A KERÉKPÁROZÁS ÉS MÁS KÖZLEKEDÉSI MÓDOK ELFOGADOTTSÁGÁNAK, TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGÁNAK VIZSGÁLATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KERÉKPÁROZÁS ÉS MÁS KÖZLEKEDÉSI MÓDOK ELFOGADOTTSÁGÁNAK, TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGÁNAK VIZSGÁLATA"

Átírás

1 A KERÉKPÁROZÁS ÉS MÁS KÖZLEKEDÉSI MÓDOK ELFOGADOTTSÁGÁNAK, TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGÁNAK VIZSGÁLATA Budapest, március

2 A KERÉKPÁROZÁS ÉS MÁS KÖZLEKEDÉSI MÓDOK ELFOGADOTTSÁGÁNAK, TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGÁNAK VIZSGÁLATA Megbízó: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Konzulens: Tőkés Balázs Kidolgozta: Horvátth Balázs Dr. Monigl János Berki Zsolt Közreműködött: TNS MODUS Kft. Budapest, március

3 Az utóbbi években Magyarországon, így Budapesten is előtérbe kerül a közlekedési rendszer környezetbarátabbá tétele, amihez a közlekedés romló viszonyai (növekvő gépjárműforgalom, tömegközlekedés csökkenő részaránya) mellett a lakosság tudati változása is hozzájárul. Mindeddig nem készült azonban olyan felmérés, amely megmutatná, valójában mekkora támogatottsága van a lakosság körében a különböző közlekedéspolitikai alternatíváknak. Ennek felismerésével kezdeményezte a Budapesti Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztálya a jelen tanulmány elkészítését. Mintegy 2000 háztartás adatainak elemzése után megállapítható, hogy Budapesten minden társadalmi csoport szerint a legjelentősebb közlekedési problémák a zsúfoltság és a lassú haladás, valamint a tömegközlekedés romló színvonala. Az egyes közlekedési módok prioritásainak, illetve a fejlesztések irányának kijelöléséhez elkerülhetetlen, hogy ismerjük az egyes csoportok közlekedésimód-választásának szempontjait. Erre a kérdésre adott válaszok alapján első helyen az utazási idő áll, ezt követi a biztonság, az utazás költsége, a kényelem, a saját egészségre gyakorolt hatás és az eszköz környezeti ártalma. A mód szerinti megoszlás megítélésére vonatkozó kérdést az indokolta, hogy képet alkothassunk arról, mennyire vannak tisztában a budapesti lakosok a forgalom tényleges összetételével, illetve mennyire tudják ezt objektívan megítélni. A tömegközlekedés részarányára vonatkozó becslés megfelel a valóságnak. A kerékpározás részarányával kapcsolatban megállapítható, hogy a tényleges kerékpárhasználatot igen csak túlbecsülték még akkor is, ha figyelembe vesszük a kikérdezések sajnálatosan kései időpontját (Okt. 28- Dec. 15.) és az igen rossz időjárási viszonyokat, ennek a túlbecslésnek az oka a korábbi kerékpárhasználat orientáltságú kérdések hatásában keresendő. A legfigyelemreméltóbb azonban a gyaloglás tényleges részesedésének komolyan alá- és a személygépkocsik arányának jóval fölébecslése. Ebből is látszik, hogy a személygépkocsi forgalom az emberek tudatában jóval a tényleges részarányán felül járul hozzá a város forgalmi és környezeti problémáihoz. Ezek az adatok alátámasztják egy korábbi kérdésnek a megállapításait, mely szerint a budapestiek számára a legnagyobb problémát a forgalmi zsúfoltság jelenti. Ha a fejlesztések tekintetében a lakosságot kérdezzük, minden válaszadó véleménye szerint a tömegközlekedés fejlesztésére kellene a hangsúlyt helyezni mind a belsővárosi, mind pedig a külső területeken, továbbá úgy tűnik, hogy a budapesti lakosok kezdik belátni azt, hogy a belváros esetében rendelkezésre álló szűkös kapacitások jelenleg gyakorlatilag telítettek és nincs is további lehetőség arra, hogy a személygépkocsik számára nagyobb teret biztosítsunk, ellenben szívesen látnák a gyalogos infrastruktúra fejlesztését. Továbbá a mindennapos kerékpárhasználat alacsony részaránya és presztízse ellenére a válaszadók úgy gondolják, hogy szükség van a belvárosi kerékpározási lehetőségek fejlesztésére. Arra a kérdésre pedig, hogy mi fogja megoldani a gépkocsiforgalom által okozott problémákat a válaszok sorrendje a következő: tömegközlekedés fejlesztése; utak szélesítése, új utak építése; forgalom-csillapítás; autók technikai fejlesztése; kerékpáros közlekedés fejlesztése. Az utóbbi két kérdésnél arra is kíváncsiak voltunk, hogy a megkérdezettek szerint hogyan ítélik meg a döntéshozó helyzetben lévők ugyanezeket a problémákat. A válaszokból az tűnik ki, hogy a megkérdezettek szerint a döntéshozók inkább a személygépkocsi közlekedést támogatják a tömegközlekedéssel és a gyalogos közlekedéssel szemben, és az autók technikai fejlesztésében rejlő lehetőségeket is optimistábban ítélik meg. Az utolsó kérdésre adott válaszokból pedig megtudhatjuk, hogy a mindennapi kerékpározás elfogadottsága egy 5-ös skálán -ös érték.

4 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS A TANULMÁNY CÉLJA A HÁZTARTÁSFELVÉTEL VÉGREHAJTÁSA A MINTA ADATOK FELDOLGOZÁSA A KÖZLEKEDÉSI SZOKÁSOK LEGFONTOSABB JELLEMZŐINEK ÖSSZEFOGLALÁSA BUDAPEST KÖZLEKEDÉSI PROBLÉMÁINAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE BUDAPEST LEGFONTOSABB KÖZLEKEDÉSI PROBLÉMÁINAK MEGÍTÉLÉSE A KÖZLEKEDÉSIMÓD-VÁLASZTÁS FŐ SZEMPONTJAI BUDAPESTEN MÓD SZERINTI MEGOSZLÁS MEGÍTÉLÉSE BUDAPESTEN A KÜLÖNBÖZŐ KÖZLEKEDÉSI MÓDOK FEJLESZTÉSÉNEK MEGÍTÉLÉSE A MEGKÉRDEZETTEK SZERINT MI FOGJA MEGOLDANI A GÉPKOCSIFORGALOM ÁLTAL OKOZOTT PROBLÉMÁKAT BUDAPESTEN, ÉS SZERINTÜK HOGY VÉLEKEDNEK ERRŐL A DÖNTÉSHOZÓK A RENDSZERES KERÉKPÁROZÁS TÁRSADALMI ELFOGADOTTSÁGA ÖSSZEFOGLALÁS AZ EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA VÉGKÖVETKEZTETÉSEK A HÁZTARTÁSFELVÉTEL KÉRDŐÍVE

