Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 5. kötet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 5. kötet"

Átírás

1

2 Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 5. kötet

3 Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 5. kötet A pedagógiai diagnosztikai eljárások, a nyomon követéses mérés, megfigyelés, értékelés, tervezés és komplex fejlesztés Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2012

4 Jelen kiadvány a 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció kiemelt projekt keretében készült. Projekt száma: TÁMOP / Főkedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. Készítette: Kölesné Németh Mária Szerkesztette: Labáth Ferencné Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Kerékgyártó Sándor ügyvezető 1122 Budapest, Maros utca Telefon: (06 1) Fax: (06 1) internet:

5 TARTALOM Bevezető 7 Bevezetés 9 5. A pedagógiai diagnosztikai eljárások, a nyomon követéses mérés, megfigyelés, értékelés, tervezés és komplex fejlesztés Bevezető gondolatok A pedagógiai diagnosztikai eljárások összetevői, területei A kompetencia alapú óvodai program kapcsolódása Porkolábné-féle komplex prevenciós óvodai program DIFER A tervezés jelentősége a pedagógiai munkában Az egyéni fejlesztési terv fogalma, célja és jelentősége Az egyéni fejlesztési terv készítésének szempontjai Az egyéni fejlesztési terv előnyei, használatának eredményei A szakemberek közötti együttműködés, a teammunka jelentősége A differenciált, komplex fejlesztés pedagógiai eljárásai Felhasznált irodalom 32 Mellékletek 33

6

7 P E D A G Ó G I A I D I A G N O S Z T I K A, N Y O M O N K Ö V E T É S, T E R V E Z É S, F E J L E S Z T É S 7 Bevezető Tisztelt Olvasó! A közoktatás fejlesztésében való részvétel nagy felelősség volt a múltban is és a mában is. Felelősség azoknak, akik kijelölik az irányait, kitűzik a céljait, meghatározzák a feladatait, és felelősség azok számára is, akik részt vesznek a kidolgozott fejlesztés kipróbálásában, véglegesítésében. Így van ez a Biztos Kezdet Óvodai Program esetében is, amely a TÁMOP 21. századi közok tatás fejlesztés, koordináció (TÁMOP / ) kiemelt projekt 1. számú Fejlesz téskoordinációs hálózat, horizontális együ tt mű ködések kiépü lésének ösztönzése, támogatása pillérének része. A TÁMOP program keretében megvalósuló fejlesztések célja olyan támogató pedagógiai rendszer kialakítása, amely a konkrét pedagógiai gyakorlat és tevékenység szintjén segíti a közoktatási intézményeket a minőségi oktatás és az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításában. Ezen célok érdekében a Biztos Kezdet Óvodai Programban újszerű módon, az eddigi pedagógiai gyakorlattól eltérően, szociális és egészségü gyi tevékenységeket is kíván támogatni az óvodai pedagógiai munkában. A program révén a családok bevonásával és aktív részvételével valóra válik a hátrányos helyzetű gyerekek hozott alkalmazkodási, életmódbeli, kulturális és szociális terü leteken jelentkező hátrányainak enyhítése. Az iskolával való szoros együ ttműködéssel az óvoda iskola átmenet előkészítése, ezáltal a későbbi lehetséges lemaradások, hiányosságok és kü lönbségek minimalizálása valósul meg. Örömü nkre szolgál, hogy a Biztos Kezdet Óvodai Program keretein belü l megvalósult tevékenységek eredményeit jelen tanulmánykötetben közkinccsé tehetjü k. Bízunk abban, hogy kiadványunk tartalmas gondolatokkal segíti a szakmai munka továbbfejlesztését, és a nagyközönség számára is hasznos információkkal szolgál a program által elért pedagógiai eredményekről. Milánkovics Ibolya Labáth Ferencné Schanda Tamás János TÁMOP TÁMOP TÁMOP Közoktatás-fejlesztési Iroda Közoktatás-fejlesztési Iroda Közoktatási Osztály irodavezető óvodai csoport szakmai vezető osztályvezető Educatio Társadalmi Educatio Társadalmi Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Szolgáltató Nonprofit Kft. Szolgáltató Nonprofit Kft.

8

9 P E D A G Ó G I A I D I A G N O S Z T I K A, N Y O M O N K Ö V E T É S, T E R V E Z É S, F E J L E S Z T É S 9 Bevezetés A nevelés teremti az embert és az ember a hazát. (Brunszvik Teréz) Brunszvik Teréz 1820 körül fogalmazta meg tanulmánykötetünk jelmondatául választott fenti gondolatát, amely napjainkban is útmutatást, irányt ad. Ennek az eszmének a jegyében munkálkodnak nagyon sokan a mai Magyarországon óvodapedagógusok, dajkák, gyógypedagógusok, védőnők, gondozónők, egyházi személyek és civil szervezetek képviselői, és utolsó sorban szülők is. A közel húsz esztendős szakmai múlttal rendelkező Okker Zrt. is ezt képviselve alkotta meg a tanulmánygyűjteményt. A társadalmunk legelesettebbjeit, a leginkább hátrányos helyzetben lévő gyermekeket segítő Biztos Kezdet Óvodai Program kapcsán született kötetünknek csak témaválasztása fontos és időszerű, ha az egyes témák bemutatása is szakszerű és alapos. Írásunk átfogó képet ad a kora gyermekkori intervención, az inter- és multikulturalitás elméletén és gyakorlatán át a Biztos Kezdet Óvodai Programban érintettek együttműködéséről, a pedagógiai diagnosztikai eljárások gyakorlatban kipróbált módszereiről, a játék és a tevékenységekben megvalósuló tanulás általi komplex fejlesztésről. Ezeken túl részletesen bemutatja a program bevezetését, hátterét, pedagógiai tapasztalatait. Érdekes és rendkívül tanulságos a programot megvalósító és a kontrollóvodák helyzetéről végzett felmérésünk. A kapott adatok néhol elszomorítóak, máshol örvendetesek. Elgondolkodtató, hogy a megkérdezettek vajon mit és hogyan fognak a jövő zedékének átadni. A felmérésből az is kiderül, hogy ezen a területen sok még a kiaknázatlan lehetőség, és igyekszünk konkrét, részletes szakmai segítséget adni a (halmozottan) hátrányos helyzetű gyermekek esélyteremtéséhez. A háttértanulmányok egyes fejezeteiben erre is kapunk kiváló ötleteket. A módszertani tanácsok mellett egy-egy szituációba konkrétan is beépíthető megoldásokkal találkozhatunk. Ezek az ötletek kiérleltek, kreatívak, olyan alaposan és szakszerűen kidolgozattak, hogy akár módszertani segédletként is használhatóak. A sok jó és újszerű ötlet mellett a szerzőket külön elismerés illeti gördülékeny, igényes, pontos stílusukért is, illetve azért, mert soraikból mindvégig a pedagógusi elhivatottság, az ügy tisztelete és szeretete árad. Átgondolt, jól felépített, koherens tanulmánykötetet vehet kezébe az érdeklődő, azonban a figyelmes olvasónak feltűnhet egy-egy grafikon vagy szövegrész ismétlődése a különböző fejezetekben. Ennek oka az, hogy a kérdőíves felmérés eredményeit minden szerző más-más aspektusból, a saját szemszögéből nézve vizsgálja, így kapunk teljes képet az adatok hátterében álló valós helyzetről. Természetesen a kiadvány fejezetei külön-külön, önálló egységként is kiválóan megállják helyüket. Kiemelendő, hogy a szerzők által felhasznált irodalmak jegyzékei voltaképpen ajánlások is az olvasónak, hogy minél inkább el tudjon mélyülni az adott témában. Ezzel is segíteni kívánjuk a Biztos Kezdet Óvodai Programban részt venni szándékozók munkáját, hiszen a későbbi képzéseken is felhasználhatók ezek a szakirodalmak. A téma iránt érdeklődő olvasók, szülők, pedagógusok, továbbá mindazok, akik hisznek a brunszviki gondolat érvényességében, reményem szerint örömmel fogják kézbe venni és haszonnal fogják forgatni tanulmánykötetünket. Dr. Igaz Sarolta vezérigazgató Okker Zrt.

