PEDAGÓGIAI PROGRAM. Fóti Ökumenikus Általános Iskola és Gimnázium OM Fót, Vörösmarty u. 4.

Átírás

1 Fóti Ökumenikus Általános Iskola és Gimnázium 2151 Fót, Vörösmarty u. 4. OM PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Készült: novemberében Az iskola Nevelőtestülete az igazgatóhelyettesek szakmai irányításával

2 T A R T A L O M J E G Y Z É K A elkészítését, módosítását meghatározó jogszabályok NEVELÉSI PROGRAM KÜLDETÉSNYILATKOZAT AZ ISKOLA ÖNMEGHATÁROZÁSA Az iskola adatai Az iskola története Az iskola és az egyházak viszonya A keresztény ökumenéből következő sajátosságok, hagyományok AZ ISKOLA ALAPFELADATA AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ OKTATÓ - NEVELŐ MUNKA Alapelvei Céljai Feladatai Eszközei és eljárásai AZ OTTHONI ÉS A NAPKÖZIOTTHONBAN FOLYÓ MUNKA KULCSKOMPETENCIÁK ÉS KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK KÉPZÉSI STRUKTÚRA ÉS TANTÁRGYI RENDSZER TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK ÉS FOGLALKOZÁSOK SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK A DIÁKÖNKORMÁNYZAT TEVÉKENYSÉGE A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK KEZELÉSE A nehézségek okai A nehézségek kezelése Kiemelt pedagógiai feladatok A TEHETSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Célok A célok megvalósulásának eszközei GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM A tevékenység céljai A tevékenység eszközei A tevékenységben közreműködők A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA EGYÉNI FEJLESZTÉS ÉS DIFFERENCIÁLT FOGLALKOZÁS A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Alapelvek Az iskola eszközei Szociális támogatás megállapításának és elosztásának elvei SZÜLŐK, TANULÓK, ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS PROGRAMJA A KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJA Tartalomjegyzék 2

3 2. HELYI TANTERV BEVEZETŐ AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, ÉS AZOK HETI ÓRASZÁMAI AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE ÉS A KÉPZÉS SZAKASZAI A HELYI TANTERV FELÉPÍTÉSE A Műveltségi területek és a Tantárgyak viszonya A Kiegészítő ismeretek és a Tantárgyak viszonya ALKALMAZHATÓ TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A FELVÉTELI ELJÁRÁS RENDJE INTÉZMÉNYÜNKBEN Az iskolába való felvétel feltételei Felvétel az 1. osztályba Általános felvételi eljárás a 9. osztályba Felvétel másik iskolából bármelyik évfolyamra TANULÓI JOGVISZONY ÉS ÁTJÁRHATÓSÁG A tanulói jogviszonyról Az intézmények közti átjárhatóság biztosítása MAGASABB ÉVFOLYAMBA VALÓ LÉPÉS FELTÉTELEI AZ IDEGENNYELVVIZSGA BESZÁMÍTÁSÁNAK RENDJE AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS FORMÁI ÉS KÖVETELMÉNYEI Az egységes követelmények beépített biztosítékai A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE Szöveges értékelés Értékelés osztályzatokkal VIZSGAREND A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE A TANULÓK JUTALMAZÁSA ÉS ELMARASZTALÁSA A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS HELYI RENDSZERE A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSI MÓDSZEREI A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL MÓDJA Tartalomjegyzék 3

4 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELKÉSZÍTÉSÉT, MÓDOSÍTÁSÁT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK Az évi LXXIX. törvény a Közoktatásról A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet és módosításai a Kerettanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról 22/2009 (IV.22.) OKM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002 (V.24) OM rendelet módosításáról A 60/2002. (XII. 19.) OM rendelet A 10/2003. (IV.28.) OM rendelet A 24/2003. (VII.19.) OM rendelet A 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról évi LXXI. törvény A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosításáról Nevelési Program 4

5 I. kötet NEVELÉSI PROGRAM Nevelési Program 5

6 1. NEVELÉSI PROGRAM 1.1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT Mai világunkban kiemelten nagy jelentősége van az iskolai nevelésnek, és különösen így van ez a világnézetileg elkötelezett oktatási intézmény keretein belül. Nevelési elveink a kétezer éves keresztény értékrendre épülnek, amely minden területen eligazítást ad számunkra. Iskolánk azzal válik kereszténnyé, hogy - bár más-más fokon - az iskolai közösség tagjainak többsége osztozik a keresztény világszemléletben, s ezt ki is jelenti. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá. Iskolánkat is, mint minden más iskolát, arra a célra rendelték, hogy kritikusan és módszeresen átadja az általános műveltséget, felkészítsen az érettségi vizsgára, a felsőfokú továbbtanulásra, és ezáltal az emberi személy teljes kiformálódásán munkálkodjék. Ezt a célt a keresztény világszemlélet szerint igyekszik elérni, ezáltal kapja meg "az emberi kultúra a maga előkelő helyét" az ember küldetésében. Tevékenységünket annak tudatában végezzük, hogy a pedagógus elsősorban saját személyiségével, példájával nevel akkor is, amikor nem akar. Tehát minden körülmények között - helytől, időtől, élethelyzettől függetlenül - keresztény pedagógushoz méltóan kell dolgoznunk, élnünk. Iskolánkban az ökumenét szoros felekezetközi együttműködéssel valósítjuk meg azzal párhuzamosan, hogy egymást - diákot, tanárt és szülőt - a saját felekezetében való megerősödésében segítjük, támogatjuk. Az embert, gyermeket nem a tudás mennyisége, képességei szerint értékeljük, hanem valljuk, hogy az ember Isten egyszeri és megismételhetetlen teremtménye, ezért az iskolába való felvételnél nem csak a tudásszintet vesszük figyelembe, hanem hogy a szülő és diák elfogadja céljainkat és nevelési elveinket. Természetesen elsőbbséget élvez a vallásos családból érkező, már korábban is hittanra járó diák. Általános tantervvel működő, gyermek- és emberközpontú nevelőiskolának valljuk magunkat, ahol az emberi értékek minél teljesebb kibontakoztatása a cél. Intézményünk nyitott: - a más településeken élők számára, ezáltal biztosítva számukra is, hogy keresztény szellemiségű iskolában tanulhassanak - a nem vallásos családok gyermekei számára is, ha a szülők és gyermekük tiszteletben tartják a keresztény értékrendet, az iskola pedagógiai programját, és nem tesznek az ellen, nem hangoztatnak azzal ellentétes nézeteket A társadalmi és tanulási tapasztalatok széles körét biztosítjuk tanulóink számára, figyelembe véve életkori sajátosságaikat, képességeiket és igényeiket. Egymás személyiségét tiszteletben tartva, szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. Eközben fontosnak tartjuk az iskolai életünk és munkánk minden területén a folyamatos fejlődést, ezért szakmai igényesség jellemzi munkánkat. Mindezt pedig úgy igyekszünk végezni, hogy a tanítványaink között tett szolgálatunk nyomán Isten nevére dicsőség, a ránk bízottakra és családjaikra pedig áldás szálljon. Nevelési Program 6

