Tompáné Balogh Mária. Tanári kézikönyv. 3. évfolyamos tanulók számára készült Természetismeret Vizek partján címû tankönyvcsaládhoz

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tompáné Balogh Mária. Tanári kézikönyv. 3. évfolyamos tanulók számára készült Természetismeret Vizek partján címû tankönyvcsaládhoz"

Átírás

1 Tompáné Balogh Mária Tanári kézikönyv 3. évfolyamos tanulók számára készült Természetismeret Vizek partján címû tankönyvcsaládhoz

2 Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes Nyomdai elõkészítés: Nagy László Bevezetõ gondolatok...5 Elõszó...7 Módszertani ajánlás a 3. osztályos környezetismeret munkatankönyvhöz...13 Tanmenet javaslat...25 Javaslatok az egyes órák feldolgozásához...35 Az illusztrációk azonosak a tankönyvcsaládban található rajzokkal Utószó A Kiadó minden jogot fenntart! Raktári szám: PK-0583K Felelôs vezetô: Ballér Judit ügyvezetô igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97. Telefon: , Fax:

3 Bevezetõ gondolatok Kedves Kollégák! Szeretnénk megköszönni bizalmukat, amellyel az Környezetismeret tankönyvcsalád 3. évfolyamosoknak szánt tagját választották abban a reményben, hogy a KETA szellemének megfelelõ, a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó, komplex természet- és társadalomismereti anyag feldolgozása során sikerül, egyrészt bevezetni a tanulókat az élõlények sajátosságainak, a természeti környezeti változásainak, kölcsönhatásainak, jelenségeinek, törvényszerûségeinek megismerésébe, így alapozva meg a korszerû természettudományos mûveltséget, másrészt segíteni a tanulók eligazodását a társadalmi környezetben, és így a szocializációhoz gazdag lehetõséget nyújtani. Az 1998/99-es tanévben jelentek meg elsõ alkalommal a tankönyvcsalád 1 4. évfolyam számára készült tagjai, amelyek használatát tanmenetekkel segítettük. Sok kolléga hiányolta munkatankönyvek feldolgozását, a tanító felkészülését könnyítõ kézikönyvet, ezért készítettük el e kiadványt, s kérjük, hogy észrevételeiket, tapasztalataikat osszák meg velünk, és küldjék el azokat a Dinasztia kiadó címére! Szeretnénk beépíteni mindazok véleményét munkánkba, akik az Élõ és élettelen környezetem tankönyvcsaládból tanítanak, hogy egyre jobb és szebb kiadványokkal lephessük meg a tanulókat és segíthessük a nevelõket. Kézikönyvünk az alábbi részekbõl áll: Módszertani ajánlás Helyi tanterv Tanmenet Javaslatok az egyes órák feldolgozásához (a munkatankönyv feladatainak megoldása + módszertani kiegészítés + szakmai kiegészítés) A mellékletben szereplõ néhány segédanyaggal a kollégák szakmai munkáját kívántuk segíteni. Bízunk abban, hogy az általunk adott javaslatokat elfogadva, kisebb módosításokkal kiegészítve válik ez a kiadványunk is nagyszerû segédeszközzé. Amennyiben így lenne, örülnénk, hogy nem dolgoztunk hiába. Sikerekben, szakmai örömökben gazdag tanévet kívánunk! Tompáné Balogh Mária tankönyvíró, közoktatási szakértõ Szarvas-Ballér Judit Dinasztia kiadó, ügyvezetõ igazgató 5

4 Elõszó Tanítsátok meg gyermekeiteket szeretetre, a természet szeretetére. (Bereczki Máté) Az utóbbi két évtizedben többször került sor az általános iskolai tananyag megreformálására. Az elsõ lépés az évi oktatási törvény, amelynek értelmében kiadott miniszteri utasítás (114/1977.) szerint a környezetismeret tanítása 1 5. évfolyamon történik. Az említett utasítás pontosan leírja az egyes osztályokban tanítandó tananyagot, az éves órakeretet és annak felosztását, valamint témakörönként a követelményeket. Egy évtized múlva, amikor az egyéni kezdeményezések, tantárgyfejlesztések nyilvánosságot kaptak, vált lehetõvé elsõ osztályban a környezetismeretnek, mint komplex tantárgynak tanítása. Ez a valóságban azt jelentette, beépült más tantárgyakba általában a magyarba, pontosabban az olvasásba. Kezdetben még számon is tartották a kollégák és valóban feldolgozásra került a Tanterv és utasítás tananyaga. Néhány év múlva az igazgatók nyíltan kimondták, hogy a mi iskolánkban nincs elsõ osztályban környezetismeret, sõt, több helyen elvonták annak óraszámát 2. és 3. osztályban is. Így több intézményben szervezett, tudatos és tervezett környezeti nevelésben csak 4. osztálytól részesültek a tanulók. A NAT életbelépése valamelyest változtatott ezen a helyzeten azzal, hogy egyrészt az Ember és természet mûveltségi területre 1 4. évfolyamokon átlag 5 9%-nyi idõkeretet biztosít. Másrészt azzal, hogy a mûveltségi területek közös követelményei között hangsúlyosan szerepelnek olyan témakörök, mint a Honés népismeret, a Környezeti nevelés és a Testi, lelki egészség, amelyek megvalósítása, ugyan át kell, hogy hassa az oktatás egész területét, de nagy része a környezetismeret órakeretén belül valósul meg. Ekkor tanulmányoztam egy megye (Gyõr-Moson-Sopron) 60 iskolájának óratervét és a következõ megállapításra jutottam: A megvizsgált intézményekbõl elsõ osztályban csak kettõben nincs óraterv szerinti környezetismeret (vagy természetismeret), másodiktól már mindenütt van óraterv szerinti környezetismeret (vagy természetismeret) és ennek megoszlása az alábbiak szerint alakult: másodikban az e területre szánt idõ három iskolától eltekintve, ahol heti 2 óra általában heti 1 óra. harmadikbanmár nagyobb a megoszlás: 18 intézményben heti 2 óra, 42 iskolában heti 1 óra, negyedikben két kivétellel, ahol heti 3 óra általában heti 2 órát terveznek a környezetismeretre. A környezetismeret vagy természetismeret tanításának fontosságát, jelentõségét az egyre változó szükségletei is alátámasztják. Sorra születnek természetvédelmi törvények, alakulnak nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, egyre több élõlény kerül a védettség listájára. Jelentõs mértékben fejlõdött a korszerû nemzetközi környezetvédelmi szervezetek tevékenysége is. Mindezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az egész világot meglepte a hirtelen rászakadó ökológiai válság. Ezt a problémahalmazt csak az 1960-as évek végén kezdte komolyan venni az emberiség. A rengeteg intõ jel, korrekt szakmai érv, sokkoló hatás vezetett el az 1972-es stockholmi konferenciáig, ahol elõször fogalmazták meg: CSAK EGYETLEN FÖLDÜNK VAN! A cselekvés igénye és szándéka azóta érlelõdik, erõsödik. Ennek jegyében kezdõdött meg a tennivalók körvonalazása, ez vezetett egyebek között a Környezet Nevelési Egyesület, valamint a Természet- és Környezetvédõ Tanárok Egyesületének megalakításához. Az igazi nagy változások küszöbéhez azonban 1992 õszén érkeztünk. Gyõrött gondolatébresztõ, magvas tézisek alapján nagyszabású regionális konferencián elemeztük a környezeti nevelés általános és középiskolai feladatait, lehetõségeit. A neves vendégek mellett elsõsorban gyakorló pedagógusok mondták el véleményüket. A kétnapos eszmecsere végére kikerekedett a helyzetértékelés, illetõleg állásfoglalás, amely országos érvényû és széles körû hasznosítást érdemlõ eredményt hozott. 6 7

5 A gyõri konferencián felszólalt elõadók, jó gazda módjára szóltak a jövõ megõrzéséhez nélkülözhetetlen értékeinkrõl. Figyelmeztettek a buktatókra és csiszolgatták, illesztgették a természettel harmóniában élõ ember formálásának alapköveit. Rávilágítottak arra, hogy a pedagógiai gyakorlatban a mennyiségi szemlélet lett úrrá, korszerûtlenek a tankönyveink, a teszt-túltengés megölte a tanulói alkotóképességet, a gyermeki természetes józanságot, eredetiséget. Javaslatot tettek olyan tankönyvek megjelentetésére, amelyeknek jellemzõje: az egységes szemlélet, az életkori sajátosságoknak megfelelõ ábraanyag, és amelyekben nagyobb szerepet kap a természetvédelem. A konferencián személyre szóló és közös feladatainkról egyaránt átfogó képet kaptunk. Ahhoz pedig, hogy ne legyenek pusztába kiáltott szavak, a segítõ szándékú programot körvonalazó ajánlások, a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium együttmûködési megállapodást írt alá, amely szerint környezeti nevelésnek olyan személyiségek formálása a célja, akiknek van korszerû környezeti világképük, kultúrájuk, akik harmóniában élnek a természettel, környezetükkel, felelõsen gondolkodnak róla, és tudatosan cselekszenek érte. Közben elkezdõdtek a NAT munkálatai, amelyek során figyelembe vették a két minisztérium megállapodását, és az I. fejezetben, a kötelezõ oktatás tartalmi szabályozásában megfogalmazták, hogy az ismeretek feldolgozása, összefüggések feltárása megalapozhatja a tanulók mûveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szûkebb és tágabb környezetükben. Szintén a NAT-nak ez a része foglalkozik a mûveltségi területek oktatásának közös követelményeivel (kereszttantervek), ahol a 7 elem között kiemelkedõ szerepet kapott a már említett három (hon- és népismeret, környezeti nevelés, testi és lelki egészség). A KETA bevezetésével a fizikai alapfogalmak is bekerült a tananyagba. Az eddig vázolt, megváltozott feladatoknak megfelelõen a Dinasztia kiadó egy olyan tankönyvcsaládot jelentetett meg, amelyet végigkísér: az egységes szemlélet a természetvédelem kiemelt fontossága az esztétikus megjelenés a tantárgyi ismeretek egymásra épültsége az életkori sajátosságoknak megfelelõ ismeretközlés cselekvõ munkáltatás a humánus, érzelem gazdag szemlélet A KETA a Környezetismeret keretében folyó nevelés oktatás feladataként jelöli meg, hogy: sajátos nevelési, képzési feladatainak teljesítése révén hozzájárul a természet megszerettetéséhez, a természet kincseinek megóvása iránti felelõsség alakításához. A természetismeret feladata az elemi természettudományos nevelés. Az ajánlás szerint a tanítás során a természetszeretet felébresztése, a környezetkultúra fejlesztése kell, hogy elõtérbe kerüljön, illetve kell, hogy hangsúlyosan szerepeljen. A KETA a részletes követelményeket évfolyamonként határozza meg, és nem jelöl meg fajismeretet. Felvetõdik a kérdés mit, mennyit és hogyan tanítsunk. Fontos a pontos ökológiai alapismeretek elsajátítása, mert valódi ökológiai alapismeretek nélkül nem alakulhat ki új természetfelfogás, egy merõben más ökológiai magatartás. Hiszen: ha valaki nem ismer valamit, azt nem is szereti, amit nem szeret, azt nem becsüli, következésképpen nem is oltalmazza. (Dr. Tóth Albert) A 60-as évek jellemzõje volt a városiasodás, a következményeként kialakuló zárt tantermi oktatás. Ezt a szemléletet közvetítették a 70-es évek tankönyvei, amelyeknek a tananyagot szinte teljes egészében el lehetett sajátítani az iskola épületében. Az elõzõ oldalakon már említett okok miatt a 90-es évekre kívánatossá vált, hogy az oktatást közelebb hozzuk a természethez. Egyre szélesebb körben terjedtek az erdei iskolák és egyre gyakoribbakká váltak a (tanulmányi séták, kirándulások, amelyek lehetõséget teremtettek arra, hogy a gyermekek saját természetes környezetükben figyeljék, védjék, gondozzák a természetet, felfedezzék az élõvilág és a környezet kapcsolatait, egymásrautaltságukat. A megfigyelt élõlények tanulmányozása során a tanulók közvetlenül érzelmi kapcsolatba kerülnek a természet dolgaival, jelenségeivel. A gyermekek számára fontos a tapasztalás, az élményszerûség, az esztétikai, érzelmi viszonyulás létrejötte. Ebben rejlik az élet szépsége, csodálatos varázsa. Ezt kell megláttatnunk tanítványainkkal, s csak így várhatjuk el, hogy belõlük is a természetet, annak megismert formáit, értékeit védõ, oltalmazó felnõttek váljanak. Ehhez olyan módszerekre, eljárásokra van szükségünk a tananyag feldolgozása során, amelyeknek személyiségformáló hatása lényegesen sokoldalúbb. Ilyen lehet például: Az aktív megismerõ, felfedezõ tanulási folyamat, amellyel tartósan tudjuk biztosítani a kíváncsiságot, az ismeretszerzés fontosságát. Így élik át a tanulók a felfedezés örömét, mint a legfontosabb ismeretszerzése ösztönzõ motívumot. A megfigyelés fontosságára már Comenius Ámos János is figyelmeztetett: Szükséges, hogy a megismerés mindig az érzékszervekbõl induljon ki, semmi sincs ugyanis az értelemben., ami nem volt meg elõbb az érzékszervekben. A tanítás során a diákok tudatos figyelmét nagyban segíti, ha a nevelõ lelkesen beszél a tanulás tárgyáról. A megbeszélés segíti a gondolkodást, az összefüggések megláttatását, továbbá kutatásra, búvárkodásra serkent. A tanulókat aktív részvételre bátoríthatja, ha érzik, hogy a pedagógust érdekli a válaszuk. A diákok spontán megnyilatkozásának lehetõvé tétele, rajzok, képek segítségével, beszédhelyzetek teremtésével. A kérdezés, kételkedés, az ellentmondás és a vita lehetõségének megteremtése. Önálló alkotó munka (mese, vers, szakirodalmi gyûjtõmunka, gyûjtemény készítés). Önálló kutató, búvárkodó, felfedezõ tevékenység végeztetése. Ahhoz, hogy mindezeket a célokat, feladatokat megvalósíthassuk, egy olyan tankönyvcsalád elkészítésére vállalkoztunk, amelynek céljai a következõk: A tanulók a megváltozott igényeknek megfelelõen tudjanak tájékozódni a közvetlen (természeti és társadalmi) környezetükben. Ismerjenek meg minél több élõlényt, legyenek képesek az élõlények testfelépítésének, legfeltûnõbb életjelenségeinek, változásainak megfigyelésére. Tudják jellemezni, csoportosítani azokat. Ismerjék a természeti- és társadalmi környezet összefüggéseit, kölcsönhatásait, változásait és fejlõdését. Tudják, értsék, hogy környezetünknek minden élõlényre szüksége van, és ne bántsák azokat. Legyenek fogékonyak a természet szépségei iránt. Az élõlényeket, természetes környezetükben figyeljék meg. (Ha mégis szükség van a begyûjtésükre, az legyen kíméletes, és a megfigyelés után azonnal engedjék szabadon azokat az elfogás helyszínén.) A tankönyvben, munkafüzetben leírtak ösztönözzék a tanulókat további búvárkodásra, a segédanyagok (könyvek, diák, fotók, filmek) használatára, konkrét környezet- és természetvédelmi feladatok elvégzésére. A tanulók igényeljék nemcsak a környezet, de önmaguk tisztaságát is, védjék egészségüket, táplálkozzanak egészségesen. Alakuljon ki a diákokban az egészséges életkörülmények iránti igény. Legyenek képesek a megismert módszerek folyamatos alkalmazására a gyakorlatban. A célkitûzésekbõl is, és a tankönyvcsalád címébõl Környezetismeret kitûnik, hogy e sorozat tagjai nemcsak természetismereti, hanem társadalomismereti ismereteket is tartalmaznak. A témakörök ilyen jellegû integrációja nemcsak a tantárgyi koncentráció követelményeit oldja meg, hanem szintetikus tudást nyújtva megalapozza a 6 10 éves gyermekek mûveltségét. 8 9

6 Az egyes évfolyamok tankönyvei az alábbi témaköröket tartalmazzák: 1. évfolyam: Az évszakok változása Környezetem õsszel Téli esték Élet tavasszal a ház körül 2. évfolyam: A fák birodalma Õsszel a parkban Család és egészség Tavasz az erdõben 3. évfolyam: Vizek partján Növények a vízben és a vízparton Tájékozódás, az élettelen természet alapismeretei Állatok a vízben és a vízparton 4. évfolyam: Élet a ház körül Az élõ és élettelen természet alapismeretei (Az erdõ) Tájékozódás, országismeret Az élõ és élettelen természet alapismeretei (Füves és vizes élõhelyek) A tankönyvcsalád tananyagelrendezése teraszos. Az egyre bõvülõ ismeretanyagot mindig a megelõzõ szilárd alapra építjük úgy, hogy az új anyag feldolgozása elõtt szisztematikusan átismételjük az elõzõekben tanultakat. Vegyünk két példát: 1. Mindegyik évfolyamban foglalkozunk a fás szárú növényekkel. Elsõ osztályban megismerkednek a tanulók a fa részeivel (gyökérzet, törzs, lombkorona). Másodikban a tudást bõvítjük az örökzöld és a lombhullató fogalmával. Harmadikban a vízparti fák tanulmányozása során a környezethez való alkalmazkodásra mutatunk rá, valamint megfigyeléseket végzünk a fák életjelenségeivel kapcsolatosan. Negyedikben az erdõ fáit és cserjéit vizsgáljuk részletesebben. 2. A madarak, mint környezetünkben gyakran elõforduló élõlények szintén szerepelnek valamennyi évfolyam tananyagában. Elsõ osztályban, a házban és a ház körül élõ szárnyasokkal ismerkedünk. A munkatankönyvben szereplõ madarak egy részét már ismerik a tanulók, sõt azok testrészeirõl is vannak ismereteik. Ezen az évfolyamon megfigyeljük jellemzõiket, színes képek és megfigyelések alapján kiszínezik a tanulók az élõlények rajzait és csoportosítják azokat a következõ szempontok szerint: állandó madár, költözõ madár. (Szakmai megjegyzés: itt nem teszünk különbséget a költözõ és a vonuló madarak között!) Második osztályban a park és az erdõ madaraival ismerkedünk. Az új fajok megismerése mellett a ezen állatok alkalmazkodására, szokásaikra, életmódjukra helyezzük a hangsúlyt. Harmadik osztályban a víz- és vízpart élõvilágával bõvül a fajismeret. Itt új fogalomként tanítjuk az úszó- és gázlómadarakat, elemezzük tulajdonságaikat. Negyedik osztályban már rendszerezzük az eddig tanultakat. Új madárfajokat vizsgálunk, átismételjük a 3. osztályban tanult úszómadár jellemzõit, majd kiegészítjük és összehasonlítjuk a magevõ madárral, ugyanakkor definiáljuk a madár jellemzõit. Az elsõ négy évfolyamon megismert madarak nevei: 1. osztály: Madarak a lakásban: papagály, kanári, pinty. Madarak a kertban, a ház körül: fecske, sárgarigó, seregély, gólya, cinege, pinty, házi veréb, ökörszem, házikacsa. 2. osztály: Erdõ, park madarai: vörösbegy, gerle, fülesbagoly, varjú, szajkó, feketerigó, fülemüle. 3. osztály: A víz és a vízpart madarai: szürke gém, bütykös hattyú, nyári lúd, tõkés réce, fehér gólya (kanalas réce, szárcsa, cantó). 4. osztály: NAT; A baromfiudvar madarai: házityúk, házikacsa, háziliba. KETA; Az erdõ, mezõ víz- és vízpart madarai fecske, sárgarigó, seregély, gólya, cinege, pinty, házi veréb, ökörszem, házikacsa. Alsó tagozat során viszonylag sok élõlénnyel ismerkednek meg a tanulók. Ez megfelel célkitûzésünknek, hiszen csak így lehetséges megvalósítani az elõzõekben vázolt modern környezetvédelmi szemléletet. Az elsõ három évfolyamon csak közvetlen megfigyelés, tapasztalás útján, külsõ (morfológiai) jegyeik alapján ismerjük meg az élõlényeket, hasonlítjuk vagy megkülönböztetjük meg egymástól. 4. osztálytól fokozatosan kerül sor az anatómiai alapfogalmak bevezetésére. A tananyag az elõzõekben említett teraszos elrendezése mellett annak lineáris feldolgozására is sor kerül, hiszen ebben az életkorban még szükség van az ismeretek kis egységekre, apró lépésekre való tagolására éppúgy, mint az állandó visszajelzésre, a megerõsítésre, melyet segítenek a munkatankönyv feladatai, valamint a témazáró feladatlapok. A számonkérés az iskolai oktató nevelõ munkának is természetes velejárója. Törekedni kell arra, hogy megfelelõ arányban legyen jelen a cselekvéses (tevékenykedtetés) az írásbeli és a szóbeli formája. Tartsuk mindig szem elõtt, hogy a legfontosabb a természethez való pozitív viszonyulás kialakulása, valamint a kifejezõkészség fejlesztése. Az elõbbit a beszélgetés, megbeszélés, a beszámoló jelentõs mértékben fejleszt. A kirándulások, a természetben való megfigyelések, vizsgálódások hozzájárulnak az utóbbi megvalósításához. Legyen mindig idõnk, türelmünk végighallgatni a tanulók élménybeszámolóit, sétáljunk sokat, figyeljük meg a környezet változásait, különféle megnyilvánulásait, változásait, végezzünk egyszerû megfigyeléseket a szabadban, ismerkedjünk meg minél több élõlénnyel és a természet legkülönbözõbb megnyilvánulási formáival! Vetessük észre a tanulókkal az apró szépségeket, a parányi csodákat és ébresszük rá õket e csodák múlékonyságára! Tudatosítsuk bennük, hogy õk is felelõsek ezek tartósságáért és alakítsuk ki bennük a környezet iránti felelõs magatartást! Eme feladatok, célkitûzések megvalósításához nyújtanak segítséget a környezetismeret tankönyvcsalád tagjai. Az összefoglaló, rendszerezõ feladatsorok a tanultak rögzítését szolgálják. Témakörönként egy-egy témazáró feladatlap is tartozik a tankönyvhöz, amely az ismeretek ellenõrzéséhez, az értékeléshez ad segítséget. A munkatankönyvek anyagának feldolgozása során a tanulók képesek lesznek: a tudományos alapfogalmak elemi szintû rögzítésére, a szakkifejezések használatára, a tevékenységen alapuló tapasztalatszerzésre, 10 11

7 a természet szeretetére, az egyre táguló környezet védelmére, a megfigyelésre a különféle tevékenységek alapján és így egyre több természettudományi élményben részesülnek. Ezekre azért lesznek képesek, mert sok élõlényt ismernek, megtanulják, melyik miért fontos, miért van rá szükség. Így nem bántják a pókot, nem félnek a békától, nem szemetelnek, mert tudják, hogy ezzel is veszélyeztetik az élõhelyeket. E bevezetõ gondolatok után vegyük sorra a harmadik évfolyam tananyagát. Ismételten hangsúlyozni kívánjuk, hogy javaslatainkkal segítséget kívánunk nyújtani az azt igénylõ kollégák tanórai felkészüléséhez. Azok felhasználása nem kötelezõ, ettõl eltérni, ezt kiegészíteni, bõvíteni, a helyi sajátosságokhoz adaptálni tanácsos és szabad. Tiszteletben tartjuk a pedagógus szabadságot azzal is, hogy az egyes tanítási egységekhez bõséges anyagot gyûjtöttünk össze a szakirodalomból, a szemléltetõ eszközök és a játékok körébõl, amelyekbõl válogathatnak. Munkájukhoz sok sikert, örömöt, gyermeki jókedvet, derût kívánunk és Bereczki Máté szavaival zárjuk bevezetõnket: Ha a természet szeretetére megtanítottátok kedveseiteket, szíveitekbe oltottátok ugyanakkor a szabadság, a haza szeretetét, az erénynek, a szépnek és a jónak a szeretetét is. Módszertani ajánlás a 3. osztályos Környezetismeret munkatankönyvhöz A környezõ világ iránti érdeklõdésünk velünk születik. Születésünk pillanatától egy bonyolult és elkápráztató világ felfedezõi vagyunk. Vannak emberek, akikben ez a szenvedély az idõ múlásával vagy az élet megpróbáltatásai következtében kihal, de vannak szerencsések, akiket életük végéig elkísér. (Gerald Durell) A környezeti nevelés nem az iskolában veszi kezdetét, hanem már születésünk pillanatában. Az élõ természethez való pozitív viszony kialakításában, az erkölcsi értékek elfogadásában, a család szerepe elsõdlegesen meghatározó. Ugyanilyen hatást gyakorolnak a gyermek viselkedésére, természethez való fordulására az oktatási intézmények is. Az óvodai nevelés fontosnak tartja, hogy a gyermek találkozzon a természettel, hiszen meg kell tapasztalnia a hallottakat, hogy a megismerésbõl fakadó érzelmi kapcsolat jó alap legyen a késõbbi cselekvési készsége fejlesztésére. Kiemelkedõ jelentõségû az óvoda és az iskola közötti átmenet folyamatossága a környezeti nevelés területén is. A zökkenõmentességet csak úgy tudjuk maradéktalanul biztosítani, ha azt külön tantárgyként kezeljük. Vagyis nem a magyar, technika, ének tantárgyakba erõltetjük bele a környezetismeretet, hanem egy külön erre szánt tanórán, sétán, kiránduláson tapasztalja és ismeri meg a tanuló saját környezetét. Így lehetõség van olyan viselkedési normák elsajátítására, amelyek alkalmasak arra, hogy gyakorlásuk közben a gyermekek megismerhessék az élõ természetet, észrevegyék a legapróbb növényt, rovart, meghallják a madarak és más állatok hangját, neszeit. A tanulóknak a környezethez kialakult aktív részvételük következményeként megfelelõen viszonyulnak az állatokhoz, növényekhez egyaránt. Az elsajátított ismereteket, magatartásformákat cselekvõen felhasználhatják más tanítási órákon is. Mindezek mellett a közoktatási törvény és a Nemzeti Alaptanterv kötelezõ nevelési feladatként jelöli meg a lakóhely környezetének megismerését, védelmét. E feladat alapján dolgozik az óvoda. Az iskola ezt a megkezdett folyamatot továbbviszi, a zökkenõmentes átmenet biztosításával. Ezért fontosak a kirándulások, terepjárások, ahol megfelelõ megfigyelési szempontok szerint a gyermekek maguk fedezik fel az adott táj jellemzõit. Biztosítani kell számukra a felfedezés örömét, a cselekvõ tevékenység szabadságát. Hagynunk kell, hogy mindent észrevegyenek, megtapasztaljanak. Ez hozzásegíti õket azoknak a szokásoknak a kialakításához, amelyek a növények, állatok védelmét, a tiszta kulturált környezet iránti igényüket szolgálja. Ezért tartottuk fontosnak, hogy a Dinasztia kiadó tankönyvcsaládja segítse a modern környezetvédelem feladatainak megvalósítását, és megfelelõen biztosítsa az óvodából az iskolába való átmenet folyamatosságát a környezeti nevelés területén is. A harmadikos munkatankönyvünk a 2. osztályos kiadványunk szerves folytatása. A másodikban megszerzett ismeretek, fogalmak újakkal bõvülnek. Így pl.: második osztályban kialakítjuk a madarak, emlõsök fogalmát, ezt harmadik osztályban a kétéltûek, halak fogalmával egészítjük ki, az erdõ után a víz- és vízpart életközösségét vizsgáljuk. Ám a tananyag bõvülése nem csak lineáris, hanem egyben koncentrikus is, mivel az erdõben élõ madár és emlõs fajok mellett újakkal ismerkednek meg a tanulók a 3. évfolyamon. Így tágul látókörük. A tananyag ilyen jellegû elrendezése biztosítja az elemi ismeretek biztos ismeretén felül még a belsõ összefüggések felismerését, az alkalmazni képes tudás kialakítását. A 3. osztályos környezetismeret a szerteágazó természeti jelenségeket integrált módon vizsgálva a kör nye