5 1 BEVEZETÉS Az utóbbi években Magyarországon, így Budapesten is előtérbe kerül a közlekedési rendszer környezetbarátabbá tétele, amihez a közlekedés romló viszonyai (növekvő gépjárműforgalom, tömegközlekedés csökkenő részaránya) mellett a lakosság tudati változása is hozzájárul. A kidolgozott közlekedéspolitikai elvek és a gyakorlatban hozott intézkedések szakmai és laikus körökben egyaránt viták tárgyát képezik. Mindeddig nem készült azonban olyan felmérés, amely megmutatná, valójában mekkora támogatottsága van a lakosság körében a különböző közlekedéspolitikai alternatíváknak. Ebben a törekvésben a változásra a kerékpárnak is meg van a maga szerepe: az egészséges életmód megvalósításának egyik eszköze, a közel térségi közlekedési kapcsolatok egyik lehetséges módja, vagy mint a szabadidő eltöltésének önálló formája. Ennek felismerésével kezdeményezte a Budapesti Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztálya: A kerékpározás és más közlekedési módok elfogadottságának, társadalmi támogatottságának vizsgálata című tanulmány elkészítését. 1.1 A tanulmány célja A feladat egy olyan, reprezentatív felmérés készítése és feldolgozása volt a budapesti lakosság körében, amely alkalmas a közlekedéspolitikával kapcsolatos attitűdök és elvárások jelenlegi helyzetének bemutatása, illetve alapot ad későbbi hasonló vizsgálat esetén idővel a változás jellemzésére. A fenti célkitűzések és reprezentatív adatok csupán háztartásfelvétel keretében érhetők el leginkább. A háztartásfelvétel során kikérdezésre kerültek a háztartási környezetbe ágyazott személyek egy napi helyváltoztatásásai, ezen belül a kerékpár-utazások a kerékpárhasználatra és feltételeire vonatkozó szokások (a kerékpározási szokásokra vonatkozó témához is kötődően) a különböző közlekedési módok megítélése és fejlesztési lehetőségeinek esélyei - a megkérdezettek szemszögéből - a döntéshozói gyakorlat szemszögéből 1.2 A háztartásfelvétel végrehajtása A kikérdezést Okt. 28. és Dec. 15. között végezte, a TNS MODUS Kft., a kikérdezendő háztartások kiválasztása szigorított véletlen séta alapján történt. A háztartásfelvétel során 2041 háztartás került kikérdezésre, a mellékelt kérdőív kitöltésével. Az interjú során a kérdezőbiztosoknak a háztartás legalább 60 százalékát le kellet kérdeznie. 2

6 1.3 A minta adatok feldolgozása A minta adatok feldolgozására 7 területegységre bontva került sor. A körzetbeosztásokat lásd. 1. Ábra. A minta óhatatlanul bekövetkező torzulásainak korrekciós súlyozása az 1990-es népszámlálás kerületi háztartási adatai alapján történt, háztartásnagyság és aktivitás szerint. A minta adatai illetve a súlyozási eljárás részletes ismertetése: A budapestiek közlekedési szokásai és közlekedéssel kapcsolatos véleményei (Háztartásfelvétel elemző táblázatai) című kötetben találhatók. 1. Ábra: Körzetbeosztás a minta adatok feldolgozásához 3

7 1.4 A közlekedési szokások legfontosabb jellemzőinek összefoglalása A mintaadatok elemzése alapján a budapesti helyváltoztatásokkal kapcsolatosan megállapítható, hogy 1 a budapesti lakosok többsége napi két helyváltoztatást végez; az átlagos fajlagos helyváltoztatásszám: 2,38 helyv./fő/nap; a budapesti helyváltoztatások átlagos úthossza: 8,2 km; eljutási-idő értéke: 29,2 perc; a legrövidebb utak vásárlás indokúak (4,6 km), a leghosszabbak pedig a hivatalos és magán ügyintézésekkel kapcsolatosak (10-11 km); a helyváltoztatások a, a kijelölt területegységeken belül bonyolódik le; a mód szerinti megoszlás: - Tömegk.: 50,2, - Szgk. 22,7 (ebből vezető: 17,6 és utas: 5,1), - P+R: 0,1, - Gyalogos: 24,1, - Kerékpár: 0,5, - Egyéb(Motorkrp., Tgk., Taxi): 2,4. Az adatok elemzésénél mindenképpen tekintettel kell lenni arra, hogy a kikérdezés kései időpontja (Okt. 28.-Dec. 15.), valamint az időjárási viszonyok miatt a kapott adatok nem minden esetben tekinthetők reprezentatívnak (pl. általában véve a személygépkocsi- és kerékpáros közlekedésnek nagyobb részarány valószínűsíthető) 2. A napi helyváltoztatások több mint 90-a a reggel 5 és este 18 óra között bonyolódik le. A budapesti kerékpárállománnyal és kerékpározási szokásokkal kapcsolatos eredmények pedig a következők a budapesti háztartások kerékpárellátottsága: 66,8 db/100 házt.; - ez az érték Budán: 73,0 db/100 házt., - Pesten pedig: 64,3 db/100 házt.; A kerékpárállomány minőségi jellemzőit tekintve megállapítható, hogy: - 37-uk hagyományos váltó nélküli, - 51,2-uk többsebességes ért.<35000 Ft, - 11,8 -uk pedig többsebességes ért.>35000 Ft; 1 Részletesen lásd a A kerékpározási szokások vizsgálata Budapesten című kötetet. 2 Az 1998-as budapesti kerékpáros forgalomszámlálás szerint (METRÓBER) az őszi kerékpározók száma a nyári érték 28 -a (hétközben), 0-10 C közötti hőmérséklet esetén pedig a nyári érték 12-a 4

8 a kerékpárok átlagéletkora 7 év (Pest: 7,3 év, Buda: 6,3 év). A budapestiek 30 -a kerékpározik legalább alkalomszerűen 70-a soha. A nemkerékpározás indokai: - nincs kerékpárja (43,6), - kora miatt (21,4), - egészségi állapota miatt (11,1), - nem tud (10,5), - egyéb indok (13,4). A kerékpározók 82,0 -a csak szezonálisan, jó időben használja kerékpárját, a maradék 18,0 egész évben. A kerékpárhasználat gyakoriság szerinti megoszlása: - hetente többször: 24,6, - hetente 3-4: 14,5, - hetente 1-2: 31,0, - havonta 1-2: 14,1, - ritkábban: 15,9. A kerékpáros utazások távolság szerinti százalékos megoszlása: km: 16,2, km: 33,7, km: 26,3, - >10 km: 23,9. Az átlagos kerékpáros úthossz: 5,2 km. A kerékpárral jellemzően megtett távolság 2-5 km. A férfiak és a személygépkocsival rendelkezők többet kerékpároznak mint a nők és a személygépkocsival nem rendelkezők. A személygépkocsival nem rendelkezők jóval nagyobb arányban használják a kerékpárjukat munkába, iskolába járásra, valamint ügyintézésre (10-körüli érték munka/iskola és 22-körül ügyintézés) mint a személygépkocsival rendelkezők (3- körül munka/iskola, 15 ügyintézés). A személygépkocsival rendelkezők inkább sportszerként kezelik kerékpárjukat, és minél magasabb jövedelmi kategóriájú egyéneket vizsgálunk ez annál inkább így van. Az aktívak és a tanulók kerékpárhasználatának indokai nagyjából megegyezők. Az inaktívak viszont jóval nagyobb arányban használják a kerékpárt vásárlásra és ügyintézésre, mint a többi csoport. 5

