Elektromágneses alapjelenségek
|
|
- Nándor Pataki
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 0-0 I. rész Elektromágneses alapjelenségek Thalész (i.e. 600 körül): gyapjúval dörzsölt borostyánk ('élektron') az apróbb tárgyakat magához vonzza, majd eltaszítja. Dörzsölés hatására a testek elektromos töltésre tehetnek szert (dörzsölési elektromosság, pl. van der Graaf generátor). Elektromosan töltött testek vonzzák vagy taszítják egymást (befolyásolják egymás mozgását) kétféle (pozitív és negatív) töltés. Következmény: töltések kiegyenlít désére irányuló folyamatok. Kiegyenlítetlen töltések létének mikroszkopikus magyarázata: elemi részek - elektron, proton, stb. - saját elektromos töltéssel rendelkeznek(elemi töltés). Próbatöltés: pontszer nek tekinthet kicsiny töltés, melynek hatása a többi töltésre elhanyagolható, nem befolyásolja azok mozgásállapotát.
2 Töltéss r ség: egységnyi térfogatban (felületen) található töltésmennyiség: Q = ρ d 3 r. Wilcke és Aepinus, 1760 körül: eredetileg semleges fémdarabot küls töltések közelében két részre osztva elektromosan töltött részeket kapunk (elektromos megosztás); részek töltése azonos, de ellentétes el jel (vonzzák egymást). Mikroszkopikus magyarázat: a fémes kristályban az elektronok egy része szabadon elmozdulhat a küls er hatására (vezetési elektronok), míg a magok helyzete rögzített, így küls elektromos mez ben a töltéseloszlás már nem kiegyenlített. Elektromos töltések áramlása jellemezhet az árams r ség-vektorral, melynek iránya megegyezik az áramlás irányával, míg nagysága az áramlás irányára mer leges egységnyi felületen egységnyi id alatt átáramló töltésmennyiséget adja. Konduktív (mikroszkopikus) és konvektív (makroszkopikus) áramok; vezet k és szigetel k. Thalész (i.e. 600 körül): bizonyos vasércek (magnetit, akkori f lel he- 0-1
3 1. ELEKTROMOS TÉRJELLEMZŽK 0-2 lye a kisázsiai Magnesia városa) apró vasdarabokat képesek magukhoz vonzani és megtartani. Kínaiak (i.sz. 200 körül): mágnesezett vas darabkák bizonyos id után közelít leg az észeki irányba mutatnak (irányt. Európában a 12-ik század során jelenik meg) mágneses testekre forgatónyomaték hat a Föld felszínén. Oersted (1820): elektromos áram közelében az irányt elfordul elektromos áram mágneses mez t gerjeszt Ampère (1822): mikroszkopikus molekuláris köráramok felel sek a mágneses viselkedésért. 1. Elektromos térjellemz k Töltésekre hathatnak er k más töltések hiányában is; a töltésrendszer hatását valamely kiválasztott próbatöltésre az elektromágneses térrel, a próbatöltésre kifejtett er k segítségével írhatjuk le. Fizikai realitás (energiával, impulzussal bír, stb.), nemcsak matematikai segédeszköz.
4 1. ELEKTROMOS TÉRJELLEMZŽK 0-3 Tapasztalat: két különböz próbatöltésre egyazon helyen azonos irányú, de különböz nagyságú er k hatnak; az er k nagyságának hányadosa független a térbeli elhelyezkedést l, csak a próbatöltéseket jellemzi, azaz F 1 ( r) = α F 2 ( r), ahol α független a helyt l. Következmény: adott próbatöltésre ható er felbontható F = q E alakban, ahol q a próbatöltés nagyságát jellemzi, míg E az elektromos teret. E( r) vektormez elnevezése: elektromos térer sség, míg a q skalár a próbatest (elektromos) töltése. Kiterjedt, ρ( r) térfogati töltéss r séggel jellemezhet töltésrendszerre ható er F = ρ( r) E( r) d 3 r
5 1. ELEKTROMOS TÉRJELLEMZŽK 0-4 ahol az integrálás a test egész térfogatára értend. Dipólus nak nevezzük a két azonos nagyságú, de ellentétes el jel, egymáshoz közeli töltésb l álló rendszert (töltéssemleges, küls er k stabilizálják). Pontszer határesetben jellemezhet a p = q a dipólmomentum-vektorral, ahol q a töltések nagysága, míg a az ket összeköt vektor. Amennyiben r jelöli a két töltést összeköt szakasz felez pontjának helyvektorát, míg r ± = r± 1 /2 a az egyes töltésekét, akkor a dipólusra ható er F = q E( r + ) q E( r ). A pontszer határesetben a r, ezért els rendben sorba fejtve ( F x = q E x ( r) + a 2 grad E x E x ( r) ( a) ) grad E x = p grad E x, 2 és hasonló kifejezés adódik az er többi Descartes-komponensére is.
6 1. ELEKTROMOS TÉRJELLEMZŽK 0-5 A fentiek alapján homogén elektromos mez ben nem hat er a dipólusra, ellenben hat rá forgatónyomaték, melynek kifejezése (a dipólus középpontjára vonatkoztatva) M = ( r + r) q E( r + ) + ( r r) ( q) E( r ) = q a 2 E( r) + ( q) ( a) 2 E( r) = p E( r), a sorfejtés legalacsonyabb el nem t n rendjében. Ennek alapján az elektromos mez mindaddig forgatja a dipólust, míg annak dipólmomentuma párhuzamos nem lesz a térer sség adott pontbeli irányával. Tapasztalat: elektromos megosztás során keletkez töltések nagysága arányos az elválasztó felület nagyságával, és függ annak irányától. Következmény: megosztás során keletkez töltés Q = D d f alakú, ha az elválasztó felület elég kicsiny; itt D az elektromos mez megosztási képességét jellemz eltolási vektor.
7 2. MÁGNESES TÉRJELLEMZŽK 0-6 E és D együtt teljes mértékben jellemzik az elektromos teret. 2. Mágneses térjellemz k Alapvet tapasztalat: mágnest elfordul mágneses térben, illetve mozgó töltések (elektromos áram) eltérülnek. Tapasztalat: különböz mágnest kre ható forgatónyomatékok a tér egyazon pontjában azonos irányúak, de különböz nagyságúak; nagyságuk aránya a helyt l független, de függ a mágnest irányától (bizonyos irányokban zérus, bizonyosakban pedig maximális). Következmény: adott mágnest re ható forgatónyomaték felírható m H alakban, ahol m csak a mágnest jellemz je (mágneses momentum), míg H a mágneses mez t jellemz mágneses térer sség vektora.
8 2. MÁGNESES TÉRJELLEMZŽK 0-7 Tapasztalat: mágneses mez ben mozgó elektromos töltésre er hat, amelynek nagysága arányos a töltés nagyságával és sebességével, míg iránya mer leges ez utóbbira, de egyébként csak a térbeli helyzett l függ. Következmény: mozgó elektromos töltésre ható er F = q c v B alakú, ahol q és v a próbatöltés nagysága és sebessége, c m/s a fénysebesség, míg B a mágneses mez t jellemz mágneses indukció vektora. Faraday, 1831: id ben változó mágneses tér elektromos teret kelt (elektromágneses indukció). H és B együtt teljes mértékben jellemzik a mágneses mez t. Gyakran B = µ H
9 2. MÁGNESES TÉRJELLEMZŽK 0-8 lineáris kapcsolat, ahol µ a közeget jellemz mennyiség (mágneses permeabilitás); vákuumban µ = 1, azaz B = H. Általában B = H + 4π M, ahol M a küls mágneses tér által a közegben indukált mágneses dipólusok s r sége.
10 3. A MAXWELL-EGYENLETEK A Maxwell-egyenletek Elektromágneses térjellemz k közötti alapvet összefüggések, amelyek minden körülmények között teljesülnek. Szokásos megfogalmazásban (els rend, lineáris) parciális dierenciálegyenlet-rendszert alkotnak. Konkrét meggyeléseken alapulnak, ezért eredend en véges kiterjedés tartományokra vonatkoznak (integrális alak). Térjellemz k lassú, folytonos változása makroszkopikus tartományokban (közelhatás) lehetséges lokális, pontonkénti leírás. Maxwell-egyenletek dierenciális alakjának származtatása integráltételek alkalmazásával. Jelölések: F egy felület, F annak határoló görbéje, c a fénysebesség, míg V a V zárt felület által határolt térrész.
11 3. A MAXWELL-EGYENLETEK 0-10 A Gauss-törvény V D d f = 4πQ ahol Q jelöli a V zárt felület által határolt V térrészben foglalt teljes töltés mennyiségét. A töltések a D eltolási vektort gerjesztik, amely ezek szerint nem függ a közeg milyenségét l. Mivel Q = V ρ d3 r, ahol ρ a térfogati töltéss r ség, és a Gauss-tétel szerint D d f = div D d 3 r ezért a dierenciális alak V V div D = 4πρ
12 3. A MAXWELL-EGYENLETEK 0-11 A mágneses Gauss-törvény A tapasztalat szerint nincsenek önálló mágneses töltések (monopólus ok), ezért a mágneses indukciónak nincs forrása, azaz egy adott térrész határára vett integrálja elt nik (vesd össze a Gauss-törvénnyel): V bármely V térrészre (integrális alak). A Gauss-tétel miatt ezért V B d f = B d f = 0 V div B = 0 div B d 3 r
13 3. A MAXWELL-EGYENLETEK 0-12 Az Ampère-törvény Oersted (1820): mozgó töltések mágneses mez t keltenek. H( r) d r = 4π j( r) d F c f + 1 ( ) d D( r) d F c dt f F Stokestétel: H( r) d r = F F rot H d f ( F id ben állandó d dt D( r) d ) f = D F F t d f ( rot H 4π c j 1 ) D d c t f = 0 Az F felületet egy pontra összehúzva: F rot H = 4π c j + 1 c D t Jobb oldal második tagja (Maxwell): eltolási áram!
14 3. A MAXWELL-EGYENLETEK 0-13 A Faraday-törvény Id ben változó mágneses mez örvényes elektromos mez t gerjeszt (mágneses uxus változási sebessége arányos a gerjesztett elektromos mez cirkulációjával). F E d r = 1 c d dt ( F ) B d f Id ben nem változó felület esetén, a Stokestételt felhasználva ( rot E + 1 ) B d c t f = 0 F Az F felületet egy pontra zsugorítva kapjuk, hogy rot E = 1 c B t
15 4. KONTINUITÁSI EGYENLET A kontinuitási egyenlet és a töltésmegmaradás Maxwell-egyenletekben az E, H, D és B elektromágneses térjellemz k az ismeretlenek, míg ρ és j az (elvileg) ismert forrásai az elektromágneses mez nek, melyek a peremfeltételekkel közösen meghatározzák azt. Maxwell-egyenletek alapján ( ρ t = 1 4π t div D 1 = div 4π D ) t = div ( c 4π rot H ) j = div j Valós zikai szituációban ρ és j nem független, ki kell hogy elégítsék a kontinuitási egyenletet. ρ t + div j = 0
16 4. KONTINUITÁSI EGYENLET 0-15 V egy id ben nem változó térrész, Q= V ρ( r) d3 r a térrészben található teljes töltés mennyisége. Kontinuitási egyenlet + Gauss-tétel dq dt = d dt ( V ) ρ( r) d 3 r = V ρ t d3 r = ( div j) d 3 r = V V j( r) d f Itt V j( r) d f a V térrész határán id egység alatt kiáramló töltés mennyisége. Adott térfogatban található töltés megváltozása egyenl a térrészt határoló felületen átfolyó töltés mennyiségével: lokális töltésmegmaradás.
17 5. ANYAGI ÖSSZEFÜGGÉSEK Anyagi összefüggések A Maxwell-egyenletek rendszere skaláris vektoriális div D = 4πρ div B = 0 rot E = 1 c B t rot H = 4π c j + 1 c D t 8 egyenlet 12 ismeretlen függvényre közegre jellemz anyagi összefüggések ismerete szükséges a megoldásukhoz. Vákuumban D = E és B = H. Általában D = E + 4π P és B = H + 4π M. P a közeg polarizációs vektora, míg M a közeg mágnesezettsége.
18 5. ANYAGI ÖSSZEFÜGGÉSEK 0-17 Mikroszkopikus eredet Küls elektromos mez hiányában a közeget alkotó mikroszkopikus töltések (atommagok és elektronok) általában semlegesítik egymást makroszkopikus méretekben (kivéve ionizált közegek). Küls mez hatására új er egyensúly alakul ki, töltések relatív helyzete megváltozik, a közeg polarizálódik. P polarizációs vektor ral jellemzett dipólmomentum-s r ség indukálódik a közegben. Mivel vákuumban nincs polarizálható közeg, ezért ott P= 0. Küls tér hiányában általában nem lép fel polarizáció (kivételt képeznek az elektrétek), azaz P = 0 ha E = 0, ezért nem túl er s mez k esetén jó közelítéssel P=χ E lineáris kapcsolat (kivéve lézerek, stb.), ahol χ a közeg (elektromos) szuszceptibilitása.
19 5. ANYAGI ÖSSZEFÜGGÉSEK 0-18 Fentiek alapján D = ε E ahol ε = 1+4πχ a közeget jellemz mennyiség, a permittivitás vagy dielektromos állandó (vákuumban ε = 1). Hasonló meggondolásból M = χm H és B = µ H ahol χ m a közeg mágneses szuszceptibilitása, míg µ=1+4πχ m a permeabilitása (kivétel: permanens mágnesek ). Izotrop közegben az anyagi állandók skalárok, míg anizotrop közegben (kristályok) tenzorok. Fentiek gyelembe vételével 8 egyenletet kapunk 6 ismeretlenre (túlhatározott rendszer). De: két skalár egyenlet mindig teljesül, ha egy adott kezdeti id pontban teljesülnek kezdeti feltételek szerepét játsszák.
20 6. VEZETŽK ÉS SZIGETELŽK Vezet k és szigetel k Szigetel közegben (dielektrikum) nincsenek szabad mikroszkopikus töltéshordozók, ezért nem folynak bennük konduktív áramok (legfeljebb nagyon rövid ideig) j kond = 0 Ha nincs makroszkopikus töltésáramlás (konvektív áram), akkor a kontinuitási egyenlet alapján ρ t = 0, azaz ρ id ben állandó. Vezet ben a mikroszkopikus töltések szabadon áramolhatnak küls elektromos tér hatására, így kialakulhatnak konduktív áramok. Nem túl nagy térer sség esetén lineáris közelítés (Ohm-törvény) j kond = σ E, ahol σ a vezet t jellemz skalár- (kristályokban tenzor-)mennyiség, a közeg vezet képesség e; szigetel k köztük a vákuum vezet képessége zérus.
21 6. VEZETŽK ÉS SZIGETELŽK 0-20 D = ε E lineáris anyagi összefüggés + Ohm-törvény + kontinuitási egyenlet homogén, izotrop vezet belsejében ρ ( t = div j = div σe ) = σ ε div D = 4πσ ε ρ amib l ρ( r, t) = ρ( r, 0) exp ( t ) t r t r = ε 4πσ a relaxációs id (értéke réz esetén kb s) Vezet k belsejében exponenciális gyorsasággal csökken a töltéss r ség. A töltések a vezet belsejéb l gyakorlatilag azonnal kiszorulnak a vezet felületére, és úgy oszlanak ott el, hogy a vezet belsejében leárnyékolják a teret, ott E = 0 legyen (Faraday-ketrec elve).
22 7. ILLESZTÉSI FELTÉTELEK Illesztési feltételek közegek határán Adott közeg belsejében a térjellemz k folytonosan változnak, de két különböz közeg határán egyesek ugrást szenvedhetnek. Ha minden térjellemz folytonosan változna, akkor mindkét közegben ugyanazon anyagi összefüggések teljesülnének. Érintkezési felületen töltések halmozódhatnak fel, illetve áramolhatnak annak mentén (felületi töltések és áramok kialakulása). Határfelület egy adott pontjában a térjellemz k értéke attól függ, hogy a felület melyik oldalán (melyik közegben) vizsgáljuk. Térjellemz k ugrásának jellemzése a Maxwell-egyenletek integrális alakjából származtatott illesztési feltételek segítségével. X 1 illetve X 2 az X térjellemz értéke a határfelület egy pontjában attól függ en, hogy melyik térrészb l közelítjük meg a határfelületet. X vektormennyiség normális és tangenciális komponensei: X n = X n és X t = X X n n, ahol n a felület normális egységvektora.
23 7. ILLESZTÉSI FELTÉTELEK 0-22 Az eltolási vektor és a mágneses indukció vektorának illesztési feltétele Tekintsük a határfelület egy F darabját, és jelölje V határfelületet mer legesen metsz, mindkét közegbe h távolságra benyúló, F alapú hengeres testet F 1 és F 2 a hengerfelület alap és fed lapja, míg P a palástja. Q jelöli a V térrészben található összes töltést. Gauss-törvény szerint 4πQ = D d f = V P D d f + F 1 D d f + F 2 D d f A hengert a felületre lapítva (h 0 határeset) a P palástra vett integrál nullához tart (mert felülettel arányos), D d f 0 P
24 7. ILLESZTÉSI FELTÉTELEK 0-23 míg D d f D 1 d f F 1 D d f F D 2 d f F 2 F mert a d f felületelem a V küls normálisának irányába mutat. ( 4πQ = D2 D ) 1 d f F Ahogy a henger magassága nullához tart, a belsejében elhelyezked töltések a határfelületre koncentrálódnak Q= η( r) n( r) d f F ahol η( r) a felületi töltéss r ség, míg n( r) a határfelület r pontbeli normálisa.
25 7. ILLESZTÉSI FELTÉTELEK 0-24 Fentiek szerint a határfelület bármely F darabjára F ( D2 D 1 4πη n) d f =0 Az F felületet egy pontra összehúzva (mivel d f párhuzamos az n normális egységvektorral) n D 2 n D 1 =4πη Eltolási vektor normális komponensének ugrása a felületi töltéss r séget adja (4π szorzó erejéig). Mivel nincsenek mágneses töltések, ezért hasonló gondolatmenettel a mágneses Gauss-törvényb l n B 2 = n B 1 A mágneses indukció vektor normális komponense folytonos.
26 7. ILLESZTÉSI FELTÉTELEK 0-25 A mágneses és az elektromos térer sségek illesztési feltétele F egy h magasságú, a határfelületet mer legesen metsz téglalap, melynek alsó oldala L 1, fels oldala L 2, és metszete a határfelülettel L. Az Ampère-törvény szerint H d r = 4π c I F + 1 c F ahol I F az F téglalapon átfolyó áram. A téglalapot összenyomva a felületre (h 0) D t d f 0 F F D t d f, mivel az integrál a téglalap területével arányos, és mivel az érintett oldalak hossza szintúgy elt nik, ezért F L 1 L 2 H d r 0
27 7. ILLESZTÉSI FELTÉTELEK 0-26 Innen H d r = F L 2 H d r+ L 1 H d r+ F L 1 L 2 gyelembe véve az irányítást F körbejárásánál. H d r L ( H2 H 1 ) d r L mentén d r érint irányú (tangenciális), így amennyiben az L görbét egy r pontra húzzuk össze, a limesben ( H d r H2 ( r) H ) 1 ( r) t F ahol t jelöli az L érint vektorát az r pontban, míg L az L hossza. Fenti gondolatmenet tetsz leges, a határfelület belsejében haladó L görbére alkalmazható fenti összefüggés igaz bármely t érint irányú ( n normálisra mer leges) vektorra. Végül h 0 esetén I F a határfelület belsejében, az L-re mer leges irányban id egység alatt átáramló töltés mennyisége (felületi áramer sség), azaz I F = (i f ( r) n( r)) d r L
28 7. ILLESZTÉSI FELTÉTELEK 0-27 ahol i f a felületi árams r ség (a felület mentén, az áramlás irányára mer leges egységnyi hosszú szakaszon id egység alatt átáramló töltés), és n a felület normális egységvektora. Következésképpen ( H 2 ( r) H 1 ( r) 4π ) c i f ( r) n( r) t = 0 minden n-re mer leges t vektor esetén. Innen ( H2 ( r) H 1 ( r)) t = 4π c i f ( r) n( r) Mivel nincsenek mágneses áramok, ezért hasonló gondolatmenet alapján E 2 ( r) t = E 1 ( r) t Az elektromos térer sség tangenciális és a mágneses indukció normális komponense folytonosan változik két közeg határán.
29 8. EM MEZŽ ENERGIÁJA Az elektromágneses mez energiája és a Poyntingvektor ρ( r) töltéss r séggel jellemzett töltött test(ek) mozgása elektromágneses mez hatására vákuumban, más er forrásoktól távol. EM mez hiányában szabad mozgás: impulzus, energia (kinetikus), impulzusmomentum megmarad. EM mez er t gyakorol a testre sebessége megváltozik impulzusa, kinetikus energiája, stb. megváltozik. Lokális energiamegmaradás: adott térrészben fellelhet összes energiafajta összege csak úgy változhat, ha energia áramlik át a határon. Közeg hiányában csak EM mez energiája kompenzálhatja kinetikus energia változását (hasonlóan impulzusra és impulzusmomentumra) EM mez az anyag egyik megjelenési formája: bár nem áthatolhatatlan, de rendelkezik az alapvet attribútumokkal (energia, impulzus, impulzusmomentum), közegt l függetlenül.
30 8. EM MEZŽ ENERGIÁJA 0-29 EM mez folytonos változása energia (impulzus, impulzusmomentum) folytonos eloszlása térfogati energias r ség. ( r középpontú egységnyi térfogatra ható er ρ( r) E( r) + 1 c v( r) B( r) ) Egységnyi id alatt végzett munka = ρ E v Kinetikus energia megváltozása = testen végzett munka dk dt = ρ( r) E( r) v( r) d 3 r V V: a töltéseloszlást és az EM mez t végig magában foglaló térrész. Energiamegmaradás (izolált rendszer): de em = dk dt dt E em nem függhet a vizsgált test tulajdonságaitól, csak a térjellemz kt l! Vákuumban nincsenek konduktív áramok ( j= j konv =ρ v) dk dt = E j d 3 r V
31 8. EM MEZŽ ENERGIÁJA 0-30 Ampère- és Faraday-törvények szerint ezért E j = 1 4π ( 1 E 4π D t c E 4π rot H = E j 1 H 4π B t + c H 4π rot E = 0 E D t + H B t ( = 1 4π ) + c 4π E D t + H B t kihasználva, hogy H rot E E rot H = div Mivel vákuumban D= E és B= H, végül ( H rot E E rot H ) ) + c 4π div ( E H ) ( E H ). E j = w t + div S energiamérleg
32 8. EM MEZŽ ENERGIÁJA 0-31 ahol és w = 1 8π S elnevezése: Poynting-vektor. S = c 4π E H ( D E + B H ) V-re integrálva, és felhasználva, hogy div S d 3 r = V V S d f = 0 mivel V határán E és H (és így S is) elt nik: ( ) ( ) d w w( r) d 3 r = dt t +div S d 3 r= V V V E j d 3 r= dk dt w( r) az EM mez energias r sége, és E em = V w( r) d3 r a V térrészben található EM energia.
33 8. EM MEZŽ ENERGIÁJA 0-32 Ha a V térrészen kívül is van EM mez (de nincsenek töltések), akkor bels és küls mez kölcsönhatása miatt energiaáram: d(k +E em ) dt = V S d f S az energiaáram-s r ség vektora (iránya párhuzamos az energiaáram irányával, nagysága az egységnyi id alatt az irányára mer leges egységnyi felületen átáramló energia mennyisége). Anyagi közegben d(k +E em ) dt = V S d f V E j kond d 3 r Joule-h : E j kond disszipatív tag (em energia termikus energia). Csak az összenergia (mechanikai + elektromágneses + termikus) marad meg, az egyes energiafajták átalakulhatnak egymásba. Impulzuss r ség = 1 c 2 S (fénynyomás).
A Maxwellegyenletek. Elektromágneses térjellemz k: E( r, t) és H( r, t) térer sségek, D( r, t) elektromos eltolás és B( r, t) mágneses indukció.
A Maxwellegyenletek Elektromágneses térjellemz k: E( r, t) és H( r, t) térer sségek, D( r, t) elektromos eltolás és B( r, t) mágneses indukció. Milyen általános, a konkrét szituációtól (pl. közeg anyagi
RészletesebbenAlapjelenségek. 1. Elektromos töltések és kölcsönhatásaik. Thalész meggyelése: gyapjúval dörzsölt borostyánk magához vonz, illetve
1 ELEKTROMOS TÖLTÉSEK Alapjelenségek 1. Elektromos töltések és kölcsönhatásaik Thalész meggyelése: gyapjúval dörzsölt borostyánk magához vonz, illetve eltaszít apró, könny tárgyakat. Elektromos töltés:
RészletesebbenMágnesség. 1. Stacionárius áramok mágneses mezeje. Oersted (1820): áramvezet drót közelében a mágnest az áram irányára
1 STACIONÁRIUS ÁRAMOK MÁGNESES MEZEJE Mágnesség 1. Stacionárius áramok mágneses mezeje Oersted (1820): áramvezet drót közelében a mágnest az áram irányára mer legesen áll be elektromos töltések áramlása
RészletesebbenFizika A2 Alapkérdések
Fizika A2 Alapkérdések Az elektromágnesség elméletében a vektorok és skalárok (számok) megkülönböztetése nagyon fontos. A következ szövegben a vektorokat a kézírásban is jól használható nyíllal jelöljük
RészletesebbenElektroszatika 0-0. Nyugvó töltések elektromos mezejének vizsgálata. nincs töltésáramlás, se konvektív, se konduktív ( j = 0)
0-0 Elektroszatika Nyugvó töltések elektromos mezejének vizsgálata. nincs töltésáramlás, se konvektív, se konduktív ( j = 0) térjellemz k nem változnak az id során (id deriváltak elt nnek) mágneses mez
RészletesebbenAlapjelenségek. 1. Elektromos töltések és kölcsönhatásaik. Thalész meggyelése: gyapjúval dörzsölt borostyánk magához vonz, illetve
1 ELEKTROMOS TÖLTÉSEK Alapjelenségek 1. Elektromos töltések és kölcsönhatásaik Thalész meggyelése: gyapjúval dörzsölt borostyánk magához vonz, illetve eltaszít apró, könny tárgyakat. Elektromos töltés:
RészletesebbenFizika A2 Alapkérdések
Fizika A2 Alapkérdések Összeállította: Dr. Pipek János, Dr. zunyogh László 20. február 5. Elektrosztatika Írja fel a légüres térben egymástól r távolságban elhelyezett Q és Q 2 pontszer pozitív töltések
RészletesebbenAz elektromágneses tér energiája
Az elektromágneses tér energiája Az elektromos tér energiasűrűsége korábbról: Hasonlóképpen, a mágneses tér energiája: A tér egy adott pontjában az elektromos és mágneses terek együttes energiasűrűsége
RészletesebbenElektro- és magnetosztatika, áramkörök
1. fejezet Elektro- és magnetosztatika, áramkörök Coulomb- és Gauss-törvény, szuperpozíció elve, stacionárius áram. Vezet k, szigetel k, dielektrikumok, kondenzátor, magnetosztatika. Stacionárius áram,
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenFizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések
Fizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések 1.) Írja fel a 4 Maxwell-egyenletet lokális (differenciális) alakban! rot = j+ D rot = B div B=0 div D=ρ : elektromos térerősség : mágneses térerősség D : elektromos
RészletesebbenVezetők elektrosztatikus térben
Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)
RészletesebbenElektromágneses hullámok
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (a) Elektromágneses hullámok Utolsó módosítás: 2015. október 3. 1 A Maxwell-egyenletek (1) (2) (3) (4) E: elektromos térerősség D: elektromos eltolás H: mágneses
Részletesebben-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Energetikai mérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. május 15. Neptun kód:... g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus
RészletesebbenIdőben állandó mágneses mező jellemzése
Időben állandó mágneses mező jellemzése Mágneses erőhatás Mágneses alapjelenségek A mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőhatást fejtenek ki. vonzó és taszító erő Mágneses pólusok északi pólus: a mágnestű
RészletesebbenStacionárius töltésáramlás
1 BEVEZETÉS Stacionárius töltésáramlás 1 Bevezetés Stacionárius (id független) konduktív töltésáramlást ('egyenáram') megengedve, de minden más id beli változást kizárva id független térjellemz k és J
RészletesebbenFizika 1 Elektrodinamika belépő kérdések
Fizika 1 Elektrodinamika belépő kérdések 1) Maxwell-egyenletek lokális (differenciális) alakja rot H = j+ D rot = B div B=0 div D=ρ H D : mágneses térerősség : elektromos megosztás B : mágneses indukció
RészletesebbenElektromos áramerősség
Elektromos áramerősség Két különböző potenciálon lévő fémet vezetővel összekötve töltések áramlanak amíg a potenciál ki nem egyenlítődik. Az elektromos áram iránya a pozitív töltéshordozók áramlási iránya.
RészletesebbenElméleti zika 2. Klasszikus elektrodinamika. Bántay Péter. ELTE, Elméleti Fizika tanszék
Elméleti zika 2 Klasszikus elektrodinamika Bántay Péter ELTE, Elméleti Fizika tanszék El adás látogatása nem kötelez, de gyakorlaté igen! Prezentációs anyagok & vizsgatételek: http://elmfiz.elte.hu/~bantay/eldin.html
RészletesebbenGépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)
1. 2. 3. Mondat E1 E2 NÉV: Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, 2017. december 05. Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus /
RészletesebbenA mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét.
MÁGNESES MEZŐ A mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét. Megfigyelések (1, 2) Minden mágnesnek két pólusa van, északi és déli. A felfüggesztett mágnes - iránytű -
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13
TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13 1. A TÖLTÉS ÉS ELEKTROMOS TERE... 15 1.1. Az elektromos töltés... 15 1.2. Az elektromos térer sség... 16 1.3. A feszültség... 18 1.4. A potenciál és a potenciálfüggvény...
RészletesebbenMágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja
Mágneses erőtér Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Magnetosztatikai mező: nyugvó állandó mágnesek és egyenáramok időben
RészletesebbenElektrosztatikai alapismeretek
Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Az egymással szorosan érintkező anyagok elektromosan feltöltődnek, elektromos állapotba
RészletesebbenElektromos alapjelenségek
Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Dörzselektromos jelenség: egymással szorosan érintkező, vagy egymáshoz dörzsölt testek a szétválasztásuk után vonzó, vagy taszító kölcsönhatást mutatnak. Ilyenkor
RészletesebbenFIZIKA II. Az áram és a mágneses tér kapcsolata
Az áram és a mágneses tér kapcsolata Mágneses tér jellemzése: Mágneses térerősség: H (A/m) Mágneses indukció: B (T = Vs/m 2 ) B = μ 0 μ r H 2Seres.Istvan@gek.szie.hu Sztatikus terek Elektrosztatikus tér:
RészletesebbenELEKTROSZTATIKA. Ma igazán feltöltődhettek!
ELEKTROSZTATIKA Ma igazán feltöltődhettek! Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Elektrosztatikai alapjelenségek Az egymással
RészletesebbenGyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2)
2. Gyakorlat 30B-14 Az Egyenlítőnél, a földfelszín közelében a mágneses fluxussűrűség iránya északi, nagysága kb. 50µ T,az elektromos térerősség iránya lefelé mutat, nagysága; kb. 100 N/C. Számítsuk ki,
RészletesebbenLendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.
Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg
RészletesebbenMagnesia. Itt találtak már az ókorban mágneses köveket. Μαγνησία. (valószínű villámok áramának a tere mágnesezi fel őket)
Mágnesség Schay G. Magnesia Μαγνησία Itt találtak már az ókorban mágneses köveket (valószínű villámok áramának a tere mágnesezi fel őket) maghemit Köbös Fe 2 O 3 magnetit Fe 2 +Fe 3 +2O 4 mágnesvasérc
RészletesebbenHosszú (relaxációs időnél hosszabb) időfejlődés után minden fizikai rendszer
1 BEVEZETÉS Elektrosztatika 1. Bevezetés Hosszú (relaxációs időnél hosszabb) időfejlődés után minden fizikai rendszer általában statikus egyensúlyi állapotba kerül, ahol minden állapotváltozás megszűnik.
RészletesebbenKirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)
3. Gyakorlat 29A-34 Egy C kapacitású kondenzátort R ellenálláson keresztül sütünk ki. Mennyi idő alatt csökken a kondenzátor töltése a kezdeti érték 1/e 2 ed részére? Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény)
Részletesebbenazonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra
4. Gyakorlat 31B-9 A 31-15 ábrán látható, téglalap alakú vezetőhurok és a hosszúságú, egyenes vezető azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra. 31-15 ábra
RészletesebbenAz elektromágneses indukció jelensége
Az elektromágneses indukció jelensége Korábban láttuk, hogy az elektromos áram hatására mágneses tér keletkezik (Ampère-féle gerjesztési törvény) Kérdés, hogy vajon ez megfordítható-e, és a mágneses tér
RészletesebbenMágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük.
Mágneses mező tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához
Részletesebben= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t
4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy
RészletesebbenMágneses mező jellemzése
pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező kölcsönhatás A mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőhatást fejtenek ki. vonalak vonzó és taszító erő pólusok dipólus mező pólusok északi
RészletesebbenElektromágneses sugárzás
0-0 Elektromágneses sugárzás Maxwell-egyenletek források (töltések és áramok) hiányában rot H = 1 D c t rot E = 1 B c t div D = 0 div B = 0 valamint D=D( E) és B=B( H) anyagi összefüggések. Létezik nem-triviális
Részletesebbena térerősség mindig az üreg falára merőleges, ezért a tér ott nem gömbszimmetrikus.
2. Gyakorlat 25A-0 Tekintsünk egy l0 cm sugarú üreges fémgömböt, amelyen +0 µc töltés van. Legyen a gömb középpontja a koordinátarendszer origójában. A gömb belsejében az x = 5 cm pontban legyen egy 3
Részletesebben1. Elektromos alapjelenségek
1. Elektromos alapjelenségek 1. Bizonyos testek dörzsölés hatására különleges állapotba kerülhetnek: más testekre vonzerőt fejthetnek ki, apróbb tárgyakat magukhoz vonzhatnak. Ezt az állapotot elektromos
RészletesebbenElektrodinamika. Maxwell egyenletek: Kontinuitási egyenlet: div n v =0. div E =4 div B =0. rot E = rot B=
Elektrodinamika Maxwell egyenletek: div E =4 div B =0 rot E = rot B= 1 B c t 1 E c t 4 c j Kontinuitási egyenlet: n t div n v =0 Vektoranalízis rot rot u=grad divu u rot grad =0 div rotu=0 udv= ud F V
RészletesebbenStacionárius töltésáramlás (egyenáramok)
0-0 Stacionárius töltésáramlás (egyenáramok) Id ben állandó konduktív áramok és elektromágneses térjellemz k. Mozgó töltések mágneses mez hatására eltérülnek mozgó töltések mágneses mez t keltenek. div
RészletesebbenELEKTROMOSAN TÖLTÖTT RÉSZECSKÉKET TARTALMAZÓ HOMOGÉN ÉS HETEROGÉN RENDSZEREK A TERMODINAMIKÁBAN
ELEKTOKÉMI ELEKTOMOSN TÖLTÖTT ÉSZECSKÉKET TTLMZÓ HOMOGÉN ÉS HETEOGÉN ENDSZEEK TEMODINMIKÁN Homogén vs. inhomogén rendszer: ha a rendszert jellemz fizikai mennyiségek értéke független vagy függ a helytl.
RészletesebbenElektrotechnika. Ballagi Áron
Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a
RészletesebbenA +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra
. Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától
RészletesebbenMindkét oldal divergenciáját véve, és kihasználva a másik E térre vonatkozó egyenletet, Laplace-egyenletet kapunk:
1 / 6 A TételWiki wikiből 1 Coulomb- és Gauss-törvény, szuperpozíció elve, stacionárius áram. [1] 2 Vezetők, szigetelők, dielektrikumok, elektormos polarizáció, magnetosztatika. 2.1 Vezetők [3] 2.2 Dielektrikumok
RészletesebbenMágneses mező jellemzése
pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező vonalak Tartalom, erőhatások pólusok dipólus mező, szemléltetése meghatározása forgatónyomaték méréssel Elektromotor nagysága különböző
Részletesebben1. ábra. 24B-19 feladat
. gyakorlat.. Feladat: (HN 4B-9) A +Q töltés egy hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld.. ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal. ábra. 4B-9 feladat irányában lévő,
RészletesebbenPótlap nem használható!
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Gépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. november 29. Neptun kód:... Pótlap nem használható! g=10 m/s 2 ; εε 0 = 8.85 10 12 F/m; μμ 0 = 4ππ 10 7 Vs/Am; cc = 3
RészletesebbenQ 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)
. Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol
RészletesebbenFizika II minimumkérdések. A zárójelben lévő értékeket nem kötelező memorizálni, azok csak tájékoztató jellegűek.
izika II minimumkérdések zárójelben lévő értékeket nem kötelező memorizálni, azok csak tájékoztató jellegűek. 1. Coulomb erőtörvény: = kq r 2 e r (k = 9 10 9 m2 C 2 ) 2. Coulomb állandó és vákuum permittivitás
RészletesebbenAz optika tudományterületei
Az optika tudományterületei Optika FIZIKA BSc, III/1. 1. / 17 Erdei Gábor Elektromágneses spektrum http://infothread.org/science/physics/electromagnetic%20spectrum.jpg Optika FIZIKA BSc, III/1. 2. / 17
Részletesebben{ } x x x y 1. MATEMATIKAI ÖSSZEFOGLALÓ. ( ) ( ) ( ) (a szorzás eredménye:vektor) 1.1. Vektorok közötti műveletek
1. MAEMAIKAI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1. Vektorok közötti műveletek Azok a fizikai mennyiségek, melyeknek nagyságukon kívül irányuk is van, vektoroknak nevezzük. A vektort egyértelműen megadhatjuk a hosszával és
RészletesebbenElektromágneses hullámok
Elektromágneses hullámok Maxwell-egyenletek töltések és áramok hiányában rot H = 1 D c t rot E = 1 B c t div E = 0 div H = 0 Energiát és impulzust (impulzusmomentumot, stb.) szállító nem-triviális megoldások
Részletesebbenhttp://www.nature.com 1) Magerő-sugár: a magközéppontból mért távolság, ameddig a magerők hatótávolsága terjed. Rutherford-szórásból határozható meg. R=1,4 x 10-13 A 1/3 cm Az atommag terének potenciálja
RészletesebbenA Hamilton-Jacobi-egyenlet
A Hamilton-Jacobi-egyenlet Ha sikerül olyan kanonikus transzformációt találnunk, amely a Hamilton-függvényt zérusra transzformálja akkor valamennyi új koordináta és impulzus állandó lesz: H 0 Q k = H P
RészletesebbenSEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. Zrínyi Miklós
SEMMELWEIS EGYETEM Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatósoport Transzportjelenségek az élő szervezetben I. Zrínyi Miklós egyetemi tanár, az MTA levelező tagja mikloszrinyi@gmail.om RENDSZER
RészletesebbenFIZIKA II. Az áram és a mágneses tér kapcsolata
Az áram és a mágneses tér kapcsolata Mágneses tér jellemzése: Mágneses térerősség: H (A/m) Mágneses indukció: B (T) B = μ 0 μ r H 2Seres.Istvan@gek.szie.hu Sztatikus terek Elektrosztatikus tér: forrásos
RészletesebbenN I. 02 B. Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 2011.11.30. A mérés dátuma: A mérés eszközei: A mérés menetének leírása:
N I. 02 B A mérés eszközei: Számítógép Gerjesztésszabályzó toroid transzformátor Minták Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 A mérés menetének leírása: Beindítottuk a számtógépet, Behelyeztük a mintát a ferrotestbe.
RészletesebbenKvázi-stacionárius áramok és
1 A LORENTZ ERŐ Kvázi-stacionárius áramok és mágneses mezejük 1 A Lorentz erő Elektromos és mágneses mező egyidejű jelenlétében v sebességgel mozgó q elektromos töltésű pontszerű részecskére ható erő (
Részletesebben9. ábra. A 25B-7 feladathoz
. gyakolat.1. Feladat: (HN 5B-7) Egy d vastagságú lemezben egyenletes ρ téfogatmenti töltés van. A lemez a ±y és ±z iányokban gyakolatilag végtelen (9. ába); az x tengely zéuspontját úgy választottuk meg,
Részletesebben1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés
Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt 2017. május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés Kezdés ideje 2017. május 9., kedd, 16:54 Állapot Befejezte Befejezés dátuma 2017.
RészletesebbenANALÍZIS II. Példatár
ANALÍZIS II. Példatár Többszörös integrálok 3. április 8. . fejezet Feladatok 3 4.. Kett s integrálok Számítsa ki az alábbi integrálokat:...3. π 4 sinx.. (x + y) dx dy (x + y) dy dx.4. 5 3 y (5x y y 3
RészletesebbenOptika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak
Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 2. Fényhullámok tulajdonságai Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007. Az elektromágneses spektrum Látható spektrum (erre állt be a szemünk) UV: ultraibolya
Részletesebben3.1. ábra ábra
3. Gyakorlat 28C-41 A 28-15 ábrán két, azonos anyagból gyártott ellenállás látható. A véglapokat vezető 3.1. ábra. 28-15 ábra réteggel vonták be. Tételezzük fel, hogy az ellenállások belsejében az áramsűrűség
RészletesebbenA II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása
Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett
RészletesebbenMágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált
Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált ércek, amelyek vonzzák a vasat. Ezeket mágnesnek nevezték
Részletesebben1. fejezet. Gyakorlat C-41
1. fejezet Gyakorlat 3 1.1. 28C-41 A 1.1 ábrán két, azonos anyagból gyártott ellenállás látható. A véglapokat vezető réteggel vonták be. Tételezzük fel, hogy az ellenállások belsejében az áramsűrűség bármely,
RészletesebbenVillamos tér. Elektrosztatika. A térnek az a része, amelyben a. érvényesülnek.
III. VILLAMOS TÉR Villamos tér A térnek az a része, amelyben a villamos erőhatások érvényesülnek. Elektrosztatika A nyugvó és időben állandó villamos töltések által keltett villamos tér törvényeivel foglalkozik.
RészletesebbenÉgés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)
Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) 1. "Az olyan rendszereket, amelyek határfelülete a tömegáramokat megakadályozza,... rendszernek nevezzük" (1) 2. "Az olyan rendszereket,
RészletesebbenVégeselem modellezés alapjai 1. óra
Végeselem modellezés alapjai. óra Gyenge alak, Tesztfüggvény, Lagrange-féle alakfüggvény, Stiness mátrix Kivonat Az óra célja, hogy megismertesse a végeselem módszer (FEM) alkalmazását egy egyszer probléma,
RészletesebbenAtomok és molekulák elektronszerkezete
Atomok és molekulák elektronszerkezete Szabad atomok és molekulák Schrödinger egyenlete Tekintsünk egy kvantummechanikai rendszert amely N n magból és N e elektronból áll. Koordinátáikat jelölje rendre
Részletesebben5. házi feladat. AB, CD kitér élpárra történ tükrözések: Az ered transzformáció: mivel az origó xpont, így nincs szükség homogénkoordinátás
5. házi feladat 1.feladat A csúcsok: A = (0, 1, 1) T, B = (0, 1, 1) T, C = (1, 0, 0) T, D = ( 1, 0, 0) T AB, CD kitér élpárra történ tükrözések: 1 0 0 T AB = 0 1 0, elotlási rész:(i T AB )A = (0, 0, )
RészletesebbenEgyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai
Egyenáram Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Elektromos áram Az elektromos töltéshordozók meghatározott irányú rendezett mozgását elektromos áramnak nevezzük.
RészletesebbenA Descartes derékszög½u koordinátarendszert az i; j; k ortonormált bázis feszíti ki. Egy
8 Görbevonalú koordináták A Descartes derékszög½u koordinátarendszert az i; j; k ortonormált bázis feszíti ki. Egy tetsz½oleges pont helyvektora ebben a bázisban r =xi+yj+zk ahol x; y; z a pont ún. Descartes-féle
RészletesebbenRezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele
Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:
RészletesebbenAnalízis III. gyakorlat október
Vektoranalízis Analízis III. gyakorlat 216. október Gyakorló feladatok és korábbi zh feladatok V1. Igazolja az alábbi "szorzat deriválási" szabályt: div(ff) = F, f + f div(f). V2. Legyen f : IR 3 IR kétszer
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
RészletesebbenMÁGNESESSÉG. Türmer Kata
MÁGESESSÉG Türmer Kata HOA? év: görög falu Magnesia, sok természetes mágnes Ezeket iodestones (iode= vonz), magnetitet tartalmaznak, Fe3O4. Kínaiak: iránytű, két olyan hely ahol maximum a vonzás Kínaiak
RészletesebbenLagrange és Hamilton mechanika
Lagrange és 2010. október 17. Lagrange és Tartalom 1 Variáció Lagrange egyenlet Legendre transzformáció Hamilton egyenletek 2 3 Szimplektikus sokaság Hamilton mez Hamilton és Lagrange egyenletek ekvivalenciája
RészletesebbenMűszaki hőtan I. ellenőrző kérdések
Alapfogalmak, 0. főtétel Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és zárt termodinamikai rendszer? A termodinamikai rendszer (TDR) az anyagi
RészletesebbenVéletlen jelenség: okok rendszere hozza létre - nem ismerhetjük mind, ezért sztochasztikus.
Valószín ségelméleti és matematikai statisztikai alapfogalmak összefoglalása (Kemény Sándor - Deák András: Mérések tervezése és eredményeik értékelése, kivonat) Véletlen jelenség: okok rendszere hozza
Részletesebben1. Példa. A gamma függvény és a Fubini-tétel.
. Példa. A gamma függvény és a Fubini-tétel.. Az x exp x + t )) függvény az x, t tartományon folytonos, és nem negatív, ezért alkalmazható rá a Fubini-tétel. I x exp x + t )) dxdt + t dt π 4. [ exp x +
RészletesebbenGeometriai és hullámoptika. Utolsó módosítás: május 10..
Geometriai és hullámoptika Utolsó módosítás: 2016. május 10.. 1 Mi a fény? Részecske vagy hullám? Isaac Newton (1642-1727) Pierre de Fermat (1601-1665) Christiaan Huygens (1629-1695) Thomas Young (1773-1829)
RészletesebbenAlkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz
Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,
RészletesebbenW = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.
Ha az erő és az elmozdulás egymásra merőleges, akkor fizikai értelemben nem történik munkavégzés. Pl.: ha egy táskát függőlegesen tartunk, és úgy sétálunk, akkor sem a tartóerő, sem a nehézségi erő nem
Részletesebben1. Komplex függvények dierenciálhatósága, Cauchy-Riemann egyenletek. Hatványsorok, elemi függvények
1. Komplex függvények dierenciálhatósága, Cauchy-Riemann egyenletek. Hatványsorok, elemi függvények 1.1. Dierenciálhatóság 1.1. deníció. Legyen a z 0 pont az f(z) függvény értelmezési tartományának torlódási
RészletesebbenFizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK február 13.
Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 017. február 13. A lejtő mint kényszer A lejtő egy ún. egyszerű gép. A következő problémában először a lejtőt rögzítjük, és egy m tömegű test súrlódás nélkül lecsúszik
RészletesebbenFizika A2E, 8. feladatsor
Fizika AE, 8. feladatsor ida György József vidagyorgy@gmail.com. feladat: Az ábrán látható áramkörben határozzuk meg az áramer sséget! 4 5 Utolsó módosítás: 05. április 4., 0:9 El ször ki kell számolnunk
RészletesebbenFizika 2 - Gyakorló feladatok
2015. június 19. ε o =8.85 10-12 AsV -1 m -1 μ o =4π10-7 VsA -1 m -1 e=1,6 10-19 C m e =9,11 10-31 kg m p =1,67 10-27 kg h=6,63 10-34 Js 1. Egy R sugarú gömbben -ρ állandó töltéssűrűség van. a. Határozza
RészletesebbenElektrosztatikus számítások. Elektrosztatikus számítások. Elektrosztatikus számítások. Elektrosztatikus számítások Definíciók
Jelentősége szubsztrát kötődés szolvatáció ionizációs állapotok (pka) mechanizmus katalízis ioncsatornák szimulációk (szerkezet) all-atom dipolar fluid dipolar lattice continuum Definíciók töltéseloszlás
RészletesebbenA mechanikai alaptörvények ismerete
A mechanikai alaptörvények ismerete Az oldalszám hivatkozások a Hudson-Nelson Útban a modern fizikához c. könyv megfelelő szakaszaira vonatkoznak. A Feladatgyűjtemény a Mérnöki fizika tárgy honlapjára
RészletesebbenMágnesesség. Mágneses tér gerjesztése: Az Ampère-féle gerjesztési törvény
Mágnesesség... Mágneses tér gerjesztése: z mpère-féle gerjesztési törvény... mágneses indukció-vektor bevezetése... Lorentz-erő... 3 orgatónyomaték homogén mágneses mezőben nyugvó sík áramhurokra... 4
Részletesebben1. SI mértékegységrendszer
I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség
RészletesebbenHatározott integrál és alkalmazásai
Határozott integrál és alkalmazásai 5. május 5.. Alapfeladatok. Feladat: + d = Megoldás: Egy határozott integrál kiszámolása a feladat. Ilyenkor a Newton-Leibniz-tételt használhatjuk, mely azt mondja ki,
RészletesebbenAZ ELEKTRON MÁGNESES MOMENTUMA. H mágneses erœtérben az m mágneses dipólmomentummal jellemzett testre M = m H forgatónyomaték hat.
AZ ELEKTRON MÁGNESES MOMENTUMA Mágneses dipólmomentum: m H mágneses erœtérben az m mágneses dipólmomentummal jellemzett testre M = m H forgatónyomaték hat. M = m H sinϕ (Elektromos töltés, q: monopólus
RészletesebbenTestLine - Fizika 8. évfolyam elektromosság alapok Minta feladatsor
Mi az áramerősség fogalma? (1 helyes válasz) 1. 1:56 Normál Egységnyi idő alatt áthaladó töltések száma. Egységnyi idő alatt áthaladó feszültségek száma. Egységnyi idő alatt áthaladó áramerősségek száma.
RészletesebbenHIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA
HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA Hidrosztatika a nyugvó folyadékok fizikájával foglalkozik. Hidrodinamika az áramló folyadékok fizikájával foglalkozik. Folyadékmodell Önálló alakkal nem rendelkeznek. Térfogatuk
Részletesebben3. előadás Stabilitás
Stabilitás 3. előadás 2011. 09. 19. Alapfogalmak Tekintsük dx dt = f (t, x), x(t 0) = x 0 t (, ), (1) Jelölje t x(t; t 0, x 0 ) vagy x(.; t 0, x 0 ) a KÉF megoldását. Kívánalom: kezdeti állapot kis megváltozása
Részletesebben