8 zõ világ egységben látását igyekszik elérni, de már oly módon, hogy ezzel megalapozza a késõbbi tantárgyak anyagát is. A természetet szeretõ, az ökológiai összefüggéseket meglátó, az egészséges életmódot ismerõ tanulókat kívánunk nevelni. Éppen ezért módszertani szempontból igen fontos, hogy mindig a tapasztalásból induljunk ki, az önálló ismeretszerzést gyakoroltassuk, ezért minden témakör tanulmányi sétával kezdõdik. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve nélkülözhetetlen, hogy tanítványainkhoz ne vigyük testközelbe a természetet. Így tehát a gondosan megtervezett tanulmányi séták keretében is megvalósítható a természet közvetlen megismerése. A végzett megfigyelések mindig az elõzõleg már megszerzett ismeretekbõl induljanak ki. Ne maradjunk azonban a környezetismeret szûk határai között! Engedjük feleleveníteni tanulóinknak egyéb (irodalmi, mûvészeti, történelmi) ismereteiket, saját élményeiket! Igyekezzük a megfigyeléseket úgy irányítani, hogy a különbözõ forrásokból szerzett tudásanyagot képesek legyenek integrálni. Ezáltal érhetjük el, hogy tanítványaink késõbb is szívesen járják a természetet. Csak így remélhetjük, hogy a természetet tudatosan védõ felnõttek válnak majd belõlük. A munkatankönyvhöz készült tanmenetben a tananyagot 37 hétre terveztük és heti két órával számoltunk. (Ahol ennél nagyobb órakeret áll az intézménynek rendelkezésére, azoknak az iskoláknak a megjegyzés rovatban ajánlottunk a plussz órákra tananyagot.) A tervezett 74 órából 59-et szántunk új ismeretek feldolgozására, 15-öt pedig gyakorlásra, ismétlésre, vizsgálódásokra, megfigyelésekre, helyi sajátosságok feldolgozására. Tanulmányi sétára javasolt órák: 6 7. óra: Séta a vízparton (a víz- és vízpart növényeinek megfigyelése) óra: Tanulmányi séta (a felszíni formák vizsgálata) óra: Tavaszi séta a vízparton (a víz- és vízpart állatvilágának megfigyelése) A javasolt 6 órán felül ajánlatos még több idõt fordítani tanulmányi sétára. Hiszen minden tanító jól tudja, hogy a kisiskolás tanulása speciális. Életkorából adódóan meghatározóak a tapasztalatok, érzelmek, a pozitív viszonyulás. Arra kell törekedni a tanulmányi sétákon, hogy a környezet növény- és állatvilágának megismerése, megtapasztalása során a felelõs magatartás gyakorlására is sor kerüljön. A munkatankönyv szinte minden feldolgozásra kerülõ anyaga, vagy annak egy-egy része közvetlen tapasztalás során is elsajátítható, vagyis alkalmas sétára vagy szabadban tartott tanóra keretében való feldolgozásra. A részletes tanmenetben jelöltük az adott órán megtanítandó új fogalmakat, az órán alkalmazható módszereket, a felhasználásra javasolt szemléltetõ eszközöket. elbeszélés, magyarázat, elõadás, bemutatás megbeszélés, (az észlelt jelenségek megbeszélése, leírása, összehasonlítása majd csoportosítása) szemléltetés, (közvetlen bemutatás, auditív: hangszalagok, hanglemez, vizuális diaképek, videó filmek, transzparensek, modellek a tanuló önálló megfigyelései a diák önálló munkája munkatankönyvvel gyakorlás ismétlés ellenõrzés, értékelés Miután az oktatás folyamatában a pedagógus személyiségének van a legnagyobb szerepe, a felsorolt módszereket hozzá kell igazítania személyes törekvéseihez, tapasztalataihoz, az osztály érdeklõdéséhez. A munkatankönyvben minden témakör javasolt megfigyelési szempontokat tartalmazó tanulmányi sétával kezdõdik, valamint tematikus képpel indít. A tematikus képeken megtalálhatók mindazon élõlények, felszíni formák, amelyekkel foglalkozunk. Minden témakör a gyakorló illetve témazáró ellenõrzõ órával zárul. A javasolt témazáró felmérõ lapjai a munkatankönyv mellett segédanyagként jelennek meg. Megíratásuk nem kötelezõ. Az adott idõ gyakorlásra, vagy tanulmányi sétára is használható. I. témakör: Növények a vízben és a vízparton. II. témakör: Egészséges életmód, közlekedés, az élettelen természet alapismeretei.. III. témakör: Állatok a vízben és a vízparton. témakör új ismereteket feldolgozó anyag tanulmányi séta új anyag feldolgozása összesen a gyakorlás, helyi tanterv anyaga I. 2 óra 5 óra 7 óra 17 óra II. 2 óra 23 óra 25 óra 7 óra III. 2 óra 8 óra 10 óra 8 óra Összesen: 6 óra 36 óra 42 óra 32 óra 74 óra Az egyes témakörök elosztása Valamennyi természettudományi tárgy jellemzõje az experimentális metodika szükségszerû alkalmazása. Megfigyelések, kísérletek nélkül nem lehet eredményesen tanítani természetismeretet. Comenius szavaival: semmi sincs az értelemben, ami nem volt meg elõbb az érzékszervekben. A megismerés folyamatában az érzékszerveknek az elsõ jelrendszernek van alapvetõ jelentõsége, az általuk szerzett tapasztalat mással nem helyettesíthetõ. A tanítási tanulási folyamat egy-egy mozzanata olykor megoldható egyetlen metodika alkalmazásával. Az esetek jelentõs részében azonban módszer-kombinációval valósul meg a tanítás. A metodika megválasztása többek között függ a nevelési céloktól, a tanítás tartalmától, az adott didaktikai feladattól, a tanulók fejlettségétõl, érdeklõdésétõl. Éppen ezért nem szabjuk meg, hogy az egységeket hogyan tanítsa a tanító, csak felsorolni kívánjuk a környezetismeret órákon alkalmazható oktatási alternatívákat: I. témakör: A víz- és vízpart növényvilága Fogalom: vízben élõ növények: békalencse, vízitök, tündérrózsa, hínár a sekély vizek, vízpartok jellegzetes növényei: a nád és a gyékény a vízpart fás szárú növényei: a szomorú fûz és a kosárkötõ fûz a virág részei: csészelevél, sziromlevél, porzók és termõ Folyamat: a vizek változása az évszakoknak megfelelõen a vizek állapota és az emberi tevékenység a vizek élete és az emberi tevékenység 14 15

9 a napsugárzás és a víz felmelegedése az állatok készülõdése a téli idõszakra az áttelelõ madarak alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez Megfigyelés, tevékenység: a tiszta és a szennyezett víz vizsgálata a lágy szárú növények részei, a virág részei kéregminta vétel a víz- és vízpart növényvilágának megfigyelése levelekbõl, õszi termésekbõl gyûjtemény készítése a fák összehasonlítása az állatok télre való készülõdése az áttelelõ madarak megfigyelése Összefüggés: az élõlények környezete és életmódja közötti összefüggés a vizes területek nagysága és élõvilágának sokszínûsége a csapadék mennyisége és a vízszint a növényzet elterjedése és a vízigény a különbözõ szinten élõ élõlények alkalmazkodása az áttelelõ madarak és a madáretetés II. témakör: Egészséges életmód, közlekedés, az élettelen természet alapismeretei Fogalom: növekedés, fejlõdés fagyás, olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás, oldódás, mágnesesség, égés kerékpáros közlekedés alaprajz felszíni formák: síkság, domb, dombság, hegy, hegység, tó, folyó, a domb, dombság és a hegy, a hegység részei az idõjárás elemei: napsütés, hõmérséklet, csapadék, szél a szél Folyamat: az idõjárás változása és az élõlények alkalmazkodása halmazállapot-változás folyamata, égés a növekedés során bekövetkezett változások a fejlõdés folyamata a víz és a szél felszínformáló munkája a szél és a csapadék keletkezése Megfigyelés, tevékenység: a környék felszíni formáinak megfigyelése az anyagok változása, az annak folyamán megfigyelhetõ tulajdonságok észrevétele vizsgálódás mágnesekkel idõjárási naptár összehasonlítása a víz és a szél építõ és romboló tevékenysége Összefüggés: a természetes vizek kialakulása és a felszíni formák halmazállapot-változás és hõmérséklet anyagok összetétele és mágnesesség a természetes vizek vízmennyisége és a csapadék a levegõ felmelegedése, lehûlése és a csapadék formája a felszíni forma és a település jellege a felszíni forma és a foglalkozások a felszíni forma és növényezettel való borítottsága III. témakör: Állatok a vízben és a vízparton Fogalom: a vízben élõ parányi élõlények: moszatok, férgek (orvosi pióca, földi giliszta) a vízben élõ állatok: csigák, kagylók rovarok a vízben és a vízparton: hanyatt úszó poloska, óriás szitakötõ, molnárka gyötrõ szúnyog hazai halaink: ponty, lesõ harcsa, csuka madarak: úszómadarak: nyári lúd, tõkés réce gázlómadarak: fehér gólya, szürke gém emlõsök a vízparton: vidra, hód, pézsmapocok Folyamat: a vizek algásodása a szúnyogok száma és a vizes terület közelsége a kétéltûek szaporodása a férgek és a csigák mozgása a madarak tavaszi teendõi az emlõsök tevékenysége Megfigyelés, tevékenység: a vízpart tavaszi életének megfigyelése az õszi és a tavaszi sétán tapasztaltak összehasonlítása a vízfelszín élõvilágának megfigyelése a rovarok vizsgálata, élettevékenységük megfigyelése az állatok szaporodása és utódgondozása madármegfigyelés az emberek viselkedése a vízparton, környezetvédõ tevékenység megszervezése Összefüggés: az ember tevékenységének hatása a vízi élõvilágra a tavaszi idõjárás és az állatok tevékenysége az éghajlati tényezõk és a vízszint a vizek haszna és veszélye a víz tisztasága és az élõlények sokfélesége 16 17

10 a rovarok megjelenése és a tavaszi idõjárás az állatok tevékenysége és az utódgondozás élõlények és táplálkozási kapcsolataik A tananyag feldolgozása során törekedjünk arra, hogy az élõlényeket lehetõleg közvetlen tapasztalás során ismerjék meg a tanulók, s kis lépésekben ugyan, de igyekezzünk fokozatosan kialakítani tanítványaink önálló gondolkodását, önálló tevékenységre való képességüket és fejleszteni beszédkészségüket! Ébresszük fel bennük az önképzés igényét, és a természet szeretetét, alakítsuk ki bennük a természet kincseinek megóvása iránti felelõsségüket! Az ismeretek, a képességek és a magatartás harmonikus fejlesztésére kell törekednünk úgy, hogy a hármas egység valamennyi eleme egyformán érvényesüljön. Az eredményes, korszerû oktatás nevelés végsõ soron a tanítón áll, vagy bukik. Ezért a következõ helyi tanterv, tantárgyi program és ezek alapján a harmadik évfolyam természet- és társadalmi ismereteinek feldolgozását tartalmazó tanmenet (mikró tanterv) is csak javaslat. Megfelelõ tartalommal kell megtölteni, a legalkalmasabb módszert szükséges megválasztani, hogy az oktató nevelõ munka folyamán olyan személyes pedagógiai ráhatást tudjunk biztosítani, amelynek során mind a tanító, mind a tanuló aktív, alkotó tevékenységet fejthet ki. A tantervek által nyújtott keretet a tanár saját adottságaiból kiindulva alakíthatja a helyi viszonyokhoz, figyelembe véve elsõsorban a tanulókat. Így lesz a javasolt tantervbõl, tanmenetbõl segédeszköz. Az oktatási kormányzat az egy tudományág, egy tantárgy elvet képviseli. Jómagam sem értek egyet a túlzott komplexitással. Ez tapasztalataim szerint az esetek többségében csak zûrzavart, káoszt okoz. Vallom, hogy a tantárgyak vagy mûveltségterületek közötti komplexitást sohasem képes megoldani egy tanterv vagy egy tankönyv, hanem azt a tanító, személye biztosította eddig is, és fogja biztosítani ezután is. Az oktatás iránt elkötelezett, a tanítványait szeretõ, azok fejlõdését figyelõ, mindig megújulásra képes nevelõ alkalmas a különbözõ tananyagok és tantárgyak közötti kapcsolat megvalósítására. Az 1 4. évfolyamban a környezetismeret eddig is komplex tantárgy volt. Tartalmazta a természetismereti, társadalomismereti tananyagot, foglalkozott a közlekedéssel, a halmazállapot változásokkal, a foglalkozásokkal. Ezt még újabb kapcsolatokkal terhelni nem szerencsés, mert csak zûrzavart okoz ezen összefüggések megértésére még nem képes tanulóifjúság tanulási képességeinek, készségeinek kialakításában. Szerencsés lenne, ha minden nevelõ ismerné iskolájának teljes tantárgyi struktúráját, az egyes területek egymásra építettségét. Ez a tanulók ismeretelsajátításának folyamatosságát és zökkenõmentességét is biztosítaná. Ezért a kézikönyv bizonyos részeket több évfolyamot átölelve mutat be. Ezzel is segítve a komplex látásmódot, a folyamatszemléletet. Évfolyam: 3. Tanítási hetek száma: 37 Évi összes óraszám: 74 Helyi tanterv Ebbõl 80% = 59 óra a kerettantervben meghatározott tananyag feldolgozása. 20% = 15 óra az iskola érték- és célrendszerének megfelelõ tananyag-feldolgozás: a kerettantervben szereplõ tananyag elmélyítése, rendszerezése, a képességek és készségek fejlesztése. Tematikus összesített óraterv Témakör 1. Az élettelen természet alapismeretei 10 óra 2. Az élõ természet alapismeretei 25 óra 3. Testünk és életmûködésünk 10 óra 4. Tájékozódási alapismeretek 6 óra 5. Közlekedés 4 óra 6. Országismeret 4 óra 7. Megismerési módszerek alapozása folyamatos A rendelkezésre álló idõ 80%-a 20%-a Összesen: 59 óra 15 óra 74 óra Óraszám 18 19

11 1. témakör: Az élettelen természet alapismeretei (10 óra) 3. témakör: Testünk és életmûködésünk (10 óra) Tartalom Belépõ tevékenységformák Fejlesztési követelmények, a továbbhaladás feltételei Tartalom Belépõ tevékenységformák Fejlesztési követelmények, a továbbhaladás feltételei A környezetben elõforduló anyagok mérhetõ tulajdonságai (a fa ma gassága, a törzs magassága, átmérõje). A változások megfigyelése a természetben. Idõjárás-megfigyelések a különbözõ évszakokban. Az idõjárás elemeinek változása (hõmérséklet, csapadék, szél) Halmazállapot változások a mindennapi életben és a természetben. Az idõjárási jelenségek és az anyag tulajdonságainak változása. Fagyás, olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás megfigyelése. Az olvadás és az oldódás. Mágnesesség. Éghetõ és éghetetlen anyagok. Az égés, mint veszélyforrás. Veszélyre figyelmeztetõ jelek, jelzések. Megfigyelések, tapasztalatok, mérési eredmények rögzítése írásban önállóan, elõzetes megbeszélés alapján Mondatok, rövid szövegek igazságtartalmának eldöntése, tapasztalatok, megfigyelések alapján. Rövid szóbeli beszámoló a megfigyelésekrõl, tapasztalatokról. Tapasztalatszerzés a különbözõ anyagok halmazállapotainak fõbb jellemzõirõl. A halmazállapot-változás megtapasztalása, feltételeinek elõállítása. Oksági összefüggés keresése a halmazállapot-változás és egyes hétköznapi jelenségek között. Az anyagok változása, az annak folyamán megfigyelhetõ tulajdonságok észrevétele (égés, olvadás, oldódás, forrás) Vizsgálódás mágnesekkel. Teendõk tûz esetén (épülettûz, erdõtûz, ruhatûz). Önmentési gyakorlat. 2. témakör: Az élõ természet alapismeretei (25 óra) Tartalom A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak hatása a növények életére. A víz mennyiségének szerepe a hínárnövények életében. A nádas növényeinek alkalmazkodása az idõjárás változásaihoz. Az évszakok változásának hatása a vízparti fák életére. A növényi élet évszakos ritmusa. A fény hatása a vízpart virágos növényeinek életére, fejlõdésére. A virág részei. Az állatok életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. Az állatok évszakok szerinti viselkedése (szaporodás, áttelelés). A nedves bõr szerepe a férgek életében. A víz jelentõsége a csigák, kagylók életében. A rovarok, bogarak alkalmazkodása az évszakokhoz. A víz szerepe a halak életében. A víz jelentõsége a békák szaporodásában. A szennyezõ anyagok hatása a madarak és az emlõsök életére. Helyes viselkedés a természetben. Belépõ tevékenységformák A növények változásának folyamatos megfigyelése. Egyszerû kísérletek az életfeltételek bizonyítására. Összehasonlító elemzés a két növény azonos és eltérõ tulajdonságainak megfigyelésére. A növények évszakos periodicitásának megfigyelése. A virágzás idejének, idõtartamának megfigyelése. A virág részeinek vizsgálata. Különbözõ állatok viselkedésének, életmódjának, az élõhelyükhöz és más élõlényekhez fûzõdõ kapcsolatainak megfigyelése a valóságban, valamint álló- és mozgóképen. A rovarok és bogarak egyezõ és eltérõ tulajdonságainak megfigyelése, vizsgálata. Az ember szerepének tisztázása a környezetében élõ más élõlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása. Tanítói irányítással, segítséggel tudjon ismeretekhez jutni a természeti környezeti jelenségeinek, folyamatainak egyszerû kísérleti vizsgálata és modellezése által. Tudja tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit az elõzetesen megbeszélteknek megfelelõ módon írásban rögzíteni. Legyen gyakorlata a különbözõ tárgyak, élõlények, jelenségek minõségi és mennyiségi jellemzõinek elemi szintû összehasonlításában. Olvassa le helyesen a hõmérõt. Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzõjét. Közvetlen környezetébõl nevezzen meg példákat a halmazállapot változásra. Tudatosuljon benne, hogy a természetrõl szerzett ismereteket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés útján szerezzük meg. Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat. Tudja magyarázni ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a természeti jelenségeket és folyamatokat. Ismerje a mentõk, rendõrség, tûzoltók telefonszámát, értesítésük módját. Fejlesztési követelmények, a továbbhaladás feltételei Legyen képes a természeti környezet rõl különféle módon szerzett is mereteit egymással összevetni, vizsgálódásainak eredményeit elemezni, értelmezni. Ismerje a víz és a vízpart növényeinek környezeti igényeit. Tudjon egyszerû jelenségeket vázlatosan ábrázolni. Tudjon megnevezni néhány, a környezetében élõ fontosabb növényfajt. Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelõ könyvek, cikkek és a média segítségével is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat. Tudjon megnevezni a környezetébõl néhány fontosabb állatfajt. Tudjon önállóan megfogalmazni környezetére vonatkozó kérdéseket. Ismeretei ébresszék rá, hogy felelõs a természet védelméért, ezért becsülje meg környezetének értékeit. Az emberi életkor szakaszai. Testünk mérhetõ tulajdonságai. A környezet változásainak hatása életünkre. Növekedés, fejlõdés. Egészséges életmód. Helyes napirend. Az egészség és a sport. A betegség tünetei. A leggyakoribb fertõzõ betegségek és megelõzésük. A védõoltások fontossága. A beteglátogatás, betegápolás szabályai. A kuruzslás veszélyei. A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai. 4. témakör: Tájékozódási alapismeretek (6 óra) Tartalom A tárgyak alaprajza. Kicsinyítés rajzolással. Útvonalrajzok, térképvázlatok, térképszerû ábrázolások ismert tereprõl. A valóság térképi ábrázolása jelekkel. A település és környéke felszínének jellemzõ formái, vizei. 5. témakör: Közlekedés (4 óra) Tartalom A kerékpáros közlekedés szabályai (elindulás, átkelés az úttesten és gyalogátkelõhelyen). A kerékpározás veszélyei. A kerékpáros balesetek elkerülése. Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek vizsgálata. Az életjelenségek változásainak megfigyelése, mérése. Saját tapasztalatok megbeszélése, összehasonlítása a társakéival. A kívánatos és a saját napirend összehasonlító elemzése. Összefüggés keresés-e a magatartási és az illemszabályok, valamint a betegségek és a balesetek megelõzése között (kézmosás, zsebkendõ-használat). A helyes egészségszokások gyakorlása dramatikus játék során. Az anyagok környezetszennyezõ, veszélyes tulajdonságainak észrevétele. Belépõ tevékenységformák Egyszerû alaprajzok készítése. Útvonalak berajzolása az alaprajzba. Térképszerû képes ábrázolások. Térképvázlat készítése az iskola környékérõl. Útvonalak bejelölése, bejárása a térképvázlaton. Szimbolikus jelek alkalmazása. Közvetett tapasztalatszerzés. Természeti formák megfigyelése, felismerése, elnevezése. Belépõ tevékenységformák Gyakorlatok a kerékpáros közlekedés szabályainak elsajátítására. Veszélyhelyzetek elemzése. Szerezzen gyakorlatot a mindennapi életben elõforduló mérésekben. Tudja megkülönböztetni konkrét példákon a növekedést a fejlõdéstõl. Alakuljon ki benne az igény a helyes napirend betartása iránt. Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot. Ismerje a betegségmegelõzõ módszereket. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van. Fejlesztési követelmények, a továbbhaladás feltételei Tudja útbaigazítani az idegent lakóhelyén. Legyen tisztában lakóhelye veszélyes, kerülendõ részeivel. Tudjon tájékozódni az iskola környékérõl készített térképvázlaton. Nevezze nevén a település jellemzõ felszíni formáit, felszíni vizeit. Fejlesztési követelmények, a továbbhaladás feltételei Tudja, hogyan kell kerékpárral biztonságosan közlekedni. Tudja, hogyan elõzheti meg és kerülheti el a leggyakoribb baleseti helyzeteket

12 6. témakör: Országismeret (4 óra) Tartalom A település és környékének felszíni formái, vizei. A településhez fûzõdõ hagyományok, mesék, mondák, történetek. A település utcái, házai egykor. A település lakóinak élete régen és ma. Belépõ tevékenységformák A természeti formák megfigyelése. A település természeti értékeinek, szépségeinek felfedezése. Helytörténeti bemutatóhely megtekintése. Történetek, emlékek, mondák gyûjtése, olvasása. Fejlesztési követelmények, a továbbhaladás feltételei Ismerkedjen meg az õt körülvevõ táj jellegzetességeivel, felszíni formáival. Ismerkedjen szûkebb környezete hagyományaival. Ismertessen egyet a település hagyományai közül jellemezze a segítõkészség és a humanizmus vegye figyelembe a tanuló személyiségét, egyéni képességeit Az értékelés szempontjai: a megfigyelés pontossága a tantárgyhoz való viszonyulás a tevékenység során tanúsított aktivitás a szóbeli kifejezés színvonala az ismeretelsajátítás folyamata egyéni képességeknek megfelelõ haladási ütem 7. témakör: Megismerési módszerek alapozása (folyamatosan) Tartalom Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerû kísérletek végzése a tanulók közvetlen környezetében lévõ tárgyak, élõlények érzékelhetõ tulajdonságainak körében, a folyamatok nyomon követése, egyszerû természeti jelenségek felismerése. Becslések, egyszerû mérések szabvány mértékegységekkel, tanítói segítséggel. A tapasztalatok általánosítása. Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhetõ ismeretek forrásaival. A tapasztalatok kifejezése élõszóban, rajzban, írásban, tanítói segítséggel. Belépõ tevékenységformák A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Egyszerû kísérletek megfigyelése és elvégzése. Oksági összefüggések keresése a kísérletek tapasztalatai és a mindennapi tapasztalatok között. Mérések, méréssorozatok végzése. Tapasztalatok megjelenítése egyszerû ábrával, rajzzal. Saját korábbi tapasztalatok beépítése. Gyermekenciklopédiák, könyvek használata adott feldolgozási algoritmus segítséggel. Fejlesztési követelmények, a továbbhaladás feltételei Legyen képes tapasztalatait, megfigyeléseit, vizsgálódásait az elõzetesen megbeszélteknek megfelelõ módon írásban rögzíteni. Használja helyesen a tanult mértékegységeket. Legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában a tanultakat. Tudjon beszámolni leírásokból, kommunikációs eszközökbõl szerzett ismereteirõl tanítói segítséggel. A továbbhaladáshoz szükséges minimumteljesítmény A tanuló: Legyen képes tapasztalatait tanítói segítséggel írásban rögzíteni. Használja helyesen a tanult mértékegységeket. Ismerje saját testének fõbb méreteit és életmûködésének jellemzõ értékeit. Ismerje a leggyakoribb betegségek tüneteit. Ismerje az élõlények legfontosabb környezeti feltételeit. Tudja, hogy a környezet változása milyen módon befolyásolja az élõlények életét. Tudja megnevezni a virág részeit. Legyen képes a tanult élõlények rövid, lényegre törõ elemzésére. A tanulói teljesítmények ellenõrzésének, értékelésének módjai, fajtái Az ellenõrzés legyen: folyamatos, rendszeres, következetes és változatos igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz legyen sokrétû és sokoldalú Az értékelés módja, fajtái: órai szereplés, gyûjtõmunka, megfigyelésekrõl készült rajzok, feljegyzések, szóbeli feleletek, témazáró feladatlapok alapján értékeljünk. Szummatív mérõeszközök száma: 4 (növények a vízben és a vízparton; tájékozódás; állatok a vízben és a vízparton; év végi felmérõ. Taneszközök Tanulói segédlet Tompáné Balogh Mária: KÖRNYEZETISMERET Vizek partján munkatankönyv, Dinasztia kiadó, Budapest Kiegészítõ szakirodalom Tompa Krisztián Tompáné B. Mária: Környezetismeret 1. Játékos tanulás 8 éveseknek Környezetismeret 2. MINI-LÜK sorozat Környezetismeret 3. Dinasztia kiadó, Bp. USBORNE: Kis ökológia (Bp. Novotrade Kiadó 1990) Pillantás a természetre sorozat: Schmidt E. Veres L.: Nádasok élõvilága (Bp. Officina Nova Kiadó 1991), Dr. Vásárhelyi T. Veres L.: Folyók, tavak élõvilága (Bp. Officina Nova Kiadó 1992) Szemléltetõ eszközök papírforgó, mérõszalag, kézi nagyító, hõmérõ, mágnes, nád, gyékény és belõlük készült használati tárgyak, virágmodell, madáretetõk, homokasztal, hajszárító, öntözõkanna, csapadékmérõ, mohapárna, csigaházak, kagylóhéjak, a bogár testének tagolódása (applikáció), folyadékos készítmények (béka, madár), csontváz (béka, hal, madár, emlõs) Reflektor videó stúdió filmjei: Vizek mentén, Kis növényismeret Az elkészített helyi tanterv hosszabb távra, több tanévre szólóan vázolja a tanítási tartalmakat, a magasabb évfolyamba lépés feltételeit, az alapkövetelményeket, a tanulók értékelésének elveit és a szükséges taneszközöket. Kidolgozása makró tanterv. A tananyagot csak a témák szintjére bontja le, így csak nagy vonalakban mutatja be az iskola tartalmi munkáját. A helyi tantervre épül a tanmenet. Akkor jó, ha a helyi tanterv tartalmait olyan részletességgel jeleníti meg, hogy az nélkülözhetetlen eszközként szolgálja a tanítót a tanítási órákra való felkészülésben, részletes eligazítást ad az óravázlat vagy a tanítási tervezet elkészítéséhez. Sokat árul el a tanítás tanulás folyamatáról. Nyomon követhetõ benne a terv sze rû ség, a fogalmi egymásra építettség és (e tantárgy tervezése során kiemelten fontos!) a természet változásai hoz való tervezés. Lényeges, hogy bizonyos elemek megtanítását arra az idõre tervezzük, amikor azok a természetben megfigyelhetõk

13 Készítése során ki kell alakítani egy szempontrendszert, amely mentén tervezve láthatóvá válik a tervezés tudatossága. Jó, ha tartalmazza azokat az alapvetõ tanulói tevékenységeket is, amik eszközként szolgálnak a tanulók célirányos fejlesztéséhez, a tantervi követelmények teljesítéséhez. Ajánlatos számba venni azokat a fogalmakat, ismereteket, amelyeket már tudnak a tanulók, hogy ezekre, mint biztos alapra építhessük az új elemeket. Tervezhetõk a tanmenetben az adott tanórán használatos szemléltetõeszközök, a tantárgyi integráció vagy éppen a felhasználható vagy ajánlott szakirodalom. A következõ oldalakon olvasható tanmenettel egyfajta lehetséges megoldást mutatok be a gondolatébresztés szándékával. Ezt ki-ki úgy alakíthatja, formálhatja, hogy az a pedagógiai elképzelések megvalósítását legjobban segítse. A tanmenet megjegyzések rovatában még szerepelõ anyagrészek, a helyi sajátosságoknak megfelelõen a tanórák rendszerébe beépíthetõek délutáni foglalkozásokon, egyéb összejöveteleken feldolgozhatóak, vagy éppen az érdeklõdõ tanulókkal elvégezhetõkek, de figyelmen kívül is hagyhatók. Hónap Tanmenet javaslat szeptember Óraszám A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismerkedés az új tankönyvvel 3. oldal Az új munkatankönyvvel való ismerkedés. Tanulói képkártyák áttekintése, használatának megbeszélése. LÜK-füzetek. Újra együtt! 4 5. oldalal Nyári élmények megbeszélése. Változások a tanév vége óta az iskola környékén és az osztályban. Mirõl tanultál tavaly? 6 9. oldal Az elõzõ tanévben tanult ismeretek számonkérése a hiányosságok pótlása. Mirõl tanulsz az idén? oldal Bevezetés az új témakör tanulásába. Képek, videó film, CD-ROM megtekintése az új témakörrel kapcsolatban Séta a vízpartra oldal Tanulmányi séta, a víz és vízpart növényvilágának megfigyelése, megfigyelési szempontok alapján. Vizsgálódás, munkálkodás oldal Megfigyelések a vízparton. Tapasztalatok lejegyzése rajzban, írásban. Mérési eredmények rögzítése. Ismert fogalom, tevékenység munkatankönyv rendszerezés, rendrakás szabadidõ szórakozás nyaralás, pihenés Tiszta, rendes udvar akvárium élõsarok az elõzõ tanévben tanult fajnevek és fogalmak csoportosítás, rendszerezés tanulmányi séta kéregminta a természetben való viselkedés szabályai növények állatok víz a tanulók eddigi tapasztalatainak rendszerezése hõmérsékletmérés megfigyelés oksági összefüggés keresése a víz felülete és szennyezettsége között Új fogalom új növénynevek a természetes víz és a mesterséges víz Szemléltetés, integráció tankönyv képkártyák LÜK-füzetek (nyári) élménybeszámoló fotók, képek a nyári élményekrõl élõsarok munkatankönyv az elõzõ használt applikáció, falikép, tanulói képkártyák LÜK-füzetek applikáció, falikép tanulói képkártyák, LÜK-füzetek videófilmek CD-ROM-ok papír, ceruza, kézi nagyító hõmérõ papírforgó Szakirodalom Reflektor videó: Vizek mentén videó film és CD-ROM Megjegyzés 24 25

14 Hónap október Hónap november Óraszám Óraszám A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom Szemléltetés, integráció tanulói feljegyzések fás szárak környezeti nevelés Szakirodalom Búvárkodás a könyvtárban oldal Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhetõ ismeretek forrásaival. A tapasztalatok kifejezése élõszóban, rajzban, írásban. könyvtár A tapasztalatok megjelenítése egyszerû ábrával, rajzzal. Saját korábbi tapasztalatok beépítése. könyvek, videó filmek, CD-ROM-ok A nyílt víz virágoskertje; a hínáros oldal A vízpart élettelen környezeti tényezõinek megbeszélése és rögzítése. A séta tapasztalatai alapján a hínáros jellemzése. a lágyszárú növény részei a tapasztalatok megbeszélése oksági öszszefüggések rögzítése. hínárnövények békalencse fehér tündérrózsa sárga vízi tök tanulói feljegyzések élõsarok akvárium környezeti nevelés A Búvár zsebkönyvek sorozat Vízinövények címû kötete A vízpart titokzatos világa: a nádas oldal A nádas elhelyezkedése, elõfordulása a vizes élõhelyeken. A nádas növényeinek összehasonlítása. a lágyszárú növények részei, ábrák, képek megfigyelése, elemzése rajzolás, színezés nádas nád gyékény nád gyékény gyékénybõl készült használati tárgyak mo.-i népi technikák Virágzó nádas oldal A vízpart lágyszárú növényei. A lágyszárú növény részei. A virág részei. a lágyszárú növény részei a tapasztalatok lejegyzése felfutó sövényszulák csészelevél, sziromlevél, porzók, termõ virágmodell, élõ növények Vízparti fák oldal A fûzfa jellemzõi. A fa tulajdonságai, jellemzõi a különbözõ évszakokban. a fás szárú növények részei képelemzés megfigyelés vizsgálat (levél, vesszõ) barka szomorúfûz kosárkötõ fûz Polunin: Európa fái és bokrai A vízpart virágoskertje oldal A nedves rétek, vízpartok jellemzõ lágyszárú növényei. A vízpart lágyszárú növényeinek jellemzése. A növényi élet évszakos ritmusa. a lágyszárú növény részei a virág részei szövegértelmezés a virág részeinek vizsgálata a megfigyelési tapasztalatok rögzítése õszi kikerics növényekrõl gyûjtött képek kétszikû virágmodell (biológiai szakleltár) Megfigyelés, vizsgálódás old Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás a közvetlen környezetben lévõ növények érzékelhetõ tulajdonságai körében. A folyamatok nyomon követése. a növények és azok részei a tapasztalatok bejegyzése, rendszerezése Oksági öszszefüggések keresése saját korábbi tapasztalatok beépítése növények faliképek szakkönyvek A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom Szemléltetés, integráció Szakirodalom Megjegyzés A fák megfigyelése különbözõ évszakokban. Egy fa részletesebb megfigyelése. a fás szárú növények részei megfigyelés önálló vizsgálódás A fák tanulmányozása oldal Növénygyûjtemény készítése oldal A növénygyûjtemény készítésének hagyományos módja és veszélyei. Környezetkímélõ növénygyûjtemény gyûjtés tárolás tapasztalatok lejegyzése, megjelenítése egyszerû rajzzal préselés tanulói feljegyzések környezeti nevelés növénygyûjtemények gyûjtött növények szakkönyvek falitáblák 34. oldal Idõjárási megfigyelések elemzése, összehasonlítása. az idõjárás elemei csapadékfajták megfigyelés összehasonlítás tanulói feljegyzések idõjárási feljegyzések pályaorientáció Készülõdés a télre 35. oldal A téli madáretetés fontossága. A madáretetéshez szükséges madáreleségek megismerése. odú etetõ tapasztalatok megbeszélése tabló különbözõ típusú etetõk környezeti nevelés Angela Wilkes: Elsõ természetbúvár könyvem (Bp. Passage 1990) Videó film (CD-ROM) A vizekrõl Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhetõ tudás forrásaival a tapasztalatok megjelenítése egyszerû ábrával, rajzzal saját korábbi tapasztalatok beépítése. A filmben szereplõ új növények, fogalmak. Reflektor Videó: Vizek mentén + CD-ROM Gyakorlás oldal A víz és vízpart növényvilágáról tanultak gyakorlása, az ismeretek rögzítése, rendszerezése. a téma feldolgozása során tanult fogalmak rendszerezés gyakorlás a témakör feldolgozása során használt szemléltetõ eszközök tanulás Az õszi idõjárás megfigyelése Madármegfigyelés, madáretetés oldal A madáretetés megkezdése, madáreleségek készítése, kihelyezése. Madármegfigyelés. madáretetés odú etetõ a tapasztalatok lejegyzése az egyes madarak csemegéi. madáretetõk madáreleségek környezeti nevelés Megjegyzés 26 27

15 Hónap december Hónap január Óraszám Óraszám A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom Szemléltetés, integráció Szakirodalom Megjegyzés Témazáró dolgozat írása A témakör feldolgozása során tanult ismeretek, fogalmak számonkérése. a témakör feldolgozása során tanult fogalmak szóbeli feladat, teszt vagy feladatlap tanulói képkártyák és a témakör feldolgozása során használt eszközök A dolgozat javítása, értékelése A dolgozat értékelése, típushibák kiemelése és megbeszélése. az értékelés során kiemelt fogalmak javítás ellenõrzés önellenõrzés írásbeli munkák Az új témakör bevezetése oldal Látogatás egy egészségügyi intézményben, vagy a település közlekedésének megfigyelése. egészség napirend betegség közlekedési eszközök tapasztalás megfigyelés Én is változom oldal A növekedés és a fejlõdés közötti összefüggés, különbség. Önállóság, felelõsség. a fejlõdés sorrendisége (életszakaszok) a testméretek változása mérés beszámoló növekedés, fejlõdés mérõeszközök, mértékegységek szituációs játék egészséges életmód Egészséges életmód oldal Az egészséges életmód alapfeltételei. Táplálékaink. Az étrend. Az egészség és a sport. Egészséges életmód, ételek. Dramatikus játékok során az egészségszokások gyakorlása. táplálék a táplálékok csoportosítása kiegyensúlyozott étrend bemutatás, dramatizálás ételek, táplálékok A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Új fogalom Helyes napirend. Hetiterv. Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek csoportosítása, vizsgálata. A környezet szennyezése, változása. napirend heti terv Én és környezetem oldal Környezetvédelem oldal A háztartási szemét elhelyezése. Különválogató (szelektív) hulladékgyûjtés Ismert fogalom, tevékenység környezetszennyezés szemét körberajzolás makett készítése térképvázlaton útvonalak bejelölése szimbolikus jelek alkalmazása. élettelenkörnyezeti tényezõk élõ környezeti tényezõk környezetszennyezés különválogató (szelektív) hulladékgyûjtés Betegség oldal A betegségek csoportosítása: környezetbõl eredõ higiéniai követelmények be nem tartásából eredõ fertõzések A betegségek tünetei. A leggyakoribb fertõzõ betegségek. betegség fertõzés Az eü. szabályok és a betegség megelõzés közötti oksági összefüggés keresése. bõrkiütés a fertõzõ betegségek nevei Közlekedés a lakóhelyen oldal A kerékpáros közlekedés szabályai: elindulás, átkelés a gyalogátkelõn (párhuzamosan, merõlegesen) közlekedés gyalogátkelõhely kép- és ábra elemzés, közúti jelzõtáblák felismerése Gyakorlatok a kerékpáros közlekedés elsajátítására A kerékpáros közlekedés gyakorlása utcán, udvaron, KRESZ parkban. A kerékpáros közlekedés szabályai. Tájékozódás a lakóhelyen oldal A lakóhely megismerése, tájékozódás a lakóhelyen. A lakóhely épített és természetes környezete. elõre hátra jobbra balra útvonal rajz készítése Modellezés oldal Alaprajz készítése oldal Tárgyak, dolgok körberajzolása, kicsinyített képének elkészítése. A valóság modellezése. A valóság, térkép ábrázolása jelekkel. Körvonalrajzok a természetben. A valóság ábrázolása kicsinyítéssel. körvonalrajz egyszerû alaprajzok készítése KRESZ park útvonalrajz makett alaprajz Szemléltetés, integráció heti tervek, napirendek, tiszta és szennyezett víz különféle szemétfajták fertõzõ betegségek tabló betegségek tünetei, betegápolás falikép kerékpáros közlekedés falikép közúti jelzõtáblák falikép kerékpár jelzõtáblák szituációs játék séta a lakóhelyen hon- és népismeret makettek technika makettek alaprajzok tervrajzok matematika Szakirodalom Ungvári Jánosné: Környezetünk (Pedellus Kiadó 1996) Nagy egészségügy (Bp. Medicina, 1991) Megjegyzés 28 29

16 Hónap március Hónap február Óraszám A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom Szemléltetés, integráció Szakirodalom Tanulmányi séta oldal Tanulmányi séta. A felszíni formák megfigyelése, megfigyelési szempontok szerint. domb hegy tanulmányi séta megfigyelések felszíni formák tanulmányi séta homokasztal A téli idõjárás megfigyelése oldal Idõjárási megfigyelések elemzése, összehasonlítása. az idõjárás elemei csapadékfajták megfigyelés, elemzés összehasonlítás szélcsend tanulói feljegyzések, idõjárási megfigyelések, idõjárás jelentés Amerre a szem ellát oldal A felszíni formák kialakítása a homokasztalon. Síkság jellemzõi. alföld vers olvasása az Alföldrõl a felszíni formák kialakítása homokasztalon domborzat síkság alföld versek, fotók az Alföldrõl homokasztal hon- és népismeret Hegyek, völgyek között oldal A síkságtól eltérõ domborzati formák megfigyelése, jellemzése és kialakítása homokasztalon. síkság szövegértelmezés megfigyelés munka a terepasztalon domb, dombság, dombhát, völgy, hegy, hegység, medence, hegyoldal, hegycsúcs, hegytetõ. fotók, képek dombokról, hegyekrõl térképek hon- és népismeret Folyók és tavak oldal A vizek csoportosítása. A folyó és állóvizek jellemzõi. A tavak keletkezése és pusztulása. szöveg értelmezése párosítás összehasonlítás folyóvizek: ér, patak, folyó, folyam állóvizek: tó, tenger fotók, képek természetes vizekrõl homokasztal Földünk és környezetünk A víz felszínformáló munkája oldal A víz felszínformáló szerepének bemutatása homokasztalon. A víz építõ és romboló hatása. a természetes vizek bemutatás munka a terepasztalon kiegészítés sziget, félsziget homokasztal, fotók a víz romboló hatásáról környezeti nevelés A vizek haszna és veszélyei oldal A vizek haszna és veszélye. Az idõjárási jelenségek és az anyag tulajdonságainak változása. téli sportok megfigyelések, tapasztalatok rögzítése írásban, rajzban lék vízállás árvíz fotók, képek személyes tapasztalatok Óraszám A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom Szemléltetés, integráció Szakirodalom Megjegyzés Védjük vizeinket oldal A vizek szennyezettségének forrásai. A vizek szennyezettségének megfigyelése. Természetvédõ tevékenység. természetes vizek élménybeszámoló a tapasztalatok megbeszélése fotók, képek élõvizekrõl szituációs játékok környeti nevelés A víz tulajdonságai oldal A víz tulajdonságainak megfigyelése. Egyszerû kísérletek végzése. természetes víz, csapvíz bemutatás kísérlet egyszerû mérések szabvány egységekkel edények poharak olaj jég mérleg Olvadás, oldódás oldal Az olvadás és az oldódás megkülönböztetése víz jég oksági összefüggések keresése a halmazállapot változás és a hétköznapi jelenségek között. oldódás fagypont forráspont A víz körforgása oldal A víz körforgásának bemutatása, és a körforgás értelmezése. Modellkísérlet. a víz tulajdonságai kísérlet ábra- és képelemzés A víz felhasználása és tisztítása oldal A víz felhasználása a háztartásokban. Vízfogyasztás. Víztisztítás. Csapvíz, szennyezett víz. összehasonlítás, oksági kapcsolatok értelmezése Víz és tûz oldal A tûz haszna és veszélyei. Éghetõ, éghetetlen anyagok. Az égés, mint veszélyforrás tûz teendõk tûz esetén. közvetlen tapasztalás. körforgás aktív szén éghetõ és éghetetlen anyagok tûzoltás edények borszeszégõ jég, zseblámpa környezeti nevelés hõmérõ víz jég applikáció (a víz körforgása) vízfelhasználás víztisztítás tûzoltás a tûzoltók munkáját bemutató falikép Vizsgálódás mágnesekkel oldal A mágnes rúd tulajdonságainak megfigyelése. Egyszerû kísérletek elvégzése, tapasztalatok lejegyzése. mágnes egyszerû mérések végzése, tapasztalatok megjelenítése táblázatban rövid szövegek igazság tartalmának eldöntése. A víz érzékelhetõ tulajdonságai. kölcsönhatás, vonzás, taszítás, iránytû mágnes rúd, vasreszelék, szeg acéltû A szél keletkezése és munkája oldal A szél felszínformáló tevékenységének bemutatása a homokasztalon. A szél felszínpusztító munkájának megelõzése. a víz felszínformáló tevékenysége kísérlet megfigyelése a következtetés rögzítése a szél fogalma homokasztal mohapárna fotók, képek környezeti nevelés Megjegyzés 30 31

17 Hónap április Hónap május Óraszám Óraszám A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom örökmozgó Szemléltetés, integráció papír, ceruza élõ környezet környezeti nevelés Szakirodalom Megjegyzés Érdekes kísérletek oldal Egyszerû kísérletek, megfigyelések rögzítése. szél lengõ Oksági öszszefüggések keresése a kísérletek és a mindennapi tapasztalatok közt. férgek megfigyelés kísérlet összehasonlítás Kísérletek anyagai: papír hurkapálca gyertya virágcserép A felszín és az ember oldal A felszín meghatározó szerepe az ember településeinek nagyságában és a foglalkozások gyakoriságában. felszíni formák foglalkozások képelemzés rajzolás megbeszélés fotók, képek felszíni formákról és településekrõl hon- és népismeret Gyakorlás oldal A tájékozódás témakörben tanultak gyakorlása, az ismeretek rögzítése, rendszerezése. a téma feldolgozása során tanult fogalmak rendszerezés gyakorlás a témakör feldolgozása során használt szemléltetõ eszközök tanulás Témazáró összefoglalás A témakör feldolgozása során tanult ismeretek számonkérése. a témakör feldolgozása során tanult fogalmak szóbeli felelet, írásbeli teszt vagy feladatlap A témakör feldolgozása során használt eszközök. A dolgozat javítása, értékelése A dolgozat értékelése, típushibák kiemelése és megbeszélése. a témakör feldolgozása során megismert fogalmak javítás ellenõrzés önellenõrzés írásbeli munkák Tanulmányi séta oldal Tanulmányi séta. A víz és vízpart állatvilágának megfigyelése, szempontok alapján. tanulmányi séta az õszi séta tapasztalatai A víz parányi élõlényei oldal A vízben elõforduló parányi élõlények megfigyelése. A vízben élõ algák és parányi rákok. féreg mozgás a sétáról behozott befõttes üveg tartalma akvárium környezeti nevelés Dr. Vásárhelyi Veres: Folyók, tavak élõvilága A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom Szemléltetés, integráció madárpreparátum lábtípusok (biológiai szakleltár) hon- és népismeret Szakirodalom Megjegyzés Csigák, kagylók oldal A csigák és kagylók jellemzõinek megfigyelése, az élõlények összehasonlítása éti csiga megfigyelés tulajdonságok szétválogatása a csigák testrészei a kagylók tulajdonságai csigaházak kagylóhéjak Búvár zsebkönyvek sorozat: Csigák, kagylók Változatos vízi világ oldal A vízben élõ rovarok megfigyelése. A rovarok jellemzõ tulajdonságainak elemzése. az eddig tanult rovarok megfigyelés lényeg kiemelése szövegértelmezés képelemzés molnárka szitakötõ szúnyog rovarok, bogarak a rovar testének tagozódása (biológiai szakleltár) környezeti nevelés Fürkész sorozat: Ízeltlábúak Rovarmegfigyelés A rovarok megfigyelése a szabadban vagy szakkönyvek, ill. videó film segítségével. rovarok testrészei megfigyelés leírás csoportosítás tapasztalatok lejegyzése élõ anyag szakkönyv videó film CD-ROM Hazai halaink oldal Hazai vizeinken élõ halak. A halak közös jellemzõinek és eltérõ tulajdonságainak megfigyelése. beszámoló megfigyelés tapasztalás gerincesek az akvárium halai a hal, folyadékos készítmény Fürkész sorozat: Halak A vízpart hangadói: a békák oldal A békák testfelépítésének és életmûködésének elemzése, alkalmazkodása a környezethez gerincesek ábraelemzés szövegelemzés önálló feladatmegoldás kétéltûek ragadozó béka, folyadékos készítmény környezeti nevelés Schmidt Egon: Nemszeretem állatok A vízpart madárvilága oldal A vízparton élõ madarak általános jellemzõi, tulajdonságaik alapján. gerinces madarak jellemzõi, tulajdonságai, testrészei szövegértelmezés ábraelemzés tulajdonság szétválogatás gázlómadár szürke gém úszómadár tõkésréce nyári lúd Peretson: Európa madarai Magyarország állatvilága (videó) A gólya, a tõkés réce 32 33

18 Hónap június Óraszám Javaslatok az egyes órák feldolgozásához A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom Szemléltetés, integráció a tanév során használt szemléltetõeszközök tanulás Szakirodalom Megjegyzés Gyakorlás oldal A vízpart madárvilágának megfigyelése, összehasonlítása. úszómadár gázlómadár összehasonlítás vizsgálódás csoportosítás madarak, applikáció tanulói képkártyák Peretson: Európa madarai Emlõsök a vízparton oldal A vízparton élõ emlõsök alkalmazkodása a vízi életkörülményekhez. gerinces, emlõs önálló szövegértelmezés megfigyelés lényegkiemelése rágcsáló várlakó vidra hód pézsmapocok emlõs preparátum, folyadékos készítmények hon- és népismeret Uránia: Emlõsök Grizimek: Emlõsök enciklopédiája Táplálkozás a vízben és vízparton oldal A növények és állatok kapcsolata, egymásrautaltsága. A tanult növények és állatok megfigyelése, csoportosítása, a tapasztalatok rögzítése életközösség táplálkozási kapcsolat tanulói képkártyák LÜK-füzetek Gyakorlás oldal A víz és vízpart állatvilága témakörben tanultak gyakorlása, az ismeretek rögzítése, rendszerezése. a téma feldolgozása során tanult fogalmak rendszerezése, gyakorlása a témakör feldolgozása során használt szemléltetõ eszközök tanulás Témazáró dolgozat írása, javítása A téma feldolgozása során tanult ismeretek, fogalmak számonkérése. a téma feldolgozása során tanult fogalmak szóbeli felelet, teszt, vagy feladatlap. teszt vagy feladatlap Év végi összefoglalás oldal A tanév során tanult ismeretek rögzítése, rendszerezése. az év során tanult fogalmak élõlények felismerése rendszerezés csoportosítás A nevelés elsõ lépéseit annak az alakfelismerésnek a gyakorlása jelenti, amely egyedül képes a harmónia iránti fogékonyság közvetítésére Sokat ígérõ módszer, ha valaki a lehetõ legfiatalabb korától a lehetõ legszorosabb kapcsolatban van az élõ természettel. (Konrad Lorenz) A környezeti nevelés komplex, összetett kifejezés, gyakran keverik más, szinonim fogalmakkal, mint természetismeret, természetvédelem, környezetvédelem. Nézzük meg röviden e fogalmak tartalmát! Környezetvédelem: Olyan céltudatos, szervezett, intézményesített társadalmi tevékenység, amelynek célja az ipari, mezõgazdasági, bányászati tevékenységébõl fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelõzése az élõvilág és az ember károsodás nélküli fennmaradása érdekében. (Környezetvédelmi lexikon I oldal) Természetvédelem: Olyan céltudatos, szervezett, intézményesített társadalmi tevékenység, amelynek célja a természet élõ és élettelen értékeinek feltárása, tudományos alapokon nyugvó fenntartása, kezelése, megõrzése. (Környezetvédelmi lexikon II oldal) Természetismeret: Az ember létfeltételeinek biztosítása, a természet megismerése, megõrzése, fizikai, kémiai, biológiai, ökológiai alapelvek betartása szempontjából. Fontos eleme a természetközelség, e nélkül nem lehet hatékony a környezeti nevelés, a személyiségfejlesztés, az ismeretek elsajátítása. (Gulyás Pálné) Környezeti nevelés: A természet-, embertisztelõ szokásrendszer kialakítása, belsõ késztetés esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása, a szokásrendszerek elmélyítése, mûködtetése intellektuális hatásokkal ismeret által, melynek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás, környezettudatos szemlélet. (Gulyás Pálné) Ide tartoznak még ilyen fogalmak is, mint: az ökológiai morál, melynek alapja az alázat, tisztelet, titokra nyitottság, birtokvágy mentesség a természet jelenségei és az ember iránt, továbbá az ökológiai cselekvés, melynek alapjai a természet centrikusság, annak takarékos használata, maximális gondosság, szépségre törekvés, természettel harmonizáló gazdaság, lágy technológiák, organikus mezõgazdálkodás, az ökonómia ökológizálása valamint populáris akció jogintézménye. A meghatározásokból világosan kitûnik, hogy valamennyi fogalom tartalma egymással összefügg, ezért ha minden felsorolt területen eredményt akarunk elérni, a fenntartható fejlõdés feltételeinek megvalósítása érdekében, akkor már kisiskolás korban olyan természet és embertisztelõ szokásrendszereket, belsõ késztetést (esztétikai, érzelmi, erkölcsi) kell kialakítani, amelyek egy életre megalapozzák a környezethez és a társakhoz való viszonyt. Ebben van óriási szerepe tantárgyunknak, nekünk nevelõknek és e feladatok megvalósításához ad segítséget az egész tankönyvcsalád

19 I. témakör 1. óra: Ismerkedés az új tankönyvvel Módszertani kiegészítés: vegyes típusú óra. Az elsõ órára nem terveztem konkrét tananyagot, hiszen nagyon fontos, hogy a hosszú nyári szünet után az elmondják a tanulók nyári élményeiket, megismerkedjenek új taneszközeikkel, esetleg új osztálytársaikkal vagy éppen az új nevelõvel. A másik nagyon fontos dolog a munkatankönyv átnézése, nincs-e benne hibás vagy hiányzó oldal, mivel még szeptemberben könnyeben visszacserélhetõk a könyvek, mint késõbb. Az elsõ tíz óra mindegyikének levezetéséhez konkrét módszertani ajánlást fogalmazok meg, de érdemes ezen órák anyagát konkrétan is elõre áttekinteni ha van lehetõségünk egy hét erdei iskolára vagy többnapos tanulmányi kirándulásra, a tíz óra egy részét (tömbösítve) erre is fordíthatjuk. Két dolog nagyon fontos: hogy a tanulók megfelelõ alapismeretek birtokában kezdjék el az új ismeretek elsajátítását, és ennek a konkrét megfigyelés, tapasztalás legyen. Ezért kiemelten fontosnak tartom a tanulmányi sétákat, vizsgálódásokat. 2. óra: Újra együtt Módszertani kiegészítés: vegyes típusú óra. Az óra elsõ részében szánjunk elegendõ idõt a tanulóknak nyári élményeik elmondására, kérdezzük meg, ki merre járt, mivel töltötte a szünidõt. Ehhez ad segítséget a munkatankönyv 1. feladata. Az élménybeszámolók után, a tanóra második részében tegyünk egy kis sétát az iskola épületében és közvetlen környékén! Beszéljük meg, milyen változások történtek, és mi mit tehetünk, hogy még szebb legyen környezetünk! A tanóra utolsó részében tervezzük meg az éves munkát, válasszuk ki a felelõsöket, vegyük sorra feladaikat, és rakjunk rendet az élõsarokban vagy gondozzuk az osztályteremben élõ növényeket. Legyen adiák képes önállóan, röviden beszámolni saját élményeirõl. Vegye észre a környezetében bekövetkezett változásokat. Aktívan vegyen részt környezete szépítésében

20 3 4. óra: Mirõl tanultál tavaly? Módszertani kiegészítés: ismétlõ, rendszerezõ óra. Ezeknek az óráknak óriási a jelentõségük, hiszen egy hosszú nyári szünet után fontos a beilleszkedés az iskola rendjébe. Az elõzõ évben tanult ismeretek rendszerezése mindig izgalmas feladat tanulónak és tanítónak egyaránt. Meggyõzõdhetünk arról, hogy melyek voltak azok az elemek, amelyeket egy hosszú szünet után is képesek voltak tanulóink tartósan megõrizni, és arról is, melyek felejtõdtek el. Ezért semmi esetre ne fordítsuk az órát számon kérésre! Az elõzõ tanév összefoglalásánál használt rajzos táblai vázlat, szó- és képkártyák segítségével elevenítsük fel a legfontosabb ismereteket! Ehhez ad segítséget a munkatankönyv 67. oldalának feladatsora is. A rendelkezésünkre álló idõt akkor használjuk ki gazdaságosan, ha a diákok visszajelzéseibõl indulunk ki, s csupán azokra a fogalmakra, ismeretekre térünk ki részletesen, amit nem tudnak, vagy hiányosan rögzítettek tanulóink. A négyoldalnyi feladatsort több változatban is megoldhatjuk, hogy visszajelzést kapjunk a tanulókban megmaradt ismeretekrõl. Válogathatunk a feladatok közül, vagy feldolgozhatjuk azokat csoportmunkában is. Ezen kívül dönthetünk úgy is, hogy az elsõ órán ellenõrizzük a megoldásokat. Mint már említettem, legfontosabb, hogy megfelelõ alapokkal induljunk az új tanév új ismereteinek elsajátítása felé, ennek érdekében az ismétlésre a tanmenetben elõírt óraszámnál nagyobb keretet is felhasználhatjuk. Azonos a második osztály év végi követelményeivel

Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET. 2. osztályosoknak. Heti: 1 óra. Évi: 37 óra KOMP

Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET. 2. osztályosoknak. Heti: 1 óra. Évi: 37 óra KOMP Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET 2. osztályosoknak Heti: 1 óra Évi: 37 óra KOMP Óraszám Téma Ismeretanyag, 1. Vakáció után Közlekedési eszközök ismerete Város, falu, vízpart, hegyvidék felismerése 2.

Részletesebben

Környezetismeret. 3-4. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények

Környezetismeret. 3-4. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények Környezetismeret 3-4. évfolyam Célok és feladatok A tantárgy célja, hogy felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést. Bátorítson a természet és a lakóhelyi környezet

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

Tompáné Balogh Mária. Tanári kézikönyv. 4. évfolyamos tanulók számára készült Élõ és élettelen környezetem, Élet a ház körül címû tankönyvhöz

Tompáné Balogh Mária. Tanári kézikönyv. 4. évfolyamos tanulók számára készült Élõ és élettelen környezetem, Élet a ház körül címû tankönyvhöz Tompáné Balogh Mária Tanári kézikönyv 4. évfolyamos tanulók számára készült Élõ és élettelen környezetem, Élet a ház körül címû tankönyvhöz Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Felelõs

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET 1-2. ÉVFOLYAM

KÖRNYEZETISMERET 1-2. ÉVFOLYAM ADAPTÁLT KERETTANTERV KÖRNYEZETISMERET 1-2. ÉVFOLYAM BEVEZETÉS A környezetismeret tantárgy tanterve a környezetismeret kerettanterv alapján készült. Megfelel az ott megfogalmazott céloknak, feladatoknak,

Részletesebben

Tanári kézikönyv. a Környezetismeret Az évszakok változása. 1. évfolyam számára készült munkatankönyvhöz

Tanári kézikönyv. a Környezetismeret Az évszakok változása. 1. évfolyam számára készült munkatankönyvhöz Tanári kézikönyv a Környezetismeret Az évszakok változása 1. évfolyam számára készült munkatankönyvhöz Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes Nyomdai elõkészítés:

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET MOZAIK. 1-4. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003. változat. Készítette: Sallai Margit

KÖRNYEZETISMERET MOZAIK. 1-4. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003. változat. Készítette: Sallai Margit MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003 KÖRNYEZETISMERET 1-4. évfolyam B változat Készítette: Sallai Margit A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette: MOZAIK KIADÓ

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

Kerettanterv, Technika és életvitel tantárgy

Kerettanterv, Technika és életvitel tantárgy Kerettanterv, Technika és életvitel tantárgy Célok és feladatok Az életviteli ismeretek körébe tartoznak például a háztartástan, a szűkebb lakóhelyi környezet, a lakás és környéke, a kertgazdálkodás. Az

Részletesebben

6. fejezet Óravázlatok

6. fejezet Óravázlatok 6. fejezet Óravázlatok 1. Osztály:1. Téma: Ősz Tananyag: Ősszel a gyümölcsösben Hely: az iskolakert Cél: Az évszakok jellemzőinek megismerése, közvetlen környezetünk felfedezése. A fa részeinek megfigyelése

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET 1 4. ÉVFOLYAM 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Heti óraszám 1 1 1 2 Évfolyamok óraszáma 37 37 37 74 Az első évfolyamon az óravezetés részben angol nyelven történik, ezért ennek a tanórának

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

Tanári kézikönyv. a Természetismeret Környezetem élõvilága. 5. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz

Tanári kézikönyv. a Természetismeret Környezetem élõvilága. 5. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz Tanári kézikönyv a Természetismeret Környezetem élõvilága 5. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes Nyomdai elõkészítés:

Részletesebben

K É Z I K Ö N Y V. Környezetismeret Élõ és élettelen környezetem. 4. évfolyam számára készült. tankönyvcsaládhoz

K É Z I K Ö N Y V. Környezetismeret Élõ és élettelen környezetem. 4. évfolyam számára készült. tankönyvcsaládhoz K É Z I K Ö N Y V a Környezetismeret Élõ és élettelen környezetem 4. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Bevezetõ gondolatok.... 5 Elõszó....

Részletesebben

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Részletesebben

Tanmenetjavaslat a második osztályos környezetismeret munkatankönyvhöz

Tanmenetjavaslat a második osztályos környezetismeret munkatankönyvhöz 1. Ismerkedés a Ismerkedjenek meg a tankönyvvel, A bevezetô szöveg meghallgatása, Mtk. 3. old. tankönyvvel a jelrendszerrel, az eszközökkel! kötetlen beszélgetés. Környezetismeret Kedves második osztályos!

Részletesebben

Közlekedési ismeretek szakkör. éves munkaterve. a 2013/14-es tanévre. A résztvevő korosztály: 10-11 éves, alsó tagozatos, 4. osztályos gyermekek

Közlekedési ismeretek szakkör. éves munkaterve. a 2013/14-es tanévre. A résztvevő korosztály: 10-11 éves, alsó tagozatos, 4. osztályos gyermekek Közlekedési ismeretek szakkör éves munkaterve a 2013/14-es tanévre A szakkör helyszíne: Hosszúpályi Irinyi József Általános Iskola 4274, Hosszúpályi, Szabadság tér 30. A szakkör elnevezése: Közlekedési

Részletesebben

PROGRAMTERV. Ismeretanyag Módszerek Eszközök. Magyarázat szemléltetés játék. Magyarázat, szemléltetés, szituációs játék

PROGRAMTERV. Ismeretanyag Módszerek Eszközök. Magyarázat szemléltetés játék. Magyarázat, szemléltetés, szituációs játék PROGRAMTERV Ismeretanyag Módszerek Eszközök 1. Bevezetés, tervismertetés, foglalkozások célja STOP Közlekedj okosan! 1-3. rész Átkelés az úttesten 2. A gyalogos közlekedéssel összefüggő legfontosabb rendőri

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

A tartalmi szabályozás változásai

A tartalmi szabályozás változásai A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika

Részletesebben

TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014.

TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014. TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014. Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra Készítette: 2013. szeptember 1. ------------------------------------- Dr. Halász Mátyásné Ellenőrizte:.. munkaközösség-vezető

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu

Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu Katalógus Bı ológı ológı a Fı zı zı ka Földra z Kémı a Hogy biztos legyen... Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu 1 Bán Sándor, Barta Ágnes: 8 próbaérettségi biológiából (középszint) Csiszár Imre,

Részletesebben

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR Tanulók: 17+1 osztály. 353+11 fő Pedagógusok: 32 álláshely Épület: 1977-ben épült, felújítva: 2003-ban és 2007-ben PROGRAMJAINK: 1. FURULYAOKTATÁS BAKÓ TIBORNÉ 2. ALSÓ TAGOZATOS KÉZMŰVES

Részletesebben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben A projekt címe: HÉVÍZ A MÚLTBAN ÉS NAPJAINKBAN Intézményi innováció a Hévízi Helytörténeti Múzeum és az Illyés

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Csak azon felhasználókra vonatkozik, akik 2003. szeptember 1-jétõl léptek be az elõfizetõi rendszerbe.

Csak azon felhasználókra vonatkozik, akik 2003. szeptember 1-jétõl léptek be az elõfizetõi rendszerbe. Tartalomjegyzék Az Ön könyve tartalmazza A megjelenés dátuma Szerkezeti felépítés 2003. szeptember Szakmai szerkesztõk, szakmai tanácsadó, szerzõk 2003. szeptember Használati útmutató 2003. szeptember

Részletesebben

Az őszi témahét programja:

Az őszi témahét programja: Az őszi témahét programja: 2011. október 10-14 Osztály: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 3.a osztályában Időkeret: 5 nap x 5 x 45 perc Kapcsolatok: NAT Környezetismeret Művészetek dráma, vizuális kultúra,

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Elkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása.

Elkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása. Foglalkozás tervezett időpontja 1. tanítási Időtartama Helyszíne, körülményei 1 óra A 11. számú interaktív táblás (TTSZK) 2. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai alapismeretek I 3. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

2.Fák ábrázolása Célja: Lehetséges ábrázolási módok bemutatása Kérdések: Milyen ábrázolásbeli eltéréseket látsz a képeken?

2.Fák ábrázolása Célja: Lehetséges ábrázolási módok bemutatása Kérdések: Milyen ábrázolásbeli eltéréseket látsz a képeken? KOVÁCSNÉ DANI TÜNDE Projektfeladat Problémafelvetés Az alsó tagozatos gyerekek minden évfolyamon ismerkednek természetismeret órákon az erdő élővilágával. Vizuális nevelés terén is sokszor tananyag az

Részletesebben

ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN KÖRNYEZETEM

ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN KÖRNYEZETEM Tompáné Balogh Mária ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN KÖRNYEZETEM A fák birodalma Környezetismeret TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK éves tanulók részére 0. kiadás Évfolyam 0... A tanuló neve pauz westermann kiadó ÔSZ A PARKBAN A.

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Környezetünk védelmében: A környezetbarát energiaforrások

Környezetünk védelmében: A környezetbarát energiaforrások Környezetünk védelmében: A környezetbarát az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend három oktatási intézményében PIARISTA ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT Pedagógiai program módosítása Helyi tanterv 63. oldal 1. 2. 64.oldal 3. Az alábbiakkal egészül ki ( kiegészítés aláhúzással különül el ) 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által

Részletesebben

AZ OFI KÍNÁLATA NÉMET NYELVBŐL

AZ OFI KÍNÁLATA NÉMET NYELVBŐL Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ OFI KÍNÁLATA NÉMET NYELVBŐL 1-12. ÉVFOLYAM TANKÖNYVSOROZATOK ÉRETTSÉGI FELADATGYŰJTÉMENYEK EGYÉB GYAKORLÓKÖNYVEK Sorozataink évfolyamonként Deutsch

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK MOBIL ALKALMAZÁS MOBILTARTALMAK

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK MOBIL ALKALMAZÁS MOBILTARTALMAK A gyalogos, kerékpáros, segédmotoros kerékpárvezető és kerekes székes közúti közlekedés szabályainak és viselkedési normáinak oktatásához önállóan feldolgozható digitális tartalom és módszertan az 5 12.

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni foglalkozások egyszerre csak egy gyerek mindig egyénre szabott egyéni értelmi és érzelmi szint dominál a személyesség, a meghittség

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

H u n y a d i M á t y á s Á l t a l á n o s I s k o l a 2030 Érd, T úr utca 5-7. KÖRNYEZETISMERET 1-4. évfolyam. Célok és feladatok

H u n y a d i M á t y á s Á l t a l á n o s I s k o l a 2030 Érd, T úr utca 5-7. KÖRNYEZETISMERET 1-4. évfolyam. Célok és feladatok KÖRNYEZETISMERET 1-4. évfolyam Célok és feladatok A környezetismeret tantárgynak számos kulcskompetencia fejlesztésére van lehetősége. - Különféle kommunikációs helyzetben kommunikálni tudjon (például:

Részletesebben

Állati Móka Egyhetes projekt

Állati Móka Egyhetes projekt Állati Móka Egyhetes projekt Megvalósítás helye: Sugovica Általános Iskola Projekt felelős: Pásztor Judit Ideje: 2014. október 14 október 18. Bevont tanulók köre: 4. osztály, alkalomszerűen az alsós napközis

Részletesebben

Tanári kézikönyv. a Környezetismeret: A mezõ világa. 5. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz

Tanári kézikönyv. a Környezetismeret: A mezõ világa. 5. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz Tanári kézikönyv a Környezetismeret: A mezõ világa 5. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes Nyomdai elõkészítés:

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT. Történetek a kincses erdő állatairól

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT. Történetek a kincses erdő állatairól Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT Történetek a kincses erdő állatairól Készült: Forrás Általános Iskola Dávod 2009. október 19-22.

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Készítette: Bíró Jenő, közoktatási szakértő Szakértői igazolvány

Részletesebben

KÖZLEKEDJ BIZTONSÁGOSAN! (Témahét tervezet)

KÖZLEKEDJ BIZTONSÁGOSAN! (Témahét tervezet) KÖZLEKEDJ BIZTONSÁGOSAN! (Témahét tervezet) 1. NARRATÍV BEVEZETÉS A témahét címe Közlekedj biztonságosan! Intézmény Felsbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskola Bük 2. NARRATÍV BEMUTATÁS

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon: 487-81-32 Fax: 487-81-96 http://www.tok.elte.hu Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel

Részletesebben

Szíjártó Imre A MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA

Szíjártó Imre A MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA Szíjártó Imre A MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA TARTALOM Előszó I. Tantárgytörténet és tantárgyi modellek Vázlat a mozgókép és médiaoktatás magyarországi történetéről A mozgókép

Részletesebben

A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV-, TANESZKÖZ-, ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001

A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV-, TANESZKÖZ-, ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A környezetismeret és természetismeret tankönyvekről Készítette: Demeter László Budapest, 2014. április 29. Előszó - Helyzetelemzés A mai közoktatás egyik akut problémája a természettudományos oktatás

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. 1 4. évfolyam

KÖRNYEZETISMERET. 1 4. évfolyam KÖRNYEZETISMERET 1 4. évfolyam Célok és feladatok A tantárgy célja, hogy felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést. Bátorítson a természet és a lakóhelyi környezet

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET 267 KÖRNYEZETISMERET 1 4. ÉVFOLYAM

KÖRNYEZETISMERET 267 KÖRNYEZETISMERET 1 4. ÉVFOLYAM KÖRNYEZETISMERET 267 KÖRNYEZETISMERET 1 4. ÉVFOLYAM KÖRNYEZETISMERET 268 CÉLOK ÉS FELADATOK A tantárgy célja, hogy felkészítse a tanulókat a természeti világ elemi megismerésének lehetőségére, azaz fejlessze

Részletesebben

A kompetencia alapú oktatás tapasztalatai Éves beszámoló

A kompetencia alapú oktatás tapasztalatai Éves beszámoló A kompetencia alapú oktatás tapasztalatai Éves beszámoló INTÉZMÉNY Brunszvik Teréz Napközi Otthonos Óvoda Egregyi Tagintézménye, Hévíz, Zrínyi út 151 IDŐPONT 2011-2012 tanév, 2012. 08. 31. Az idei tanévben

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET 1-4. évfolyam

KÖRNYEZETISMERET 1-4. évfolyam KÖRNYEZETISMERET 1-4. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam óraszám: heti 1 évi 37 heti 1 évi 37 heti 1 évi 37 heti 2 évi 74 Célok és feladatok A tantárgy célja, hogy felkészítse a tanulókat

Részletesebben

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások

A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások A múzeumi foglalkozások keretében intézményünk hallássérült iskolai tagozatának

Részletesebben

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Szakközépiskola 11-12. évfolyam 1. A tanterv szerzıi: Dr. Magyarné Sz. Ilona, Tóthné Kulcsár Ibolya 2. Óraszámok: 11. osztály: 74 óra 12. osztály: 64 óra

Részletesebben

Napközis Munkaközösség Munkaterve. 2013/2014-es tanév. 2013. szeptember 16.

Napközis Munkaközösség Munkaterve. 2013/2014-es tanév. 2013. szeptember 16. Napközis Munkaközösség Munkaterve 2013/2014-es tanév 2013. szeptember 16. Munkaközösségünk helyzete A Napközis Közösség Munkaterve 2013/2014-es tanév Iskolánkban a szülők igényének megfelelően biztosítjuk

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Ökoiskolai munkaterv. Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31.

Ökoiskolai munkaterv. Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31. 2014 Ökoiskolai munkaterv Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31. 1. Ökoiskolai munkacsoport tagjai: Tápai Zsuzsanna Tamás Emilia Élő Márta Jobbágy Miklósné Felker Fruzsina Lecsek

Részletesebben

ÖKOISKOLAI MUNKATERV. 2015-2016. tanév

ÖKOISKOLAI MUNKATERV. 2015-2016. tanév ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2015-2016. tanév Időpont Program Résztvevők Felelős Megjegyzés 09. 03-09. 30. ökoszakkör szervezése alsó- és felső tagozatos tanulók alsó: Szántóné Seller Szilvia, felső: Bekő László,

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

Erdei iskola nálunk. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 6. évfolyam. Programcsomag: Én és a világ Ember és környezete

Erdei iskola nálunk. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 6. évfolyam. Programcsomag: Én és a világ Ember és környezete Erdei iskola nálunk Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 6. évfolyam Programcsomag: Én és a világ Ember és környezete A modul szerzője: Hegymeginé Nyíry Enikő MODULLEÍRÁS Ajánlott korosztály

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Körös Tehetséggondozó Egyesület NTP-MTI-14-0146. Madárvárta. Tematika. Időszak: 2015. február 6 2015. június 30.

Körös Tehetséggondozó Egyesület NTP-MTI-14-0146. Madárvárta. Tematika. Időszak: 2015. február 6 2015. június 30. Körös Tehetséggondozó Egyesület NTP-MTI-14-0146. 1 Madárvárta Tematika Időszak: 2015. február 6 2015. június 30. 1. témakör: Tavaszi Madárles (Spring Alive) Cél: tudományos jellegű, azt életkori sajátosságoknak

Részletesebben

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Tankönyv: Apáczai Kiadó Rajz és vizuális kultúra Minimum követelmények 1. évfolyam Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés, lakosság tájékoztatás Megelőzés Beavatkozás (Veszélyhelyzeti kommunikáció) Újjáépítés felkészítés tájékoztatás Felkészítés, tájékoztatás

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Különös közzétételi lista Kápolnásnyéki Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Verebi Végh János Tagiskolája 2477 Vereb, Berényi u.4.. OM: 030175 2015/2016. tanév 1.

Részletesebben

Múzeumpedagógiai szolgáltatások Általános információ. 33/500-250 irisz@dunamuzeum.h u Duna Múzeum Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum

Múzeumpedagógiai szolgáltatások Általános információ. 33/500-250 irisz@dunamuzeum.h u Duna Múzeum Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum MÚZEUM ADATAI Múzeum neve Megye Település Pontos cím Honlapcím Név Múzeumpedagógiai szolgáltatások Általános információ Megrendelés Telefon E-mail Név Telefon E-mail Fehér Györgyi 33/500-250 irisz@dunamuzeum.hu

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET 1 4. évfolyam számára Tantárgyi célok, feladatok

KÖRNYEZETISMERET 1 4. évfolyam számára Tantárgyi célok, feladatok KÖRNYEZETISMERET 1 4. évfolyam számára Tantárgyi célok, feladatok A környezetismeret tantárgy célja, hogy felkeltse az érdeklődést a tanulókban a környezetük iránt. Ezért e tantárgy tananyagát több műveltségi

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Kémia 10. Az alkánok homológ sora

Kémia 10. Az alkánok homológ sora Kémia 10. Az alkánok homológ sora Műveltségi terület: ember és természet Tantárgy: Kémia Iskolatípus: szakközépiskola, gimnázium Évfolyam:10. Téma, témakör: Az alkánok Készítette: Sivák Szilvia Az óra

Részletesebben

tanegységek: 1. Bölcsődei, óvodai tájékozódás (egyéni szakmai gyakorlat) 2. Óvodai megfigyelés (csoportos szakmai gyakorlat) 1.

tanegységek: 1. Bölcsődei, óvodai tájékozódás (egyéni szakmai gyakorlat) 2. Óvodai megfigyelés (csoportos szakmai gyakorlat) 1. SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS KAR M E L L É K L E T AZ ÚTMUTATÓHOZ ÓVODAPEDAGÓGUS SZAKOS HALLGATÓK RÉSZÉRE tanegységek: 1. Bölcsődei, óvodai tájékozódás (egyéni szakmai gyakorlat) 2. Óvodai megfigyelés

Részletesebben

Óvatosságra intés, az élet- és környezetkímélő, a vészhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítása, személye biztonság növelése.

Óvatosságra intés, az élet- és környezetkímélő, a vészhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítása, személye biztonság növelése. KÖRNYEZETISMERET 1-4. ÉVFOLYAM CÉLOK, FELADATOK: Érdeklődés felkeltése a környezet élő és élettelen világa iránt. Lakóhelyük, környezetük önálló megismerése. Jól értelmezhető, könnyen felidézhető, egyszerű

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben