SURI ANDREA. Hallássérültek és a felsőoktatás /témavezető: dr. Vörös Ferenc/

Átírás

1 SURI ANDREA Hallássérültek és a felsőoktatás /témavezető: dr. Vörös Ferenc/ Dolgozatom első részében a jelnyelvről és annak haszn{lat{ról szeretnék szólni. A jelnyelv a vizu{lis kódrendszerek egyik legfejlettebb form{ja, amelyet a hall{ssérültek (főként a siketek) haszn{lnak (HATTY[R 2000., 2006). Teh{t nem mutogat{s, hanem ún. jelelés történik. A jelelő {ltal{ban néma artikul{cióval kíséri a jeleket (kivéve, ha a jelelő siket). A jelnyelvnek is van egy saj{tos hangtana, alaktana és mondattana. [ltal{ban az adott nyelv nyelvtani saj{toss{gai jellemzik a jelnyelvet (HATTY[R 2000., 2006). Szókincse pontos nyelvtani szab{lyok szerint rendeződik, így annak nyelvj{r{sai is lehetnek. A magyarorsz{gi jelnyelvnek hét dialektusa létezik (de ezek lassan eltűnnek a sztenderdiz{l{s miatt). Ezek egy-egy siketiskol{hoz kötődnek, megnevezésük is ezt jelzi: v{ci, pesti, kaposv{ri, soproni, szegedi, debreceni, egri. Többek szerint a pesti a legkedveltebb, legelterjedtebb. Téves gondolat, hogy a jelelés tempója lassabb, mint a beszédé. B{r a kézmozg{s lassabb, mint az artikul{ciós mozg{s, de a minden szinten jelen lévő egyidejűségnek köszönhetően a jelelés és a beszéd tempója közel azonos (sőt, az sem ritka, hogy a jelelés gyorsabb). A magyar jelnyelv nem a magyar nyelv vizu{lis form{ja, hanem egy ön{lló nyelv (HATTY[R 2006). Meg kell említenem az ún. daktil {bécé-t, amely betűnkénti kézform{l{st jelent. Ink{bb csak akkor haszn{lj{k, ha a m{sik fél nem ismer egy jelet. Ilyenkor lebetűzik neki a szót. Helytelen feltételezés, hogy a jelnyelv nemzetközi, teh{t mindenhol ugyanolyan. Valój{ban minden orsz{gnak van egy saj{tos jelnyelve, amelyet elsősorban a siketek haszn{lnak (vannak hasonló jelek egyes jelnyelvekben, de a jelnyelvek orsz{gonként is eltérőek). Adódik egy szociolingvisztikai kérdés a jelnyelvvel kapcsolatban. A siket nyelvhaszn{lók verb{lis reperto{rja (azaz nyelvi készlete) ugyanolyan teljes és v{ltozatos-e, mint a halló embereké? 75