9 2 BUDAPEST KÖZLEKEDÉSI PROBLÉMÁINAK TÁRSA- DALMI MEGÍTÉLÉSE A háztartásfelvétel T lapjának kérdései arra vonatkoztak, hogy a budapesti lakosok hogyan vélekednek a mindennapjaikat érintő és egyre súlyosbodó közlekedési problémákról, mit gondolnak, hogy mi fogja ezeket a problémákat megoldani, mely közlekedési módoknak és milyen irányú fejlesztését látnák szívesen, valamint megítélésük szerint hogyan vélekednek erről a döntéshozó helyzetben lévők. A kérdéseket mindenkinek föltették, aki a 16. életévét betöltötte. A válaszok kiértékelését terület, nem, aktivitás, jövedelem, személygépkocsi tulajdon, foglalkozás (fizikai/szellemi) szerinti kategorizálásban fogjuk végezni. 2.1 Budapest legfontosabb közlekedési problémáinak megítélése Az első kérdés az volt, hogy Az Ön véleménye szerint a főváros közlekedésében mik a fő problémák?. A megkérdezetteknek a következő lehetőségeket kellet fontosság szerint sorba rakni: közutak zsúfoltsága, lassú haladás; tömegközlekedés romló színvonala; parkolás nehézségei; közlekedési légszennyezés; közlekedési zaj; balesetveszélyesség; közlekedési szabályok be nem tartása; kerékpározás hiányos feltételei; emelkedő költségek, viteldíjak. A válaszok százalékos megoszlását 100-ra vonatkoztatva szemlélteti Budapestre egészére az 1. Ábra. Budapest fő közlekedési problémáinak megítélése 19,0 16,7 14,0 13,0 11,7 11,0 10,8 10,8 10,7 10,6 9,0 8,6 7,0 6,2 5,0 Zsuf. lass. hal. TK roml. színv. Légsz. Balesetv. Közl. szab- sért. Emelk. ktsg. viteld. Park. Zaj KP hiány. felt. 2. Ábra Első helyen a közutak zsúfoltsága (16,7) és a lassú haladás szerepel, majd ezt követi a tömegközlekedés romló színvonala (14,0). A következő öt probléma nagyjából egységesen 11 körüli értékekkel szerepel, talán kicsit jelentősebb még a légszennyezés 11,7-al. A sort pedig a zaj (8,6) és a kerékpározás hiányos feltételei zárják 6,2-al. 6

10 A válaszokat területi csoportosításban mutatja a 3. Ábra. Látható, hogy a zsúfoltsággal leginkább a központban elégedetlenek és számukra jelent leginkább problémát a költségek, viteldíjak emelkedése, továbbá ők hiányolják legkevésbé a kerékpáros infrastruktúrát. Ennek oka valószínűleg az itt lakók alacsonyabb jövedelme, illetve idősebb életkora. A pestiek a legelégedetlenebbek a tömegközlekedés színvonalával, Budán pedig a légszennyezés és a parkolás okoz gondot, ugyanakkor itt érzékenyek legkevésbé a viteldíjak drágulására. Ezt a budai háztartások magasabb gépkocsihasználata és jövedelemszintje indokolja. Budapest fő közlekedési problémáinak megítélése, terület szerint 18,0 17,3 16,9 16,7 16,4 16,0 14,0 14,4 14,0 13,613,4 12,4 12,0 10,0 11,7 11,3 10,6 9,7 11,7 11,7 11,4 8,8 8,6 8,3 8,2 11,2 10,8 10,8 11,0 10,910,8 10,4 10,1 11,7 11,0 10,7 9,3 Központ Buda Pest BP 8,0 6,0 6,36,4 6,2 5,0 4,0 Zsuf. lass. hal. TK roml. színv. Park. Légsz. Zaj Balesetv. Közl. szab- sért. KP hiány. felt. Emelk. ktsg. viteld. 3. Ábra Nemek szerint (4. Ábra) megállapítható, hogy a nők nagyobb problémának találják a tömegközlekedés színvonalcsökkenését és a légszennyezést mint a férfiak, viszont őket kevésbé aggasztják a parkolási nehézségek. Ennek oka valószínűleg a férfiak nagyobb arányú gépkocsihasználata. Budapest fő közlekedési problémáinak megítélése, nemek szerint 19,0 16,6 14,4 1 13,0 11,0 11,2 11,3 10,1 12,1 10,9 10,9 10,7 10,7 10,4 11,0 Férfi Nő 9,0 8,7 8,5 7,0 6,3 6,0 5,0 Zsuf. lass. hal. TK roml. színv. Park. Légsz. Zaj Balesetv. Közl. szab- sért. KP hiány. felt. Emelk. ktsg. viteld. 4. Ábra 7

11 Aktivitás szerint viszonylag egységesnek mondható a problémák megítélése, lásd 5. Ábra. A tömegközlekedés színvonalának csökkenésével leginkább a tanulók és a nyugdíjasok elégedetlenek (mint a legnagyobb tömegközlekedés használók), továbbá a nyugdíjasok legérzékenyebbek a zajra és őket érintik legkevésbé a viteldíjemelések, nyilvánvalóan az ingyenes utazási lehetőség miatt. Budapest fő közlekedési problémáinak megítélése, aktivitás szerint 19,0 17,1 16,8 16,616,7 14,4 14,4 13,9 13,0 11,0 9,0 13,1 10,7 10,5 10,3 9,7 11,911,811,9 11,6 9,2 8,3 8,28,1 11,211,1 10,9 10,810,710,9 10,5 10,7 11,3 11,1 10,9 10,0 Aktív Inaktív Tanuló Egyéb 7,0 6,3 6,2 6,2 5,8 5,0 Zsuf. lass. hal. TK roml. színv. Park. Légsz. Zaj Balesetv. Közl. szab- sért. KP hiány. felt. Emelk. ktsg. viteld. 5. Ábra A 6. Ábrán látható, hogy minél magasabb valakinek a jövedelme, annál nagyobb problémát okoz neki a zsúfoltság és a torlódások. A magasabb jövedelmi kategóriájúak szintén érzékenyebbek a légszennyezésre, viszont kevésbé tartják problémának a balesetveszélyességet. Budapest fő közlekedési problémáinak megítélése, jövedelem szerint 19,0 16,1 16,8 17,9 14,5 14,1 13,9 13,0 11,0 10,5 10,5 10,3 12,0 11,7 11,4 11,1 10,7 9,7 11,2 10,710,6 10,8 10,8 10,5 < 20 ezer Ft ezer Ft > 50 ezer Ft 9,0 8,7 8,5 8,5 7,0 6,5 6,0 6,0 5,0 Zsuf. lass. hal. TK roml. színv. Park. Légsz. Zaj Balesetv. Közl. szabsért. KP hiány. felt. Emelk. ktsg. viteld. 6. Ábra 8

