Hajléktalan emberek traumás élményei és azok feldolgozása narratív eszközökkel

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hajléktalan emberek traumás élményei és azok feldolgozása narratív eszközökkel"

Átírás

1 ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális munka Szociálpolitika Doktori Program Hajléktalan emberek traumás élményei és azok feldolgozása narratív eszközökkel Mit kellene tudni egy szociális munkásnak ahhoz, hogy a hajléktalanokkal dolgozni tudjon? Disszertáció Készítette: Fehér Boróka Témavezetı: Dr. Gyıri Péter Budapest, június 30.

2 Bevezetı Elméleti háttér- Mit tudunk a hajléktalan emberekrıl? Magyar és nemzetközi definíciós kísérletek Egy lehetséges európai tipológia ETHOS Magyarország törvényi szabályozás Szakmai definíció Definíciós nehézségek az utcai hajléktalanokkal kapcsolatban Hazai kutatások utcai hajléktalanok körében Kutatási nehézségek általában A népszámlálás Szakmai kutatások Ami az eddigi kutatásokból kimaradt A dolgozat kérdései Elméleti háttér- Trauma, veszteség A trauma jelentése bevezetés A trauma fogalmának fejlıdése a pszichológiában A kezdetek a hisztéria és pszichoanalízis Traumás tünetek a férfiak körében háborús sokkok A PTSD mint hivatalos diagnózis A Komplex poszttraumás stressz szindróma Hiány, veszteség, gyász, szégyen Trauma, veszteség és utcai hajléktalanok Elméleti háttér- A narratív irányzat A posztmodern gondolkodás Identitás narratív nézıszögbıl Az identitás (állapot) mint társadalmi konstrukció hatalom és nyelv A posztmodern világkép összefoglalása A narratív kutatás Mi a narratív kutatás? A narratív interjú, mint kutatási módszer A narratív interjú mint a szociális munka eszköze Gyakorlati alkalmazhatóság- Saját kutatásom Gyakorlati alkalmazhatóság- Narratív interjúk hajléktalan emberekkel Margit József Lajos Gyakorlati alkalmazhatóság - A segítı beszélgetés és a trauma feldolgozása A segítı beszélgetés szerepe a trauma feldolgozás során A trauma feldolgozásának lehetséges lépései A narratív segítı beszélgetés Rövid történeti bemutatás narratív módszerek megjelenése a segítı folyamatban A narratív segítı beszélgetés alapelvei A narratív beszélgetés lépései, technikái A narratív segítés lehetıségei traumák feldolgozásában Narratívák használata a hajléktalan emberekkel folytatott szociális munkában gyakorlati példák Összegzés Irodalomjegyzék

3 Bevezetı Aki a múltat nem ismeri, a jelent nem értheti, s a jövıt sem tudja felépíteni. Cicero Cicero idézete, úgy érzem, hogy jól fejezi ki a hajléktalan emberek egyik problémáját: ahhoz, hogy jövıjüket alakítani tudják, érteni kellene jelen helyzetüket, s a múltból odáig vezetı utat. Hipotézisem szerint az utcai hajléktalan emberek olyan múltbéli traumákat hordoznak, melyeket sem a múltban, sem azóta nem sikerült feldolgozni, s melyek hatása a mindennapokban is érezhetı. A traumás emlékek, s az azokat kísérı tünetek miatt nem érzik, hogy életük alakítói lehetnek és befolyásuk lehet életük eseményeire. Amennyiben a múlt nem kapcsolódik szervesen a jelenhez, lehetetlen konstruktív jövıképet álmodni és azt (fel)építeni. Akivel csak úgy megtörténnek a dolgok, az nem tud aktívan tenni jövıbeli célokért. Dolgozatom fı kérdése az, hogy vajon kialakítható-e egy olyan értelmezési keret és egyben gyakorlati módszer, mely segíthet a traumákat megélt hajléktalan embereknek a továbblépésben? Dolgozatom alcímét Pik Katalin (1994) A hajléktalanokról címő, azonos alcímő kandidátusi disszertációjától kölcsönöztem. İ volt az, aki a doktori iskola felé orientált, majd elsı konzulensemként órákat beszélgettünk a szociális munka jelenérıl és múltjáról, lehetıségeirıl, szépségeirıl és buktatóiról. Látásmódja, értékrendszere, tisztelete minden ember iránt, ideértve a szociális munka különbözı szereplıit, segítıket és segítetteket, mélyen megérintett. Az általa a témában összegyőjtött és készített szakirodalom pedig megkönnyítette, s halála után is befolyásolta, ösztönözte saját munkámat. S bár a kettınk disszertációja között eltelt 15 év, mégis úgy érzem, vannak kapcsolódási pontok. A dolgozat két nagy részbıl áll: az elsı részben (1-3 fejezet) az elméleti hátteret mutatom be a hajléktalanság, a trauma, valamint a narratív gondolkodás, és egyben a kutatási módszertan elméletét ismertetem. A disszertáció második felében (4-5 fejezet) a korábban bemutatott elméleteket a gyakorlatba ültetem át: a 4. fejezet maga a kutatásom, mely önmagában is gyakorlatias jellegő, míg az 5. fejezet a kutatási kérdésekre kíván választ adni. 3

4 Hogyan épül hát fel az elméleti rész? Bár mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalom bıvelkedik a hajléktalanságról készített összefoglalókban, az 1. fejezetben röviden én is bemutatom a hajléktalanság definíciós kereteit, s azt a fogalomrendszert, melyet saját munkámban használni fogok. Összefoglalom a közterületi hajléktalanság hazai kutatási eredményeit, és megfogalmazom saját kérdéseimet, melyek a korábbi vizsgálatokból is származnak. Dr. Gyıri Péter (2008c) a fedél nélküli emberekkel kapcsolatban úgy látja, hogy sokan közülük traumatikus, sokkszerő állapotban, az egzisztencia-vesztés traumájá -tól szenvednek (10. o). Azokhoz a menekültekhez hasonlítja ıket, aki országukat elhagyni kényszerülve, szinte minden tulajdonukat és szerepüket elveszítve, idegen környezetben, befogadó-állomásokon élnek, ami csak fokozza az elszigeteltség, idegenség, bizonytalanság érzését. Bemutatja a poszttraumás stressz betegség fıbb tüneteit, melyek a befogadó-állomásokon élık 20-25%-ára (bizonyos csoportok esetében akár 80-90%-ára) is jellemzıek. Ez adta dolgozatom egyik kiinduló pontját: mi is az a poszttraumás stressz betegség? Milyen jellemzıi vannak általában, s hogyan jelentkeznek a hajléktalan emberek között? S ha úgy tőnik, hogy a hajléktalan emberek ilyen tünetekkel küzdenek, mit tehet a szociális munkás a tünetek enyhítése, megszüntetése érdekében? A 2. fejezetben összefoglalom a trauma mint pszichológiai fogalom (ki)alakulását, a traumás állapot lehetséges tüneteit: a poszttraumás stressz betegséget és a komplex poszttraumás stressz szindrómát, s bemutatom azt, hogy milyen különbözı csoportoknál figyelték meg a traumatizálódás jeleit. A hajléktalanságot egy olyan veszteség-sorozat eredményeként értelmezem, mely összegzıdve (de egy-egy súlyosabb veszteség akár) önmagában is, traumatizálódáshoz, traumatikus tünetekhez vezethet. Interjúszemelvényeken keresztül illusztrálom, hogy hogyan jelenhetnek meg egyes emberek életében akár az események, akár a traumatizálás tünetei. A fejezet végén megfogalmazom saját kutatási hipotéziseimet. Elsı hipotézisem szerint a hajléktalanná válás, közterületre kerülés, traumatikus élmény lehet az egyén számára. A második hipotézis pedig az, hogy a hajléktalan emberek életében a hajléktalanná váláson, utcára kerülésen kívül is léteznek (akár azt megelızı, akár azt követı) traumatizáló események, emlékek, melyek feldolgozatlansága is akadálya lehet a hajléktalan létbıl való kikerülésnek. 4

5 Az ELTE szociális képzésének keretében a Vajda Júlia vezette narratív interjú készítés és feldolgozás szeminárium keltette fel a narratív paradigma iránti érdeklıdésemet: hogyan lehet olyan interjút készíteni, amiben a kérdezı szinte nem is kérdez, s a mesélı szabadon irányíthatja az interjú menetét? Hogyan lehetséges, hogy egy-egy interjúrészletnek többféle értelmezése is van, és nincs olyan, ami helyes vagy helytelen? A dolgozat 3. fejezetében arra teszek kísérletet, hogy bemutassam, mik a társadalomtudományokat az elmúlt évtizedek során meghódító posztmodern gondolkodás sajátosságai, elsısorban az identitás és a társadalom, valamint a nyelv kapcsolatában; továbbá hogyan segíthet a narratív megközelítés, akár kutatási, akár gyakorlatias módszerként az egyén szubjektív világának, tapasztalatainak megértésében. Kutatásom módszereként a narratív kutatást választottam, így ismertetem sajátosságait. Kutatásomban közterületen élıkkel készült interjúk narratív elemzésére vállalkozom. A traumás emlékek létét, hatását keresem az egyén életében, a társadalmi kontextus figyelembe vételével. A narratív elemzés elınye, hogy a szöveg mögött meghúzódó mélyebb, gyakran tudattalan tartalmakat hozza a felszínre: a történetben ezekután nem az az érdekes, hogy mik a valós tények, hanem az, hogy az egyén hogyan éli meg, hogyan meséli el azokat, és hogy milyen szerepet tulajdonít saját magának. Az elméleti megalapozást a következı két gyakorlati fejezet követi: A 4. fejezetben saját kutatásomat mutatom be. Három utcai hajléktalan emberrel készült interjú narratív elemzését teszem közzé. A bemutatott interjúk elemzésekor elıször a megélt élet, majd az elmesélt élet elemzése szerepel. Az elemzés elsı felében a társadalmi-kulturális adottságok kontextusában kísérlem meg végiggondolni, hogy milyen életútra számíthat az adott hátterő egyén, s milyen olyan eseményeket említ, melyek traumatikus hatásúak lehetnek. Az elemzés második felében interjúrészleteken haladok aprólékosan végig traumaemlékek után kutatva, s azt próbálom megérteni (és bemutatni), hogy vajon mit akart az interjú alany kifejezni azáltal, hogy úgy mondta el az eseményeket, ahogy. Gyakorlati(as) szociális munkásként mindezzel az a célom, hogy a segítı beszélgetés s az azt bonyolító szociális munkás szerepét erısítsem, az elemzések eredményeit gyakorlattá fordítsam. A dolgozatban támpontokat nyújtok a segítı beszélgetés 5

6 számára: hogyan lehet a szociális esetmunka folyamatába illeszteni az utcán élı emberek halmozott veszteségeinek feldolgozását, megértését? Errıl szól az 5. fejezet. A fejezet elsı részében ismertetem a trauma feldolgozásának egy lehetséges modelljét, mely a segítségnyújtás három szakaszát különíti el: a biztonságteremtés, az emlékezés és a gyász, valamint a visszakapcsolódás szakaszait, s átgondolom azt, hogy mindezek az ismeretek mit jelenthetnek a hajléktalan emberekkel folytatott munkában. A külföldi szakirodalmak olvasása közben azonban felfedeztem a segítı beszélgetés narratív irányzatát, ami a szociális munka új távlatait nyitotta meg elıttem, s ami ismereteim szerint magyar nyelven még nem került bemutatásra ugyanakkor logikus továbbvitele a posztmodern, narratív gondolkodásnak és a narratív interjús kutatási illetve gyakorlati módszernek. Ezért külön alfejezetben mutatom be a segítı beszélgetés narratív irányzatát, röviden ismertetve annak kialakulását, jellemzıit, s az abban rejlı lehetıségeket errıl szól az 5.2 alfejezet. Köszönetnyilvánítások A dolgozat megírásában sokan voltak segítségemre, közülük is elsıként szeretnék köszönetet mondani témavezetımnek, dr. Gyıri Péternek, valamint Bányai Emıkének, Csongor Annának, Vajda Júliának, dr. Katz Katalinnak és Vályi Rékának a dolgozat különbözı részeinek véleményezéséért, konstruktív kritikájukért, bátorításukért. Továbbá hálás vagyok munkatársaimnak, Bércesi Ildikónak, Breitner Péternek, Horváth Takács Bernadettnek, Gurály Zoltánnak és Vida Judithnak, akik a dolgozat utolsó elıtti változatához főztek hozzá értékes szempontok, észrevételeket. Judith emellett a szöveg gondozását, lektorálását is vállalta. Külön köszönet Nagy Tibornak, aki a szöveg végsı formázásában segített. Köszönöm! 6

7 1 Elméleti háttér- Mit tudunk a hajléktalan emberekrıl? Talán minden álmom az lenne, hogy legyen egy hely, amit meg lehet osztani valakivel, legyen egy élet, ami élet, ahol az emberek kommunikálnak. Szerintem a hajléktalan élet nem élet, nincsen semmi, ami köti valamihez, semmi Van egy lakás, van egy gyereked, egy feleséged, azt nevezni életnek Részlet O. Lajos 27 éves hajléktalan férfivel készített interjúból Dolgozatom a hajléktalan emberekrıl szól, így szükségesnek tartom, hogy egy bevezetınek szánt fejezetben ismertessem a téma (elsısorban hazai) szakirodalmát, az eddigi kutatások eredményeit. Ugyanakkor nem kívánok túlzott részletekbe merülni, hiszen a hajléktalan emberekrıl és helyzetükrıl, az ıket segítı (vagy büntetı) intézmény- és szabályrendszer történetérıl mind magyar (Gyıri 1990; Oross 2001; Pik 2001; Fehér 2008; vagy legutóbb PhD disszertációjában Szoboszlai 2009), mind európai viszonylatban (Castel 1998) többen írtak. Elsısorban saját kutatásom elıszavaként készült az összefoglalás, melynek célja kiemelni, hogy bár a hajléktalan emberekkel kapcsolatos szakirodalom gazdagnak tekinthetı, mégis számos megválaszolatlan kérdés áll a társadalomtudósok elıtt. Magáról a jelenségrıl a puszta demográfiai mutatókon túl még mindig keveset tudunk. 1.1 Magyar és nemzetközi definíciós kísérletek Az, hogy egy adott társadalom kit tekint hajléktalannak, kultúránként és idıszakonként változik ahogy a velük való bánásmód, az értük (vagy a jelenség felszámolására) hozott intézkedések is. Az értelmezési kerettıl függıen hívhatják ıket csavargóknak, csöveseknek, közveszélyes munkakerülıknek, alkoholistáknak, koldusoknak, elzüllött semmirekellıknek vagy egyszerően csak hajléktalanoknak. Japánban a johatsu kifejezéssel illetik a fedél nélkülieket, ami azt jelenti, hogy vándorló lélek, olyan valaki, aki elveszítette identitását (Toth 1993:35) Egy lehetséges európai tipológia ETHOS A FEANTSA (Hajléktalanellátó Szervezetek Európai Egyesülete) az európai gyakorlat alapján összegyőjtötte a hajléktalanság teljes spektrumának definíciós keretét. Országonként eltérı, hogy (hivatalosan) kit tekintenek hajléktalannak. 7

8 ETHOS A hajléktalanság és a lakhatásból való kirekesztettség európai tipológiája 1 Fogalmi kategória Gyakorlati kategória (csoportok) Lakhatási forma Általános meghatározás FEDÉL NÉLKÜLI LAKÁSTALAN 1 Közterületen élı emberek 1.1 Közterület vagy szabad ég alatt Utcán vagy közterületen életvitelszerő tartózkodás olyan menedékhely hiányában, amely lakóhelyül szolgálhatna 2 Krízisszálláson élı emberek 2.1 Éjjeli menedékhely Olyan emberek, akik nem rendelkeznek szokványos tartózkodási hellyel és így éjjeli menedékhelyen, alacsony küszöbő menhelyen élnek 3 Hajléktalanszállón élı emberek Hajléktalanszálló Átmeneti szálló Átmeneti támogatott lakhatás Ahol csak átmeneti ideig lehet lakni 4 Anyaotthonban élı emberek 4.1 Anyaotthon Családon belüli erıszak miatt elszállásolt nık rövid idejő tartózkodásra szolgáló szálláshelyeken 5 Bevándorlók szálláshelyén élı emberek Befogadóállomások, bevándorlók menedékhelye Bevándorló munkások szállása Bevándorló státuszuk miatt befogadóállomásokon vagy átmeneti szálláshelyen elszállásolt bevándorlók 6 Intézményi ellátásból kikerülı emberek Büntetés-végrehajtási intézetek Egészségügyi intézmények 2 Gyermekek intézményei/otthonai A szabadulást megelızıen nem áll rendelkezésre lakhatás A lakhatás hiányából kifolyólag marad a szükségesnél hosszabb ideig Megoldatlan a lakáshelyzete (pl. 18 éves koráig) 7 (Hajléktalan élethelyzetük miatt) tartós (lakhatási) támogatásban részesülı emberek Hajléktalanok idısotthona Támogatott lakhatás korábban hajléktalan emberek részére Korábban hajléktalan személyek számára tartós lakhatás gondozással egybekötve (általában egy évet meghaladóan) 1 Bakos Péter Gyıri Péter, lásd 2 Magában foglalja a drogrehabilitációs intézményeket, pszichiátriákat stb. 8

9 BIZONYTALAN LAKÁSHELYZET 8 Bizonytalan lakhatási körülmények között élı emberek 9 A kilakoltatás fenyegetettségében élı emberek Átmenetileg szülıknél/barátoknál Nem jogszabályszerő (al)bérlet Illegálisan elfoglalt telken lakás Kilakoltatási határozattal rendelkezik (bérelt lakásban) Ingatlan-végrehajtási határozattal rendelkezik (saját lakásban) Lakásban él, de a lakáshiány miatt nem az állandó lakóhelyén, nem önálló lakásban. Lakásban bérleti szerzıdés nélkül, jogcím nélkül él, illetve önkényes lakásfoglaló Egy telek jogtalan elfoglalása A kilakoltatás végrehajtása a közeli jövıben várható A jelzálogjog birtokosa a jelzálogjog érvényesítésérıl határozattal rendelkezik 10 Erıszak fenyegetettségében élık 10.1 Rendırség által jegyzıkönyvezett esetek Rendırségi intézkedéssel/beavatkozással kell védelmet nyújtani a családon belüli erıszak áldozata számára ELÉGTELEN LAKÁSKÖRÜL- MÉNY 11 Ideiglenes/nem standard építményekben élı emberek Mobil otthonok Nem szabványos építmények Ideiglenes építmények Szokásos lakóhelyként nem használható Összetákolt/alkalmilag barkácsolt menedék, kunyhó, kalyiba Bizonytalan ideig álló építmény, bódé 12 Alkalmatlan lakásban élı emberek 12.1 Lakhatásra alkalmatlan lakott lakások A hazai törvények vagy építési rendeletek értelmében lakóhelyként alkalmatlan 13 Szélsıséges túlzsúfoltságban élı emberek 13.1 Meghaladja a túlzsúfoltság az országos küszöbértéket Meghaladja az adott lakóterületre vagy szobaszámra vonatkozó országos laksőrőségi szintet 9

10 A legtöbb európai országban hivatalosan hajléktalannak számítanak azok, akik az 1-es kategóriában, közterületen élnek (az már egy másik kérdés, hogy az ilyen helyzetben levı emberek számára létrehoznak-e ellátásokat, akár krízisszállásokat (2.1) Görögországban pl. nincsenek ilyen intézmények). A Lakástalanok kategóriáinak (3 7) megítélése már kevésbé egyértelmő: országonként eltérı az intézményi struktúra, egyes országokban a 3. és 7. kategóriák a hajléktalanellátó rendszer részét képezik, míg a fent említett Görögország esetében pl. támogatott lakhatási programba nem hajléktalan (hanem fogyatékkal élı, pszichiátriai beteg) emberek kerülhetnek be. Más országokban (Franciaország, Németország) a támogatott lakhatási programban való résztvevı akkor hajléktalan, ha a lakhatása ezen a módon csak rövid idıre megoldott tartós bérleti szerzıdés esetén nem. Írországban a Bizonytalan lakáshelyzetőek lakástalanként kerülnek nyilvántartásba, míg máshol ez a csoport inkább a hajléktalanság megelızését célzó stratégiák kialakításánál kerül elıtérbe. (Bıvebben lásd Edgar Meert et al ) Magyarországon a fenti kategóriák közül a közvélemény számára talán egyértelmően az hajléktalan, aki fedél nélküli (1.1 közterületen vagy 2.1 krízisszálláson él), továbbá a lakástalanok azon része, akik hajléktalanszállón (3.1) vagy hajléktalanok (idıs)otthonában (7.1) élnek. Fedél nélküliek lehetnek az alkalmatlan lakásban (12.1) vagy nem szabványos illetve ideiglenes építményben élık (11.2 és 11.3) fıleg, ha ezek az építmények nem lakóövezetben vannak. Hazánkban a menekültek és bevándorlók nem számítanak hajléktalannak (5), ahogy az intézményekbıl szabadulók (6) sem (már amennyiben nem kerülnek be a fenti hajléktalankategóriák egyikébe!). Ha a bizonytalan lakhatású honfitársaink (8) hajléktalannak számítanának, majdnem kilencvenezer fıvel gyarapodna a hajléktalan emberek tábora, ha pedig a szélsıségesen túlzsúfolt lakásban élıket (13) is hozzáadnánk, további négyszázezer ember lenne hazánkban hajléktalan a 2001-es népszámlálási adatok alapján, Dr. Gyıri Péter számításai szerint (Gyıri 2005) Magyarország törvényi szabályozás Az persze nem véletlen, hogy egy adott országban, így a mai Magyarországon kiket tartanak hivatalosan hajléktalannak a kategóriák felállítása mindig az adott (szociál)politika álláspontját tükrözi. A két világháború közötti jogszabályok szerint évtizedeken át azt kell [hajléktalannak] tekinteni, aki körülményeinél fogva képtelen 10

11 arra, hogy magának és családjának lakást biztosítson. A családos hajléktalanok számára szükséglakásokat, az egyedülállók számára menhelyeket hoztak létre (Gyıri 1996). A második világháború után a lakástalanok elméletileg átkerültek a tanácsi lakásra várók közé, és bizonyos amúgy senkinek nem ártó viselkedések kriminalizálásával a közterületen élés és a munkanélküliség tolerálása is megszőntek. Mindenkinek kellett valahol laknia, és mindenkinek kellett, hogy munkahelye legyen különben közveszélyes munkakerülıként a hatóságokkal győlt meg a baja. A rendszerváltás után készült ún. Szociális (1993: III.) törvény, mely a hajléktalan embereknek nyújtandó ellátások formáit is szabályozza, kétfajta jogi definícióját adja a hajléktalanságnak: E törvény a 6. és a II III. fejezet alkalmazásában hajléktalan a bejelentett lakóhellyel nem rendelkezı személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalanszállás. E törvény 7., 78., 84. és 89. -ai alkalmazásában hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti. 3 Az elsı definíció szerint az a hajléktalan, akinek nincs bejelentett lakóhelye, illetve a bejelentett lakóhelye hajléktalanszállás; a második szerint az a hajléktalan, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti. Az elsı definíció a közigazgatási, illetékességi szempontok kielégítésére született, a második az élethelyzetet vizsgálja. Az egy évvel késıbbi Lakástörvény változtatása ugyanakkor eltörölte a két világháború közötti, közösségi felelısség elvét: megszőnt a lakásigénylési rendszer, szőkültek a bérlık jogai, s bérlıbıl tulajdonossá épp a legrászorulóbbak nem válhattak (Gyıri 1996) Szakmai definíció A hazai szakmai körökben talán elfogadottnak tekintett értelmezés megkülönbözteti a fedél nélkülieket, akik vagy a szabadban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról. 11

12 (barlang, garázs, trafóház, pályaudvar, aluljáró, romház stb.) éjszakáznak ık talán a fejlett világban mindenhol hajléktalannak minısülnek. Az effektív hajléktalanok megjelölés az elıbbieken túl azokra vonatkozik, akiknek nincs stabil lakhatási lehetıségük, éjszakáról éjszakára bizonytalan, hogy hol alszanak, pihennek. Még ennél is nagyobb kategória a lakástalanok csoportja: akik ugyan lakásban vagy lakhatásra alkalmas intézményben (börtön, kórház, munkásszálló) élnek, de a jogviszonyuk bizonytalan (albérlık, ágybérlık, szívességi lakáshasználók vagy épp szabadulásra váró lakástalanok), és bármikor belecsúszhatnak az effektív hajléktalan létbe bár, ahogy láttuk, hivatalosan hazánkban ıket nem számítják hajléktalannak. Ez vonatkozik az ún. otthontalanokra is, akikhez a fenti csoportokon túl a nem megfelelı lakásban (túlzsúfolt, rossz minıségő stb.) élık is tartoznak (lásd az ábrát is). otthontalanok lakástalanok effektív hajléktalanok fedél nélküliek 1. ábra A hajléktalan élethelyzet lehetséges szintjei 4 A fedél nélküliek hajléktalanok lakástalanok otthontalanok népes csoportjából engem a közterületen élı hajléktalan emberek, a fenti ábra belsı magját alkotó fedél nélküliek érdekelnek. Mivel azonban egyfelıl a fedél nélkül egyben a legrégibb budapesti utcalap címe is, s a kifejezésrıl sokan (köztük én is) a lapra és annak árusaira asszociálnak, másfelıl a már fent ismertetett ETHOS-tipológia a krízisszállón éjszakázókat is ideérti, ezért inkább az utcai hajléktalan kifejezést fogom jobb híján használni. 4 Forrás: Bényei Gurály Gyıri Mezei (2000). 12

13 1.1.4 Definíciós nehézségek az utcai hajléktalanokkal kapcsolatban Korábban láttuk, hogy a hajléktalanság maga nehezen megragadható fogalom, de az utcai hajléktalanságot sem egyszerő körülírni, behatárolni. Az egyértelmő eseteken túl (amikor valaki fedél nélküliként például egy kapualjban alszik, kartonpapíron, takaróval vagy anélkül lásd Ethos 1.1 vagy a Szociális törvény elsı definíciója vagy effektív fedél nélküliek kategóriája) szociális munkásként számos átmeneti helyzettel találkozunk: ha valaki egy erdı közepén tákol magának kunyhót (és nem erdész!), akkor utcai hajléktalan de mi van akkor, ha ugyanez a kunyhó (gyakran csak szimbolikus) kerítéssel körbevéve Budapest valamelyik külsı kerületében található, névtáblás utcában, akár még házszámmal is ellátva? Hova csoportosítsuk azt a krízisautós ügyfelet, aki a nyarat egy parkban tölti, télen viszont egy akár még ablakkal és ajtóval is felszerelt, főthetı szoba-konyhába ( csövitanya ) húzódik ötödmagával, s onnan kell fagyási sérüléssel a hajléktalanok orvosi rendelıjébe szállítani? 5 Kutatásokból tudjuk, hogy a hajléktalan emberek egy része nem állandó utcai hajléktalan, és még az sem mondható, hogy az év 52 hetében végig hajléktalan (akár fedél nélküliként, akár effektív hajléktalanként). Ez tehát egy képlékeny, változó állapot még akkor is, ha az utcai hajléktalanok gyakran több éve ugyanazon a helyen laknak. Dolgozatomban az utcai hajléktalanok olyan emberek, akik életük során (akár a jelenben, akár a múltban) huzamosabb ideig a szabadban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben (barlang, garázs, trafóház, pályaudvar, aluljáró, romház stb.) éjszakáznak, éjszakáztak. 5 Itt említenék meg néhány, egy korábbi de a késıbbiek során még tárgyalandó hajléktalanszámlálásnál felmerülı szempontot: a február 3-ai közterületen élık összeírásához laikus civil önkéntesek segítségét kértük. Fontos volt tehát, hogy jól meg tudjuk határozni, kiket is kell összeírni, kik a fedél nélküliek. Az elıkészítés során számtalan kérdés merült fel: egyértelmően regisztrálni kellett a közterületen alvó, alváshoz készülı vagy fekvı embereket... kivéve, ha az illetı rosszul lett! De mi a teendı pl. azokkal, akik ránézésre akár utcai hajléktalan emberek is lehetnek, de valahol társaságban ülnek és vacsoráznak? Tehát lehet, hogy nem is ott alszanak vagy nagy szatyrokkal ugyan, de mozgásban vannak, valahova mennek(?). 13

14 1.2 Hazai kutatások utcai hajléktalanok körében Kutatási nehézségek általában Nem csak a célcsoport körülírása okozhat nehézséget az utcai hajléktalan emberek életét kutatni vágyó (szociális) szakembernek. Mivel az utcai hajléktalanok egy földrajzilag igen mobil csoportot alkotnak, akik otthon definitíve ritkán vannak (vagy soha nincsenek), az ıket célzó kutatásoknak számos további, sajátos nehézséggel kell megküzdeniük. Az egyik ilyen nehézség a csoport képlékenysége : a közterületen élık tartózkodási helye is gyakran változik ahogy a város él és fejlıdik/pusztul, ugyanúgy nem csak a lakásban élık, hanem az utcai hajléktalanok élettere is változik. Egy-egy sikeres akció (mint pl. a Pilisi parkerdı-program6) egész erdıket szabadíthat fel, más tisztogatási akciók (mint amik pl. Budapest egyes kerületeiben, kevésbé dokumentált módon zajlottak és zajlanak) erıszakos területi átcsoportosítást hajtanak végre, mely során a hajléktalan emberek egy szomszédos kerületbe kényszerülnek mindenesetre a hajléktalanpopuláció az adott környékrıl (esetleg csak éjszakára) eltőnhet. Részben ebbıl fakad a következı kihívás: a mintavétel (lásd dr. Gyıri Fehér Gurály 2007). Az utcai hajléktalan emberekkel való kapcsolatfelvétel sem mindenki számára egyszerő feladat. Lengyel Gabriella felhívja a potenciális interjúkészítık figyelmét a különbözı lehetséges helyszínek elınyeire és hátrányaira, a beszélgetıtárs fizikai és mentális állapotának felmérésére ( Éhes, szomjas, fázó, vécére menni akaró, rágyújtani vágyó, az esti szállásáért aggódó emberrel nem lehet beszélgetni. ), valamint a beszélgetésvezetés sajátosságaira (Lengyel 2005). Hasonló kihívásokról számolnak be nemzetközi kutatások is (lásd Melrose 1999 vagy Rossi 1989). Évrıl évre elhangzanak különbözı becslések vagy találgatások a hajléktalan emberek számára vonatkozóan, melyet aztán sokan tényként kezelnek, ám valós kutatási adatok a többségüket nem támasztják alá. Talán a fenti módszertani nehézségeknek is betudható az, hogy a közterületeken élık, a ténylegesen fedél 6 A Pilisi Parkerdı Zrt. a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal 2007 tavaszán közös akciót hirdetett, melynek keretében szociális szervezetek pályázhattak a területen élık lakhatási problémájának kezelésére az egy fıre pályázható Ft-ból Ft-ot fordíthattak a szociális munka költségeire, a többibıl a hajléktalan emberek lakásproblémáját kellett megoldani. Ez az összeg az intenzív támogatói munkával az esetek nagy részében sikeres kiköltözéshez vezetett. 14

15 nélküliek holisztikus, vagyis összetett, több dimenziós, a bonyolult személyiségbeli, szocializációs és társadalmi-gazdasági összefüggéseket és ezek egymásra hatását is megragadó vizsgálatának, elemzésének nincsenek hagyományai nálunk (Gyıri 2008c) A népszámlálás A 2001-es országos népszámlálás során próbálták meg elıször országosan teljes körően felmérni a(z utcai) hajléktalanpopulációt. 7 A lakott egyéb lakóegységekben (bódéban, kunyhóban, putriban, barlangban, vagy egy épület valamely használaton kívüli helyiségében pl. mosókonyhában, raktárban), valamint a valamely épület (pl. lakóház) lépcsıházában, kapualjában, padlásfeljárójában ( helyiséghez nem köthetı területen ) élıket a területért felelıs számlálóbiztosoknak kellett összeírni, míg a fedél nélküli hajléktalanokkal: a pályaudvarokon, aluljárókban, metróállomásokon, kapualjakban, félreesı zugokban, padokon élıkkel való kapcsolatfelvételhez a települési önkormányzat jegyzıjének és szociális irodájának a segítségét kérték kevés sikerrel (lásd Szőcs 2008). Az akció nem bizonyult túl sikeresnek, részben az önkormányzatok passzivitása, részben a kérdezıbiztosok nehézségei (nem tudtak kapcsolatot létesíteni a hajléktalan emberekkel, nem ismerték fel lakóhelyeiket stb.) miatt, így 2011-ben tervezik az amúgy is evvel a célcsoporttal foglalkozó szociális szervezetek munkatársainak bevonását, kérdezıbiztossá való kiképzésüket (uo.). Az elsı kísérlet sikertelenségébıl fakad, hogy valós adatokkal nem szolgált az utcai hajléktalanokkal kapcsolatban. Mivel a hivatalos szervek nem tudtak (és lehet, hogy olyan nagyon nem is akartak, akarnak) 8 konkrét, tényeken alapuló számokat megismerni az utcai hajléktalanság 7 Ennek természetesnek kellene lennie, hiszen a hajléktalan emberek is az ország lakosai, az ı adataik és jellegzetességeik ugyanúgy hozzátartoz(ná)nak az ország mutatóihoz, mint bármelyikünké. Gondolom, elsısorban nem a KSH hibája, hogy a korábbi népszámlálásoknál ez nem merült fel szempontként, ahogy az sem, hogy a 2001-es (kísérleti) akció nem járt sikerrel. Reméljük, hogy a jó szándék és a szakértelem összefogásával a 2011-es uniós népszámláláson már a közös direktívákat figyelembe véve, a számlálóbiztosok az utcai hajléktalan embereket is el fogják érni (lásd az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 763/2008/EK számú rendelete a népszámlálásokról, valamint az ENSZ EGB és az Eurostat 2007-ben elfogadott közös ajánlása a évi népszámlálásokról az európai régióban). 8 Sajnos bevett gyakorlat, hogy a mindenkori hatalmat kevéssé érdekli a probléma konstruktív felszámolása abban az értelemben, hogy senkinek ne kelljen közterületen éjszakázni, legyenek alternatív (és vonzó) megoldások, segítıhálózat. Inkább tőnnek egyesek érdekeltnek a hajléktalan emberek (látható helyekrıl való) kizsuppolásában, kiutálásában (lásd korlátok, hullámos padok, aluljárókitakarítási akciók Török Udvarhelyi 2005) vagy megszépítésében (ha tiszta fehér pólóba, sapkába és tornacipıbe öltöznek, kevéssé zavaróak), mint a probléma megértésében és etikus megoldásában. 15

16 problémájának nagyságáról, sajátosságairól, e hiányosságot a hajléktalan-ellátók és szakemberek évek óta saját szervezéssel igyekeznek pótolni Szakmai kutatások A hajléktalan emberek iránt érdeklıdı kutató mégis abban a szerencsés helyzetben van Magyarországon, hogy a rendszerváltás óta számos vizsgálatot végeztek a hajléktalan emberek ellátásában tevékenykedı szakértık. Bizonyos vizsgálatok kimondottan a közterületen élıket célozták meg, mások a különbözı intézményeket használókat ám a közterületen élı populáció adatai így is elkülöníthetıek, és a többi csoporttal összehasonlíthatóak. Az alábbiakban az elmúlt húsz év utcai hajléktalanokkal foglalkozó hazai kutatási eredményeit foglalom össze Mezei György és a Nyomorskála Mezei György és társai a 90-es évek elején több felmérést készítettek mind az utcai, mind az utcáról éjjeli menedékhelyre került hajléktalan emberek körében. Egyik legismertebb kutatásuk során tíz helyszínen végeztek megfigyeléseket Budapesten: négy pályaudvaron, népkonyhákon, éjszakai buszokon, forgalmas köztereken (Deák tér, Kıbánya-Kispest), valamint közfürdıkben elsısorban a kapcsolatteremtés, a jobb megértés céljával. Rövid, memorizált kérdéssort vettek fel az utcai hajléktalanokkal, a válaszokat a beszélgetés után jegyezték fel. A kérdések a demográfiai alapadatokon túl az ún. nyomorskála (mekkora nyomorban élnek a hajléktalan emberek az éhezés, az alváshiány, az egészségügyi ellátások hiánya, a tisztálkodás, illetve a személyes tárgyak hiánya terén), illetve a szociális skála (ellátási kapcsolati háló erıssége) felállítását tették lehetıvé. Felmérésüket nem tekintik hajléktalankutatásnak, mert nagyon keveset tudhatunk meg belıle a hajléktalanság okairól, az odatorkolló életutakról, a hajléktalanok személyiségállapotáról, társadalomhoz való viszonyáról, a kilábalás lehetıségeirıl (Mezei-Sarlós 1995:17). Bizonyos közterületes csoportok tagjaival ( domesztikáltakkal, lépcsıház-, pince- és padláslakók erdılakókkal ) a helyszínválasztás miatt nem találkoztak, másokat nem biztos, hogy felismertek (a fiatalabb hajléktalanokat, a nıket). Azokat pedig, akik valamilyen módon dolgoztak, nem zavarták, nehogy rontsuk az üzletüket (uo.). 16

17 A megfigyelések alapján 407 fı demográfiai alapadatait győjtötték össze. Mivel ez a felmérés akár a késıbbi, Február 3 -ai kutatássorozat elızményének is tekinthetı 9, s a késıbbi kutatások jóval nagyobb mintát fedtek le, illetve idıben is közelebb állnak a mai helyzethez, az eredmények ismertetésétıl itt eltekintek A Február 3. kutatássorozat 1999 óta minden év február 3-án kerül sor a kérdıíves hajléktalankutatásra, az ún. Február 3. -ra. Az elsı években a kutatók a budapesti éjjeli menedékhelyeken és átmeneti szállásokon éjszakázó emberek helyzetérıl győjtöttek információkat, idıközben azonban vidéki városok is csatlakoztak a kezdeményezéshez; 2005 óta pedig az utcai hajléktalan embereket is igyekeznek bevonni, elsısorban az utcai szociális munkások segítségével. A kérdıív kitöltése önkéntes és anonim, de a válaszadó nevének kezdıbetőibıl és születési dátumából képzett kód alapján akár longitudinális összehasonlításokra is lehetıség van. A kérdıív egy része minden évben változatlan, alapvetı demográfiai adatokra kérdez rá, más témák évente változnak (egészségi állapot, szenvedélybetegség, foglalkoztatás, személyes tárgyak, a hajléktalanná válás útja stb.). Míg a (budapesti) szállón élıket majdnem 100%-ban lefedi a kérdezés, az utcai hajléktalanok esetében ez az arány nem ilyen magas. Pontosat azonban a már korábban is jelzett nehézségek miatt nem tudhatunk után 2008-ban, a szokásos kérdıíves adatfelvétel elıestéjén a fıvárosban másodszor is megkíséreltük regisztrálni, azaz összeírni a közterületen éjszakázókat. A számlálóbiztosok minden körzetet bejártak Budapest Hungária körúton belüli (és a belbudai) területén, a külsı kerületekben pedig egyszerő véletlen mintavétellel került kiválasztásra 35 körzet. A megszámolt utcai hajléktalanok alapján nyert statisztikai becslés közöttire teszi a LÁTHATÓ területen10 éjszakázók számát, ugyanakkor arra vonatkozóan egyelıre becsléseink sincsenek, hogy hányan élnek NEM LÁTHATÓ helyeken (bıvebben lásd dr. Gyıri P. 2008a). 9 Mezei György a Február 3. munkacsoport egyik alapítója, és haláláig tagja volt. 10 Mivel a számlálás éjszaka, sötétben zajlott, a láthatóság az éjszakai állapotokat jelzi. Így nem kerültek megszámolásra a közvilágítással nem rendelkezı parkokban, erdıkben, barlangokban élık, a lépcsıházakba húzódók, a rejtızködık. 17

18 A 2007-es február 3-i felmérés adataiból a következıket tudjuk az utcai hajléktalanokról (Gyıri 2008b) 2460 fı 11 válasza alapján: Az utcai hajléktalanok fiatalabbak a szállón éjszakázóknál 61% év közötti, 30% 39 éves vagy fiatalabb, 9% 60 éves vagy idısebb. Egészségesebbek (elsısorban a férfiak), mint a szállón lakók. 25% dolgozik, további 20% guberál vagy győjtöget, 15% részesül társadalombiztosítási ellátásban, 15% kapott valamilyen segélyt a kérdezést megelızı hónapban. 51% házastársától különél vagy elvált, 81% mégsem egyedül él, hanem egy vagy több baráttal (a nık közül szinte mindenki). 32% sose aludt még szállón. 65% családtagjánál aludt közvetlenül az utcára kerülés elıtt. 33% minden nap fogyaszt alkoholt, további 23% legalább minden harmadik nap a kérdezés napján 41% fogyasztott alkoholt. Általában sokat fogyasztanak, 1/3 hetente legalább egyszer lerészegedik. 60% éves korában fogyasztott alkoholt elıször. 55%-nak volt már öngyilkossági kísérlete. 51% (inkább) nem értett egyet az alábbi állítással: Az ember egyik napról a másikra él, nincs értelme terveket szıni. 68% pedig avval, hogy Manapság az életnek nincs sem célja, sem értelme. 18,4% értett egyet a következı állítással: A hajléktalanok maguk tehetnek arról, hogy ilyen helyzetbe kerültek. Összefoglalásul érdekes megállapítani, hogy az utcai hajléktalanok, bár mostoha körülmények között, és közülük sokan önpusztító módon élnek, mégis kevésbé pesszimisták, mint ahogy azt várni lehetne, s ez a szociális munkásokat is aktivitásra serkentheti! Utcák népe a közterületen élık kutatása A dr. Gyıri Péter, Breitner Péter és Gurály Zoltán vezette kutatócsoport 2007 ıszén 160 közterületen élı emberrel készített strukturált interjút, elsısorban közterületen, s 11 A 2460 fı válaszait utcai szociális munkások győjtötték össze az ország különbözı városaiban. 18

19 amennyiben lehetett, a hajléktalan emberek alvóhelyén, Budapesten és Debrecenben. A beszélgetések alanyait a korábbi Február 3-as adatfelvételek helyszínlistái alapján vett mintából választották ki. Az interjúkat gyakorló szociális munkások többen közülük utcai szociális munkások készítették el. A strukturált interjúk hat témát öleltek fel egy-egy témakörben nagyobb ívő, kibontó kérdések, majd tisztázó jellegő pontosítások követték egymást. A hat téma a következı: Az alvóhely bemutatása Az utcára kerülés eseményei A hajléktalanná válás elıtti idık, a fiatal felnıttkor A gyerekkor Személyes tapasztalatok és vélemény a hajléktalan emberek ellátásáról Egyéb A kutatás egyik fontos kérdése tehát az, hogy kik az utcai hajléktalanok, és hogyan kerültek ebbe a helyzetbe? A kutatók szerint az egyik legnagyobb tanulság, hogy a»mindenki lehet hajléktalan«, a»te is lehetsz hajléktalan!«szlogenek igazaknak látszanak. Vagyis nem kell feltétlenül semmi különösnek történnie ahhoz, hogy valaki»padlót fogjon«, egyszerre csak kint találja magát az utcán (Gyıri 2008c:10). A felmérés összegzéseként a következıket állapítják meg: az általunk megkérdezett másfél száz fedél nélküli ember többsége szegény vagy nagyon szegény sorból jött, szüleik között is nagyon sokan voltak, akik ittak, betegek vagy alig iskolázottak voltak. Sokan kerültek állami gondozásba, vagy éppen nem az édesszüleik nevelték fel ıket, keveseknek adatott meg a boldog gyerekkor. Jelentıs hátrányokkal, kockázatokkal indultak neki felnıtt életüknek (akárcsak nagyon sokan mások) egy olyan idıszakban, amikor a korai, serdülıkori munkábaállás sem mentette meg ıket attól, hogy viszonylag hamar munkanélkülivé váljanak, sok százezer társukkal együtt. Alig kezdték el a berendezkedést, az önálló otthon valamiféle megteremtését, társkapcsolatuk is megromlott, válásuk is egy a sok-sok százezer közül. A kényszerő lakhatási puffer intézményekbe már nem menekülhettek, s már nem is kényszeríthették a földönfutókká vált embereket erıszakkal valamilyen büntetı intézménybe. Szabadon zuhanhattak a semmibe. (Gyıri 2008b: 53) 19

20 A kutatás másik, talán ugyanolyan fontos kérdése az, hogy ha már bekövetkezett az utcára kerülés, mi az oka annak, hogy a hajléktalan ember nem költözik máshova? A kérdést két oldalról is meg lehet közelíteni: az egyik, hogy mit veszítenének, ha feladnák szokásos tartózkodási helyüket? A személyes tárgyaikon, a megszokott környezeten túl elképzelhetı, hogy társadalmi presztízsüket is még ha ez sokak számára paradoxonnak is tőnik. Az utcai életforma legtöbbször sok szállal kapcsolódik a környezetéhez, amely szálak testi-lelki javakkal szolgálnak az utcán élı számára. A környékbeli boltosoktól egy kis élelmet és ivóvizet kaphat. A szomszéd fedél nélküliektıl egy korty bort, némi élelmet, társaságot és odafigyelést. A közeli gyár biztonsági ıreitıl (nem is olyan ritkán, mint gondolnánk) pár jó szót és védelmet. A kisboltok, piaci standok, kocsmák környékén kisegítı munkalehetıségek, egy kis melegedés, egy-két fröccs, a környezı házak lakóitól élelmiszer, ruhaadományok és egy kevés törıdés várható, sıt bizonyos esetekben még társadalmi presztízst is jelent egy terület, lakótömb hajléktalanjának lenni. A lényeg és ez az, amit a közterületi hajléktalansággal foglalkozó segítıknek és szakmastratégáknak tudniuk kell, hogy az utcán élıknek meglehetısen sok veszítenivalójuk lehet azzal, ha elfogadják az intézményrendszer kínálta elhelyezési lehetıségeket, mert ezzel fel kell adniuk addigi megélhetési és társadalmi viszonyrendszerüket. (Breitner 2008:131.) A kérdés másik oldala az, hogy mit ajánl fel a hajléktalanellátó rendszer, ami ezeket a veszteségeket ellensúlyozni tudná Ami az eddigi kutatásokból kimaradt A fenti kutatásokból tehát megtudtunk számtalan tényt, demográfiai adatot, leírást az utcai hajléktalan emberek helyzetérıl, állapotáról. Mintha pillanatfelvételeket tartanánk kezünkben, melyek a szabad szemmel érzékelhetı dolgokat tükrözik vissza: a nem, a kor, az egészségi állapot, a zsebekben lapuló iskolai bizonyítvány vagy munkaszerzıdés, a tárgyak, a lakókörnyezet stb óta magam is részt veszek a Február 3. munkacsoport munkájában, az éves vizsgálatok elıkészítésében, a kérdıív kérdéseinek összeállításában, az eredmények értelmezésében. A munkacsoport 20

A népszámlálás szerepe a hajléktalanok számbavételében

A népszámlálás szerepe a hajléktalanok számbavételében A népszámlálás szerepe a hajléktalanok számbavételében Nemzeti tanácskozás a hajléktalanügyet támogató információs rendszerek kialakításának lehetőségeiről (2008. december 5.) Szűcs Zoltán Központi Statisztikai

Részletesebben

A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN

A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN 1. KÖZTERÜLETEN NE ÉLJENEK ÉS NE ALUDJANAK EMBEREK?! SPECIÁLIS KIHÍVÁSOK AZ UTCAI SZOLGÁLTATÁSOK KAPCSÁN SZEKCIÓVEZETŐ: MORVA EMÍLIA (MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT EGYESÜLET)

Részletesebben

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Február Harmadika Munkacsoport Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Összefoglaló: Győri Péter Gyorsjelentés a 2011. évi hajléktalan-adatfelvételről Válaszadó

Részletesebben

Lakhatási program Nyíregyházán

Lakhatási program Nyíregyházán Lakhatási program Nyíregyházán Szoboszlai Katalin elnök, szociális munkás Szervezeti organogram Periféria Egyesület Közgyűlés Elnökség Felügyelő Bizottság Szociális Szolgáltató Központ Utcai Szociális

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

Megmozdítani a mozdíthatatlant

Megmozdítani a mozdíthatatlant Megmozdítani a mozdíthatatlant A Vissza az utcáról program tapasztalatai Szabó Andrea (Hajléktalanokért Közalapítvány) 1 A vissza az utcáról program előzményei 2010: 2011: a Magyar Köztársaság 2010. évi

Részletesebben

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS HUMÁNSZOLGÁLTATÓ KÖZPONTJA

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS HUMÁNSZOLGÁLTATÓ KÖZPONTJA SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS HUMÁNSZOLGÁLTATÓ KÖZPONTJA 700 Szekszárd, Vörösmarty Mihály utca. Tel.: 74/-474, -47 Fax: 74/-474. számú elıterjesztés az SZMJVK Szociális és Egészségügyi Bizottsága 00..-án

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ I A szabad bevándorlást támogató klasszikus érv így hangzik: Ha minden más változatlan, a vállalkozások oda mennek, ahol olcsó a munkaerı, a munkavállalók

Részletesebben

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2012 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2012 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Február Harmadika Munkacsoport Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2012 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Összefoglaló: Győri Péter Szabó Andrea A hivatalos nyilvántartások szerint Az országban egy

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 1 JÓVÁHAGYOTT VERZIÓ! PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Város Egészségügyi Szolgáltatás-tervezési Koncepcióját

Részletesebben

Bevezetés. Szoboszlai Katalin: Fedél nélküli nôk hajléktalansága 1 *

Bevezetés. Szoboszlai Katalin: Fedél nélküli nôk hajléktalansága 1 * Szoboszlai Katalin: Fedél nélküli nôk hajléktalansága 1 * Bevezetés Mottó: Aki kint él az utcán, azt csak vegetál... Ez nem élet. Aki egyszer ide kikerül, és olyan közegbôl, mint én, akinek megvolt mindene,

Részletesebben

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart.

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart. Gárdony Város Önkormányzat Képviselı-testületének 1/2000. (I. 30.) számú rendelete a gyermekek átmeneti gondozása keretében megvalósítandó helyettes szülıi tevékenységrıl 1 (az idıközbeni módosításokkal

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Sorszám:8. Ügyiratszám: 1-3/2012. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012.

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

SZEMPONTRENDSZER A SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

SZEMPONTRENDSZER A SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS ELKÉSZÍTÉSÉHEZ SZEMPONTRENDSZER A SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Segédlet a Vissza az utcáról című, 2011 UNY kódú pályázati felhívás 8. számú mellékletének elkészítéséhez A szükségletfelmérésnek a jelenlegi állapotot,

Részletesebben

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,

Részletesebben

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI))

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) P7_TA-PROV(2012)0322 A nık munkakörülményei a szolgáltatási ágazatban Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) Az Európai

Részletesebben

A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei dokumentációs,nyilvántartási és információáramlási rendszere

A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei dokumentációs,nyilvántartási és információáramlási rendszere Munkaerő-paci reintegráció a hajléktalan-ellátásban Pályázati azonosító: A/57, FT id.: HU-32 A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei dokumentációs,nyilvántartási és információáramlási

Részletesebben

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told Igazgyöngy Alapítvány Berettyóújfalu -Told (http://igazgyongy-alapitvany.hu/) Az országban közel 1 millió ember él a szegénységi határ alatt. A Dél- Baranyában, valamint az ország északi és keleti területeinek

Részletesebben

KOMPLEX SZÜKSÉGLETEKKEL RENDELKEZŐ HAJLÉKTALAN EMBEREK ELLÁTÁSA DUBLINBAN

KOMPLEX SZÜKSÉGLETEKKEL RENDELKEZŐ HAJLÉKTALAN EMBEREK ELLÁTÁSA DUBLINBAN KOMPLEX SZÜKSÉGLETEKKEL RENDELKEZŐ HAJLÉKTALAN EMBEREK ELLÁTÁSA DUBLINBAN Szabó Andrea 2011. Szeptember 15. Balatonföldvár ÍRORSZÁG LAKOSSÁG: 4.2 MILLIÓ FŐ TERÜLET: 70.282 KM 2 DUBLIN LAKOSSÁG: 525,383

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

A közterületen élőkkel kapcsolatos célkitűzések és jó gyakorlatok a nyugat-európai hajléktalan-stratégiákban

A közterületen élőkkel kapcsolatos célkitűzések és jó gyakorlatok a nyugat-európai hajléktalan-stratégiákban 1. dia A közterületen élőkkel kapcsolatos célkitűzések és jó gyakorlatok a nyugat-európai hajléktalan-stratégiákban 1 2. dia Európai kontextus 2008. Európai Parlament határozata az utcai hajléktalanság

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

Abúzusok a családban. dr. Hajnal Ferenc

Abúzusok a családban. dr. Hajnal Ferenc Abúzusok a családban dr. Hajnal Ferenc Az abúzus Általánosságban helytelen, vétkes használatot, kihasználást, kizsákmányolást jelent A család nem csak lételemet, életteret és támaszrendszert jelent az

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ Recsk Nagyközségi Önkormányzat 3245. Recsk, Kossuth L. út 165. Tel.: 36/578-310, Fax: 478-022 Email: polghiv.recsk@axelero.hu SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2004. Készült: 2004. december Jóváhagyta:

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka A Menedék képzéseinek hatásértékelı kutatása Hegedős Réka Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat Segítı Egyesület 2009-2011 Európai integrációs Alap

Részletesebben

TÁMOP 5.3.3-08/2-2009-0013 FEDÉL MÁS-KÉP(P) Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő programok

TÁMOP 5.3.3-08/2-2009-0013 FEDÉL MÁS-KÉP(P) Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő programok TÁMOP 5.3.3-08/2-2009-0013 FEDÉL MÁS-KÉP(P) Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő programok Születési ideje (N=80) 11,25% 1,25% 2,50% 31,25% 23,75% 3 1941-1950 között született

Részletesebben

Szociológiai Szemle 2002/4. 131 142. Simonyi Ágnes CSALÁDOK PEREMHELYZETBEN VÁROSON ÉS FALUN. A kutatásról

Szociológiai Szemle 2002/4. 131 142. Simonyi Ágnes CSALÁDOK PEREMHELYZETBEN VÁROSON ÉS FALUN. A kutatásról Szociológiai Szemle 2002/4. 131 142. Simonyi Ágnes CSALÁDOK PEREMHELYZETBEN VÁROSON ÉS FALUN A kutatásról Ez a tanulmány 120, 1999-2001-ben készült családi esettanulmány tapasztalatait foglalja össze.

Részletesebben

CSOPORTMEGÁLLAPODÁS AZ EGÉSZSÉGGEL ÉS BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS ALAPELVEKRİL

CSOPORTMEGÁLLAPODÁS AZ EGÉSZSÉGGEL ÉS BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS ALAPELVEKRİL végleges változat CSOPORTMEGÁLLAPODÁS AZ EGÉSZSÉGGEL ÉS BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS ALAPELVEKRİL GDF SUEZ Accord sante sécurite VFinale modif apres Reunion 27janv2010 (2)_HO2 1 Elıszó Jelen megállapodás aláírói

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. ELİTERJESZTÉS

Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. ELİTERJESZTÉS Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. Tisztelt Képviselı-testület! ELİTERJESZTÉS Jánosháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete 2010. augusztus 3-i ülésére 3. számú napirendi

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és Tartalomelemzés A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és végeredményben a szöveg írójáról vonhatunk le következtetéseket.

Részletesebben

KÖZALAPÍTVÁNYI IRODA Tel: (06-1) 261-77-04, Fax: (06-1) 262-10-21 Web: www.hajlektalanokert.hu E-mail: kozalapitvany@hajlektalanokert.

KÖZALAPÍTVÁNYI IRODA Tel: (06-1) 261-77-04, Fax: (06-1) 262-10-21 Web: www.hajlektalanokert.hu E-mail: kozalapitvany@hajlektalanokert. KÖZALAPÍTVÁNYI IRODA Tel: (06-1) 261-77-04, Fax: (06-1) 262-10-21 Web: www.hajlektalanokert.hu E-mail: kozalapitvany@hajlektalanokert.hu Belügyminisztérium 1051 Budapest, József Attila u. 2-4. Dr. Felkai

Részletesebben

Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete. Medgyesi Márton Tárki Zrt

Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete. Medgyesi Márton Tárki Zrt Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete Medgyesi Márton Tárki Zrt Vázlat 1.A szegény háztartások fogyasztási szokásai A kutatás célja Mintavétel

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 64. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat Szekszárd Megyei Jogú Város Ifjúsági Koncepciójára E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2009.

Részletesebben

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y)

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) KÉSZÜLT A KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETİ FÓRUM (VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT) MEGBÍZÁSÁBÓL VESZPRÉM,

Részletesebben

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése Készítették: Galli Tamás Nater Ulrike Dátum: 2011. 04. 01. 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETİ 3 PÁRATLANKLUB KÉRDİÍV 4 Elıadás

Részletesebben

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább Terepkutatás Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább kvalitatív adatok származnak Megfigyelések, melyek

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

A kisebbségek helyzete Magyarországon

A kisebbségek helyzete Magyarországon SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kisebbségek helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Kisebbségek Európában Nemzeti kisebbségek:

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Fővárosi önálló lakhatási programok közterületen élők számára. Balogi Anna Fehér Boróka Teller Nóra. BMSZKI - Városkutatás Kft./FEANTSA.

Fővárosi önálló lakhatási programok közterületen élők számára. Balogi Anna Fehér Boróka Teller Nóra. BMSZKI - Városkutatás Kft./FEANTSA. Fővárosi önálló lakhatási programok közterületen élők számára Balogi Anna Fehér Boróka Teller Nóra BMSZKI - Városkutatás Kft./FEANTSA Bevezető 3 innovatív fővárosi kezdeményezés alapvetően eltérő forrással/szemlélettel

Részletesebben

Resztoratív szemlélet a büntetésvégrehajtásban. Külföldi tapasztalatok. Balassagyarmati Fegyház és Börtön 2007. december 13.

Resztoratív szemlélet a büntetésvégrehajtásban. Külföldi tapasztalatok. Balassagyarmati Fegyház és Börtön 2007. december 13. Resztoratív szemlélet a büntetésvégrehajtásban - Külföldi tapasztalatok Elıadó: Fellegi Borbála Balassagyarmati Fegyház és Börtön 2007. december 13. A helyreállító attitőd Hogyan válaszolunk a normaszegésre?

Részletesebben

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma:

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2004. TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA... 5 2 AZ ISKOLA HELYZETE... 6 2.1 A FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 6 2.2 AZ ISKOLA BELSİ ÁLLAPOTA,

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2004. november 2 T a r t a l o m Bevezetés 3 I. HELYZETKÉP 4 I.1. Várpalota város társadalmi, gazdasági helyezte 4 II. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl

Részletesebben

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok Teller Nóra Városkutatás Kft./European Observatory on Homelessness 2012. augusztus

Részletesebben

11. FEJEZET Projektgenerálás

11. FEJEZET Projektgenerálás 11. FEJEZET Projektgenerálás Jelen fejezet a projektgenerálás bemutatásával foglalkozik, mely sok szempontból a 2.-4. fejezet folytatásának tekinthetı. Mint ugyanis a fejezetbıl kiderül, a projektgeneráló

Részletesebben

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata Készült a Gazdasági Versenyhivatal VKK megbízásából A tanulmányt készítették

Részletesebben

Verbális adatszerzési technikák. interjú

Verbális adatszerzési technikák. interjú Verbális adatszerzési technikák interjú Az interjú a kérdıívekkel együtt a társadalomtudományokban nagyon gyakran használt felmérés (survey) módszer egyik fajtája. A felmérés információgyőjtı módszer leíró

Részletesebben

KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN

KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN Az elmúlt évtizedben a Magyar Határırség történetében soha nem látott szervezeti korszerősítés

Részletesebben

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei Vojtek Éva, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 2011. február 24. A

Részletesebben

Kistérségi Gyermekvédelmi Tanácskozás Kapoly gyermekvédelmi tájékoztatók összegzı értékelése 2009. március 27.

Kistérségi Gyermekvédelmi Tanácskozás Kapoly gyermekvédelmi tájékoztatók összegzı értékelése 2009. március 27. Marczaliné Németh Erika /intézményvezetı, Koppány-völgyi Gyermekjóléti és Családsegítı Szolgálat/ elıadása: Kistérségi Gyermekvédelmi Tanácskozás Kapoly gyermekvédelmi tájékoztatók összegzı értékelése

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12.

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12. Gazsó József Kiss Judit A munkahelyi egészségtervrıl Budapest, 2010. március 12. Az egészség meghatározása így és így A jó egészség elsısorban nem az egészségügyi szolgálaton vagy az orvoson múlik. Egészségi

Részletesebben

33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról

33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról 33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról Az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. (2) bekezdés k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az egészségügyi

Részletesebben

M É L Y K Ú T NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 8/1999.(VI.1.) rendelete a helyi lakáscélú támogatásról.

M É L Y K Ú T NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 8/1999.(VI.1.) rendelete a helyi lakáscélú támogatásról. M É L Y K Ú T NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 8/1999.(VI.1.) rendelete a helyi lakáscélú támogatásról. A képviselı-testület a lakáscélú támogatásokról szóló, többször módosított 106/1988. (XII.26.)MT. számú rendelet

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI Bevezetı A címben szereplı téma aktualitását illetve fontosságát húzza alá az a tény,

Részletesebben

Gyakran feltett kérdések a gázszolgáltató-váltással kapcsolatban

Gyakran feltett kérdések a gázszolgáltató-váltással kapcsolatban Gyakran feltett kérdések a gázszolgáltató-váltással kapcsolatban Már megszoktuk, hogy nem csak egy bank vagy távközlési szolgáltató létezik, itt az ideje, hogy azt is megszokjuk, hogy gázszolgáltatót is

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 P2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:

Részletesebben

I. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ

I. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ Az Eötvös Károly Intézet véleménye az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767. számú törvényjavaslatról és az ahhoz benyújtott módosító javaslatokról Az alábbi szakvélemény a vizsgált rendelkezéseket

Részletesebben

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben 1 A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben = Akadémiai törvény Asz. = Alapszabály Ü. = Ügyrend

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS MIZSEINÉ NYIRI JUDIT

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS MIZSEINÉ NYIRI JUDIT DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS MIZSEINÉ NYIRI JUDIT SOPRON 2008 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDİMÉRNÖKI KAR ROTH GYULA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ERDİVAGYON-GAZDÁLKODÁS PROGRAM A

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 21.) sz. rendelete 5. (1) bekezdése alapján a

Részletesebben

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl A Ket. módosításának lényegesebb elemei: A 2008. évi CXI. Tv. módosította a Ket-et. Ezt

Részletesebben

Benchmarking könyvtárakban

Benchmarking könyvtárakban Istók Anna: Benchmarking érdemes vajon másoktól tanulni? A Gödöllıi Városi Könyvtár és Információs Központ és az érdi Csuka Zoltán Városi könyvtár tapasztalatai egy új teljesítménymérési módszer bevezetése

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

Dévaványa Város Önkormányzata Képviselı-testületének 21/2008.(IX.26.) ör. rendelete

Dévaványa Város Önkormányzata Képviselı-testületének 21/2008.(IX.26.) ör. rendelete Dévaványa Város Önkormányzata Képviselı-testületének 21/2008.(IX.26.) ör. rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Bevezetı rendelkezés Dévaványa Városi Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Bocskai István Szakképzı Iskola Hajdúszoboszló ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Érvényes: 2009. szeptember 01-tıl 2 A Bocskai István Szakképzı Iskola igazgatója, mint munkáltató, valamint az intézményben mőködı AOKDSZ

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben