Tartalomjegyzék 7 1. A biokémia tárgya A biokémia kialakulásának és fejlődésének főbb mérföldkövei 14
|
|
- Ernő Németh
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Tartalomjegyzék Előszó 5 Tartalomjegyzék 7 1. A biokémia tárgya A biokémia kialakulásának és fejlődésének főbb mérföldkövei A biokémia magyarországi kialakulásának rövid története Az élő rendszerek jellemző tulajdonságai A biomolekulák eredete és az élet keletkezése Az élő anyag kémiai összetétele Bioelemek Makroelemek Mikroelemek Biomolekulák Aminosavak szerkezete és tulajdonságai Fehérjék szerkezete és tulajdonságai Szénhidrátok szerkezete és tulajdonságai Monoszacharidok Diszacharidok Poliszacharidok Zsírsavak szerkezete Lipidek szerkezete és tulajdonságai Nukleotidok szerkezete és tulajdonságai Nukleinsavak szerkezete és tulajdonságai A dezoxiribonukleinsav (DNS) szerkezeti szintjei A ribonukleinsav (RNS) szerkezeti szintjei A ribozimek tulajdonságai A sejt molekuláris szerveződése és a fő sejttípusok A fő sejttípusok A fő szövettípusok A víz az élet közege Bioenergetika 71
2 8 Tartalomjegyzék 9. A bioszféra fő anyagcsere-folyamatai A szén, a hidrogén és az oxigén körforgalma A nitrogén körforgalma A kén körforgalma Az intermedier anyagcsere fő jellemzői Az élő szervezetekben lejátszódó jellegzetes reakciók Nukleofil szubsztitúciós reakciók Eliminációs reakciók Addíciós reakciók Izomerizációs reakciók Oxidációs-redukciós reakciók Hidrolízis Az enzimek (biokatalizátorok) általános jellemzése Az enzimkinetika alapjai Az enzimek aktivitását befolyásoló tényezők Az enzimek osztályozása A fontosabb koenzimek és funkciójuk Az oxidoreduktázokhoz kapcsolódó koenzimek A transzferázokhoz kapcsolódó koenzimek Az izomerázokhoz kapcsolódó koenzimek Az enzimekhez kapcsolódó ásványi komponensek Katabolikus (lebontó) anyagcsere-folyamatok A szénlánc katabolikus anyagcseréje Szénhidrátok lebontása (glikolízis) A piruvát felhasználása A poliszacharidok bekapcsolódása a glikolízisbe Egyéb hexózok bekapcsolódása a glikolízisbe Pentóz-foszfát ciklus Lipidek lebontása Telített zsírsavak β-oxidációja Telítetlen zsírsavak β-oxidációja Többszörösen telítetlen zsírsavak β-oxidációja Páratlan szénatomszámú zsírsavak lebontása Zsírsavak β-oxidációja a peroxiszómában Zsírsavak α-ésω-oxidációja Ketontestek képződése 124
3 Tartalomjegyzék A nitrogéntartalmú biomolekulák katabolikus anyagcseréje A fehérjék és az aminosavak lebontása Az aminosavak dezaminálása Az oxálacetáttá lebomló aminosavak metabolizmusa A piruváttá lebomló aminosavak metabolizmusa Az α-ketoglutaráttá lebomló aminosavak metabolizmusa A szukcinil-koenzim-a-vá lebomló aminosavak metabolizmusa Az acetoacettá lebomló aminosavak metabolizmusa Az aminosavak dekarboxilezése A biogén aminok metabolizmusa Ornitinciklus, az ammónia ürítése Nukleinsavak lebontása Purinnukleotidok lebontása Pirimidinnukleotidok lebontása A nukleotid- és az aminosavlebontás kapcsolata Citrátciklus Anaplerotikus folyamatok Glioxilátciklus Terminális oxidáció Oxidatív foszforilezés A katabolikus metabolizmusok energiamérlegei (összefoglalás) A glükóz anaerob és aerob lebontásának energiamérlege A pentóz-foszfát ciklus energiamérlege A zsírsavlebontás energiamérlege Anabolikus (felépítő) anyagcsere-folyamatok A szénlánc anabolikus anyagcseréje Szénhidrátok bioszintézise (fotoszintézis) A fotoszintézis fényszakasza A fotoszintézis sötétszakasza (Calvin-ciklus, C3-as út) Hatch Slack-ciklus (C4-es út) CAM-metabolizmus Fotorespiráció (fénylégzés) Az egyszerű cukrok felépülése és átalakulásai Néhány di- és oligoszacharid bioszintézise Poliszacharidok bioszintézise A glikogén bioszintézise A keményítő bioszintézise Glükoneogenezis, a glükóz de novo szintézise Cori-ciklus 195
4 10 Tartalomjegyzék Lipidek bioszintézise A zsírsavak bioszintézise A telítetlen zsírsavak bioszintézise A glicerin-3-foszfát keletkezése A trigliceridek bioszintézise A foszfolipidek bioszintézise A szfingolipidek bioszintézise A koleszterin bioszintézise A nitrogén anabolikus anyagcseréje Nitrogénmegkötés Nitrifikálás Nitrát- és nitritredukció Az ammónia beépülése Az aminosavak bioszintézise A glutaminsav-család bioszintézise Az aszparaginsav-család bioszintézise A szerin-család bioszintézise A piruvát-család bioszintézise A gyűrűs aminosavak bioszintézise A nukleotidok bioszintézise A purinbázisok bioszintézise A pirimidinbázisok bioszintézise A nukleinsavak bioszintézise A DNS bioszintézise A prokarióta DNS bioszintézise Az eukarióta DNS bioszintézise A DNS-bioszintézis hibalehetőségei és javító mechanizmusai Az RNS bioszintézise A prokarióta RNS bioszintézise Az eukarióta RNS bioszintézise Fehérjebioszintézis Genetikai kódszótár A fehérjebioszintetizáló rendszer elemei Prokarióta fehérjebioszintézis A prokarióta és az eukarióta fehérjebioszintézis összehasonlítása Poszttranszlációs fehérje módosulások A kén anabolikus anyagcseréje Biológiai sejtfalak és membránok A növényi sejtfalak szerkezete A baktériumok sejtfalának szerkezete A biológiai membránok szerkezete 274
5 Tartalomjegyzék Membrántranszport-folyamatok Passzív transzport Az ionofórok működése Az ioncsatornák működése Aktív transzport Nátrium kálium pumpa A glükóz aktív transzportja A glükóz módosított aktív transzportja A kalcium aktív transzportja Aminosavak transzportja Makromolekulák transzportja Biológiai szabályozás Molekuláris szintű szabályozás Reverzibilis enzimgátlások Allosztérikus szabályozás Kovalens módosítás Foszforilezés Alegységszerkezet megváltoztatása Módosító fehérjék Zimogén aktiválás (limitált proteolízis) Izoenzimek Sejtszintű szabályozás A transzkripció szabályozása prokariótákban Enzimindukció Enzimrepresszió camp-cap-komplex Attenuátoros szabályozás Az eukarióta szervezetek sejtszintű szabályozásának formái Szervezetszintű szabályozás Elsődleges jelátvivők Receptorok Sejtfelszíni (membrán) receptorok Ioncsatorna receptorok G-fehérjékhez kötött receptorok Egy transzmembrán szakasszal rendelkező katalitikus aktivitású receptorok Enzimhez kötött receptorok Intracelluláris receptorok Az anyagcsereutak szabályozása A glikolízis és a glükoneogenezis szabályozása A glikogén lebontásának és bioszintézisének szabályozása 317
6 12 Tartalomjegyzék A pentóz-foszfát ciklus szabályozása A zsírsavlebontás és -bioszintézis szabályozása A citrátciklus szabályozása A Calvin-ciklus szabályozása Az aminosavak bioszintézisének szabályozása A nukleotidok bioszintézisének szabályozása A biomérnökség alapjai A fehérjék kinyerése és tisztítása A fehérjék elsődleges szerkezetének meghatározása Fehérjék meghatározása immunanalitikai módszerekkel Western-blot technika DNS-technológia A restrikciós-endonukleázok és a DNS-ligáz tulajdonságai DNS-klónozás A reverz-transzkriptáz enzim működése Polimeráz láncreakció (PCR) DNS-szekvenálás Sanger-féle szekvenálás Maxam Gilbert-szekvenálás Hibridizációs technikák Southern-blot technika Northern-blot technika Chiptechnológia Génkönyvtárak Géntérképezés Transzgénikus élőlények 344 Ajánlott irodalom 347 Névmutató 348 Tárgymutató 351
1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17
Élődi Pál BIOKÉMIA vomo; Akadémiai Kiadó, Budapest 1980 Tartalom Bevezetés 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Mi jellemző az élőre? 17. Biogén elemek 20. Biomolekulák 23. A víz 26.
RészletesebbenBSc záróvizsga tételek Szerves kémia
BSc záróvizsga tételek Szerves kémia A) tételsor 1. Gyökös mechanizmusú szubsztitúciós és addíciós reakciók. A telített szénhidrogének halogénezése. Allil-helyzetű szubsztitúciós halogénezés. A hidrogén-bromid
RészletesebbenA tárgy neve: Sejttani alapismeretek (Basis of Cellbiology) TBBE5000
A tárgy neve: Sejttani alapismeretek (Basis of Cellbiology) TBBE5000 A tantárgyfelelős neve: Revákné Dr. Markóczi Ibolya A tárgy oktatójának neve/tanszéke: Revákné Dr. Markóczi Ibolya/TTK Ökológia tanszék
RészletesebbenA felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.
1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó
RészletesebbenAz élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:
RészletesebbenBEVEZETŐ KÉRDÉSEK I.: ADJA MEG AZ ALÁBBI KLINIKAI PROBLÉMÁK MOLEKULÁRIS MAGYARÁZATÁT
Biokémia és Molekuláris Biológia szigorlat szóbeli vizsgatételek ÁOK 2015/2016. BEVEZETŐ KÉRDÉSEK I.: ADJA MEG AZ ALÁBBI KLINIKAI PROBLÉMÁK MOLEKULÁRIS MAGYARÁZATÁT 1. Feketebőrű betege laboratóriumi vizsgálatánál
RészletesebbenSzerves és bioorganikus kémia
Gergely Pál - Penke Botond - Tóth Gyula Szerves és bioorganikus kémia egyetemi tankönyv harmadik, átdolgozott kiadás Semmelweis Kiadó Budapest, 2000 ti A Részletes tartalom Az O lv asó h o z...13 Szénvegyületek
RészletesebbenKollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015
Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,
RészletesebbenSzénhidrátok I. (Carbohydrates)
sztályozás: Szénhidrátok I. (arbohydrates) Polihidroxi-aldehidek (aldózok) vagy polihidroxi-ketonok (ketózok) és származékaik. általános képlet: ( ) n / n ( ) m ; n, m 3 (egész számok) monoszacharidok:
RészletesebbenA biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András
A biokémia alapjai Wunderlich Lívius Szarka András Összefoglaló: A jegyzet elsősorban egészségügyi mérnök MSc. hallgatók részére íródott, de hasznos segítség lehet biomérnök és vegyészmérnök hallgatók
RészletesebbenBIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20.
BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. Definíció (2x1 = 2 pont): a) Mikroszkopikus méretű szilárd részecskék aktív bekebelezése b) Molekula, a sejt
RészletesebbenA biológiai membránok szerkezete és működése. Biológiai alapismeretek
A biológiai membránok szerkezete és működése Biológiai alapismeretek A membránok Alapszerkezetét kettős foszfolipid réteg adja. A lipidek (fluiditás), koleszterin (merevség) alkotják 2 részük: -hidrofób,
RészletesebbenKlinikai kémia. Laboratóriumi diagnosztika. Szerkesztette: Szarka András. Írta: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Semmelweis Egyetem
Klinikai kémia Laboratóriumi diagnosztika Szerkesztette: Szarka András Írta: Szarka András (1-8, 11-15. fejezet) Keszler Gergely (9, 10. fejezet) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Semmelweis
Részletesebben1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei
1. Bevezetés Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1.1 Mi az élet? Definíció Alkalmas legyen különbségtételre élő/élettelen közt Ne legyen túl korlátozó (más területen
Részletesebbenhajos_ek_03_tord_01_uj_j:hajos_elemiszerkemi_2tord 10/20/08 5:32 PM Page 1 Élelmiszer-kémia
hajos_ek_03_tord_01_uj_j:hajos_elemiszerkemi_2tord 10/20/08 5:32 PM Page 1 Élelmiszer-kémia hajos_ek_03_tord_01_uj_j:hajos_elemiszerkemi_2tord 10/20/08 5:32 PM Page 2 hajos_ek_03_tord_01_uj_j:hajos_elemiszerkemi_2tord
RészletesebbenSZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉLELMISZERIPAR SZAKMACSOPORTRA
2001/28/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 343 SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉLELMISZERIPAR SZAKMACSOPORTRA 11. évfolyam Élelmiszer-ipari szakmacsoportos alapozó ismeretek Élelmiszer-ipari szakmacsoportos
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenA szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
RészletesebbenA szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
RészletesebbenTÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA
Tisztelt Olvasó! A Táplálkozási Akadémia címő hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles információkat nyújtson az egészséges táplálkozásról, életmódról, valamint a legújabb tudományos kutatási
Részletesebben1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói
1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis
RészletesebbenBIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak
BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható
RészletesebbenCipó Ibolya - Epizootiológia I
Mezőgazdasági Iskola Topolya Cipó Ibolya Készült a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával Epizootiológia I (Általános mikrobiológia) jegyzetfüzet a Mezőgazdasági Iskola diákjainak Topolya, 2011 ÁLTALÁNOS
RészletesebbenA tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai
A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi
RészletesebbenBIOKÉMIA TANTÁRGY TEMATIKÁJA GYTK
BIOKÉMIA TANTÁRGY TEMATIKÁJA GYTK A biokémia fogalma, tárgya Bioenergetika - Az élő szervezet termodinamikai szempontból nyílt rendszer nyílt rendszer fogalma kémiai/valódi egyensúly és steady state egyensúly
RészletesebbenZáróvizsga-kérdések Biológia BSc-2013 (Biológia nem tanári és Biológus laboratóriumi operátor szakirány)
Záróvizsga-kérdések Biológia BSc-2013 (Biológia nem tanári és Biológus laboratóriumi operátor szakirány) 1-58-ig Biológia BSc: Biológia nem tanári és Biológus laboratóriumi operátor szakiránynak közösen
Részletesebben55 524 01 0000 00 00 Farmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/40
A 0/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított /2006 (II. 7.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
Részletesebben1. Az oxigén minden élőlény sejtjei számára nélkülözhetetlen. 2. Az oxigén a sejtekben lejátszódó lebontó folyamatokhoz elengedhetetlen.
AZ OXIGÉN ÚTJA A SZERVEZETBEN Igaz-Hamis 1. Az oxigén minden élőlény sejtjei számára nélkülözhetetlen. 2. Az oxigén a sejtekben lejátszódó lebontó folyamatokhoz elengedhetetlen. Válaszoljon röviden az
RészletesebbenDER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.
Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)
RészletesebbenKevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek
1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek
RészletesebbenA géntechnológia genetikai alapjai (I./3.)
Az I./2. rész (Gének és funkciójuk) rövid összefoglalója A gének a DNS információt hordozó szakaszai, melyekben a 4 betű (ATCG) néhány ezerszer, vagy százezerszer ismétlődik. A gének önálló programcsomagként
RészletesebbenElődi Pál. Biokémia. Negyedik kiadás
Elődi Pál Biokémia Negyedik kiadás Akadémiai Kiadó, Budapest 1989 Tartalom Bevezetés 21 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 23 Mi jellemző az élőre? (23) Biogén elemek (25) Biomolekulák
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
TAKARMÁNYOZÁSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Ásványi anyagok vázrendszer, fogak (Ca, P, F) enzim aktivátorok (Zn, Mn) ozmotikus viszonyok (K, Na, Cl) sav-bázis
RészletesebbenA tanári mesterszak pedagógiai - pszichológiai egysége
A tanári mesterszak pedagógiai - pszichológiai egysége (Tanári záróvizsga témakörök szakmódszertanból) 1. A tanár szerepe a hatékony kémiatanításban. Kémia szakkörök, fakultációs foglalkozások vezetésének
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SEJTORGANELLUMOK 1. kulcsszó cím: EGY EUKARIÓTA ÁLLATI SEJT FELÉPÍTÉSE G001 1. képernyő cím: A sejtmag
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SEJTORGANELLUMOK 1. kulcsszó cím: EGY EUKARIÓTA ÁLLATI SEJT FELÉPÍTÉSE G001 1. képernyő cím: A sejtmag G002 A sejt központi alkotója a sejtmag, vagy nukleusz.
RészletesebbenOrvosi biokémia, molekuláris- és sejtbiológia I. 2014/2015 tanév, II. félév Információs füzet és követelményrendszer
Orvosi biokémia, molekuláris- és sejtbiológia I. 2014/2015 tanév, II. félév Információs füzet és követelményrendszer Az oktatási szervezeti egység megnevezése: Orvosi Biokémia Intézet, Semmelweis Egyetem,
RészletesebbenFehérje nanogépezetek
Fehérje nanogépezetek A fehérjék alapvető biológiai funkciói Molekulafelismerés és megkötés Kémiai reakciók irányítása (katalízis) Konformációs átkapcsolások (jelfeldolgozás, szabályozás) Dinamikus szerkezetépítés
RészletesebbenBIOKÉMIA. levelezõ MSc számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE
levelezõ MSc számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE MKK 2009/2010. tanév, 1. félév KÖVETELMÉNYRENDSZER A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. A félév elismerésének feltétele S Az összes gyakorlat
RészletesebbenAz endomembránrendszer részei.
Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete
RészletesebbenElméleti párhuzamok az ateroszklerózis és az intoxikált interstícum között
Elméleti párhuzamok az ateroszklerózis és az intoxikált interstícum között Dr. Nádasy E. Tamás Siófok Ateroszklerózis Anyagcsere zavarok Fokozott CV rizikó Mai tapasztalatunk és tudásunk alapján az ateroszklerózis,
RészletesebbenCzB 2010. Élettan: a sejt
CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal
RészletesebbenA minimális sejt. Avagy hogyan alkalmazzuk a biológia több területét egy kérdés megválaszolására
A minimális sejt Avagy hogyan alkalmazzuk a biológia több területét egy kérdés megválaszolására Anyagcsere Gánti kemoton elmélete Minimum sejt Top down: Meglevő szervezetek genomjából indulunk ki Bottom
RészletesebbenDNS, RNS, Fehérjék. makromolekulák biofizikája. Biológiai makromolekulák. A makromolekulák TÖMEG szerinti mennyisége a sejtben NAGY
makromolekulák biofizikája DNS, RNS, Fehérjék Kellermayer Miklós Tér Méret, alak, lokális és globális szerkezet Idő Fluktuációk, szerkezetváltozások, gombolyodás Kölcsönhatások Belső és külső kölcsöhatások,
RészletesebbenA replikáció mechanizmusa
Az öröklődés molekuláris alapjai A DNS megkettőződése, a replikáció Szerk.: Vizkievicz András A DNS-molekula az élőlények örökítő anyaga, kódolt formában tartalmazza mindazon információkat, amelyek a sejt,
RészletesebbenArchenius egyenlet. fehérje denat. optimum
Bírság A bírság nem mentesít semmi alól. A környezetvédelmi minisztérium vagy a jegyző szabhatja ki (utóbbi esetben a bírság 30%-a az önkormányzatot illeti). ( ) Alap 9-18.000 Ft Környezetveszélyeztetés
RészletesebbenKonferencia a tapasztalatok jegyében
Konferencia a tapasztalatok jegyében 2010. november Dornbach Ildikó szakmai igazgató Új biológia, új fizika, régi beidegzések Edzőink felbecsülhetetlen értékű tevékenysége Köztársasági Érdemrendet minden
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1104/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1104/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. Központi Laboratórium (8200 Veszprém, Pápai út 41.) akkreditált
RészletesebbenRiboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia
Molekuláris sejtbiológia d-er Riboszóma Golgi Dr. habil KŐHIDAI László egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. október 27. Endoplamatikus = sejten belüli; retikulum
RészletesebbenBiológia orientáció 9. osztály
Biológia orientáció 9. osztály 1 Tematikai egység címe Kültakaró és mozgás A szervezet anyag- és energiaforgalma A belső környezet állandósága A fogamzástól az elmúlásig Környezetvédelem Számonkérés Összefoglalásra,
RészletesebbenA plazmamembrán felépítése
A plazmamembrán felépítése Folyékony mozaik membrán Singer-Nicholson (1972) Lipid kettősréteg Elektronmikroszkópia Membrán kettősréteg Intracelluláris Extracelluláris 1 Lipid kettősréteg foszfolipidek
RészletesebbenSALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve
SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program Kémia tantárgy kerettanterve KÉMIA HELYI TANTERV A kémia tantárgy teljes óraterve 9. osztály 10. osztály Heti
Részletesebben,:/ " \ OH OH OH - 6 - / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / "CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere
- 6 - o / \ \ o / \ / \ () /,-\ ce/luló z 5zer.~ezere " C=,1 -- J - 1 - - ---,:/ " - -,,\ / " - ~( / \ J,-\ ribóz: a) r.yílt 12"('.1, b) gyürus íormája ~.. ~ en;én'. fu5 héli'(ef1e~: egy menete - 7-5.
RészletesebbenBIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai
BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA Novák-Nyitrai-Hazai A tankönyv elsısorban szerves kémiai szempontok alapján tárgyalja az élı szervezetek felépítésében és mőködésében kulcsfontosságú szerves vegyületeket. A tárgyalás-
RészletesebbenMezőgazdasági Iskola Topolya Készült a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával. Horváth Zsolt GENETIKA. jegyzetfüzet a Mezőgazdasági Iskola diákjainak
Mezőgazdasági Iskola Topolya Készült a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával Horváth Zsolt GENETIKA jegyzetfüzet a Mezőgazdasági Iskola diákjainak Topolya, 2011 MI A GENETIKA? A genetika a jellegek öröklődésével,
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK A membránok minden sejtnek lényeges alkotórészei. Egyrészt magát a sejtet határolják - ez a sejtmembrán vagy
RészletesebbenBIOKÉMIA A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE
Biokémia (SMKKB4011XN) KÖVETELMÉNYRENDSZER Biotechnológus MSc A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. Előadás Az előadások való részvétel ajánlott! Az előadásokon és a gyakorlatokon elhangzottak
RészletesebbenBIOLÓGIA. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura
Ljubljana 2013 BIOLÓGIA Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2015. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről
RészletesebbenA basidiomycota élesztőgomba, a Filobasidium capsuligenum IFM 40078 törzse egy olyan
A basidiomycota élesztőgomba, a Filobasidium capsuligenum IFM 40078 törzse egy olyan fehérjét (FC-1 killer toxint) választ ki a tápközegbe, amely elpusztítja az opportunista patogén Cryptococcus neoformans-t.
RészletesebbenBiokatalízis, biokonverziók, biotranszformációk Rákhely, Gábor
Biokatalízis, biokonverziók, biotranszformációk Rákhely, Gábor Biokatalízis, biokonverziók, biotranszformációk Rákhely, Gábor Publication date 2012 Szerzői jog 2012 Szegedi Tudományegyetem TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1
RészletesebbenOZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT
OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2014.10.28. ÁTTEKINTÉS DIFFÚZIÓ BROWN-MOZGÁS a részecskék rendezetlen hőmozgása DIFFÚZIÓ a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának
RészletesebbenA szerves kémia törzstárgya oktatása három félévben történik
SZERVES KÉMIA A szerves kémia törzstárgya oktatása három félévben történik 2. félév: Szerves kémia 1. Tantárgy neve Szerves kémia 1. Tantárgy kódja KEB1301 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 3 Összóraszám
RészletesebbenÉlettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45
Élettan előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 oktató: Dr. Tóth Attila, adjunktus ELTE TTK Biológiai Intézet, Élettani és Neurobiológiai tanszék
Részletesebben4. SZERVES SAVAK. Az ecetsav biológiai előállítása SZERVES SAVAK. Ecetsav baktériumok. Az ecetsav baktériumok osztályozása ECETSAV. 04.
Az ecetsav biológiai előállítása 4. SZERVES SAVAK A bor után legősibb (bio)technológia: a bor megecetesedik borecet keletkezik A folyamat bruttó leírása: C 2 H 5 OH + O 2 CH 3 COOH + H 2 O Az ecetsav baktériumok
RészletesebbenRészletes tematika: 1 hét (3 óra)
Részletes tematika: 1 hét (3 óra) Telített Heterociklusos Vegyületek Előállítás. Konformációs Viszonyok. Reaktivitás Fontosabb N-, O- és S-Telített Heterociklusok. Penicillinek Nevezéktan, triviális név,
RészletesebbenAgrármérnök MSc KÖVETELMÉNYRENDSZER Alkalmazott biokémia SMKKB4011AN ALKALMAZOTT BIOKÉMIA A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE
Agrármérnök MSc KÖVETELMÉNYRENDSZER Alkalmazott biokémia SMKKB4011AN A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. Előadás Az előadások látogatását nem ellenőrizzük, de mindenki számára ajánlott! Az
RészletesebbenA szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.
Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok
RészletesebbenMolekuláris biológiai technikák
Molekuláris biológiai technikák Wunderlich Lívius A Molekuláris biológiai technikák jegyzet igyekszik átfogó képet adni a jövő tudományának, a molekuláris biológiának a módszertanáról. A technikák elméleti
RészletesebbenA kémiai energia átalakítása a sejtekben
A kémiai energia átalakítása a sejtekben A sejtek olyan mikroszkópikus képződmények amelyek működése egy vegyi gyárhoz hasonlítható. Tehát a sejtek mikroszkópikus vegyi gyárak. Mi mindenben hasonlítanak
Részletesebben1. A) Elsőrendű kémiai kötések; kovalens kötés jellemzése, molekulák polaritása
1. A) Elsőrendű kémiai kötések; kovalens kötés jellemzése, molekulák polaritása B) Két óraüvegen tejföl található, az egyik lisztezett. A tálcán lévő anyagok segítségével azonosítsa a lisztezett tejfölt!
Részletesebben54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai laboratóriumi technikus. Laboratóriumi technikus
A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenKorszerű identifikálási módszerek a mikrobiológiai gyakorlatban
Korszerű identifikálási módszerek a mikrobiológiai gyakorlatban Mráz Balázs 1, Zoller Linda 1, Fodor Andrea 1, Szántó-Egész Réka 2, Tabajdiné Pintér Veronika 1 1 Wessling Hungary Kft. Mikrobiológiai Laboratórium
RészletesebbenTermészetes polimer szerkezeti anyagok: Makromolekulák
POLIMERTECHNIKA TANSZÉK Dr Morlin Bálint Természetes polimer szerkezeti anyagok: Makromolekulák 2015. Február 16. Természetes szerkezetépítő polimerek Házi feladat: Témaválasztás 4. hét, Leadás 13. hét
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenBIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)
BIOGÉN ELEMEK ELSŐDLEGES BIOGÉN ELEMEK(kb. 95%) ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK MAKROELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg MIKROELEMEK (NYOMELEMEK) (< 0,005%) I, Fe, Cu,
RészletesebbenSzerves kémia II. kommunikációs dosszié SZERVES KÉMIA II. ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS LEVELEZİ TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
SZERVES KÉMIA II. ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS LEVELEZİ TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŐSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI TANSZÉK Miskolc, 2008 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás, tárgyjegyzı,
Részletesebben52 813 01 0010 52 02 Sportedző (sportág megjelőlésével) Sportedző (sportág megjelölésével)
A 10/2007 (. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenSportélettan zsírok. Futónaptár.hu
Sportélettan zsírok Futónaptár.hu A hétköznapi ember csak hallgatja azokat a sok okos étkezési tanácsokat, amiket az egészségének megóvása érdekében a kutatók kiderítettek az elmúlt 20 évben. Emlékezhetünk
RészletesebbenA géntechnikák alkalmazási területei leltár. Géntechnika 3. Dr. Gruiz Katalin
A géntechnikák alkalmazási területei leltár Géntechnika 3 Dr. Gruiz Katalin Kutatás Genetikai: genomok feltérképezése: HUGO, mikroorganizmusoké, ujjlenyomatok készítése, jellegzetes szekvenciák keresése
RészletesebbenAJÁNLOTT IRODALOM. A tárgy neve BIOKÉMIA I. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK, Biokémiai Tanszék Felelős oktató:
A tárgy neve BIOKÉMIA I. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK, Biokémiai Tanszék Felelős oktató: Dr Lehoczki Endréné Kredit 2 Heti óraszám 2 típus Előadás Számonkérés Kollokvium Teljesíthetőség feltétele
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenÚttörő formula az egészségmegőrzés és helyreállítás természetes képességének mindennapi támogatására
Úttörő formula az egészségmegőrzés és helyreállítás természetes képességének mindennapi támogatására A Természet megalkotta a Tökéletes Organizmust, az Embert Soha ember még nem hozott létre ehhez mérhető
RészletesebbenAZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE
AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN
RészletesebbenDR. IMMUN Egészségportál. A haj számára nélkülözhetetlen vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek
A haj és a vitaminok A haj számára nélkülözhetetlen vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek Hajunk állapotát nagyban befolyásolja, hogy milyen ételeket fogyasztunk. A hajhagymák vitamin vagy nyomelemhiánya
RészletesebbenSZÉNHIDROGÉNEK KÉPZŐDÉSE, VÁNDORLÁSA ÉS CSAPDÁZÓDÁSA. Készítette : Micsinai Daniella Környezettan B.Sc Témavezető: Dr. Pogácsás György 2011.
SZÉNHIDROGÉNEK KÉPZŐDÉSE, VÁNDORLÁSA ÉS CSAPDÁZÓDÁSA Készítette : Micsinai Daniella Környezettan B.Sc Témavezető: Dr. Pogácsás György 2011. Vázlat Szénhidrogének keletkezése Anyakőzet Kerogén típusok Szénhidrogének
RészletesebbenTartalom. I. ÁLTALÁNOS ÉLETTAN 17 A) Kutatási módszerek 17 B) Az élettan alapvetô fogalmai és koncepciói 18
Tartalom Bevezetés 11 Feladatok I. ÁLTALÁNOS ÉLETTAN 17 A) Kutatási módszerek 17 B) Az élettan alapvetô fogalmai és koncepciói 18 II. SEJTÉLETTAN 23 A) Kutatási módszerek 23 B) Általános sejtélettan 25
RészletesebbenMUNKAANYAG. Simon Gergely. A zöldségnövények környezetbarát tápanyagutánpótlása és talajművelése. A követelménymodul megnevezése: Zöldségtermesztés
Simon Gergely A zöldségnövények környezetbarát tápanyagutánpótlása és talajművelése A követelménymodul megnevezése: Zöldségtermesztés A követelménymodul száma: 2230-06 A tartalomelem azonosító száma és
RészletesebbenProontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis
Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis (megelőző szakasz) Megtermékenyítés (fertilizáció) Embrionális fejlődés Posztembrionális fejlődés Proontogenezis (megelőző szakasz) Ivarsejt képződés három szakasz:
Részletesebben1./ A neuron felépítése. Típusai. A membrán elektromos tulajdonságai: a nyugalmi és akcióspotenciál kialakulása. Idegrostok és típusai.
PTE biológiatanár felvételi 1/7 PTE biológiatanár - első szakképzettség - FELVÉTELI tételek 1./ A neuron felépítése. Típusai. A membrán elektromos tulajdonságai: a nyugalmi és akcióspotenciál kialakulása.
RészletesebbenNukleinsavak. Szerkezet, szintézis, funkció
Nukleinsavak Szerkezet, szintézis, funkció Nukleinsavak, nukleotidok, nukleozidok 1869-ben Miescher a sejtmagból egy savas természetű, lúgban oldódó foszfortartalmú anyagot izolált, amit később, eredetére
Részletesebben3. Sejtalkotó molekulák III.
3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, posztszintetikus módosítások). Enzimműködés 3.1 Fehérjék A genetikai információ egyik fő manifesztálódása Számos funkció
RészletesebbenBIOLÓGIA 7-11. ÉVFOLYAM. SZERZŐK: Font Lajosné, Raffai Zsuzsanna, Szabóné Déri Ágota
BIOLÓGIA 7-11. ÉVFOLYAM SZERZŐK: Font Lajosné, Raffai Zsuzsanna, Szabóné Déri Ágota 7. ÉVFOLYAM Témakörök Tartalom Követelmények / Fogalmak: minimum- dőlt betű (optimum- kerek betű) Távoli tájak élővilága
RészletesebbenA bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának
RészletesebbenSZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM229B
SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM229B TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET 2013/14. II. félév 1 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,
RészletesebbenLipidek. Lipidek. Viaszok. Lipidek csoportosítása. Csak apoláros oldószerben oldódó anyagok.
Lipidek sak apoláros oldószerben oldódó anyagok. Lipidek (ak és származékaik, valamint olyan vegyületek, amelyek bioszintézisükben vagy biológiai szerepükben összefüggenek velük + szteroidok, zsíroldható
RészletesebbenA MIKROORGANIZMUSOK A TERMÉSZETBEN
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar Mosonmagyaróvár MIKROBIOLÓGIA ELŐADÁS Alapképzési (BSc) szakok A MIKROORGANIZMUSOK A TERMÉSZETBEN Prof. Dr. Varga László egyetemi
RészletesebbenAz élő anyagot felépítő kémiai elemek
BIOKÉMIA SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM Az élő anyagot felépítő kémiai elemek 1. Elsődleges biogén elemek (a sejtek tömegének 99 %-át adják). Makro elemek Másodlagos biogén elemek (0,005-1%-ban fordulnak elő
RészletesebbenNUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag
NUKLEINSAVAK Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag RNS = Ribonukleinsav DNS = Dezoxi-ribonukleinsav A nukleinsavak
RészletesebbenBevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2.
Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2. Dr. Parádi István Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék (istvan.paradi@ttk.elte.hu) www.novenyelettan.elte.hu A gyökér élettani folyamatai
RészletesebbenA NITROGÉN-VEGYÜLETEK LÉGKÖRI KÖRFORGALMA
A NITROGÉN-VEGYÜLETEK LÉGKÖRI KÖRFORGALMA Biogeokémiai körforgalom: anyagforgalom a bioszférán és a geoszférán (légkör, földkéreg, óceánok) keresztül kvázistacionaritás körforgalom Levegőkémia: a biogeokémiai
RészletesebbenProontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Megtermékenyítés (fertilizáció)
Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis (megelőző szakasz) Megtermékenyítés (fertilizáció) Embrionális fejlődés Posztembrionális fejlődés Proontogenezis (megelőző szakasz) Ivarsejt képződés három szakasz:
Részletesebben