7 1.2. AZ ISKOLA ÖNMEGHATÁROZÁSA Az iskola adatai Név: Fóti Ökumenikus Általános Iskola és Gimnázium Székhely, postacím: 2151 Fót, Vörösmarty utca 4. Honlap: Elérhetőségeink: Titkárság tel./fax: 27/ Igazgató Szakmai igazgatóhelyettes Általános igazgatóhelyettes Gazdasági vezető tel.: 27/ Öregfalu tel.: 27/ alsó tagozat Kisalag tel. 27/ alsó tagozat Felső tagozat tel.: 27/ Gimnázium tel.: 27/ gimi@okusuli.hu A fenntartó neve: Fóti Ökumenikus Közművelődési Egyesület postacíme: 2151 Fót, Vörösmarty utca 4. tel. fax. száma: 27/ foke@fre .hu Az állami feladat ellátásával való megbízás száma: 3-74/1991 kelte: május 8. kiállítója: Fót Város Polgármesteri Hivatala A Közoktatási megállapodás kelte: május 27. a megbízó - neve: Fót Város Képviselőtestülete - címe: 2151 Fót, Vörösmarty tér 1. a megbízott - neve: Fóti Ökumenikus Közművelődési Egyesület - címe: 2151 Fót, Vörösmarty tér 2. A Működési engedély (többcélú, összetett, 8+4 osztályos intézményre) nyilvántartási száma: 34/132/2000. (01.02.) működési engedélyszáma: /2004. kelte: november 30. engedélyezett létszám: 448 fő kiállítója: Pest Megye Főjegyzője Nevelési Program 7

8 Az iskola története Krónika Még a rendszerváltozás előtt, a nyolcvanas évek végén a fóti világi iskolákban tanuló diákok szüleiben felmerült az igény, hogy gyermekeiket keresztény szellemű iskolában taníttassák. El is kezdték a szervezőmunkát a négy helyi (baptista, evangélikus, katolikus, református) felekezet irányításával és a lelkészek aktív támogatásával. Fóton 1988 őszén vetődött fel először a gondolat, hogy szükség lenne egy keresztény iskolára, s mivel itt négy erős felekezet van (katolikus, református, evangélikus, baptista), a felekezetek között pedig igen jó és szoros kapcsolat, kezdettől fogva egy ökumenikus iskola létesítésén gondolkoztak. Anyagi oka is volt az összefogásnak: egyik felekezet sem tudta volna a feladatot egyedül felvállalni és véghezvinni. Így a négy fóti keresztény egyházközség közművelődési egyesületet alapított azzal az eredeti céllal, hogy egy 12 évfolyamos, keresztény szellemű, az állami oktatásnál hatékonyabb, szilárd erkölcsi életre nevelő, gyermekközpontú, modern iskolát létesítsen.1 Egyedülálló, az országban példa nélküli volt a kezdeményezés, hogy a négy keresztény felekezet közös, rögtön 8 évfolyammal induló iskolát hozzon létre, mindenféle hagyomány, kialakult gyakorlat nélkül. Az első beadványt - még csak 1-2. osztály indítására (amit elutasított a hivatal) - a tanácsi rendszer fennállása alatt nyújtották be a szervezők. A szervezés azonban tovább folyt. A következő iskolaindítási kérvényt már a kommunista rendszer bukása után nyújtotta be a Fóti Ökumenikus Közművelődési Egyesület, de akkor már nyolc évfolyam indítása volt a cél. Először csak 1-3 évfolyamok indítását engedélyezte az önkormányzat, igaz két helyen is: az Öregfaluban és Kisalagon. Addigra azonban az iskola indítása miatt keletkezett feszültségek és indulatok hullámai igen magasra csaptak. A beiratkozni szándékozó gyermekek közül többeket megszégyenítettek, kicsúfoltak az iskolában, az utcán. Óriási volt az ellentét az iskolát támogató és ellenző felnőttek között is. Ezért a szülők feltétlenül szerettek volna felső tagozatot is, hiszen nem akarták tovább abba az iskolába járatni gyermekeiket, ahol vallási meggyőződésük miatt hátrányba kerültek. A Gyermekváros nagylelkű segítségével lehetőség nyílt felső tagozat indítására is, hiszen a Károlyikastélyban lévő ebédlő egy részéből alakíthattunk ki ideiglenes tantermeket pozdorjalemezek és hangszigetelő anyag segítségével. Mivel volt épület, és sok más alapfeltétel megteremtődött, az önkormányzat engedett a nyomásnak, és engedélyezte a nyolc osztályos általános iskola indítását. Igen mostoha körülmények között, három különálló épületben, (a település két különböző pontján lévő két alsó tagozatban, ill. a harmadik helyen lévő felső tagozatban) 230 tanulóval kezdődött a közös munka. Több évfolyamon párhuzamos osztályokat kellett indítani. A legnagyobb meglepetésre a 7-8. évfolyamra, a továbbtanulás közeledtével is sokan jelentkeztek. A tantestület megszervezése, a pedagógusok kiválasztása az egész országra kiterjedő pályázat alapján, három alapvető szempont szerint történt: 1. Megfelelő szakmai végzettség 2. Rendezett családi élet 3. Hívő vallásosság A harmadik követelmény meglétéhez nem ragaszkodtunk szigorúan, de azt elvártuk: ha valamelyik jelentkező nem vallásos, tartsa tiszteletben a keresztény erkölcsi értékrendet. Így a megalakult tantestületnek voltak nem hívő tagjai is. Az évek során a keresztény nevelést teljes szívvel felvállalni nem tudó, nem hívő pedagógusok eltávoztak a tantestületből, helyükre elkötelezetten hívő kolléganők és kollégák érkeztek. 1 A Fóti Ökumenikus Közművelődési Egyesület alapszabálya, 1990.február 23. Nevelési Program 8

9 A tanulólétszám emelkedett, 1996-ban közel háromszáz diák tanult az iskolánkban, ahova az összes szomszédos településről járt diák. Az as tanévben már csak a nyolcadik évfolyamon volt egy osztály, a többi évfolyamon kettő. Az es tanévtől kezdődően minden általános iskolai évfolyamon párhuzamos osztály működik. A es tanévben indítottuk el a négyosztályos általános tantervű gimnáziumunkat, egy osztállyal, felmenő rendszerben. Az évek során igen sokat haladtunk a legszükségesebb feltételek megteremtésében, amiben a szülők kétkezi munkája is sokat segített. A Károlyi-kastélyban két évig dolgozott az öt felső tagozatos osztály, ahonnan a harmadik tanévben a Gyermekközpont szakközépiskolájának helyére költözött, az iskolai munkára kissé megfelelőbb környezetbe. Ekkor tudtunk újabb tantermeket, tornaszobát, fiú- és leány technikatantermet, rajz szaktermet létesíteni. Az induláskor kölcsönkapott eszközök helyett már saját eszközökkel és berendezésekkel dolgozunk. Szabadidő, sport és kiránduló felszereléseket pályázatok segítségével szereztünk be. Több szükségtantermet kibővítettünk, mindkét alsó tagozatban tornaszobát létesítettünk. Az iskolaudvarokon homokozót, sportpályát, csúszdát, kerékpártárolót, szertárt, raktárt építettünk, fákat ültettünk. A hetedik tanév kezdetekor a felső tagozat épülete ismét bővült. Ekkor vált lehetővé az adminisztrációs munka alapfeltételeinek biztosítása, valamint újabb tantermek, köztük szaktantermek (nyelvi és számítástechnikai, logopédiai), valamint szertár, raktár, orvosi szoba kialakítása. A es tanévtől felmenő rendszerben indítottuk el a négyosztályos gimnáziumot az általános iskola épületében. A következő tanévtől a Gazdasszonyképző épületében folytatta a gimnázium a munkát. Ezzel párhuzamosan az épületben technika, néptánc, valamint testnevelés óráknak is helyet tudtunk biztosítani szeptemberétől az egész épületet mi vettük használatba. A negyedik tantermet a gyakorlókonyha átépítésével alakítottuk ki. Így a felső tagozat épületében megszüntethettük az utolsó szükségtantermet, ill. kialakítottunk egy természettudományos szaktantermet április 19-én vettük hivatalosan használatba az Öregfalu alsó tagozatán a bővített és felújított tornaszobát, mely iskolánk történelmének első és legnagyobb beruházása volt. Ennek eredményeként a tagozat munkakörülményeinek javulásában nagy előrelépés történt. Az egyházi ingatlanrendezés keretében a katolikus egyház visszaigényelte, és 2008 januárjában visszakapta ingatlanát. Ebben az ingatlanban működött évtizedeken át a település I.sz. Általános Iskolája, mely később a Fáy András Általános Iskola nevet vette fel. Ezen intézmény fenntartója, a helyi önkormányzat egy új, 24 tantermes iskolát épített részben az egyházi ingatlan kárpótlására kapott összegből a Vásár téren. Közvetlen a rendszerváltoztatáskor történt meg az ingatlan visszaigénylése, konkrétan azzal a szándékkal, hogy az ökumenikus iskolának adjon otthont. Sajnos 17 évet kellett várni arra pillanatra, amely február 18-án érkezett el. A felső és a gimnáziumi tagozat megkezdhette a költözést új otthonba, amely a tanárok, szülők és diákok szinte emberfeletti összefogásának és közös munkájának köszönhetően 3 nap alatt le is zajlott. A nyolc osztály befogadására méretezett épületbe kellett elhelyezni a 12 (8 felsős és 4 gimnáziumi) osztályt. Ez csak úgy vált lehetségessé, hogy a könyvtárból osztálytermet alakítottunk ki, a fő épületből a hátsó udvaron levő faházba helyeztük át a fiútechnika szaktantermet és az énektermet, valamint a karbantartó műhelyt. A régi épületben kapott helyet az informatika szaktanterem, az igazgatóság és a teljes ügyvitel. A melegítőkonyhát átalakítottuk a lányok számára háztartási ismeretek tanítására alkalmas teremnek, az ebédlőt pedig rajz szaktanteremmé. Így közétkeztetés biztosítására nincs lehetőség az épületben, a tanulók a Károlyi István Gyermekközpont ebédlőjébe járnak továbbra is ebédelni. Nevelési Program 9

10 A főváros közelsége egyértelműen meghatározza a továbbtanulási esélyeket és lehetőségeket. Kisebb százalékban Dunakeszi, Göd, Vác és Gödöllő ad lehetőséget a továbbtanulás terén. Minden évben több végzős diák nyert felvételt a színvonalas egyházi és világi gimnáziumokba. Tanulóink sikeresen szerepeltek a területi és országos, valamint a felekezeti iskolák által rendezett versenyeken is. Mi magunk is rendeztünk versenyeket a keresztény iskoláknak. A társadalmi közeg A település lakosságát tekintve két részre tagolódik. - Öregfalu, a történelmi faluközpont a négy felekezet templomának környezetében, ahol az őslakosság lakik, a szülők és nagyszülők jelentős része vallásos. - Kisalag, a később benépesedett, és többnyire máshonnan betelepült falurész, ahol kevesebb a vallásos család. Mindezekből következően a kisalagi osztályok létszáma többnyire alacsonyabb. A település életét a főváros közelsége befolyásolja több szempontból is. Folyamatos a betelepülés. Vannak, akik Budapestről költöznek ki, vannak, akik az ország más részeiről telepednek Fótra, de munkájuk a fővároshoz köti őket. Így idejük nagy részét is ott töltik, társadalmi és kulturális tevékenységük is még az előző lakóhelyhez kapcsolódik, vagy az előző lakóhely nagy távolsága miatt sehova sem. Csak igen kevesen vonhatók be a helyi civil életbe. A betelepüléssel egyre csökken az őslakosság aránya, így a hagyományosan vallásos és templomba járók aránya is. Az egyházközségek tájékoztatása szerint a vasárnapi istentiszteleteken való részvétel és az egyházi hozzájárulások fizetése alapján kb a hívők száma. A később letelepedett családok az őslakosságtól abban is különböznek, hogy a nagyszülők nem élnek együtt a családdal. Így a gyermekeik felügyeletében, a hagyományok átadásában nem tudnak segíteni. A fentiekből következően Fót bizonyos mértékben alvó település, aminek megakadályozásában a felnövekvő nemzedéknek nagy szerepe lehet. A vallásos családok gyermekein kívül van számos nem vallásos, vagy csak formálisan vallásos családból származó gyermek is. Feléjük megkülönböztetett figyelemmel, nagy tapintattal, megértéssel és bölcsességgel kell közvetíteni a krisztusi örömhírt, nehogy ellenkező hatást érjünk el, mint amit szeretnénk. A közoktatás viszonyai Iskolánk megalakulása (1991) előtt a településen négy általános iskola működött. Három önkormányzati és a gyermekvárosi. Az iskolák befogadóképessége elegendő volt, tehát férőhely szempontjából nem volt szükség új oktatási intézményre. A szülők a lelkiismereti és vallásszabadsági jogukkal élve hozták létre a világnézetileg elkötelezett ökumenikus iskolát. A fent felsorolt tények és a folyamatosan csökkenő tanulólétszám egyértelmű versenyhelyzetet teremtett a település közoktatásában, hiszen a szomszédos településeken nincs keresztény szellemű, ill. felekezeti általános iskola, viszont elérhető közelségben vannak a neves egyházi és világi középiskolák. A szülők többsége a keresztény szellemiség miatt, ill. az iskola követelményrendszere miatt választja intézményünket. Öt általános iskola - három önkormányzati és két nem önkormányzati - között oszlik el az általános iskoláskorú diáklétszám. Nevelési Program 10

11 Földrajzi működési terület Városunk, Fót Pest megyében, a főváros tőszomszédságában, attól 17 kilométerre helyezkedik el. A szomszédos és kissé távolabbi települések között vannak városok és kisebb települések is. Jelenleg 15 környező településről is járnak iskolánkba diákok, akik a tanulólétszám több mint 25 százalékát teszik ki (a gimnáziumban ez az arány már 70 %). A nem fótiak közül a legnagyobb számban Mogyoródról, Veresegyházról, Dunakesziről, Erdőkertesről, Őrbottyánból és Budapestről járnak Az iskola és az egyházak viszonya A fenntartó egyesület önálló jogi személy. Egyik egyházhoz, ill. helyi felekezethez sem köti jogi kötelék, viszont az egyesület vezetőségét a felekezetek által delegált világiak alkotják a település felekezeti megoszlásának arányában. Így 1 baptista, 1 evangélikus, 3 katolikus és 2 református tag alkotja az egyesület intézőbizottságát. Az egyházak ill. a helyi felekezetek elvárásainak teljesülését, ill. az Alapelvek és Sajátosságok alapdokumentum érvényesülését, az SzMSz szerinti működést, valamint a keresztény szellemiség megőrzését ők felügyelik. Egyik alapvető törekvésünk, hogy a diákokat, szülőket és tanárokat a saját felekezetükhöz való kötődésükben segítsük, ezért hivatalos kapcsolatot építettünk ki a felekezeti iskolákkal és egyházi elöljáróikkal. Bekapcsolódtunk a felekezeti iskolák szakmai munkájába. Pedagógusaink a saját felekezetük szakmai továbbképzésein rendszeresen részt vesznek. Évek óta aktív részesei vagyunk a felekezeti iskolák közötti tanulmányi versenyeknek. A helyi ökumené megvalósulásának gyakorlatát a lelkészek, szülők és az egyházak magas szintű vezetőinek kérésére február 16-án "Az iskola alapelvei és jellegzetességei" c. alapdokumentumban rögzítettük, amelyet a négy felekezet lelkésze, a fenntartó egyesület két elnöke, az iskolaszék elnöke és az igazgató aláírásával hitelesített. Ezáltal a mindennapi együttmunkálkodás legfontosabb alapjait rögzítő dokumentum mindenki számára hozzáférhető és számon kérhető (lásd melléklet). A négy felekezet öt gyülekezet együttéléséből következően, különös feladat hárul tanárra, szülőre, diákra, lelkészre egyaránt. A felekezeti vallásgyakorlatba nem, vagy csak igen körültekintően és kellő felkészültséggel szabad diákjainkat az iskola keretein belül bevezetni. Szerencsésebb, ha ez a felekezetek keretében történik meg A keresztény ökumenéből következő sajátosságok, hagyományok Az iskola azokat az egyházi ünnepeket tartja meg, amelyeket mind a négy felekezetnél ünnepelnek (húsvét, pünkösd, áldozócsütörtök és karácsony). Hétköznapok Tanítás előtt és után a tanteremben az osztályok közösen imádkoznak pedagógusaikkal. TANÍTÁS ELŐTTI IMA: Mennyei Atyánk, minden igaz és jó forrása, erősíts meg bennünket kegyelmeddel, hogy józan értelemmel, és fegyelmezett akarattal elsajátítsuk, ami igaz, szép és jó. Krisztus, a mi Urunk által, Ámen. TANÍTÁS UTÁNI IMA: Hálát adunk neked Urunk ajándékaidért. Add, hogy amit ma tanultunk, neved dicsőségére, hazánk és embertársaink javára fordítsuk, Krisztus, a mi Urunk által, Ámen. Heti egy alkalommal ig csendes perceket tartunk (önkéntes részvétellel) tanárokdiákok számára, ahol közös imával készülünk a munkára. Nevelési program 11

12 Csendes napok Minden évben két csendes nap / lelki nap van (ősszel és tavasszal), amelyen nincs tanítás, hanem lelki programot szervezünk. Ez tanárnak és diáknak kötelező munkanap. Célja a lelki fejlődés és megújulás elősegítése pedagógusoknak és tanítványoknak egyaránt. Az alsó tagozatos osztályok a kezdő áhítat után többnyire közösen megnéznek egy filmet, amelynek mondanivalóját osztálykeretben játékosan, beszélgetve, rajzokat készítve, feladatlap segítségével dolgozzanak fel. A napot közös imával, záró áhítattal fejezik be. A felső tagozatosok valamelyik templomban közös áhítaton vesznek részt, majd perces előadást hallgatnak meg. Szándékosan, számukra ismeretlen lelkészt, közéleti embert kérünk fel erre az alkalomra, hogy diákjaink minél több emberrel és más-más megvilágításban hallgathassanak igehirdetést, előadást. Az előadás témáját az iskolában osztályonként dolgozzák fel. Az előadó általában a nyolcadikosok beszélgetésén vesz részt. A nap zárásaként ismét összegyűlnek az osztályok a templomban záró áhítatra, melyre néhány diák kérő, hálaadó imával is készül. A szolgálattévő igehirdetéssel, a nap összefoglalásával, imával ill. áldással zárja a lelki napot. A pedagógusok külön-külön megbeszélik a nap tapasztalatait, örömeit, gondjait az előadó ill. szolgálattévő részvételével. A gimnazistákhoz is alkalmanként egy-egy vendéget hívunk lelkipásztort, bizonyságtevőt, misszionáriust, szeretetszolgálati munkatársat, esetleg keresztény rockzenét játszó együttest, vagy csoportot, akik a fiatalokat érdeklő és foglalkoztató témákban tartanak előadást. Az előadást követően kis csoportokban megbeszéljük az elhangzottakat, a diákok elmondhatják véleményüket, hozzászólhatnak a témához, közösen énekelünk, imádkozunk, majd a nap végén közösen zárjuk az alkalmat. Hitoktatás Általános iskolás tanulóinknak kötelező a saját felekezeti hitoktatáson való részvétel. Ezt az osztályfőnök ellenőrzi, és hiányzások esetén figyelmezteti a diákot, szükség esetén a szülőt a hitoktatáson való részvétel fontosságára. Szükség esetén az osztályfőnök kéri az igazgató segítségét. Az eddigi gyakorlat alapján beigazolódott, hogy az egyházközséghez, gyülekezethez való kötődés biztos pontja, ha a saját egyházközségében vesz részt hittanon a diák. Így a felekezeti önazonosság megőrzése, erősítése is biztosítottabb. A gimnáziumi tanulóknak a lelkészekkel egyeztetve 2001 decemberétől bevezettük a felekezeti hitoktatást. Először csak az áhítat órakeretében (heti 1 órában), majd a következő tanévtől kezdődően órarendi óraként (heti 2 órában) tartunk hitoktatást. Az órarendbe illesztett felekezeti hittan segítségével lehetőséget szeretnénk teremteni a világban helyüket kereső fiataloknak, hogy rátaláljanak, és végleg megmaradjanak a keresztény életben, valamint lehetőséget kínálunk arra, hogy akár érettségi tárgyként is választhassák a felekezetük szerinti hittant. Áhítatok Minden tanév első tanítási órájában évkezdő templomi áhítattal indítjuk az évet. A tanév további részében, hétfőnként az első órában pedig hétkezdő áhítaton veszünk részt. A hétkezdő áhítatok egész évre szóló témasorozat szerint folynak, amit a lelkészek, az iskolaszék, a fenntartó és a tantestület hagy jóvá. Megfelelő, az életkori sajátosságokhoz illő témákat választunk. Az áhítat lelki részét követően az elmúlt hét értékelése, a kiemelt jutalmak átadása, nyilvános dicséretek, az egész tagozatot, illetve az egész iskolai közösséget érintő hirdetések hangzanak el. Nevelési program 12

13 Öregfalu alsó tagozaton a központi református gyülekezet nagytermében és egy tanteremben, a kisalagi alsó tagozatnak szintén két helyszínen, az iskola tantermeiben tartják az áhítatot a hitoktató tanítók. Havi egy alkalommal a négy felekezet lelkészei szolgálnak. A felső tagozaton és a gimnáziumban annak a felekezetnek a templomában van az áhítat, amelyiknek a lelkésze szolgál. Az osztályfőnökök az iskolában várják a tanulókat, majd vezetésükkel vonul át az osztály a templomba. Amikor megérkeztünk a templomba, ajánlásként a következő imát mondhatjuk magunkban: IMA TEMPLOMBA ÉRKEZÉSKOR Szent Házadban megjelentem, Uram Isten áldj meg engem! Hadd dicsérlek buzgón Téged, vésd szívembe Szent Igédet. Amen. IMA TEMPLOMBÓL VALÓ TÁVOZÁSKOR Szent Házadból eltávozva, Atyám arra kérlek, hadd lehessek megtartója a Te Szent Igédnek. Amen. Felekezeti istentiszteletek A helyi ökumené jegyében a tanév során a négy felekezet egy-egy vasárnapi istentiszteletén - diákok és tanárok - közösen vesznek részt, hogy megismerjék egymás szokásait, az azonosságokat és különbözőségeket. Azt igyekszünk ezáltal megmutatni gyermekeinknek, hogy az ökumené nem a különbségek elmosását jelenti, hanem sokkal inkább az egymás felekezeti szokásait tiszteletben tartó együttmunkálkodást. A pedagógusok, akik a diákokkal együtt részt vesznek az istentiszteleteken, megbeszélik a gyerekekkel ezek fontosságát. Évente más-más időszakban veszünk részt egy-egy felekezet istentiszteletén, hogy minél több esemény, esetleg ünnepélyes alkalom megismerésére nyíljon lehetőség. Az istentiszteleteken való részvételt az ökumené szempontjából szükségesnek tartjuk, mert így jobban megismerjük és megértjük egymást. Ez a legnyilvánvalóbb lehetőség arra, hogy egymás liturgiájába betekintést nyerjünk. Az osztályfőnökök figyelemmel kísérik, hogy diákjaik részt vesznek-e ezeken a közös alkalmakon, de a távolmaradás nem büntethető. A felekezeti érzékenység megsértése nélkül próbáljuk elérni, hogy a diákok részt vegyenek ezeken az alkalmakon. A es tanévtől kezdődően az első osztályosok nem vesznek részt a felekezeti istentiszteleteken, valamint egy-egy osztály egy tanévben az eddigi négy helyett csak két közös vasárnapi felekezeti istentiszteleten vesz részt. Így kétévente jut el minden osztály mind a négy felekezet vasárnapi istentiszteletére. Az alkalmak számának csökkentését egyrészt az indokolta, hogy diákjaink többsége nálunk kezdte tanulmányait, így jól ismerik a többi felekezet szokásait. A másik ok gyakorlatiasabb: az iskola megnövekedett tanulólétszáma miatt egy-egy felekezeti látogatásnál kiszorulnak a templomból az egyházközségi hívek. Ezért a tanulókat két részre osztva, két felekezetnél párhuzamosan veszünk részt a vasárnapi istentiszteleteken. Presbitériumok egyházközségek tantestület közös megbeszélései Kétévente egy alkalommal, ősszel, megbeszélést, fórumot rendezünk, melyen mind a négy egyházközség presbitériuma/egyháztanácsa és lelkészei valamint a tantestület tagjai vesznek részt. Nevelési program 13

14 E találkozók célja, hogy személyesen is ismerjük meg egymást, hogy örömeinket, gondjainkat közvetlenül megbeszélhessük, ápoljuk a jó kapcsolatot, és megelőzzük az esetleges szóbeszédeket, amelyek károsak lehetnek az együtt munkálkodásban. Lelkészek vezetőség iskolaszék közös megbeszélései Általában havi rendszerességgel, az igazgató által megszervezett, és az iskolában megtartott összejöveteleken lehetőséget teremtünk az iskola lelkiségével, az ökumené megvalósításával kapcsolatos feladatok, valamint aktuális ügyek, problémák, örömök, gondok megbeszélésére. A tanévet előkészítő héten minimum egy fél napot együtt töltve készülünk fel a munkára az Intézőbizottság, és az Iskolaszék tagjaival, valamint a lelkészeinkkel AZ ISKOLA ALAPFELADATA A székhelyen : 2151 Fót, Vörösmarty utca 4. TEÁOR 8520 Alapfokú oktatás befejező része (5-8. évfolyam) nappali munkarend szerint TEÁOR 8531 Általános középfokú oktatás (9-12. évfolyam) nappali munkarend szerint 1. telephelyen : 2151 Fót, Vörösmarty tér 4. TEÁOR 8520 Alapfokú oktatás bevezető része (1-4. évfolyam) nappali munkarend szerint 2. telephelyen : 2151 Fót, Béke utca 36. TEÁOR 8520 Alapfokú oktatás befejező része (1-4. évfolyam) nappali munkarend szerint 1.4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ OKTATÓ - NEVELŐ MUNKA Alapelvei Az eredményes pedagógiai munka és a gyermekek előmenetele érdekében elengedhetetlenül fontosnak tartjuk az iskola, a szülők és a papok-lelkészek közötti állandó kapcsolatot és együttmunkálkodást. Küldetésünk teljesítése érdekében tisztában kell lennünk azzal, hogy társadalmi szinten és közvetlen környezetünkben, településünkön is kisebbségben kell nevelő-oktató munkánkat folytatni, ami semmiféleképpen nem terelheti negatív irányba a hangulatunkat. Ez a helyzet viszont annál inkább megköveteli - emberi és szakmai szempontból is - a lelkiismeretes és magas színvonalú szakmai munkát és a folyamatos közösség építést. A kereszténységre hivatkozva nem hanyagolhatjuk el, nem szoríthatjuk háttérbe állapotbeli kötelességeinket. Akkor lehetünk büszkék iskolánk világnézetileg elkötelezett voltára, ha családias légkört teremtve, magas színvonalú szakmai munkát végzünk, tanulóink életkori sajátosságainak figyelembevételével. Más szavakkal, nevelésünk legfőbb vezérelő elve: Szeretlek, tehát követelek. Nevelési program 14

15 Céljai Fóti Ökumenikus Általános Iskola és Gimnázium A magyar és keresztény kultúra hagyományainak, értékeinek közvetítése, tiszteletben tartva a lelkiismereti szabadságot, alkalmazkodva Európa képzésbeli minőségi követelményeihez. Tanulóinkat szeretnénk olyan keresztény emberekké nevelni, akik majd felnőve, a társadalom hasznos tagjaiként élik meg Krisztus-tanítványságukat, hogy az örök bibliai értékek egész életük meghatározó elveivé váljanak. Ezek az értékek a következők: - Isten- és emberszeretet, az emberi élet védelme, igazság és igazságosság, az egyén fizikai és értelmi képességeinek felismerése és fejlesztése - az ember közösségi életét szabályozó erkölcsi normák megvalósítására való képesség - az emberi hivatás elkötelezett vállalása a családban, az egyházban és a társadalomban - az evangéliumi normák által szabályozott emberi szabadságjogok védelme és megtartása - hazaszeretet, hagyományok ápolása, megbecsülése, a magyarságtudat erősítése - a társadalom és a népek közti kapcsolatban a szolidaritás és a béke szolgálata - a nemzeti összetartozás tudatának erősítése megfelelő programok szervezésével. Mindezekkel párhuzamosan törekszünk: o a szokásrendszer széleskörű kialakítására és megerősítésére, o a személyiség komplex fejlesztésére, o az egyéni bánásmód maximális érvényesítésére, o az általános viselkedés- és magatartáskultúra fejlesztésére, o a társadalmi normák, értékek elsajátíttatására. o gyermekeink érzelmi-erkölcsi nevelésére, értékközvetítéssel, o pozitív, érzelmekben gazdag légkör biztosítására o a környezeti, és a testi- és lelki egészség nevelésére. A fenti célokat akkor értük el, ha tanítványaink elsajátították mindazon ismereteket, amelyek iskolai előmenetelükhöz elengedhetetlenek, betartják a társadalmi törvényeket leképező iskolai házirendet, a Tízparancsolat irányelvei szerint élnek, gondolkodásuk egészséges (és nem közömbös, vagy szélsőséges) nemzeti öntudatról tanúskodik Feladatai A keresztény iskolának feladata, hogy szintézist teremtsen egyfelől a műveltség és a hit, másfelől a hit és az élet pólusai között. Ez a szintézis a különböző tudományokba rendeződött emberi tudás sokféle tartalmának megismerése által valósulhat meg az evangéliumi üzenet fényében és azoknak az erényeknek kifejlesztésében, amelyek a keresztény embert jellemzik. A megnövekedett létszám és a több helyszínen való munkavégzés okozta nehézségekhez alkalmazkodva, a következő programokat építjük be az éves Munkarendünkbe: a hétkezdő áhítatokat korcsoportonként bontásban tartjuk a vasárnapi felekezeti istentiszteleteken közösen veszünk részt, évente kétszer ballagást csak a tizenkettedik osztályoknak szervezünk, a nyolcadik évfolyamoknak búcsúztató ünnepélyt tartunk valamelyik templomban gólyanapot szervezünk a kilencedik évfolyam számára, amelyen a különböző feladatokat a mindenkori tizedik évfolyamos diákok találják ki, és adják ki végzős gimnazistáinknak szalagavató bált és érettségi bankettet szervezünk a keresztény iskolák közti vers-és prózamondó, valamint a területi bibliamondó versenyek megrendezését, illetve az azokon való részvételt szorgalmazzuk tantárgyi versenyekre, az OKTV-re, a diákpályázatokra különös figyelmet fordítunk Nevelési program 15

16 ajándék Mikulás műsort adunk városunk nagycsoportos óvodásainak a Mindenki Karácsonya rendezvényen egy-egy osztály műsorával veszünk részt a közös karácsonyi ajándékkészítő délutánokat szervezünk a farsangi bálokat szervezünk tagozatonként a felekezeti óvodásokat meglátogatjuk, illetve vendégül hívjuk az alsó tagozatokra a nyolcadikosok többnapos búcsútáborozását támogatjuk rendszeres színház-, opera- és mozi látogatásokat szorgalmazunk a diákok munkájából készült kiállítások, az iskolai jubileumok különös figyelmet kapnak az Ádventi vásárt a szülők segítségével hagyományosan megtartjuk az évkönyv készítése jelesebb jubileumi években szintén fontos feladat és hagyomány naptárakat, képeslapokat, szórólapokat és egyéb kiadványokat készítünk és frissítünk évente évente két csendesnap/lelkinap szervezését tervezzük be családi fehérasztal-találkozókat szervezünk a felsős és a gimnáziumi osztályokban tanulók szüleinek és az ott tanító tanároknak az ünnepélyeket, a versenyek megnyitóit és zárásait templomokban tartjuk A hatékony tanítási, nevelési folyamat érdekében törekszünk, hogy hazánk kulturális örökségével és az egész nemzet hagyományaival alkotó módon megismertessük a tanulókat tanulóinkkal megismertetjük az önálló tanulás és az önképzés hatékony módszereit törekszünk a diákok kreatív, az igazságok felfedezésére irányuló képességeinek kibontakoztatására tanítási módszerünk hozzásegíti a tanulót az életkori sajátosságának megfelelő önálló gondolkodáshoz, tanuláshoz és kritikai képességének kifejlesztéséhez a pedagógusok úgy választják meg módszereiket - figyelemmel az egyes tanulók képességeire, hogy az általuk közvetített tananyagot a diákok el tudják sajátítani az alkalmazási készség szintjén eligazítjuk az iskolát befejező növendékeinket, hogy megismerjék lehetőségeiket, majd választani tudjanak a képességeiknek megfelelő továbbtanulási- és munkalehetőségek között igyekszünk széleskörű általános műveltséget adni diákjainknak egy tartalmas életvitelre való igényt szeretnénk kialakítani tanulóinkban. A szociális nevelés révén szorgalmazzuk a tanulók családjainak együttműködésével az emberi és keresztényi értékek elsajátítását, figyelve a nyílt és kiegyensúlyozott személyiség kialakítására igyekszünk kibontakoztatni bennük a közösségteremtő erőt az emberek és az események megértésének kifejlesztésével gyakoroltatjuk a szolidaritás gondolatát a lemondás és az önzetlen segítségadás alkalmaival különös gondot fordítunk a mások iránti tisztelet és a velük való közreműködési készség kialakítására a dialógus, a szolgálatkészség és a társadalmi érintkezés formáinak gyakorlásával segítséget adunk diákjainknak a társadalmi és gazdasági élet törvényeinek fokozatos megismeréséhez a társadalom különböző rétegeinek hiteles bemutatásával az iskola életében a közéleti felelősségre készítjük fel a tanulókat szakszerű segítséget veszünk igénybe a sérült és a nehezen beilleszkedő tanulók nevelésében. Nevelési program 16

17 A vallásos és erkölcsi nevelés formái Fóti Ökumenikus Általános Iskola és Gimnázium az ökumenikus iskola sajátságos lehetőségei között segítjük, hogy a tanulók biblikus és hitbeli ismeretekhez jussanak a rendszeres és módszeres hétkezdő és napi áhítatokon, csendes napokon, személyes beszélgetések alkalmával megköveteljük, hogy az általános iskolai tanulók rendszeresen vegyenek részt saját felekezetük szerinti hitoktatáson, lehetőleg a lakóhely szerinti gyülekezetben gimnáziumi tanulóinknak órarendi órában van kötelező felekezeti hittanóra a szeretet és összetartozás légkörének kialakításán fáradozunk az iskolában a közös alkalmakon kívül személyes, közvetlen kapcsolatokkal és egyéni példamutatással is segítjük a növendékek korának megfelelően a hit kibontakozását, és ezáltal az Istennel való mélyebb kapcsolat kialakulását fontosnak tartjuk az egyházi ünnepeken való aktív részvételt és azok méltó megünneplésére buzdítjuk diákjainkat megteremtjük a tanítás előtti és utáni imádság alkalmait mindegyik felekezet által elfogadott imával érkezünk/távozunk bármelyik felekezet templomába/templomából rendszeres megbeszélések keretében a lelkészeket bevonjuk az iskola erkölcsi és vallásos szellemiségének alakításába szorgalmazzuk, hogy diákjaink ápolják nagyszüleikkel való kapcsolatukat, hisz gyökereink ápolásával válhatunk termőfává Az egészséges életre nevelés keretében megszerettetjük a tanulókkal a rendszeres testedzést. A mindennapos testedzést a kötelező testnevelés és néptánc órákon túl a délutáni sportszakkörök keretében biztosítjuk, és felvilágosítjuk őket az egészséges táplálkozás szabályairól óvjuk őket a káros szenvedélyek veszélyeitől (alkohol, drog, dohányzás, játék-automaták, számítógép, szerencsejátékok, TV, videó) ellenőrizetlen, mértéktelen használatától felvilágosítjuk őket a felelősségteljes emberi életvitel kialakításáról a keresztény erkölcsi elvek alapján alapvető ismereteket adunk a betegségek megelőzéséről és gyógyításáról, az elsősegélynyújtásról ismertetjük a baleset megelőzés és tűzvédelem szabályait megismertetjük őket a testápolás és a tisztálkodás szükséges és egészséges módjával. Az esztétikai nevelés révén megismertetjük az emberi környezet esztétikumának kialakítását a lakásban, az iskolában, szűkebb és tágabb környezetünkben a szabatos fogalmazásra, az igényes és gondos munkára neveljük növendékeinket felszereléseik, ruházatuk gondozására, rendben tartására és megbecsülésére, az öltözködés és megjelenés gondozottságára, ízléses és egyszerű formáira szoktatjuk diákjainkat a természet és a környezet megbecsülésére és védelmére neveljük tanítványainkat a készségtárgyak óráin egyéni tervezéssel, művészi igényességgel, népművészet szabályaihoz való alkalmazkodással, anyagszerűséggel igyekszünk a diákok szépérzékét, ízlését alakítani ünnepi alkalmakkor az iskola minden tanulójának kötelező a fehér ing ill. egyenblúz és a sötétkék vagy fekete alj vagy nadrág, valamint az iskolai nyakkendő viselete. Nevelési program 17

18 Eszközei és eljárásai Fóti Ökumenikus Általános Iskola és Gimnázium Α felekezetek közös munkáját hangolja össze a helyi ökumené alapvető törekvése, hogy mindenkit - diákot, pedagógust, szülőt - a saját felekezeti önazonosságának erősödésében segítünk. Arra törekszünk, hogy az oktató-nevelő munkánk minden területét áthassa a keresztény erkölcsi értékrend, a krisztusi szeretet, szabadság, öröm. Fellépünk az erőszak és megtorlás mindenféle megnyilvánulása ellen. Az osztályfőnöki órák keretében a rendelkezésre álló szakirodalom felhasználásával prevenciós foglalkozásokat tartunk az áldozattá válás megelőzése érdekében. Úgy neveljük diákjainkat, hogy szükség szerint a közösség érdekeit képesek legyenek egyéni érdekeik elé helyezni. Honismereti oktatással erősítjük a hazaszeretetet, hagyományok ismeretét, magyar népi kultúránk megismerését. Fontosnak tartjuk a természet, a nemzet, a haza, a nép, a család szeretetére való nevelést, melyekre a tanítási órákon kívüli foglalkozásokon és rendezvényeken is hangsúlyt helyezünk. Αz osztálytermeket és az iskolát erkölcsileg és esztétikailag is iskolánk szellemiségéhez méltóan díszítjük. Szilárd szaktárgyi tudás megalapozása mellett szakkörökkel tesszük gazdagabbá tanítási programunkat. Részt veszünk a területi tanulmányi- és sportvetélkedőkön, melyeket megelőznek a házi versenyek. Μinden olyan pályázaton részt veszünk, amely nem ellentétes az iskola szellemiségével, viszont tanulóink hasznára válik, munkakedvét, teljesítményét növeli. Végzős növendékeink középiskolai és felsőfokú továbbtanulását előkészítő foglalkozásokkal segítjük. Felkészítjük a tehetséges tanulókat az országos középiskolai versenyekre. Felzárkóztató és képességfejlesztő feladataink ellátásához korrepetálásokat ill. fejlesztő foglalkozásokat szervezünk. Αz osztályfőnök-helyettesek megjelenésével az osztályoknak nagyobb lehetőséget teremtünk, hogy jó közösséggé váljanak, illetve a pedagógusok terhelését is csökkentjük. Romló tanulmányi eredményű, illetve bukásra álló tanulónak a nem kötelező foglalkozások, szakkörök látogatását nem támogatjuk. Α feszített tantervi követelmények miatt nagyon fontos minden tanítási nap kihasználása, ami pedagógiai szempontból a munkafegyelem területén való példamutatás miatt is lényeges. Ezt szolgálja többek között az is, hogy általános iskolai diákjainktól azt várjuk el, hogy a saját felekezetük szerinti hittanra járjanak, ill. a saját felekezete iskoláinak programjaira, versenyeire küldjük. Lehetőleg nem szervezünk vasárnapi programokat, hogy a diákok és tanárok vasárnapi istentiszteleten és más egyházközségi ill. gyülekezeti programokon való részvételét ne akadályozzuk. A pedagógiai programban megfogalmazott, az iskola sajátos arculatához tartozó célkitűzések megvalósításához az ingyenes szolgáltatások körén túl önköltséges alapon szervezünk programokat az iskolaszék, és az iskolai diákönkormányzat által meghatározott legmagasabb összeghatárig, amelyet az intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. Nevelési program 18

19 1.5. AZ OTTHONI ÉS A NAPKÖZIOTTHONBAN FOLYÓ MUNKA Az otthoni felkészülés A tanulók napi rendszerességgel házi feladatot kapnak a tantárgyak és a tananyag jellegétől függően. A házi feladat célja a tanórákon tanultak otthoni rögzítése, elmélyítése, gyakorlása, emellett a rendszerességre, kötelességtudatra, munkára nevelés, szoktatás. A házi feladatok típusai: szóbeli (elmélet, tartalom, memoriter stb.) írásbeli (másolás, feladatmegoldás, házi dolgozat stb.) munkadarab készítése, a tanórán elkezdett manuális tevékenység befejezése. A házi feladat mennyisége a tanulók életkorának megfelelően változik. A házi feladat elvégzéséhez szükséges idő az átlagos képességű tanulók esetében az első-második osztályban: kb. napi egy óra; a harmadik-negyedik osztályban kb. napi 1,5 óra; az 5-8. osztályban kb. napi 2-2,5 óra; a gimnáziumban pedig kb. 3 óra. Az egyéni képességek figyelembe vételét differenciált és nem kötelező (szorgalmi) házi feladat adásával biztosítjuk. A házi feladatok mennyiségi és/vagy minőségi értékelését a szaktanár szövegesen, pontozással és/vagy érdemjegyekkel végzi. Ritka esetektől eltekintve, nem adunk kötelező házi feladatot az iskolai szünetekre, és az ünnepnapokra. Felkészülés a napközi-otthonban (1-4. évfolyam) és a tanulószobán (5-10. évfolyam) A tanítási órák után, pedagógusi felügyelet és ellenőrzés mellett folyó tevékenységnek fontos didaktikai és nevelési céljai vannak: - az aznap tanult ismeretek megszilárdítása, gyakorlása, segítségnyújtás a szóbeli és írásbeli felkészüléshez (különösen figyelünk azokra, akiknek mindezt otthon nem tudják biztosítani) - a tanulók felkészítése a következő órákra - az önálló tanulás módszereinek megismertetése és elsajátíttatása a tanulókkal - a kulturált étkezés megtanítása és gyakorlása - a szabadidő értelmes, kulturált eltöltése: népi hagyományok ápolása céljából népi játékok, mesék, énekek megtanítása - a várakozási idő hasznos eltöltése beszélgetéssel, helyzetgyakorlatokkal, közös játékokkal - a szabad levegőn való tartózkodás a lehetőségek kihasználásával - társaik megismerése, megbecsülése, a keresztény magatartás gyakorlása, a testvéri szeretet légkörének kialakítása - sétán, kiránduláson a környezet megismertetése, védelmezése A napköziotthon és a tanulószoba csak a tanulásban ad segítséget. Szükség esetén szaktanári korrepetálást is biztosít. A tanulók az utolsó óra végétől a házi feladatok elkészítéséig, illetve a tanulás időtartama alatt tartózkodnak a tanulószobán. Szabadidős tevékenységet ebben az időszakban nem szervezünk. Az ebédelés tanári felügyelet mellett történik. Nevelési program 19

20 1.6. KULCSKOMPETENCIÁK ÉS KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott, és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott, és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül. oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek épp úgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, az oktatásban és képzésben. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, lefedik a magatartás minden olyan formáját, amely révén az Nevelési program 20