Glikolízis. Nagy Veronika. Bevezetés a biokémiába 2018/19

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Glikolízis. Nagy Veronika. Bevezetés a biokémiába 2018/19"

Átírás

1 Egyes ábrákat a Lehninger Principles of Biochemistry by D. L. Nelson, M.M. Cox, 5 th ed. című könyvből vettünk át. Nagy Veronika Bevezetés a biokémiába 2018/19 Glikolízis 1

2 A glükóz sorsa a felszívódást követően szerkezeti polimerek szintézise raktározás glikogén extracelluláris mátrix oxidáció a pentóz-foszfát út révén glükóz oxidáció a glikolízis révén ribóz-5-foszfát piruvát 2

3 A biológiai oxidáció általános sémája citromsavciklus aminosavak zsírsavak glükóz glikolízis 1. fázis acetil-coa termelés 1. Glikolízis piruvát 2. fázis az acetil-coa oxidációja 2. Citrát-ciklus 3. Terminális oxidáció 3. fázis elektrontranszfer és oxidatív foszforiláció légzési lánc 3

4 A glikolízis glükóz + 2 NAD ADP + 2 P i 2 piruvát + 2 NADH + 2 H ATP + 2 H 2 O ΔG = 85 kj/mol Redoxireakció: glükóz + 2 NAD + 2 piruvát + 2 NADH + 2 H + a glükóz oxidálódik: ΔG = 146 kj/mol / C 6 H 12 O 6 C 3 H 4 O 3 4

5 Az oxidálószer: NAD + (nikotinamid-adenin-dinukleotid) oxidálószer redukálószer 5

6 ΔG = 30 kj/mol A glikolízis során felszabaduló energiát ATP-ben tároljuk: 2 ADP + 2 P i 2 ATP + 2 H 2 O ΔG = +60 kj/mol A glikolízis teljes egyenlete: Min! ΔG = 85 kj/mol glükóz + 2 NAD ADP + 2 P i 2 piruvát + 2 NADH + 2 H ATP + 2 H 2 O 6

7 első aktiválás második aktiválás 6-szénatomos cukor hasítása 3-szénatomos cukrokká glükóz glükóz-6-foszfát frukóz-6-foszfát frukóz-1,6-biszfoszfát Előkészítő szakasz A glükóz foszforilezése és átalakítása gliceraldehid-3-foszfáttá hexokináz foszfohexóz izomeráz foszfofruktokináz-1 aldoláz trióz-foszfát izomeráz gliceraldehid-3-foszfát dihidroxi-aceton-foszfát 7

8 gliceraldehid-3-foszfát dihidroxi-aceton-foszfát trióz-foszfát izomeráz gliceraldehid-3-foszfát oxidáció és foszforilezés 2-foszfoglicerát foszfo-enol-piruvát 1,3-biszfoszfoglicerát szubsztrátszintű foszforilezés 3-foszfoglicerát szubsztrátszintű foszforilezés piruvát Visszafizető szakasz A gliceraldehid-3-foszfát oxidációja piruváttá, ATP és NADH szintézisével kapcsolva gliceraldehid- 3-foszfát dehidrogenáz foszfoglicerát kináz foszfoglicerát mutáz enoláz piruvát kináz 8

9 A glikolízis enzimei, és az általuk katalizált reakciók kináz: foszforilálás egy ATP felhasználásával Mg 2+! izomeráz: a szubsztrátum izomerizálása aldoláz: aldol dimerizáció dehidrogenáz: oxidáció 2 H atom eltávolítása révén mutáz: a szubsztrátum izomerizálása egy adott csoport molekulán belüli áthelyezésével enoláz: víz addíciója enolra Az enzimek a reakciókat mindkét irányba katalizálják! 9

10 Előkészítő szakasz 1 Aktiválás és csapdába ejtés Min! hexokináz glükóz glükóz-6-foszfát DG = 16.7 kj/mol Mg 2+! indukált illeszkedés 10

11 Szabadentalpia, G 1 A hexokináz reakció ΔG = 16.7 kj/mol Hogyan mehet végbe spontán egy termodinamikailag kedvezőtlen folyamat? (glükózból glükóz-6-foszfát képződése, ΔG > 0) Nem az enzim tehet róla, hanem a szabadentalpia-változás! Mechanikai példa Kémiai példa Endergonikus Exergonikus Reakciókoordináta A glükóz aktiválása. 11

12 A rákos sejtekben fokozottabb a glükóz metabolizmusa, mint az egészségesekben. glükóz glükózfelvétel Egyes hexokináz inhibitorok ígéretes kemoterapeutikumok: glükóz- 6-foszfátdehidrogenáz glükóz- 6-foszfát 6-foszfoglükonát 2-dezoxi-glükóz Lonidamine 3-brómpiruvát gliceraldehid 3-foszfát xilulóz- 5-foszfát piruvát 12

13 hexokináz [ 18 F]2-fluor-2-dezoxi-glükóz (FdG) [ 18 F]6-foszfo-2-fluor-2-dezoxi-glükóz (6-foszfo-FdG) A 18 F-ral jelölt 2-fluor-2-dezoxi-glükózt a hexokináz foszforilezi, amely így nem tudja elhagyni a sejtet (mint 6-foszfo-FdG), de nem is alakul tovább. Jelenléte a 18 F által kibocsátott pozitronsugárzás miatt kimutatható. 13

14 Pozitron Emissziós Tomográfia (PET) 14

15 2 Min! foszfohexóz izomeráz glükóz-6-foszfát fruktóz-6-foszfát 15

16 A foszfohexóz-izomeráz reakció mechanizmusa: tautomerizáció (ld. Szénhidrátok 34. o., avagy Adja-e a fruktóz a Fehling-reakciót? ) glükóz-6- foszfát glikozidos fruktóz-6- foszfát alkoholos Enzimhez kötődés és gyűrűfelnyílás Leválás az enzimről és gyűrűzárás glikozidos foszfohexóz izomeráz Báziskatalizált oxo-enol tautomerizáció, endiol képződése endiol köztitermék Báziskatalizált enol-oxo tautomerizáció, fruktóz-6-p képződése 16

17 3 Elkötelező lépés Min! foszfofruktokináz-1 (PFK-1) fruktóz-6-foszfát fruktóz-1,6-biszfoszfát 17

18 A PKF-1 aktivitása A foszfofruktokináz-1 allosztérikusan szabályozott fruktóz-6-foszfát fruktóz-1,6- biszfoszfát alacsony [ATP] citrát fruktóz-2,6- biszfoszfát magas [ATP] [fruktóz-6-foszfát] 18

19 4 Min! fruktóz-1,6-biszfoszfát aldoláz (fruktóz-1,6-biszfoszfát aldoláz) dihidroxi-acetonfoszfát gliceraldehid-3- foszfát 19

20 fruktóz-1,6-biszfoszfát fordított aldol-addíció ld. 3. heti munkafüzet vége az eredeti glükóz szénatomjai aldoláz az eredeti glükóz szénatomjai dihidroxi-acetonfoszfát gliceraldehid-3- foszfát 20

21 Az aldoláz reakció mechanizmusa fruktóz-1,6-biszfoszfát Enzimhez kötődés és gyűrűfelnyílás protonált Schiff-bázis aldoláz tetraéderes köztitermék képződése dihidroxi-acetonfoszfát protonált Schiffbázis keletkezése, melynek elektronszívó hatása elősegíti a C-C kötés hasadását gliceraldehid 3-foszfát C-C kötés hasadása (fordított aldoladdíció), az első termék leválása az enzimről A Schiff-bázis hidrolízise izomerizáció protonált kovalens enzimenamin köztitermék Schiff-bázis 21

22 5 Min! trióz-foszfát izomeráz dihidroxi-acetonfoszfát gliceraldehid-3- foszfát Két oxo-enol tautomerizáció endiolon keresztül (ld. foszfohexóz izomeráz). 22

23 Visszafizető szakasz Min! 6 gliceraldehid-3- foszfát szervetlen foszfát gliceraldehid- 3-foszfát dehidrogenáz SH-tartalmú enzim, a monojódacetát (alkilezőszer) gátolja vegyes anhidrid 1,3-biszfoszfoglicerát 23

24 A gliceraldehid-3-foszfát dehidrogenáz reakció gliceraldehid- 3-foszfát gliceraldehid- 3-foszfát dehidrogenáz enzim-szubsztrátkomplex képződése a monojódacetát (alkilezőszer) gátolja ezt az enzimet tiofélacetál köztitermék képződése 1,3-biszfoszfoglicerát a termék leválása az enzimről a tiofélacetál oxidációja tioészterré NAD + redukciója NADH-vá, szervetlen foszfát belépése tioészter: nagyenergiájú köztitermék 24

25 szabadenergia, G Miért nagyenergiájú a tioészter-kötés? tioészter A rezonancia-stabilizált szerkezetből származó energiakülönbség a tioészter hidrolízisét kísérő ΔG oxigénészter rezonanciastabilizált a észter hidrolízisét kísérő ΔG 25

26 7 Szubsztrátum-szintű foszforiláció Min! 1,3-biszfoszfoglicerát foszfoglicerát kináz 3-foszfoglicerát 26

27 Arzénmérgezés gliceraldehid-3- foszfát szervetlen foszfát gliceraldehid- 3-foszfát dehidrogenáz 1,3-biszfoszfoglicerát vagy arzenát gliceraldehid- 3-foszfát dehidrogenáz 1-arzeno-3-foszfoglicerát 27

28 + + H 2 O 1-arzeno-3-foszfoglicerát 3-foszfoglicerát foszfoglicerát kináz Mg 2+ A glikolízisben továbbalakul, de kimaradt az ATP-termelő lépés! + 3-foszfoglicerát 28

29 8 Min! foszfoglicerát mutáz 3-foszfoglicerát 2-foszfoglicerát 29

30 foszfoglicerát mutáz 3-foszfoglicerát A foszfát az aktív helyen lévő His-ről jön a szubsztrátum C-2 OH-csoportjára. A másik His általános bázis. 2,3-biszfoszfoglicerát (2,3-BPG) 2,3-BPG szükséges a ciklus elindításához 30

31 a hemoglobin allosztérikus inhibitora 2,3-biszfoszfoglicerát Hemoglobin 31

32 9 Min! enoláz 2-foszfoglicerát foszfo-enol-piruvát (PEP) a fluorid (F ) gátolja ezt az enzimet 32

33 10 Szubsztrátum-szintű foszforiláció Min! foszfo-enol-piruvát piruvát kináz piruvát 33

34 tautomerizáció piruvát (enol forma) piruvát (oxo forma) 34

35 glikolitikus reakiólépés A glikolízis reakciói (piros: visszafordíthatatlan) A vörösvértestben lejátszódó glikolitikus reakiók szabad-entalpiaváltozása glükóz + ATP glükóz-6-foszfát + ADP glükóz-6-foszfát fruktóz-6-foszfát fruktóz-6-foszfát + ATP fruktóz-1,6-biszfoszfát + ADP fruktóz-1,6-biszfoszfát dihidroxi-aceton-foszfát + gliceraldehid-3-foszfát dihidroxi-aceton-foszfát gliceraldehid-3-foszfát gliceraldehid-3-foszfát + P i + NAD + 1,3-biszfoszfoglicerát + NADH + H + 1,3-biszfoszfoglicerát + ADP 3-foszfoglicerát + ATP 3-foszfoglicerát 2-foszfoglicerát 2-foszfoglicerát foszfo-enolpiruvát + H 2 O foszfo-enolpiruvát + ADP piruvát + ATP DG = DG + RT ln Q Megj.: DG a reakiók (biokémiai) standard szabad-entalpiaváltozása, DG a reakciók szabad-entalpiaváltozása a fiziológiás körülmények között található valódi koncentraciók mellett. A pirossal jelzett reakciókat a glükoneogenezisben egyéb reakciók váltják ki. 35

36 Összefoglalás 1. A glikolízis reakciói glükóz + 2 NAD ADP + 2 P i 2 piruvát + 2 NADH + 2 H ATP + 2 H 2 O Min! ΔG = 85 kj/mol A sejtek glükózfelvétele: transzportereken keresztül A glikolízis a citoszolban megy végbe! Foszforilálás: aktiválás és csapdába ejtés A glikolízis visszafordíthatatlan lépései: 1, 3, 10 Szubsztrátum-szintű foszforiláció: 7, 10 Nagyenergiájú kötés képződése: 6, 9 glükóz glükóz-6-foszfát frukóz-6-foszfát frukóz-1,6-biszfoszfát gliceraldehid-3-foszfát dihidroxi-aceton-foszfát gliceraldehid-3-foszfát 1,3-biszfoszfoglicerát 3-foszfoglicerát 2-foszfoglicerát foszfo-enol-piruvát Előkészítő szakasz A glükóz foszforilezése és átalakítása gliceraldehid-3-foszfáttá hexokináz foszfohexóz izomeráz foszfofruktóz kináz-1 aldoláz trióz-foszfát izomeráz Visszafizető szakasz A gliceraldehid-3-foszfát oxidációja piruváttá, ATP és NADH szintézisével kapcsolva gliceraldehid- 3-foszfát dehidrogenáz foszfoglicerát kináz foszfoglicerát mutáz enoláz piruvát kináz piruvát 36

37 A glikolízis szabályozása glikolitikus reakiólépés A vörösvértestben lejátszódó glikolitikus reakiók szabad-entalpiaváltozása glükóz + ATP glükóz-6-foszfát + ADP glükóz-6-foszfát fruktóz-6-foszfát fruktóz-6-foszfát + ATP fruktóz-1,6-biszfoszfát + ADP fruktóz-1,6-biszfoszfát dihidroxi-aceton-foszfát + gliceraldehid-3-foszfát dihidroxi-aceton-foszfát gliceraldehid-3-foszfát gliceraldehid-3-foszfát + P i + NAD + 1,3-biszfoszfoglicerát + NADH + H + 1,3-biszfoszfoglicerát + ADP 3-foszfoglicerát + ATP 3-foszfoglicerát 2-foszfoglicerát 2-foszfoglicerát foszfo-enolpiruvát + H 2 O foszfo-enolpiruvát + ADP piruvát + ATP hexokináz piruvát-kináz foszfofruktokináz 1 DG = DG + RT ln Q Megj.: DG a reakiók (biokémiai) standard szabad-entalpiaváltozása, DG a reakciók szabad-entalpiaváltozása a fiziológiás körülmények között található valódi koncentraciók mellett. A pirossal jelzett reakciókat a glükoneogenezisben egyéb reakciók váltják ki. 37

38 DG = DG + RT ln Q Glikolízis glükóz Glükoneogenezis (a glükóz de novo szintésise) A glikolízis minden sejtben végbemehet, mint energiatermelő folyamat. A glükoneogenezis elsősorban a májban megy végbe. 38

39 Glikolízis hexokináz glükóz glükóz- 6-foszfát Glükoneogenezis glükóz-6-foszfatáz fruktóz- 6-foszfát fruktóz- 1,6-biszfoszfát dihidroxi-acetonfoszfát dihidroxi-acetonfoszfát foszfofruktokináz-1 fruktóz-1,6- biszfoszfatáz-1 (2) gliceraldehid-3-foszfát (2) 1,3-biszfoszfoglicerát 39

40 (2) 1,3-biszfoszfoglicerát (2) 3-foszfoglicerát (2) 2-foszfoglicerát piruvát kináz (2) foszfo-enol-piruvát PEP karboxikináz (2) piruvát piruvát karboxiláz 40

41 1 A hexokináz reakció hexokináz glükóz glükóz-6-foszfát Mg 2+! 41

42 kezdeti sebesség (v ) A hexokináz IV (glükokináz) és a hexokináz I (izozimek) kinetikai jellemzői v max v max 2 K M ~ 0,1 mm hexokináz I hexokináz IV (glükokináz) K M ~ 10 mm Hexokináz I, II, III: izomban nem specifikus glükózra G-6-P gátolja K M glükózra kicsi Hexokináz IV = glükokináz: májban specifikus glükózra G-6-P nincs rá hatással K M glükózra nagy szubsztrát (glükóz) koncentráció (mm) 42

43 A hexokináz IV (glükokináz) szabályozása a májban kapilláris glükóz sejtmag glükóz hexokináz IV hexokináz IV glükóz-6-foszfát szabályozó fehérje fruktóz-6-foszfát Éhezéskor, amikor a vércukorszint 5 mm alá csökken, a fruktóz-6-foszfát hatására a szabályozó fehérje és hexokináz IV kotranszporttal a sejtmagba jut, így a máj nem verseng a többi szervvel a glükózból nyerhető energiáért. 43

44 3 A foszfofruktokináz reakció: az elkötelező lépés foszfofruktokináz-1 (PFK-1) fruktóz-6-foszfát fruktóz-1,6-biszfoszfát 44

45 A PKF-1 aktivitása A foszfofruktokináz-1 allosztérikusan szabályozott fruktóz-6-foszfát fruktóz-1,6- biszfoszfát alacsony [ATP] citrát fruktóz-2,6- biszfoszfát magas [ATP] [fruktóz-6-foszfát] fruktóz-2,6-biszfoszfát (F26BP) 45

46 A fruktóz-2,6-biszfoszfát szerepe a glikolízis és a glükoneogenezis szabályozásában glükoneogenezis (a glükóz de novo szintésise) fruktóz-6-foszfát fruktóz-1,6-biszfoszfát glikolízis Enzimek allosztérikus szabályozása 46

47 A foszfofruktokináz-2 (PFK-2) kétfunkciós (bifunkcionális) enzim: fruktóz-6-foszfát Min! fruktóz-2,6-biszfoszfát kináz domén (PFK) foszfatáz domén (FPBase) szabályozó régió 47

48 A fruktóz-2,6-biszfoszfát-szint szabályozása Enzimek kovalens módosítása és Patobiokémia (4. félév) stimulálja a glikolízist, gátolja a glükoneogenezist inzulin foszfoprotein foszfatáz campfüggő protein kináz glukagon gátolja a glikolízist, stimulálja a glükoneogenezist 48

49 A fruktóz-2,6-biszfoszfát-szint szabályozása magas glükózkoncentráció (a glikolízis aktív) fruktóz-2,6-biszfoszfát (stimulálja a PFK-t) [F26BP] protein kináz A alacsony glükózkoncentráció (a glikolízis inaktív) fruktóz-6-foszfát (nincs PFK stimuláció) [F26BP] fruktóz-6-foszfát foszfo-protein foszfatáz fruktóz-2,6-biszfoszfát (stimulálja a PFK-t) stimulálja a glikolízist, gátolja a glükoneogenezist inzulin gátolja a glikolízist, stimulálja a glükoneogenezist 49

50 szénhidrát felszívódása a táplálékból éhezés magas vércukorszint alacsony vércukorszint inzulin glukagon [F-2,6-BP] nő magas [ATP] [NADH] [Ac-CoA] [F-2,6-BP] csökken alacsony [ATP] [NADH] [Ac-CoA] aktivált glikolízis aktivált glikogénszintézis gátolt glükoneogenezis aktivált zsírsavszintézis A máj szabályozza a vércukorszintet: gátolt glikolízis aktivált glikogénlebontás aktivált glükoneogenezis aktivált zsírsavlebontás 50

51 10 A piruvát kináz reakció foszfo-enol-piruvát piruvát kináz piruvát 51

52 A piruvát kináz szabályozása: minden szövetben allosztérikus, de a májban allosztérikus és kovalens is! csak a májban glukagon minden szövetben (májban is) piruvátkináz L (inaktív) piruvátkináz L/M piruvát transzamináció hosszú láncú zsírsav piruvát-kináz L: májban (liver) piruvát-kináz M: izomban (muscle) 52

53 Összefoglalás 2. A glikolízis szabályozása Szabályozási pontok: az irreverzíbilis (DG << 0 J) reakciók enzimei: hexokináz, foszfofruktokináz-1, piruvát-kináz Hexokináz: izoenzimek (I-IV), a májban glükokináz: K M (Glc) nagyobb, mint más szövetekben, és a Glc-6-P nem gátolja, alacsony [Glc] esetén visszahúzódik a sejtmagba vércukorszint szabályozása Foszfofruktokináz-1: allosztérikus szabályozás, ATP (magas energiaszint jele), citrát: gátolja AMP, ADP (alacsony energiaszint), fruktóz-2,6-biszfoszfát (Fru-2,6-BP): aktiválja A Fru-2,6-BP-szint szabályozása: foszfofruktokináz-2 (PFK-2/FPBase) magas vércukorszint inzulin PFK-2 aktiválódik [Fru-2,6-BP] alacsony vércukorszint glukagon FPBase aktiválódik [Fru-2,6-BP] Piruvát-kináz: allosztérikus szabályzás, a májban kovalens is (hormonális hatásra). ATP, Ac-CoA, zsírsav (magas energiaszint jele): gátolja fruktóz-1,6-biszfoszfát (az elkötelező lépés terméke): aktiválja májban: alacsony vércukorszint glukagon piruvát-kináz gátlása (foszforilezés)

54 A glikolízishez kapcsolódó anyagcsereutak 54

55 A piruvát további sorsa az anyagcserében glükóz glükoneogenezis anaerob körülmények glikolízis 2 piruvát 2 oxálacetát a májban hipoxiás vagy anaerob körülmények 2 etanol + 2 CO 2 alkoholos erjedés pl. élesztőben 2 CO 2 aerob körülmények 2 acetil-coa citrát-ciklus 2 laktát tejsavas erjedés dolgozó izomban, vörösvértestben, egyes mikroorganizmusokban anaerob körülmények: alacsony O 2 koncentráció 4 CO H 2 O aerob körülmények : magas O 2 koncentráció 55