12 Miután az adatfeldolgozás során csak a háztartás személygépkocsi tulajdona jelenik meg, ám az hogy az adott személy használja-e az nem, így ha a személygépkocsi tulajdonosok véleményét vizsgáljuk esetlegesen olyan személyek is ebbe a kategóriába kerülhetnek, akinek a háztartásában ugyan van személygépkocsi, de ő maga azt soha nem használja, és adott esetben így a véleményalkotását sem befolyásolja. Ezért utólag megvizsgáltuk az előző napi helyváltoztatásokat tartalmazó B lapokat, és azokat a személyeket, akiknek volt személygépkocsi vezetőként tett helyváltoztatása a személygépkocsi használók kategóriába soroltuk, így itt megjelenhet a szűkebb értelemben vett autós társadalom véleménye is. Személygépkocsi tulajdon (és használat) szerint vizsgálva a válaszokat (7. Ábra) látható, hogy az ellentét leginkább az autósok, azaz az aktív személygépkocsi használók, és a személygépkocsival nem rendelkezők között feszül. Azoknak a véleménye, akiknek a háztartásában ugyan található személygépkocsi de nem ők vezetik, általában átmenetet képez a két szélsőségesebb nézőpont között. Mind a három csoport első helyre a közutak zsúfoltságát és a lassú haladást tette. Jelentős különbség a tömegközlekedés romló színvonalának és a parkolás nehézségeinek megítélésében mutatkozik. A személygépkocsival nem rendelkezők az előbbit, míg a személygépkocsi használók az utóbbit tartják komolyabb problémának. Továbbá a személygépkocsival nem rendelkezők fontosabb problémának tartják a légszennyezést, a zajt, a balesetveszélyességet és érzékenyebbek a költségekre (ez valószínűleg az alacsonyabb jövedelmi viszonyokból adódik). Az autósokat pedig inkább a közlekedési szabályok be nem tartását sérelmezik, és ők a legelégedetlenebbek a kerékpározás feltételeivel, ennek a hátterében a megfelelő infrastruktúra hiányában a személygépkocsi forgalommal együtt (esetleg szabálytalanul) kerékpározók által okozott balesetveszély állhat. Budapest fő közlekedési problémáinak megítélése, szgk. tulajdon szerint 16,1 15,815,9 14,5 1 13,6 13,0 11,0 12,1 11,6 11,4 11,4 10,9 11,1 10,8 10,6 11,2 10,8 10,6 10,710,8 Szgk.-t használók Szgk.-t nem használók Szgk.-val nem rendelkezők 9,0 9,4 9,3 8,8 8,8 9,4 7,0 7,0 6,8 6,7 5,0 Zsuf. lass. hal. TK roml. színv. Park. Légsz. Zaj Balesetv. Közl. szabsért. KP hiány. felt. Emelk. ktsg. viteld. 7. Ábra A fizikai és szellemi foglalkozásúak esetében nem látszik különbség a dolgok megítélését illetően, 8. Ábra. Néhány esetben látható kisebb eltérés (Parkolás, közlekedésbiztonság), de ezek valószínűleg a nagyobb arányú személygépkocsi-használatból adódnak (lásd még 7. Ábra). 9

13 Budapest fő közlekedési problémáinak megítélése, foglalkozások szerint 19,0 16,8 16,9 14,0 13,9 13,0 11,0 10,3 10,9 11,7 11,4 10,7 10,3 11,2 10,8 11,2 11,1 Fizikai foglalkozásúak Szellemi foglalkozásúak 9,0 8,2 8,2 7,0 6,3 6,2 5,0 Zsuf. lass. hal. TK roml. színv. Park. Légsz. Zaj Balesetv. Közl. szabsért. KP hiány. felt. Emelk. ktsg. viteld. 8. Ábra 2.2 A közlekedésimód-választás fő szempontjai Budapesten A budapestiek utazásimód-választásának szempontjait mutatja a 9. Ábra. A válaszadónak rangsorolással kellet eldöntenie, hogy számára az utazási idő, az utazási költség, a biztonság, a kényelem, az adott eszköz környezeti ártalma, illetve a saját egészségére gyakorolt hatás milyen szerepet játszik a közlekedésimód megválasztásánál. Látható, hogy a sor elején áll az utazási idő mint legfőbb szempont, ezt követi a biztonság, a költség, a kényelem és az utolsó két helyen viszonylag kisebb értékekkel (10 körüli) az egészségre gyakorolt hatás és az eszköz környezeti ártalma. A közlekedésimód-választás fő szempontai Budapesten 25,0 23,0 22,8 21,0 20,2 19,0 18,7 17,4 13,0 11,0 10,7 10,1 9,0 Ut. idő Bizt. Ut. ktsg. Kény. Egész. gyak. hat. Eszk. körny. árt. 9. Ábra 10

14 A 10. Ábrán látható, hogy területi csoportosításban nem találunk jelentősebb eltérést a válaszok között. A válaszok szerint a költség a budaiak számára a legfontosabb szempont annak ellenére, hogy itt találhatók a legmagasabb jövedelmű háztartások és az előző kérdésre adott válaszok alapján a budaiak tartják legkevésbé problémának a költségek és viteldíjak emelkedését. Továbbá elgondolkodtató az is, hogy állítólag a budaiak számára a legfontosabb az eszköz által okozott környezeti ártalom, valamint a kényelmet is az átlagnál kevésbé tartják fontosnak, mindezek ellenére mégis itt található a legtöbb személygépkocsi. Közlekedésimód-választás szempontjai, terület szerint 25,0 23,7 23,0 22,8 22,8 22,5 21,0 20,6 20,1 20,2 19,7 19,8 19,0 18,8 18,7 18,2 17,8 17,4 16,8 Központ Buda Pest BP 13,0 11,0 10,6 10,0 10,1 9,7 10,9 10,9 10,7 10,2 9,0 Ut. idő Ut. ktsg. Bizt. Kény. Eszk. körny. árt. Egész. gyak. hat. 10. Ábra A 11. Ábrán nemek szerint nem látunk jelentős különbséget, az egyetlen eltérés az, hogy a nők kicsivel fontosabbnak tartják a kényelmet mint a férfiak. Közlekedésimód-választás szempontjai, nemek szerint 25,0 23,0 23,0 22,7 21,0 20,5 19,0 18,7 18,8 17,7 16,9 Férfi Nő 13,0 11,0 10,2 10,1 10,7 10,7 9,0 Ut. idő Ut. ktsg. Bizt. Kény. Eszk. körny. árt. Egész. gyak. hat. 11. Ábra 11

15 Az aktivitás szerinti összesítés eredményei (12. Ábra) a várakozásoknak megfelelően alakulnak. A nyugdíjasoknak kevésbé számít az eljutási idő és a költség, viszont fontos a kényelem és a biztonság. Az eljutási idő pedig a tanulók esetében a legfontosabb és a kedvezmények miatt kevésbé érzékenyek a költségekre. Közlekedésimód-választás szempontjai, aktivitás szerint 25,0 23,6 24,2 23,0 22,4 21,6 21,0 20,8 20,8 19,6 19,7 19,9 19,8 19,0 18,2 18,6 16,9 16,4 Aktív Inaktív Tanuló Egyéb 13,0 11,0 9,0 11,3 10,7 10,7 10,7 10,9 10,4 9,9 9,1 Ut. idő Ut. ktsg. Bizt. Kény. Eszk. körny. árt. Egész. gyak. hat. 12. Ábra A 13. Ábra mutatja, hogy minél magasabb a jövedelmi kategória, annál kevésbé fontos a költség, viszont annál többet számít az utazási idő és a kényelem. A magasabb jövedelmi kategóriájúak a fokozottabb személygépkocsihasználat mellett is úgy gondolják, hogy számukra fontos az eszköz által okozott környezeti kár. Közlekedésimód-választás szempontjai, jövedelem szerint 25,0 23,0 23,3 22,9 22,6 21,0 20,2 20,4 19,0 18,6 19,1 18,5 17,8 16,6 17,4 < 20 ezer Ft ezer Ft > 50 ezer Ft 13,0 11,0 10,0 10,1 10,9 10,7 10,7 10,4 9,0 Ut. idő Ut. ktsg. Bizt. Kény. Eszk. körny. árt. Egész. gyak. hat. 13. Ábra 12

16 A 14. Ábrán személygépkocsitulajdon szerint látható, hogy a személygépkocsit használóknak kevésbé fontos az utazás költsége és a biztonság, viszont fontosabb a kényelem. Közlekedésimód-választás szempontjai, szgk. tulajdon szerint 23,0 22,3 22,3 21,9 21,0 20,4 20,1 19,6 19,0 18,3 18,2 18,3 16,5 17,1 Szgk.-t használók Szgk.-t nem használók Szgk.-val nem rendelkezők 13,0 11,0 11,1 10,8 10,7 11,9 11,7 11,6 9,0 Ut. idő Ut. ktsg. Bizt. Kény. Eszk. körny. árt. Egész. gyak. hat. 14. Ábra A 15. Ábrán megfigyelhető, hogy a fizikai és szellemi foglalkozásúak körülbelül egyformán tartják fontosnak az utazási időt és a biztonságot, ugyanakkor a fizikai foglalkozásúak esetében jobban számít az utazás költsége, a szellemi foglalkozásúak pedig nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a kényelemnek, továbbá egy kicsivel jobban foglalkoztatja őket az eszköz által okozott környezeti terhelés és az egészségre gyakorolt hatás is. Közlekedésimód választás, foglalkozás szerint 25,0 23,0 2 23,7 21,0 19,0 20,6 18,9 19,5 16,2 17,4 Fizikai foglalkozásúak Szellemi foglalkozásúak 13,0 11,0 9,7 9,9 10,0 10,6 9,0 Ut. idő Ut. ktsg. Bizt. Kény. Eszk. körny. árt. Egész. gyak. hat. 15. Ábra 13

17 2.3 Mód szerinti megoszlás megítélése Budapesten Ezt a kérdést az indokolta, hogy képet alkothassunk arról, mennyire vannak tisztában a budapesti lakosok a forgalom tényleges összetételével, illetve mennyire tudják ezt objektívan megítélni. A megkérdezett személynek az egyes közlekedési módok százalékos részarányát kellet megtippelnie (a kérdezőbiztosok ügyeltek arra, hogy az összeg 100 legyen). Mivel az eredmények mind társadalmi csoportok, mind területek szerint nem mutattak jelentős különbségeket így csak a budapesti összesítést ábrázoltuk a 16. Ábrán, illetve a tényleges helyváltoztatási adatokból adódó értékeket a 17. Ábrán. A válaszadók által feltételezett mód szerinti megoszlás Budapesten Gyal. 9,6 KP. 4,7 Szgk. 35,8 TK. 49,9 16. Ábra Mód szerinti megoszlás Budapesten Szgk. 25,2 Gyal. 24,1 KP 0,5 TK 50,2 17. Ábra 14

18 Látható, hogy a tömegközlekedés részarányára vonatkozó becslés megfelel a valóságnak. A kerékpározás részarányával kapcsolatban megállapítható, hogy a tényleges kerékpárhasználatot igen csak túlbecsülték még akkor is, ha figyelembe vesszük a kikérdezések sajnálatosan kései időpontját (Okt. 28-Dec. 15.) és az igen rossz időjárási viszonyokat. Az előbb említett okok figyelembevételével a kerékpározás részaránya 1,5-2 körüli értékre tehető (lásd még 4. oldal), ám a 4,7-os becslés még így is magas. Ennek a túlbecslésnek az oka a korábbi kerékpárhasználat orientáltságú kérdések hatásában keresendő. A legfigyelemreméltóbb azonban a gyaloglás tényleges részesedésének komolyan alá- és a személygépkocsik arányának jóval fölébecslése. Ebből is látszik, hogy a személygépkocsiforgalom az emberek tudatában jóval a tényleges részarányán felül járul hozzá a város forgalmi és környezeti problémáihoz. Ezek az adatok alátámasztják egy korábbi kérdésnek a megállapításait, mely szerint a budapestiek számára a legnagyobb problémát a zsúfoltság jelenti. 2.4 A különböző közlekedési módok fejlesztésének megítélése Arra a kérdésre, hogy Az Ön véleménye szerint a belvárosban/a külső területeken mely közlekedési módokat kellene fejleszteni, és a döntéshozó helyzetbe lévők hogyan vélekednek ugyanerről? adott válaszok eredményei a 18. Ábrán láthatók. Mivel a döntéshozók véleményét minden kategória hasonlóan ítélte meg, ezért azt csak a 18. ábrán, az összesítésnél ábrázoltuk. Látható, hogy minden válaszadó véleménye szerint a tömegközlekedés fejlesztésére kellene a hangsúlyt helyezni mind a belsővárosi, mind pedig a külső területeken (36). A belső területek esetében a második helyen a gyaloglás áll 22,7- al ezt követi a személygépkocsi 20,6-al és a kerékpár 20,5-al. A külső területek esetében pedig annyit változik a sorrend, hogy a gyaloglás a sor végére kerül, illetve nagyobb a személygépkocsi közlekedés fejlesztésének a támogatottsága. A megkérdezettek szerint mely közlekedési módokat kellene fejleszteni Budapesten, és szerintük hogyan vélekednek erről a döntéshozók 39,0 36,2 36,4 34,0 34,5 33,8 29,0 28,0 24,0 22,7 24,1 25,1 23,0 22,6 20,1 21,2 20,6 20,5 19,0 15,4 15,6 14,0 TK. Gyal. Szgk. KP. TK. Szgk. KP. Gyal. Belső területek Megkérdezettek Külső területek A megkérdezettek szerint a döntéshozók 18. Ábra 15

19 A válaszokból kitűnik az, hogy a budapesti lakosok kezdik belátni, hogy a belváros esetében rendelkezésre álló szűkös kapacitások jelenleg gyakorlatilag telítettek és nincs is további lehetőség arra, hogy a személygépkocsik számára nagyobb teret biztosítsunk, ellenben szívesen látnák a gyalogos infrastruktúra fejlesztését. Továbbá a mindennapos kerékpárhasználat alacsony részaránya ellenére a válaszadók úgy gondolják, hogy szükség van a belvárosi kerékpározási lehetőségek fejlesztésére, és ez az érték (20) megegyezik a személygépkocsi közlekedés fejlesztésének támogatottságával. A külső területek estében még nagyobb a kerékpáros fejlesztések támogatottságának az aránya (23). Azonban elgondolkodtató az a tény, hogy amint látható a válaszadók szerint a döntéshozók igencsak személygépkocsi pártiak, úgy gondolják, hogy döntéshozói szinten mind a tömegközlekedéshez, mind a gyalogos közlekedéshez kapcsolódó fejlesztéseknek kisebb a támogatottsága, mint a személygépkocsi-közlekedéssel kapcsolatos beruházásoknak. A kerékpározás döntéshozói szinten való magasabb támogatottságának megítélését valószínűleg az befolyásolja, hogy épp egy kerékpáros kérdőív kitöltése közben vagyunk. A 19. Ábra a terület szerinti eloszlást mutatja. Látható, hogy leginkább a központban lakók a tömegközlekedés pártiak. A budaiak preferálják leginkább a személygépkocsival kapcsolatos fejlesztéseket mind a belvárosban, mind a külső területeken, ez nyilvánvaló, hiszen egyes Budai területeken a legmagasabb a motorizáció. A kerékpározás támogatottsága pedig a külső és a belső területeken egyaránt a legnagyobb a pestiek esetében. A megkérdezettek szerint mely közlekedési módokat kellene fejleszteni Budapesten, terület szerint 40,0 35,0 37,5 36,336,2 35,1 37,7 36,036,2 36,4 30,0 25,0 21,321,0 20,6 20,9 20,2 20,5 19,2 19,3 24,0 23,4 22,7 21,8 26,9 25,7 25,1 24,4 2 22,9 23,0 21,2 Központ Buda Pest BP 15,5 15,9 15,4 14,3 10,0 TK. Szgk. KP. Gyal. TK. Szgk. KP. Gyal. Belső területek Külső területek 19. Ábra A 20. Ábrán nemek szerint nem mutatkozik jelentős különbség, a nők inkább a gyaloglást preferálják, míg a férfiak a kerékpározást ennek oka, a férfiak nagyobb arányú kerékpárhasználata, de a különbségek nem jelentősek. 16

20 A megkérdezettek szerint mely közlekedési módokat kellene fejleszteni Budapesten, nemek szerint 40,0 36,1 36,3 36,3 36,5 35,0 30,0 25,0 20,6 21,0 20,5 20,2 23,0 22,3 25,6 24,8 22,9 23,1 Férfi Nő 15,3 15,6 10,0 TK. Szgk. KP. Gyal. TK. Szgk. KP. Gyal. Belső területek Külső területek 20. Ábra A 21. Ábrán az aktivitás szerinti megítélés látható. A válaszok nem mutatnak jelentősebb eltéréseket a korábbiakhoz képet. A megkérdezettek szerint mely közlekedési módokat kellene fejleszteni Budapesten, aktivitás szerint 40,0 36,136,2 36,536,4 36,436,736,436,1 35,0 30,0 25,0 21,1 21,1 20,4 20,5 21,1 20,5 19,5 19,5 23,2 23,6 22,4 22,0 25,7 25,425,1 23,8 2 23,0 22,9 21,4 Aktív Inaktív Tanuló Egyéb 16,7 15,9 15,9 14,9 10,0 TK. Szgk. KP. Gyal. TK. Szgk. KP. Gyal. Belső területek Külső területek 21. Ábra 17

21 A 22. Ábrán a jövedelem szerinti értékelést láthatjuk. A külső területek esetében elég egyhangúak a válaszok a korábbiakhoz hasonlóan. A belső területeket illetően pedig látszik, hogy minél magasabb jövedelemkategóriájúak a válaszadók, annál inkább támogatnák a környezetbarát közlekedési módok (kerékpározás, gyalogos közlekedés) fejlesztését a személygépkocsi rovására. Természetesen felmerül a kérdés, hogy az eddigiekben kinyilvánított vélemények ellenére, milyen fogadtatása lenne a gyakorlatban, egy a környezetbarát közlekedési módok fejlesztését a személygépkocsi használat ellenében radikálisan támogató közlekedéspolitikának ugyan ezen emberek körében. A megkérdezettek szerint mely közlekedési módokat kellene fejleszteni Budapesten, jövedelem szerint 40,0 35,0 36,4 36,5 35,1 36,8 36,3 35,8 30,0 25,0 21,7 22,0 20,6 20,3 19,3 19,7 2 22,1 22,6 25,125,025,2 23,9 22,823,2 < 20 ezer Ft ezer Ft > 50 ezer Ft 15,3 15,4 15,4 10,0 TK. Szgk. KP. Gyal. TK. Szgk. KP. Gyal. Belső területek Külső területek 22. Ábra A 23. Ábra személygépkocsi tulajdon és használat szerint mutatja a válaszokat. Az eredmé- A megkérdezettek szerint mely közlekedési módokat kellene fejleszteni Budapesten, szgk. tulajdon szerint 40,0 35,0 36,2 35,8 34,9 34,3 36,9 35,7 30,0 29,8 25,0 24,3 22,1 20,1 20,120,4 19,0 23,3 21,822,1 26,0 23,6 23,2 22,5 21,2 Szgk.-t használók Szgk.-t nem használók Szgk.-val nem rendelkezők 16,3 15,8 14,7 10,0 TK. Szgk. KP. Gyal. TK. Szgk. KP. Gyal. Belső területek Külső területek 23. Ábra 18

A KERÉKPÁROZÁSI SZOKÁSOK VIZSGÁLATA BUDAPESTEN

A KERÉKPÁROZÁSI SZOKÁSOK VIZSGÁLATA BUDAPESTEN A KERÉKPÁROZÁSI SZOKÁSOK VIZSGÁLATA BUDAPESTEN Budapest, 2000. február A KERÉKPÁROZÁSI SZOKÁSOK VIZSGÁLATA BUDAPESTEN Megbízó: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Konzulens: Tőkés Balázs Kidolgozta:

Részletesebben

Kerékpárhasználati adatok

Kerékpárhasználati adatok Kerékpárhasználati adatok Tartalom 1. Mit kellene mérni? 2. Mit mérünk mi? 3. Eredmények 4. Más mérések 5. Hogyan tovább? 1. Mit kellene mérni? a közlekedési módok arányát az infrastruktúra építés hatását

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Alba Radar. 26. hullám

Alba Radar. 26. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei

A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei A kutatás a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kerékpáros Magyarország program 2007 keretében készül dr. Makó Emese Széchenyi István Egyetem

Részletesebben

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők körében az élelmiszer-biztonság szempontjából Németh Nikolett Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Bükfürdő, 2016. április 7-8.

Részletesebben

A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei

A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2012. november 23. A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei Bencze-Kovács Virág kerékpáros stratégiai koordinátor Budapesti Közlekedési

Részletesebben

PROKON Kutató és Elemző Társaság. Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről

PROKON Kutató és Elemző Társaság. Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről PROKON Kutató és Elemző Társaság Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről Az elemzést készítette: Rotyis Bálint A kérdőívet szerkesztette és ellenőrizte: Vizvári Fanni A PROKON Kutató és Elemző

Részletesebben

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapest jelenleg kevésbé kormányellenes vagy borúlátó, mint az ország egésze. A fővárosban is többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, de arányuk

Részletesebben

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel

Részletesebben

Szükség van-e kamarai nyilvántartásra?

Szükség van-e kamarai nyilvántartásra? Felmérés az iparkamarai szolgáltatásokról és díjakról kutatási jelentés A felmérés A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatok Országos Egyesülete 2015 március 3-a és 18-a között online felmérést

Részletesebben

Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei

Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei Módszertan Kutatásunk ezerfős mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi

Részletesebben

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BUGYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 33 2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE A kérdőívet összeállította Bugyi Község Önkormányzata és a Völgyzugoly Műhely Kft. A kérdőívek önkitöltős módszer

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Jelen rövid kérdőíves felmérés célja a lakossági igények megismerése a Normafa tervezett rehabilitációjával kapcsolatban.

Jelen rövid kérdőíves felmérés célja a lakossági igények megismerése a Normafa tervezett rehabilitációjával kapcsolatban. Tisztelt Válaszadó! Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat a Normafa rehabilitációját tervezi, azzal a céllal, hogy a terület értékeinek fenntartható hasznosításával még inkább hozzájáruljon a lakosság

Részletesebben

Öngondoskodás kutatás. Allianz Hungária Zrt. 2017

Öngondoskodás kutatás. Allianz Hungária Zrt. 2017 Öngondoskodás kutatás Allianz Hungária Zrt. 2017 Tartalom 1 Összefoglaló 2 Kilátások és bizalom a piaci szereplőkben 3 Öngondoskodás tervezése 4 Öngondoskodás kezdete 5 Nyugdíjas évek 2 Összefoglaló A

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

ALAPÁLLAPOT KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉS - ELŐZETES EREDMÉNYEK NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

ALAPÁLLAPOT KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉS - ELŐZETES EREDMÉNYEK NEMZETKÖZI KITEKINTÉS ALAPÁLLAPOT KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉS - ELŐZETES EREDMÉNYEK NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Spórolunk@kiloWattal - Munkahelyi EnergiaKözösségek enerigamegtakarítási program célja, hogy a közszféra dolgozói energiatudatosabban

Részletesebben

Tanulmány az Egyetemi Közös Modul bevezetésének oktatói tapasztalatairól

Tanulmány az Egyetemi Közös Modul bevezetésének oktatói tapasztalatairól A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a 2013/2014. tanév első félévében bevezetésre került az Egyetemi Közös Modul (EKM) tárgyainak oktatása. Az eddigi tapasztalatok megismerése érdekében készített kérdőívre

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualitások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Kerényi László Sándor főosztályvezető

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzata

Nagykálló Város Önkormányzata LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 2. Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

A kerékpárosok közlekedésbiztonsága és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram

A kerékpárosok közlekedésbiztonsága és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram Gégény István ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottság A kerékpárosok közlekedésbiztonsága és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram Közlekedésbiztonsági konferencia Békés, 2011. július 22. A kerékpározás

Részletesebben

Kerékpár éghajlati teszt

Kerékpár éghajlati teszt Benchmarking Kerékpár éghajlati teszt supported by www.trendy-travel.eu A kiadvány tartalmáért az egyedüli felelősség a szerzőket terheli, és nem szükségszerűen tükrözi az Európai Közösség álláspontját.

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12.

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. 1 A Bubi előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

Használói elégedettségvizsgálat 2015.

Használói elégedettségvizsgálat 2015. Használói elégedettségvizsgálat 2015. Könyvtárunk MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerének megfelelően látogatóink könyvtárhasználati szokásait és elégedettségét vizsgáltuk kérdőív segítségével.

Részletesebben

Lakossági vélemények a lajosmizsei szennyvízcsatorna beruházással kapcsolatban

Lakossági vélemények a lajosmizsei szennyvízcsatorna beruházással kapcsolatban Lakossági vélemények a lajosmizsei szennyvízcsatorna beruházással kapcsolatban - Kutatási beszámoló A kutatásra Lajosmizse Város Csatornahálózatának Kiépítése és Szennyvíztisztító Telepének Bővítése KEOP-

Részletesebben

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám

Alba Radar. 18. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám A székesfehérvári parkok megítélése a fehérváriak szerint 2013. június 17. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból

Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból 2. Választási modellek Levelező tagozat 2015 ősz Készítette: Prileszky István http://www.sze.hu/~prile Fogalmak Választási modellek célja: annak megjósolása,

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A székesfehérvári beruházások megítélése 2014. április 14. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán

Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán Összefoglaló A székesfehérváriak közhangulata rendkívül kedvező, a közösségépítő programok látogatottsága magas, a lakosok többsége

Részletesebben

KUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból. Budapest, június

KUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból. Budapest, június KUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból Budapest, 2010. június 1 Bevezetés Az alábbiakban közöljük a kérdőívben szereplő kérdéseket és a

Részletesebben

Alba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron

Alba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 15. hullám Karácsonyi készülődés Székesfehérváron 2012. december 23. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely

Részletesebben

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar

Részletesebben

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem JÓ ÁLLAM VÉLEMÉNYFELMÉRÉS CÉLJAI Hiányzó

Részletesebben

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató

Részletesebben

A 15-29 éves fiatalok véleménye a környezettudatosság anyagi hatásairól Kutatás a Lélegzet Alapítvány számára. 2010. május 26.

A 15-29 éves fiatalok véleménye a környezettudatosság anyagi hatásairól Kutatás a Lélegzet Alapítvány számára. 2010. május 26. A 1- éves fiatalok véleménye a környezettudatosság anyagi hatásairól Kutatás a Lélegzet Alapítvány számára 2010. május 26. A fiatalok véleménye a környezetvédelem jelentőségéről százalék A környezetvédelem

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL ÖSSZEFOGLALÁS! Továbbra is igen magas a kvótareferendummal kapcsolatos

Részletesebben

Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@citromail.hu

Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@citromail.hu Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@citromail.hu A MAGYAR HONVÉDSÉG KÜLSZOLGÁLATRA JELENTKEZŐ ÁLOMÁNYANAK VIZSGÁLATA A VÁLASZTOTT MOZGÁSFORMÁK,

Részletesebben

Közlekedésfejlesztési intézkedések modellezésének folyamata

Közlekedésfejlesztési intézkedések modellezésének folyamata Közlekedésfejlesztési intézkedések modellezésének folyamata Dr. habil MONIGL János egyetemi magántanár közlekedsési rendszertevezési szakfőmérnök MMK Mesteriskola Hálózattervezés Budapest, 2012.év 1 BP

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

BUDAÖRS, KORLÁTOZOTT IDEJŰ VÁRAKOZÁSI ÖVEZET,

BUDAÖRS, KORLÁTOZOTT IDEJŰ VÁRAKOZÁSI ÖVEZET, Pannon Engineering Kft. Tervszám: 1526 BUDAÖRS, KORLÁTOZOTT IDEJŰ VÁRAKOZÁSI ÖVEZET, VALAMINT A KÖRNYEZŐ KÖZTERÜLETEK PARKOLÁSI JELLEMZŐINEK VIZSGÁLATA Készült: 215. május Megbízó: Budaörs Város Önkormányzatának

Részletesebben

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30.

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés Mihálffy Krisztina Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. KERÉKPÁR 2 Mit értünk kerékpározás alatt? Közlekedési eszköz Sporteszköz Kikapcsolódási forma

Részletesebben

DÁTUM AGER 2014 Főbb megállapítások Magyarországgal kapcsolatosan

DÁTUM AGER 2014 Főbb megállapítások Magyarországgal kapcsolatosan OLDAL: 1 FELADÓ: CÍMZETT: MÁSOLAT: fischerappelt Julia Lutter-Müller TU Munich DÁTUM TÁRGY: AGER 2014 Főbb megállapítások Magyarországgal kapcsolatosan KÉSZÍTETTE: fischerappelt, ü ELLENŐRIZTE: TU Munich

Részletesebben

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség Diplomás Pályakövető Rendszer Motiváció és elégedettség A Diplomás Pályakövető Rendszerhez kapcsolódó kérdőívvel minden tanév második félévében megkeressük az Egyetem aktuális hallgatói állományát. Az

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján

Részletesebben

Validálás és bizonytalanságok a modellekben

Validálás és bizonytalanságok a modellekben Validálás és bizonytalanságok a modellekben Hálózattervezési Dr. Berki Zsolt Tel.: 06-20-3516879, E-mail: berki@fomterv.hu Miért modellezünk? Mert előírás Nem! "It is impossible to predict the future but

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

Elutasítják a budapestiek a Kossuth tér átépítését

Elutasítják a budapestiek a Kossuth tér átépítését Elutasítják a budapestiek a Kossuth tér átépítését A fővárosiak többsége nem ért egyet a Fidesz szimbolikus intézkedéseivel. Az ingatlanadó több kerületben történt bevezetése a legnépszerűtlenebb, a dohányzási

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Fókuszban a tejtermékek!

Fókuszban a tejtermékek! Fókuszban a tejtermékek! Fogyasztói igények és szokások változása napjainkban V. Tejágazati Konferencia 2015. november 26 Csillag-Vella Rita GfK 1 Magyarország vásárlóerejének Európa átlagához viszonyított,

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

Városi útdíjas rendszerek forgalmi hatásai európai nagyvárosokban

Városi útdíjas rendszerek forgalmi hatásai európai nagyvárosokban Városi útdíjas rendszerek forgalmi hatásai európai nagyvárosokban Előadó: Kelen Csaba Útdíj és törvény konferencia Aranytíz Kultúrház 201 július 6. TARTALOM 2. 4. 5. Városi útdíjas rendszerek Európai városok

Részletesebben

KERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS

KERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS KERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS A kerékpározás hatásai nem igényel fosszilis energiát externáliák nem szennyezi a levegőt, nincs széndioxid kibocsátása nem okoz zajt kevés helyet foglal infrastruktúra igénye alacsony

Részletesebben

Mobilitás-utazási módok

Mobilitás-utazási módok Mobilitás-utazási módok Utazási igények oka. Területi munkamegosztás Fajlagos utazási igény Utazásra fordított idő-megtett távolság Mobilitás alakulása Utazási módok Egyéni közlekedés Időpont és útvonal

Részletesebben

Kerékpáros balesetek és a forgalom Helyzetelemzés és következtetések. László János Magyar Kerékpárosklub

Kerékpáros balesetek és a forgalom Helyzetelemzés és következtetések. László János Magyar Kerékpárosklub Kerékpáros balesetek és a forgalom Helyzetelemzés és következtetések László János Magyar Kerékpárosklub Kiindulás Országos és Budapesti adatok Tanulságok és feladatok Kiindulás Közös nevező Adatok korlátai

Részletesebben

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/004-02-02-0039) 2006. június

Részletesebben

A Magyar Kerékpárosklub. A kerékpáros közlekedés helye és szerepe,a biztonság

A Magyar Kerékpárosklub. A kerékpáros közlekedés helye és szerepe,a biztonság A Magyar Kerékpárosklub A kerékpáros közlekedés helye és szerepe,a biztonság A szervezet A Magyar Kerékpárosklub a critical mass mozgalom szakmai szervezete A szervezet Kik vagyunk? A Magyar Kerékpároskub

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f-2010-0001. BuBi SZAKMAI FÓRUM 2011. szeptember 20.

Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f-2010-0001. BuBi SZAKMAI FÓRUM 2011. szeptember 20. Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f-2010-0001 BuBi SZAKMAI FÓRUM 2011. szeptember 20. BuBi Szakmai Fórum 2011. szeptember 20. A BuBi szerepe Budapest közösségi

Részletesebben

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS

Részletesebben

A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése

A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése Baja, Érsekcsanád, Sükösd, Vaskút Önkitöltős kérdőíves lakossági megkérdezés A KUTATÁS A KUTATÁS TÉMÁJA: A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A CSATORNA-

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Közlekedésfejlesztési kérdőív

Közlekedésfejlesztési kérdőív I. számú melléklet Közlekedésfejlesztési kérdőív Hódmezővásárhely -elemzés- 2012. április I. Demográfiai elemzés kérdőívet 4261 fő (N=4261 fő) töltötte ki. z adatok elemzése alapján láthatjuk, hogy a válaszadók

Részletesebben

Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszerek

Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszerek Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszerek Dalos Péter www.communities.canada.com COWI Magyarország Tanácsadó és Tervező Kft. 1 Bubi Szakmai Fórum 2011.szeptember 20. Témák Mi az a Kerékpáros Közösségi

Részletesebben

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása

Részletesebben

Nagykovácsi biciklisták NATE kérdıíves felmérés legfontosabb megállapításai

Nagykovácsi biciklisták NATE kérdıíves felmérés legfontosabb megállapításai Nagykovácsi biciklisták NATE kérdıíves felmérés legfontosabb megállapításai Válaszadók A kérdıívet 2009 utolsó két hónapjában 275-en töltötték ki, elektronikusan vagy papíron. A válaszadók túlnyomó többségének

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

P Á L Y A V Á L A S Z T Á S I

P Á L Y A V Á L A S Z T Á S I SZÜLŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS P Á L Y A V Á L A S Z T Á S I T E V É K E N Y S É G, P Á L Y A I R Á N Y Í T Á S EGRY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY KESZTHELY 2 0 1 1-2 0 1 2 Készítette:

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

Tóth József Emlékkonferencia Gálné Horváth Ildikó. Középiskolai tanár, Németh László Gimnázium, Általános Iskola, Hódmezővásárhely március 18.

Tóth József Emlékkonferencia Gálné Horváth Ildikó. Középiskolai tanár, Németh László Gimnázium, Általános Iskola, Hódmezővásárhely március 18. Tóth József Emlékkonferencia Gálné Horváth Ildikó PhD hallgató, PTE TTK. FDI Középiskolai tanár, Németh László Gimnázium, Általános Iskola, Hódmezővásárhely 2014. március 18. Bevezetés Elmúlt évtizedek

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése

Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése Kaposvár Tóth István Alpolgármester Csomóponti átvezetések, Kereszteződések Elemváltások Kezdet- és végződés kialakítása Dalos Péter tervezőmérnök

Részletesebben

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, 2013. augusztus Mintavételi kör: Népesség:

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Alba Radar. 8. hullám

Alba Radar. 8. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 8. hullám Vélemények a családok életét segítő nonprofit szolgáltatásokról 2011. július 22. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu Echo

Részletesebben

A fogyasztói árindex és a reáljövedelmek lakossági megítélése egyes közép-kelet-európai országokban

A fogyasztói árindex és a reáljövedelmek lakossági megítélése egyes közép-kelet-európai országokban Közép-európai közvélemény: A fogyasztói árindex és a reáljövedelmek lakossági megítélése egyes közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Alba Radar. 24. hullám

Alba Radar. 24. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 24. hullám Seuso-kiállítással kapcsolatos vélemények 2014. november 12. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben