NYERGESÚJFALU VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

Átírás

1 NYERGESÚJFALU VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA Jóváhagyva: 197/2007. (IX.27.) sz. KT határozat 1

2 BEVEZETŐ Az egyenlő bánásmód elveinek betartása, a társadalmi egyenlőtlenség csökkentése társadalmunk és az Európai Unió elvárásai alapján elsősorban a települések feladata. Az Országgyűlés elismerte minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, valamint kinyilvánította, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami feladat. Tekintettel az Alkotmány idevonatkozó rendelkezésére - 70/A. - ának (3) bekezdése szerint "a Magyar Köztársaság a jogegyenlôség megvalósulását az esély-egyenlôtlenség kiküszöbölését célzó intézkedésekkel segíti" - a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire, és az Európai Közösségi jog vívmányaira az Országgyűlés megalkotta az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvényt. E törvény bevezeti a köztársasági esélyegyenlőségi program fogalmát, amelynek célja, hogy megelőzze a hátrányos megkülönböztetést, elősegítse az egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, amely helyi szinten elsősorban az önkormányzati intézmények feladata. A törvény ában foglaltak szerint a települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az esélyegyenlőséget elősegítő irányokat. Az önkormányzati közoktatási esélyegyenlőségi program tartalmazza a települési önkormányzat által ellátott közoktatási feladatokkal kapcsolatos célokat és végrehajtásuk tervezett ütemezését. E program célja, hogy a város minden tanköteles korú lakójának elérhetővé tegye a közoktatást, biztosítsa a hátrányos helyzetű, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint a sajátos nevelési igényű, fogyatékkal élő gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét az élet minden területén. ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS 1. NYERGESÚJFALU VÁROS TÁRSADALMI - GAZDASÁGI HELYZETE FÖLDRAJZI HELYZET, DEMOGRÁFIA Nyergesújfalu Komárom Esztergom megyében, az Esztergom - Nyergesújfalu kistérségben, a budapesti agglomerációs gyűrű északi övezetében fekvő Ister - Granum Eurorégió déli határán, a 10- es számú főközlekedési út mentén fekszik. Az 1989-ben városi rangra emelt település állandó népessége fő (2007. január 1.) Társadalmi jellemzőit tekintve: a népmozgalmi adatok országos viszonylatban megyénkben kedvezőek. A születések és a halálozások egyenlegéből adódó természetes fogyás üteme kissé mérséklődött. 2

3 Az élveszületések száma 2004-ben 83 fő, 2005-ben 64 fő, majd a 2006-os 59 fős eddigi mélypontot követően emelkedést mutat (2007. I. félév: 45 fő) és január 1-je között között 7 fővel gyarapodott a város népessége. A jövőre nézve kedvező, hogy a település méretéhez viszonyítva nagy volumenű lakásépítések indultak, szociális bérlakások épültek, és az ipari park is benépesült. A Duna menti urbanizálódó térség településén ugyan az ipar túlsúlya és a lakosság heterogén összetétele a jellemző, azonban a tradicionálisan Nyergesújfaluhoz kötődő családok körében jelen van az újjászerveződő nemzetiségi lét megőrzésére irányuló törekvés, a nyelv megőrzése, elsajátítása. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint három kisebbség lelhető fel: cigány (0,4%), német (2,6%), szlovák (0,5%). 2 GAZDASÁG A foglalkoztatás szempontjából előnyös helyzetű Közép-Dunántúl megyéi között a legkedvezőbb Komárom-Esztergom megye munkanélküliségi rátája: 6.3%. Esztergom, Dorog és Nyergesújfalu térségében az utóbbi évek foglalkoztatottsági helyzetét az iparban relatív munkaerőhiánya jellemzi. A Munkaügyi Központ kirendeltségei számos eszközzel igyekeznek a foglalkoztatást támogatni (képzések, vállalkozóvá válás támogatása, bértámogatás, közhasznú foglalkoztatás támogatása, stb.) A keresők többsége ma is az iparban dolgozik, bár a helyben foglalkoztatottak aránya jelentősen visszaesett a 60-as években alapított nagyvállalatok létszámcsökkentései során. A szektor munkavállalóinak zöme Esztergom, Dorog és Komárom ipari parkjaiba ingázik, de a helyi ipari parkban is megindult a termelés. Helyben az egészségügyi, szociális, kulturális szolgáltatások munkaerőigénye mellett kimagasló a kereskedelemben foglalkoztatottak száma. ISKOLÁZOTTSÁG Iskolázottsági mutatóit tekintve: felsőfokú végzettségű lakosainak száma hatszáz felett van, a éveseket tekintve a legalább érettségizettek aránya meghaladja a 40%-ot. A felsőfokú végzettségűek arányának rohamos növekedése kevésbé érzékelhető, mivel általános jelenség a jól képzett fiatalok elvándorlása, amely Budapest közelségének köszönhető. Ugyanakkor kisebb arányban megfigyelhető a fővárosból ide irányuló letelepedési tendencia. Tágabb földrajzi környezetére és az oktatásügy felsőbb szintjeire is kitekintve megállapítható, hogy kistérségi szinten az intézményrendszer alsó és legfelső lépcsőjénél sűrűsödnek a problémák. Az alapszintű oktatás technikai hátterének biztosítása és szakemberekkel való ellátása a kisebb településekben, községekben és általában a városokon kívüli területek intézményeiben nehézségekbe ütközik, s ez visszahat az oktatás színvonalára is. Az alapfokú oktatás infrastrukturális és szakember problémái a térség vidéki területein hátráltatják az új kezdeményezések megjelenését, befogadását. Valószínűleg ezért volt jelentős az elmúlt időszakban szomszédos Bajót községből Nyergesújfalura járó általános iskolások száma (40 fő körül). 1 Népességnyilvántartás és a védőnők adatai 2 KSH,

4 Az oktatási infrastruktúra legnagyobb hiányossága a felnőttképzés és átképzés rendszerének kialakulatlansága, fejletlensége. A képzési struktúra és a munkaerőpiac közötti feszültségek kezelése nem megoldott. Az oktatási intézmények nem fordítanak megfelelő figyelmet a felnőttképzésre, az élethosszig tartó tanulás intézményei kialakulatlanok. A problémák enyhítésében kiemelendő a civil szervezetek tevékenysége. Nyergesújfalun a mozgáskorlátozottak, illetve a sérült gyermekek, valamint fiatalok egyesülete, otthona működik (1.sz. táblázat). Valamennyi közoktatási intézmény működtet alapítványt, amelyek az iskolai rendezvények szervezését, a hátrányos helyzetű gyermekek különböző programokon való részvételét hivatottak támogatni. 1. sz. táblázat: Nyergesújfalu közoktatáshoz és az esélyegyenlőség előmozdításához kapcsolódó tevékenységet is ellátó civil szervezetei TEVÉKENYSÉG/ SZERVEZETEK SZÁMA ÖSSZESEN KÖZOKTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGET IS ELLÁTÓ SZERVEZETEK Egészségügyi 3 Életút Egyesület (sérült fiatalok napközbeni ellátása), Segítő-társ Alapítvány (sajátos nevelési igényű gyermekek segítése). Cukorbeteg Klub Hagyományőrző 1 Alkotóház Egyesület (hagyományápolás) Korosztályt tömörítő 1 Szent István Cserkészcsapat, Római Katolikus Egyházközség hittanköre Kulturális 2 Pinocchio Bábcsoport, Kernstok Művészkör Oktatási 1 Számítástechnikai Önképzők Egyesülete Sport 2 Zoltek SE, Eternit SE Szabadidős 3 Total Dance, Atlantis, Holdfény Mazsorett tánccsoportok Szociális 2 Vöröskereszt Városi Szervezete, Szamaritánus Alapítvány Település hagyományait ápoló 1 Nyergesújfalu Baráti Köre OKTATÁS Nyergesújfalu Város Önkormányzatának fenntartásában 5 óvodakörzetben 3 óvoda (részben óvodafenntartó társulásban), egy általános iskola (négy telephelyen, szintén intézményi társulás formájában) látja el a város és Bajót község alapfokú nevelési-oktatási feladatait. Társulásban működik a Pedagógiai Szakszolgálat is, négy település és a megyei önkormányzat részvételével. Alapfokú művészeti oktatás a megyei fenntartású zeneiskolában, középiskolai nevelés-oktatás egyházi fenntartású gimnáziumban folyik (6 és 8 évfolyamon). 4

5 Az integrált nevelés-oktatás feladatait óvodában gyógypedagógiai asszisztensek a pedagógiai szakszolgálat szakemberei segítségével látják el; az iskolában az integráció mellett enyhe és középsúlyos értelmileg sérült tanulók szegregált nevelése-oktatása is folyik. KÖZMŰVELŐDÉS Városunkban egy önkormányzati fenntartású közművelődési intézmény működik több telephelyen. A város település-szerkezetének jellemzője, hogy nincs vonzó központi része (hosszan, elnyúlva fekszik a Duna vonalában), s jól körülhatárolható, kifejezetten szabadidős elfoglaltságok céljára épült színterekkel nem rendelkező lakóövezetekből áll. A lakosság kulturális igényei rendkívül differenciáltak, és a feladatellátást nehezíti a település tagoltsága is. A városi események, rendezvények, ünnepek megünneplésében részt vesznek az intézmények, a civil szervezetek és a polgármesteri hivatal. Az intézmények főképp alapítványuk, valamint a szülők és vállalkozók segítségével valósítják meg rendezvényeiket; a civil szervezetek rendezvényeit esetenként teljes mértékben, nagyobb rendezvények esetében részben az önkormányzat támogatásával valósítják meg. A támogatást pályázatok benyújtásával igényelhetik. A koncepcióra épülő közművelődési rendelet meghatározza Nyergesújfalu Város Önkormányzatának közművelődési feladatait. Cél, hogy elősegítse a városban élők kulturális életének fejlesztését, művelődési kezdeményezéseit, a közösségi művelődéshez méltó, esztétikus környezet és infrastruktúra kialakítását mindezeket az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva. Kulturális életünket gazdagítják testvérvárosi kapcsolataink a németországi Karlsdorf-Neuthard és Neu Wulmstorf településekkel, valamint jól működő kontaktus van a felvidéki Muzslával. SPORT, EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD Városunkban nagy hagyománya van a sportnak. Sportegyesületek: Zoltek és Eternit SE, Villa Nova Egyesület, Négy Égtáj Szabadidős Egyesület. A sportlétesítmények köréhez tartozik a gimnáziumhoz kapcsolódó sportcsarnok és az általános iskolai (csarnokszerű) tornatermek, valamint a tanuszoda. A sportolási, szabadidős tevékenység több ága megtalálható városunkban, mindenki egyéni képességeinek, kedvének megfelelően választhat. SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI RENDSZER Szociális segélyezés: az önkormányzat biztosítja a jogszabályban meghatározott rendszeres megélhetést nyújtó segélyeket (rendszeres szociális segély, ápolási díj), a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat (lakásfenntartási támogatás, temetési segély), valamint az eseti segélyeket (átmeneti segély), gyermekvédelmi ellátásokat. (Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselői-testületének többször módosított 19/2004. (X.29.) számú rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. törvény által szabályozott pénzben és természetben nyújtandó szociális ellátások helyi szabályairól szóló számú rendelet módosításáról.) 5

6 A gyermekjóléti és családsegítő szolgálat, valamint a keretében most felálló támogató szolgálat Lábatlan és Nyergesújfalu társulásában működik. 2. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ CSOPORTOK A HELYI KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSBAN Az oktatási rendszer funkciói 3 közül a társadalmi integráció biztosítása a társadalmi integritást veszélyeztető problémák kezelésében nyilvánul meg. A társadalmi leszakadás, a gyermekszegénység ugyan a már említett, kedvező munkaerő-piaci feltételek miatt nem jellemző a városra, viszont nagyobb arányban fordul elő a közoktatási intézményfenntartó társulásban lévő Bajót község területén. Nyergesújfalun a kevés számú, halmozottan hátrányos körbe tartozó gyermekek köre a két lakótelepre, de leginkább az Eternit lakótelepre koncentrálódik. Itt a hátrányos, ill. a halmozottan hátrányos helyzet fogalmának, feltételeinek jogszabályi módosításáig 70%-ban jelölték a hátrányos helyzetű tanulók arányát, azóta ez az arány csökkent, jelenleg mintegy 40% tartozik ebbe a körbe, ezen belül a halmozott kategóriába az eterniti városrészben élő diákok közül 14, a Bajótról bejárók közül 3 fő. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK, TANULÓK Ez év júliusában a közoktatási törvény módosítása újraszabályozta a fogalmat, mert a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus, kóros aktivitászavar tanulók kikerülnek az SNI-sek közül tól ezek a gyerekek a közösségi életbe való beilleszkedést elősegítő rehabilitációs célú foglalkozásra jogosultak a nevelési tanácsadó, az óvodai és iskolai oktatás keretében melyhez a támogatást, a nevelési tanácsadót, illetve rehabilitációs bizottságot fenntartó önkormányzat igényelheti. Az e körbe tartozó gyermekek emberi szükségleteiket sajátos módon, eltérő eszközökkel, szakemberigénnyel, különleges eljárásokkal képesek kielégíteni. Nevelésük-oktatásuk során különösen fontos a kedvező tulajdonságok, személyiségjegyek, képességek erősítése, az adott fogyatékosság következményeinek leküzdése érdekében. A sikeres nevelő-oktatómunka kulcsai esetükben: ALKOTÓTEVÉKENYSÉG SPORT KOMMUNIKÁCIÓS KÉPESSÉGEK ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS OKTATÁSI SEGÉDESZKÖZÖK, KÜLÖNÖSEN AZ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK 3 Halász Gábor (2001): Az oktatási rendszer. Műszaki Könyvkiadó, Budapest,

7 ELFOGADÁS AKADÁLY-MENTESÍTÉS /KÖZLEKEDÉS, INF. ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA TERÜLETÉN/ A közoktatási törvény 86. (1) (2) bekezdései szerint a községi, városi, a fővárosi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásról is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. A Benedek Elek Óvodában jelenleg is folyik sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése. Az iskola a HEFOP-pályázat keretében megvalósult S-Modell programban vett részt, és felkészült pedagógusokkal folytatja az integrációt. ROMA GYERMEKEK, TANULÓK A roma népességre vonatkozóan kevés hivatalos adat áll rendelkezésünkre. Országos viszonylatban az iskolázottság területén jelentős hátrányokkal néznek szembe; alapfokú intézményekben lemorzsolódásuk, magántanulóvá minősítésük aránya magasabb, mint az átlag. Nagyságrendekkel kisebb arányban kerülnek a közép- és felsőfokú oktatásba. 4 A Nektv (2) bekezdése alapján "a cigány kisebbség iskolázottságbeli hátrányainak csökkentése érdekében sajátos oktatási feltételek teremhetôk". Ezen törvényhelyek lehetôvé teszik felzárkóztató program indítását kifejezetten a cigány kisebbséghez tartozók számára. A Nektv. 7. (1) szerint "valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga". Nyergesújfalun a 2001-es népszámlálási adatok szerint a lakosság 0.4 %-a vallotta magát roma származásúnak. Ezek az adatok megbízhatatlanok, mivel a legtöbb roma származású ember nem vallja magát romának. Ebből következően nehezen mérhető a lemorzsolódási, stb. arány esetükben. A lakosság mintegy 2-3 %-át alkotják a roma származásúak. A roma lakosság szociális helyzetére a fentieknek megfelelően nincsenek pontos mutatók, azonban megállapítható, hogy az elsősorban az eterniti városrészben élő roma népesség átlagos életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota nem mutat jelentős eltérést az iparban dolgozó/dolgozott társadalmi rétegen belül. Az itt élő roma embereket a mindenhol tetten érhető előítéletek és a fizikai munkához való kényszerű elkötelezettség miatt nyilvánvalóan érzékenyebben érintette a gyárbezárás (Eternit), a létszámleépítések (Vasbeton, Cementgyár), általában a nehézipar visszaszorulása. A roma társadalmi beilleszkedése nagymértékben függ iskolázottsági szinttől, így pozitívumként mondható el, hogy javultak az arányok az általános iskola elvégzését tekintve, illetve a középfokú végzettségűek száma is nőtt. Az iskolázottság javítása mellett a cigány kultúra ápolására és az identitásuk megőrzésére is hangsúlyt kellene fektetni, ami a kulturálisan is asszimilálódott nyergesi cigányság esetében már nehéz feladat. 4 5 Roma integráció Évtizede Program, évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 7

8 A szociális szféra szakembereinek tapasztalata alapján Bajót község esetében már érzékelhetőbbek a cigányságot érintő hátrányok szociokulturális jellegzetességekből adódó társadalmi lemaradás, alacsony jövedelmi viszonyok, rossz lakáskörülmények kölcsönösen erősítik egymást Önkormányzatunk a közhasznú- és közcélú foglalkoztatás kihasználtságával erősíti munkavállalási esélyeiket. A cigány kisebbségi önkormányzatnak nagy szerepe van a felzárkóztatásban: az önkormányzattal együttesen programokat szervez a romák szociális helyzetének, foglalkoztathatóságának és iskolai esélyegyenlőségének javítására (továbbképzés, táboroztatás, ösztöndíj-program, identitást erősítő kulturális rendezvények). Kistérségi szinten sor került a romaságot érintő helyzetfelmérés és cselekvési terv kidolgozásának elindítására. Kiemelten fejlesztendő területek: ÉRDEKÉRVÉNYESÍTŐ-KÉPESSÉG ÉLETMÓD EGYÜTTÉLÉS SZABÁLYAI A TÖBBSÉGI TÁRSADALOMBA VALÓ BEILLESZKEDÉS ÉRDEKÉBEN KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS AZ ETNIKAI IDENTITÁS ERŐSÍTÉSÉRE RUGALMASABB MUNKAVÉGZÉS A TANÓRÁN INFORMATIKAI, SZÁMÍTÁSTECHNIKAI KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSE ALAPVETŐ ANYAGI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA az oktatási szolgáltatás igénybevételéhez (Pl.: ruházat) NÉMET NEMZETISÉG A szociális hátrányok nem jellemzőek, viszont nehéz feladat a hagyományok ápolása és megőrzése, a nemzetiségi kultúra, valamint a nemzetiségi illetve a német nyelv ápolása. A nemzetiségi nevelésoktatás területén szükség lenne az óvodai kiscsoportos nyelvgyakorlásra, ami fős csoportlétszámokkal nehézséget okoz. A nemzetiségi oktatásban dolgozó pedagógusok közül alig néhányan rendelkeznek nemzetiségi szakos végzettséggel; ösztönzésük nem megoldott, a szemléltetőeszközök mennyisége kevés. A nemzetiségi találkozókon való részvétel az óvodák vonatkozásában rendszeres. A hagyományőrző civil szervezetek hiánya jellemző, egy népdalkör működik nyugdíjas szervezet keretében. A helyi nemzetiségi közösség újraélesztésében, megszervezésében a kisebbségi önkormányzatok a legtöbb településen meghatározó szerepet játszanak, de minden erőfeszítés és eredmény sikerét veszélyezteti az asszimiláció, a hagyományos közösségek felbomlása. 8

9 ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Azt hiszed, ha megérted az egyet, meg kell értened a kettőt is, mert egy meg egy az kettő. De meg kell értened a meg-et is. Ősi szufi tanítás Jelen dokumentum a közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzésének adatai és megállapításai alapján készült. A helyzetelemzés a lábjegyzetekben megjelölt forrásból származó adatokon, az egyes csoportokkal kapcsolatos észrevételek a Program összeállításában vélemény-nyilvánításra felkért szervezetektől származó információkon alapszik. Nyergesújfalu Város Önkormányzata az Alkotmány szellemének, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény előírásainak megfelelően, és a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény esélyegyenlőséget biztosító, azt előmozdító előírásainak figyelembe vételével és betartásával az alábbi Közoktatási Esélyegyenlőségi Programot fogadja el: I. ÁLTALÁNOS CÉLOK A Közoktatási Esélyegyenlőségi Program célja A fenti jellemzőket, valamint a évi CXXV. törvény előírásait figyelembe véve, Önkormányzati Közoktatási Esélyegyenlőségi Program célja a helyi viszonyokhoz igazodó, a bármilyen szempontból hátrányos helyzetben élő nyergesújfalui és bajóti gyermekeket, tanulókat segítő, támogató feladatok rendszerezése, ütemezése, az eddig jól bevált hagyományok megőrzésével, megtartásával. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásban, fejlesztésben. Kiemelten fontos az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a településen a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele - az egyenlő hozzáférés biztosításán túl - olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. 9

10 Ezen belül: - Összetartó, szolidáris, a hátrányos megkülönböztetéstől mentes intézményi légkör, ezáltal a helyi társadalom erősítése. - Összehangolt együttműködés a közoktatási, közművelődési, szociális igazgatási, iskolaegészségügyi, gyermekjóléti tevékenység-rendszerben. - Egyenlő bánásmód biztosítása a hátrányos helyzetű tanulók, gyermekek számára. /Az esélyegyenlőség mellett használandó a méltányosság fogalma, tekintve, hogy ha a tanulóknak nyújtott körülményekben el is érhető az egyenlőség, a családi háttérből fakadó különbségek miatt a felkínált lehetőségek kiaknázásában az esélyek egyenlősége ténylegesen akkor sem valósulna meg. Tehát a hátrányos helyzetű tanulók számára az azonos feltételek nem jelentenek megoldást, bár a valóságban az azonos körülmények sem teljesülnek. Az egyenlőtlenségekről való közgondolkodás azonban még ma is inkább az ugyanazt mindenkinek elvét követi hazánkban. 6 / - Az alapfokú nevelés-oktatási szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása. II. FELADATOK INTÉZMÉNYTÍPUSONKÉNTI ÜTEMEZÉSE RÖVID TÁVÚ, 2007/2008-BAN MEGJELÖLT HATÁRIDŐVEL, MAJD FOLYAMATOSAN MEGVALÓSÍTANDÓ CÉLOK ÉS VÁRT EREDMÉNYEK Minden intézményre vonatkozólag: A közoktatásban megvalósítandó egyes további esélyegyenlőségi feladatok meghatározása és végrehajtása az érintett intézmények feladata. A speciális feladatok és célok meghatározását, valamint a végrehajtásuk módját jelen program figyelembe vételével - az intézmények legkésőbb december 31-ig intézményi esélyegyenlőségi programban határozzák meg. Az intézményi programokban szerepeljen az átlagtól való eltérés másik iránya, a kiválóság, a rendkívüli adottság és teljesítmény, mivel ez is kihívás elé állítja a város intézményeit, pedagógusait. Felelős: intézményvezetők Határidő: 2007.december 31. A/ ÓVODA CÉL: A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETBEN ÉLŐ CSALÁDOK GYERMEKEINEK EGÉSZ NAPOS ÓVODAI ELLÁTÁSA, KORTÁRS CSOPORTBAN TÖRTÉNŐ NEVELÉSE, A HÁTRÁNYOS SZOCIÁLIS HELYZETBEN ÉLŐ GYERMEKEK FEJLESZTÉSE OLYAN ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM ALKALMAZÁSÁVAL, AMI INGERGAZDAG KÖRNYEZETBEN ELŐSEGÍTI AZ EGÉSZSÉGES SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉST, FELKÉSZÍT A SIKERES ISKOLAKEZDÉSRE, 6 Liskó Ilona (2002): A hátrányos helyzetű tanulók oktatásának minősége. Új Pedagógiai Szemle, 2. sz

11 FEJLESZTI AZOKAT A KÉSZSÉGEKET, AMELYEK HOZZÁJÁRULNAK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA MINÉL EREDMÉNYESEBB ELVÉGZÉSÉHEZ, A TOVÁBBTANULÁSI ESÉLYEK JAVÍTÁSÁNAK MEGALAPOZÁSÁHOZ. 1.A település jegyzője a gyermekjóléti, családsegítő valamint védőnői szolgálat szakembereivel együttműködve minden évben felméri a településen az adott évben harmadik életévüket betöltő gyermekek szociális hátterét, megteremti annak feltételét, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára egész napos óvodai ellátása biztosítva legyen. A hátrányos helyzetű gyermekeknél - amennyiben jogosultak egész napos ellátásra - ez az arány érje el a legalább 90 százalékot. Határidő: minden év április 15. Felelős: jegyző 2. Az előre bejelentett távolléten kívül az óvodából nem betegség miatt hiányzó gyermekek családját legkésőbb egy hét múlva fel kell keresni, tudakolni a hiányzás okát. Amennyiben ez olyan probléma, amit az óvodavezető vagy a gyermekjóléti szolgálat orvosolni tud, azonnal intézkedik, hogy a gyermek folyamatos óvodába járása biztosított legyen. Határidő: szükség szerint, folyamatos Felelős: óvodavezetők, gyermekjóléti szolgálat vezetője 3. Helyhiány esetén a közoktatási törvény rendelkezései szerint történik az óvodai felvétel. A fenntartói szempontrendszer az óvodai beiratkozás időpontjának kihirdetésével egyidejűleg kerül nyilvánosságra. Határidő: az óvodai beiratkozás időpontja Felelős: jegyző 4. Amennyiben a gyermeknél az óvodai nevelés során sajátos nevelési igény vagy tanulási, magatartási, pszichés fejlődés zavarainak gyanúja merül fel, az óvoda gondoskodik a gyermek nevelési tanácsadóban vagy szakértői bizottságnál történő megjelenésének lehetőségéről. Az óvoda nevelési programja alapján, a rendelkezésére álló szakemberek, eszközök segítségével gondoskodik a gyermek előírt fejlesztéséről. Amennyiben a fejlesztés utazó szakember segítségével oldható meg, úgy azt igénybe veszi. Kötelezően foglalkoztatott részmunkaidős gyógypedagógus foglalkozik a kisés középső csoportos, kiemelten a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel, hogy az iskolaérettség időpontjára számuk csökkenő tendenciát mutasson. Határidő: szükség szerint, ill. a jogszabályban meghatározott határidő Felelős: óvodavezetők 5. Az óvodák minden évben szerveznek egy közös, az óvodai életet színesítő programot, ahol a gyermekeknek lehetőségük van kortársaikkal való ismerkedésre, együtt játszásra, a pedagógusoknak, 11

12 alkalmazottaknak, az óvodákkal kapcsolatban levő civil szervezeteknek, óvodai alapítványoknak tapasztalatcserére. Határidő: 2008-tól, minden év október 31. Felelős: intézményvezetők, közoktatásért felelős köztisztviselő 6. A Bóbita és a Napsugár óvoda esetében a német nemzetiségi nevelés területén minden évben kimutatás készül a kisebbségi kultúra örökítését célzó, a nyelvet az életkori sajátosságoknak megfelelően közvetítő eszközökről, információhordozó anyagokról, amelyet az intézmény megküld a helyi kisebbségi önkormányzatnak. Az érintett intézmények esetében a nemzetiségi normatíva 5%-a álljon rendelkezésre a német nyelvoktatás könyv és más hang- és képhordozó eszköz, valamint a kultúra átörökítésével kapcsolatos egyéb eszközök (pl. fellépő-ruha) vásárlására. Határidő: minden év májusa Felelős: kijelölt pedagógus 7. A partneri kapcsolat megteremtése, a szülő kapcsolatra ösztönzése érdekében - halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében - az iskola megkezdése előtt tájékozódjon a jövendő osztályfőnök a következő kérdésekben, és írásban rögzítse az információkat: a szülő kapcsolata az óvodával, felmerült problémák, ezek megoldása, mi teremthet bizalmi és bizalmatlansági helyzetet a szülőben, milyen gyakoriságú és intenzitású kapcsolat várható el a szülőtől. Határidő: minden év májusa Felelős: kijelölt pedagógus 8. Egészségügyi ellátás területén a fogorvosi szűrés és az ortopédiai-, valamint a hallásvizsgálat rendszeres, szervezett módja feltételeinek megteremtése. Határidő: május 31. Felelős: jegyző, intézményvezetők B/ ÁLTALÁNOS ISKOLA CÉL: JAVÍTANI AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MEGVALÓSULÁSÁT, A VÁROS ÉS BAJÓT KÖZSÉG TERÜLETÉN MŰKÖDŐ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TELEPHELYEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT, INFORMÁCIÓÁRAMLÁSÁT, TAPASZTALATCSERÉJÉT. ÚJFAJTA PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK MEGISMERÉSÉVEL, ELSAJÁTÍTÁSÁVAL SEGÍTENI A GYENGÉBB EREDMÉNYEKET FELMUTATÓ TANULÓK ALAPFOKÚ ISMERETEIT, MŰVELTSÉGET ELSAJÁTÍTÓ IDŐSZAKÁNAK EREDMÉNYES, SZÍNVONALAS TOVÁBBTANULÁST SEGÍTŐ ISMERETEK MEGSZERZÉSÉT. OLYAN OKTATÁSI 12

13 HELYZET KIALAKÍTÁSA, AMI MEGAKADÁLYOZZA A SZEGREGÁCIÓ KIALAKULÁSÁT, MEGSZÜNTETI A LÉTEZŐ KÜLÖNBSÉGEKET, TOVÁBBTANULÁS IDŐSZAKÁRA A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ RÉTEGEK SZÁMÁRA IS BIZTOSÍTJA AZ EGYÉNI VÁLASZTÁS ÉS IGÉNY SZERINT LEGMEGFELELŐBB ISKOLA KIVÁLASZTÁSÁT. 1.A körzethatárokat kijelölő képviselő-testületi határozat alapján történő beiratkozás felmenő rendszerben kerül bevezetésre, az új szabályozás a korábbi tanulói jogviszonyt nem érinti. Az esetleges érdeksérelmek enyhítése, elkerülése érdekében széles körben határozta meg az önkormányzat a sajátos helyzet fogalmát a felvételi/átvételi eljárásban. A körzethatár módosítása a közoktatási törvénynek megfelelően nem gátolja a nemzetiségi kisebbségi nevelést-oktatást választó szülők iskolaválasztási igényének kielégítését. A felvételi körzethatárok betartását minden évben a polgármesteri hivatalba eljuttatott névsor alapján a jegyző ellenőrzi. Határidő: február 28., ill. minden év szeptember 15. Felelős: polgármester, jegyző 2. Az önkormányzat évente rendszeresen szakmai napot szervez a település pedagógusainak, intézményfenntartó által delegáltaknak, lehetőséget teremtve az esélyegyenlőségi tervek megvalósítására vonatkozó tapasztalatcserére, ellenőrzésre. Határidő: minden év novembere Felelős: közoktatásért felelős köztisztviselő 3. Az általános iskolában tanuló diákok közül tanulási nehézséggel küzdő, sajátos nevelési igényű tanulók rendszeres felülvizsgálatát folyamatosan biztosítani kell a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Az intézmény továbbképzési programjában szerepeltetni kell azokat a szakirányokat, amelyre az esélyegyenlőségi tervben jelzett területen szükség van. Határidő: október 1-jétől folyamatosan Felelős: igazgató 4. Az iskolavezető és helyettesei a tantestülettel közösen minden évben értékelik az országos kompetenciamérés eredményeit, összevetik az országos eredményekkel, amennyiben szükséges, intézkedési tervet készítenek az oktatás eredményességének javítására. Határidő: a kompetenciamérés eredményének nyilvánosságra hozatala után három hónap, ill június 30. Felelős: igazgató, az intézmény kijelölt pedagógusa 5. A tervezett esélyegyenlőségi célok elérése érdekében kommunikációs terv készül. Az önkormányzat 2008-ban a városi rendezvényterv elfogadásakor megjelöli azt a rendezvényt, ahol a hivatal dolgozói és a részt vállaló intézmények, civilek működő információs sátorban, valamint 13

14 gyermekeknek szervezett vetélkedő keretében felhívja a figyelmet a változásokra, az esélyegyenlőség fontosságára. A Hírondó októberi számában a tanévkezdéssel együtt a körzethatárok felülvizsgálatáról, változtatásáról minden évben tájékoztatást kapnak a település lakosai. A város polgárai számára ismertető anyagok, tájékoztatók kiadása a helyi média bevonásával (helyi TV, Hírmondó, intézmények faliújságai, iskolai honlap). Az óvodák kötelesek tájékoztatni az 5 éves vagy annál idősebb gyermekek szüleit a körzethatárokról. Határidő: értelemszerűen, illetve március 31. Felelős: jegyző, óvodavezetők 6. A közoktatási intézkedési terv és az önkormányzati minőségirányítási program módosítása az esélyegyenlőségi programban és a 2007-ben megvalósult intézményi átalakításoknak megfelelően. Ez az előírt véleményezési körök teljesítésével szolgálja az érintettek tájékoztatást, a tervek széles körű megismertetését, az önkormányzati dokumentumok aktualizálását. Határidő: december 31. Felelős: közoktatási bizottság elnöke, közoktatásért felelős köztisztviselő 7. A német nemzetiségi nevelés-oktatás területén minden évben kimutatás készül a kisebbségi kultúra örökítését célzó, a nyelvet az életkori sajátosságoknak megfelelően közvetítő eszközökről, információhordozó anyagokról, amelyet az intézmény megküld a helyi kisebbségi önkormányzatnak. Az intézmény esetében a nemzetiségi normatíva 5%-a álljon rendelkezésre a német nyelvoktatás könyv és más hang- és képhordozó eszköz, valamint a kultúra átörökítésével kapcsolatos egyéb eszközök (pl. fellépő-ruha) vásárlására Határidő: minden év májusa Felelős: kijelölt pedagógus 8. Együttműködési megállapodás kötése a halmozottan hátrányos tanulók által preferált középfokú intézményekkel, visszajelzés kérése a lemorzsolódásban leginkább veszélyeztetett évfolyamon nyújtott teljesítményről; az adatok rögzítése. Határidő: október 15., majd folyamatos Felelős: igazgató C./IFJÚSÁG 14

15 1.A 2000-től folyamatos városi részvétel fenntartása a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjrendszerben. Határidő: minden év augusztus 30. Felelős: Közigazgatási Osztály vezetője D./ ÁTMENET A KÖZOKTATÁSI SZINTEK KÖZÖTT: ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT / KÖZÉPSÚLYOS ÉRTELMI FOGYATÉKOS GYERMEKEK FEJLESZTÉSE Tárgyi és személyi feltételrendszer vizsgálata az enyhe- és középsúlyos gyermekek óvodából iskolába történő átmenetének biztosítására; speciális szükségletű gyermekek ellátása kistérségi szinten az eterniti óvodaépületben. A fenti csoportok ellátása folyamatosan biztosított 3 éves kortól a kistérségben, akár integrált formában, vagy kiscsoportos fejlesztésben. Határidő: november 15. Felelős: pedagógiai szakszolgálat vezetője, polgármesteri hivatal E./ ROMA GYERMEKEK, TANULÓK A kisebbségi önkormányzattal, a szociális, egészségügyi intézményekkel együttműködve törekszik az önkormányzat a romák életminőségének javítására, a jobb lakhatási körülmények biztosítására, a testi-lelki egészségük megőrzése, az élethosszig tartó tanulás ösztönzésére. Kapcsolattartás dokumentálása fontos. Határidő: folyamatos Felelős: polgármesteri hivatal, intézményvezetők F/ INFORMATIKAI ÉS FIZIKAI AKADÁLYMENTESÍTÉS A hátrányos helyzetű csoportok információhoz való korlátlan hozzájutásának elősegítése. 1) Támogat minden, a célcsoportoknak az információkhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzájutást segítő eszközbeszerzési pályázatot. 2) Lehetőséget biztosít olyan információs pontok kialakítására, amelyek biztosítják az eszközökkel nem rendelkező polgárok (szülők, tanulók) hozzáférését az internet-hálózathoz. Határidő: júliusától folyamatosan Felelős: polgármester, jegyző Középtávú, 2010-ig megvalósítandó célok és várt eredmények KÜLSŐ SZAKEMBEREK BEVONÁSÁVAL (PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT, TANULÁSI KÉPESSÉGET VIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG, VÉDŐNŐ, GYERMEKORVOS, CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT, GYERMEKPSZICHOLÓGUS, CIVIL SZERVEZETEK, SZÜLŐI KÖZÖSSÉG, LEHETŐSÉG SZERINT ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZAKEMBER, KÖZOKTATÁSI SZAKÉRTŐ) ÉS A CSALÁDOKKAL VALÓ SZOROSABB EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL 15

16 ELÉRHETŐ, HOGY MINDEN GYERMEK EGYENLŐ ESÉLYEKKEL KEZDJE MEG ISKOLAI TANULMÁNYAIT. RENDKÍVÜL FONTOS AZ IDŐBEN MEGKEZDETT FEJLESZTÉS, EZÉRT NAGY HANGSÚLYT KELL ERRE FEKTETNI. EBBEN A MEGFELELŐEN KÉPZETT ÓVODAPEDAGÓGUS, VÉDŐNŐ ÉS A GYERMEKORVOS TUD SEGÍTSÉGET NYÚJTANI, HISZEN A GYERMEKKEL HÁROM ÉVES KORA ELŐTT ŐK ÁLLNAK KAPCSOLATBAN. AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK KÉPZÉSE, KOMPETENCIÁJÁNAK FEJLESZTÉSE A MÁSIK RENDKÍVÜL FONTOS FELADAT. A PEDAGÓGUSOK ELISMERÉSE IS FONTOS, LEHETŐSÉGET TEREMTVE ARRA, HOGY KÉPESEK LEGYENEK FOLYTON VÁLTOZÓ OKTATÁSI RENDSZERBEN HELYTÁLLNI. TRÉNINGEK SZERVEZÉSE, SZAKMAI SIKEREK ELISMERÉSI, JUTALMAZÁSI RENDSZER KIDOLGOZÁSA, LEHETŐSÉG A SZAKMAI ÖNMEGVALÓSÍTÁSRA. A/ ÓVODA AZ I. PONTBAN JELZETT CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA A NAPI MUNKA RÉSZEKÉNT FOLYAMATOSAN TELJESÜL, A FELELŐSÖK ÉS ELJÁRÁSRENDEK BEÉPÜLNEK A NAPI RUTINBA. VALAMENNYI HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEK ÓVODAI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜL, KÜLÖNBÖZŐ KIEGÉSZÍTŐ KÉPZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ PEDAGÓGUSOK SEGÍTIK A HÁTRÁNYOK LEKÜZDÉSÉT, AZ ÓVODAI ELLÁTÁS FOLYAMÁN FELISMERT PROBLÉMÁK KEZELÉSÉT. AZ IDŐBEN MEGKEZDETT FEJLESZTÉS BIZTOSÍTJA A GYERMEKEK EREDMÉNYES ISKOLAKEZDÉSÉT, A RÉSZKÉPESSÉGZAVARRAL KÜZDŐ GYERMEKEK SZÁMA A FEJLESZTÉSEK EREDMÉNYEKÉNT CSÖKKENŐ TENDENCIÁT MUTAT. A TÖRVÉNYBEN SZABÁLYOZOTT FELÜLVIZSGÁLATOKNAK AZ ÓVODA ÜTEMTERV ALAPJÁN ELEGET TESZ. A MUNKAPIACI BEILLESZKEDÉST CÉLZÓ PÁLYÁZATI FORRÁSOKKAL A CSALÁDOK HELYZETÉT SEGÍTI AZ ÖNKORMÁNYZAT. Határidő: folyamatos Felelős: intézményegységenként kijelölt munkatárs, gyermekvédelmi felelős. 1. Szükséges az igénybevétel miatt folyamatosan amortizálódó, az esélyegyenlőséget elősegítő eszközök, felszerelések korszerű, a kor követelményeinek megfelelő pótlása, ehhez pályázati források felhasználása. Határidő: folyamatos Felelős: önkormányzat 2. Jelen pillanatban minden óvodába és az iskolába is járnak halmozottan hátrányos és SNI gyerekek is. Több gyermek esetén fontos, hogy arányosan legyenek elhelyezve a csoportok összeállítása során. Iskolában az egyes csoportok között sem lehet nagyobb 25%-nál a halmozottan hátrányos tanulók aránya. Felelős: intézményvezetők 3. Műhelymunka kialakításával kell elérni, hogy a különböző nevelési környezetből érkező pedagógusok sokszínű tapasztalatainak, valamint meglévő tudásuk tudatos cseréjének kihasználásával az önképzés, szakmai megújulás biztosítva legyen. Ez a műhelymunka kis ráfordítással folyamatosan fenntartható. Szükség van a nevelőtestület folyamatos, igény/szükség 16

17 szerinti továbbképzésére, nyitottá tételére az alternatív pedagógiai módszerek megismerésére, alkalmazására. Az évente egy alkalommal szervezett közös óvodai program kibővül települési szintű szakmai tapasztalatcserével. Határidő: folyamatos Felelős: óvodavezetők és a részfeladatokra általuk kijelölt munkatársak 4. Játékos nyelvtanulás keretében csoportbontásban kell lehetőséget biztosítania német nyelv nemzetiségi oktatására, hagyományok megismerésére, őrzésére, környezettudatos nevelésre. A felmerülő igényekre ésszerűségi, gazdaságossági, esélyegyenlőségi szempontok mérlegelése alapján a költségvetés tervezésekor visszatérünk. A mozgásfejlesztésre és a környezettudatos nevelésre nagy hangsúlyt kell fektetni. Kihasználva a lehetőségeket, a mozgásfejlesztés a tornateremben speciális eszközökkel nem csupán a gyermekek mozgásigényének kielégítésére szolgál, hanem prevenciós jelleggel bír a tanulási zavarok megelőzésében. Határidő: augusztus Valamennyi óvodai korosztály vonatkozásában az összes gyermek- elhelyezési szülői igény teljesítéséhez meg kell teremteni a feltételeket (Kt (7)). Határidő: augusztus 31. (már megvalósult) Felelős: polgármester B/ ISKOLA 1. Az iskolai felvételi körzetek betartatása, felülvizsgálata folyamatos. A fenntartókkal, intézményvezetőkkel, önkormányzattal, szükség szerint civil szervezetekkel, szülői munkaközösségekkel és szakmai szervezetekkel történő egyeztetést követően történik meg a körzethatárok kialakítása. A településen működő általános iskola felelősséget vállal a település hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeinek intézményenként arányos fogadásáért. A megállapodások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése az önkormányzat feladata, teljesítéséről az önkormányzat felé minden évben írásos beszámolót kell adniuk az intézményeknek. Felelős: fenntartó, intézményvezetők, jegyző 2. El kell érni, hogy az iskolában ne kelljen hiányzás miatt osztályozó vizsgát tenni vagy osztályt ismételni (kivéve a betegség miatt történő hiányzást). Az igazgató és helyettesei kísérjék kiemelt figyelemmel a hiányzások nyilvántartását, a szülők ill. a jegyző értesítését a jogszabályi előírásoknak megfelelően haladéktalanul tegyék meg. 17

18 Az adminisztrációs mulasztás minden esetben írásos figyelmeztetéssel járjon. Felelős: gyermekvédelmi felelősök 3. Intézményi önértékelésben minden évben szerepeljen az esélyegyenlőségi programban vállalt feladatok értékelése is. Felelős: intézményvezetők 4. Középtávon megvalósítandó, hosszú távon fenntartható cél segíteni az iskolákban tanuló halmozottan hátrányos gyermekeket iskolán kívüli támogató programok szervezésével, együttműködve a település erre a célra is létrehozott intézményeivel: művelődési ház és könyvtár, gyermekjóléti szolgálat Felelős: intézményvezetők 5. Növelni kell azon hátrányos helyzetű, roma származású, sajátos nevelési igényű tanulók létszámát, akik az iskolai sikeres előmenetelt szolgáló programokban részt vesznek. Felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök 6. A Kernstok Károly Általános Iskola székhelye legalább 10%-kal százalékkal növeli, a többi telephely legalább megtartja az érettségit adó iskolákban való továbbtanulási mutatókat. Pályaorientációs felelős bevonásával, pályaválasztási tanácsadóval történő együttműködés segítheti a cél megvalósítását. Felelős: kijelölt pedagógus 7. Az integrációt elősegítő módszertani elemek (differenciált tanulásszervezés, kooperatív tanulásszervezés, projektmódszer, drámapedagógia) rendszeres alkalmazása; továbbképzések, iskolaszervezési és technikai feltételek biztosítása. Határidő: folyamatos Felelős: igazgató 8. Multikulturális tartalmak közvetítése különös tekintettel a roma és a német nemzetiségi családok kulturális hátterének felhasználására. Határidő: folyamatos Felelős: igazgató 9. A szegregált és integrált nevelés-oktatás érdekében a személyi feltételek maradéktalan teljesítése, ami a jelenlegi továbbtanulókkal megoldható. Határidő: szeptember 1. Felelős: polgármester, igazgató 18

19 C/POLGÁRMESTERI HIVATAL 1. Esélyegyenlőséghez kapcsolódó továbbképzési programokon (pl. tréningek, romológia, jeltolmács, stb.) történő részvétel biztosítása a hátrányos helyzetű gyermekekkel és családjukkal érintkező köztisztviselők számára. 2.Az önkormányzat támogat továbbá, a jogsértésekkel szembeni fellépés lehetőségeire vonatkozó, mindennemű tájékoztatási lehetőséget és saját eszközeivel (helyi média, önkormányzati hirdetőtábla stb.) népszerűsíti azokat. A megvalósítás a tervezési ciklusban folyamatosan az éves költségvetés keretein belül a pénzügyi lehetőségeinek függvényében. Felelős: jegyző Hosszú távú, 2013-ig megvalósítandó célok és várt eredmények AZ ÓVODÁK HOSSZÚ TÁVON IS KÉPESEK A GYERMEKEK FOGADÁSÁRA 3 ÉVES KORTÓL, KORSZERŰ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT, FOLYAMATOSAN MEGÚJULÓ PEDAGÓGUS SZAKMAI MÓDSZERTANNAL DOLGOZÓ ÓVÓNŐKTŐL KAPNAK NEVELÉST, KÖZÖTTÜK KIEMELT FIGYELMET FORDÍTANAK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEKRE. A HÁTRÁNYOS HELYZET LEKÜZDÉSÉT A SZOCIALIZÁCIÓS FOLYAMAT SORÁN NEM CSAK AZ INTÉZMÉNYES NEVELÉS, INGERGAZDAG KÖRNYEZET BIZTOSÍTJA, HANEM AZOK A SZEMÉLYRE SZABOTT FOGLALKOZÁSOK IS, AMELYEKET A KÉPZETT PEDAGÓGUSOKTÓL KAPNAK. AZ ÓVODA FOLYAMATOSAN FENNTARTJA ÉS MEGÚJÍTJA AZ ISKOLAKEZDÉS KUDARCAINAK ELKERÜLÉSÉT. AZ ÓVODÁSOK MINDEN TANÉV ÉVNYITÓJÁN AKTÍV RÉSZESEI AZ ÜNNEPNEK, MEGMUTATJÁK AZT A VERS ÉS ÉNEK TUDÁST, AMIT MAGUKKAL HOZTAK. AZ ÓVODÁKBAN LEHETŐSÉG NYÍLIK A JÁTÉKOS NYELVTANULÁSRA, AMI ELŐSZÖR AZ ISKOLAI JELENTKEZÉSNÉL, KÉSŐBB A NYELVTANULÁSNÁL AD HASZNÁLHATÓ ALAPOT, SEGÍTI A NEMZETISÉGI KULTÚRA MEGŐRZÉSÉT, ÁPOLÁSÁT. 1. A folyamatos pedagógiai módszertani megújulás eredményeként az országos kompetencia mérések alapján valamennyi iskolai telephelyen teljesítik az országos átlagnak megfelelő vagy a fölötti eredményt. A hozzáadott érték szempontját is figyelembe véve a jól teljesítő pedagógus-közösségek pedagógusait elismerésben részesíti. Az iskolából kikerülő tanulók közül egyre többen lesznek képesek érettségit adó iskolában folytatni tanulmányaikat. Az óvodai, majd iskolai nyelvtanulás lehetővé teszi a fiatalok számára a munkaerő piacra történő sikeres belépést, bent maradást, ami a fiatal, hátrányos (vagy halmozottan hátrányos) helyzetből kikerülő generáció számára a családjuknál kedvezőbb gazdasági helyzetet, életkezdést, egzisztenciát eredményez. 2. A közoktatási intézmények akadálymentesítése Az önkormányzati közintézmények akadálymentesítésének folytatása a jogszabályok és helyi lehetőségek figyelembe vételével az intézményvezetők bevonásával, saját, illetve pályázati források felhasználásával. 19

20 A város területén működő önkormányzati fenntartású közintézmények teljes akadály-mentesítése a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével, legkésőbb 2012-ig, az intézményvezetők irányításával, saját illetve pályázati források felhasználásával. Az önkormányzat vállalja, hogy kiemelten kezel és pénzügyi lehetőségei tükrében támogat minden a közintézmények akadálymentesítését szolgáló pályázatot. Határidő: június 30. Felelős: polgármester III. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 1. A Program érvényessége, hatálya Érvényes visszavonásig. Személyi- és területi hatálya kiterjed a fenntartó önkormányzat képviselő-testületére, a Polgármesteri Hivatal osztályaira és az önkormányzat által működtetett intézményekre. 2. A Program értékelése, felülvizsgálata A megállapodások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése az önkormányzat feladata, teljesítéséről az önkormányzat felé minden évben írásos beszámolót kell adniuk az intézményeknek. Az intézményi önértékelésnek minden évben része az esélyegyenlőségi programban vállalt feladatok értékelése. A programban megfogalmazott célok és feladatok teljesítését a képviselő-testület két évente felülvizsgálja. A program teljes minden fejezetére kiterjedő értékelését a képviselő-testület december 31-ig végzi el. 3. A Program módosítása Jogszabályi változások, illetve indokolt változtatás esetén a program módosítására javaslatot tehet: 1. a Képviselő-testület bármely tagja, 2. Nyergesújfalu város polgármestere és/vagy jegyzője, 3. a képviselő-testület bizottságai, 4. az intézményvezetők, 5. az intézmények alkalmazotti közösségei az intézményvezetők útján, 6. a kisebbségi önkormányzatok, 7. civil szervezetek a képviselőik útján. A Program módosítását a polgármesterhez beterjesztett módosítási javaslattal kérhetik. 20