10

11 P E D A G Ó G I A I D I A G N O S Z T I K A, N Y O M O N K Ö V E T É S, T E R V E Z É S, F E J L E S Z T É S A pedagógiai diagnosztikai eljárások, a nyomon követéses mérés, megfigyelés, értékelés, tervezés és komplex fejlesztés 5.1 Bevezető gondolatok A módosított Óvodai nevelés országos alapprogramjában a módosítások lényege az esélyteremtés pedagógiai eszközeinek differenciálódása, finomítása volt. A változtatás szövegszerű módosításokról szól, ha inkább szemléletbeli változásokról, amelyek a gyakorlatban is megvalósíthatók. Egyik lényeges eleme az Inklúzió, integráció, differenciálás, esélyteremtés, amely vonatkozik a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, az etnikai kisebbségekre, a migrációs populációra, a kiemelkedő képességű gyermekekre és az átlagos fejlődésmenetű gyermekekre egyaránt. A másik lényeges változtatás a mérésre, értékelésre vonatkozik, amely magában foglalja a megfigyelés, megismerés, tervezés, fejlesztés, nyomon követés fogalmait. A kompetencia alapú óvodai programcsomag is, amely a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg, illeszkedve az Óvodai nevelés országos alapprogramjához, olyan irányokat mutatott és olyan innovatív megoldásokat javasolt, amelyek beépíthetők a helyi nevelési programokba anélkül, hogy azok alapvetően megváltoznának. A kompetencia alapú óvodai programcsomagban az óvoda iskola átmenet könnyítése területén lényeges innovációs feladat volt a nyomon követéses mérési eljárások kidolgozása, amelynek jellemzői, hogy a megismerés folyamatos és természetes élethelyzetben zajlik, a nyomon követés minden fejlődési területre kihat, és a módszer standard, az egyéni képességek fejlődését tekinti eredménynek. A Biztos Kezdet Óvodai Program építve a kompetencia alapú óvodai programcsomagra és azokat folytatva további innovatív, az eddigi gyakorlattól eltérő megoldásmódokat kínál, amelynek egyik eleme a pedagógiai jellegű, diagnosztikus eljárások, valamint a nyomon követéses megfigyelés, mérés, tervezés, fejlesztés kérdéskörének finomítása. A komplex fejlesztést az inklúzió, a differenciálás és az integráció gyakorlatára épülő országos tendenciák szem előtt tartásával, az esélyegyenlőség és az esélyteremtés jegyében, szoros szakmai hálózat működtetésével kívánja megvalósítani. A program fontos eleme a preventív jelleg, amely szerint a hátrányos helyzet elkerülhető, megfogható vagy meggátolható. Ebben meghatározó szerepe van a szoros szakmai együttműködésnek és kommunikációnak, amely által elérhetővé válik a program célja, a hátrányos helyzetű, óvodáskorú gyermekek esélyeinek növelése. Eme cél elérését kizárólagosan, de elsősorban az segítheti, ha a szakmai, szakmaközi célok mind a gyermek megismerése irányába mutatnak. A pedagógiai jellegű, diagnosztikus eljárások, a nyomon követéses mérés, a megfigyelés, az értékelés, a tervezés és a komplex fejlesztés ezt támogatja. Fontosak azok a módszertani elemek, amelyek a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai mellett arra is figyelnek, hogy a hátrányos helyzetükből adódó egyéni szükségleteik hogyan kerülnek felszínre, és hogyan lehet ezeket az egyéni szükségleteket kielégíteni. Így ezek a szükségletek már hiányként, hátrányként jelennek meg, és éppen ezeknek

12 12 H Á T R Á N Y O S H E L Y Z E T Ű 3 7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E a szükségleteknek a kielégítése adja, adhatja a hátrányos helyzet elkerülésének, felszámolásának kezdetét, a biztos kezdetet. A gyermekkor és ezen belül is a kora gyermekkor életesélyeket meghatározó jellege régóta ismert a pedagógiai, pszichológiai irodalomból. Vizsgálatokon alapuló tények bizonyítják az első évek fejlődési intenzitását, és felhívják a figyelmet arra, hogy ez az életpálya legszenzitívebb időszaka. Az ebben az életkori szakaszban elmaradó fejlődés a későbbiekben csak részben korrigálható. Szociológiai kutatásokból azt is tudhatjuk, hogy a gyerekek esetében a legnagyobb kockázata annak van, ha tartósan, éveken keresztül szegénységben, az alapvető feltételek tekintetében depriváltan élnek. A szegénység, a szegénység újratermelődése és a gyermekkori fejlődés összefüggéseinek ismerete új keletű. Az átörökítés megtörését már az első években meg kell kezdeni. Az iskolába lépés időszakában már nagyrészt megkésett a segítség a képességek kibontakoztatásához. A kisgyermekkori élmények, tapasztalatok meghatározzák a későbbi életévek sikerességét vagy kudarcait. Az első 2-3 év a legérzékenyebb időszak az agy fejlődése szempontjából. A normális agynövekedést, fejlődést az érzékeny gondoskodás segíti. Hároméves korra a gyerekek agya kétszer olyan aktív, mint a felnőtteké; az agyi aktivitás csökkenése tizenéves korban kezdődik. A kora gyermekkori évekbe fektetett programok összehasonlíthatatlanul kedvezőbb eredményre vezetnek és fajlagosan olcsóbbak, mint a későbbi életkorokat célzó kompenzáló programok. A Biztos Kezdet Óvodai Program elsődleges célja a lehető legjobb esély biztosítása a készségek, képességek kibontakoztatásához, a lehető legkorábbi életkorban, azon gyermekek számára, akik a legnagyobb szegénységben élnek. A program hosszú távú célkitűzése országos szinten olyan gyerek- és családbarát szolgáltatási környezet kialakítása, amely a szülők partneri bevonása és aktív részvétele mellett kora gyermekkorban egyenlő esélyt biztosít a veleszületett képességek kibontakozásához, a minél korábbi (lehetőleg hároméves kortól való) óvodai részvételhez és a sikeres iskolakezdéshez. A Biztos Kezdet Óvodai Program a benne érintett gyermekekre irányuló szolgáltatásainak első számú stratégiai célja, hogy a tanköteles korba érő (hatéves) gyermek egészséges legyen és elérje veleszületett képességeinek optimumát az összes fejlődési területet érintő (mozgás, értelem, érzelem, nyelv és kommunikáció, észlelés), szakmailag megalapozott emberi és tárgyi környezet biztosításával. A cél elérése érdekében fontos, hogy minél fiatalabb életkorban megbízhatóan észlelni lehessen, ha egy gyermek fejlődési üteme eltér az átlagostól vagy valamilyen probléma gyanúja merül fel. A védőnők szűrő szerepe meghatározó ebben a folyamatban. Az azonosított fejlődési zavar, elmaradás vagy annak gyanúja esetén a gyermeket a fejlődési vizsgálat végzésére alkalmas vizsgáló intézménybe kell juttatni, például nevelési tanácsadóba vagy a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz, ahol komplex vizsgálatban részesül. Az óvodába lépéskor az első, legfontosabb teendő a gyermek megismerése, a gyermeki személyiség fejlettségi szintjének pontos megállapítása a teljesítmény hátterét biztosító pszichikus funkciók működésének aktuális szintjével együtt. Hol tart a gyermek, hol van a probléma és hová kell eljuttatni? Ezek megállapításában az óvodapedagógusnak kulcsszerepe van. A gyermek pontos megismeréséhez hozzátartozik a szülővel való kommunikáció, a gyermekről készült valamennyi előző orvosi, egyéb szakemberi vélemény ismerete, valamint az óvodapedagógus saját diagnosztikus pedagógiai mérései. A diagnózis lesz az alapja a fejlesztés megtervezésének, a kiindulópontnak, a célok meghatározásának és a megfelelő módszerek megválasztásának. A pedagógiai diagnosztikus ismeretek hozzájárulnak ahhoz, hogy a pedagógus a foglalkozásokon reálisan tudja megállapítani, értékelni a gyermek fejlettségi állapotát, teljesítményeinek változását, viselkedését, reakcióját, és képes legyen mérlegelni saját bánásmódjának és elvárásainak várható hatását. 1 1 Mesterházi Zsuzsa: A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. Bp., Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar,

13 P E D A G Ó G I A I D I A G N O S Z T I K A, N Y O M O N K Ö V E T É S, T E R V E Z É S, F E J L E S Z T É S 13 Az első bemeneti mérés óvodába lépéskor történik. A pedagógiai diagnózis megalkotásához minden olyan eljárás alkalmas, amely a gyermekek részképességeit vizsgálja, elsősorban az olvasáshoz, íráshoz, számoláshoz szükséges területeken. A mérés célja, hogy egy képet kapjunk a gyermek teljes személyiségéről, képességeiről, részképességeiről és azok összefüggéseiről. A gyermek teljesítményét életkori sajátosságok szerint várható, elérendő eredmények és az aktivitás tükrében vizsgálhatjuk a következő nevelési területeken: játék: a különböző játéktípusokban a gyermek aktivitása, önállóság a tapasztalatszerzésben, kreativitás; a külső világ tevékeny megismerése: ezen belül a környezetről szerzett, a matematikai ismeretek és a hozzájuk tartozó fogalomháló alkalmazása; vizuális nevelés: az ábrázoló tevékenységekben szerzett tapasztalatok alkalmazása; irodalmi nevelés: mondókák, versek, mesék ismerete, memorizálása; zenei nevelés: mondókák, énekek, énekes játékok, ritmus, a hangszerek és a hozzájuk tartozó fogalomháló ismerete, alkalmazása; a gondozási és önkiszolgáló tevékenységek: az ezekben, továbbá az egészséges életmód területén szerzett tapasztalatok, az önállóság (testápolás, öltözködés, táplálkozás, munka jellegű tevékenységek) területén. A bemeneti mérésen kívül a fejlődés nyomon követése érdekében rendszeres időközönként, általában félévente nyomon követéses felmérésre kerül sor, amely minden fejlődési területre kiterjed. Méréskor az óvodapedagógus egyaránt támaszkodik a gyermek spontán játékának megfigyelésére, az irányított játékhelyzetekre és a szülők beszámolóira. A rendszeres időközönként végzett nyomon követés eredménye a gyermek aktuális fejlettségi szintjének megállapítása, az eltelt időszakban mutatkozott változás alapján a következő fejlődési szintek kijelölése, konkrét, egyénre szabott fejlesztési terv készítése. Ilyenkor közös konzultációra is lehetőség nyílik a gyermek szüleivel, gondozóival, a gyermek ellátásában részt vevő más szakemberekkel, például védőnővel, gyermekorvossal. A nyomon követéses mérést soron kívül is el kell végezni, ha a munkatársak, a szülők vagy más, a gyermekkel foglalkozó szakember részéről a gyermek fejlődése kapcsán aggodalom merül fel. A bemeneti és a nyomon követéses méréseken kívül minden nevelési év végén kontrollmérésekkel szükséges követni a fejlődés folyamatát. 5.2 A pedagógiai diagnosztikai eljárások összetevői, területei A részképességzavarok már óvodáskorban felismerhetők, ezért nagy jelentősége van a szakszerű diagnózisnak és az erre épülő terápia minél korábbi megkezdésének. Ebben az óvodapedagógusnak kulcsszerepe van. Az óvodai évek alatt az átgondolt, jól szerkesztett, egyedi problémákat is figyelembe vevő program következetes megvalósításával a lassan érő gyermekek kiegyenlített fejlődése is zömében biztosítható. Az óvodai nevelési program tartalmazza az elvi kereteket. A fejlesztés eszközei a fejlesztő játékok, amelyek segítségével megvalósul az alapvető pszichikus funkciók, mint például a mozgáskoordináció, a testséma kialakulása, a perceptuo-motoros funkciók egész sora, a téri percepció, a figyelem, az emlékezet, a fogalmi gondolkodás, a kreativitás stb. fejlesztése. Az óvodapedagógus felelőssége a gyermekekkel való szakszerű foglalkozás, a játékos fejlesztés. Az óvodáskori diagnózis felállításához azok az eljárások alkalmasak, amelyek a gyermek képességeit, részképességeit, a pszichikus funkciók működését vizsgálják a következő területeken: Szociális képességek fejlettsége: a kapcsolattartás, együttműködés, tolerancia, empátia, konfliktuskezelés jellemzői, kontrollált magatartás, döntésképesség, különbözőségek elfogadása.

