõvilág építôelemei I: Aminosavak, peptidek, fehérjék. Az enzimek: Biológiailag aktív fehérjék és mûködésük. Termodinamika és az enzimkinetika alapjai. Az élõvilág építôelemei II: Lipidek és a biológiai membránok. Az élõvilág építôelemei III-IV: Mono-, oligo- és poliszaharidok. Nukleinsavak. A szén körforgása I. (lebontó folyamatok): Glikolízis, Citromsavciklus, terminális oxidáció és oxidatív foszforiláció. A szén körforgása II. (lebontó folyamatok): Glioxálsav ciklus, Cori-kör, pentóz-foszfát ciklus, lipidek lebontása. A szén körforgása III. (felépítô folyamatok): Calvin ciklus, glükoneogenezis, lipidek bioszintézise. A nitrogén körforgása: Aminosavak lebontása és bioszintézise, ureaciklus, nitrogénanyagcsere. Nukleinsavak bioszintézise: Replikáció, transzkripció Fehérjék bioszintézise: Transzláció. Géntechnológia és biotechnológia: Lehetõségek és realitások. Szabályozás: Az élõ folyamatok szabályozása és a hormonok. Összefoglalás, eligazítás. Sajgó Mihály Sajgó Mihály Kötelezõ irodalom: 1. Boross L. - Sajgó M. (2003): A biokémia alapjai; Bp. Mezõgazdasági kiadó Ajánlott irodalom: 2. Gombkötô G. - Sajgó M. (1985): Biokémia Mezôgazdasági Kiadó, Budapest 3. Elôdi P. (1981): Biokémia; Akadémiai Kiadó, Budapest 4. Bíró E. (1985) : Biokémia I.-II.; ELTE jegyzet 5. Stryer (1993): Biochemistry; W.H.Freeman & Co New York 6. Lehninger (1993) : Principles of Biochemistry; Worth Publishers, New York 3

5 A GYAKORLATOK TEMATIKÁJA A GYAKORLATOK FELADATAI 1. Gyakorlat (2pont) 1.1. Feladat: A roncsolat nitrogéntartalmának meghatározása Parnass-Wagner módszerrel 1.2. Feladat: A roncsolat nitrogéntartalmának meghatározása kvantitatív ninhidrin reakcióval 2. Gyakorlat (2pont) 3.1. Feladat: Búzaliszt nedves sikértartalmának meghatározása 3.2. Feladat: Kazein elõállítása tejbõl 3. Gyakorlat (2pont) 4.1. Feladat: Zsírok és olajok savszámának meghatározása 4.2. Feladat: Zsírok és olajok elszappanosítási- és észterszámának meghatározása 4.3. Feladat: Zsírok és olajok jód-brómszámának meghatározása 4. Gyakorlat (2pont) 5.1. Feladat: Szénhidrátok minõségi vizsgálata A szénatomszám kimutatása Bial-próbával Aldóz és ketóz megkülönböztetése Szelivanov-próbával A redukáló jelleg kimutatása Mono- és diszaharid megkülönböztetése Barfoed-próbával Poliszaharidok kimutatása jód-próbával Az ismeretlen szénhidrát típusának meghatározása 5.2. Feladat: Szénhidrátok mennnyiségi meghatározása Gyümölcsnedv cukortartalmának refraktometriás meghatározása Cukoroldat koncentrációjának polarimetriás meghatározása Cukrok mennyiségi meghatározása Schoorl-módszer alapján 5. Gyakorlat (2pont) 6.1. Feladat: Nyálamiláz aktivitás szemikvantitatív meghatározása 6. Gyakorlat (2pont) 2.1. Feladat: Fehérjemeghatározás UV fényelnyelés alapján 2.2. Feladat: Fehérjemeghatározás BIURET reagenssel 2.3. Feladat: Fehérjemeghatározás FOLIN-CIOCALTEU reagenssel A gyakorlatokra való felkészülés: a kiadott sokszorosított anyagokból, valamint a gyakorlathoz tartozó elméleti anyagból. FIGYELEM!!!!!!! A kiadott gyakorlatok leírását minden hallgatónak a gyakorlatra el kell hozni!!!! Minden gyakorlat elején - az elsô gyakorlat kivételével - dolgozatot írunk (2 pont). A gyakorlaton számon kérjük a kísérletekhez szorosan hozzátartozó elméleti anyagrészeket is. Ezeket az elméleti órán elhangzott elõadások anyagából valamint a kötelezõ és az ajánlott irodalomból lehet elsajátítani. 4

6 IDÔBEOSZTÁS A GYAKORLATOK ÉS AZ ELÔADÁSOK IDÕBEOSZTÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA Óra Hétfô Kedd Szerda Csütörtök Péntek 8:15-9:45 10:00-11:30 Növ.védelem és környezet KM BSc II sz Szerves és Biokémia Állat BSc I sz Szerves gyak KM BSC I 2.hét 2.csop 11:45-13:15 Szerves gyak KM BSC I 1.hét 4.csop Szerves gyak KM BSC I 2.hét 3.csop Szerves kémia KM BSc I. II. elõadó 13:30-15:00 Biokémia egyetemi III. 213.sz Szerves gyak KM BSC I 2.hét 1.csop 15:15-16:45 Biokémia gyak. Növvéd kémia egyetemi 1.hét IV. 17:00-18:30 2.hát 5

7 A GYAKORLATOK IDÔBEOSZTÁSA A GYAKORLATOK IDÕBEOSZTÁSA Biokémia gyakorlatok Gyakorlat Idõpont Hely Gyakorlatvezetõ 1. gyakorlat 1.1. feladat 1.2. feladat 2. gyakorlat 3.1. feladat 3.2. feladat 3. gyakorlat 4.1. feladat 4.2. feladat 4.3. feladat 4. gyakorlat 5.1. feladat 5.2. feladat 5. gyakorlat 6.1. feladat 6. gyakorlat 2.1. feladat 2.2. feladat 2.3. feladat február tanszéki gyakorló február tanszéki gyakorló március tanszéki gyakorló március tanszéki gyakorló április tanszéki gyakorló április tanszéki gyakorló

8 KÉPLETJEGYZÉK MEGTANULANDÓ KÉPLETEK, RKCIÓEGYENLETEK! Az élô szervezetekben elôforduló aminosavaknak és! Az aminosavak reaktív csoportjainak reakcióiban szereplô képletek és reakcióegyenletek.! Di- és tripeptidek és fontosabb polipeptidek képletei.! A fehérjék szerkezeti felépítésében résztvevô, a konformáció fentartásában szerepet játszó kölcsönhatások képletei.! A lehetséges nukleozidoknak, nukleotidoknak, dinukleotidoknak, koenzimeknek és származékaiknak, tautomer formáinak képletei, H-hidak a nukeinsavakban.! Aldo- és ketotriózok, aldo- és ketotetrózok, aldo- és ketopentózok, aldo- és ketohexózok, aldo- és ketoheptózok és származékaiknak képletei (nyíltláncú és gyûrûs forma).! A ciklofélacetál gyûrû kialakulása képlettel. Di-, tri- és poliszacharidok és! Zsírsavak, zsíralkoholok, terpének, karotinok, karotinoidok, szteránvázas vegyületek, prosztaglandinok, viaszok, trigliceridek (zsírok, olajok), foszfatidok, szfingolipidek, glikolipidek, szterol-észterek és! Vitaminok, hormonok, alkaloidok, klorofill, hem váz, valamint ezen vegyületek egyszerû származékaiknak képletei.! A glikolízis folyamatában szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû! A glikogén szintézisben és lebontásban szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû származékaiknak képletei.! A glükoneogenezisben szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû! A pentóz-foszfát ciklusban szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû! A citrátciklusban szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû! A terminális oxidáció és oxidatív foszforilációban szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû! A Calvin-ciklusban szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû! A Cori-körben szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû! A glioxálsav ciklusban szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû! A karbamid ciklusban szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû! A zsírsavak bioszintézisében és lebontásában szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû! Az aminosavak bioszintézisében és lebontásában szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû! A transzaminálás alapreakcióinak reakcióegyenletei, vegyületei és egyszerû! A DNS, RNS és fehérjeszintézisben szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû származékaiknak képletei. A trns vázlatos szerkezete.! A géntechnológia és biotechnológia tárgykörében szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû! Az izommûködésben szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû + Az elõadásokon és a gyakorlatokon elõforduló egyéb képletek és reakcióegyenletek, valamint a tankönyvben a tételekhez kapcsolódó további képletek és reakcióegyenletek (ami esetleg kimaradt)! 7

9 VIZSGATEMATIKA VIZSGATEMATIKA S Az aminosavak, általános jellemzésük, felépítésük, csoportosításuk, disszociációjuk S Az aminosavak kimutatása. Az aminosavak reaktív csoportjainak specifikus reakciói S A peptidkötés. A fehérjék szerkezeti felépítése. Szerkezeti szintek S A peptidkötés enzimes hasítása, a fehérje és peptidszerkezet meghatározásának elve S Fehérjék funkciós csoportjai, szerepük a szerkezet fenntartásában és az enzimaktivitásban S A biokémiai folyamatok termodinamikai alapjai: a szabadenergia és a biológiai folyamatok kapcsolata S A biokatalízis: enzimreakciók hatásmechanizmusa, a Michaelis-Menten elmélet alapjai S Az enzimreakciók gátlása: a gátlások mechanizmusa, kinetikája, típusai S A lipidek szerkezete és csoportosításuk. A biológiai membránok felépítése és funkciója S Nukleotidok és nukleozidok: szerkezetük és biológiai szerepük S A glikolízis folyamata: a glikogéntõl a piroszõlõsavig S A glikolízis anaerob útja: a tejsavas és alkoholos erjedés S A glikolízis és energiamérlege S A piroszõlõsav oxidációja: a citrát ciklus S A glükoneogenezis: a piroszõlõsavtól a glikogénig S A glükóz direkt oxidációja: a pentóz-foszfát ciklus és szerepe az anyagcserefolyamatokban S A terminális oxidáció és az oxidatív foszforiláció. Energiamérleg. A citokrómok szerepe S A lipidek, zsírok, zsírsavak lebontása, a â-oxidáció és energiamérlege S A lipidek, zsírok, zsírsavak bioszintézise S Az ammónia beépülése: a transzaminálás folyamatai, a glutaminsav szerepe S Az ammónia ürítése: a karbamidciklus (ureaciklus, ornitin-ciklus) S A DNS és az RNS felépítése, típusai, biológiai szerepük S A genetikai kód és jellemzõi, az információátadás folyamata, a centrális dogma S A DNS megkettõzõdése: a replikáció mechanizmusa S A fehérjeszintézis mechanizmusa: a transzkripció (átírás) S A fehérjeszintézis mechanizmusa. a transzláció (fordítás) S A genetikai manipuláció molekuláris alapjai, a restrikciós enzimek, a biotechnológia S Szabályozás az enzimaktivitás szintjén. A visszacsatolási gátlás és az allosztéria, kovalens módosítás S Szabályozás az enzimtermelés szintjén: az operon modell, az enzimindukció, enzimrepresszió és a katabolit represszió S A ciklikus AMP (camp) és szerepe a szabályozási folyamatokban S A koenzimek és szerepük az enzim-katalizált oxidációs-redukciós valamint a transzfer folyamatokban S Nagyenergiájú kötések, típusaik és bioszintézisük S Ingarendszerek (glicerofoszfát, malát-aszpartát) és szerepük a biológiai folyamatokban S Aktiválási folyamatok a bioszintézisben S Az izommûködés molekuláris mechanizmusa 8