1. Általános biztosításgazdasági ismeretek

Átírás

1 1. Általános biztosításgazdasági ismeretek 1. Milyen lehetséges definíciók léteznek a kockázat, illetve a veszély kifejezésének? A kockázat fogalmának több, különböz tartalommal bíró meghatározás használatos a szaknyelvben és a köznyelvben egyaránt. Íme néhány meghatározás: - Magyar értelmez szótár: A kockázat valamely cselekvéssel, vállalkozással járó veszély, az anyagi veszteség, kár lehet sége. - Angol értelmez szótár: A kockázat a veszteség vagy rossz következmény lehet sége. - Befektetési tankönyv: A kockázat annak lehet sége, hogy a befektet tényleges hozama eltér a befektetéskor elvárt (várható) hozamtól. - Kockázatelméleti tankönyv: A kockázat az adott szituáció kimenetelése vonatkozó objektív kétség. A kockázat az a tendencia, hogy egy vizsgált folyamat tényleges kimenetelei különböznek az el re várható kimenetelt l. 2. A biztosítás a szimmetrikus kockázattal, vagy az aszimmetrikus kockázattal dolgozik? Aszimmetrikus kockázattal. 3. Hogyan lehet a kockázatokat csoportosítani? A várható hatások szempontjából a kockázatokat két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik csoportot a kárral, vagy veszéllyel, veszteséggel fenyeget kockázatok alkotják. A lehetséges kimenetelek itt: - veszteség, kár következik be - változatlan állapot Ez az egyszer (tiszta) kockázat (pure risk) A másik a három lehetséges kimenettel rendelkez kockázatok csoportja, ahol a lehet ségek: - veszteség, kár következik be - változatlan állapot - nyereség, gyarapodás az eredmény. Ez az összetett kockázat (speculative risk). Másképpen üzleti (business) kockázatnak is nevezik. 4. Milyen kockázatporlasztási módszereket ismer? Kockázatporlasztás viszontbiztosítással A viszontbiztosítás esetében az a biztosító, amely eredetileg felvállalta a számára túl nagy kockázatot, a kockázatnak a saját kapacitását meghaladó részét a díj arányos részével együtt átadja egy másik biztosítónak, a viszontbiztosítónak. A viszontbiztosító is érezheti természetesen úgy, hogy az átadott kockázat számára túl nagy, s egy másik viszontbiztosítónál is viszontbiztosíthatja a neki átadott kockázat egy részét, és így tovább. Ezt nevezik retrocessziónak. Az eredmény az lesz, hogy egy esetleges kár nem egy, hanem több biztosító fogja állni meghatározott arányban. Így, még ha nagy is ez a kár, ebb l mindegyik biztosító csak annyit kénytelen saját maga fedezni, amennyit kockázatviselési kapacitása bír. Kockázatporlasztás együttbiztosítással Az együttbiztosítás esetében a biztosítók úgy porlasztják a számukra túl nagy kockázatot, hogy azt együttesen vállalják el. Olyan biztosítási szerz dést kötnek, ahol az ügyféllel szemben nem egy biztosító szerepel a szerz désen, hanem pl. 5, akik egymás között feloszják a vállalt kockázatot, és az ügyfélnek a díjat is ilyen arányban kell a különböz biztosítókhoz befizetnie, s ha bekövetkezik a kár, ilyen arányban kapja meg a teljes kárfizetést a biztosítóktól. Az együttbiztosítás kvázi intézményesített formáját poolnak nevezik. Poolnak rendszerint kiemelked és/vagy speciális kockázatokra hoznak létre. 1

2 Poolt kialakíthatnak állományegyesítés céljából is. Ebben az esetben a kockázat nem kiemelked, azonban az egyes biztosítók szerz désállományai külön-külön annyira kicsik, hogy nem érvényesülhetnek a nagy számok törvényei. E megoldással a biztosítók az állományegyesítésbe feladott portfóliójuk arányában osztoznak a díjon és a kárfizetésen. 