56 A piruvát további sorsa a lebontó folyamatokban piruvát acetaldehid laktát acetil-coa etanol alkoholos erjedés pl. élesztőben tejsavas erjedés dolgozó izomban, vörösvértestben, egyes mikroorganizmusokban további oxidáció citrát-ciklus, légzési lánc, terminális oxidáció O 2 2 CO H 2 O anaerob körülmények: alacsony O 2 koncentráció aerob körülmények: magas O 2 koncentráció 56

57 Tejsavas erjedés (anaerob körülmények között) Min! DG = 25.1 kj/mol piruvát laktát dehidrogenáz L-laktát glükóz C 6 H 12 O 6 2 ADP 2 ATP Min! 2 piruvát 2 laktát C 3 H 6 O 3 A glikolízis és tejsavas erjedés teljes egyenlete (anaerob körülmények között): glükóz + 2 P i + 2 ADP 2 laktát + 2 ATP + 2 H 2 O DG = -158 kj/mol 57

58 A vér laktátkoncentrációja (μm) Cori-ciklus izom: a gyors összehúzúdáshoz ATP-t termel glikolízis révén A vér laktátkoncentrációja 400 m- es síkfutás során: vörösvértest előtte futás utána máj: ATP felhasználásával glükózt szintetizál (glükoneoenezis) idő (perc) 58

59 Alkoholos erjedés (anaerob körülmények között) Min! piruvát dekarboxiláz alkohol dehidrogenáz piruvát acetadehid etanol tiazóliumgyűrű tiamin-pirofoszfát (TPP) 59

60 A tiazolgyűrű 2-es C-jéről egy H + disszociál. A tiazólium-kation eliminációja során acetaldehid képződik. A TPP-karbanion a piruvát karbonilcsoportját támadja. aktív acetaldehid Protonálódással hidroxietil-tpp keletkezik. A dekarboxileződést elősegíti az elektronok delokalizációja a TPP tiazol-gyűrűjén. 60

61 Néhány TPP-függő reakció Néhány TPP-függő reakció enzim útvonal hasadó kötés keletkező kötés piruvát-dekarboxiláz alkoholos erjedés piruvát-dehidrogenáz α-ketoglutarát-dehidrogenáz acetil-coa szintézise citrát-ciklus transzketoláz szén beépülési reakciók pentóz-foszfát út 61

62 Az alkohol dehidrogenáz aktív centruma acetaldehid alkohol dehidrogenáz Az aktív helyen lévő Zn 2+ polarizálja az acetaldehid karbonil-csoportját, ezzel elősegíti a NADH-ról történő hidrid-ion transzfert. A redukált köztitermék a közegből felvesz egy további protont és etanollá alakul. etanol 62

63 gliceraldehid- 3-foszfát 1,3-biszfoszfoglicerát (1,3-BPG) piruvát acetaldehid etanol A glikolízis és alkoholos erjedés teljes folyamata (anaerob körülmények között): 2 ADP glükóz 2 ATP 2 NAD + 2 NADH 2 piruvát 2 acetaldehid 2 etanol CO 2 63

64 A glikolízist tápláló szénhidrátok szacharóz Fru keményítő, glikogén Glc, Glc-1-P maltóz, trehalóz laktóz Gal (trigliceridek) glicerin 64

65 A szénhidrátok felszívódása A tápcsatorna szájüreg száj nyelőcső amiláz enzimek: az α(1 4) glikozidos kötéseket hidrolizálják máj gyomor hasnyálmirigy vastagbél vékonybél végbél 65

66 Glükóz transzporterek név helye inzulin hatása érzékenység / affinitás GLUT 1 mindenhol, vvt, hasnyálmirigy β-sejtek független magas, (Glc, Gal) GLUT 2 vese velőállomány, máj, vékonybél hámsejtek független alacsony (Glc, Gal, Fru) (hasnyálmirigy β-sejtek) GLUT 3 agy neuronok, herék, placenta független magas, (Glc, Gal) GLUT 4 váz- és szívizom, zsírszövet függő magas Glc-ra specifukus GLUT 5 vékonybél, herék, vese független elsődleges fruktóztranszporter 66

67 A GLUT1 glükóz transzporter működése a vörösvértestekben D-glükóz kívül belül Koncentrációgradiens által szabályozott passzív transzport (facilitált diffúzió). 67

68 Glükóztranszport a bélhámsejtekben hámsejt véráram glükóz Na + - glükóz szimporter (magas extracelluláris [Na + ] szükséges a működéséhez glükóz GLUT2 glükóz uniporter 68

69 A keményítő szerkezete (α1 4) kapcsolt D-glükóz egységek az emésztés során az amiláz enzimek: az α(1 4) glikozidos kötéseket hidrolizálják szabad hidroxil-csoportokra (jóddal kék zárványvegyületet alkot) 69

70 A keményítő szerkezete Min! Nemredukáló vég amilóz (20-30%) Redukáló vég amilopektin amilóz elágazás elágazási pont Nemredukáló végek Redukáló végek elágazási pont fő lánc amilopektin (70-80%) Elágazási pontok: Glc-egységenként 70

71 A glikogén szerkezete Min! Nemredukáló vég α-1,6 kötés α-1,4 kötés Elágazási pontok: 8-12 Glc-egységenként (jóddal vörösbarna színreakciót ad) 71

72 A glikogén szerkezete mitokondrium glikogén szemcsék α-1,6 kötés α-1,4 kötés glikogén Elágazási pontok: 8-12 Glc-egységenként 72

73 Cellulóz* (β-1,4-kötések) Keményítő és glikogén* (α-1,4-kötések) 6 glükóz egység 6 glükóz egység β(1 4)-kötésekkel α(1 4)-kötésekkel (a cellulóz részlete) (az amilóz részlete) 73

74 A cellulóz szerkezete (β-1 4)-kötésű D-glükóz egységek amiláz enzimek: az α(1 4) glikozidos kötéseket hidrolizálják: a cellulózt nem tudjuk megemészteni 74

75 A sejtben tárolt glikogén felhasználása: nemredulákó vég glikogén n glükóz egység glikogén-foszforiláz Min! glükóz-1-foszfát foszfoglükomutáz (PLP) glikogén (n-1) glükóz egység glükóz-6-foszfát 75

76 Diszacharidok szacharáz Glc, Fru szacharóz laktáz Gal, Glc laktóz maltáz Glc maltóz trehaláz Trehalóz (α1glc 1αGlc) 76

77 Szacharóz szacharáz fruktóz glükóz máj ADP ATP ATP ADP izom, vese Min! fruktokináz hexokináz Min! fruktóz-1-foszfát fruktóz-1-foszfát aldoláz foszfofruktokináz 1 fruktóz-6-foszfát gliceraldehid trióz-kináz ATP ADP dihidroxi-acetonfoszfát gliceraldehid- 3-foszfát fruktóz-1,6-biszfoszfát 77

78 Min! dihidroxi-acetonfoszfát fruktóz-1-foszfát aldoláz fruktóz-1-foszfát gliceraldehid 78

79 Laktóz laktáz laktóz galaktóz glükóz Laktóz intolerancia (hypolactasia): Laktáz hiányában a vastagbél mikroflórája tejsavvá, metánná és hidrogénné bontja a tejcukrot hasi görcsök, diarrhea Terápia: - laktózmentes diéta - laktáz hozzáadása - laktáztartalmú baktériumflóra telepítése a vékonybélbe 79

80 galaktóz Min! galaktokináz glükóz-6-foszfát glikolízis Min! UDPglükóz galaktóz-1-foszfát NAD + NADH + H + NADH + H + UDP-glükóz- NAD + 4-epimeráz UDP-glükóz:galaktóz-1- foszfát uridil-transzferáz glükóz-1-foszfát foszfoglükomutáz UDP-glükóz-4-epimeráz UDP-galaktóz Min! UDP-glükóz 80

81 Galaktozémia Tejfogyasztást követő tünetek: hányás, sárgaság. Hosszú távú szövődmények: májkárosodás, szürkehályog, mentális retardáció. Az újszülötteket rögtön tesztelik (1: ) 1. típus (klasszikus galaktozémia): az uridiltranszferáz zavara 2. típus: a galaktokináz hiánya 3. típus: az epimeráz hiánya 81

82 Szürkehályog: A szemlencsében a galaktokináz hiányában felhalmozódó galaktóz ozmotikusan aktív galaktittá redukálódik. aldóz reduktáz galaktóz galaktit 82

83 Glicerin (a trigliceridek lebontásának terméke lehet) Min! glicerin glicerinfoszfát glicerinkináz glicerinfoszfát dehidrogenáz dihidroxi-aceton foszfát glikolízis 83

84 Összefoglalás 3. A glikolízishez kapcsolódó anyagcsereutak Erjedés (fermentáció) anaerob körölmények között: glükóz glükóz 2 ADP 2 ADP 2 ATP 2 ATP 2 NADH 2 NAD + 2 piruvát 2 laktát 2 piruvát 2 acetaldehid 2 etanol CO 2 A glikolízist tápláló szénhidrátok: szacharóz Fru keményítő, glikogén maltóz, trehalóz Glc, Glc-1-P laktóz Gal glicerin 84

85 trehalóz laktóz szacharóz galaktóz mannóz étk. glikogén, keményítő endogén glikogén fruktóz mannóz-6-foszfát glükóz-1- foszfát glükóz-6- foszfát fruktóz-6- foszfát fruktóz-1,6- biszfoszfát fruktóz-1-foszfát gliceraldehid dihidroxiaceton-foszfát gliceraldehid-3- foszfát laktáz trehaláz szacharáz α-amiláz hexokináz foszforiláz hexokináz hexokináz fruktokináz fruktóz-1- foszfát aldoláz foszfoglükomutáz foszfomannóz izomeráz trióz-foszfát izomeráz triózkináz laktóz intolerancia galaktozémia szürkehályog fruktóz intolerancia fructosuria glükóz 85

Glikolízis. Nagy Veronika. Bevezetés a biokémiába 2018/19

Glikolízis. Nagy Veronika. Bevezetés a biokémiába 2018/19 Egyes ábrákat a Lehninger Principles of Biochemistry by D. L. Nelson, M.M. Cox, 5 th ed. című könyvből vettünk át. Nagy Veronika Bevezetés a biokémiába 2018/19 Glikolízis 1 A glükóz sorsa a felszívódást

Részletesebben

Glikolízis. Csala Miklós

Glikolízis. Csala Miklós Glikolízis Csala Miklós Szubsztrát szintű (SZF) és oxidatív foszforiláció (OF) katabolizmus Redukált tápanyag-molekulák Szállító ADP + P i ATP ADP + P i ATP SZF SZF Szállító-H 2 Szállító ATP Szállító-H

Részletesebben

A szénhidrátok anyagcseréje. SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014.

A szénhidrátok anyagcseréje. SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014. A szénhidrátok anyagcseréje SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014. A szénhidrátok emésztése és felszívódása Táplálkozás: növényi keményítő, szacharóz, laktóz (tej, tejtermékek)

Részletesebben

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160

Részletesebben

A glükóz reszintézise.

A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt

Részletesebben

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós A piruvát-dehidrogenáz komplex Csala Miklós szénhidrátok fehérjék lipidek glikolízis glukóz aminosavak zsírsavak acil-koa szintetáz e - piruvát acil-koa légz. lánc H + H + H + O 2 ATP szint. piruvát H

Részletesebben

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát

Részletesebben

Energiaforrásaink Szénvegyületek forrása

Energiaforrásaink Szénvegyületek forrása Energiaforrásaink Fototróf: fotoszintetizáló élőlények, szerves vegyületeket állítanak elő napenergia segítségével (a fényenergiát kémiai energiává alakítják át) Kemotróf: nem képes a fényenergiát megkötni,

Részletesebben

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét METABOLIZMUS III. LIPIDEK, ZSÍRSAVAK β-oxidációja Szerkesztette: Jakus Péter Név: Csoport: Dátum: Labor dolgozat kérdések 1.) ATP mennyiségének

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje A szénhidrátok a szervezet számára fontos, alapvető tápanyagok. Az emberi szervezetben

Részletesebben

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Integráció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Anyagcsere jóllakott állapotban Táplálékkal felvett anyagok sorsa szénhidrátok fehérjék lipidek

Részletesebben

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik. Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának

Részletesebben

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok

Részletesebben

09. A citromsav ciklus

09. A citromsav ciklus 09. A citromsav ciklus 1 Alternatív nevek: Citromsav ciklus Citrát kör Trikarbonsav ciklus Szent-Györgyi Albert Krebs ciklus Szent-Györgyi Krebs ciklus Hans Adolf Krebs 2 Áttekintés 1 + 8 lépés 0: piruvát

Részletesebben

Vércukorszint szabályozás

Vércukorszint szabályozás Vércukorszint szabályozás Raktározás: Szénhidrátok: glikogén formájában (máj, izom) Zsírok: zsírsejtek zsírszövet Fehérje: bőr alatti lazarostos kötőszövet Szénhidrát metabolizmus Szénhidrátok a bélben

Részletesebben

A metabolizmus energetikája

A metabolizmus energetikája A metabolizmus energetikája Dr. Bódis Emőke 2015. október 7. JJ9 Miért tanulunk bonyolult termodinamikát? Miért tanulunk bonyolult termodinamikát? Mert a biokémiai rendszerek anyag- és energiaáramlásának

Részletesebben

Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i

Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i Zsírsav szintézis Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P 2 i A zsírsav szintáz reakciói Acetil-CoA + 7 Malonil-CoA + 14 NADPH + 14 H = Palmitát + 8 CoA-SH + 7 CO 2 + 7

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok általános képlete (CH 2 O) n. A szénhidrátokat két nagy csoportra oszthatjuk:

Részletesebben

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)

Részletesebben

BIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK)

BIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK) BIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK) 1. Keresse meg a baloldali oszlopban található fehérje szerkezeti szintekre jellemző a jobboldali oszlopban lévő

Részletesebben

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2014.10.01. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag

Részletesebben

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2013.10.02. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag

Részletesebben

SZÉNHIDRÁT ANYAGCSERE ENZIMHIÁNYOS BETEGSÉGEI (konzultáció, Buday László) I, Monoszacharid anyagcseréhez kapcsolt genetikai betegségek

SZÉNHIDRÁT ANYAGCSERE ENZIMHIÁNYOS BETEGSÉGEI (konzultáció, Buday László) I, Monoszacharid anyagcseréhez kapcsolt genetikai betegségek SZÉNHIDRÁT ANYAGCSERE ENZIMHIÁNYOS BETEGSÉGEI (konzultáció, Buday László) Irodalmi adatok alapján a szénhidrát anyagcserében szerepet játszó enzimek közül napjainkig már több tucat defektusát leírták,

Részletesebben

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:

Részletesebben

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét Szerves kémia ismétlése, a szerves kémiai ismeretek gyakorlása a biokémiához Írták: Agócs Attila, Berente Zoltán, Gulyás Gergely, Jakus

Részletesebben

A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció

A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet intermembrán tér Fe-S FMN NADH mátrix I. komplex: NADH-KoQ reduktáz

Részletesebben

Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP

Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus Az energiaközvetítő molekula: ATP Elektrontranszfer, a fontosabb elektronszállító molekulák NAD: nikotinamid adenin-dinukleotid FAD: flavin adenin-dinukleotid

Részletesebben

, mitokondriumban (peroxiszóma) citoplazmában

, mitokondriumban (peroxiszóma) citoplazmában -helye: máj, zsírszövet, vese, agy, tüdő, stb. - nem a β-oxidáció megfordítása!!! β-oxidáció Zsírsav-szintézis -------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Mire költi a szervezet energiáját?

Mire költi a szervezet energiáját? Glükóz lebontás Lebontó folyamatok A szénhidrátok és zsírok lebontása során széndioxid és víz keletkezése közben energia keletkezik (a széndioxidot kilélegezzük, a vizet pedig szervezetünkben felhasználjuk).

Részletesebben

Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai

Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai 2017. 02. 23. Dr. Tretter László, Dr. Kolev Kraszimir Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai 2017. február 27., március 2. 1 Mit kell(ene) tudni az előadás után: 1. Az enzimműködés termodinamikai

Részletesebben

ALLOSZTÉRIKUSAN SZABÁLYOZÓ METABOLITOK HATÁSA A PIRUVÁT-KINÁZ L és M IZOENZIMRE

ALLOSZTÉRIKUSAN SZABÁLYOZÓ METABOLITOK HATÁSA A PIRUVÁT-KINÁZ L és M IZOENZIMRE ALLOSZTÉRIKUSAN SZABÁLYOZÓ METABOLITOK HATÁSA A PIRUVÁT-KINÁZ L és M IZOENZIMRE A glukóz piruváttá (illetve laktáttá) történő átalakulása során (glikolízis), illetve a glukóz reszintézisben (glukoneogenezis)

Részletesebben

LIPID ANYAGCSERE (2011)

LIPID ANYAGCSERE (2011) LIPID ANYAGCSERE LIPID ANYAGCSERE (2011) 5 ELİADÁS: 1, ZSÍRK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA + LIPPRTEINEK 2, ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA 3, ZSÍRSAVAK SZINTÉZISE 4, KETNTESTEK BIKÉMIÁJA, KLESZTERIN ANYAGCSERE 5, MEMBRÁN

Részletesebben

Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata

Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata /Bevezető/ Fotoszintézis Fény-szakasz: O 2, NADPH, ATP Sötétszakasz: Cellulóz keményítő C 5 2 C 3 (-COOH) 2 C 3 (-CHO) CO 2 Nukleotid/nukleinsav anyagcsere

Részletesebben

A KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)

A KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol) 19 11 12 13 C 21 22 20 18 D 17 16 23 24 25 26 27 HO 2 3 1 A 4 5 10 9 B 6 8 7 14 15 A KOLESZTERIN SZERKEZETE (koleszterin v. koleszterol) - a koleszterin vízben rosszul oldódik - szabad formában vagy koleszterin-észterként

Részletesebben

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.

Részletesebben

Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai védelem, hőszigetelés,

Részletesebben

CHO CH 2 H 2 H HO H H O H OH OH OH H

CHO CH 2 H 2 H HO H H O H OH OH OH H 2. Előadás A szénhidrátok kémiai reakciói, szénhidrátszármazékok Áttekintés 1. Redukció 2. xidáció 3. Észter képzés 4. Reakciók a karbonil atomon 4.1. iklusos félacetál képzés 4.2. Reakció N-nukleofillel

Részletesebben

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható

Részletesebben

Szénhidrátanyagcsere. net

Szénhidrátanyagcsere. net Szénhidrátanyagcsere net Glukogén prekurzorok belépése a glukoneogenezisbe glikogén glukóz-1p glukóz-6p G6P-áz glukóz F1,6bP-áz fruktóz-1,6biszp fruktóz-6p glicerinaldehid-3p + dioh-aceton-p 1,3-biszfoszfo-glicerát

Részletesebben

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Mitokondrium. Fésüs László, Sarang Zsolt

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Mitokondrium. Fésüs László, Sarang Zsolt Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Mitokondrium Fésüs László, Sarang Zsolt Energiát (ATP) termelő sejtorganellum. Az ATP termelés oxigén fogyasztással (légzési lánc) és széndioxid termeléssel (molekulák

Részletesebben

Az újszülöttkori galactosaemia szűrés eredményei és differenciáldiagnosztikai lehetőségei

Az újszülöttkori galactosaemia szűrés eredményei és differenciáldiagnosztikai lehetőségei Az újszülöttkori galactosaemia szűrés eredményei és differenciáldiagnosztikai lehetőségei Balázs Imre SZTE ÁOK Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Centrum Anyagcsere-Szűrő Laboratórium Magyar

Részletesebben

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

Táplákozás - anyagcsere

Táplákozás - anyagcsere Táplákozás - anyagcsere Tápanyagbevitel a szükségletnek megfelelően - test felépítése - energiaszükséglet fedezete Fehérjék, Zsírok, Szénhidrátok, Nukleinsavak, Vitaminok, ionok ( munka+hő+raktározás )

Részletesebben

A cukrok szerkezetkémiája

A cukrok szerkezetkémiája A cukrok szerkezetkémiája A cukrokról,szénhidrátokról általánosan o o o Kémiailag a cukrok a szénhidrátok,vagy szacharidok csoportjába tartozó vegyületek. A szacharid arab eredetű szó,jelentése: édes.

Részletesebben

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) BIOGÉN ELEMEK ELSŐDLEGES BIOGÉN ELEMEK(kb. 95%) ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK MAKROELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg MIKROELEMEK (NYOMELEMEK) (< 0,005%) I, Fe, Cu,

Részletesebben

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk. Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak

Részletesebben

Szénhidrát anyagcsere. Kőszegi Tamás, Lakatos Ágnes PTE Laboratóriumi Medicina Intézet

Szénhidrát anyagcsere. Kőszegi Tamás, Lakatos Ágnes PTE Laboratóriumi Medicina Intézet Szénhidrát anyagcsere Kőszegi Tamás, Lakatos Ágnes PTE Laboratóriumi Medicina Intézet Szénhidrát anyagcsere sommásan Izomszövet Zsírszövet Máj Homeosztázis Hormon Hatás Szerv Inzulin Glukagon Sejtek glükóz

Részletesebben

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Lipid anyagcsere. Balajthy Zoltán, Sarang Zsolt

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Lipid anyagcsere. Balajthy Zoltán, Sarang Zsolt Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Lipid anyagcsere Balajthy Zoltán, Sarang Zsolt Anabolikus és katabolikus folyamatok a szervezetben Lipidek osztályozása Lipidek szerepe a szervezetben Lipidek

Részletesebben

A MITOKONDRIÁLIS ENERGIATERMELŐ FOLYAMATOK VIZSGÁLATA

A MITOKONDRIÁLIS ENERGIATERMELŐ FOLYAMATOK VIZSGÁLATA Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Általános Orvostudományi Kar Debreceni Egyetem BIOKÉMIA GYAKORLAT A MITOKONDRIÁLIS ENERGIATERMELŐ FOLYAMATOK VIZSGÁLATA Elméleti háttér Dr. Kádas János 2015 A

Részletesebben

Fehérjék. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet

Fehérjék. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet Fehérjék Csoportosítás Funkció alapján Szerkezetük alapján Kapcsolódó nem peptid részek alapján Szintézisük Transzkripció - sejtmag Transzláció - citoplazma Poszttranszlációs módosítások (folding) - endoplazmatikus

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben A szénhidrátokkal és a lipidekkel ellentétben szervezetünkben nincsenek aminosavakból

Részletesebben

Az edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin

Az edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin Az edzés és energiaforgalom Rácz Katalin katalinracz@gmail.com Homeosztázis Az élő szervezet belső állandóságra törekszik. Homeosztázis: az élő szervezet a változó külső és belső körülményekhez való alkalmazkodó

Részletesebben

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása Periódikus táplálékfelvétel Sejtek folyamatos tápanyagellátása (glükóz, szabad zsírsavak stb.) Tápanyag raktározás Tápanyag mobilizálás Vér glükóz

Részletesebben

Szekréció és felszívódás II. Minden ami a gyomor után történik

Szekréció és felszívódás II. Minden ami a gyomor után történik Szekréció és felszívódás II Minden ami a gyomor után történik A pancreasnedv Víz Összetétele Proenzimek, enzimek Szabályozó molekulák HCO 3 - Egyéb elektrolitok Funkciói Valamennyi tápanyag enzimatikus

Részletesebben

jobb a sejtszintű acs!!

jobb a sejtszintű acs!! Metabolikus stresszválasz jobb a sejtszintű acs!! dr. Ökrös Ilona B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Az alkoholizmus, A fiziológiás

Részletesebben

R-OH H + O H O H OH H O H H OH O H OH O H OH H H

R-OH H + O H O H OH H O H H OH O H OH O H OH H H 3. Előadás ligo- és poliszacharidok Diszacharidok Defiició: Két mooszacharid kapcsolódása éter kötéssel Leírás: Összetevők, kötéstípus, térállás R- + R glikozid Csoportosítás a kötésbe résztvevő C-atomok

Részletesebben

Valin H 3 C. Treonin. Aszpartát S OH

Valin H 3 C. Treonin. Aszpartát S OH 2 Glicin C 3 Alanin C 3 Valin 3 C Leucin 2 2 2 C 3 Izoleucin 2 zerin 2 Treonin 2 Tirozin 2 Cisztein Metionin Aszpartát 2 C 3 2 Glutamát 2 2 Aszparagin 2 Glutamin 2 Arginin 2 2 2 2 2 Lizin isztidin Fenilalanin

Részletesebben

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak 8. hét

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak 8. hét Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak 8. hét Biokatalízis (46-59. o.) Írta: Jakus Péter, Nagy Vera és Takátsy Anikó Név: Csoport: Dátum: Labordolgozat kérdések: 1. Milyen összefüggés van egy

Részletesebben

Glükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE

Glükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE Glükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE SZTE ÁOK Biokémia Intézet összeállította: dr Keresztes Margit Jellemzők - relative rövid oligoszacharid láncok ( 30) (sok elágazás) (1-85% GP

Részletesebben

R-OH H + O H O H OH H O H H OH O H OH O H OH H H

R-OH H + O H O H OH H O H H OH O H OH O H OH H H 3. Előadás ligo- és poliszacharidok Diszacharidok Definició: Két monoszacharid kapcsolódása éter kötéssel Leírás: Összetevők, kötéstípus, térállás R- + R glikozid Csoportosítás a kötésben résztvevő C-atomok

Részletesebben

Eredmény: 0/337 azaz 0%

Eredmény: 0/337 azaz 0% Élettan1 ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-12-06 20:26:54 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: Minta Diák Eredmény: 0/337 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? [Válasszon]

Részletesebben

folsav, (a pteroil-glutaminsav vagy B 10 vitamin) dihidrofolsav tetrahidrofolsav N CH 2 N H H 2 N COOH

folsav, (a pteroil-glutaminsav vagy B 10 vitamin) dihidrofolsav tetrahidrofolsav N CH 2 N H H 2 N COOH folsav, (a pteroil-glutaminsav vagy B 10 vitamin) 2 2 2 2 pirimidin rész pirazin rész aminobenzoesav rész glutaminsav rész pteridin rész dihidrofolsav 2 2 2 2 tetrahidrofolsav 2 2 2 2 A dihidrofolát-reduktáz

Részletesebben

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

TEJSAVAS (LAKTÁT) ACIDÓZIS Csala Miklós

TEJSAVAS (LAKTÁT) ACIDÓZIS Csala Miklós TEJSAVAS (LAKTÁT) ACIDÓZIS Csala Miklós A vérplazma normális ph-ja, az ún. fiziológiás ph 7,4 körül van az artériás véré kicsit magasabb, a vénásé alacsonyabb. A sejtek citoplazmája általában ettől az

Részletesebben

Sejtszintű anyagcsere Ökrös Ilona

Sejtszintű anyagcsere Ökrös Ilona Sejtszintű anyagcsere Ökrös Ilona B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Az A alkoholizmus, fiziológiás sejtműködés mint probléma Feltételei:

Részletesebben

A szénhidrátok. 2013. február 20.

A szénhidrátok. 2013. február 20. A szénhidrátok 2013. február 20. Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb. Szophoklész: Antigoné 2013.02.20 i:am 2 Táplálkozási alapfogalmak III. Metabolizmus: Jelentése: anyagcsere,

Részletesebben

A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András

A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András A biokémia alapjai Wunderlich Lívius Szarka András Összefoglaló: A jegyzet elsősorban egészségügyi mérnök MSc. hallgatók részére íródott, de hasznos segítség lehet biomérnök és vegyészmérnök hallgatók

Részletesebben

A biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim. tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek

A biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim. tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek 1 A biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek a./ Csak fehérjébıl állók b./ Fehérjébıl (apoenzim)

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),

SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz), SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az

Részletesebben

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok

Részletesebben

Kémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét

Kémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét Kémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét Szerves anyagok vizsgálata III. (177-180. o.) Írták: Agócs Attila, Berente Zoltán, Gulyás Gergely, Jakus Péter, Lóránd Tamás, Nagy Veronika, Radó-Turcsi

Részletesebben

Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban. Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet

Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban. Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet 2010. 11. 12. A gasztrointesztinális rendszer felépítése http://en.wikipedia.org/wiki/file:digestive_system_diagram_edit.svg

Részletesebben

ENZIMSZINTŰ SZABÁLYOZÁS

ENZIMSZINTŰ SZABÁLYOZÁS ENZIMEK 1833.: Sörfőzés kapcsán kezdtek el vele foglalkozni (csírázó árpa vizsgálata) valamilyen anyag katalizátorként működik (Berzelius, 1835.) 1850. körül: ez valamilyen N-tartalmú szervesanyag 1874.:

Részletesebben

Mária. A pirimidin-nukleotidok. nukleotidok anyagcseréje

Mária. A pirimidin-nukleotidok. nukleotidok anyagcseréje Prof.. Sasvári Mária A pirimidin-nukleotidok nukleotidok anyagcseréje 1 A nukleobázisok szerkezete Nitrogéntartalmú, heterociklusos vegyületek; szubsztituált purin- és pirimidin-származékok purin Adenin

Részletesebben

Hemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly

Hemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly Hemoglobin - myoglobin Konzultációs e-tananyag Szikla Károly Myoglobin A váz- és szívizom oxigén tároló fehérjéje Mt.: 17.800 153 aminosavból épül fel A lánc kb 75 % a hélix 8 db hélix, köztük nem helikális

Részletesebben

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A projekt

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A projekt Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt TERMELÉSÉLETTAN Debreceni Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,

Részletesebben

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A projekt

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A projekt Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt TERMELÉSÉLETTAN Debreceni Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása

A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása Energiaforrásaink Fototróf: fotoszintetizáló élőlények, szerves vegyületeket állítanak elő napenergia segítségével (a fényenergiát kémiai energiává alakítják át)

Részletesebben

AJÁNLOTT IRODALOM. A tárgy neve BIOKÉMIA I. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK, Biokémiai Tanszék Felelős oktató:

AJÁNLOTT IRODALOM. A tárgy neve BIOKÉMIA I. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK, Biokémiai Tanszék Felelős oktató: A tárgy neve BIOKÉMIA I. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK, Biokémiai Tanszék Felelős oktató: Dr Lehoczki Endréné Kredit 2 Heti óraszám 2 típus Előadás Számonkérés Kollokvium Teljesíthetőség feltétele

Részletesebben

Több szubsztrátos enzim-reakciókról beszélve két teljesen különbözõ rekció típust kell megismernünk.

Több szubsztrátos enzim-reakciókról beszélve két teljesen különbözõ rekció típust kell megismernünk. .5.Több szubsztrátos reakciók Több szubsztrátos enzim-reakciókról beszélve két teljesen különbözõ rekció típust kell megismernünk. A.) Egy enzim, ahhoz, hogy terméket képezzen, egyszerre több különbözõ

Részletesebben

Biokémia előadások 2006.

Biokémia előadások 2006. A hem szerkezete BIOKÉMIA 2. előadás Oxigén transzport proteinek Dr. Kerékgyártó János DE, TEK, TTK Biokémiai Tanszék 2006. szept. 27 1 2 Mioglobin modell Mioglobin részletes szerkezete Röntgen elemzés

Részletesebben

Premium Health Concepts A módszer tudományos alapjai

Premium Health Concepts A módszer tudományos alapjai Premium Health Concepts A módszer tudományos alapjai A testtömeg szabályozása nagyon bonyolult, egymásra, és saját koncentrációjukra is ható hormonok valamint az idegrendszer hatásainak összessége. Számos

Részletesebben

Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai

Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai A mitokondrium és a kloroplasztisz hasonlósága Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai mitokondrium kloroplasztisz eukarióta sejtek energiaátalakító és konzerváló organellumai Működésükben alapvető

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket!

SZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket! funkciós kimutatása molekulák csoport betűjele neve képlete helye 1. Írd a táblázatba a szénhidrátok összegképletét! általános képlet trióz tetróz 2. Mi a különbség az aldózok és a ketózok között? ALDÓZ

Részletesebben

A koleszterin és az epesavak bioszintézise

A koleszterin és az epesavak bioszintézise A koleszterin és az epesavak bioszintézise Koleszterin A koleszterin a biológia legkitüntetettebb kis molekulája. Tizenhárom Nobel-díjat ítéltek oda azon tudósoknak, aki karrierjük legnagyobb részét a

Részletesebben

POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK

POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK Dr. Pécs Miklós Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1 Glikozilálás A rekombináns fehérjék

Részletesebben

Membrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia

Membrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia Membrántranszport Gyógyszerész előadás 2017.04.10 Dr. Barkó Szilvia Sejt membránok A sejtmembrán funkciói Védelem Kommunikáció Molekulák importja és exportja Sejtmozgás Általános szerkezet Lipid kettősréteg

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTOK (H 2. Elemi összetétel: C, H, O. O) n. - Csoportosítás: Poliszacharidok. Oligoszacharidok. Monoszacharidok

SZÉNHIDRÁTOK (H 2. Elemi összetétel: C, H, O. O) n. - Csoportosítás: Poliszacharidok. Oligoszacharidok. Monoszacharidok Szénhidrátok SZÉNIDRÁTK - soportosítás: Elemi összetétel:,, n ( 2 ) n Monoszacharidok (egyszerű szénhidrátok) pl. ribóz, glükóz, fruktóz ligoszacharidok 2 6 egyszerű szénhidrát pl. répacukor, tejcukor

Részletesebben

Az Etanol Metabolizmusa és az Alkoholos Májkárosodás Biokémiája

Az Etanol Metabolizmusa és az Alkoholos Májkárosodás Biokémiája Az Etanol Metabolizmusa és az Alkoholos Májkárosodás Biokémiája A) Az etanol metabolizmusa emberben A metabolizmus átlagos sebessége: 10 g etanol/óra Az etanol energiatartalma: 30 kj/g (7,1 kcal/g) Az

Részletesebben

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási

Részletesebben

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs

Részletesebben

Az enzimek katalitikus aktivitású fehérjék. Jellemzőik: bonyolult szerkezet, nagy molekulatömeg, kolloidális sajátságok, alakváltozás, polaritás.

Az enzimek katalitikus aktivitású fehérjék. Jellemzőik: bonyolult szerkezet, nagy molekulatömeg, kolloidális sajátságok, alakváltozás, polaritás. Enzimek Az enzimek katalitikus aktivitású fehérjék Jellemzőik: bonyolult szerkezet, nagy molekulatömeg, kolloidális sajátságok, alakváltozás, polaritás. Az enzim lehet: csak fehérje: Ribonukleáz A, lizozim,

Részletesebben

Mikrobák táplálkozása, anyagcseréje

Mikrobák táplálkozása, anyagcseréje Mikrobák táplálkozása, anyagcseréje Táplálkozási módok Autotróf Heterotróf Paratróf Fotoautotrófok Kénbaktériumok A fényenergia 1 szakaszban hasznosul Ciklikus és nem ciklikus foszforilálás Ciklikus: csak

Részletesebben

OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT

OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2014.10.28. ÁTTEKINTÉS DIFFÚZIÓ BROWN-MOZGÁS a részecskék rendezetlen hőmozgása DIFFÚZIÓ a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának

Részletesebben

Kémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 13. hét

Kémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 13. hét Kémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 13. hét Szerves anyagok vizsgálata II. (174-176. o.) Írták: Agócs Attila, Berente Zoltán, Gulyás Gergely, Jakus Péter, Lóránd Tamás, Nagy Veronika, Radó-Turcsi

Részletesebben

Alkoholmetabolizmus. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

Alkoholmetabolizmus. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Alkoholmetabolizmus Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Piruvát fermentációja élesztő-gombában Előnye az ember számára: kelt tészták, kenyér,

Részletesebben

A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok)

A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az

Részletesebben

Sejt szintű szabályozás

Sejt szintű szabályozás Szabályozás Sejt szintű szabályozás Kompartmentalizáció: egyes enzimreakciók külön rekeszekbe különülnek, eukariótákra jellemző, a kompartmentbe bejutást irányító transzporterek közvetve szabályozzák az

Részletesebben

Az anyag- és energiaforgalom alapjai

Az anyag- és energiaforgalom alapjai Az anyag- és energiaforgalom alapjai Anyagcsere Tápanyagbevitel a szükségletnek megfelelően - test felépítése - energiaszükséglet fedezete Szénhidrátok, Zsirok, Fehérjék, Nukleinsavak, Munka+hő+raktározás

Részletesebben