14 14 H Á T R Á N Y O S H E L Y Z E T Ű 3 7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E Mozgás fejlettsége: nagy- és finommozgás, finommotorika, vesztibuláris alapmodalitások működése. A mozgásnak kiemelt jelentősége van, mivel közvetlenül kihat az idegrendszeri kapcsolatokra, megerősíti, fejleszti azokat. Gazdag mozgásos tapasztalatok biztosításával befolyásolhatjuk a fogalmi gondolkodás alakulását. Testséma fejlettsége: a testvázlat, a testrészek és azok funkciójának ismerete, a testzónák ismeretének alkalmazása, a testtengely alkalmazása, keresztezésének minősége. Különösen fontos a testzónák és a testtengely átlépésének megismerése, hiszen ezek hiányosságai a két agyféltekei együttműködés problémáit jelzik és megmutatkoznak a tér, a kinesztetikus percepció terén is, valamint minden olyan mozgásformánál, amelyhez ezek alkalmazása, a testtengely átlépése vagy épp ellentétes irányú mozgatása szükséges. Észlelés fejlettsége: vizuális, auditív, taktilis, kinesztetikus és térészlelés terén vizsgáljuk az ingerfelvétel minőségét, diszkriminációját, e területeken a memória, a szerialitás és az egyes területek közötti keresztcsatornák működését. Az észlelésnél szinte minden kiemelt fontosságú, hiszen a megismerés alapja, hogy észlelje, felismerje, megkülönböztesse az érzékszerveivel fogható ingereket: formákat, színeket, hangokat, szavakat, mozgásmintákat, a térbeli elhelyezkedést, az abban történt változásokat önmagához és az őt körülvevő tárgyakhoz képest. Mindezek kifejezése a verbális percepciót működtető képességek feladata. Kognitív képességek fejlettsége: az alapvető gondolkodási műveletek, a memória és a figyelem jellemzői. E terület mérése tulajdonképpen kontrollja az előbbi méréseknek, hiszen a megismerési folyamat meghatározója az eddig vizsgált képességek működése és együttműködése. Finommotoros koordináció fejlettsége: az emberábrázoláson keresztül vizsgálja a grafomotorika, a ceruzafogás, a nyomaték minőségét. Nyelvi kifejezőkészség fejlettsége: a szókincs, a beszédészlelés, beszédértés, szövegvisszaadás, képolvasás, kiejtés, nyelvhelyesség, a verbális és nonverbális kommunikáció jellemzői. A Biztos Kezdet Óvodai Programban részt vevő 23 óvodát, továbbá 5 kontrollóvodát, valamint a szülőket, a szakembereket és egyéb szervezeteket megkérdeztük a kutatással kapcsolatban felmerülő lényeges kérdésekről. Az óvodapedagógusok teljes körű kérdőíves felmérése alapján kerestük a választ arra, hogy a gyermekek készségeinek, képességeinek mérésére az óvoda megkezdésekor milyen mérőeszközöket használnak, illetve ismerik-e a kompetencia alapú óvodai programcsomagot. A megkérdezettek 64%-a saját eszközt használ, 57%-a a DIFER-t, 21%-a a Porkolábné-féle komplex prevenciós óvodai programot és csak 11%-a nyilatkozik úgy, hogy ismeri a kompetencia alapú óvodai programcsomagot. A kérdőíves felmérés eredménye arra enged következtetni, hogy az óvodapedagógusok kis része ismeri csak a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program központi program keretében kifejlesztett kompetencia alapú óvodai programcsomagot, illetve ha ismerik is vagy hallottak róla, alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy nincsenek felkészülve, illetve felkészítve az újszerű, kompetencia alapú nevelésre. Nem, vagy csak kevéssé ismerik a programcsomag fejlesztési területeit az óvoda iskola átmenet kérdéskörére, a differenciálásra, az integrálásra, az inklúzióra, a játék, az érzelmi és erkölcsi nevelés kapcsolódási pontjaira nézve, amelyek egységesen fedik le az óvodai nevelés teljes vertikumát, a gyermek szükségleteire, egyéni képességeire építve. Ezért a jövőben tanácsos és javasolt nagy hangsúlyt fektetni arra, hogy az óvodapedagógusok saját élményeikre és tapasztalataikra építve betekintést kapjanak a kompetencia alapú pedagógiai rendszerbe, megtalálva azokat a kapcsolódási pontokat, ahol a helyi nevelési programjuk értékei és a kompetencia alapú programcsomag értékei találkoznak. Meg kell ismertetni velük, hogy melyek azok az óvodapedagógusi kompetenciák, amelyek szükségesek a program bevezetéséhez és alkalmazásához.

15 P E D A G Ó G I A I D I A G N O S Z T I K A, N Y O M O N K Ö V E T É S, T E R V E Z É S, F E J L E S Z T É S 15 A gyermekek képességeinek, készségeinek mérésére használt mérőeszközök 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 57% 21% 11% DIFER Porkolábné-féle Kompetencia alapú óvodai program mérőrendszere 64% Saját eszköz használata A felkészítés javasolt a főiskolai képzés terén is. Fontos, hogy az óvodapedagógusok a főiskolai képzésben találkozzanak olyan ismeretekkel, amelyek a szemléletüket formálják az inklúzió, az integráció, a differenciálás és az esélyteremtés terén. Ugyanezek azonban csak a főiskolai képzésben fontosak, ha a már gyakorló pedagógusoknál is. Az ő részükre tréningeket kell szervezni, illetve mentori hálózatot kiépíteni. Az új ismeretek átadásának, az egymástól való tanulásnak az egyik legjobb formája a kialakított és a mindennapi gyakorlatban jól alkalmazható jó gyakorlatok megismerése, amelyek a horizontális együttműködést kiválóan szolgálják. A Porkolábné-féle komplex prevenciós óvodai programot és a DIFER-t már többen ismerik, de inkább a DIFER-t használják. A Porkolábné-féle program nagyon gazdag módszertani segítséget ad az óvodapedagógusok kezébe a gyermek személyiségének megismeréséhez, fejlődésének nyomon követéséhez, részletes megfigyelési szempontsorral és fejlettségmérő lapok alkalmazásával, míg a DIFER az óvoda iskola átmenet jelenleg egyetlen, egységesen alkalmazható pedagógiai vizsgáló módszere, amely minden eddig Mérések gyakorisága a mérést végző szakemberek körében 47% 16% havonta évente többször évente 37%

16 16 H Á T R Á N Y O S H E L Y Z E T Ű 3 7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E használt eszköznél, mutatónál megbízhatóbb iskolakezdési szűrést tesz lehetővé. A DIFER mérés egyszerű, közérthető, a gyermek fejlődésbeli eltéréseihez igazított pedagógiai módszerek egyedi alkalmazása, és követel mérésmetodikai ismereteket. Minden pedagógus könnyűszerrel meg tudja csinálni, valószínűleg ezért is alkalmazzák többen ezt a módszert. Mindemellett a saját eszköz használata szerepel a legmagasabb arányban. Ez arra enged következtetni, hogy vagy ismerik eléggé az óvodapedagógusok a készségek, képességek mérésére használt eszközöket, vagy inkább ismereteik alapján kidolgozzák a saját mérőeszközeiket a saját viszonyaiknak és a gyermekeknek megfelelően. A Biztos Kezdet Programban részt vevő óvodákhoz tartozó szakembereket megkérdeztük a mérés gyakoriságára vonatkozóan. A felmérés eredményéből kiderült, hogy a szakemberek 47%-a végez mérést éves gyakorisággal. A szakembereknek valamivel több mint a fele évente többször, illetve havonta is végez mérést, ami arra enged következtetni, hogy fontosnak tartják a gyermek fejlettségi szintjét, az elért eredményeket, és azt, hogy hol van még szükség a gyermek megsegítésére, további fejlesztésére. A szakemberek által megalkotott diagnózis ugyanakkor nagy segítség az óvodapedagógusoknak a mindennapi munkájukhoz A kompetencia alapú óvodai program kapcsolódása 2 A gyermekek nevelése során az ismeretközpontú oktatásról a kompetenciákra helyeződik át a hangsúly, függetlenül attól, hogy a közoktatás mely szintjéről, színteréről beszélünk; ennek értelmében a tananyag, ha a gyermek életkori sajátossága, fejlettsége, képességeinek szintje a lényeges. A kompetencia alapú óvodai programcsomag az Óvodai nevelés országos alapprogramjának szellemiségében alapelvek, óvodakép, gyermekkép, játékközpontúság, szellemiség és szemléletmód készült. Ugyanakkor a 21. század felfogásának megfelelően a kompetencia központi kategóriaként hatja át az egész programcsomagot. Az óvodapedagógián belül maga a programcsomag is új fogalom, amely kettős jelentéstartalommal bír. Egyrészt egyes elemei részenként illesztve is felhasználhatók szinte bármely legitim helyi nevelési programhoz, másrészt nevének megfelelően egészében is, komplexen és csomagként kezelve is használható. A teljes programcsomag tudatos átgondolás eredménye tehát, amelynek részei önmagukban is megállják a helyüket: egy teljes nevelési koncepcióként, ha egy nevelési koncepcióhoz csatlakoztatható elemként, amely sajátos arculatot és hangsúlyt ad a meglévő óvodai nevelési gyakorlatnak. A programcsomag a pedagógiai fejlesztés három komplex területe köré épül: az óvoda iskola átmenet, az integráció és az érzelmi, erkölcsi nevelés, a játék köré. A játéknak meghatározó, elsődleges szerepe van óvodáskorban. Ezt mindvégig fontos szem előtt tartani a témajavaslatok alkalmazása során is, amelyekben a gyermek a tevékenységek végzése közben sajátítja el a tapasztalatokat és ismereteket. Óvodás életkorban a nevelés eszközei közül a játék a gyermek legelemibb, pszichikus szükséglete. Ebből következően a gyermek napi 7 9 órányi játékszükségletét ki kell elégíteni, és meg kell hagyni a játék semmi mással helyettesíthető szerepét, funkcióját. A gyermek a játékon keresztül tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerzi ismereteit, tanul, jut örömökhöz, sikerélményhez. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. 2 Labáth Ferencné Gilicze Zoltán Kovács Erika: Óvodai nevelés kompetenciaterület. Elméleti alapvetések. Bp., Educatio Kht., (Látogatva: )