2 Az ENSZ egyezmény kimondja: a nyelv fogalma mag{ban foglalja a jelnyelvet és a nem beszélt nyelv egyéb form{it is. Eszerint A fogyatékoss{ggal élő személyek a mindenkit megillető módon jogosultak saj{tos kultur{lis és nyelvi identit{suk elismerésére és t{mogat{s{ra, ideértve a jelnyelvet és a siketkultúr{t. A jelnyelv teh{t nem alacsonyabb rendű kommunik{ció. A mai t{rsadalom hajlamos betegségnek tekinteni a siketséget, ill. sokan azt gondolj{k, hogy egy siket ember ment{lisan sem ép. Ez a sztereotípia mélyen gyökerezik, {m alapjaiban téves. Az al{bbiakban v{zlatosan ismertetem a jelnyelv helyzetét haz{nkban. A magyar jelnyelv szókincse mindössze h{romezer alapkifejezésből {ll. 1 Összehasonlít{sként: a magyar nyelv közel tőszóból (SEREGY 2002, VÖRÖS 2006), amelyből mintegy húszezer olyan, amely toldalékolható. A becslések szerint az ezekből képzéssel, szóösszetétellel keletkezett szavak sz{ma tízmillión{l is nagyobb lexikai {llom{nyt eredményez (SEREGY 2002). Sok hall{ssérült nem tud jelelni (siketekre nézve ez az ar{ny kb. 1/3, míg a nagyothallókra nézve kb. ¾). 2 A hall{ssérültek sz{ma: Magyarorsz{gon a SINOSZ hall{ssérültek egyesületének ötvenöt fiókegysége működik, mintegy ezer taggal. 3 [ltal{nosnak mondható, hogy a hall{ssérültek nagy része nem ismeri a r{juk vonatkozó jogokat 4, így sokszor tehetetlenek a diszkrimin{cióval szemben. A magyar jelnyelvi törvény útja a parlamentig rögös volt, és hosszú ideig tartott. A jelnyelv nyelvként való elfogad{s{ért 200 éve küzd a közösség előbb HOSZ, majd a SINOSZ néven. Az utolsó húsz év kiemelendő, hiszen a harc oroszl{nrésze ekkor történt. Ígéreteket kor{bban is kapott a közösség, azonban érdemi előrelépés nem történt. A javaslat megalkot{s{t éveken {t tartó komoly szakmai munka előzte meg. Nagyot lendített az ügyön, hogy 2007-ben a Magyar 1 Forr{s: Kósa [d{m (SINOSZ elnöke) közlése 2 uo. 3 uo. 4 Forr{s: Mühl Bal{zs (jelnyelvi tolm{cs) közlése 76

3 Közt{rsas{g ratifik{lta az ENSZ fogyatékoss{ggal élő személyek jogairól szóló egyezményt. Így a törvényjavaslatot július 29-én nyújtott{k be, a Szoci{lis s Munkaügyi Minisztérium terjesztette elő. Ebben a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv védelméről rendelkeznek. Az elfogad{s november 9-én történt. A parlamenti képviselők egyhangúlag (369 igen, 0 nem, 0 tartózkod{s) szavazt{k meg az elfogad{s{t. A törvény elfogad{s{t két hónapig törvénykezési elj{r{s előzte meg. A jogrendszerben v{ltoztat{sok következtek be, ezért módosítj{k a képviselői jog{ll{sról szóló törvényeket, az elj{r{si (közigazgat{si, polg{ri és büntető) törvényeket, tov{bb{ a szab{lysértési, a honvédelmi, a közjegyzői törvényt, valamint a médiatörvényt. A tov{bbiakban ismertetem, hogy milyen főbb rendelkezéseket fejt ki a törvény (ennek alapj{ul a SINOSZ honlapja szolg{l 5 ). A törvényben az Európai Unió tagorsz{gai közül Finnorsz{g ut{n m{sodikként kimondj{k, hogy a siketek közössége nyelvi kisebbség, a siketvak személyek jogait pedig először rögzítik Magyarorsz{gon törvényben. A törvény előírja tov{bb{, hogy amint ismertté v{lik a kisgyermek fogyatékoss{ga, az orvos haladéktalanul köteles t{jékoztatni a szülőket (most nincs ilyen kötelezettségük) július 1-től kötelezővé v{lik a közérdekű közlemények és hírműsorok, valamint 2010-ben napt{ri naponként legal{bb két óra időtartamban a filmalkot{sok, a gyermek- és ifjús{gi műsorok és a fogyatékos személyek sz{m{ra készült műsorok feliratoz{sa, illetve jelnyelvi tolm{csol{sa ig évente két ór{val (angol és holland mint{ra) emelkedik ez, majd 2015-től teljes körű feliratoz{st, illetve jelnyelvi tolm{csol{st kell biztosítani janu{r 1-től közszolg{ltat{si tevékenység sor{n korl{tlan sz{mú, ingyenes jelnyelvi tolm{csol{st vehetnek igénybe a jogosultak. (A középiskol{kban évi 120, a 5 Forr{s: 77

4 felsőoktat{sban szemeszterenként 60, a felnőttképzés keretében a képzési órasz{m 20%-ban lehet majd ingyenes tolm{csolt ór{kat igénybe venni). Ezen felül tov{bbi évi 120 óra szabadon felhaszn{lható tolm{csol{s segíti majd a hall{ssérült és a siketvak személyeket szeptember 1-től a siket gyermekek sz{m{ra kötelező lesz a magyar jelnyelv oktat{sa a sz{mukra létrehozott iskol{kban, míg az integr{ltan tanuló hall{ssérült gyerekek sz{m{ra v{laszthatóv{ v{lik. Kötelező lesz a kétnyelvű, bilingv{lis oktat{s megszervezése a siket gyermekek iskol{iban az ezt v{lasztó gyermek részére. Hall{ssérült gyerekek szüleinek legal{bb egy fő esetén a tanintézménynek meg kell szerveznie a jelnyelvi tanfolyamot, hogy ők gyermekeik elsődleges nyelvén tudjanak kommunik{lni. A törvény erős t{maszt kín{l azoknak a felsőoktat{si intézményeknek, amelyek elkötelezettek a magyar jelnyelv szakos, illetve a kétnyelvű oktat{sban részt vevő pedagógusok képzési programjainak a kidolgoz{s{ban és akkredit{ltat{s{ban. (Terv: szeptember 1-jén munk{ba tud majd {llni.) *** Egy szociolingvisztikai interjúsorozat keretében a Windows Live Messenger ({ltal{nosan elterjedt elnevezéssel: MSN) nevű internetes programot haszn{lva interjút készítettem néh{ny felsőoktat{sban tanuló hall{ssérülttel. Az interaktív form{ban, vizu{lisan kapott inform{ciókat feldolgoztam. A mintavétel ún. rétegzett mintavételnek tekinthető (vö. KISS 1995: 34). Csup{n az motiv{lt, hogy az egyetememen tanuló összes hall{ssérültet megszólaltassam. Interjúalanyaim sz{ma mindössze hat főt tett ki. Nemenkénti megoszl{suk azonos, életkoruk hasonló. Az interjúk légköre oldott volt, a beszélgetések nem maradtak teh{t személytelenek. Hangsúlyoznom kell érintettségemet, valamint aktív részvételemet. Tizenh{rom éves koromtól hall{ssérült vagyok. Mivel az egyes interjúk 4-6 ór{t vettek igénybe, így előfordult, hogy h{rom-négy részletben rögzítettem ezeket. Az interjúk végén az adatközlők közül többen is megköszönték, hogy valaki ilyen kérdésekkel is foglalkozik. 78

5 Az ir{nyított beszélgetések kérdésnyal{bok segítségével történtek. Két fő témakör köré szerveztem az adatközlőknek feltett kérdéseimet: tov{bbtanul{s és egyéni boldogul{s. Külön tematikus egységként kezeltem a jogok ismeretének és alkalmaz{s{nak kérdéskörét. Ezeket mind elengedhetetlennek tartom a tov{bbtanul{s szempontj{ból. Az interjúkban az adatközlők életének jellemző csomópontjait is vizsg{ltam. Témaként szerepelt még: a) Közösségi integr{ció, b) Kapcsolattart{s és kommunik{ciós módok a külvil{ggal, c) A környezet viszonyul{sa az interjúalanyhoz, d) Az interjúalany viszonya a környezetéhez. Az Egyéni boldogul{s feltételei c. fejezet z{rta a kérdéssor előre rögzített, szorosan egym{sra épülő ötvenhét kérdését. Ezen túl kérésemre több adatközlő is bővebb inform{ciót szolg{ltatott egy-egy speci{lis téma alaposabban körülj{r{sa érdekében. *** A hall{ssérülés tényének kiderülése adatközlőimnél teljesen v{ltozó időpontban történt. Jellemzően (egy fő kivételével) a nyelv, vagyis a beszéd elsaj{tít{sa később történt. A hall{ssérülés következménye többek közt a pontatlan fonetika (vö. BOMBOLYA 2008). Itt tértem ki a hallókészülék megítélésének kérdésére, amire egyar{nt kaptam pozitív, valamint negatív v{laszokat. A tov{bbtanul{sra való készülésnél szóba került az érettségi és a nyelvvizsga. Az összes interjúalany az ún. bolognai rendszerben tanul, így az érettségi eredménye is kulcsfontoss{gú volt sz{mukra, hogy bejussanak a felsőoktat{sba. Hogy miként teljesíthettek eredményesen? Jogilag több kedvezmény igénybe vételére jogosultak a hall{ssérültek: hosszabb felkészülési idő, szóbeli vizsgakérdések ír{soss{ tétele, jeltolm{cs jelenléte és a felvételi pontsz{m bizonyos sz{zalék{nak elérése. Elmondható, hogy ezekkel sem volt tiszt{ban minden hall{ssérült adatközlőm, de nem is szeretnék, ha később emiatt h{tr{nyuk sz{rmazna a jogok túlzott érvényesítéséből. Kevés siket vagy nagyothalló ismeri a nyelvvizsg{ra vonatkozó jogi lehetőségeket (az ír{sbeli részt teljes értékűnek fogadj{k el felvételikor is, 79

6 megfelelő orvosi igazol{s esetén). Jellemző, ha a hall{ssérültek nem j{rnak ut{na jogaiknak, illetve nem t{jékozódnak a nekik j{ró juttat{sokról, a legtöbb esetben a felsőoktat{si intézményekben nem vil{gosítj{k fel őket ezekről. Külön kiemelem a jelnyelvi nyelvvizsg{t, mely {llamilag nincs akkredit{lva, teh{t nem j{r érte többletpont. A 2007/2008-as tanévben a tov{bbtanuló hall{ssérültek sz{ma: 118 fő volt. Ez kor{bbi felmérésekhez képest pozitív tendenci{t mutat (2000-ben 309 fogyatékkal élő fő 13%-a 6 ). Sok hall{ssérült megriad a felsőoktat{s szigor{tól, a követelményektől, tart a teljesítményben való lemarad{stól, ezért közülük többen ink{bb szakm{t tanulnak. A megkérdezettek többségének vívód{st jelentette a tov{bbtanul{s kérdése. Valamilyen szinten mindegyikük tartott és tart az előtte {lló nehézségektől. Ha nem is teljesen, de a felsőoktat{si tanulm{nyok megkezdése ut{n idővel mindenkiben oldódik a feszültség. Regisztr{ció ut{n fogyatékoss{gügyi referens foglalkozik e hallgatókkal. A Savaria Egyetemi Központ hivatalos szerve a Vas megyei Jelnyelvi Tolm{csszolg{lat (VJTSZ). Az ottani szakemberek elvileg b{rmiben segítenek az érintett hallgatóknak. Minden szemin{riumra, előad{sra és vizsg{ra bejöhet a jelnyelvi tolm{cs, azonban a hall{ssérültek ink{bb a hosszabb felkészülési időt veszik igénybe. Ha a tan{rok tudj{k is a hall{ssérülés tényét, sokszor nem gondolnak bele abba, milyen speci{lis feladat elő {llítja őket ez a kihív{s. Egy hall{ssérült többnyire jobban a tan{r szolidarit{s{ra van utalva, mint ép t{rsai. [ltal{nos tapasztalat, hogy a tan{rok szemtől szembe sokkal figyelmesebbek a hall{ssérültekkel, {m amikor a gyakorlati teendőkkel szembesülnek, akkor m{r ez többségükről kevésbé mondható el. Óra ut{ni rövid szóbeli összefoglal{st csup{n egy-két megkérdezett kap, azt sem minden tan{r{tól. B{r az oktatók a jogokat elvétve ismerik, egyéni kérésre szívesen betartj{k azokat

7 Az {llami bürokr{cia alkalmazottai nem ismerik a jelnyelvet, így erősen oda kell figyelni a velük történő kommunik{ció sor{n. Megkérdezett sorst{rsaim semmiféle nagyobb akad{lyba nem ütköztek ezen a téren, de apróbb esetek, ha úgy tetszik, incidensek azért velük is előfordultak. Az összes megszólaló egyedüli hall{sfogyatékosként tanul csoportj{ban, így őket ebből a szempontból elszigetelt helyzetűnek tekinthető az egészséges t{rsak között. Eleinte az egészséges t{rsak nem nagyon közelednek a sérültekhez, de miut{n felismerik, hogy a hall{ssérülteknél is ment{lisan minden rendben van, bar{tkozóbbakk{ v{lnak. Megjegyzem, {ltal{ban a hall{ssérültek kezdeményeznek. Az egészségesek többnyire készségesen segítenek, azonban ezt nem mindig maguk aj{nlj{k fel. Itt szólnék a kapcsolattart{sról is: a legink{bb kiemelt tulajdons{g a tolerancia. Az összes adatközlőm hallókkal, 7 illetve hall{ssérültekkel is kommunik{l. T{rsalg{s sor{n a hall{ssérülteknél értelmezési probléma ritk{n merül fel, hogy őket nem értik meg, az ink{bb előfordul. Léteznek siketek és nagyothallók sz{m{ra ún. klubok (helyi szövetségek), ahol sorst{rsakkal tarthatja a kapcsolatot az adott személy, illetve többen is részt vesznek minden évben megszervezett Siketek Vil{gnapja rendezvénysorozat{n. Meg kell jegyeznem, hogy mivel nagy nyom{s nehezedik a hall{ssérültekre, {ltal{ban stresszes életmódot folytatnak, ami kevés szabadidőt eredményez (Adatközlőim körében csup{n egyetlen, ennek ellentmondó véleménnyel tal{lkoztam). Egy hall{ssérült tov{bbtanul{sa sor{n erkölcsi, anyagi és tevőleges t{mogat{sra sz{míthat. Az erkölcsi segítség szolidarit{stól függ (pl. csal{d, bar{tok). Tevőleges t{mogat{st jelent pl. a jeltolm{cs jelenléte. Anyagi t{mogat{st az iskola a siketeknek és nagyothallóknak is szoci{lis t{mogat{s form{j{ban juttat, amelyet a sérült tanuló alanyi jogon 7 A halló-hall{ssérült kategoriz{l{s tekinthető negatívnak is, de mivel speci{lis iskol{ban tanult siketek és nagyothallók közt ez az elterjedt formula, relev{nsnak véltem ezt a megnevezést. 81

8 igényelhet. Legtöbbször ugyanazt v{rj{k el egy hall{ssérülttől, mint az egészségesektől, b{r h{rom adatközlőm szerint előfordul némi engedékenység. A lokalit{s vizsg{lata sor{n összehasonlítom a vidéki felsőoktat{si intézményt a főv{rosival. Az adatközlőim megoszl{sa ezen a téren ar{nyos volt: h{rom-h{rom fő tanul Budapesten, illetőleg vidéki egyetemen. Budapestre könnyebb eljutni vidékről tömegközlekedési eszközzel, mint vidékről vidékre. A főv{rosban viszont kisebb t{vols{gok megtételéhez is elengedhetetlen m{s közlekedési eszköz igénybevétele. Budapest nemcsak a tov{bbtanul{s, hanem a jövőbeli lehetőségek miatt is vonzerővel bír. Itt viszont nagyobb költséggel j{r az élet, mint vidéken. A megkérdezettek véleményét összehasonlítva a főv{ros fejlettebb színvonallal rendelkezik, amit többek között az is reprezent{l, hogy külföldi tanul{sban való tan{csad{st v{llaló egységek legink{bb a főv{rosra koncentr{lódnak. Elhangzott, hogy a főv{rosban nagyobb az oktat{si kín{lat, pl. interneten több anyag van közzétéve. Tan{rokban és követelményeikben nem mutatkozott ilyenféle különbség. A gimn{ziumok csal{diasabbnak tartott légköre a felsőoktat{sban eltűnik. Az egyik adatközlő Szombathelyről került {t Pestre, így v{laszaira különösen odafigyeltem. A vele készített interjúban felvetette a vidéki szervezetlenséget, amellyel szemben a ridegebb légkörű, {m precízebb, gördülékenyebb ügyintézésű pesti egyetem {ll. Az iskola légkörének megítélése mindkét helyen sokszor a t{rsas{g összetételétől függ. A FIONA MACDONALD és CLARE WEAVER szerzőp{ros {ltal publik{lt Emberi jogok Tudod, miről van szó? c. könyv betekintést nyújt a politikai életnek abba a részébe, melynek egyik sarkalatos pontja a diszkrimin{ció. Az emberi jogok szorosan összefonódnak a tolerancia és az esélyegyenlőség kérdésével, hiszen többek között ezek írj{k elő, hogy egyetlen embert sem lehet h{tr{nyosan megkülönböztetni. Az új egyetemi környezetbe kerülve szinte mindegyik interjúalany szembesült valamifajta diszkrimin{cióval, ami ha nem is mindig teljes sikerrel, de sokak szerint tal{n 82

9 leküzdhető. Jogsérelem esetén egyes esetekben felszólalnak, m{skor nem sok mindent tehetnek. A hall{ssérültek az őket sértő kijelentésekkel prób{lnak nem törődni. A diszkrimin{cióval kapcsolatban az egyik megkérdezett azt mondta: ő azért tanul, hogy megmutassa a vil{gnak, egy hall{ssérült is ér annyit (ha nem többet), mint egy egészséges ember. Tov{bbtanul{sunk egyfajta bizonyíték azoknak, akik kételkednek bennük. Cs{nyi Yvonne egy hall{ssérültekkel foglalkozó tanulm{ny{ban ezt mondja: Sok esetben nemcsak a diszkrimin{ció felsz{mol{s{ra, hanem bizonyos pozitív diszkrimin{ciós intézkedésekre is szükség lehet (pl. kollégiumi férőhely feltétlen biztosít{sa, vizsgafeltételek módosít{sa) (CS[NYI 2001: 13). B{r interjúalanyaim elismerik, hogy t{mogat{sra vannak szorulva, sokszor nem érzik jogosnak a kedvezményezést, esetleg kivételezésnek tekintik azt. Kemény szavakkal v{laszolt erre egyik adatközlőm, amikor úgy vélekedett, hogy szerinte vigy{zni kell ezzel, nehogy visszaéljenek a hall{ssérültek a h{tr{nyukkal. B{r az esélyegyenlőséget a évi CXXV. törvény 1 szab{lyozza, a t{rsadalomban téves inform{ciók vannak a siketek vil{g{t illetően, az előítéletek pedig diszkrimin{cióhoz vezetnek. A dolgozatom anyaggyűjtése sor{n megkérdezettek egybehangzó véleménye alapj{n: Magyarorsz{gon nincs, a többi orsz{ghoz képest elmaradottabb ezen a szinten. Csup{n egy biztatóbb véleménnyel tal{lkoztam. A megold{s kulcs{t az adatközlők az idő sok dolgot megoldó jótékony előrehalad{s{ban l{tj{k. Végezetül az egyik interjúalanyom megnyilatkoz{s{t feltétlenül fontosnak tartom ismertetni, ugyanis ez volt az a kérdés, amely hosszabb gondolkod{si időt igényelt. Arra kérdeztem r{, hogy a hall{ssérültek szerint hogyan vélekednek az egészségesek a hall{ssérültek 83

10 tov{bbtanul{s{ról. Tapasztalatom szerint elsősorban a csal{d, a szűkebb környezetben érlelődik meg a tov{bbtanul{s igénye. Mivel a hall{ssérültek kultúr{ja ismeretlen az egészségesek előtt, szkepticizmus, közömbösség övezi őket. Azt gondolom, adatközlőm v{lasza mindennél beszédesebben {rulkodik a hall{ssérültek helyzetéről: Az ép emberek tisztelik a hall{ssérültek tov{bbtanul{s{t, de sajnos kevesen tanulnak a felsőoktat{sban. De olyanokkal is tal{lkoztam m{r, hogy ezek minek tanulnak tov{bb azok tényleg nem is értenek minket. Felsőoktat{sban való részvételünk viszont egyfajta pozitív példa lehet azok sz{m{ra, akik kor{bban kételkedtek abban, hogy hall{ssérülten is leküzdhetők a tov{bbtanul{skor felmerülő akad{lyok. Magam is úgy gondolom, ha alaposabban megismernek bennünk, pozitívabban fognak vélekedni rólunk, esélyeinkről és tanul{si lehetőségeinkről. Z{ró gondolatként következzék egy beszédes idézet az egyik szociolingvisztikai interjúból, amely nem igényel különösebb komment{rt: ember vagyok, semmi emberi nem idegen tőlem, és ennek tudat{ban fogom leélni az életemet azzal az elhat{roz{ssal, hogy véghezviszem, amire elhat{roztam magam szívemben és eszemben! 84

11 Irodalom: CS[NYI Yvonne (2001.) [ltal{nos ir{nyelvek. In: Cs{nyi Yvonne szerk. Fogyatékos hallgatók a felsőoktat{sban. Útmutató. Budapest : Eötvös Lor{nd Tudom{nyegyetem B{rczi Guszt{v Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 13. HATTY[R Helga (2000.) A jelnyelvek néh{ny jellegzetességéről. In: Földi Éva Gad{nyi K{roly szerk. Vox Humana Bolla K{lm{n professzor hetvenedik születésnapj{ra. Budapest : ELTE Fonetikai Tanszék HATTY[R Helga (2006.) A magyarorsz{gi siketek közössége és a magyarorsz{gi jelnyelv. In: Magyar nyelv. Szerk. Kiefer Ferenc. Budapest : Akadémiai Kiadó, (T{rsszerzők: Bartha Csilla és Szabó M{ria Helga) KISS Jenő (1995.) T{rsadalom és nyelvhaszn{lat. Budapest : Tankönyvkiadó. KOV[CS Krisztina (2003.) H{tr{nyos megkülönböztetés tilalma. In: Halmai G{bor Tóth G{bor Attila szerk. Emberi jogok. Budapest : Osiris MACDONALD, Fiona WEAVER, Clare (2005.) Emberi jogok. Tudod, miről van szó? Budapest : Magyar könyvklub. SEREGY Lajos (2002.) A magyar szókincs nagys{ga, szerkezete. In: Éltető anyanyelvünk. Ír{sok Grétsy L{szló 70. születésnapj{ra. Budapest : Tinta Kiadó VÖRÖS Ferenc (2006.) Adalékok a magyar szókészlet nagys{g{nak becsléséhez. In: 101 ír{s Pusztai Ferenc tiszteletére. Szerk. M[RTONFI Attila PAPP Kornélia SLÍZ Mariann. Budapest : Argumentum Kiadó Internetes források, linkek: B[NFALVY CSABA A fogyatékoss{ggal élő di{kok a közoktat{sban. URL: BOMBOLYA Mónika Tanköteles hall{ssérült gyermekek aktív szókincsének vizsg{lata. URL: &jaid=19 85

12 URL: URL: Dr. TELEKI Judit Fogyatékos hallgatók a felsőoktat{sban URL: URL: 86