KÖZGAZDASÁGTAN II Általános közgazdaságtan II

Átírás

1 KÖZGAZDASÁGTAN II Általános közgazdaságtan II Marketing Humánmenedzsment szakirányú továbbképzési szakok előadó: Dr. Fábián Attila, egyetemi docens Szakirodalom: Lengyel I. Rechnitzer J.: Regionális gazdaságtan. Dialóg- Campus, Budapest-Pécs, kijelölt fejezetei Solt Katalin: Makroökonómia, TRI-MESTER, Tatabánya, Solt Katalin: Bevezetés a nemzetközi gazdaságtanba, TRI-MESTER, Tatabánya számonkérés: szóbeli kollokvium

2 Hol tartunk s merre tovább, magyar gazdaság? g?

3 A magyar gazdaság Kettős s gazdaság Alacsony hazai hozzáadott érték Export teljesítm tmény TOP 15 adja az export 35 %-át% 80 % - multinacionális lis cégekc KKV szektor a közvetlen k térst rségben kereskedik Növekvő magyar tőkeexport t a térst rségben Gyenge szervezettség Rossz hatásfok sfokú gazdaságfejleszt gfejlesztési si intézm zményrendszer Ellentmondásos gazdaságpolitika, gpolitika, zavaros prioritások sok 3

4 Gazdaságpolitikai programok Széchenyi terv Sikeres Magyarország g Programja 100 lépés l s programja Második 100 lépés l s programja SMART Hungary Európa Terv Nemzeti Fejlesztési si Terv I és s II Új j Magyarország g Fejlesztési si Terve Új j Egyensúly Programja Konvergencia Program 4

5 Erőforr források Munkaerő Számoss mosságában folyamatosan rendelkezésre áll Térségi, képzettsk pzettségi gondok Strukturális hiány és s többlett Képzés s elszakadása sa a reálgazdas lgazdasági gi igényekt nyektől Szakképz pzés s presztízsveszt zsvesztésese Terhek és s járulj rulékok folyamatos növekedn vekedése 5

6 Hitel, forrás Általános forráshi shiány Eleinte kiemelten drága 1991-től l E-hitel, E kárpk rpótlási jegy 90-es évek közepk zepétől l lassú bővülés 2002 kkv számára erőteljes bővülésb Ismét t drágul 6

7 A magánszektor hitelállománya a GDP arányában ,2 120, ,3 (%) ,4 40,8 63, , PL CZ HU FI SK GR IT SP IE 7

8 Tőkeakkumuláció Rendszervált ltás s után n vagyonfelélés Azt követk vetően en privatizáci ciós s vagyonosodás 95 után n megtorpanás Szerves fejlődés s hiánya Magas elvonások Jelenleg: nehezedő körülmények Óriási különbsk nbség g a magyar és s a külfk lföldi ldi tulajdonú cégek közöttk 8

9 Egy főre jutó külföldi működő tőke állomány USD/fő JP RO BG Világ PL SK GR US CZ HU PT EE AT FI 9

10 Árfolyam Eleinte erősödés 95 9 %-os% forint leért rtékelés 95 után n csúsz szó leért rtékelés Újabb erősödés ingadozásokkal erős központi k téma, t esetenként nt gyenge árfolyam 10

11 Adózás és s járulj rulékok Folyamatos növekedés 95 átmeneti import illeték 98 mérséklődés, kisebb változások Manapság erőteljes növekedés (%) ,7 29,1 25,57 IE Béradók a munkaerőköltség arányában 36,2 37,3 38,3 38,8 42,1 43,6 43,7 44,6 47,4 47,9 50,5 JP US PT NR SK GR EU- 15 PL CZ FI AT SW HU 11

12 Kutatás - fejlesztés Összeszerelés, alacsony hozzáadott érték Gyenge hazai szektor Alapkutatás Gyenge alkalmazott kutatás Külföldi hasznosulás MFt Vállalkozások ráfordításai Egyéb hazai forrás Pénzügyi források Állami költségvetés Külföldi vagy nemzetközi szerv 12

13 Lényeges elemek Magas korrupció Felemás s verseny Magas monopolizálts ltság Magas bürokratizb rokratizáltság Politika túl t l reprezentálts ltsága a döntd ntésekben Terület és s gazdaságfejleszt gfejlesztés s politikai logikával Félkész rendszervált ltás 13

14 Mobiltelefon-költségek USD/perc 1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 0,99 0,92 0,93 0,93 0,87 0,7 0,57 0,59 0,5 0,52 CZ AT BG IE EE FI GR SK PT HU 14

15 Gazdaságpolitika Sok politika, kevés s gazdaság, g, rövidr vid-távú szempontok szerinti döntd ntések Sohasem ciklusokhoz igazodó Széls lsőséges változv ltozások Célok és s eszközök összhangjának nak hiánya Filozófiai feszülts ltségek A hibák árát t (jobbára) a vállalati v szféra fizeti 15

16 % GDP, reálbér háztartások fogyasztása, % GDP Reálbér Háztartások fogyasztása 16

17 Következmények: Szinte kezelhetetlen és s növekvn vekvő költségvetési hiány Makrogazdasági gi egyensúly megbomlása Távolodás s a konvergencia kritériumokt riumoktól Eladósodotts sodottság g növekedn vekedése Infláci ció megugrása EURO céldc ldátum feladása Adóterhek növekedn vekedése Belső fogyasztás s szűkülése se (kkv veszély!) 17

18 Az egyensúlytalans lytalanság g okai: Félkész rendszervált ltás a gazdaság körüli struktúrák k változatlansv ltozatlansága Egészs szségügygy Nyugdíjrendszer * Oktatás* K+F Államigazgatás Kormányzat és s hátth ttérintézményei Önkormányzatok nyzatok és s hátth ttérintézményeik Versenyképes adórendszer hiánya 18

19 Az egyensúlytalans lytalanság g okai: Eredendő bűnök: k: Lakást stámogatási rendszer Közalkalmazotti béremelb remelés Minimálb lbér r adómentess mentessé tételetele 13. havi nyugdíj Erőltetett infrastruktúra fejlesztések sek Kormány MNB háborh borúja ÁFA csökkent kkentés Folyamatos túlkt lköltekezés s a működési m költségekben 19

20 Fő következtetések: A közgazdask zgazdaságtan gtan szabályai priori kategóri riák Ahol az állam túlzottan t beavatkozik a gazdasági gi folyamatokba, megbomlik az egyensúly Az egyensúlyboml lybomlás s csak nehezen és költségesen állítható helyre 20

21 Elvárások - kihívások Növekedés és egyensúly Fenntartható növekedés Egyensúlyteremt lyteremtés s minél l gyorsabban Növekedési pályp lyára állás s minél l gyorsabban Konvergencia > közelk zelítés és s felzárk rkózás s az EU átlagához 21

22 Aktuális programok és s jellemzőik Konvergencia Program (Új( j Egyensúly Programja) > 2007.évi költsk ltségvetés Cél l az egyensúlyteremt lyteremtés Eszköz z elsődlegesen az adóbev bevétel növeln velés Nem helyez hangsúlyt a kiadáscs scsökkentésre és s a reformok megalapozására Új j Magyarország g Fejlesztési si Terv (Nemzeti Fejlesztés s Terv II) Cél l a fejlesztés s az EU források felhasználása sa Stratégiai cél c l az fenntartható növekedés és s a foglalkoztatás Reformok 22

23 Veszélyek A két k t program hatásai kiolthatják k egymást Nem minden feltételez telezés s teljesül GDP növekedn vekedésének gyorsulása sa később k következik k be A külkereskedelmi k mérleg m és s a külsk lső finanszíroz rozási igény nem a terv szerint alakul A foglalkoztatás s alakulás Bevételek teljesülése se Kiadások teljesülése se A társadalom t tudatában a konvergencia a megszorítás s szinonimájává válik! Nincs konvergencia közelítés s növekedn vekedési gyorsulás s nélkn lkül! l! 23

24 Veszélyek 7 8 ezer milliárd EU-s s forrás s a következk vetkező 7 évben 100 %-ot% soha senki sem tudott lehívni Utólagos elszámol molás Évi milliárd kamatszolgálat lat Külkereskedelmi mérleg m deficitje GDP közel k 1 %-a% a fix EU-s s befizetés 24

25 Kapcsolódások, sok, esélyek A Konvergencia Program megteremtheti a fejlődés s alapjait de akadályozhatja is Az UMFT növekedési hatásai miatt - segítheti a pénzp nzügyi egyensúly helyreáll llítását A konvergencia program növekedn vekedésre és foglalkoztatásra vonatkozó hatásait tompíthatja, thatja, szinergiákat teremthet! 25

26 Megoldási javaslat A programok összehangolása, sa, együttes kezelése az ÚMFT szerkezeti átalakítása A kölcsk lcsönös s hatások felmérése és s elemzése Már r rövid r távon t ható,, a növekedn vekedést és s a foglalkoztatást segítő programok A célkitc lkitűzésekhez illeszkedő programok a végrehajtási folyamatban A célok c teljesítésének folyamatos nyomon követése, értékelése Több forrást a gazdaság g szereplőinek az NFT II- ben 26

27 A konvergencia program és az NFT-2 együttes hatása a GDP-re, Mrd Ft Egyenleg (korm ányzati) Egyenleg (MKIK) 27

28 A konvergencia-program és az NFT-2 együttes hatása a foglalkoztatásra, E fő Egyenleg (kormányzati) Egyenleg (MKIK) 28

29 Reformláz! Mi a reform? Miért van szüks kség g reformra? Második Kiegyezést, Második M Nemzeti Kerek- asztalt, Társadalmi T Gazdasági Megállapod llapodást Valós s párbeszp rbeszédet, a társadalom t bevonását! Reform barkácsol csolás veszélyei Hitelességveszt gvesztés Reform = megszorítás Vissza a Startmezőre re veszélye 29

30 A reformfolyamat: Helyzetfelismerés s > Helyzetért rtékelés s > Koncepció alkotás s > A koncepció vitája > Kodifikáci ció > Hatályba helyezés s > Végrehajtás s > Ellenőrz rzés s > Finomhangolás s > Vesztesek kompenzálása 30

31 A gazdasági gi versenyképess pesség Emberi erőforr forrás feltételei: telei: Oktatás Hatékony szakképz pzés*, felsőoktat oktatás, felnőttk ttképzés Hatékony nyelvoktatás Hatékony számítástechnikai stechnikai oktatás Színvonalas TB ellátás Jól l működőm nyugdíjrendszer Eszközök Korszerű termelőeszk eszközök Fejlett logisztika, jól j l működőm infrastruktúra Alacsony kamatok Megfelelő árfolyam 31

32 A gazdasági gi versenyképess pesség feltételei: telei: Gazdaság-közeli zeli kutatás fejlesztés Hatékony területfejleszt letfejlesztés Alacsony elvonások, kisebb adók Szolgáltat ltató állam*, olcsóbb bürokrb rokrácia, hatékony közigazgatk zigazgatás Életszerű szabályoz lyozórendszer Hatékony befektetés ösztönzés és kereskedelemfejlesztés* s* 32

33 A GDP növekedését meghatározó tényezők Export Belső fogyasztás 33

34 Az EU* és Magyarország vállalkozásainak néhány összehasonlító mutatója Megnevezés mikro kis közepe s KKV nagy összes Átlagos méret, fő EU-19 Mo Egy vállalkozásra jutó árbevétel, E /vállalkozás EU-19 Mo Egy vállalkozásra jutó hozzáadott érték, E /vállalk EU-19 Mo Export aránya az árbevételben EU-19 Mo Egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték, E /fő EU-19 Mo Munkaerőköltség / hozzáadott érték EU-19 Mo Forrás: GKM; SMEs in Europe 2003; Observatory of European SMEs 2003; No. 7. APEH adatai alapján 34

35 Termelékenys kenység g alakulása EU 15-ök k 52,5 %-a% Szlovákia azonos Szlovénia 76,2 % Csehország g 56 % Lengyelország g 43,2 % Románia 31,7 % 35

36 Egy teljesített munkaórára jutó munkaerőköltség alakulása Munkaerőköltség, 2004 EUR/óra Munkaerőköltség 2004 PPS/óra EU-25 Új tagállamok Magyarország 36

37 Kérdőjelek: Mi a garancia, hogy nem rontjuk / rontják k el újra? Mélyreható reformok lesznek vagy pusztán költségvetési kiigazítás? Mi lesz az ára a kiigazításnak? A KKV szektor maradéka? Mi Magyarország g jövőképe? j A KárpK rpát t medencében, Európában, a világban, a globalizáci cióban? Klíma változv ltozás? Fosszilis energiahordozók k után n mi jön? j 37

38 Garanciák: Szakmaiság Párbeszéd Társadalmi összefogás Társadalmi nyugalom 38

39 Gazdaságfiloz gfilozófiai fiai ütközések: Beruházás s orientált EU támogatt mogatási rendszer Liberálisnak hirdetett gazdaságpolitika gpolitika Kivéve ve a gyevi Bírót B típusú szabályoz lyozás Gazdaságpolitika = fiskális politika Helyzetmegítélésünk a kormányzattal összehasonlítva A múltram A jelenre A jövőrej 39

40 Gazdaságpolitikai elvárások: Hitelesség és s konzisztencia NFT konvergencia program reformok gazdaságpolitikai gpolitikai eszközt ztár összhangja Középpontban: Versenyképess pesség Termelékenys kenység g javítása Növekedés Gördülő megújító tervezés Gazdaságpolitika nem egyenlő monetáris és fiskális politika (egyensúlyi kényszer) k Kiszámíthat thatóság 40

41 A kitörés s feltételei: telei: Világos prioritások Kiadások és s bevételek szerkezeti átalakítása, fenntartható pálya Reform program Kiegyensúlyozott, világos, konzisztens gazdaságpolitika, gpolitika, növekedn vekedés és egyensúly Szakmaiság, professzionális kormányz nyzás Érdemi párbeszp rbeszéd, társadalmi t megállapod llapodás Kiszámíthat thatóság 41

42 A gazdasági gi szabályoz lyozás átalakításának irányai: A gazdaságpolitika gpolitika újragondolása Növekedést szolgáló adórendszer menetrenddel Élőmunka terhek csökkent kkentése, fogyasztási si típust pusú adózás Nyugdíj és s TB járulj rulék k rendszer költsk ltségviselő szerkezetének átalakítása Túlszabályozás s csökkent kkentése Kisadók átalakítása, EHO megszüntet ntetése Fekete gazdaság g visszaszorítása sa A megrendelő fizet elv érvényesítésese A képzk pzés s valamennyi terület letén A kutatás fejlesztésben sben A közigazgatk zigazgatásban Brüsszeli minimum elve Az állam is tartsa be kötelezettsk telezettségeit! 42

43 1996 és s 2007 összevetésese Hasonlóságok: A külpiaci k lehetőségek kedvezőek ek A belső kereslet csökken, a belső piac szűkül A korábbi növekedn vekedési pálya p kifulladt A pénzp nzügyi egyensúly hiány miatt költségvetési szigorítások sok 43

44 1996 és s 2007 összevetésese Elegendő és s megfelelő struktúrájú munkaerő Kisösszeg sszegű EU transzferek Jelentős összegű privatizáci ciós s bevételek Általános eszközökkel kkel operáló gazdaságpolitika gpolitika (adó-,, járulj rulék-, jövedelem-politika) Multinacionális lis cégek c exportorientált beruházásai KKV és s lakossági hitelezés bővülése Növekvő szakképzett munkaerő hiány Jelentős s EU transzferek (UMFT, agrárt rtámogatás) Alacsony privatizációs tartalék Konvergencia kritériumok riumok előtérbe kerülése Belső tartalékok kimerültek KKV szektor erősítése? se? 44

45 A kkv-k k helyzetbe hozásának eszközei: zei: Helyzetükh khöz, igényeikhez igazodó gazdaságpolitikai gpolitikai eszközök Kereskedelemfejlesztés, s, külpiaci k megjelenés előseg segítése Az üzleti környezet k javítása Uniós s források, a célok c és s az eszközök összhangjára épülő támogatáspolitika, Szakképzett munkaerő Valós s vállalkozv llalkozói i kapcsolatokkal rendelkező intézm zményrendszer A fekete- és s a szürkegazdas rkegazdaság g kifehérítése 45

46 A sikeres kkv fejlesztés s eszközei zei Meglévő sikeres programok továbbvitele, tovább fejlesztése se pl. Széchenyi kártyak Külföldi ldi tőke t itt tartása, integrálása, beszáll llítói i láncok l erősítése se Külpiaci megjelenés érdemi segítése Vállalkozás s közeli, k valós s vállalkozv llalkozói i kapcsolatokkal működő hálózatok működtetm dtetése Közbeszerzés s egyszerűsítése, se, hazai cégek c helyzetbe hozása, kamarák k bevonása Körbetartozás érdemi csökkent kkentése Garanciaalapok létrehozl trehozása, testre szabott faktoring Az UMFT operatív v programjainak legalább %-át% közvetlenül l a gazdaságba gba A vissza nem térítendt tendő támogatások arány nyának nak növeln velése legalább 50 %-ra% 46

47 Érdemi párbeszp rbeszéd d a gazdasággal ggal A területfejleszt letfejlesztési si törvt rvény módosm dosítása, sa, a kamarák k teljes jogú tagsággal ggal törtt rténő bevonása a területfejleszt letfejlesztési si tanácsokba A kamarák k bevonása az UMFT karbantartásába, ba, ellenőrz rzésébe és s végrehajtv grehajtásába intézm zményi szinten A kamarák k bevonása a kereskedelemfejlesztés működtetésébe A kamarák k / gazdaság g vélemv leményének nek érdemi figyelembe vétele v a gazdaságpolitika gpolitika alakításakor 47

48 Kihívások a kamarák k előtt A társadalomban t meglévő feszülts ltségek beszivárognak - politikai semlegesség Misszió ellátása a kormánnyal közösen k de csak részleges r kormányt nytámogatás s esetén is Szakmaiság Regionális hálózat h megszervezése se Részvétel a párbeszp rbeszédben 48

49 A gazdasági gi együttm ttműködés jelentősége a Kárpát-medencében

50 Egymásra utaltság és s verseny Földrajzilag, kulturálisan, lisan, gazdaságilag gilag egységes ges gazdasági gi térst rség Évszázadokon zadokon át t Európa egyik leggazdagabb térsége Magas népessn pességszám és s szaporulat Amerika felfedezése, a török t k megjelenése Nemzetállamok létrejl trejöttette KGST Európai Uniós s csatlakozások sok 50

51 Verseny A befektetőkért A prioritásokban betölt ltött tt szerepekért rt Az EU-s s források sokért A nagyobb és s gyorsabb növekedn vekedésért A döntd ntéshozatalban betölt ltött tt szerepért rt 51

52 Az egyes országok aránya az adott ország teljes külkereskedelmi k forgalmában Szlovákia Kivit el Behoz atal Magyarorszá g Kivitel Behoz atal Románia Kivitel Behoz atal Összesen * Kivitel Behoz atal Szlováki a 5,6 3,6 1,6 0,5 8,8 5,8 Magyaro rszág 2 2,7 2,2 1,7 6,3 5,4 Románia 4,2 1,2 4,1 3,6 15,4 6,6 52

53 Töltés építése az erdélyi Szeretfalva-Déda vasútvonalon (1941) 53

54 Magyarország vasúthálózata 1846-ban 54

55 Magyarország vasúthálózata 1850-ben 55

56 Magyarország vasúthálózata 1855-ben 56

57 Magyarország vasúthálózata 1860-ban 57

58 Magyarország vasúthálózata 1865-ben 58

59 Magyarország vasúthálózta 1870-ben 59

60 Magyarország vasúthálózata 1875-ben 60

61 Magyarország vasúthálózata 1880-ban 61

62 Magyarország vasúthálózata 1885-ben 62

63 Magyarország vasúthálózata 1890-ben 63

64 Magyarország vasúthálózata 1895-ben 64

65 Magyarország vasúthálózata 1900-ban 65

66 A magyar vasútvonalak helyzete a trianoni határ megvonásakor 66

67 Magyarország vasúthálózata 1920-ban 67

68 A magyar vasút t veszteségei a trianoni békekb kekötés következtében Megnevezés Normál nyomtáv. Keskeny nyomtáv. Normál+Keskeny nyt MÁV tulajdon Társasági fővasút HÉV vonal Idegen vasút, peage vonal Összesen

69 69 A GDP nagys A GDP nagysága (Mrd ga (Mrd ) 30,9 30,9 28,4 28,4 26,2 26,2 24,4 24,4 22,1 22, Horv Horvátorsz tország 27,6 27,6 26,2 26,2 24,9 24,9 23,7 23, ,8 20,8 Szlov Szlovénia nia 38,1 38,1 33,9 33,9 29,2 29, ,6 23,6 22,1 22,1 Szlov Szlovákia kia 79,3 79,3 60,8 60,8 52,6 52,6 48,4 48,4 44,9 44,9 40,3 40,3 Rom Románia nia 88,8 88,8 82,3 82,3 74,7 74,7 70,8 70,8 59,5 59, Magyarorsz Magyarország 245,1 245,1 235,8 235,8 226,2 226,2 220,8 220,8 215,9 215,9 210,4 210,4 Ausztria Ausztria Orsz Ország

70 70 A GDP n A GDP növeked vekedése az el se az előző év sz százal zalékában ban 4,3 4,3 3,8 3,8 5,3 5,3 5,6 5,6 4,4 4,4 2,9 2,9 Horv Horvátorsz tország 4 4,4 4,4 2,7 2,7 3,5 3,5 2,7 2,7 4,1 4,1 Szlov Szlovénia nia 6 5,4 5,4 4,2 4,2 4,1 4,1 3,2 3,2 2,8 2,8 Szlov Szlovákia kia 4,1 4,1 8,4 8,4 5,2 5,2 5,1 5,1 5,7 5,7 2,1 2,1 Rom Románia nia 4,2 4,2 4,9 4,9 4,1 4,1 4,3 4,3 4,1 4,1 5,2 5,2 Magyarorsz Magyarország 2 2,4 2,4 1,1 1,1 0,9 0,9 0,8 0,8 3,4 3,4 Ausztria Ausztria Orsz Ország

71 Egy főre f jutó GDP vásárlv rlóerő paritás s alapján n ($) Ország Ausztria Magyarország Románia Szlovákia Szlovénia Horvátorsz tország

72 72 A fogyaszt A fogyasztói árak alakul rak alakulása sa 3,2 3,2 3 2,1 2,1 1,8 1,8 1,7 1,7 4,9 4,9 6,2 6,2 Horv Horvátorsz tország 2,5 2,5 2,5 2,5 3,7 3,7 5,7 5,7 7,5 7,5 8,6 8,6 8,9 8,9 Szlov Szlovénia nia 4,3 4,3 2,8 2,8 7,5 7,5 8,4 8,4 3,5 3,5 7,2 7,2 12,2 12,2 Szlov Szlovákia kia 6,6 6,6 9,1 9,1 11,9 11,9 15,3 15,3 22,5 22,5 34,5 34,5 45,7 45,7 Rom Románia nia 4 3,5 3,5 6,8 6,8 4,7 4,7 5,2 5,2 9,1 9, Magyarorsz Magyarország 1,7 1,7 2,1 2,1 2 1,3 1,3 1,7 1,7 2,3 2,3 2 Ausztria Ausztria Orsz Ország

73 73 A munkan A munkanélk lkülis liség alakul g alakulása sa 12,9 12,9 13,7 13,7 13,9 13,9 15,1 15,1 15,9 15,9 16,1 16, Horv Horvátorsz tország 6,5 6,5 6,3 6,3 6,7 6,7 6,3 6,3 6,2 6,2 6,7 6, Szlov Szlovénia nia 16,3 16,3 18,2 18,2 17,6 17,6 18,7 18,7 19,3 19,3 18,8 18,8 Szlov Szlovákia kia 7,7 7,7 7,6 7,6 6,8 6,8 7,5 7,5 6,6 6,6 6,8 6, Rom Románia nia 7,2 7,2 6,1 6,1 5,9 5,9 5,8 5,8 5,7 5,7 6,4 6, Magyarorsz Magyarország 5,2 5,2 4,8 4,8 4,3 4,3 4,2 4,2 3,6 3,6 3,6 3, Ausztria Ausztria Munkan Munkanélk lkülis liségi r gi ráta, sz ta, százal zalék Ezer Ezer fő, Orsz Ország

74 Külkereskedelmi termékforgalom kivitel (Millió ) Ország Ausztria Magyarország Románia Szlovákia Szlovénia Horvátorsz tország

75 A kivitel volumenének nek alakulása az előző év v százal zalékában Ország Ausztria 14,8 6,8 6,1 4,5 9,6 1,8 Magyarország 21,7 7,7 5,9 9,1 18,4 11,5 Románia ,5 9,1 15,3 7,8 Szlovákia 16,3 10,8 12,1 23,3 7 9,6 Szlovénia 11,3 6,5 6,8 4,3 12,7 12,9 75

76 Külkereskedelmi termékforgalom behozatal (Millió ) Ország Ausztria Magyarország Románia Szlovákia Szlovénia Horvátorsz tország

77 A behozatal volumenének nek változása az előző év v %-ában% Ország Ausztria 9,9 4,5 0,4 7,1 7,8 0,2 Magyarország 20,8 4 5,1 10,1 15,2 6,1 Románia 29,9 23,9 15,1 18,2 22,5 17,9 Szlovákia 13,1 17,1 8,8 12,9 12,9 9,7 Szlovénia 3,7 3 5,3 6,7 12,3 6,8 77

78 78 Az Az államh llamháztart ztartás egyenlege a s egyenlege a GDP sz GDP százal zalékában ban -3,9 3,9-5 -4,5 4,5-4,1 4,1-6,5 6,5-7,5 7,5 Horv Horvátorsz tország -1,8 1,8-2,3 2,3-2,8 2,8-2,7 2,7-3,9 3,9-3,5 3,5 Szlov Szlovénia nia -2,9 2,9-3 -3,7 3,7-7,7 7,7-6,6 6,6-12,3 12,3 Szlov Szlovákia kia -0,4 0,4-1,3 1,3-1,7 1,7-2 -3,5 3,5-3,8 3,8 Rom Románia nia -6,1 6,1-5,4 5,4-6,4 6,4-8,4 8,4-3,5 3,5-3 Magyarorsz Magyarország -1,5 1,5-1,1 1,1-1,5 1,5-0,5 0,5 0-1,5 1,5 Ausztria Ausztria Orsz Ország