5. Milyen kockázatkezelési módszereket ismer? Kockázat kikerülése A kockázat kezelésére a legegyszer bb stratégia az, ha szépen kitérünk az útjából, vagyis nem teremtünk olyan helyzeteket, nem végzünk olyan tevékenységeket, amelyek kockázatosak, vagyis ahol bizonyos negatív következmények, károk érhetnek bennünket. Az illet részben vagy egészben lemond tervezett cselekedetér l. Ebben az esetben a kockázat nullára csökken. Némely esetben azonban nem lehet leállítani, másrészt bizonyos kockázatokat semmiképpen nem lehet elkerülni. Kár megel zése(prevenció) A prevenció a kár megel zésére, a kockázat megszüntetésére irányuló offenzív magatartás. A kármegel zés a kockázatkezelésnek els dleges jelent ség tartománya. Kiemelked szerepét az indokolja, hogy hatékony kármegel zés esetén elenyész mértékre csökkenhet a kockázat. A kármegel zésben rejl hosszú távú érdek akkor érvényesíthet, ha a társadalom belátása (t r képessége) elviseli a kármegel zéssel járó fogyasztáscsökkentést, a távolabbi érdeket fölébe helyezi a napi érdeknek. A kármegel zést jogszabályok, szabványok, normák, kötelez el írások is hatályosítják, melyek magukba foglalnak lényeges biztonsági szempontokat. Önbiztosítás Egyik tevékenységünk pozitív eredményével ellensúlyozni próbáljuk a más tevékenységünkben vagy egy másik szituációban esetlegesen létrejöv negatív következményeket. Van egy általánosan alkalmazható és széles körben használt módszere, a tartalékolás, valamint egy bizonyos szituációkban alkalmazható módszere a kockázat bels kiegyenlítése. - Tartalékolás Ha az ember gyorsan akarja közömbösíteni egy már megtörtént kár hatását, illetve megakadályozni annak további negatív következményeit, akkor célszer, ha tartalékokkal rendelkezik el re nem látható eseményekre. A tartalékképzés történhet természetben, illetve pénzben is. - Kockázat megosztása, bels kiegyenlítése Alkalmazási lehet sége sz k, s csak bizonyos speciális helyzetekben kerülhet rá sor. Az a lényege, hogy a kockázatos vállalkozásokba a vállalkozó nem teljes vagyonát fekteti be, hanem azt megosztja különböz vállalkozások között 6. Miben különbözik a kockázatfelosztás a kárfelosztástól? A kockázatfelosztó rendszer legfontosabb sajátossága a kárfelosztó rendszerhez képest az el leges jelleg, szemben a felosztó-kiróvó rendszer utólagos jellegével. A kárfelosztásnál a kár fedezésére szolgáló pénzmennyiséget csak a kár bekövetkezése után gy jtik be a veszélyközösség tagjaitól. A kockázatfelosztó rendszerben a veszélyközösség szervez je el re felméri a várható kárnagyságot, s a veszélyközösség tagjaitól el re beszedi a kockázat ellenértékét, a biztosítási díjat. 7. Mi a jelent sége és pontos definíciója a nagyszámok törvényének? Amíg a véletlen egyedi esetben el re nem látható, addig tömegben, megfelel nagy számú esetben, a véletlen nagy valószín séggel kiszámítható, felmérhet. A valószín ség annál inkább megközelíti a bizonyosságot, minél nagyobb a tömeg, minél nagyobb számú jelenség alapján számítjuk ki ezt a valószín séget. 2

3 8. Mi a kárvalószín ség? Az átvállalt kockázat mértékét fejezi ki. A kockázat mértéke attól függ, hogy mekkora vagyoni érték van kitéve a kár esélyének. 9. Milyen kritériumai vannak a kockázat megbízhatóságának? 10. Milyen tulajdonságok jellemzik a veszélyközösséget? Egy csoport csak ugyanazon veszéllyel szemben alkot veszélyközösséget. A veszélyközösségnek homogénnek kell lennie. Nem elegend, hogy a potenciális kár min sége megegyezik a veszélyközösség tagjainál. A potenciális kár mennyiségének is nagyjából azonosnak vagy legalább bizonyos határokon belülinek kell lennie. A veszélyközösség tagjai számának elegend en nagynak kell lennie, hogy megvalósuljon a kockázatkiegyenlít dés. Ez azt jelenti, hogy kicsi a valószín sége annak, hogy a veszélyközösség tagjai közül egyszerre mindenkit vagy legalábbis sokszor és kár vagyis a veszélyközösség egyik szintjén egyszeri pontszer kár a veszélyközösség szintjén az id ben egyenletesen elterített lesz. 11. Mi a biztosítás definíciója? A kockázatfelosztás statisztikai módszerén alapuló pénzalapképzés a hozzájárulást fizet veszélyközösségi tagok jöv beni, esetleges és felmérhet szükségleteinek a kielégítése céljából. 12. Mikor és ki készítette az els halandósági táblázatot? A XVII. Század végén nagyobb tömeg statisztikai adatok alapján szerkesztette meg Halley Edward (1693). 13. Ki és mikor fedezte fel a nagyszámok törvényét? A XVIII. Században J. Bernouilli állapította meg. 14. Mikor alakult és milyen szerepet töltött be az EMABIT? Els Magyar Biztosító Társaság megalapítása A társaság alapt kéje 3 millió akkori forint volt, az eladható és átengedhet részvények névre szóltak. E társaság els és tíz évvel kés bbi mérlege jelent s fejl dést mutatott. Az EMABIT, az áprilisában megindított jégbiztosítási ágazatot csak Magyarország területére terjesztette ki. Adatait megvizsgálva megállapítható, hogy a t z- és jégbiztosítási ágazata általában veszteséges volt. A legnagyobb nyereséget az üzleti kimutatások szerint az életbiztosítási ágazat adta. Ez jellemz a társaság pénzügyi eredményére is. 15. Mikor jött létre és mikor sz nt meg Magyarországon a biztosítás monopóliuma? Az Állami Biztosító megalapítására az évi nemzeti vállalatokról szóló XXXVII. Tc. adott lehet séget, amely kimondta, hogy a pénzügyminiszter biztosítási tevékenységet folytató nemzeti vállalatot alapíthat. Az április 29-i 209 sz. minisztertanácsi határozat alapján került sor az Állami Biztosító megalapítására. Gyakorlati m ködését június 20- án kezdte meg ben a szovjet tulajdonban lev Kelet-Európai Biztosító Rt. És Európai Áru- és Poggyászbiztosító Rt. Állományait a szovjetunió átadta a magyar államnak, kezelésüket az Állami Biztosító vette át. Ezzel a lépéssel gyakorlatilag megvalósult a szocialista biztosítás állami monopóliuma Magyarországon. Az Állami Biztosítási monopólim 1986-ig tartott. 16. Mi a biztosítás nemzetgazdaságban betöltött szerepe? 3

4 Individuális szempontból nézve a biztosítás gazdasági stabilizáció funkciót tölt be. Jelent ségét az adja, hogy általa a gazdasági és társadalmi élet szerepl inek gazdasági kockázatai megszüntethet k, illetve mérsékelhet k, a biztosítás alanyai számára a kockázat tervezhet költséggé alakul. Az egyének számára egyes biztosításfajták befektetési, megtakarítási lehet séget is nyújt. Nemzetgazdaságban betöltött szerepe: - Az els dleges kár lokalizálásával a gazdasági élet egészét, illetve szerepl it nem vagy kisebb mértékben fenyegetik zavarok, a gazdaság m ködések kiegyensúlyozottabbá válik. - A gazdaság egészének t keellátottságát kedvez en befolyásolja, különösen az el re fizetett díjak és a biztosítástechnikai tartalékok képzésének és befektetési szabályainak sajátosságai következtében, emellett a biztosítás jelent s t kekoncentrációt indukál. - Javítja a technikai fejl dés feltételeit, a technikai fejl déssel járó csúcskockázatok fedezetbevételén keresztül kedvez feltételeket teremt az innovációs képesség és készség kibontakoztatására. - Ösztönzi az észszer kockázatvállalást, ezáltal a kockázatkezelés különböz módszereinek kombinációját. - A széles kör és hatékony biztosítási védelem mentesíti az államot a különböz közcélú forrásokat váratlan kiadásoktól. 17. Milyen mérési mutatókat ismer a biztosításgazdaság fejlettségének mérésére? - egy f re jutó díjbevétel - a bruttó bíjbevétel és a GDP hányadosa - a bruttó biztosítási díjbevétel a lakossági jövedelem %-ban - az 1 f aktív keres re jutó személybiztosítás (db) - különböz telítettségi (biztosítottsági) mutatók - az 1 f biztosításban foglalkoztatottra jutó bíjbevétel 18. Hogyan lehet rendszerezni a direktbiztosításokat? 1. Közjogi szabályozás (Bit.) alapján lehet: - Nem-élet biztosítás - Életbiztosítás 2. A biztosítási szolgáltatás fajtája szerint - Kárbiztosítás - Összegbiztosítás 3. Csoportosítás a biztosítás tárgya szerint - Személybiztosítás - Vagyonbiztosítás 4. Fedezeti igények jellege szerinti csoportosítás - Jövedelembiztosítás i. Általában a személybiztosítások ii. A hozam- és eredménybiztosítások (növény terméshozama, üzemszünet biztosítás) - Ráfordítás biztosítás i. Egyes betegségi és baleseti kockázatok térítési jogcímei ii. A vagyontárgyak (dolgok) biztosításának túlnyomó része iii. A felel sségbiztosítások 5. Egyéb rendezési szempontok - A szerz déskötés szabadságát tekintve i. Önkéntes biztosítás ii. Kötelez biztosítás iii. Biztosítás- (szerz dés-) kötési kötelezettség - Termék felépítés alapján 4

5 i. Veszélynem szerinti (egykockázatú) ii. Összevont (többkockázatú) iii. All risk (összkockázatú) 19. Hogyan lehet csoportosítani a direkt biztosítókat? A m velt biztosítási fajták szerinti csoportosítás A biztosító által m velt biztosítási ágak, illetve fajták szerint a biztosítókat alapvet en két f csoportba sorolhatjuk: 1. Szakosított biztosítók: csak egy biztosítási ággal, vagy csak egy biztosítási fajtával foglalkozik 2. Kompozit biztosító a szakosított biztosítóval szemben nem csak egy, hanem mindkét biztosítási ágban is tevékenykedik. El nye a több lábon állás, az ügyfelek komplex kiszolgálásának a képessége, hátránya viszont, hogy ereje szétforgácsolódhat a két biztosítási ág között, s végül egyiket sem tudja megfelel hatékonysággal m velni. Köteles külön kezelni az egyes biztosítási ágak díjbevételeit és tartalékait, azokra külön mérlegeket kell készítenie. A kiszolgálás kompexitását jelenti, nem azt, hogy az egyik ág veszteségeit a másik ág tartalékaiból fedezi. A biztosító tulajdonosa szerinti csoportosítás A biztosítók tulajdonlása szempontjából két tiszta esetet különböztetünk meg 1. Kölcsönösségi biztosító: esetében a biztosítotti és a tulajdonosi pozíció nem válik el egymástól, vagyis a kölcsönösségi biztosító által biztosított egyén egyben a biztosító tulajdonosa is. Ebb l fakad egyik legfontosabb jellemvonása: a nonprofit jelleg, vagyis, hogy m ködésének célja nem a profit megszerzése, hanem a tulajdonosok biztosítási igényeinek lehet legcélszer bb módon való kielégítése. Egyesületi formában alakulhat Magyarországon. 2. Üzleti biztosító: részvénytársaság formájában üzemel Magyarországon, s itt a biztosítotti és a tulajdonosi státusnak semmi köze egymáshoz. Célja a profit megszerzése. Üzemelhet szövetkezeti formában is, azonban tevékenysége korlátozott, hitel és kezelési biztosítást, valamint aktív viszontbiztosítást nem m velhet. A Felügyelet részleges viszontbiztosításba adási kötelezettséget írhat el (passzív viszontbiztosítás). 20. Mi a Captive biztosító? Angolszász találmány, bejegyzési székhelyeik els sorban a pénzügyi paradicsomokban (Bermuda, Bahama, Kajmán szk.) illetve Luxemburgban vannak. Általában egy nemzetközi vállalatcsoport nemzeti nagyvállalata által létrehozott bels biztosítótársaság két alapvet jellemz vel: - az adott vállalatcsoport biztosítja a Captive m ködésének jogi pénzügyi kereteit oly módon, hogy ez a biztosítóként m köd társaság, tehát a Captive teljes mértékben az adott vállalatcsoport tulajdonában van; - a szóban forgó Captive csak kizárólag az t létrehozó vállalatcsoport kockázatait biztosítja, vagy m ködik közre a szükséges viszontbiztosítási fedezetek megszerzésében. 21. Mi a szerepe a biztosítási összegnek az összegbiztosításokban? A biztosítási összeg az összegbiztosításban a biztosító térítésének szerz désben el re meghatározott mértéke. A biztosítási összeg kifizetését a szerz désben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése alapozza meg. 22. Mi az alapja a kárbiztosításban a biztosítási összegnek? A biztosítási összeg a kárbiztosításban a biztosító teljesítésének a fels határa. 5

6 23. Mit takar az alul-, a felül, és a teljes biztosítás? Teljes biztosítás esetén a biztosítási összeg és a biztosítási érték azonos (I=1); a kártérítés egyenl a tényleges kárral. Túlbiztosítás akkor áll el, ha a biztosítási összeg a tényleges értéket meghaladja, azonban az intenzitás értéke és a kártérítés szabályai ez esetben is a teljes biztosításnál mondottakkal azonosak (I=1), vagyis a kártérítés egyenl a tényleges kárral. Ilyenkor az a szabály, hogy az értéket meghaladó összegre a biztosítás semmis, a biztosítási díjat a megfelel mértékre le kell szállítani. Alulbiztosítás esetén, vagyis ha a biztosítási összeg kisebb a tényleges értéknél (I<1), a kártérítés is ugyanilyen arányban kisebb a tényleges kárnál. 24. Milyen részekb l áll a biztosítási díj? Nettó kockázati díj = a károk várható értékének fedezésére +Biztonsági pótlék = a biztosítástechnikai kockázatok fedezésére Bruttó kockázati díj = a teljes kárszükséglet fedezésére +Költségpótlék +Nyereségpótlék +Biztosítási adó pótlék Bruttó biztosítási díj = m ködési költségek fedezésére = feltételes díjelem = forgalmi adó jelleg (feltételes) elem 25. Mi az egyenérték ség (ekvivalencia) követelménye? Az egyenérték ség fogalma több dimenzióban is használatos: - jelentheti a kockázati díj és a károk várható értéke közötti megfelelést, és - a bruttó biztosítási díj és a ráfordítások értékbeli megfelelését is. A kockázati díj és a károk várható értéke közötti megfelelés értelmezhet az egyes biztosított kockázatra, és a kollektíva egészére. A bruttó biztosítási díj szerz désben megjelölt és pénzben el reláthatóan fedezetet nyújt valamennyi, az adott módozat kockázati közösségének szintjén a biztosítási szerz désben vállalt összes kötelezettség, valamint a zavartalan üzletmenet összes költségére és ráfordítására. 26. Mi a díjdifferenciálás és milyen formái vannak? A díjdifferenciálás követelménye az egyenérték ség elvéb l vezethet le. Differenciált, egyéni, kockázatarányos díjazásról akkor beszélünk, ha a biztosított kockázat egyedi sajátosságai a szubjektív és objektív (alanyi és tárgyi) veszélykörülmények figyelembevételével a díjban kifejezésre jutnak. Ellentétét az általános, átlagos, egységes díjak jelentik, melyek az állományban található valamennyi kockázatra, az egyes kockázatokat jellemz veszélykörülményekt l függetlenül kerülnek alkalmazásra. a. Az els dleges és másodlagos díjdifferenciálás Az els dleges díjdifferenciálásra szerz dés megkötésekor kerül sor, esetleg ezt követ en akkor, amikor változás következik be a biztosítottnál a díjdifferenciálás alapját képez feltételekben. A díjszabások kockázati osztályai az ismert, dönt en tárgyi veszélykörülmények juttatják kifejezésre. A helyosztály a díjszabás regionális differenciáltságára utal, az eltér kockázati viszonyok függvényében. Itt a besorolások változása a megel z id szak káralakulása alapján történik. A másodlagos (tapasztalati, kártól függ ) díjdkifferenciálás valamennyi olyan díjazási eljárás megjelölésére, amely a fizetend díjat a tényleges, egyedi káralakulástól is függ vé teszi. Alkalmazására akkor kerül sor, ha a kockázati csoport a várható kárt tekintve heterogén. Célja 6

7 a múltbeli tapasztalatok alapján regisztrált, de részleteiben nem ismert kockázati tényez k kifejezésre juttatása az egyedi díjakban. Pl. Bonus-malus rendszer, lényege, hogy a fizetend egyedi díj a megel z id szak kárlefolyásától függ, mind a kedvezmény (bonus), mind a szankció (malus) mértéke el re rögzített. b. Pótdíjak és engedmények A díjszabások alapdíjainak kiegészítésére általában az engedmények és pótdíjak rendszerét alkalmazzák, mely lényegében ugyancsak a díjdifferenciálás részét képezi. A kockázati engedmények mellett ismerestesek a volumen, tartam, díjfizetési (annak módjával, gyakoriságával összefügg ), esetleg egyéb további engedmények, másrészt hasonló jelleg pótdíjak. Kármentességi engedmény a kockázati esemény hiánya vagy bizonyos el re meghatározott alacsony szintjéhez kapcsolódik. A volumenengedmény a meghatározott összeghatár feletti díjhoz (esetleg biztosítási összeghez) kapcsolódik. A tartamengedmény a biztosítási id szakot meghaladó, el re rögzített szerz déses tartamhoz kapcsolódik. Díjfizetés ütemét l függ engedmény. Általában éves, féléves fizetési gyakorisággal alkalmazzák. 27. Mi a biztosítási id szak? A határozatlan tartalmú biztosítást tagolja. A biztosítási id szak meghatározása a feltételekben szerepel. Tartalma általában de nem szükségszer en 1 év. A határozatlan tartamra kötött szerz dést a felek írásban bármikor felmondhatják, azzal, hogy az csak a biztosítási id szak végére (évfordulóra) szólhat, és a felmondási id legalább 30 nap. 2. Életbiztosítás 1. Mik az életbiztosítás kockázati sajátosságai? Biztosítástechnikai szempontból az életbiztosítási kockázatok jól kalkulálható kockázatot jelent. Ennek több oka is van. Ha az életbiztosítási kockázatot összehasonlítjuk bármely vagyonbiztosítás kockázatával, akkor azt tapasztaljuk, hogy a bizonytalanság jóval kevesebb dimenzió mentén terül el itt, mint ott. Az életbiztosítások esetében a bizonytalanságnak csak egy dimenziója merül el: a mikor, ugyanis a halál mindenképpen bekövetkezik, mindenképpen csak egyszer következik be, s a kár nagysága sem kérdéses, lévén az életbiztosítás összegbiztosítás. 2. Milyen kalkulációs veszélyek lehetnek? A kockázat kalkulálhatóságát els sorban a biztosítottak szándékos magatartása veszélyeztetheti. Jellege szerint három különböz ilyen a kalkulációs veszélyt jelent magatartást különböztetünk meg: - antiszelekció - autószelekció - morális kockázat. 3. A szolgáltatás jellege szerint milyen életbiztosításokat különböztetünk meg? A szolgáltatás jellege szerint megkülönböztethetünk elemi életbiztosításokat és az elemi életbiztosítások kombinációiból álló alap életbiztosításokat. Elemi életbiztosítások: - kockázati (és whole life) - elérési 7

8 - term fix (meghatározott lejáratra szóló) - járadékbiztosítás a. Nyugdíjbiztosítások b. Árvajáradék biztosítás c. Özvegyi járadékbiztosítás Alap életbiztosítás - vegyes életbiztosítás 4. Egyéb szempontok szerinti csoportosítás szerint milyen életbiztosításokat különböztetünk meg? - Egyéni és csoportos biztosítások - Egy és több életre szóló életbiztosítás - Díjfizetés tartama és gyakorisága szerinti csoportosítás - F biztosítás, kiegészít biztosítás, beépített nem-életbiztosítási elem 5. Mi a szimmetrikus és aszimmetrikus járadék közötti különbség az özvegyi járadékbiztosításnál? Özvegyi járadékszámításnak csak a kétszemélyes járadékok alkalmasak. Ezeket két nagy csoportba oszthatjuk: - szimmetrikus járadékok: a két biztosított bármelyikét tekinthetjük özvegynek, vagyis nem mondjuk meg el re, hogy ki lehet özvegy, hanem egyszer en a túlél t tekintjük annak. Itt tehát a kis valószín séggel egyszerre bekövetkez halálesetek kivételével mindenképpen lesz özvegy. - Aszimmetrikus járadékok: esetében ez nem biztos, mert itt el re megmondjuk, hogy özvegynek csak valamelyik, el re meghatározott biztosítottat tekintünk. 6. Milyen szerepl i lehetnek az életbiztosítási szerz désnek? Biztosító: a Bit.-ben meghatározott jogi személy. Szerz d : köti meg a biztosítási szerz dést a biztosítóval és köteles a biztosítási díj fizetésére is. Lehet természetes személy, gazdálkodó szervezet, jogi személy. Kedvezményezett: az a személy (vagy jogi személy), aki (vagy amely) a biztosítási összegre jogosultságot szerzett anélkül, hogy egyébként a szerz dés tartama alatt ezzel kapcsolatban bármilyen kötelezettsége lett volna. Kedvezményezett lehet: - a név szerint megnevezett kedvezményezett - a bemutatóra szóló kötvény birtokosa - biztosított örököse 7. Mi a mentesülés és a kizárás közötti különbség? Kizárás: a biztosítási esemény meghatározásának módszere. Egyes kockázatokat a szerz dés kizár a biztosítási fedezetb l, így bekövetkezésük esetén a biztosító nem fizet, mivel a kizárt esemény - nem biztosítási esemény. Pl. a casco biztosítás térít a gépkocsi töréskára esetén, de kizárja a térítést, ha a törés versenyen, vagy arra felkészülés során következett be. A verseny közben bekövetkezett törés nem biztosítási esemény! Mentesülés: az életbiztosítási szerz dés kapcsán a Ptk. speciális mentesülési szabályokat állapít meg. A biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól csak azokban az esetekben mentesülhet, ha ezen szabályokhoz tartja magát. Nem lehet eltérni a szerz désben ett l sem a biztosított, sem a kedvezményezett terhére. 8. Milyen mentesülési lehet ségek vannak az életbiztosításban? A biztosító kés bb szerez tudomást olyan a szerz dés megkötésekor vagy esetleg a változás bejelentésekor fennállott lényeges körülményr l, amikor a kárfizetésre kerülne sor. Ahhoz azonban, hogy a mentesülés bekövetkezzen, meghatározott feltételeknek is fenn kell állnia, 8

9 így az adott lényeges körülményt a biztosítottak, vagy a szerz d nek ismernie kellett, vagy ismernie kellett volna ahhoz, hogy a biztosítóval azt közölhesse. A biztosított vagy szerz d csak akkor köteles bármilyen tényt, vagy körülményt bejelenteni, ha a biztosító kérdést tesz fel. Önmagában a kérdésre adandó válasz elmaradása sem jelent közlési kötelezettségsértést, csak ha a válasz ténylegesen valótlan. A biztosított halálát a kedvezményezett okozta. Nem csak okozati összefüggést szükséges a kedvezményezett magatartása és a bekövetkezett halála között, hanem azt is igazolnia kell a biztosítónak, hogy a kedvezményezett magatartása szándékos volt, nem kell azonban ennek a szándékos magatartásnak b ncselekménynek lennie. A biztosított szándékosan elkövetett súlyos b ncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben bekövetkezett biztosítási esemény is. A szerz déskötést l számított két éven belül a biztosított öngyilkosságot követ el. Két éven túl a biztosító még közös megegyezéssel sem zárhatja ki a fizetési kötelezettségét egy szerz désben öngyilkosságra való hivatkozással. 9. Mi a maradékjog és milyen lehetséges maradékjogok vannak az életbiztosításban? A díjtartalék alapja és a feltétele a maradékjogoknak. A díjtartalék ugyanis egy olyan pénzösszeg, amit a biztosító azért szedett be, hogy kés bb ezért valamilyen szolgáltatást nyújtson. Ha azonban a szerz dés valamilyen oknál fogva felbomlik, akkor ez a kés bbre ígért szolgáltatás elesik, s a biztosítónak el kell számolnia a díjtartalékkal. Ezt az elszámolási kötelezettséget az ügyfél szempontjából nézve maradékjognak nevezzük. Az életbiztosítások lehetséges maradékjogai a következ k: visszavásárlás, díjmentes leszállítás és kölcsön felvétele. 10. Milyen maradékjog korlátozásokat ismer? Haláleseti életbiztosítás: Két biztosítottban egyszerre érik meg a visszavásárlás gondolata. Ha azonban az egyik jó egészségi állapotnak örvend, s várhatóan a tartam végéig nem fog meghalni, akkor biztosan visszavásárolja a biztosítást. A másik pedig, amelyik a halálán van, inkább nem vásárolja vissza azt, mondván, hogy a családja sokkal több pénzt kap a biztosítási összegként, mint visszavásárlási értékként. Ezzel meg is valósult az antiszelekció, ami ellen a biztosító úgy védekezik a haláleseti biztosítás esetében, hogy semmilyen maradékjogot nem ad rá. Elérési életbiztosítás: Itt az hajlamos megszüntetni a biztosítást, aki érzi, hogy meg fog halni, halála után nem az örökösei kapják meg az addig felgy lt díjtartalékot. Ilyenkor inkább visszavásárolja a biztosítást, ha arra van lehet ség. Miközben természetesen az elérési biztosítás úgy van kalkulálva, hogy néhány embernek meg kell halnia, s díjtartalékát szét kell osztani az életben maradottak között. Emiatt a tiszta elérési biztosítások esetében meg szokták tiltani a visszavásárlást és a díjmentesítést is. Ez azt eredményezi, hogy az elérési biztosítás nagyon rugalmatlan konstrukció, ha az ügyfél nem akarja tovább fizetni a biztosítás díját, akkor minden addigi befizetését elveszíti. E miatt sem szívesen ajánlják a biztosítók. Mivel az azonnal induló járadékbiztosítás is elérési biztosítások sorozata, ezért ugyanez vonatkozik a járadékbiztosításokra is. 11. Mi a halálozási valószín ség és minek a segítségével számítjuk ki? A halálozási valószín ség azt mutatja meg, hogy egy x éves férfi esetében mekkora a valószín sége annak, hogy 1 éven belül meghal. Ez a halandósági táblázat segítségével számolható ki. A halandósági táblázatok összeállításához szükséges adatok forrása általában a népszámlálás, illetve a népesség-nyilvántartási rendszer adatai, de gyakran szokták a biztosítók maguk is az ügyfeleikr l vezetett statisztikák alapján ilyen táblázatokat összeállítani. 12. Mit mutat meg a kihalási vagy továbbélési rend? 9

10 Azt mutatja meg, hogy (hipotetikus népességb l vett) fiú (n i halandósági tábla esetén lány) újszülött közül hány éri el az 1,2,3 100 éves kort (feltéve, hogy a halandóság úgy alakul, ahogyan azt a kihalási rend készítésének pillanatában megfigyelték). 13. Mi a technikai kamatláb szerepe? Minden biztosító választ technikai kamatlábat, és ezzel számolja ki életbiztosításainak díjait. Az ekvivalencia elvben ezt a kamatlábat használjuk. A technikai kamatláb egyben garantált hozamot is jelent. A biztosító garantálja, hogy a díjtartalék befektetésével legalább ekkora hozamot ér el, s juttat vissza a szerz d höz. Ha a biztosító befektetésével legalább ekkora hozamot érne el ezt a hozamszintet, akkor is vissza kell juttatnia ezt az ügyfeleinek valamilyen más forrásból. A technikai kamatnak megfelel hozam nem jelenik meg biztosítási összegnövekedés formájában az ügyfél el tt, hiszen az már eleve bele van számolva a díjba. 14. Milyen költségelemei vannak a vállalkozói díjrésznek? A vállalkozói díjrészt (a biztosítás költségrészét) hagyományosan a nettó díj százalékában szokták kifejezni. A kalkuláció során különböz jelleg költségelemeket különböztetünk meg, amelyeket a biztosítás más és más paraméterével szoktak arányosnak tekinteni. - A biztosítási összeggel arányos egyszeri költségnek szokták tekinteni a biztosítás megkötésével kapcsolatos kiadásokat, mindenekel tt a jutalékot és a kockázatelbírálás költségeit. - A bruttó díjjal arányos költségek a díj beszedésével kapcsolatos költségek. - Az egyéb kötelezettségeket a biztosítási összeggel arányos évente felmerül költségeknek (a fizetések, az épület-fenntartási költségek, adatfeldolgozás költségei) tekintik. 15. Mib l adódhat a biztosító nyeresége? A vállalkozói díjrész egyik legfontosabb része a kalkulált nyereség. Ezen felül azonban a biztosítási szerz dés révén egyéb nyereségfajták is képz dhetnek. Alapvet en az alábbi nyereségforrásokat különböztetjük meg: - Kalkulált nyereség: belekalkulálják a vállalkozói díjrészbe. - Költségmegtakarítással elért nyereség: abból adódik, hogy a biztosító tevékenysége során nem használja fel az egész beszedett vállalkozói díjrészt kiadásai fedezésére. - Díjtartalék (és alapt ke) befektetéséb l ered nyereség: a díjtartalék hozamából a biztosítónak jutó rész. - Kalkulált és a tényleges halandóság különbségéb l adódó nyereség, az ún. mortalitási nyereség vagy veszteség: a halandósági táblázat alapján számított és tényleges mortalitás eléréséb l adódik. A számítottnál több haláleset a kockázati jelleg biztosítások esetében mortalitási veszteséget okoz, az elérési (és járadék) jelleg biztosítások esetében mortalitási nyereséget. - Rejtett nyereségforrások. 16. Mi az életbiztosítási díjtartalék és milyen el nyei és hátrányai vannak? Az ügyfél által befizetett díjakból a biztosító kés bbi kifizetéseire felhalmozott pénzösszeg. Haláleseti biztosítás díjtartaléka: a tartam elején befizetett díjtöbbletet a biztosító felhalmozza, befekteti, kamatoztatja, s a tartam vége felé fokozatosan felhasználja az ekkora kalkulált díjelégtelenség fedezésére. A haláleseti biztosításnál ez a bizonyos tartam elején felhalmozott díjtöbblet a díjtartalék. Ez kb. a tartam közepéig (ill. kicsit tovább) emelkedik, majd fokozatosan csökken, s a tartam végén nulla lesz. A haláleseti biztosítás díjtartaléka általában nem n számottev mérték re, s így általában nem lesz lapja sem a profit-visszatérítésnek, sem a maradékjogoknak. Haláleseti biztosítást nem szoktak díjmentesen leszállítani vagy visszavásárolni. 10