17 P E D A G Ó G I A I D I A G N O S Z T I K A, N Y O M O N K Ö V E T É S, T E R V E Z É S, F E J L E S Z T É S 17 Az óvoda iskola átmenet alapját a képességek szerinti fejlesztés képezheti a leginkább. A sikeresség érdekében a programcsomag kompetenciaterületenként képességfejlesztési fókuszokat határoz meg, mégpedig négy területen: szociális képességek, amelyek alatt óvodában az önállóságot, a kitartást, a nyitottságot, az együttműködési készséget, a problémamegoldó gondolkodást, a konfliktusok kezelésének képességét és az egyes társas helyzetekben való odaillő viselkedést; értelmi képességek, amelyek alatt a pszichikus funkciók megfelelő működését, a kreativitást, a művészetekhez való pozitív viszony kialakítását; verbális képességek, amelyek alatt a kommunikációs igény motiválását, a kifejezőkészség komplex fejlesztését, a kulturált stílus kialakítását, a beszédtechnika fejlesztését és a hibák korrigálását; testi képességek, amelyek alatt a nagy- és finommozgások fejlesztését, az összerendezett mozgás kialakítását értjük. A tématervre vonatkozó javaslatok differenciáltan, korcsoportokra és a fenti képességfajták szerinti bontásban komplex módon kerülnek kialakításra. Ez jó tervezési lehetőség a heti váltásban dolgozó kollégák számára, hiszen a gyermekek megfigyelésén alapuló tervezésükhöz és a következő fejlesztési feladatok meghatározásához fontos tudni, hogy mire alapozódott a tervezés. A tervezési folyamat rugalmasan, a gyermekek egyéni fejlődési tempójához igazodva kezeli a képességfejlesztést, ismeretszerzést, tapasztalatszerzést, alapul véve a játékot, amely a gyermekek természetes közege ezzel válik a nevelés komplexszé, teljes körűvé. A gyermeki fejlődés nyomon követésének szempontsor-struktúrája a fent említett négy nagy területre oszlik, így jól nyomon követhető a gyermekek önmagukhoz mért fejlődése, alapot adva a további tervezéshez. Mind a négy fő terület és azon belül az egyes részterületek vizsgálata folyamatos. Feltételezi az óvodapedagógus előzetes ismereteit a gyermekről, megfigyelését, tapasztalatait az óvodai élet során. Természetesen lehet kizárni (a gyermek fejlettségi szintjének megfelelően) a céllal szervezett helyzeteket, kérdéseket, beszélgetéseket, feladatokat sem. Az értékeléseket az év folyamán kétszer javasolt elvégezni, természetesen a bemeneti időszakban rugalmasan, a gyermekek beilleszkedési tempójához igazodva. A kompetencia alapú óvodai programcsomagnak számtalan hozadéka van a gyermek, a szülő, az óvodapedagógus és a fenntartó számára is. A gyermekek igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint játszhatnak, mozoghatnak térben és időben. Zenében és festésben átélhetik a mesék, versek szárnyaló világát, átérezhetik a hagyományok üzenetét, bábozhatnak, dramatizálhatnak. Nap mint nap változatos, színes élményeket szerezhetnek önmagukról, barátaikról, a segítő, befogadó, elfogadó felnőttek jelenlétéről, a közösségről, az őket körülvevő világról, a környezetről, a természet csodáiról, a számok, a mennyiségek birodalmáról. Játszva tanulhatnak egymástól és a felnőttektől, a kérdéseiket bátran, nyíltan megfogalmazhatják. A szülők többek között biztosítékot kapnak arra vonatkozóan, hogy a program középpontjában gyermekük áll. A program alkalmazása eredményeként, a sokoldalú, egyéni képességeket és életkori sajátosságokat figyelembe vevő tevékenykedtetés és a különböző módszerekkel történő egyéni fejlesztés hatására gyermekük az iskolára alkalmas, érett lesz. Gyermekeik olyan értékek hagyományőrzés, hagyományápolás, a magyar anyanyelv, népdal, mese- és mondavilág, tisztelet, szeretet, megbecsülés, elfogadás, a közösségben való együttélés birtokába kerülnek, amelyek örök érvényűek. Az óvodapedagógus számára lehetőséget ad az óvoda iskola átmenet, az inkluzív pedagógia, a játék, az érzelem és az erkölcs új tartalmú megközelítésére, az iskolára való felkészítés, az iskolaérettség újraértelmezésére, a céltudatosabb, tervezettebb, hatékonyabb gondozó-, nevelő-, oktatómunka megélésére. Saját kompetens személyiséggé válási folyamatának megsegítéséhez olyan pedagógiai, pszichológiai is-

18 18 H Á T R Á N Y O S H E L Y Z E T Ű 3 7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E meretek megszerzésére ad módot, amelyek meglévő ismereteit bővíthetik. A gyermek egész személyiségének fejlesztése és a saját látásmódjának fejlesztése terén a holisztikus látásmód kialakítására, továbbá pedagógiai, módszertani szabadság megélésére nyújt lehetőséget. A fenntartó bizonyságot nyerhet afelől, hogy a programcsomag alkalmazása a meglévő anyagi keret mellett megvalósítható, az óvoda alapító okiratának belső tartalma megmarad, az óvodát továbbra is a gyermekközpontúság, a gyermeki személyiség értékként való kezelése jellemzi, és vélhetően emelkedni fog a programcsomagot alkalmazó óvodákba beiratkozni kívánó, óvodáskorú gyermekek száma Porkolábné-féle komplex prevenciós óvodai program A program a nevelési célok meghatározásakor abból a szakmai meggyőződésből indul ki, hogy a prevencióra, a korai fejlődés tudatos támogatására szükség van. A fejlődés-lélektani kutatások igazolják, hogy a gyermek adottságai, készségei, képességei csak és kizárólag megfelelő környezeti tényezők és feltételek biztosításával bontakozhat ki optimálisan. Az optimális szociális és tárgyi környezeti feltételek megtervezése és megszervezése a szakmailag felkészült óvodapedagógusok feladata. A program ahhoz ad tartalmi, módszertani segítséget, hogy az óvodapedagógus mindennapi gyakorlati munkájában hogyan teremtheti meg a gyermekek fejlődéséhez ezeket a kedvező feltételeket. A nevelési célok megvalósításában alapvetően támaszkodik az óvodás gyermekek természetes megnyilvánulási formáira, a mozgásra és a játékra, mint a fejlődést meghatározó tényezőkre. A kultúraátadás nevelési tartalmát három témakör köré csoportosítja: a gyermek és környezete; a gyermek és társas környezete; a gyermek és tárgyi környezete. A témák feldolgozásánál komplex foglalkozási formákra törekszik, a nevelési feladatok ajánlását életkori sávokra bontva teszi meg. Így bármelyik (homogén vagy heterogén) csoporttal dolgozhat az óvodapedagógus, a tervezésben lehetőség szerint az egyes gyermek érési üteméhez, fejlettségi szintjéhez tud igazodni. A lemaradók esetében választhat az alacsonyabb korosztálynak ajánlott tartalmakból és módszerekből, míg a gyorsabb ütemben fejlődők számára választhat az idősebb korosztálynak szánt tartalmakból és módszerekből. A program fő feladatának tekinti az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságainak és eltérő fejlődési ütemének, érési jellemzőinek szem előtt tartásával az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztést, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítását, a potenciális iskolai tanulási zavarok megelőzését az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével. A jelzett területeken történő fejlesztés a gyermek érési folyamatához igazított, életkori sajátosságainak megfelelő, ahhoz messzemenően illeszkedő eszközökkel történő támasznyújtás, amely az éppen fejlődő szomatikus és pszichés funkciók kibontakoztatásához biztosít szociális és tárgyi környezetet. 3 Alapvető feladatok a harmonikus személyiségfejlesztésben a 3 7 éves korosztályra jellemző pszichoszociális fejlődés összetevőit alapul véve: az interperszonális kapcsolatok alakítása, a gyermek-felnőtt, gyermek-gyermek kapcsolatokban értelmes kooperációra való alkalmasság elősegítése; az énkép, az önismeret, az önértékelés fejlesztése a gyermek természetes megnyilvánulásaira és teljesítményeire adott konkrét és pozitív megerősítések által; új attitűdök, értékek, normák kialakítása, amelynek során megismerik és gyakorolják a társas együttélés, az önérvényesítés szabályait, az egymásra figyelést, az egymáshoz alkalmazkodást és az egymásnak való segítést; az erkölcsi értékek alakítása a szociális erkölcsi normák felfogásán, beépülésén keresztül. 3 Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Komplex prevenciós óvodai program. Budapest, Volán Humán Oktatási és Szolgáltató Rt.,

19 P E D A G Ó G I A I D I A G N O S Z T I K A, N Y O M O N K Ö V E T É S, T E R V E Z É S, F E J L E S Z T É S 19 Az értelmi nevelés feladata, hogy az óvodai nevelési módszerek segítségével a gyermek spontán szerzett tapasztalatait, ismereteit rendszerezze, célirányosan bővítse oly módon, hogy ezáltal fejlődjenek a megismerő, kognitív képességei, a figyelem, az észlelés, az emlékezet és a gondolkodás. A testi nevelés feladata a sokirányú gondozási tevékenységgel a gyermek komfortérzetének biztosítása, a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgás megszerettetése, a rendszeres mozgással az egészséges életvitel kialakítása, a testi képességek, a fizikai erőnlét, az edzettség fejlesztése. A potenciális iskolai tanulási zavarok megelőzése, prevenciója terén a program tudatosan felvállalja az iskolai képességeket meghatározó funkciók fejlesztését, így a potenciális tanulási zavarok korai szűrését és megelőzését. A fejlesztésnél nagy hangsúlyt helyez a mozgásra. A mozgás, a finommotorika célzott fejlesztésén keresztül kedvezően befolyásolható a testséma, a lateralitás, a testdimenziók és a térpercepció alakítása. A mozgásnak kiemelt jelentősége van, közvetlenül kihat az idegrendszeri kapcsolatokra, megerősíti, fejleszti azokat. Minden tanulási folyamatnak, a képességek kibontakoztatásának alapja az idegrendszer. A tanuláshoz szükséges pszichikus fejlettségi szint kialakulásához, megerősítéséhez első lépésként a mozgásos funkciókat, készségeket kell fejleszteni. Gazdag mozgásos tapasztalatok biztosításával befolyásolható a fogalmi gondolkodás alakulása; a mozgás szocializációs hatása jelentős. A Porkolábné-féle fejlesztő program területei: 1. a mozgás fejlesztése: nagymozgások fejlesztése (járás, futás, ugrás, csúszás, kúszás, mászás), egyensúlygyakorlatok, szem-kéz koordináció, szem-láb koordináció, finommotorika fejlesztése; 2. a testséma fejlesztése: a testrészek ismerete, a test személyi zónájának alakítása, testfogalom, az egyes testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások (fej, törzs, karok, ujjak, lábak és lábujjak); 3. az észlelés fejlesztése (percepciófejlesztés): vizuális (látás) fejlesztés, alaklátás és formaállandóság, sztereognosztikus (tapintásos) észlelés, kinesztetikus (mozgásos) észlelés, térészlelés, térbeli viszonyok felismerésének fejlesztése, auditív (hallási) észlelés, hangzási analízis-szintézis fejlesztése, keresztcsatornák fejlesztése; 4. verbális fejlesztés: tárgyak megnevezése (ruházat, testrészek, cselekvések), térbeli viszonyok (irányok, helyzet, idő), osztályozás (alapformák, alapszínek, méret, hasonlóság, különbözőség, ellentétesség) fejlesztése. Az óvodai nevelés messzemenően támaszkodik a családi nevelésre. Az óvoda folytatja a szülők nevelőmunkáját és a családdal együtt felelős a gyermek személyiségének fejlődéséért. A hátrányos szociális háttérből érkező gyermek esetében az óvoda hangsúlyozottabb szerepet kap a gyermek fejlesztésében. A szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás fontos feladat. A gyermek fejlődésének nyomon követését az óvodapedagógus a napi tevékenységek során megfigyelési szempontok alapján állandóan végzi. A megfigyelési szempontok segítségével könnyen kiszűrhetők a részfunkció-zavaros gyermekek, így a szükséges támogató nevelés időben és korán elkezdhető. A megfigyelési szempontsort célszerű havonta minden gyermeknél átnézni és dátummal jelölni az eltelt időszakra leginkább jellemző, az adott életkor sajátosságaitól eltérő viselkedésformát. Javasolt a megfigyelési szempontsort a feljegyzésekkel együtt a csoportnaplóban rögzíteni. Fontos, hogy a megfigyelési szempontok a gyermek viselkedésére általában jellemzőkre és a foglalkozások alatti viselkedés megfigyelésére irányuljanak. A gyermek fejlődésének nyomon követését a megfigyelési szempontokon kívül a fejlettségmérő lapok segítik. Fő területei: a mozgásfejlettség, a testséma, a téri tájékozódás és térbeli mozgás fejlettsége, az értelmi fejlettség, a finommotoros fejlettség, a nyelvi kifejezőkészség fejlettsége, a gyermek szociális fejlettsége, szociális érettsége.

20 20 H Á T R Á N Y O S H E L Y Z E T Ű 3 7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E A jelzett pszichikus struktúrák a tanulási képességek meghatározói, az iskolára való alkalmasság biztosítékai. A program ezeknek a területeknek a kiemelt fejlesztését vállalja fel, ezért a fejlesztési feladatok megtervezéséhez elengedhetetlen a folyamatos szintbemérés DIFER Több hazai és zetközi vizsgálat eredményei is felhívták a figyelmet arra, hogy tanulóink egy része tudja működtetni azokat az alapvető képességeket, amelyek az iskolai tanulás során, a későbbiekben pedig a munkavállaláshoz elengedhetetlenül szükségesek. Tudjuk azt is, hogy a képességek fejlődése évekig tartó folyamat, sok esetben a működés csak az iskoláskor végére valósul meg. A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszékén Nagy József vezetésével az 1970-es évek óta folynak azok a kutatások, amelyek eredményeképpen az alapvető képességek fejlődési folyamata ismertté vált. Részben már feltárták azoknak a készségeknek a rendszerét és fejlődési folyamatát is, amelyek az előbb említett képességek kialakulásához nélkülözhetetlenek. Ezek az ún. kritikus alapkészségek. Ha a kritikus alapkészségeket már az óvodáskorban tudatosan fejlesztjük, akkor az óvoda iskola átmenet nehézségei jelentősen csökkenthetők. Az iskolába lépés olyan mérföldkő gyermekeink életében, amely alapvetően meghatározza az egész iskolai tanulás sikerességét. Nagy József kutatásaiból ismerjük azt a tényt is, hogy az iskolába lépő gyermekek fejlettségi szintje között ötévnyi különbség van. A pedagógusok egy része képes ezt a gyermekek között tapasztalható, jelentős egyéni különbséget kezelni, így az iskolai évek alatt csak növekednek a fejlettségbeli eltérések. A probléma megoldását nagymértékben segíti, ha az elemi alapkészségeket fejleszteni tudjuk. A készségfejlesztéshez szükséges, hogy olyan mérőeszközök álljanak rendelkezésünkre, amelyekkel megállapítható, hogy hol tartanak a készség elsajátításában a gyermekek, mely összetevőket sajátították már el, melyeket kell még fejleszteni. Ezeket a mérőeszközöket kritériumorientált, diagnosztikus teszteknek nevezzük. Kritériumorientált, mert ismerjük azt a kritériumot, amelynek az elsajátítása esetén azt mondhatjuk, hogy az adott készség kialakult, optimálisan működik. Diagnosztikus, mert a készség minden összetevőjének elsajátításáról informál bennünket. Ilyen teszteket tartalmaz a DIFER (Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer) programcsomag is. A tesztek hét elemi alapkészség fejlettségének feltárását teszik lehetővé. A hét készség fejlettségének mértéke a jelenlegi kutatások szerint kiemelkedő fontosságú az óvodai és a kisiskolás évek alatt. A hét elemi alapkészség egymással szorosan összefüggő rendszert alkot. A rendszer esetleges további elemeinek feltárására jelenleg is folynak a kutatások. Az elemi alapkészségek fejlettségének évenkénti felmérése lehetővé teszi, hogy a készségfejlesztő munkát a mérési eredményekre építve végezzék a pedagógusok, meg tudják állapítani, mikor éri el a gyermek a készség elsajátításának kritériumát, illetve azt, hogy a kritériumhoz képest hol tart a fejlődésben. Ha még működik valamelyik készség optimális szinten, akkor fejlesztése mindaddig szükséges, amíg az optimális begyakorlottságot el érjük. A kritérium ismeretében minden készség esetén öt fejlettségi szint határa adott: az előkészítő, a kezdő, a haladó, a befejező és az optimális szinté; így minden gyermek esetében megállapítható alapkészségeinek fejlettségi szintje. A DIFER programcsomag tesztrendszerével felmérhető elemi alapkészségek a következők: írásmozgás-koordináció, beszédhanghallás, relációszókincs, elemi számolási készség,

FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE

FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE 2013/2014 Bevezetés Munkánk során hangsúlyozottan jelenik meg az egyéni haladási ütemet segítő differenciált egyéni fejlesztés. Óvodába lépéskor az első, legfontosabb

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Jó gyakorlat megnevezése: A tanulás ne legyen lecke a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény (József A) A motiváció,

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA. Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak)

A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA. Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak) A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak) CSÁMIÓ NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA Óvodánk a Napközi Otthonos Óvoda

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat

Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat Intézmény neve: Fazekas József Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda - Bölcsőde Intézmény e-mail címe: fazekasisk@gmail.com Kitöltő neve:

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Kötelező ez nekünk? IGEN-NEM (?) Miért használjuk? Szakmai indokok. Oktatásirányítási indokok. Elemenkénti. A teszt egészére vonatkozó, globális

Kötelező ez nekünk? IGEN-NEM (?) Miért használjuk? Szakmai indokok. Oktatásirányítási indokok. Elemenkénti. A teszt egészére vonatkozó, globális DIFER Kötelező ez nekünk? IGEN-NEM (?) Miért használjuk? Szakmai indokok Elemenkénti Készségenkénti A teszt egészére vonatkozó, globális Oktatásirányítási indokok Iskolában bizonyos esetekben kötelező

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt öt és fél hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt öt és fél hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 január-június között végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényt a megyei szakértői bizottság szakvéleményben állapítja meg. Az Intézményben integráltan

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Az IMIP megvalósításának értékelése 2010 2011-es tanév

Az IMIP megvalósításának értékelése 2010 2011-es tanév Az IMIP megvalósításának értékelése 2010 2011-es tanév Készítette: Koncz Jánosné intézményegység-vezető Freschli Józsefné IMIP csoportvezető Bevezetés A nevelési évre betervezett közösségi programok, átgondolt

Részletesebben

A kompetencia alapú programcsomagok intézményi adaptálásának tapasztalatai, lehetőségei és feltételei

A kompetencia alapú programcsomagok intézményi adaptálásának tapasztalatai, lehetőségei és feltételei CIVITAS Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet Budapest, 2007. május 04. A kompetencia alapú programcsomagok intézményi adaptálásának tapasztalatai, lehetőségei és feltételei Készítette: Labáth Ferencné

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ:

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatban Nagy József a személyiség három általános kompetenciájának (alapkompetencia) és egy speciális (felhasználói) kompetenciának egymást

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

Különleges gondozást igénylő gyermekek, speciális szükségletek, átalakuló iskolák

Különleges gondozást igénylő gyermekek, speciális szükségletek, átalakuló iskolák Különleges gondozást igénylő gyermekek, speciális szükségletek, átalakuló iskolák Módszertani útmutató az átlagtól eltérő fejlődésmenetű tanulók egyénre szabott fejlesztéséhez Bevezetés Minden gyermeknek

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

Múlt, jelen, jövő. A múltban már ott a jelen és csírázik a jövő. A jelenben még él a múlt és belép a jövő. A jövő gyökere a múltból, jelenből szívja életét. Mácz István Kora gyermekkori tehetséggondozás

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063 TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 A TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 Horizontális háló a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Megvalósítás: 2012. április 1. 2012. november 0 Az elnyert

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Tájékoztató az Óvoda-iskola átmenetet segítő program indításáról Mohács, 2013. október 16 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt Kapcsolat a Programmal II. cél: Gyermek alapellátás egységesebbé tétele az esélyegyenlőség javítása érdekében a hozzáférhetőség javításával és a jobb

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 A Tervezést segítő Dokumentumok: 2011. évi törvény a nemzeti köznevelésről 2010. évi LXIII. törvény a közoktatási törvény módosításáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet

Részletesebben

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Képző neve, elvégzett szak Nyelvi játékok a fejlesztés szolgálatában Készítette: Munkácsi Andrea Nyelv és beszédfejlesztő szak levelező tagozat Konzulens:Fehér Éva főiskolai tanársegéd A beszéd maga a

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése

Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Megkezdődött a tanév. Az első osztályos kisgyerekek tele tudásvággyal jönnek az iskolába. Tanítóink szervezik a napi megismerő munkát, hogy a gyerekek

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

Óvoda-iskola átmenetét segítő program

Óvoda-iskola átmenetét segítő program Óvoda-iskola átmenetét segítő program JÓ GYAKORLATOK ÉLTES EGYMI PÉCS MÁNFAI ZITA gyógypedagógus Az átlagtól eltérő fejlődésmenetű gyermek és az iskolakezdés Segédanyag az óvoda iskola átmenetének megkönnyítése

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Óvodánkról. LHH kistérség. Balástya. Új épület DAOP Infrastrukturális. pályázatból

Óvodánkról. LHH kistérség. Balástya. Új épület DAOP Infrastrukturális. pályázatból A jövı útjai 14. konferencia Társadalmi felelısségvállalás a sajátos nevelési igényő gyermekekért Kiskırös 2010. november 17. Óvodánkról Balástya LHH kistérség Új épület DAOP Infrastrukturális pályázatból

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet Komplex Intézményellenorzési és -értékelési Programja INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS IV-VI. fejezet az ÓVODÁK számára Dátum:... Készítette:...... Az intézmény

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben. Mentálisan akadálymentes közlekedés

Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben. Mentálisan akadálymentes közlekedés Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben Mentálisan akadálymentes közlekedés A gyógypedagógiai vizsgálatok, megfigyelések célja Az ügyfél megismerése (meglévő képességek, készségek;

Részletesebben

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28.

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Projekt kidolgozásának ütemterve Helyzetelemzés végzése a programban résztvevő óvodáról. Ismeretszerzés

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 10.880/2009.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013.

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013. Körösladányi Általános Művelődési Központ Zöldág Napköziotthonos Óvodája és Bölcsődéje 5516 Körösladány, Arany János utca 7. E-mail: klovoda@fuzestv.hu; zoldagovi@gmail.com / Web: www.amkkorosladany.hu

Részletesebben

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet 2008-2009-es tanév Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. 1 I. Bevezető A nevelőtestület

Részletesebben

ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET

ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET előadás Előadók: Vanya Lajosné Pula Éva 2011. április 18. Báta 1. Bikácsi óvoda bemutatása 2. TÁMOP 3.1.4. 2.1. Tapasztalatok 2.2. Pályázat adta lehetőségek, nehézségek 3. Óvoda-iskola

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető SNI program EDUCATIO Kft. HEFOP 2.1.2 HEFOP 2.1.6 TÁMOP 3.1.6. Óvoda HEFOP 3.1.4 Iskola HEFOP 3.1.3 TÁMOP 3.4.2. TÁMOP

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésére

ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésére Csillagfürt Óvoda 2040 Budaörs, Ifjúság u.8. ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésére Bevezető A világ rohanó léptékű fejlődése, változása, globalizálódása

Részletesebben

II. 4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA-NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK

II. 4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA-NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK II.4.1. A sajátos nevelési igényhez igazodó feladatok szervezése Intézményünk a feladatok megszervezését a részben kötelező és nem kötelező órák szervezésével látja el, amelyeken a felzárkóztatás, képességkibontakoztatás

Részletesebben

Készségfejlesztő tanulójáték

Készségfejlesztő tanulójáték Készségfejlesztő tanulójáték Fejlesszünk? Hagyjuk inkább a gyermeket játszani? A LOGICO játszva fejleszt! A Logico olyan fejlesztőjáték, amely játék közben fejleszti az óvodás és a kiskorú gyermek készségeit

Részletesebben

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely 2011.február Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely Pedagógiai munkát segítık rendszere kulturális intézmények gyermekjóléti szolgálat iskola iskola pszichológus civilek szakszolgálatok tehetséggondozó

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin 1. CICA CSOPORT Németh Zoltánné Tóth Ildikó Vilhelmné Vágó Katalin A környezet megismerésére nevelés témáihoz kapcsoljuk a tervezett beszélgetés - és játéktémákat, valamint az ének-zene, vizuális, irodalmi,

Részletesebben

Szakmai munkaközösség munkaterve

Szakmai munkaközösség munkaterve Szakmai munkaközösség munkaterve 2011/2012 1. BEVEZETŐ A 2009.-2010-es nevelési évben a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében egy óvodai csoportban kompetencia alapú óvodai programcsomag került bevezetésre,

Részletesebben

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás

Részletesebben

koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT

koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT Láda Ágnes gyógypedagógus Rajzó Éva konduktor koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT A kicsinyekről való gondoskodás olyan, mint egy gombolyag

Részletesebben

JÁSZSÁGI KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY JÁNOSHIDAI NAPSUGÁR EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE INTEGRÁCIÓS BÁZISISKOLA A JÁSZSÁGBAN

JÁSZSÁGI KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY JÁNOSHIDAI NAPSUGÁR EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE INTEGRÁCIÓS BÁZISISKOLA A JÁSZSÁGBAN JÁSZSÁGI KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY JÁNOSHIDAI NAPSUGÁR EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE INTEGRÁCIÓS BÁZISISKOLA A JÁSZSÁGBAN ÓVODÁNK FELTÉTELRENDSZERE 4 csoportos 100 férőhelyes 9 fő pedagógus, 1 fő gondozónő, 4 fő

Részletesebben

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné

Részletesebben

Változás és állandóság. Szolnok Városi Óvodák

Változás és állandóság. Szolnok Városi Óvodák Változás és állandóság Pályázat szakmai igazgató helyettesi megbízás elnyerésére Feltételek: Legalább 10 év szakmai gyakorlat Széleskörű elméleti tájékozottság az óvodapedagógiában Tájékozottság a köznevelési

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben 2009.Budapest Dr. Csontos Jánosné Szabó Gyuláné közoktatási szakértők 1 MOTTÓ Ha egy ország

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs A családközpontú korai intervenció MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs Modellváltás a rehabilitációban Az elmúlt harminc év rehabilitációs modelljei Európában: Orvosi modell: alanya

Részletesebben

A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva

A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva Mottó: Teljes birtokában lenni a nyelvnek,melyet a nép beszél: ez az első s elengedhetetlen feltétel

Részletesebben

Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde

Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Az aranyalma a népmesében az újjászületés, a megváltás, valamilyen jó cselekedet jutalma, csodatévő hatása van. Az alma a néphagyományban az egészség, az összetartozás

Részletesebben

--------------------------------------------------------- Óvoda hosszú bélyegzője ÓVODAI CSOPORTNAPLÓ. ---------- csoport részére

--------------------------------------------------------- Óvoda hosszú bélyegzője ÓVODAI CSOPORTNAPLÓ. ---------- csoport részére --------------------------------------------------------- Óvoda hosszú bélyegzője ÓVODAI CSOPORTNAPLÓ 0kksa09 ---------- csoport részére a 2015/2016-os nevelési évre ---------------------------------------------

Részletesebben

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Az Egyesület bemutatása A DOWN Egyesületet 13 évvel ezelőtt olyan szülők hozták létre, akik fontosnak tartották, hogy a rendelkezésükre álló információkat és

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050)

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) I. A pályázat keretében megvalósuló képzések Döntéshozatal Célja: a résztvevők megismerik és gyakorolják a hatékony, önérvényesítő

Részletesebben

Az integrációs program célja:

Az integrációs program célja: INTEGRÁCIÓS PROGRAM Az integrációs program célja: Az óvoda körzetében élő valamennyi 3 éves HHH gyermek beóvodázása. Valamennyi 3 7 éves HHH gyermeknek megfelelő minőségű tudatos nevelő fejlesztő munkával

Részletesebben