Szénhidrátok II. Diszacharidok. Redukáló diszacharidok OH O H H OH H H OH
|
|
- Zita Szekeres
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Diszacharidok Szénhidrátok II. (ligo- és poliszacharidok) két monoszacharid egységbıl víz kilépésével keletkeznek (glikozid típusú vegyületek) redukáló diszacharidok: glikozidos + alkoholos (szabad glikozidos -csoportot tart. redukálnak, pl. adják a Fehling-próbát, mutarotálnak) nem redukáló diszacharidok: két glikozidos -csoportból (nincs szabad glikozidos -csop. nem redukálnak és nem mutarotálnak) Egyes ábrákat a Lehninger Principles of Biochemistry (D. L. Nelson, M.M. ox, 5 th ed.) c. könyvbıl vettünk át. Redukáló diszacharidok félacetál 2 2 α-d-glükóz hidrolízis alkohol β-d-glükóz kondenzáció acetál félacetál Maltóz (β-anomer) α-d-glükopiranozil-(1 4)-β-D-glükopiranóz a keményítı hidrolízisterméke ellobióz (β-anomer) β-d-glükopiranozil-(1 4)-β-D-glükopiranóz a cellulóz hidrolízisterméke
2 A glikozidos -csoportok térállása eltérést hoz létre a két diszacharid térszerkezetében! mutarotáció - adja a Fehling-reakciót β-glikozidos kötés 2 α-glikozidos kötés 2 ellobióz (β-anomer) β-d-glükopiranozil-(1 4)-β-D-glükopiranóz cellobióz (β-anomer) maltóz (β-anomer) A cellobióz (β-anomer) és a maltóz (β-anomer) térszerkezete 3 cellobióz egység 3 maltóz egység Laktóz (α-anomer) β-d-galaktopiranozil-(1 4)-α-D-glükopiranóz Tejcukor: az emlısök tejében 5-8%-ban fordul elı
3 2 D-galaktóz 2 β-glikozidos kötés D-glükóz A laktóz (β-anomer) térszerkezete Nem redukáló diszacharidok Szacharóz α-d-glükopiranozil-(1 2)-β-D-fruktofuranozid Szacharóz vagy szukróz (nád- vagy répacukor, kristálycukor) A szacharóz bioszintéziséhez UDP-glükóz szükséges! trióz-foszfát (a kloroplasztból) Fruktóz-6-foszfát uridin-difoszfo-glükóz Szacharóz-6-foszfát szintetáz 2 2 szacharóz [α] D = α-d-glükopiranóz [α] D = β-d-fruktofuranóz [α] D = -92 Invertálás: szacharóz hidrolízise (a forgatóképesség elıjelet vált) Invert cukor: a képzıdı Glc és Fru elegye Szacharóz-6-foszfát
4 ligoszacharidok Szabad oligoszacharidok D-galaktóz Néhány (3-15) monoszacharid összekapcsolódásával jönnek létre. Az alegységeket glikozidos kötéseket kapcsolják össze. 2 D-glükóz D-fruktóz 2 Raffinóz Szabad oligoszacharidok iklodextrinek N N 3 N N 2 N N 2 sztreptidin L-sztreptóz α-ciklodextrin 2 N 3 2-dezoxi-2-metilamino-α-Lglükopiranóz Sztreptomicin (antibiotikum)
5 ligoszacharidok a sejtmembrán felszínén Vírus Baktérium Limfocita ligoszacharid lánc Plazmamembrán protein P-szelektin Glikolipid ligoszacharidok sokkal többféle kombinációban létrejöhetnek, mint pl. peptidek ligoszacharidok a fehérjékben: glikoproteinek (1-85%: Glc, Gal, Man, Fuc, N-acetil-Glc-amin, N-acetil-neuraminsav) monomerösszetétel szerkezet izomerek száma peptidek szacharidok X 2 dimer 1 11 X 3 trimer XYZ trimer Piranóz-győrőkkel számolva. (Biochem. Soc. Symp., , 3.)
6 Mannózban gazdag glikoproteinek: Összetett glikoproteinek: Szialil-Lewis X tetraszacharidok 3 N N N-acetil-neuraminsav receptorok alkotója, fıleg fehérvérsejtek felületén Egy glikoprotein térbeli szerkezete
7 Vércsoport Kaphat Adhat Poliszacharidok -antigén 0 0 0, A, B, AB omopoliszacharidok Nem elágazó Elágazó eteropoliszacharidok Kétféle monomer, nem elágazó Többféle monomer, elágazó A A, 0 A, AB A-antigén B B, 0 B, AB B-antigén Tartalék tápanyagok: keményítı (/amilóz, amilopektin/ növényvilág) glikogén (állatvilág) Nemredukáló vég A keményítı szerkezete Vázszénhidrátok: cellulóz (növényi rostok fı része) kitin (ízeltlábúak külsı váza, gombák sejtfala) amilóz (20-30%) Redukáló vég amilóz Glikózaminoglikánok (GAG, mukopoliszacharidok): (kocsonyás, síkos jellegőek, a sejtek között kötı- illetve kenıanyagként szerepelnek) hialuronsav (ízületi folyadék) kondroitin (szem csarnokvize) kondroitin-szulfátok (porcok, csontok) heparin (tüdı) dermatán-szulfát (bır) elágazás fı lánc elágazási pont amilopektin (70-80%) Nemredukáló végek Redukáló végek amilopektin Elágazási pontok: Glc-egységenként
8 Az amilóz szerkezete A glikogén szerkezete Nemredukáló vég α-1,6 kötés α-1,4 kötés (α1 4) kapcsolt D-glükóz egységek Elágazási pontok: 8-12 Glc-egységenként (jóddal vörösbarna színreakciót ad) (jóddal kék zárványvegyületet alkot) A cellulóz szerkezete α-1,6 kötés α-1,4 kötés (β-1 4)-kötéső D-glükóz egységek A glikogén elágazó szerkezetének részlete
9 ellulóz (β-1,4-kötések) Keményítı és glikogén (α-1,4-kötések) 3 cellobióz-egység (a cellulóz részlete) 3 maltóz-egység (az amilóz részlete) A kitin szerkezete N-acetil-glükózamin β(1 4)-kötéső homopolimerje Ez a gomba a fában lévı cellulóz lebontásával nyeri a glükózt.
10 Glikózaminoglikánok (mukopoliszacharidok) szerkezete hosszú, nem elágazó láncú negatív töltéső ismétlıdı diszacharid egységekbıl áll (GlcNAc, GalNAc, uronsavak) helikális konformációjú vizes oldatuk nagy viszkozitású Mukopoliszacharidok (GAG) szerkezete Glikózaminoglikán Diszacharidok száma lánconként ialuronát ~ Ismétlıdı diszacharid 2 Glikózaminoglikán Diszacharidok száma lánconként Ismétlıdı diszacharid ( 2 S 3 : 6-szulfát) D-glükuronsav hialuronsav N 3 N-acetil-D-glükózamin n Kondroitin-4- szulfát ialuronsav ízületi folyadék
11 3 S 2 Glikózaminoglikán Diszacharidok száma lánconként Ismétlıdı diszacharid kondroitinszulfát Kondroitin-6-szulfát N 3 n eparin idrolízisekor D-galaktózamin, glükuronsav, ecetsav és kénsav keletkezik. kondroitin: szem csarnokvize kondroitin-szulfátok: porcok, csontok A legfontosabb glikózaminoglikánok 3 S 2 S 3 glükuronsav--szulfát eparin heparin NS 3 glükózamin-n-szulfát n GAG hialuronsav dermatánszulfát kondroitinszulfátok heparin az ismétlıdı diszacharid építıkövei D-glükuronsav N-acetil-glükózamin (β1 3) D-glükuronsav N-acetil-galaktózamin (β1 3) D-glükuronsav vagy L-iduronsav N-acetil-galaktózamin (β1 3) D-glükuronsav vagy L-iduronsav N-acetil-glükózamin (α1 4) egyéb monoszacharid D-galaktóz D-xilóz D-galaktóz D-xilóz D-galaktóz D-xilóz - mólonkénti szulfáttartalom - 0,2-0,3 1,0-2,0 2,0 3,0 moláris tömeg (g/mol) elıfordulás kötıszövet, üvegtest, köldökzsinór, porcogó porcogó, bır, csont, érfal bır, inak, érfal, szívbillentyő tüdı, máj érfal Véralvadásgátló a tüdıben, a májban, artériákban keratánszulfát D-galaktóz N-acetil-glükózamin (β1 4) D-galaktózamin D-mannóz L-fukóz sziálsavak 0,9 1, porcogó, szaruhártya, porckorong
12 A GAG-k a kötıszövetben membránfehérjékhez kovalensen kötıdve proteoglikánokat (mukoproteinek) alkotnak. A baktériumok sejtfalának felépítése (poliszacharid-peptid komplex) ( kémcsıkefe szerkezet) N-acetil-glükózamin (GlcNAc) N-acetil-muraminsav (Mur2Ac) ialuronát (akár ismétlıdı diszacharid) A lizozim itt hasítja Keratánszulfát Kondroitinszulfát Kapcsolódó fehérje ordozó fehérje Redukáló vég Pentaglicin keresztkötés L-Ala D-Glu L-Lys D-Ala Összefoglalás: di- és poliszacharidok Diszacharidok: a glikozidos kötés sztereokémiája redukáló (maltóz, cellobióz, laktóz) nem redukáló (szacharóz) ligoszacharidok: szabad oligoszacharidok (raffinóz, sztreptomicin, ciklodextrinek) a sejt felszínén kötött oligoszacharidok (glikoproteinek, sziálsavak szerepe) Poliszacharidok: tartalék tápanyagok (keményítı, glikogén) vázszénhidrátok (cellulóz, kitin) glikózaminoglikánok (hialuronsav, kondroitinek, heparin, dermatán)
Szénhidrátok I. (Carbohydrates)
sztályozás: Szénhidrátok I. (arbohydrates) Polihidroxi-aldehidek (aldózok) vagy polihidroxi-ketonok (ketózok) és származékaik. általános képlet: ( ) n / n ( ) m ; n, m 3 (egész számok) monoszacharidok:
RészletesebbenPolihidroxi-aldehidek vagy -ketonok, vagy ezek származékai. Monoszacharid: polihidroxi-keton vagy -aldehid
Szénhidrátok Polihidroxi-aldehidek vagy -ketonok, vagy ezek származékai. Általános képletük: ( 2 ) n ahol n 3 Monoszacharid: polihidroxi-keton vagy -aldehid ligoszacharid: 2 10 monoszacharid glikozidkötéssel
RészletesebbenSzénhidrátok. alkoholos hidroxil formil karbonil éter
Szénhidrátok A szénhidrátok a természetben leggyakrabban előforduló szénvegyületek. Összetételük C n (H 2 O) m. Régebben összetételük alapján azt hitték, hogy a szénnek vízzel alkotott vegyületei, hidrátjai.
Részletesebben1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei
1. Bevezetés Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1.1 Mi az élet? Definíció Alkalmas legyen különbségtételre élő/élettelen közt Ne legyen túl korlátozó (más területen
RészletesebbenA szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.
Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok
RészletesebbenR-OH H + O H O H OH H O H H OH O H OH O H OH H H
3. Előadás ligo- és poliszacharidok Diszacharidok Definició: Két monoszacharid kapcsolódása éter kötéssel Leírás: Összetevők, kötéstípus, térállás R- + R glikozid Csoportosítás a kötésben résztvevő C-atomok
RészletesebbenR-OH H + O H O H OH H O H H OH O H OH O H OH H H
3. Előadás ligo- és poliszacharidok Diszacharidok Defiició: Két mooszacharid kapcsolódása éter kötéssel Leírás: Összetevők, kötéstípus, térállás R- + R glikozid Csoportosítás a kötésbe résztvevő C-atomok
RészletesebbenSzénhidrátok és glikobiológia
Szénhidrátok és glikobiológia A leggyakoribb monoszaccharidok és rövidítésük nómenklatúra: Arabinóz Ara Fruktóz Fru Fukóz Fuc Galaktóz Gal Glükóz Glc (Dextróz) Mannóz Man Ramnóz Rha Ribóz Rib Xilóz Xyl
RészletesebbenLipidek. Lipidek. Viaszok. Lipidek csoportosítása. Csak apoláros oldószerben oldódó anyagok.
Lipidek sak apoláros oldószerben oldódó anyagok. Lipidek (ak és származékaik, valamint olyan vegyületek, amelyek bioszintézisükben vagy biológiai szerepükben összefüggenek velük + szteroidok, zsíroldható
RészletesebbenA szénhidrátkémia kisszótára:
A szénhidrátkémia kisszótára: akirális: királis tulajdonággal nem rendelkező molekula anomer -atom: a ciklofélacetál gyűrűben a heteroatom melletti -atom, amelyhez a glikozidos kapcsolódik. antipód: enantiomer
RészletesebbenA biomassza összetétele
A biomassza összetétele A Földön évente újratermelődő biomassza mintegy 200 milliárd tonna/év tömegűnek becsülhető. Biomass 1. Carbohydrates 2. Lignans 3. Fats, Terpenoids, Proteins, Nucleic acids Szénhidrátok
RészletesebbenA tárgy neve: Sejttani alapismeretek (Basis of Cellbiology) TBBE5000
A tárgy neve: Sejttani alapismeretek (Basis of Cellbiology) TBBE5000 A tantárgyfelelős neve: Revákné Dr. Markóczi Ibolya A tárgy oktatójának neve/tanszéke: Revákné Dr. Markóczi Ibolya/TTK Ökológia tanszék
RészletesebbenIX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok)
IX Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) A szénhidrátok polihidroxi-aldehidek, polihidroxi-ketonok vagy olyan vegyületek, amelyek hidrolízisekor az előbbi vegyületek keletkeznek Növényi és
RészletesebbenTermészetes polimer szerkezeti anyagok: Makromolekulák
POLIMERTECHNIKA TANSZÉK Dr Morlin Bálint Természetes polimer szerkezeti anyagok: Makromolekulák 2015. Február 16. Természetes szerkezetépítő polimerek Házi feladat: Témaválasztás 4. hét, Leadás 13. hét
RészletesebbenAz élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:
Részletesebben3. Előadás. Oligo- és poliszacharidok
3. Előadás ligo- és poliszacharidok Szénhidrátok Legnagyobb mennyiségben előforduló szerves anyagok: szénhidrátok, 100 milliárd tonna, évente újratermelődő biomassza. Egyéb: fehérje, nukleinsav, zsirok
RészletesebbenAlapvető képletek Sejtbiológiából. Készítette: Szalóki Gábor
Alapvető képletek Sejtbiológiából Készítette: Szalóki Gábor Általános képletek: név képlet képlet Éter R R R' R Félacetál Alkohol és aldehid csoport reakciója R R' Tiofélacetál Észter R S RR R R' R' Lakton
RészletesebbenSzerves kémia II. kommunikációs dosszié SZERVES KÉMIA II. ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS LEVELEZİ TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
SZERVES KÉMIA II. ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS LEVELEZİ TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŐSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI TANSZÉK Miskolc, 2008 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás, tárgyjegyzı,
Részletesebben3. Előadás. Oligo- és poliszacharidok
3. Előadás ligo- és poliszacharidok Szénhidrátok Legnagyobb mennyiségben előforduló szerves anyagok: szénhidrátok, 100 milliárd tonna, évente újratermelődő biomassza. Egyéb: fehérje, nukleinsav, zsirok
Részletesebben2011.02.21. Royal Jelly (Méhanya-pempő) Első Magyar Apiterápia Konferencia Budapest. Medicus curat, natura sanat.
Első Magyar Apiterápia Konferencia Budapest A Méhanya-pempő összetevői és azok mézben történő feldolgozásának kérdései Dr. Sebők Péter Dietetikus, méhész Pécs Royal Jelly (Méhanya-pempő) Az anya súlya
RészletesebbenSZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),
SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az
RészletesebbenCHO CH 2 H 2 H HO H H O H OH OH OH H
2. Előadás A szénhidrátok kémiai reakciói, szénhidrátszármazékok Áttekintés 1. Redukció 2. xidáció 3. Észter képzés 4. Reakciók a karbonil atomon 4.1. iklusos félacetál képzés 4.2. Reakció N-nukleofillel
RészletesebbenAbabés afagyöngyszerepe atumorokmegelőzésében, gyógyításában. Pusztai Árpád, Stanley W B Ewen és Ian Pryme
Ababés afagyöngyszerepe atumorokmegelőzésében, gyógyításában Bardócz Zsuzsa, Pusztai Árpád, Stanley W B Ewen és Ian Pryme LEKTINEK: nem immun eredetű fehérjék, amelyek specifikusan kötődnek bizonyos szénhidrátokhoz/cukrokhoz,
RészletesebbenRiboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia
Molekuláris sejtbiológia d-er Riboszóma Golgi Dr. habil KŐHIDAI László egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. október 27. Endoplamatikus = sejten belüli; retikulum
Részletesebben1. Az immunrendszer működése. Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok. 2. Az immunrendszer szervei és a leukociták
Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok A test őrei 1. Az immunrendszer működése Az individualitás legjobban az immunitásban mutatkozik meg. Feladatai: - a saját és idegen elkülönítése, felismerése -
RészletesebbenOZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT
OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2014.10.28. ÁTTEKINTÉS DIFFÚZIÓ BROWN-MOZGÁS a részecskék rendezetlen hőmozgása DIFFÚZIÓ a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok általános képlete (CH 2 O) n. A szénhidrátokat két nagy csoportra oszthatjuk:
RészletesebbenSzakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam
9-10. évfolyam A szakközépiskolában a kémia tantárgy keretében folyó személyiségfejlesztés a természettudományos nevelés egyik színtereként a hétköznapi életben hasznosulni képes tudás épülését szolgálja.
RészletesebbenSillabusz az Orvosi kémia szemináriumokhoz. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010/2011. 1
Sillabusz az Orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Az anyag Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010/2011. 1 Kémia: az anyag tudománya Kémia: az anyagok összetételével, szerkezetével, tulajdonságaival
RészletesebbenA biológiai membránok szerkezete és működése. Biológiai alapismeretek
A biológiai membránok szerkezete és működése Biológiai alapismeretek A membránok Alapszerkezetét kettős foszfolipid réteg adja. A lipidek (fluiditás), koleszterin (merevség) alkotják 2 részük: -hidrofób,
RészletesebbenA sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános
A sejtek élete 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék e csak nézd! Milyen protonátmenetes reakcióra képes egy aminosav? R 2 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános képlete 5.2. A legegyszerűbb
RészletesebbenPolikondenzációs termékek
Polikondenzációs termékek 4. hét Kötı és ragasztó anyagok aminoplasztok (UF, MF, UMF) fenoplasztok (PF) poliamidok (PA) szilikonok (SI) Felületkezelı anyagok poliészterek (alkidgyanták) poliamidok (PA)
RészletesebbenBioaktív peptidek technológiáinak fejlesztése
Bioaktív peptidek technológiáinak fejlesztése BIOAKTÍV PEPTIDEK A kolosztrum kitűnő fehérjeforrás, melyben az esszenciális aminosavak és más organikus nitrogén-forrásként szolgáló vegyületek rendkívül
RészletesebbenHeparánáz inhibitorok szintézise
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDMÁYI EGYETEM Heparánáz inhibitorok szintézise ozil csoporttal védett azacukor akceptorok alkalmazása heparin diszacharid analógok szintézisében Doktori (PhD) értekezés Készítette:
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 11 KRISTÁLYkÉMIA XI. ATOMOK És IONOK 1. AZ ATOM Az atom az anyag legkisebb olyan része, amely még hordozza a kémiai elem jellegzetességeit. Ezért az ásványtanban
Részletesebben1. A) Elsőrendű kémiai kötések; kovalens kötés jellemzése, molekulák polaritása
1. A) Elsőrendű kémiai kötések; kovalens kötés jellemzése, molekulák polaritása B) Két óraüvegen tejföl található, az egyik lisztezett. A tálcán lévő anyagok segítségével azonosítsa a lisztezett tejfölt!
RészletesebbenA szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok)
SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az
RészletesebbenFehérjeszerkezet, fehérjetekeredés
Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés A fehérjeszerkezet szintjei A fehérjetekeredés elmélete: Anfinsen kísérlet Levinthal paradoxon A feltekeredés tölcsér elmélet 2014.11.05. Aminosavak és fehérjeszerkezet
RészletesebbenElválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék
Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék Fő kutatási területek Enzimek vizsgálata mannozidáz amiláz OGT Analitikai kutatások Élelmiszer analitika Magas
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 14. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 14. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia
RészletesebbenNövényi anyagcsere-termékek biogenetikai rendszere. Szacharidok
Növényi anyagcsere-termékek biogenetikai rendszere Szacharidok Alberti Ágnes SE Farmakognóziai Intézet 2016. február 16. 1 Növényi anyagcsere-termékek biogenetikai rendszere (Vágújfalvi Dezső) csoportosítás:
RészletesebbenIPARI ENZIMEK IPARI ENZIMEK ENZIMEK ALKALMAZÁSAI MEGOSZLÁS IPARÁGAK SZERINT IPARI ENZIMEK PIACA IPARI ENZIMEK FORRÁSAI
IPARI ENZIMEK Történelem, mérföldkövek Ősrégi: borjúgyomor tejalvasztó enzim, rennin maláta keményítőbontó enzimek, amilázok 1836 Schwann: pepszin a gyomornedvből (triviális név) 1876 Kühne: enzim elnevezés
Részletesebben1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17
Élődi Pál BIOKÉMIA vomo; Akadémiai Kiadó, Budapest 1980 Tartalom Bevezetés 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Mi jellemző az élőre? 17. Biogén elemek 20. Biomolekulák 23. A víz 26.
Részletesebbensoló szerek gyógyszer
A haemostasist és s a vérkv rképzést befolyásol soló szerek gyógyszer gyszerészi szi kémik miája I. Véralvadásgátlók (antikoagulánsok): warfarin, acenokumarol, heparin, komplexképzők II. Trombocita aggregáció
RészletesebbenSzaktanári segédlet. Kémia. 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. Összeállította: Polonkainé Galanics Mónika
Szaktanári segédlet Kémia 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. Összeállította: Polonkainé Galanics Mónika 1 Tartalomjegyzék Munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok... 2 1. A tömény kénsav tulajdonságai...
Részletesebben1. feladat Összesen: 10 pont
1. feladat Összesen: 10 pont A következő feladatokban jelölje meg az egyetlen helyes választ! I. Az aromás szénhidrogénekben A) a gyűrűt alkotó szénatomok között delokalizált kötés is van. B) a hidrogének
RészletesebbenBSc záróvizsga tételek Szerves kémia
BSc záróvizsga tételek Szerves kémia A) tételsor 1. Gyökös mechanizmusú szubsztitúciós és addíciós reakciók. A telített szénhidrogének halogénezése. Allil-helyzetű szubsztitúciós halogénezés. A hidrogén-bromid
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998
1998 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998 I. Az alábbiakban megadott vázlatpontok alapján írjon 1-1,5 oldalas dolgozatot! A hibátlan dolgozattal 15 pont szerezhető. Címe: KARBONÁTOK,
RészletesebbenAminosavak, peptidek, fehérjék
Aminosavak, peptidek, fehérjék Az aminosavak a fehérjék építőkövei. A fehérjék felépítésében mindössze 20- féle aminosav vesz részt. Ezek általános képlete: Az aminosavakban, mint arra nevük is utal van
RészletesebbenSZÉNHIDRÁTOK (H 2. Elemi összetétel: C, H, O. O) n. - Csoportosítás: Poliszacharidok. Oligoszacharidok. Monoszacharidok
Szénhidrátok SZÉNIDRÁTK - soportosítás: Elemi összetétel:,, n ( 2 ) n Monoszacharidok (egyszerű szénhidrátok) pl. ribóz, glükóz, fruktóz ligoszacharidok 2 6 egyszerű szénhidrát pl. répacukor, tejcukor
RészletesebbenTejsav alapú polimérek
Tejsav alapú polimérek Majdik Kornélia, Kakes Melinda Babes Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Tartalom Klasszikus polimérek Biopolimérek Politejsav Biodegradació Kutatási eredmények A jövő polimérjei Polimérek
RészletesebbenSzénhidrátok. Szénhidrátok. Szénhidrátok. Csoportosítás
Szénhidrátok Definíció: Szénhidrátok Polihidroxi aldehidek vagy ketonok, vagy olyan vegyületek, melyek hidrolízisével polihidroxi aldehidek vagy ketonok keletkeznek. Elemi összetétel: - Mindegyik tartalmaz
RészletesebbenÁltalános megjegyzések
ZÁRÓJELENTÉS Általános megjegyzések A T 048713 sz. kutatási pályázat futamideje során az eredeti munkatervhez képest több módosulás / módosítást történt; ezeket túlnyomó részben a külső körülmények előre
RészletesebbenSzénhidrátok SZERKEZET, REAKCIÓK, FUNKCIÓIK
Szénhidrátok SZERKEZET, REAKCIÓK, FUNKCIÓIK A biomassza összetétele A biomassza ökológiai (környezettudományi) fogalom, jelentése: biológiai úton létrejövő szervesanyagtömeg. A Földön évente újratermelődő
RészletesebbenA szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.
Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok
Részletesebben(11) Lajstromszám: E 003 883 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU000003883T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 003 883 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 808713 (22) A bejelentés napja:
Részletesebben1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói
1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis
RészletesebbenTartalomjegyzék 7 1. A biokémia tárgya 13 2. A biokémia kialakulásának és fejlődésének főbb mérföldkövei 14
Tartalomjegyzék Előszó 5 Tartalomjegyzék 7 1. A biokémia tárgya 13 2. A biokémia kialakulásának és fejlődésének főbb mérföldkövei 14 2.1. A biokémia magyarországi kialakulásának rövid története 18 3. Az
RészletesebbenBME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1
EC 2. TRANSZFERÁZK: EC 2.4. Transzglikozilálás v. transzglikozilezés Mikrobiális poliszacharidok R 1 - - R 2 + R 3 R 1 - - R 3 + R 2 - Glikozil donor: Akceptor: Termék lehet: Mellék- Aktivált hexóz: alkohol,
RészletesebbenSzénhidrátanyagcsere. net
Szénhidrátanyagcsere net Glukogén prekurzorok belépése a glukoneogenezisbe glikogén glukóz-1p glukóz-6p G6P-áz glukóz F1,6bP-áz fruktóz-1,6biszp fruktóz-6p glicerinaldehid-3p + dioh-aceton-p 1,3-biszfoszfo-glicerát
RészletesebbenÁltalános iskola (7-8. évfolyam)
Általános iskola (7-8. évfolyam) TÉMAKÖR / Vizsgálat megnevezése Vizsgálat sorszáma Jelleg (T=tanulói; D=demonstrációs; Tg=Tehetséggondozó) ANYAG, KÖLCSÖNHATÁS, ENERGIA, INFORMÁCIÓ Ismerkedés a laboratóriumi
RészletesebbenA plazmamembrán felépítése
A plazmamembrán felépítése Folyékony mozaik membrán Singer-Nicholson (1972) Lipid kettősréteg Elektronmikroszkópia Membrán kettősréteg Intracelluláris Extracelluláris 1 Lipid kettősréteg foszfolipidek
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév. Kémia II. kategória 2. forduló. Megoldások
ktatási Hivatal rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 011/01. tanév Kémia II. kategória. forduló Megoldások I. feladatsor 1. D 5. A 9. B 1. D. B 6. C 10. B 14. A. C 7. A 11. E 4. A 8. A 1. D 14 pont
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 22. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenTRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS
1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS DIA 1 Fő fehérje transzport útvonalak Egy tipikus emlős sejt közel 10,000 féle fehérjét tartalmaz (a test pedig összesen
RészletesebbenA 2009/2010. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) forduló KÉMIA I-II. KATEGÓRIA FELADATLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont A 2009/2010. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) forduló A VERSENYZŐ ADATAI KÉMIA I-II. KATEGÓRIA FELADATLAP A
RészletesebbenLaboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai
É 049-06/1/3 A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján.
Részletesebben6. Zárványtestek feldolgozása
6. Zárványtestek feldolgozása... 1 6.1. A zárványtestek... 1 6.1.1. A zárványtestek kialakulása... 2 6.1.2. A feldolgozási technológia... 3 6.1.2.1. Sejtfeltárás... 3 6.1.2.2. Centrifugálás, tisztítás...
RészletesebbenAz ember fogképlete. Az emésztõrendszer felépítése. zománc. dentin. korona. szájüreg. garat nyelv nyelõcsõ. fogüreg erekkel, idegekkel.
Az emésztőrendszer felépítése I. elõbél szájnyílás szájüreg fogak fogképlet nyelv nyálmirigy ízlelõbimbó öklendezés nyelés garat gégefedõ porc nyelõcsõ perisztaltikus mozgás gyomor fogszuvasodás fogínysorvadás
RészletesebbenSzénhidrátkémiai kutatások bioinformatikai esetek. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék
Szénhidrátkémiai kutatások bioinformatikai esetek Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék Intranet http://dspace.lib.unideb.hu:8080/dspace/handle/2437/2815 Fő kutatási területek Enzimek vizsgálata
RészletesebbenFaanyagok modifikációja_03
Faanyagok modifikációja_03 A faanyag modifikálásának alapjai Dr. Németh Róbert, NymE Faipari Mérnöki Kar, Sopron, Faanyagtudományi Intézet, 2009. nemethr@fmk.nyme.hu Homlokzat - Hıkezelt lúcfenyı, (P.
RészletesebbenTenzidek zárványkomplex képződésének vizsgálata folyadékfázisban és adszorpciójuk tanulmányozása szilárd/folyadék határfelületen
Tenzidek zárványkomplex képződésének vizsgálata folyadékfázisban és adszorpciójuk tanulmányozása szilárd/folyadék határfelületen Doktori (Ph.D.) Értekezés Benkő Mária Okleveles vegyész Témavezető: Dr.
RészletesebbenKörnyezettechnológiai laboratóriumi gyakorlatok M É R É S I J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Enzimtechnológia. című gyakorlathoz
Környezettechnológiai laboratóriumi gyakorlatok M É R É S I J E G Y Z Ő K Ö N Y V az Enzimtechnológia című gyakorlathoz nevek: beugró zárthelyi gyakorlati munka jegyzőkönyv Mérés helye: Mérés ideje: Gyakorlatvezető:
RészletesebbenA borok tisztulása (kolloid tulajdonságok)
A borok tisztulása (kolloid tulajdonságok) Tisztasági problémák a borban Áttetszőség fogyasztói elvárás, különösen a fehérborok esetében Zavarosságok: 1. bor felületén (pl. hártya); 2. borban szétszórtan
RészletesebbenA HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK
KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,
RészletesebbenTöbbsejtő sejtmagvas szervezetek Korán elkülönültek a növényektıl és állatoktól (külön ország)
A gombák országa Többsejtő sejtmagvas szervezetek Korán elkülönültek a növényektıl és állatoktól (külön ország) Heterotróf táplálkozásúak más élılények szerves anyagaival táplálkoznak (nem termelı szervezetek,
RészletesebbenB1: a tej pufferkapacitását B2: a tej fehérjéinek enzimatikus lebontását B3: a tej kalciumtartalmának meghatározását. B.Q1.A a víz ph-ja = [0,25 pont]
B feladat : Ebben a kísérleti részben vizsgáljuk, Összpontszám: 20 B1: a tej pufferkapacitását B2: a tej fehérjéinek enzimatikus lebontását B3: a tej kalciumtartalmának meghatározását B1 A tej pufferkapacitása
RészletesebbenSALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve
SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program Kémia tantárgy kerettanterve KÉMIA HELYI TANTERV A kémia tantárgy teljes óraterve 9. osztály 10. osztály Heti
RészletesebbenGlikoenzimek az élő szervezetben és a lombikban
22 Magyar Kémiai Folyóirat - Előadások Glikoenzimek az élő szervezetben és a lombikban GYÉMÁNT Gyöngyi a,* a Debreceni Egyetem, Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1, Magyarország
RészletesebbenDi-, Oligo és Poliszacharidok
Di-, ligo és Poliszacharidok A méz kb. 82%-a szénhidrát. Monoszacharidok közül fruktózt (38.2%) és glükózt (31%), diszacharidok közül (~9%) szacharózt, maltózt, izomaltózt, maltulózt, turanózt és kojibiózt
RészletesebbenÉlettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45
Élettan előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 oktató: Dr. Tóth Attila, adjunktus ELTE TTK Biológiai Intézet, Élettani és Neurobiológiai tanszék
RészletesebbenCukor-szulfonsavak előállítása és szerkezetvizsgálata
Cukor-szulfonsavak előállítása és szerkezetvizsgálata doktori (PhD) értekezés Készítette: Sajtos Ferenc Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Debrecen, 2005. Cukor-szulfonsavak előállítása és szerkezetvizsgálata
RészletesebbenVálasz Békássyné Molnár Erika MTA doktora opponensi véleményére
Válasz Békássyné Molnár Erika MTA doktora opponensi véleményére Köszönöm Bírálóm alapos munkáját, elismerő szavait, kritikai észrevételeit és megjegyzéseit. Az 5.1 pontra (kukoricaszár híg kénsavas előkezelése)
RészletesebbenBiológia kerettantervek
Biológia kerettantervek Készítette: Csorba F. László Budapest 2013. február 20. Témakörök 7-8. Az élőlények változatossága: Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben Az élővilág alkalmazkodása a
RészletesebbenA 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA II. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató
ktatási Hivatal A 2015/2016. tanévi rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA II. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útmutató I. FELADATSR 1., Mg 2 pont 2. Fr 1 pont 1 eltérés: 1 pont; min.
Részletesebben3. Térvezérlésű tranzisztorok
1 3. Térvezérlésű tranzisztorok A térvezérlésű tranzisztorok (Field Effect Transistor = FET) működési elve alapjaiban eltér a bipoláris tranzisztoroktól. Az áramvezetés mértéke statikus feszültséggel befolyásolható.
RészletesebbenKevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek
1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek
RészletesebbenA szénhidrátkód. Somsák László az MTA doktora Debreceni Egyetem Szerves Kémiai Tanszék
A szénhidrátkód Somsák László az MTA doktora Debreceni Egyetem Szerves Kémiai Tanszék somsak@tigris.unideb.hu A Földön évente újratermelődő biomassza mintegy 200 milliárd tonna/év tömegűnek becsülhető
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások
ktatási Hivatal rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások I. FELADATSR 1. C 6. C 11. E 16. C 2. D 7. B 12. E 17. C 3. B 8. C 13. D 18. C 4. D 9.
Részletesebbenhatályos: 2013.06.18-2013.07.02
41/2013. (VI. 17.) EMMI rendelet, az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a szerv- és szövetátültetésre, valamint -tárolásra és egyes kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról
RészletesebbenElektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik
Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer
RészletesebbenÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK
Élelmiszer-ipari alapismeretek középszint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA 016. május 18. ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
Részletesebben4. SZERVES SAVAK. Az ecetsav biológiai előállítása SZERVES SAVAK. Ecetsav baktériumok. Az ecetsav baktériumok osztályozása ECETSAV. 04.
Az ecetsav biológiai előállítása 4. SZERVES SAVAK A bor után legősibb (bio)technológia: a bor megecetesedik borecet keletkezik A folyamat bruttó leírása: C 2 H 5 OH + O 2 CH 3 COOH + H 2 O Az ecetsav baktériumok
RészletesebbenÍzérzet: az oldatok ingerkeltő hatása az agyközpontban.
Íz- és aromaanyagok Ízérzet: az oldatok ingerkeltő hatása az agyközpontban. Szagérzet: gázállapotú anyagok agyközpontban keletkező tudata; szaglás + ízérzet együttesen = zamat Zamatanyagok Ingerküszöb:
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenIMMUNOGLOBULINUM HUMANUM NORMALE AD USUM INTRAVENOSUM. Humán normál immunglobulin intravénás alkalmazásra
ad usum intravenosum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:0918 IMMUNOGLOBULINUM HUMANUM NORMALE AD USUM INTRAVENOSUM Humán normál immunglobulin intravénás alkalmazásra DEFINÍCIÓ Az intravénás alkalmazásra
Részletesebben1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 6 pont. 3. feladat Összesen: 18 pont
1. feladat Összesen: 10 pont Etil-acetátot állítunk elő 1 mol ecetsav és 1 mol etil-alkohol felhasználásával. Az egyensúlyi helyzet beálltakor a reakciót leállítjuk, és az elegyet 1 dm 3 -re töltjük fel.
Részletesebben