Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014"

Átírás

1 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Közgyűlése Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv Szerkesztette: dr. Pereszlényiné Kocsis Éva Lektorálta: dr. Baranyi Imre dr. Bottyán Menyhért dr. Györgyi Lajos dr. Pereszlényiné Kocsis Éva Szabó Győzőné június 20.

2 - 2 - A időszakra szóló Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közoktatás-feladatellátási Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Tervet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés június 20-án ajánlás formájában kiadja Felelős kiadó: Fejér Andor a megyei közgyűlés elnöke A Fejlesztési terv elkészítését szakmailag segítette: Dr. Györgyi Lajos dr. Pereszlényiné Kocsis Éva Csidérné Lévai Anikó Sinka Albert Stelli Tibor dr. Bottyán Menyhért dr. Vincze Sándor Szabó Győzőné dr. Németh Miklósné Császár István Horváth Ildikó Tóth Jánosné irodavezető irodavezető-helyettes főtanácsos vezető-főtanácsos főtanácsos közoktatási szakértő közoktatási szakértő igazgató igazgató-helyettes MPI munkatársa MPI munkatársa MPI munkatársa Közreműködtek: intézményfenntartók (települési önkormányzatok, társulások, egyházak, alapítványok) megyei nevelési-oktatási intézmények Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv ( )

3 - 3 - Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A megye általános bemutatása A fejlesztési terv jogi alapja, érvényessége A következő évek várható közoktatási tendenciái a megyében A megye közoktatási rendszere, a beiskolázás alakulása Az élve születések számának alakulásából adódó következtetések A 9. évfolyamos tanulók számának az alakulása Beiskolázási létszámterv Felelősségek és feladatmegosztás a közoktatás közszolgáltatásban Az önkormányzatok együttműködésének alapelvei Az esélyegyenlőség biztosítása és az egyenlő bánásmód Közoktatási feladatok fejlesztése a megyében Az óvodai nevelés közszolgáltatás fejlesztése Helyzetelemzés, óvodáztatási terv Feladat-és időterv Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosítása Az általános iskolai nevelés-oktatás tartalmi, intézményhálózat-fejlesztési terve Helyzetelemzés, iskoláztatási terv Fejlesztési célok, feladatok Feladat -és időterv A megvalósításhoz szükséges feltételrendszer Az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség biztosítása Gyógypedagógiai intézmények A középfokú nevelés-oktatás fejlesztési terve Helyzetelemzés, iskoláztatási terv Gimnáziumok Gimnáziumi fejlesztési célok, feladatok Feladat- és időterv A megvalósításhoz szükséges feltételrendszer Szakképzés Szakközépiskolák Szakiskolák Az iskolarendszerű szakképzés tendenciái A tendenciák főbb következményei Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosítása A szakképzés megyei irányítása A nevelést-oktatást segítő kollégiumok Helyzetelemzés Fejlesztési célok, feladatok Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosítása Alapfokú művészetoktatás Helyzetelemzés Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv ( )

4 Fejlesztési célok, feladatok Feladat- és időterv A megvalósításhoz szükséges feltételrendszer Kockázati terv, a folyamat közbeni értékelés Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosítása A megyei önkormányzat intézkedési terve A megyei önkormányzat közoktatási intézményei Középfokú nevelési-oktatási intézmények Gyógypedagógiai intézmények Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Sipos Orbán Szakiskola és Kollégium, Szolnok, Gyermekváros u A feladatellátás tapasztalatai A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat, Szolnok Fejlesztési irányok, feladatok A közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv A pedagógiai szakszolgálatok, a különleges ellátás Helyzetelemzés a pedagógiai szakszolgálati ellátórendszerről A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás fejlesztésének stratégiai céljai A pedagógiai szakmai szolgáltatás fejlesztése Helyzetelemzés A nem önkormányzati fenntartók közoktatási feladatellátása A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Közalapítvány szerepe a fejlesztési terv végrehajtásában Záró gondolatok...87 Mellékletek jegyzéke...90 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv ( )

5 Bevezetés A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés először a 48/1997. (VI.20.) sz. közgyűlési határozatában ajánlás formájában adta ki a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közoktatásfeladatellátási Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Tervét (továbbiakban: Fejlesztési terv). A megyei közgyűlés 60/2001. (VI.22.) sz. határozata áttekintette a fejlesztési terv végrehajtását, javaslatot tett a ig terjedő újabb terv koncepciójára, majd a december 14-i ülésén elfogadta a időszakra szóló újabb Fejlesztési tervet, melyet a decemberi ülésén június 30-ig meghosszabbított. A következő hat évre szóló Fejlesztési terv elkészítésekor elengedhetetlen a közelmúltban és a jelenben lezajló változások számbavétele, valamint az elmúlt tanévek, nevelési évek főbb adatainak, a nemzetközi, illetve hazai gazdasági és társadalmi folyamatok elemzése. A megye közoktatási közszolgáltatását, annak eredményes ellátását tehát több tényező befolyásolja. Az adatok települési, kistérségi részletekig terjedő és országos összehasonlításokat tartalmazó elemzésén túl áttekintettük azt is, hogy a Megyei Közoktatási Közalapítvány, mint a közoktatás finanszírozásának egyik fontos eszköze, tevékenységével mennyiben és milyen területeken járul hozzá a Fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulásához. A kistérségi elemzést a teljes időszakra a jelenleg érvényes a évi CVII. törvény szerinti - tagolás (7 kistérség) alapulvételével végeztük. A megyei Közoktatási Fejlesztési terv a megye valamennyi kistérségére, településére és közoktatási feladat-ellátásra kiterjedő tervezését, a közszolgáltatás lehetőségekhez képest kiszámíthatóvá tételét szolgálja. Lehetővé teszi, hogy a kistérségek, a települések, valamint a szolgáltatást igénybevevők megismerjék a megye közoktatási helyzetét, tervezni tudják annak ellátását, fejlesztését, valamint a szülők, a tanulók számára lehetőség nyíljon a tájékozódásra. Fontos feladata a tervnek az is, hogy az érdeklődő szülők tájékozódhassanak arról, hogy gyermekük óvodáztatása, iskoláztatása, illetve speciális közoktatási ellátása a lakóhelyükhöz legközelebb hol biztosított. Mindezeken túl a Fejlesztési terv bemutatja a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat által kötelezően ellátandó közoktatási feladatokat. Ezek a tevékenységek a megye lakosságát szolgálják, igazodnak a lakosság igényeihez. A Megyei Önkormányzatnak a gazdaságos, az átlátható szolgáltatás biztosítása érdeke, hiszen központi forrásai az utóbbi időben folyamatosan csökkennek A megye általános bemutatása Jász-Nagykun-Szolnok megye Magyarország keleti felében, az Alföld szívében, hét megyével határosan, a Tisza, a Hármas-Körös és a Zagyva folyók által szabdalt területen helyezkedik el. A megye területe és népessége alapján átlagos helyzetűnek mondható. A megye területe km 2, így az ország nyolcadik legnagyobb kiterjedésű megyéje. A megye népessége január 1-én 403,6 ezer fő volt, amely 4%-a az ország lakosságának. A megye lélekszáma 1960 óta folyamatosan csökken. Ez idő óta számottevően nőtt az idősek és az idősebb felnőttkorúak aránya, a gyermekkorúak hányada jelentősen, a felnőttkorúak Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv ( )

6 - 6 - aránya pedig mérsékelten csökkent óta növekszik a nőtlenek és hajadonok aránya, a házasoké pedig csökken. A megye népsűrűsége alacsony, mindössze 74 fő/km 2. A születéskor várható élettartam megközelíti az országos átlagot, ami 2005-ben a férfiaknál 67,6 év, a nőknél 76,4 év volt. A megye felszíne tökéletes síkság, éghajlata szélsőséges, kontinentális jellegű. Területe kistájakra tagolódik: a Szolnoki-ártér, a Jászság, a Tiszafüred-Kunhegyesi sík, a Szolnok-Túri sík, a Tiszazug. Érinti a megyét a Hevesi-ártér és a Hortobágy területe is. A megye közlekedés-földrajzi helyzete kedvező. Kelet-nyugati közúti és vasúti fővonalak keresztezik területét, így a 4-es számú főútvonal, a 100-as, valamint a 120-as számú vasúti fővonal. A budapesti repülőtér 1 órán belül érhető el a megyéből. A megyét átszelik a Tisza és mellékfolyói: a Hármas-Körös, a Zagyva, a Tarna, a Hortobágy és a Berettyó sok holtággal szegélyezve. A folyók vízminősége igen változatos, a 2000-ben a Tiszát ért ciánmérgezés és nehézfém-szennyezés jelentős ökológiai károkat okozott. A megye északi részén található az ország második legnagyobb állóvize, a Tisza folyó felduzzasztásával kialakított turisztikai központként is funkcionáló Tisza-tó. A megye turisztikai értékei közül kiemelkedő jelentőségű a termálvízkincs és a napsütéses órák magas száma, valamint a viszonylag érintetlen és szennyezetlen mozaikos természeti környezet. A megye területének mintegy 5%- a áll természeti védelem alatt. A legnagyobb kiterjedésű védett területek a Hortobágyi Nemzeti Park és a Körös-Maros Nemzeti Park felügyelete alá tartoznak. Országos jelentőségűek a tiszakürti és a tiszaigari arborétumok. A megye településhálózata alföldi típusú, döntően nagy határú, amit az egymástól jelentős távolságra lévő települések alkotnak. A folyók mentén azonban sűrűbb településhálózat jött létre. A lakosság 2/3-a a 18 városban, 1/3-a pedig a 60 községben él. A megye székhelye Szolnok, a megye fontos ipari, kereskedelmi, oktatási, kulturális és idegenforgalmi központja. Szolnok az ország 11. legnagyobb városa, az ország keleti felének legfontosabb közlekedési csomópontja. Itt él a megye lakosságának 18,5 %-a (75,4 ezer fő). A megyében 7 kistérség található. A Tisza folyó mintegy természetes választóvonalat képez a fejlettebb és elmaradottabb kistérségek között. Dinamikusan fejlődő kistérségnek tekinthető a Jászberényi és a Szolnoki kistérség, átlagos fejlettségűnek számít a Karcagi, a Mezőtúri és a Törökszentmiklósi kistérség, míg országos szinten is a legelmaradottabb kistérségek közé tartozik a Kunszentmártoni és a Tiszafüredi kistérség. Sajnos a kistérségek közötti gazdaságitársadalmi szakadék az elmúlt időszakban tovább növekedett. A rendszerváltás után a legnagyobb önkormányzati beruházások a kommunális-közüzemi infrastruktúra terén jelentkeztek. Az utóbbi években jelentősen javult az infrastruktúrális hálózatok kiépítettsége, nagy mértékű lemaradás csak a csatornázottság terén mutatkozik. Valamennyi település rendelkezik vezetékes víz-, gáz- és elektromos-áram ellátással. A lakások nagy része bekapcsolódott a szervezett hulladékgyűjtésbe. A megye közepesen fejlett ipari-agrár jellegű, közepesen urbanizálódott területnek tekinthető. A megyében előállított GDP 2005-ben mintegy 2,9 milliárd dollárt tett ki, így az egy főre jutó GDP 2005-ben 1,358 millió Ft/fő volt, ami az országos átlag 67%-a. A megye hozzájárulása a magyar nemzetgazdaság egészében előállított GDP-hez az országos 2,5 %-a. A 143 ezer foglalkoztatott 36,6%-a az ipar és építőiparban, 6%-a a mezőgazdaságban, 57,4%-a a tercier ágazatokban dolgozik. A megyében előállított ipari termékek mintegy 60%-át külföldön értékesítik. Az ipari termelés értéke 2006-ban 785,9 milliárd Ft volt, ami az országos érték 4,1%-a, s egyben a legmagasabb termelési volumen az alföldi megyék között. Az ipari termelés legnagyobb része Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv ( )

7 - 7 - a szolnoki és a jászberényi kistérségekben összpontosul ban az összes értékesítés több mint 2/3-a export, ami az előző évhez képest 29,2%-os bővülést jelent. A megyei feldolgozóiparon belül a legnagyobb súlyt képviselő ágazat a gépipar, amely termelési produktuma 38%-kal növekedett. További jelentős iparágnak tekinthető a vegyipar, az élelmiszeripar, a fa- és papíripar, valamint a különböző feldolgozóipari ágazatok III. negyedévében a megyében közel 35 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván. A cégek több mint 3/10-e társas, 6/10-ét egyéni vállalkozásként jegyezték be. Ez utóbbiak súlya tovább csökkent a gazdaság teljesítményében ban a megyében 1000 lakosra mintegy 78 vállalkozás jutott, vagyis az országos átlag mindössze 2/3-a. A megye mikro, kis- és középvállalkozásairól általában elmondható, hogy alacsony a működő tőke ellátottságuk, elsősorban a kereskedelemben és az iparban tevékenykednek, kevésbé innovatívak, elavult technológiával, gyenge innovációs háttérrel rendelkeznek. Ezek mind olyan tényezők, amelyek nehézzé teszik a piaci versenyben történő helytállásukat. A vállalkozások, így a kis- és középvállalkozások működését is előnyösen befolyásolja az ipari parkok és a vállalkozási övezetek kialakítása, hiszen kedvezőbb sokszor adókedvezményekkel járó - betelepülési feltételeket kínálnak a vállalkozások számára ben Jász-Nagykun-Szolnok megyében 12 ipari park és egy vállalkozási övezet működött. Az ipari parkokban (mintegy 520 hektáron) 63 vállalkozás 4400 főt foglalkoztatott ban a megye 471,2 ezer hektáros termőterületének 77 %-át szántóként hasznosították, több mint 1/10-e gyep, ehhez hasonló mértékű az erdők aránya, 1-2%-a kert, gyümölcsös, szőlő, halastó és nádas. A szántóterület több mint felén termeltek gabonaféléket, és napraforgót. A mezőgazdaság termék- és termelési szerkezete stabil. Meghatározó a búza-, a kukorica-, a napraforgó- és az ipari növények termesztése, valamint a sertés-, a baromfi-, a szarvasmarha- és a juhtenyésztés. A megye turizmusa elsősorban a természeti és kulturális adottságokon alapul. Sokszínű látnivalói külföldről is vonzzák a látogatókat. A legjelentősebb természeti értékei: a világörökség részét képező Hortobágy, a Tisza-tó és környéke, mint az ország második legnagyobb tava. Az ökoturizmus kiemelt övezete változatos és sokszínű termékkínálatával a megye elsőszámú turisztikai központja. A Tisza, a Körös európai viszonylatban fontos zöldfolyosót képeznek. A holtágak elsősorban a horgászturizmus számára ideálisak, a védett területek továbbra is a természetjárók, kirándulók, természetbúvárok kedvelt célterületeinek számítanak. A megyét egyedülállóvá teszi rendkívül gazdag termálvízkincse. Szinte minden városa és nagyobb települése rendelkezik termálvízzel. A megyében összesen 126 termálkút, 20 termálvizes fürdő működik. 14 termálfürdő vizét minősítették gyógyvízzé. Jász-Nagykun-Szolnok megyében első 9 hónapjában az alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 140 ezer Ft volt. E mutató tekintetében a megye az utolsó helyet foglalja el a megyék rangsorában. A bruttó bérek átlaga 6,4%-kal haladta meg az előző évit, míg a nettó kereset-növekmény mindössze 0,8%-ot tett ki. A munkanélküliségi ráta III. negyedévében 9,8% volt, ami az elmúlt év azonos időszakához képest mérsékelt csökkenést mutat, viszont a foglalkoztatási helyzetet tükröző valamennyi mutató kedvezőtlenebb az országos átlagnál. Ez többnyire a vállalkozások számának nagyobb arányú csökkenésével, illetve a beruházások és a gazdasági növekedés visszaesésével magyarázható. A megyében élők iskolázottsága az 1960-as évek kezdetétől történt jelentős javulás ellenére még mindig elmarad az országostól, az elmúlt évtizedben növekedett a népességen belül a közép- és a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. Az érettségizettek száma közelíti a 100 ezer főt. A megye népességének 8-9%-a rendelkezik felsőfokú iskolai Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv ( )

8 - 8 - végzettséggel. Az elmúlt 10 évben felértékelődött a felsőfokú végzettség, a felsőoktatásban résztvevők aránya a megfelelő korú népességben országosan 11,9%, a megyében pedig 8,5%. A hallgatók között továbbra is magasabb a főiskolások aránya, mint az egyetemistáké. A megyei felsőoktatási intézményekben 2006-ban fő tanult, közülük fő nappali tagozaton. A megyében Szolnokon, Jászberényben és Mezőtúron működik felsőoktatási intézmény. A megye kultúrájának ápolására kiemelt figyelmet fordít. Az évente megrendezésre kerülő számos kulturális rendezvény elősegíti a térségi, települési hagyományok továbbélését, a megye kulturális értékeinek mind szélesebb közvetítését. A megye tudományos, kulturális és művészeti életében meghatározó a nagy múltú szolnoki Szigligeti Színház és a Művésztelep. A Megyei Múzeumok Igazgatósága 8 tagmúzeum, 14 kiállítóhely és 4 tájház munkáját hangolja össze és ezzel az ország egyik meghatározó múzeumi szervezete. A megyében több mint 90 kulturális, művészeti és közművelődési céllal alakult egyesület működik. Közművelődési intézményt a 78 önkormányzatból 68 tart fenn. Ezen intézményeknek jelentős szerepük van a lakossági és a közösségi kezdeményezések felkarolásában, a kulturális örökség megőrzésében, a kulturális vidékfejlesztés megvalósításában, a kulturális esélyegyenlőség megteremtésében. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár több mint 50 éve szolgálja a megye lakosságát. A megye népzenei életét, tánchagyományait számos táncegyüttes, zenekar őrzi és ápolja. Több mint 30 népi együttest tartanak nyilván a megyében. A megye számos kiváló kórussal, énekkarral is büszkélkedhet A fejlesztési terv jogi alapja, érvényessége A közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. törvény (továbbiakban: közoktatási törvény) 88. (1) bekezdése meghatározza, hogy a megyei önkormányzat a megye területén működő helyi önkormányzatok, illetve többcélú kistérségi társulások véleményének kikérésével és közreműködésével közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés előkészítését szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési tervet (Fejlesztési terv) készít. A közoktatási törvény rögzíti a Fejlesztési terv tartalmára és elkészítésére vonatkozó előírásokat. A Fejlesztési terv a megyei közoktatási szolgáltatások ellátásáról tájékoztatást nyújt. A terv tartalmazza a közoktatásközszolgáltatás megszervezésének helyzetértékelését, a megoldásra váró feladatokat, továbbá a megye területére vonatkozó középtávú ellátást, a beiskolázási tervet. A nem helyi önkormányzat, nem állami szerv által fenntartott közoktatási intézmények közül azok szerepelnek a Fejlesztési tervben, amelyek közoktatási megállapodás keretében közreműködnek a helyi önkormányzati kötelező feladat ellátásában, illetve a közoktatási törvény 81. (11) bekezdésében meghatározott esetben a fenntartó nyilatkozott, vagy az oktatásért felelős miniszterrel megállapodást kötött. A megyében működő nem önkormányzati fenntartású intézmények számában és képzési kínálatában az elmúlt években számos változás történt. Valamennyi nem önkormányzati fenntartású intézményről a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat honlapján, lehet tájékozódni. A Fejlesztési terv legalább hatéves időszakra készül, amelyet legalább négyévenként át kell tekinteni, a változásokat aktualizálni kell. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv ( )

9 A következő évek várható közoktatási tendenciái a megyében A megye közoktatási rendszere, a beiskolázás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megye várható közoktatási rendszerének felvázolásához elengedhetetlen a es évek iskolaszervezeti változásainak és a közoktatás legfontosabb mutatói alakulásának az áttekintése. A változások ez idő alatt jelentősek voltak, amelyek egyrészt a demográfiai, másrészt az anyagi okokkal függtek össze. E gondokon a fenntartók legjelentősebb csoportját alkotó önkormányzatok ( táblázat) tömeges intézmény összevonással, tagintézmények kialakításával igyekeztek enyhíteni. Ez különösen az óvodák, az általános iskolák esetében volt jellemző, de érintette a középiskolákat, a szakiskolákat is. Óvodák Az óvodák ig terjedő időszakra vonatkozó szervezeti változásait az táblázat első oszlopa mutatja be. Az intézményi összevonások, átszervezések következtében a feladatellátási helyek száma a megyében valójában csak minimálisan csökkent. Az csupán látszat, hogy a községekben jelentős a számszerű csökkenés, a városokban pedig az emelkedés. Ennek az a magyarázata, hogy az átszervezések során a tagóvoda-központok jelentős része városokban létesült, és az összes feladat-ellátási helyet a központi óvodánál tünteti fel a statisztika. Az óvodások számának csökkenése is minimális volt. Megyei szinten nem érte el a 2%-ot. A létszámok városi-községi megbontásában az előbbi ellentmondás itt is megjelenik. A megyei aránytól eltérően jelentős volt viszont a csökkenés a Karcagi és a Tiszafüredi kistérségekben. Itt elérte az 5-5,5%-ot is. Településenként is voltak nagyobb változások, pl. Jászapátiban, Kisújszálláson és Tiszafüreden ( táblázat ). Az óvodai csoportok száma a fenntartói megszorító intézkedések hatására nagyobb mértékben csökkent, mint az óvodások száma. Az óvodai férőhelyek, a csoportszobák száma az óvodai létszám alakulásával összefüggésben változott. Megyei szinten nincs mennyiségi férőhely-hiány. Az óvodapedagógusok száma jobban csökkent a gyermekek számánál, ami szintén a fenntartók megszorító intézkedéseivel magyarázható. A fajlagos mutatók megyei szintű módosulását a fentiek indokolják. Lényegében nem változott az egy feladat-ellátási helyre jutó óvodások száma (közel van az országos adathoz). Kissé nőtt az egy csoportra jutó gyermeklétszám, átlagosan a 100 férőhelyre jutó óvodás. A városi óvodák a kihasználtabbak. Nőtt az egy pedagógusra jutó óvodás gyermekek száma is. Az egy óvodai csoportra jutó pedagóguslétszám valamivel több kettőnél. Ez kevéssel elmarad ugyan a megfelelő országos mutatótól, azonban biztosított a kettős óvónői váltás lehetősége. A táblázat ugyanakkor e területen helyi gondokat is kifejez. Általános iskolák Szervezeti tekintetben ugyanaz a folyamat játszódott le a es években az általános iskoláknál is, mint az óvodáknál. A jelenlegi szervezeti változások nagy része a 2007/2008-as tanévre következett be, amelyet az táblázat első oszlopa mutat. A feladat-ellátási helyek száma az átszervezések és a demográfiai változások során itt sem csökkent jelentősen, de aránya nagyobb volt, mint az óvodákban. A tagintézményi rendszer tömeges kialakításával az óvodákhoz hasonlóan a községeknél csökkent, a városoknál pedig nőtt a statisztikailag Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv ( )

10 kimutatott feladat-ellátási helyek száma. Ez azonban nem jelentett ténylegesen községi iskolabezárásokat. Az általános iskolai tanulók száma az óvodákénál lényegesen nagyobb mértékben - megyei összesítésben mintegy 9%-kal - csökkent ( táblázat). Feltűnő, hogy a városokban nagyobb arányú és mértékű volt a csökkenés, mint a községekben. A legnagyobb arányú csökkenés a Mezőtúri kistérségben és Szolnokon következett be. A Mezőtúri kistérségben mintegy 400-zal, Szolnokon - vélhetően a térségi beáramlás csökkenése miatt - több mint 1000-rel fogyott az általános iskolai tanulók száma. A tanulócsoportok számának csökkenése összhangban áll a tanulói létszám csökkenésével. Ez azt jelenti, hogy a fenntartók igyekeztek alkalmazkodni a demográfiai változásokhoz és a gazdasági nehézségekhez. A 2007/2008-as tanévre az osztálytermek száma az átminősítések és az intézmény átszervezések következtében - növekedett. Így mára megyei összesítésben jóval több az osztályterem, mint a tanulócsoport. Ez a vizsgált időszak elején fordítva volt. Mennyiségi osztálytermi hiányok tehát a jövőben globálisan nem fogják korlátozni a beiskolázást. Ezzel együtt az táblázatban lehet találni olyan helyeket, ahol ez még nem így van. Az általános iskolákban dolgozó főállású pedagógusok száma lényegében a tanulói létszámváltozásnak megfelelően módosult. A legnagyobb csökkenés a 2007/2008-as tanévre következett be. A statisztika a községekben mutat nagyobb pedagógus-létszámcsökkenést. A fajlagos mutatók is tükrözik az előbb részletezett változásokat. A demográfiai csökkenés eredményeként csökkent az egy feladat-ellátási helyre jutó tanulók száma. Ez megfelel az országos tendenciának is. Alig változott az egy tanulócsoportra, lényegesen csökkent viszont az egy osztályteremre jutó tanulók száma. Ezek a mutatók jóval magasabbak a városokban, mint a községekben. Az egy tanulócsoportra jutó pedagógusok száma nem változott, de a városokban ez is jelentősen magasabb, mint a községekben. Kiemelkedően magas ez a mutató Szolnokon. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma sem változott lényegesen, ugyanis az átszervezések hatására kiegyenlítődés ment végbe a városok és a községek között. Az táblázat szerint az első évfolyamos tanulóknak a száma az utóbbi négy tanévben mintegy 9,6%-kal tehát az összes tanuló-létszám csökkenésénél nagyobb ütemben - csökkent. Ez azt jelenti, hogy a tanulólétszám csökkenése a közeljövőben tovább folytatódik. A statisztikában az átszervezések miatt ez a községek adatában jelenik meg. A kistérségek és a települések között e tekintetben jelentős különbségek vannak. A Jászságban és a Törökszentmiklósi kistérségben pl. nem csökkent, hanem nőtt az általános iskolába lépő tanulók száma. A napközisek aránya érdemben nem változott ez időszakban. A községekben a napközis ellátásban résztvevők száma emelkedett, de aránya a városokénál továbbra is alacsonyabb. A települési különbségek is jelentősek. A nemzetiségi, etnikai oktatásban részesülők száma és aránya lényegesen emelkedett a vizsgált időszakban. Ez a mutató jóval magasabb a községekben, mint a városokban. A Törökszentmiklósi kistérségben a 2006/2007-es tanévre jelentős emelkedés történt. Az elemzett időszakban főként az átszervezések miatt nőtt a bejáró tanulók száma a jobb feltételekkel rendelkező iskolákba. Az általános iskolai diákotthoni ellátás a tanulók igen kis hányadát érinti. Középiskolák A es években a gimnáziumi feladat-ellátási helyek száma a megyében valamelyest csökkent, a szakközépiskolai feladat-ellátási helyek száma viszont nőtt ( táblázat). A nappali tagozatos gimnáziumi tanulók száma mintegy 3,5 %-kal nőtt, a szakközépiskolások száma viszont közel 4,4%-kal csökkent. Ezek eredményeként végül is a középiskolai tanulók száma mintegy 1,1%-kal csökkent. A csökkenés a 2007/2008-as tanévre következett be, de az Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv ( )

11 érdemi demográfiai csökkenés még nem érte el a középiskolákat. A legnagyobb csökkenés Szolnok esetében van, ahol a szakközépiskolások száma 574-gyel lett kevesebb a 2004/2005- ös tanévhez képest. Kisebb visszaesés következett még be a Kunszentmártoni kistérségben. A többi kistérségben általában nem volt jellemző a csökkenés, sőt pl. a Jászság egyes középiskolái jelentősen erősödtek. Ezekben az években Jászberényben 353-mal, a 2004/2005- ös tanévi létszám több mint 21%-ával nőtt a középiskolások száma. E változások következtében a gimnazisták aránya mintegy 2% ponttal nőtt, azonban még így sem éri el az országos gimnáziumi részarányt. A gimnazisták részaránya legalacsonyabb a megye középső részén, Szolnokon és környékén, a Törökszentmiklósi kistérségben, legmagasabb a Tiszafüredi és a Kunszentmártoni kistérségben. A középiskolai tanulócsoportok száma három tanéven át közel állandó volt, a 2007/2008-as tanévre azonban jelentősen növekedett. A létszám adatok ugyanis ebben a tanévben a felnőttoktatási adatokat is tartalmazzák. Az osztálytermek száma növekedett, de még ban is kevesebb volt a tanulócsoportok számánál. A főállású pedagógusok száma a tanulói létszámmal változott, összességében stagnált. Nőtt az egy feladat-ellátási helyre jutó gimnazisták száma, a megfelelő szakközépiskolai mutató pedig csökkent. Az egy tanulócsoportra és az egy osztályteremre jutó tanulók számát csak a három első tanévben lehet érdemben összehasonlítani, mert a 2007/2008-as tanévi adatok a felnőttoktatási adatokat is tartalmazzák. Megjegyezzük, hogy a KSH-tól származó első három tanév adatai kizárólag nappali tagozatosokra vonatkoznak. A KIR-től származó 2007/2008-as tanévi adatok viszont tartalmazzák a nappali tagozatos tanulók számán túl a teljes felnőttoktatással egybe számított középiskolai tanulólétszámot is, de a többi mutató kiszámításához nincs meg a tagozat szerinti bontás. Így az első három tanév adatai alapján csak azt lehet biztosan megállapítani, hogy az egy tanulócsoportra jutó tanulók száma stagnált, az egy osztályteremre jutó tanulók száma viszont - az osztálytermek gyarapodásának következményeként - csökkent. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma is csökkent a vizsgált időszakban. Az előzőek miatt az egy középiskolai tanulócsoportra jutó pedagógusok számának mutatóját is csak a 2006/2007-es tanévig lehet érdemi összehasonlításra felhasználni. E szerint az egy tanulócsoportra jutó pedagógusok száma nőtt. Az táblázat szerint ebben jelentékeny különbségek is vannak. (Pl. Szolnokon ez a mutató 2,47-ről 2,68-ra emelkedett, míg Túrkevén a rendkívül alacsony 1,13-ról csak 1,23-ra változott.) Az táblázat tartalmazza a 9. évfolyamos középiskolai tanulók számának alakulását a 2006/2007-es tanévig. Ez a táblázat megyei összesítésben még nem jelzi a visszaesést, de az ennél általánosabb adatokat tartalmazó táblázat 2007/2008 tekintetében már igen. Ugyanakkor az táblázat szerint már a 2006/2007-es tanévig is volt beiskolázási csökkenés Jászárokszálláson, Kunhegyesen, Kunszentmártonban, Martfűn, Túrkevén. Ezeknek a településeknek a középiskolái a továbbiakban még inkább számolhatnak létszámcsökkenéssel. Az érettségizettek száma az táblázat 2. oszlopa szerint a tárgyalt tanéveket megelőző tanévekben még emelkedett. Egyes esetekben - pl. Jászárokszálláson azonban már csökkenés volt az érettségizettek számában. Az táblázat a felnőttoktatás résztvevőiről is számot ad. A jelentős növekedés azonban nem valószerű, mert a 2007/2008-as adat egy szolnoki központtal működő országos hálózatú intézmény adatait is tartalmazza. A középiskolai felnőttoktatásban érettségi vizsgát tevők száma a 2006/2007-es tanévig még emelkedett. Az táblázat azt is mutatja, hogy az utóbbi két tanévben már erőteljesen csökkent a középiskolás kollégisták száma. Több vidéki intézmény kihasználatlansági gondokkal küzd. Megállapítható, hogy a Megyei Közoktatási Közalapítvány szerény támogatásán túl alig Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv ( )

12 történt változás a komfortosságuk fokozása érdekében. A középiskolásoknak jelenleg már csak alig 11%-a kollégista. Az táblázat szerint megfigyelhető, hogy csökkent a naponta bejáró tanulók száma és aránya is. Szakiskolák A szakiskolák főbb adatait az számú táblázatok tartalmazzák. Az táblázat alapján a szakiskolai feladat-ellátási helyek és a szakiskolai tanulók száma is nőtt, az egy feladat-ellátási helyre jutó tanulók száma azonban csökkent. Az osztályok, az osztálytermek mutatóinál a középiskolai részben már taglalt anomáliákkal szintén találkozhatunk. Itt azonban ez nagy ellentmondásokat, torzulásokat nem okoz, mert kevés a szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők száma. A tanulók számának növekedésével arányosan növekedett a tanulócsoportok és az osztálytermek száma. Ez utóbbi azonban még mindig kevesebb a tanulócsoportok számánál. A főfoglalkozású pedagógusok száma jelentősen nem változott. Az említett változások eredményeként az egy osztályra és az egy osztályteremre jutó tanulók száma csökkent, az egy pedagógusra jutó tanulók száma viszont nőtt. Az táblázat 9. évfolyamra vonatkozó adatai azt jelzik, hogy a szakiskolák az utóbbi négy tanévben már csak stagnáló beiskolázást tudtak elérni. A szakmai vizsgát tett tanulók száma iskolánként nagy ingadozásokat mutatott, összességében 2373 és 2644 között volt. A szakiskolai felnőttoktatás a megyében csekély, a létszám egyetlen tanévben sem érte el a 200-at. Ilyen képzés Jászberényben és Szolnokon van. A szakiskolások között is ugyanolyan arányban vannak kollégisták, mint a középiskolások között. A szakiskolás bejárók számáról csak a 2007/2008-as tanévről vannak adataink. Közöttük jóval több, mintegy 46% a bejáró. Az táblázat tartalmazza a három iskolatípus tanulóinak arányát. A szakiskolák és a gimnáziumok részaránya mintegy 1% ponttal nőtt a szakközépiskolák rovására. Ezzel együtt a megyében továbbra is szakközépiskolákba járnak a legtöbben. Ezek az arányok középiskolaszékhelyenként és kistérségenként is lényegesen eltérnek egymástól is és az átlagtól is. Gyógypedagógiai képzés Az táblázat szerint szegregált gyógypedagógiai óvodáztatásban a 2004/ /2007-es tanévekben 29 helyen mintegy gyermek vett részt. A 2007/2008-as tanév esetében csak az integráltan neveltekkel együttes adataink vannak. Így gyógypedagógiai óvodáztatásban a 2007/2008-as tanévben 221 gyermek részesült. Ez az összes óvodáztatott gyermek 1,6%-a. A 2007/2008-as tanév adatai alapján az általános iskolákban folyó gyógypedagógiai oktatás a megyében összesen 4495 tanulót érint, ami az általános iskolások 12,8%-a. Nagy a különbség a gyógypedagógiai óvodáztatás és az általános iskolai képzés között. Kistérségenként is jelentősek a különbségek az általános iskolai gyógypedagógiai képzések között. Míg a Jászságban ez a mutató csak 10,2%-os, addig a Kunszentmártoni kistérségben 16,4%-os, a Törökszentmiklósi kistérségben pedig 15,4%-os. Településenként még szélsőségesebbek az eltérések - pl. Cibakháza 2,5%; Tiszabura 35,9%. A szakiskolákban még az általános iskolákénál is nagyobb a gyógypedagógiai képzésben résztvevők aránya (13,5%). A gyógypedagógiai képzésre szoruló gyermekek elsősorban a szakiskolákba, de elsősorban a speciális szakiskolákba jutnak el. A Kunszentmártoni kistérségben a gyógypedagógiai képzést folytató megyei intézmény miatt igen magas ez az arány (28,4%). Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv ( )

13 A középiskolákban már jóval mérsékeltebb nagyságrendű ez a mutató (1,5%). Kenderesen a legmagasabb ez az adat (5,9%), de Szolnokon is 2,3%. Diákotthonok, kollégiumok Az táblázat a diákotthonok, kollégiumok 2007/2008-as tanévi főbb adatait tartalmazza. A kollégiumokban 2982 tanuló lakik. Közülük 319-en általános iskolai, 2663-an középiskolai kollégiumi nevelésben részesülnek. A feladat-ellátási helyek száma 6 illetve 28, összesen 34. Egy feladat-ellátási helyre átlagosan 88 kollégista jut. A diákotthonok szerepe fontos a tanulás segítésében, a tehetséggondozásban. Az itt lakók 9,3%-a gyógypedagógiai oktatásban vesz részt. A diákotthonokban, kollégiumokban 173 pedagógus dolgozik. Egy főfoglalkozású pedagógusra átlagosan 17 kollégista jut, de ebben intézményenként lényeges különbségek vannak. A közoktatás egyéb adatai a 2007/2008-as tanévben Az táblázat első számoszlopa településenként tartalmazza a képzésben résztvevőket. Ezekből az adatokból következtethetünk az iskolavárosokra, azokra a településekre, amelyek a legnagyobb tömegeket képzik jelenleg Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Ilyen mindenek előtt Szolnok (20076 tanuló), de nagy a képzési hatóköre Jászberénynek (6495), Törökszentmiklósnak (4579), Karcagnak (4259), Mezőtúrnak (3469), Tiszafürednek (3354), Kisújszállásnak 3036) is. A lakosság számához viszonyítva jelentős a képzési szerepe Jászapátinak (2439) és Kunhegyesnek (2413) is. A Szolnoki kistérségen kívül a Jászságban (15047) és a Karcagi kistérségben (9530) van a legtöbb képzésben résztvevő. Az táblázat második számoszlopa településenként, kistérségenként tartalmazza a bejáró tanulók számát. Összességében a megyében minden ötödik diák bejáró. Természetes, hogy az iskolavárosokba utazik a legtöbb bejáró is (Szolnok 5873, Jászberény 2044, Tiszafüred 882, Törökszentmiklós 784, Jászapáti 671, Kisújszállás 670, Kunhegyes 651). Szászberken 51,4%, Berekfürdőn pedig 42,8% a bejáró tanulók aránya. A Szolnoki és a Tiszafüredi kistérségben lévő iskolákba utaznak a legtöbben. A táblázat szerint még mindig vannak a megyében főként a gyógypedagógiai nevelés területén - összevont osztályban tanulók (0,9%). Az táblázat több oszlopa jelzi a problémás és a hátrányos helyzetű tanulók számát. Összességében a képzésben résztvevők 6,1%-a sajátos nevelési igényű, 1,1%-a tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzd, 2,3%-a évfolyamismétlő, 31,8%-a hátrányos, 11,6%-a halmozottan hátrányos helyzetű. Tiszabőn a tanulók 93,9%-a halmozottan hátrányos helyzetű. Az idegen nyelv tanulás főbb adatai a 2007/2008-as tanévben Az idegen nyelvet tanulók adatait az táblázat foglalja össze. A legtöbben csak egy idegen nyelvet tanulnak (55,5%). Két idegen nyelvet sajátít el a tanulók 10,7%-a. E tekintetben a városok és a községek között nagyok, a kistérségek között mérsékeltebbek a különbségek. (Kunszentmártoni kistérségben 47,3%, a Szolnoki kistérségben 60,2% az egy idegen nyelvet tanulók aránya.) Két idegen nyelvet legtöbben Szolnokon (15,7%) és a Mezőtúri kistérségben (14,3%), legkevesebben a Kunszentmártoni kistérségben (6,4%) és Szolnok környékén (6,5%) tanulnak. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv ( )

14 Az élve születések számának alakulásából adódó következtetések Az egyes években élve születettek számából az adott intézménytípus korcsoportjainak figyelembevételével megbecsülhető az intézménytípus létszáma. Ebből arányos következtetéssel kiszámítható a várható tanulói létszám. Ez a módszer a várható óvodai és általános iskolai valamint a közép- és szakiskolai 9., 13., 14. és 15. évfolyamok gyermeklétszámának becslésére is alkalmas. Ez a számításmód az arányosítással - azt is figyelembe veszi, hogy egy-egy településen nem kizárólag a születések száma határozza meg az óvodai, az általános-, a középiskolai létszámokat. Ha viszont egy-egy ilyen település iskoláztatási politikája, vonzáskörzete lényegesen megváltozik, akkor ezek a számok már nem reálisak. Óvodák Az óvodák esetében a hétéves korukig óvodában maradókra tekintettel 3,4 korcsoporttal számoltunk. A tervezésnél a 2007/2008-as tanévre kialakult intézményszerkezet fennmaradását tételeztük fel. Ez azt jelenti pl., hogy egy négy-településes óvoda központi óvodájának településénél számoltuk el a tagóvodák településein született gyermekeket is. Az eredmények településenkénti, kistérségi bontásban és megyei összesítésben az táblázatban találhatók. Sajnos csak 2006-ig álltak rendelkezésünkre az élve születési adatok, így megalapozottan csak két tanévre tudtunk előreszámolni. Prognosztizálható azonban, hogy az ezt követő néhány évben nem várható már további gyermek-létszám csökkenés. Az táblázat alapján kiszámítható, hogy a két következő tanévben a legnagyobb csökkenés még a Karcagi kistérségben és Szolnok környékén várható. Szolnokon pedig már bizonyos emelkedés mutatkozik. Általános iskolák Az általános iskolák esetében 8 korcsoporttal számoltunk. A tervezésnél itt is a 2007/2008-as tanévre kialakult intézményszerkezetet vettük alapul. Az eredmények településenkénti, kistérségi bontásban és megyei összesítésben az táblázatban találhatók. A prognózist a rendelkezésünkre álló adatok birtokában a 2012/13-as tanévig lehetett elvégezni. A várható adatok alapján a következő öt tanévben még az általános iskolások számának közel 8,8%-os csökkenésével kell számolnunk. A városokban várható a nagyobb arányú csökkenés. A legkisebb létszámcsökkenés a Mezőtúri kistérségben és a Jászságban, a legnagyobb pedig a Karcagi és a Kunszentmártoni kistérségben (több, mint 12%) várható. A számítások kevésbé megbízhatóak, mint az óvodaiak, mert már távolabb vagyunk a születési időponttól. Itt is elmondható, amennyiben egy-egy térség iskoláztatási politikája, vonzáskörzete megváltozik, az eredmények már kevésbé lesznek pontosak A 9. évfolyamos tanulók számának az alakulása A 9. évfolyamos tanulók számának alakulását az táblázat tartalmazza településenként, kistérségenként és megyei összesítésben. Ezek az adatok arra is felhasználhatók, hogy a további tanévek várható 9. évfolyamos tanulói létszámát a 2013/14-es tanévig megbecsüljük. E számítások eredményét az táblázat tünteti fel. Az eredmény Szolnok esetében jelentős csökkenést mutat. Várható tehát, hogy a valóság ennél Szolnok esetében majd magasabb adatokat hoz, a többi település esetében pedig inkább alacsonyabbakat. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv ( )

15 Ezt a módszert alkalmaztuk a szakképzési (13-15.) évfolyamok adott időszaki létszám prognózisának az elkészítésére is ( táblázat) Beiskolázási létszámterv A várható közép- illetve szakiskolába belépő tanuló-létszámok alapján a 2007/2008-as tanévi évfolyamonkénti és a településenkénti évfolyam-ismétlési, valamint a várható tanévi szakképzési létszám-adatokból minden középfokú iskolai székhelyre kiszámítottuk a teljes évfolyamos középfokú tanulói létszámokat. A végeredményt az táblázat tartalmazza. Az adatok kistérségekre is összesítve vannak, a megyei adat ezek végső összegeként adódik. A táblázat nem tartalmazza a 6-8 évfolyamos gimnáziumok 5-8. évfolyamainak adatait. A táblázat szerint a prognosztizált időszakban, a 2008/2009-es tanév után indul meg a középfokú iskolás tanulólétszám folyamatos csökkenése. A csökkenés az ezt követő 5 tanév alatt több mint 14%-os lesz. Így a legnagyobb arányú csökkenés a középfokú iskolák esetében várható. A beiskolázást illetően a 2006/2007. tanévi középiskola 2/3, a szakiskola 1/3 aránya várható, miközben, a gimnazisták és a szakiskolások beiskolázási aránya egyaránt emelkedik ( táblázat). Az közötti élve-születési adatokat és a 2004/5-2013/14-es tanévek óvodai, általános iskolai, középfokú iskolai tényleges és várható tanulólétszámait az ábrák foglalják össze. Az ábra az egyes iskolatípusok nappali tagozatos tanulói létszámának a csökkenését fejezi ki a 2007/2008-as tanév megfelelő tanulói létszám százalékában, a változást kistérségenként az ábrák mutatják be Felelősségek és feladatmegosztás a közoktatás közszolgáltatásban Az önkormányzati, a közoktatási törvény és azok végrehajtási rendeleteinek megfelelően a községi, a városi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy az etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és általános iskolai neveléséről-oktatásáról, továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásáról, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. A megyei önkormányzat abban az esetben köteles gondoskodni a kollégiumi, a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásról, a középiskolai és a szakiskolai ellátásról, a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátásáról, a felnőttoktatásról, az alapfokú művészetoktatásról, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról, a gyógytestnevelésről, amennyiben az ellátást a községi, városi önkormányzat nem vállalja, vagy ha a feladat ellátása a megye területén nem megoldott. A megyei önkormányzat köteles gondoskodni az általános iskolát követően a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges beiskolázás biztosításáról, a középiskolai és a szakiskolai felvételekkel kapcsolatos tájékoztatásról, a pedagógiai szakmai szolgáltatásról, a gyermeküdülőben, az egészségügyi, vagy rehabilitációs intézményben tartós gyógykezelés alatt lévő tanulók oktatásáról, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásáról, a képzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételekről. További kötelező feladata a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv ( )

16 gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés, gondozás megszervezése, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, a konduktív pedagógiai ellátás. A megye közoktatása a fenntartói feladatok tekintetében változatos képet mutat. A közoktatási feladatok ellátása önálló, összevont, vagy társult intézmények fenntartásával, működtetésével valósul meg. Az intézmények többségét önkormányzatok tartják fenn, kevés az állami fenntartású közoktatási intézmény a megyében és egyre több a nem önkormányzati, nem állami intézmények száma, melyekről a 4. pontban olvashatunk. Az utóbbi időben a megyében több önkormányzat összefogásával társulási formában működtetik az óvodai intézményeket, illetve az általános iskolákat. A szakképzés koordinálására 15 önkormányzat együttműködésével szakképzés-szervezési társulás jött létre. Intézményfenntartói feladatokat látnak el a helyi önkormányzatok, helyi önkormányzati társulások, a katolikus és a református egyházak, alapítványok, közhasznú társaságok, egyesületek és magánszemélyek. A legfontosabb fenntartói feladatok között szerepel a közoktatási intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése, alapdokumentumai elfogadása, vezetőjének megbízása, felmentése. A fenntartó megállapítja az intézmény nevét, meghatározza annak tevékenységi körét, költségvetését. Ellenőrzi az intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát. Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat a legnagyobb intézményfenntartó. A közoktatásra a kétszintű (ágazati és fenntartói) irányítás a jellemző. A középszintű irányítás - a megyei önkormányzatok és hivatalaik igyekezete és jobbító szándéka ellenére - sem megoldott. A megyei önkormányzat és hivatala közvetett módon, elsősorban koordinatív jelleggel jelentős tevékenységet végez a közoktatás hiányzó középszintjének pótlására. A megyei önkormányzat térségi feladatait tekintve kiemelt jelentőséggel bír. Szerepköre a megyei közoktatás-feladatellátásban meghatározó, a középfokú iskoláztatás, a kollégiumi, a gyógypedagógiai, pedagógiai szakmai és a szakszolgálati ellátás területén jelentős. Az etnikai kisebbségi oktatás kötelező feladatát a JNSZ Megyei Sipos Orbán Szakképző Iskola és Kollégium által látja el. A települési önkormányzatok, az önkormányzati intézményfenntartó-társulások, a többcélú kistérségi társulások elkészítették közoktatási intézkedési tervüket. Kötelező felülvizsgálatuk - a közoktatást érintő változások függvényében, a megyei fejlesztési tervre alapozva nagyobbrészt megtörtént, illetve folyamatosan történik. A regionális együttműködés keretében a társ- és szomszédos megyékkel egyeztetések szükségesek a szakképzési kínálat egyenletesebb területi hozzáférhetőségének biztosításában, a középfokú beiskolázásban, illetve a pedagógiai szak-és szakmai szolgáltatások ellátásában. Az Észak-alföldi régió három megyéjének együttműködését az iskolarendszerű szakképzés és a sajátos nevelési igényű tanulók ellátása terén szorgalmazni kell. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a 32/2007. (II.22.) sz. határozatával fogadta el Szolnok Megyei Jogú Város közötti időszakra szóló Közoktatási Önkormányzati Intézkedési Tervét. A mellékletek 1.4. táblázatai megmutatják, hogy az egyes önkormányzatok milyen módon tesznek eleget a közoktatással összefüggő feladat-ellátási kötelezettségüknek, továbbá az Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv ( )

17 egyes településeken állandó lakhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek/tanulók hol vehetik igénybe az egyes közoktatási közszolgáltatásokat Az önkormányzatok együttműködésének alapelvei A települési önkormányzatok a közoktatási feladatellátás megszervezésében elsődleges feladatuknak tekintik a jogszerűség és a szakszerűség érvényesülését. Az együttműködő önkormányzatok elősegítik a közoktatás közös feladatainak célszerű, gazdaságos és hatékony megvalósulását. Keresik a közös pályázat lehetőségeit, s arra törekszenek, hogy abban teherviselő képességeik mértékében vegyenek részt. Az önkormányzatok döntéseiket egymás érdekei, településeik gazdasági ereje, s a rendelkezésre álló források figyelembevételével hozzák meg. Az együttműködéseknek a települések adottságaitól, helyzetétől függően lehetővé kell tenni a közoktatási szolgáltatások teljes körű elérhetőségét oly módon, hogy az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés-oktatás a gyermekek, a szülők érdekein és szakmai szempontokon alapuló racionalitás szerint valósuljon meg. Az önkormányzatok sajátosságainak megfelelő együttműködési, társulási szervezeti formák kidolgozása szükséges. A vállalt feladatellátás álljon összhangban a megyei Fejlesztési tervvel. A feltételek oly módon való megteremtése szükséges, hogy a kistelepüléseken legyen helyben biztosított az óvodáztatás, valamint az 1 4. évfolyamos tanulók megfelelő színvonalú nevelése-oktatása. Összehangolt tervezéssel, feladatellátással, közös alapok létrehozásával, az állami és uniós források elnyerését segítő programok kidolgozásával, közoktatási információs szolgálat működtetésével kell megteremteni a szakmai együttműködést. Pályázati források bevonásával javítani szükséges a megye közoktatási intézményrendszerét, különösen a fogyatékkal és hátrányokkal élő tanulók nevelését-oktatását szolgáló feltételeket. Az önkormányzatok intézkedési, a kistérségek fejlesztési terveiben meg kell határozni azokat az irányokat, elveket, amelyek a partneri együttműködésen alapuló közoktatási feladat ellátását biztosítják. Az intézményrendszer átjárhatóságának biztosítékai és feltételei A jogszabályi rendelkezések alapján meg kell teremteni a közoktatási intézményrendszer átjárhatóságát, a rendszer elemeinek vertikális és horizontális egymásra épülését. A közoktatási törvény szerint, a Nemzeti alaptantervre épülő helyi tanterveknek biztosítaniuk kell a tanulók iskolaváltását, átvételét, szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel. Az intézmények fenntartóinak, nevelési-oktatási intézményeknek a pedagógiai programok jóváhagyása és elfogadása e fontos követelmény teljesülével történhet. A pedagógiai programok sokfélesége minden egyes iskolaváltás esetében szükségessé teszi a helyi tantervek vizsgálatát, a tanuló nevelését-oktatását átadó és átvevő iskola együttműködését. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv ( )

18 Minden iskola pedagógai programjában meg kell határozni azokat az elemeket követelményeket, amelyek az iskolaváltáshoz elengedhetetlenül fontosak. Rögzíteni kell. hogy az átjárhatóság biztosítása jelent-e, s ha igen, akkor milyen pedagógiai külön feladatokat az átvevő iskola nevelőtestülete számára Az esélyegyenlőség biztosítása és az egyenlő bánásmód Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény a közoktatási intézmények esetében mind a foglalkoztatottak, mind a gyermekek, tanulók esetében megjelöli a teendőket. Az esélyegyenlőség előmozdítása az Alkotmány 54.. (1) bekezdése, valamint a 70/A. -a alapján elsősorban állami kötelezettség, ugyanakkor a munkahelyi, a nevelési-oktatási, a szabadidő tevékenységek helyzeteiben jelenik meg. Az 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató költségvetési szervek esélyegyenlőségi tervet készítettek, ami meghatározza legfontosabb feladataikat a hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, az előnyben részesítés a foglalkoztatás megvalósulása, a szociális biztonság és az egészségügyi ellátás területén. A közoktatásról szóló évi LXXIX. tv. 89/A.. (5) bekezdése az intézmények számára előírja az esélyegyenlőségi terv készítését. A megyei közgyűlés külön dokumentumban fogalmazza meg esélyegyenlőségi tervét. A közoktatási intézményekben az alábbi területeken jelenik meg az egyenlő bánásmód követelménye: Az óvodáztatás, tanulói jogviszony létesítése, felvételi kérelem elbírálása a felvételi eljárás során. A követelmények megállapítása, megfelelősége, a képzésbe bevont képességeihez, alkalmasságához igazított speciális követelmények támasztása, egyéni tanrenddel egyéni haladási ütem biztosítása. A teljesítmény értékelése. A szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása, különös tekintettel a kollégiumia napközis ellátásra, az étkezésre, a taneszközökre, a szabadidős-, a hátránykompenzálóés a tehetségfejlesztő foglalkozásokra. Egyenlő hozzáférés biztosítása a szociális, a kulturális, a képzésbeli hátrányok csökkentését lehetővé tevő fejlesztésekhez, a szakszolgálati ellátásokhoz, az integrált képzési rendszerhez, a munkaerőpiac elvárásaihoz igazodó szakképesítések megszerzéséhez. Az esélyteremtés gátjai a jelen helyzetben: Nyelvi hátrányok, hiányos szókincs, korlátozott kódhasználat. Lakhatási körülmények, tárgyi kultúra hiányosságai következtében az otthoni tanulás feltételei nem adottak. Külső motiváció hiánya. (A szegény családok jelenlegi élethelyzetéből, kudarc átéléseikből adódóan alacsonyak, illetve a tanuló iskolai sikerei nem alakítják ki a jelentős és tartós motivációt.) A családi nevelés hiányossága következtében szabály és normarendszer nem alakul ki, illetve kevésbé érett, ezzel egyidejűleg hiányos a stabil szabály- és normakövetés. Ezért Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv ( )

19 gyakoribbak a magatartási problémák, amelyek másodlagosan tanulási nehézséget okoznak, csökkentik az eredményes munkát. Kistelepüléseken a nehézsorsú gyermekek magas aránya miatt hiányzik a társak ösztönző hatása, a csoportnyomás a lefelé nivellálódást erősíti. Hiányos a szülői minta, kevés az otthoni támogatás, a segítés és a számonkérés a gyermek, a fiatal felé. A közoktatás csak a többi alrendszerrel együtt képes érdemi hatást elérni. A társadalmi munkamegosztásban betöltött szerep, a lakhatási, a szociális, az egészségügyi körülmények javítása, a felnőttek esélynövelése nélkül az oktatási esélyteremtés kevésbé hatékony. Az iskolákban tanító pedagógusok többsége kevésbé felkészült az eltérő kultúrájú, motiváltságú, speciális nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók fejlesztésére. Az integráció, inklúzió módszertana folyamatosan alakulóban van és épül be a pedagógusok módszertani kultúrájába. Az egyenlő bánásmód a speciális állapotnak megfelelő ellátást jelenti. A megyei szegregált intézményekben a legtöbb hátrány esetében biztosított az ott élők állapotának legmegfelelőbb bánásmód. Bizonyos hátrányok, fogyatékosságok esetében a társadalmi integrációt leginkább a szegregált, ugyanakkor viszont speciális, egyedi feltételeket biztosító intézményekben lehet megvalósítani. Törekedni kell az intézmények nyitottságának növelésére, külső kapcsolataik gazdagítására ahhoz, hogy a tágabb környezet is integráló legyen. A tanulási zavarral küzdő gyermekek nevelése, oktatása a megyében megoldott. Az iskolák fogadják a tanulásban akadályozott, együttnevelhető gyermekeket, fiatalokat. Az integráció előtérbe kerülését megelőzően több települési önkormányzat is felvállalta a tanulásban akadályozottak tagozatának, osztályainak megszervezését. A vizsgálati módszerek fejlődése, a protokollok megváltozása, az esélyteremtésre való törekvés következtében közöttük is nő az integrálhatóak száma. A szegregált intézmények létszámgondokkal küzdenek. Nem megoldott a korai fejlesztés és a fejlesztő felkészítés intézményi ellátása. Jelenleg mindkét csoport ellátása utazótanári hálózat segítségével otthonukban történik. A megvalósuló fejlesztések helyszínei az alábbi intézmények: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kádas György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon, Kisújszállás Gólyafészek Otthon Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fogyatékosok Otthona Karcag Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Pedagógiai Szakszolgálat és Gyermekotthon, Tiszaföldvár-Homok A fejlesztő felkészítés heti 20 órában szeptember 1-től fejlesztő iskolai foglalkoztatás keretében is történhet. Két intézményben a Gólyafészek Otthon -ban Karcagon és a jászberényi Maci Óvodában már most is folyik a halmozottan hátrányos gyermekek ellátása. A fejlesztő felkészítés óraszámánál lényegesen magasabb óraszámú ellátást kell megszervezni minden olyan esetben, amikor a gyermek/fiatal állapota ezt lehetővé teszi, csökkentve ezáltal a fejlesztő felkészítés otthonában történő megvalósulását. Az elmúlt években jelentősen növekedett az autizmus spektrumzavarral diagnosztizált gyermekek száma. Ebbe a diagnosztikai kategóriába igen eltérő esetek tartoznak pl. a jó intellektusú, integrálható, a többségi iskolába járó, bár extrém megnyilvánulásai miatt egyszemélyes segítőt igényelő tanulók is. A halmozottan hátrányos autista, fejlesztő iskolai Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv ( )

20 vagy otthonában való fejlesztő felkészítésben részesülhet. A két végpont között igen széles skálán mozgó gyermekek, fiatalok elhelyezése oktatása, képzése a megyében nem megoldott. Szükséges lenne napi ellátást, illetve benntlakásos elhelyezést biztosítani, ennek az egyre növekvő populációnak. A megyében nem megoldott a súlyos magatartási, beilleszkedési zavarral, hyperkinetikus szindrómával küzdő gyermekek elhelyezése. Általában jó intellektussal rendelkeznek, a többségi iskolában kerülnek elhelyezésre, de a velük való speciális foglalkozás normál osztálylétszám mellett nem megoldható, illetve speciális kompetenciákat - pszichológusi, pszichopedagógusi, szociálpedagógiai - igényel. Ezen gyermekek, tanulók jelenleg Budapesten vagy más megyében, intézményekben tanulnak, vagy magántanulói státuszba kerülnek, ami nehezíti számukra az egyenlő bánásmódot, esélynövelésüket az élethez, a munkaerő piaci aktivitáshoz. A megye közoktatásának fejlesztését elősegítő feladatok az esélyteremtés terén Valamennyi oktatási, nevelési intézmény készítse el esélyegyenlőségi programját, vezetője gondoskodjék a személyi feltételek biztosításáról, valamint nyilvánosságra hozataláról, a partnerek számára hozzáférhetővé tételéről. Az intézményi intézkedési tervek, akciótervek egyeztetése történjen meg a fenntartói, kistérségi akciótervvel. A célok legyenek reálisak és megvalósíthatóak. Fel kell mérni a nem optimális ellátást kapó egyéni hátrányokkal, fogyatékossággal rendelkező gyermekek, tanulók ellátását. Biztosítani kell a korai fejlesztés, autizmus spektrumzavar, súlyos beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő gyermekek, bentlakásos vagy ambuláns, illetve adekvát közoktatási intézményben vagy tagozaton történő ellátásuk feltételeit. Javaslatok az elvégzendő feladatokra: Tanulási sikert biztosító oktatási szolgáltatás. Felhasználni más országok migráns tanulókkal szerzett tapasztalatait. Kevesebb korlát, nagyobb személyes támogatás, külső motivációs tényezők biztosítása valamennyi gyermek/tanuló számára. Erősségekre alapozott képességfejlesztés. A tehetség tág értelmezése. Integrációs programok bővítése nemcsak a tantárgyak területén, hanem minden iskolában kompetencia- területenként fontos, különösen a szociális, a vállalkozói, a közösségi, az állampolgári kompetenciák fejlesztése. Fogyatékkal élők legyenek képesek a szolgáltatás igénybevételére. Fizikai, kulturális akadálymentesítés a közoktatási intézményekben valósuljon meg. Keresni kell azokat a pályázati lehetőségeket, munkavégzést támogató munkaügyi programokat, amelyek a szülőket szólítják meg, a családok esélyeit növelik. Autisták ellátásának bővítése. Beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő gyermekek iskoláztatása adekvát intézményekben. Iskolaotthonos oktatás bővítése. Családokkal való foglalkozás, az életmód, a nevelés, a munka területein. Olyan intézményi programok, amelyek a fiatalt és szülőt egyszerre szólítják meg. (Életvezetés, egészség kérdése, eszközök használata, ügyintézés, stb.) A fiatal identitása az őt befogadó, elfogadó közeggel együtt változtatható csak meg. Kötődés megtartása, etnikai identitás. Egyéni segítő, mentor kijelölése a tanulók mellé. Roma segítők, asszisztencia gyermekfelügyelők bevonása az oktatási intézményekbe. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv ( )

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés Ecsegfalva Község Önkormányzat 010. május 31-én tartandó Képviselő-testületi ülésére Tárgy: A 011/01. tanévben indítható iskolai osztályok, valamint napközis csoportok számának meghatározása

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88., 90. és 92. -a, valamint a közoktatásról

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 18-i ülése 18. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 18-i ülése 18. sz. napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. szeptember 18-i ülése 18. sz. napirendi pontja Javaslat közoktatási feladatellátási megállapodások megkötésére Előadó: dr. Puskás Imre,

Részletesebben

1. Az intézmény neve: Ságújfalu Körzeti Általános és Alapfokú Művészeti. 2. Az intézmény székhelye: 3162 Ságújfalu, Kossuth út 134.

1. Az intézmény neve: Ságújfalu Körzeti Általános és Alapfokú Művészeti. 2. Az intézmény székhelye: 3162 Ságújfalu, Kossuth út 134. Ságújfalu és Kishartyán Községek Önkormányzatainak Képviselő-testületei az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv., valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján, az általuk alapított

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2007. augusztus 07- i rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2007. augusztus 07- i rendkívüli ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. augusztus 07- i rendkívüli ülésére Tárgy: A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola, valamint a Benedek Elek Napköziotthonos

Részletesebben

Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv

Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2008 1. A dokumentum jogszabályi háttere A Magyar Köztársaság Alkotmánya 4. (1) bek., 70/a. A közoktatásról szóló

Részletesebben

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO. 1204/2007. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 Összeállította:

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 42581/2010. Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel.: (32) 312-570; (32) 417-255 Tájékoztató a 2010/2011-es nevelési

Részletesebben

Kivonat Fegyvernek Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete 2012. március 29-i ülésének jegyzőkönyvéből:

Kivonat Fegyvernek Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete 2012. március 29-i ülésének jegyzőkönyvéből: Kivonat Fegyvernek Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete 2012. március 29-i ülésének jegyzőkönyvéből: 48/2012.(III.29.) sz. önkormányzati határozat: A Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki:

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 47. sz. melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 1. Költségvetési szerv neve: Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2006. szeptemberi ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2006. szeptemberi ülésére ELŐTERJESZTÉS a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2006. szeptemberi ülésére Tárgy: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Előkészítő Szakiskolája, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (Kiskunhalas)

Részletesebben

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe:

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe: A L A P Í T Ó O K I R A T A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a Karacs Ferenc Gimnázium,

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása 44 Támogatási jogcím Fajlagos Mennyiségi egység Mutató A Rendelet 1.sz. melléklete Ft Számított összeg 1. a (1)Lakosságszám szerint 1 57 fő 1649 32 16 3 2. Körzeti igazgatás 2. aokmányirodák működése és

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s a Közgyűlés 2006.szeptemberi ülésére

E l ő t e r j e s z t é s a Közgyűlés 2006.szeptemberi ülésére Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Alelnöke 8885/2006. E l ő t e r j e s z t é s a Közgyűlés 2006.szeptemberi ülésére Tárgy: BKMÖ Kecskeméti Közoktatási, Szakszolgálati és Gyermekvédelmi Intézménye (Kecskemét)

Részletesebben

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyer év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti

Részletesebben

A szakszolgálati ellátás aktuális kérdései a jogszabályváltozás után

A szakszolgálati ellátás aktuális kérdései a jogszabályváltozás után A szakszolgálati ellátás aktuális kérdései a jogszabályváltozás után Szatmáriné Mályi Nóra 2010.11.13. Logopédia Feladata: (Kt. 36.) a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvikommunikációs zavarok javítása,

Részletesebben

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt 2004-2011. Csibi Enikő szakszolgálati igazgatóhelyettes 2011.12.12 Változó törvényesség, állandó szakmaiság! Rövid történeti

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő testületének. 2012. március 26 i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő testületének. 2012. március 26 i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő testületének 2012. március 26 i ülésére Tárgy: A 2012/2013 as tanévben indítható tanulócsoportok számának meghatározása a Reguly Antal Általános Iskola

Részletesebben

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT Nyilvántartási szám: K/31205/2/2009/II. MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a 198 /1993. (II. 9.) sz. határozatával

Részletesebben

Alapító okirat szerinti férőhely. Új beiratkozók száma

Alapító okirat szerinti férőhely. Új beiratkozók száma Szentes Város Alpolgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: P-152/2012 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szentes Tárgy: A 2012/2013. nevelési, ill.

Részletesebben

Előterjesztés. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről

Előterjesztés. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről 9953-13/2013 Előterjesztés a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről Tisztelt Közgyűlés! A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Részletesebben

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T M Ó D O S Í T Ó O K I R A T /2012. (10. 25.) sz. határozat 5. melléklete Dunakeszi Oktatási Központ 2120 Dunakeszi, Táncsics u. 4. Dunakeszi Város Képviselő-testülete jóváhagyta a Dunakeszi Oktatási Központ

Részletesebben

Gróf Esterházy Móric Általános Iskola Alapító Okirata a 2012. június 30-i hatályú VI. számú módosítással egységes szerkezetben

Gróf Esterházy Móric Általános Iskola Alapító Okirata a 2012. június 30-i hatályú VI. számú módosítással egységes szerkezetben Gróf Esterházy Móric Általános Iskola Alapító Okirata a 2012. június 30-i hatályú VI. számú módosítással egységes szerkezetben 1. A költségvetési szerv neve: Gróf Esterházy Móric Általános Iskola 1.1.

Részletesebben

FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS

FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KESZTHELY Módosításokkal egységes szerkezeíbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRAT Eredeti alapító okirat kelte: 1991.07.11. 1992.06.18. 1994.06.03. 1997.09.01.

Részletesebben

Szivárvány Óvoda Alapító okirata

Szivárvány Óvoda Alapító okirata Szivárvány Óvoda Alapító okirata - egységes szerkezetben a módosításokkal - Magyargéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Sóshartyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Az önkormányzatok szerepe a közoktatásban Önkormányzat, mint a közoktatási feladatellátás címzettje I.

Az önkormányzatok szerepe a közoktatásban Önkormányzat, mint a közoktatási feladatellátás címzettje I. Az önkormányzatok szerepe a közoktatásban Önkormányzat, mint a közoktatási feladatellátás címzettje I. A helyi önkormányzatok közoktatási feladat-ellátási kötelezettségüket az alábbiak szerint láthatják

Részletesebben

1. számú intézményi adatlap

1. számú intézményi adatlap 1. számú intézményi adatlap 1. Intézményi alapadatok OM azonosító: Intézmény neve, címe: Fenntartó neve, címe: Főállású pedagógusok : Az intézménybe járó óvodás gyermekek Sajátos nevelési igényű (SNI)

Részletesebben

Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 2. Tel.: 78/414-014 e-mail: kistersegkkoros@emitelnet.hu

Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 2. Tel.: 78/414-014 e-mail: kistersegkkoros@emitelnet.hu Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 2. Tel.: 78/414-014 e-mail: kistersegkkoros@emitelnet.hu 152-4./2007. Kivonat A Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 2007. december 5-én

Részletesebben

Önkormányzatának Közlönye

Önkormányzatának Közlönye 2009. március 31. XIX. Évfolyam 3. szám HEVES MEGYE Önkormányzatának Közlönye I. Közgyűlési határozatok 2 II. Hirdetmények 2 2 I. Közgyűlési határozatok A határozatok megtekinthetőek a www.hevesmegye.hu

Részletesebben

K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2009. november 27-i ülésének jegyzőkönyvéből

K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2009. november 27-i ülésének jegyzőkönyvéből Szám: 2-7/2009. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2009. november 27-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 98/2009. (XI. 27.) közgyűlési határozata intézményi alapító okiratok

Részletesebben

Alapító Okiratot módosító okirat 2

Alapító Okiratot módosító okirat 2 Alapító Okiratot módosító okirat 2 Kippkopp Óvoda és Bölcsőde, Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. december 13. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló

Részletesebben

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi

Részletesebben

köznevelési intézmények alapító okiratának módosítására

köznevelési intézmények alapító okiratának módosítására Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. E L Ő T E R J E S Z T É S köznevelési intézmények alapító okiratának módosítására Tisztelt Képviselő-testület! 2012. szeptember 1. napján

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

ZALAMEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓ HATÁROZAT. A Zala Megyei Kormányhivatal által Z0/9/2011. számon nyilvántartásba vett Szociális Missziótársulat

ZALAMEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓ HATÁROZAT. A Zala Megyei Kormányhivatal által Z0/9/2011. számon nyilvántartásba vett Szociális Missziótársulat ZALAMEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓ Ügyiratszám: ZAB/090/173-5/2014. Tárgy: működési engedély módosítása Ügyintéző: Baloghné Erdei Margit Telefon: (92) 507-788 HATÁROZAT A Zala Megyei Kormányhivatal által

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK TÁMOP-3.1.10-11/1-2012-0001 Helyi oktatásirányítás fejlesztése TÁMOP 3.1.10. HELYI OKTATÁSIRÁNYÍTÁS FEJLESZTÉSE PROJEKT

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 46483/2010. J a v a s l a t a 2011/2012. tanévben indítható középiskolai és szakiskolai osztályok meghatározására

Részletesebben

... napirendi pont. 1.Az intézmény jelenlegi helyzete:

... napirendi pont. 1.Az intézmény jelenlegi helyzete: ... napirendi pont Az Oktatási és Kulturális Bizottság, valamint Dr. Kun András alpolgármester előterjesztése Javaslat A Nevelési Tanácsadó Gyermek és Ifjúságpszichológiai Központ módszerbeli és szerkezeti

Részletesebben

HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján)

HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. sz. melléklet HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. Intézményi adatok OM azonosító: 032842 Intézmény neve: Fenntartó neve: Napköziotthonos Óvoda

Részletesebben

Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 001/1-14/2009. Tárgy: jkv-i kivonat

Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 001/1-14/2009. Tárgy: jkv-i kivonat Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 001/1-14/2009. Tárgy: jkv-i kivonat Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. április 30-i üléséről. Napirend:

Részletesebben

Felülvizsgálva: 2012. március 31.

Felülvizsgálva: 2012. március 31. Felülvizsgálva: 2012. március 31. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék,..,...,.,.,,...,...,...,.,,,.,...,,,.,,,...,...,.,..,..,,,,..,.,.,..,,.,,.,,...,,,,, 2 1. Törvényi háttér,,.,...,...,,...,,,.,...,.,,...,,.,,,.,.,.,.,...,,,,..,...,,,,..,.,,,...

Részletesebben

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 A L A P Í T Ó O K I R A T A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 4. (1) és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 37. (5) alapján Kaposvár Város Önkormányzata

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezet)

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezet) ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezet) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. (5) bekezdésében és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (1), (3) bekezdéseiben

Részletesebben

Mikrotérségi Általános Művelődési Központ Beled Alapító Okirata

Mikrotérségi Általános Művelődési Központ Beled Alapító Okirata Mikrotérségi Általános Művelődési Központ Beled Alapító Okirata Beled Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9.. /4/ bekezdésében foglalt felhatalmazása

Részletesebben

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata képviselő testületének 2012.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67. ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az 1989. évben Budapest VIII. ker. Tanács VB. által létesített (alapított)

Részletesebben

Fajlagos ö Összesen lakos 54 463. Jogcím. M.e. Tény Becsült mutató a b c. fő 54 463 500 fő alatti. 3 település 501-1000 fő lakosú

Fajlagos ö Összesen lakos 54 463. Jogcím. M.e. Tény Becsült mutató a b c. fő 54 463 500 fő alatti. 3 település 501-1000 fő lakosú Fajlagos ö Összesen lakos 54 463 Kistérség adatai település 29 Jogcím M.e. Tény Becsült mutató Sorszám elnevezése a b c 24. 2.2.1. a) Bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás 2.1. Többcélú általános

Részletesebben

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben.

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben. Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottságának Elnöke Szám. 125/2007. Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi,

Részletesebben

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. május 30-án megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből.

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. május 30-án megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. május 30-án megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 85/2013. (V.30.) határozata

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház -

Magyarországi Evangélikus Egyház - Alapító okirata - módosításokkal egybeszerkesztett, a 2011. május 4-én kelt alapító okirat helyébe lép 1 - A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának 9/2011. (02.19.) évi határozatával megalapított

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! 27. NAPIREND: Ügyiratszám: 1 /783-2/ 2011 ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2011. december 9 i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Megállapodás elfogadása a többi gyermekkel,

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata KGF/1352/2/2011. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2), valamint 89. (1) bekezdésében, a közoktatásról

Részletesebben

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 8105 Pétfürdő, Hősök tere 10., Telefon: 88/476-211, fax: 88/476-042 Adószám: 18926631-1-19 OM 100522 E-mail: kolping@kolpingpet.hu TÉRÍTÉSI

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 23.A közoktatás rendszere, a közoktatás igazgatása /Alkotmányos jogok/ Tanszabadság, tanítás szabadsága, tudomány/ tudományos kutatás szabadsága: X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás

Részletesebben

A HATVANI KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUMOT MŰKÖDTETŐ INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS TANÁCSÁNAK ELNÖKÉTŐL

A HATVANI KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUMOT MŰKÖDTETŐ INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS TANÁCSÁNAK ELNÖKÉTŐL A HATVANI KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUMOT MŰKÖDTETŐ INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS TANÁCSÁNAK ELNÖKÉTŐL /2011. Az előkészítésben közreműködött: Kovács János irodavezető Ludányi Brigitta közoktatási

Részletesebben

A nevelési-oktatási intézményekben indítható tanulócsoportok számának meghatározásáról.

A nevelési-oktatási intézményekben indítható tanulócsoportok számának meghatározásáról. MÁTÉSZALKA V Á R O S POLGÁRMESTERÉTŐ L 4701.Mátészalka, Hősök-tere 9. Tel.: (44) 501-358, Fax: (44) 501-360 e-mail:polgarmester@mateszalka.hu Száma: 165/2008. ELŐTERJESZTÉS - a képviselő testülethez- A

Részletesebben

Alapító okirat. Alaptevékenysége: 852010 Alapfokú oktatás

Alapító okirat. Alaptevékenysége: 852010 Alapfokú oktatás Alapító okirat Berhida Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. (1) bekezdés g) pontja, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. -a,

Részletesebben

Alapító okirat - - 5. Tagintézményei: 6. Jogelődjének megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor utca 32.

Alapító okirat - - 5. Tagintézményei: 6. Jogelődjének megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor utca 32. Alapító okirat ának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8..(5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21..(3)

Részletesebben

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 20-án tartandó ülésére. Tisztelt Képviselő-testület!

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 20-án tartandó ülésére. Tisztelt Képviselő-testület! HAJDÚHADHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERÉTŐL 4242 HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember

Részletesebben

Határidő: 2011. július 3. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Imre László megyei főjegyző

Határidő: 2011. július 3. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Imre László megyei főjegyző 116/2011. (VI. 23.) MÖK határozat 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 2/A. (3) bekezdésében és a 93. (1) bekezdésében biztosított jogkörében

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére. Tárgy: Óvodai csoportszám és iskolai osztályszám meghatározás

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére. Tárgy: Óvodai csoportszám és iskolai osztályszám meghatározás ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére Tárgy: Óvodai csoportszám és iskolai osztályszám meghatározás Az előterjesztést készítette: Verosztáné Csorba Mónika Előterjesztő:

Részletesebben

Társulási ülés 2012. december 11. 10. napirend ALAPÍTÓ OKIRAT

Társulási ülés 2012. december 11. 10. napirend ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPÍTÓ OKIRAT A Jászsági Óvodai Intézménynek, mint a Jászsági Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Köznevelési Intézmény jogutód Intézményének a Jászsági Többcélú Társulás Társulási Tanácsa

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A törvény 2012. szeptember 1-jén lép hatályba, de legtöbb intézkedése késleltetve, illetve fokozatosan kerül bevezetésre,

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 7/2006. (II.23.) KGY. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 7/2006. (II.23.) KGY. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 7/2006. (II.23.) KGY r e n d e l e t e a nevelési-oktatási és az alapfokú művészetoktatási intézményekben a tanulók által fizetendő költségtérítésről és tandíjról,

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 6./ Az intézmény székhelye: 7081 Simontornya, Hunyadi utca 15. 7./ Az intézmény alapítója: Simontornya Város Önkormányzata jogelődje

ALAPÍTÓ OKIRAT. 6./ Az intézmény székhelye: 7081 Simontornya, Hunyadi utca 15. 7./ Az intézmény alapítója: Simontornya Város Önkormányzata jogelődje Simontornya Város Önkormányzat Képviselő-testülete, Kisszékely Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Nagyszékely Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Pálfa Község Önkormányzat Képviselő-testülete,

Részletesebben

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös

Részletesebben

Térítési díjak és a tandíj fizetésének szabályozása

Térítési díjak és a tandíj fizetésének szabályozása Térítési díjak és a tandíj fizetésének szabályozása a KHT. által fenntartott intézmények iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzéseinél. 2008. szeptember 1-től érvényes Szeged, 2008. június 15.

Részletesebben

11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat

11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat 11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma (Mohács) alapító okiratának módosítása 1 A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a

Részletesebben

A Decs Tesz- Vesz Óvoda Alapító Okiratának módosítása

A Decs Tesz- Vesz Óvoda Alapító Okiratának módosítása Az előterjesztés száma: 95/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. május 29-én, 18-órakor megtartandó ülésére A Decs Tesz- Vesz

Részletesebben

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár Nézz szembe a valósággal! Elérhető célok A köznevelési rendszer Erőforrásai

Részletesebben

T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT

T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat a rendelkezésére álló dokumentumok alapján az 1891. évben nem megállapítható

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2013. április 25-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2013. április 25-i rendes ülésére 6. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 25-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményekben

Részletesebben

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET! (honlapra) Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása Budapest,

Részletesebben

Előterjesztés. A Benedek Elek Óvoda alapító okiratának módosításáról

Előterjesztés. A Benedek Elek Óvoda alapító okiratának módosításáról Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés A Benedek Elek Óvoda alapító okiratának módosításáról A Magyarország 2013. évi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV törvény tartalmazza az a települési önkormányzatok

Részletesebben

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében térségében a fenntarthatóság jegyében Alapadatok TÁMOP 3.2.13/12/1 Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában című felhívásra beadott pályázat. A pozitív támogatói

Részletesebben

Alapító Okirat. 1. Költségvetési szerv neve: Jakabszállás-Fülöpjakab Általános Művelődési Központ

Alapító Okirat. 1. Költségvetési szerv neve: Jakabszállás-Fülöpjakab Általános Művelődési Központ Alapító Okirat 1. Költségvetési szerv neve: Jakabszállás-Fülöpjakab Általános Művelődési Központ 1.1. Rövid neve: Jakabszállás- Fülöpjakab ÁMK 2. Székhelye: 6078 Jakabszállás, Kun u. 2. 3. Tagintézménye:

Részletesebben

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 12. évfolyamra vagy/és érettségire épülő 10. évfolyamra vagy/és 16. betöltött életévre épülő 1;2 Szakképzés 2;3

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 12. évfolyamra vagy/és érettségire épülő 10. évfolyamra vagy/és 16. betöltött életévre épülő 1;2 Szakképzés 2;3 A L A P Í TÓ O K I R A T közép 1. számú melléklet A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 4. (1) és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 37. (5) alapján

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Alapító okirat. 1/ A költségvetési szerv neve: KINCSKERESŐ Általános Művelődési Központ. 2./ Székhelye: 8651 Balatonszabdi, Vak Bottyán u. 96.

Alapító okirat. 1/ A költségvetési szerv neve: KINCSKERESŐ Általános Művelődési Központ. 2./ Székhelye: 8651 Balatonszabdi, Vak Bottyán u. 96. Alapító okirat Balatonszabadi és Siójut községek Önkormányzatainak i a rendelkezésre álló dokumentumok alapján, a többször módosított 1992.évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1990. évi LXV. törvény

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T

A L A P Í T Ó O K I R A T 1. Az intézmény adatai 1.1.Az intézmény megnevezése A L A P Í T Ó O K I R A T a.) Hivatalos név: Bethlen Gábor Református Általános Iskola, Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Felelős: Határidő: 2012. december 1. MÓDOSÍTÓ OKIRAT

Felelős: Határidő: 2012. december 1. MÓDOSÍTÓ OKIRAT 685/2012. (XI.29.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja a Városi Nevelési Tanácsadó, Pályaválasztási és Logopédiai Intézet Alapító Okiratának módosítását 2012.

Részletesebben

Kapuvár Térségi Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetben

Kapuvár Térségi Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetben Kapuvár Térségi Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetben Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 1992. évi

Részletesebben

4.) Az alapítás éve: 1948. Az alapító szerv neve: Kaposvár Város Tanácsa Az alapító jogutódja: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

4.) Az alapítás éve: 1948. Az alapító szerv neve: Kaposvár Város Tanácsa Az alapító jogutódja: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata A L A P Í T Ó O K I R A T Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata a Bárczi Gusztáv

Részletesebben

KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓJA

KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓJA A Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskola 201202 KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓJA a. tanév középfokú beiskolázásához A középfokú iskolába történő jelentkezés rendjét és a felvételi eljárás szabályait

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

1. Az intézmény neve: Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Rövid név: Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény

1. Az intézmény neve: Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Rövid név: Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény I. 8. Alapító okirat 1. Az intézmény neve: Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Rövid név: Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény 2. Székhely: 6300 Kalocsa, Asztrik tér

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat ALPOLGÁRMESTERE. : 1042 Bu da pest, Istvá n ú t. 14. /Fa x:+36-1 - 231-3141, +36-1 -231-3151

Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat ALPOLGÁRMESTERE. : 1042 Bu da pest, Istvá n ú t. 14. /Fa x:+36-1 - 231-3141, +36-1 -231-3151 Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat ALPOLGÁRMESTERE : 1042 Bu da pest, Istvá n ú t. 14. /Fa x:+36-1 - 231-3141, +36-1 -231-3151 e-ma il: msza bolcs@u jpest.hu ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV

KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT döntés-előkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervének felülvizsgálata 2008. június KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV

Részletesebben