Tanári kézikönyv. a Környezetismeret Az évszakok változása. 1. évfolyam számára készült munkatankönyvhöz

Átírás

1 Tanári kézikönyv a Környezetismeret Az évszakok változása 1. évfolyam számára készült munkatankönyvhöz

2 Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes Nyomdai elõkészítés: Nagy László Bevezetõ gondolatok...5 Elôszó...7 Módszertani ajánlás...13 Témakörök tartalmak...21 Javaslatok az egyes órák feldolgozásához...39 Az illusztrációk azonosak a tankönyvcsaládban található rajzokkal Elôszó helyett...40 A Kiadó minden jogot fenntart! Raktári szám: PK Felelôs vezetô: Ballér Judit ügyvezetô igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97. Telefon: , Fax:

3 Bevezetõ gondolatok Kedves Kollégák! Szeretnénk megköszönni bizalmukat, amellyel az Élô- és élettelen környezetem tankönyvcsalád 1. évfolyamosoknak szánt tagját választották abban a reményben, hogy a tantervek (a NAT és a KETA) szellemének megfelelô, a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó komplex természet- és társadalomismereti anyag feldolgozása során sikerül egyrészt bevezetni a tanulókat az élôlények sajátosságainak, a természeti környezet változásainak, kölcsönhatásainak, jelenségeinek, törvényszerûségeinek megismerésébe, így alapozva meg a korszerû természettudományos mûveltséget, másrészt segíteni a tanulók eligazodását a társadalmi környezetben, és így a szocializációhoz gazdag lehetôséget nyújtani. Az 1998/99-es tanévben jelentek meg elsô alkalommal a tankönyvcsalád az 1 4. évfolyam számára készült tagjai, amelyek használatát tanmenetekkel segítettük. Sok kolléga hiányolta munkatankönyvek feldolgozását segítô, a tanító felkészülését könnyítô kézikönyvet. Mi igyekszünk a tanító kollégák kéréseit teljesíteni, elvárásaiknak megfelelni. Ezért is készítettük el már a munkatankönyvek második kiadásához e kiadványt. Kérjük kollégáinkat, hogy észrevételeiket, tapasztalataikat osszák meg velünk! Küldjék el azokat a Dinasztia Tankönyvkiadó címére! Szeretnénk beépíteni mindazok véleményét munkánkba, akik az Élô és élettelen környezetem tankönyvcsaládból tanítanak, hogy egyre jobb és szebb kiadványokkal lephessük meg a tanulókat és segíthessük a nevelôket. Kézikönyvünk az alábbi részekbôl áll: elôszó helyi tanterv tantárgyi program tanmenet javaslatok az egyes órák feldolgozásához (a munkatankönyv feladatainak megoldása + módszertani kiegészítés + szakmai kiegészítés). Néhány óravázlattal fôleg a kezdô kollégák munkáját kívánjuk segíteni. Bízunk abban, hogy az általunk adott javaslatokat elfogadva, kisebb módosításokkal kiegészítve válik ez a kiadványunk is, a pedagógus munkáját segítô nagyszerû segédeszközzé. Amennyiben így lenne, örülnék, hogy nem dolgoztunk hiába. Sikerekben, szakmai örömökben gazdag tanévet kívánunk: Tompáné Balogh Mária tankönyvíró Szarvas-Ballér Judit Dinasztia Tankönyvkiadó ügyvezetôje 5

4 Elôszó Tanítsátok meg gyermekeiteket szeretetre, a természet szeretetére. (Bereczki Máté) Az utóbbi két évtizedben többször került sor az általános iskolai környezetismeret tananyag megreformálására. Az elsô lépés az évi oktatási törvény, amelynek értelmében kiadott oktatási miniszteri utasítás (114/1977.) szerint a környezetismeret tanítása 1 5. osztályokban történik. Az említett utasítás pontosan leírja az egyes osztályokban tanítandó tananyagot, az éves órakeretet és annak felosztását, valamint témakörönként a követelményeket. Egy évtized múlva, amikor az egyéni kezdeményezések, tantárgyfejlesztések nyilvánosságot kaptak vált lehetôvé elsô osztályban a környezetismeret, mint komplex tantárgy tanítása. Ez a valóságban azt jelentette, hogy a környezetismeret beépült más tantárgyakba, általában a magyarba, pontosabban az olvasásba. Kezdetben még számon is tartották a kollégák és valóban feldolgozásra is került a Tanterv és utasítás tananyaga. Néhány év elteltével elfelejtôdött ez a beépülés. Annyira nem tartották már számon e feladatot a kollégák, de fôleg az igazgatók, hogy nyíltan ki is mondták, hogy a mi iskolánkban nincs elsô osztályban környezetismeret. Sôt, több helyen elvonták a környezetismeret óraszámát 2. és 3. osztályban is. Így több iskolában szervezett tudatos és tervezett környezeti nevelésben csak 4. osztálytól részesültek a tanulók. A NAT életbelépése valamelyest változtatott ezen a helyzeten azzal, hogy egyrészt az Ember és természet mûveltségi területre 1 4. évfolyamokon, átlag 5 9%-nyi idôkeretet biztosít. Másrészt, hogy a mûveltségi területek közös követelményei között hangsúlyosan szerepelnek olyan témakörök, mint a Hon- és népismeret, a Környezeti nevelés és a Testi, lelki egészség, melyek megvalósítása, ugyan át kell, hogy hassa az oktatás egész területét, de nagy része a környezetismeret órakeretén belül valósul meg. A KETA életbe lépése pedig kötelezôvé tette a környezetismeret tanítását 1 2. évfolyamokon is, heti 1 1 órával! 1979-ben áttanulmányoztam egy megye (Gyôr-Moson-Sopron) 60 iskolájának óratervét és a következô megállapításra jutottam: A megvizsgált iskolákból 1. elsõ osztályban csak két intézményben nincs óraterv szerinti környezetismeret (vagy természetismeret), 2. második osztálytól már valamennyi iskolában van óraterv szerinti környezetismeret (vagy természetismeret) és ennek megoszlása az alábbiak szerint alakult: 2.1. második osztályban az e területre szánt órák száma három iskolától eltekintve, ahol heti 2 óra általában heti 1 óra, 2.2. harmadik osztályban már nagyobb a megoszlás: 18 intézményben heti 2 óra, 42 iskolában heti 1 óra, 2.3. negyedik osztályban két kivétellel, ahol heti 3 óra általában heti 2 órát terveznek a környezetismeretre. A környezetismeret vagy természetismeret tanításának fontosságát, jelentôségét az egyre változó környezet szükségletei is alátámasztják. Sorra születnek természetvédelmi törvények, alakulnak nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, egyre több élôlény kerül a védettség listájára. Jelentôs mértékben fejlôdött a korszerû nemzetközi környezetvédelmi szervezetek tevékenysége is. Mindezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az egész világot meglepte a hirtelen rászakadó, ökológiai válság. Ezt a problémahalmazt csak az 1960-as évek végén kezdte komolyan venni az emberiség. A rengeteg intô jel, korrekt szakmai érv, sokkoló hatás vezetett el az 1972-es stockholmi konferenciáig, ahol elôször fogalmazták meg: CSAK EGYETLEN FÖLDÜNK VAN! A cselekvés igénye és szándéka, azóta érlelôdik, erôsödik. Ennek jegyében kezdôdött meg a tennivalók körvonalazása, ez vezetett egyebek között a Környezet Nevelési Egyesület, valamint a Természet- és Környezetvédô Tanárok Egyesületének megalakításához. 7

5 Az igazi nagy változások küszöbéhez azonban 1992 ôszén érkeztünk. Gyôrött gondolatébresztô, magvas tézisek alapján nagyszabású regionális konferencián elemeztük a környezeti nevelés általános és középiskolai feladatait, lehetôségeit. A neves vendégek mellett elsôsorban gyakorló pedagógusok mondták el véleményüket. A kétnapos eszmecsere végére kikerekedett a helyzetértékelés, illetôleg állásfoglalás, amely országos érvényû és széles körû hasznosítást érdemlô eredményt hozott. A gyôri konferencián felszólalt elôadók, hozzászólók, jó gazda módjára szóltak a jövô megôrzéséhez nélkülözhetetlen értékeinkrôl. Figyelmeztettek a buktatókra és csiszolgatták, illesztgették a természettel harmóniában élô ember formálásának alapköveit. Rávilágítottak arra, hogy a pedagógiai gyakorlatban a mennyiségi szemlélet lett úrrá, korszerûtlenek a tankönyveink, a teszt-túltengés megölte a tanulói alkotóképességet, a gyermeki természetes józanságot, eredetiséget. Javaslatot tettek olyan tankönyvek megjelentetésére, amelyeknek jellemzôje: az egységes szemlélet az életkori sajátosságoknak megfelelô ábraanyag, és amelyekben nagyobb szerepet kap a természetvédelem. A konferencián személyre szóló és közös feladatainkról egyaránt átfogó képet kaptunk. Ahhoz pedig, hogy ne legyenek pusztába kiáltott szavak a segítô szándékú programot körvonalazó ajánlások, a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium együttmûködési megállapodást írt alá, amely szerint környezeti nevelésnek olyan személyiségek formálása a célja, akiknek van korszerû környezeti világképük, kultúrájuk, akik harmóniában élnek a természettel, környezetükkel, felelôsen gondolkodnak róla, és tudatosan cselekszenek érte. Közben elkezdôdtek a NAT munkálatai, amelyek során figyelembe vették a két minisztérium megállapodását, és az I. fejezetben, amely a NAT szerepével foglalkozik, a kötelezô oktatás tartalmi szabályozásában megfogalmazták, hogy az ismeretek feldolgozása, összefüggések feltárása megalapozhatja a tanulók mûveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szûkebb és tágabb környezetükben. Szintén a NAT I. fejezete foglalkozik a mûveltségi területek oktatásának közös követelményeivel (kereszttantervek), ahol a 7 elem között kiemelkedô szerepet kapott a már említett három (hon- és népismeret, környezeti nevelés, testi és lelki egészség). A KETA mûveltségi területek helyett tantárgyakat határoz meg, így a környezetismeret tananyagát is! Az eddig vázolt megváltozott feladatoknak megfelelôen a Dinasztia Tankönyvkiadó egy olyan tankönyvcsaládot jelentetett meg, amelyet végigkísér: az egységes szemlélet, a természetvédelem kiemelt fontossága éppúgy, mint az esztétikus megjelenés, a tantárgyi ismeretek egymásra épültsége és az életkori sajátosságoknak megfelelô ismeretközlés, cselekvô munkáltatás, valamint a humánus, érzelem gazdag szemlélet. A NAT az EMBER ÉS TERMÉSZET mûveltségi terület és a KETA Környezetismeret keretében folyó nevelés oktatás feladatként jelöli meg, hogy: sajátos nevelési, képzési feladatainak teljesítése révén hozzájárul a természet megszerettetéséhez, a természet kincseinek megóvása iránti felelôsség alakításához. Az 1 4. évfolyamok számára a NAT a TERMÉSZETISMERET részmûveltségi terület oktatására jelöl meg óraszám keretet, a KETA pedig a Környezetismeret tantárgyon belül. A Természetismeret részmûveltségi terület tananyagát különbözô elnevezésû tantárgyak (természetismeret, környezetismeret ) keretén belül sajátíthatják el a tanulók. A KETA szerint egységes a tantárgy elnevezése: KÖRNYEZETISMERET. A NAT szerint a természetismeret, a KETA szerint a környezetismeret feladata az elemi természettudományos nevelés. Az ajánlás szerint a tanítás során a természetszeretet felébresztése, a környezetkultúra fejlesztése kell, hogy elôtérbe kerüljön, illetve kell, hogy hangsúlyosan szerepeljen. A NAT a részletes követelményeket képzési szakaszonként határozza meg, és nem jelöl meg (vagy csak nagyon kevés) évfolyamonkénti tematikát. A KETA évfolyamokra bontja a tananyagot. Felvetôdik a kérdés: Mit? Mennyit? és Hogyan? tanítsunk. Fontos a pontos ökológiai alapismeretek elsajátítása, mert valódi ökológiai alapismeretek nélkül nem alakulhat ki új természetfelfogás, egy merôben más ökológiai magatartás. Hiszen: ha valaki nem ismer valamit, azt nem is szereti, amit nem szeret, azt nem becsüli, következésképpen nem is oltalmazza. (Dr. Tóth Albert) A 60-as évek jellemzôje volt a városiasodás, amelynek szinte egyenes következménye lett a zárt tantermi oktatás. Ezt a szemléletet közvetítették a 70-es évek tankönyvei, amelyek tananyag elrendezése igazodott a kor kívánalmaihoz és a tananyagot szinte teljes egészében el lehetett sajátítani a tanteremben. Az elôzô oldalakon már említett okok miatt a 90-es évekre kívánatossá vált, hogy az iskolát közelebb hozzuk a természethez. Egyre szélesebb körben terjedtek az erdei iskolák és egyre gyakoribbakká váltak a (tanulmányi) séták, kirándulások, amelyek lehetôséget teremtettek arra, hogy a gyermekek saját természetes környezetükben figyelhetik, védhetik, gondozhatják a természetet, fedezhetik fel az élôvilág és a környezet kapcsolatait, egymásrautaltságukat. A megfigyelt élôlények tanulmányozása során a tanulók közvetlenül érzelmi kapcsolatba kerülnek a természet dolgaival, jelenségeivel. A gyermekek számára fontos a tapasztalás, az élményszerûség, az esztétikai, érzelmi viszonyulás létrejötte. Ebben rejlik az élet szépsége, csodálatos varázsa. Ezt a szépséget kell megláttatnunk tanítványainkkal, s csak így várhatjuk el, hogy belôlük is a természetet, annak megismert formáit, értékeit védô, oltalmazó felnôttek váljanak. Ehhez olyan módszerekre, eljárásokra van szükségünk a tananyag feldolgozása során, amelyeknek személyiségformáló hatása lényegesen sokoldalúbb. Ilyen lehet például: Az aktív megismerô, felfedezô tanulási folyamat, amellyel tartósan tudjuk biztosítani a kíváncsiságot, az ismeretszerzés fontosságát. Így élik át a tanulók a felfedezés örömét, mint a legfontosabb tanulásra ösztönzô motívumot. A megfigyelés fontosságára már Comenius Ámos János is figyelmeztetett: Szükséges, hogy a megismerés mindig az érzékszervekbôl induljon ki, semmi sincs ugyanis az értelemben, ami nem volt meg elôbb az érzékszervekben. A tanítás során a tanulók tudatos figyelmét nagyban segíti, ha a nevelô lelkesen beszél a tanulás tárgyáról. A megbeszélés segíti a gondolkodást, az összefüggések megláttatását, kutatásra, búvárkodásra serkent. A tanulókat aktív részvételre bátoríthatja, ha érzik, hogy a tanítót érdekli a válaszuk. A tanulók spontán megnyilatkozásának lehetôvé tétele, rajzok, képek segítségével, beszédhelyzetek teremtésével. A kérdezés, kételkedés, az ellentmondás és a vita lehetôségének megteremtése. Önálló alkotó munka lehetôsége (mese, vers, szakirodalmi gyûjtômunka, gyûjtemény készítése ). Önálló kutató, búvárkodó, felfedezô tevékenység végeztetése. Ahhoz, hogy mindezeket a célokat, feladatokat megvalósíthassuk, egy olyan tankönyvcsalád elkészítésére vállalkoztunk, amelynek céljai a következôk: A tanulók a megváltozott igényeknek megfelelôen tudjanak tájékozódni a közvetlen (természeti és társadalmi) környezetükben. Ismerjenek meg minél több élôlényt közvetlen és egyre táguló környezetükbôl. Legyenek képesek az élôlények testfelépítésének, legfeltûnôbb életjelenségeinek, változásainak megfigyelésére. Tudják jellemezni, csoportosítani a megismert élôlényeket. Ismerjék a természeti- és társadalmi környezet összefüggéseit, kölcsönhatásait, változásait és fejlôdését. Tudják, értsék, hogy környezetünknek minden élôlényre szüksége van, és ne bántsák azokat. Legyenek fogékonyak a természet szépségei iránt. Ne gyûjtsenek be élôlényeket, azokat lehetôség szerint természetes környezetükben figyeljék meg. (Ha mégis szükség van a begyûjtésükre, az legyen kíméletes, és a megfigyelés után azonnal engedjék szabadon az élôlényt ott, ahol azt begyûjtötték.) 8 9

6 A tankönyvben, munkafüzetben leírtak ösztönözzék a tanulókat további búvárkodásra, a segédanyagok (könyvek, diák, fotók, filmek ) használatára, konkrét környezet- és természetvédelmi feladatok elvégzésére. A tanulók igényeljék nemcsak a környezet, de önmaguk tisztaságát, védjék egészségüket, táplálkozzanak egészségesen. Alakuljon ki a tanulókban az egészséges életkörülmények iránti igény. Legyenek képesek a megismert módszerek folyamatos alkalmazására a gyakorlatban. A célkitûzésekbôl is, és a tankönyvcsalád címébôl is KÖRNYEZETISMERET kitûnik, hogy e sorozat tagjai elsôsorban természetismereti tananyagot tartalmaznak, de megtalálhatók a társadalomismereti anyag részek is. A tankönyvcsalád egységes szerkezete biztosítja, hogy e két (sôt három) témakör feldolgozása a gyermekek számára komplett és komplex ismeretet ad a kitûzött cél. E célkitûzéseknek megfelelôen a Dinasztia Tankönyvkiadó ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN KÖRNYEZE- TEM tankönyvcsaládja az elsô két évfolyamon az alábbi témaköröket tárgyalja: Társadalmi ismeretek Ember és természet ÉVFOLYAM Az ember, társas lény A család A lakóhely ismerete Országismeret A magyar nemzet jelképei Megismerési módszerek alapozása Az élettelen természet alapismeretei Tájékozódási alapismeretek Az élõ természet alapismeretei Testünk és életmûködéseink Kölcsönhatások, energiaváltozások Természetföldrajzi környezetünk Környezetünk élõvilága Kirándulások Munkáltatás Az egyes évfolyamok tankönyvei az alábbi témaköröket tartalmazzák: 1. évfolyam: Az évszakok változása Környezetem ôsszel Család, egészség Tavasz a ház körül 2. évfolyam: A fák birodalma Ôsszel a parkban Család és egészség Tavasszal az erdôben A tankönyvcsalád tananyag elrendezése teraszos. Az egyre bôvülô ismeretanyagot mindig a megelôzô szilárd alapra építjük úgy, hogy az új anyag feldolgozása elôtt szisztematikusan átismételjük az elôzôekben tanultakat. Vegyünk két példát: 1. Mindegyik évfolyamban foglalkozunk a fás szárú növényekkel. Elsô osztályban megismerkednek a tanulók a fa részeivel (gyökérzet, törzs, lombkorona) Második osztályban ezeket az ismereteket bôvítjük az örökzöld és a lombhullató fogalmával. Harmadik osztályban a vízparti fák tanulmányozása során a környezethez való alkalmazkodásra mutatunk rá, valamint megfigyeléseket végzünk a fák életjelenségeivel kapcsolatosan. Negyedik osztályban a különféle fákat és azok terméseit vizsgáljuk. 2. A madarak, mint környezetünkben gyakran elôforduló élôlények, szintén szerepelnek valamennyi évfolyam tananyagában. Elsô osztályban, a házban és a ház körül élô madarakkal ismerkedünk. A munkatankönyvben szereplô madarak egy részét már ismerik a tanulók, sôt a madár testrészeirôl is vannak ismereteik. Ezen az évfolyamon megfigyeljük az egyes madarak jellemzôit, színes képek és megfigyelések alapján kiszínezik a tanulók a látott madarak rajzait és csoportosítják a megismert élôlényeket. Az óvodához képest a csoportosítás új szempontja: állandó madár, költözô madár. (Szakmai megjegyzés: itt nem teszünk különbséget a költözô és a vonuló madarak között!) Második osztályban a park és az erdô madaraival ismerkedünk. Az új fajok megismerése mellett a madarak alkalmazkodására, szokásaikra, életmódjukra helyezzük a hangsúlyt. Harmadik osztályban a víz- és vízpart madárvilágával bôvül a fajismeret. Itt új fogalomként tanítjuk az úszó- és gázlómadarakat, elemezzük tulajdonságaikat. Negyedik osztályban már rendszerezzük az eddig tanultakat. Új madárfajokkal nem ismerkedünk meg, hanem az elsô osztályban megfigyelt baromfiudvar madarainak újabb és alaposabb vizsgálatával foglalkozunk. Átismételjük a 3. osztályban tanult úszómadár jellemzôit, majd kiegészítjük és öszszehasonlítjuk a magevô madár jellemzôivel. Ugyanakkor most már definiáljuk is a madár jellemzôit. Az elsô négy évfolyamon megismert madarak nevei: 1. osztály: Madarak a lakásban: papagály, kanári, pinty. Madarak a kertban, a ház körül: fecske, sárgarigó, seregély, gólya, cinege, pinty, házi veréb, ökörszem, házikacsa. 2. osztály: Erdõ, park madarai: vörösbegy, gerle, fülesbagoly, varjú, szajkó, feketerigó, fülemüle. 3. osztály: A víz és a vízpart madarai: szürke gém, bütykös hattyú, nyári lúd, tõkés réce, fehér gólya (kanalas réce, szárcsa, cantó). 4. osztály: NAT; A baromfiudvar madarai: házityúk, házikacsa, háziliba. KETA; Az erdõ, mezõ víz- és vízpart madarai fecske, sárgarigó, seregély, gólya, cinege, pinty, házi veréb, ökörszem, házikacsa. A négy évfolyam során viszonylag sok élôlénnyel ismerkednek meg a tanulók. Ez megfelel célkitûzésünknek, hiszen csak így lehetséges megvalósítani az elôzôekben vázolt modern környezetvédelmi szemléletet. Az elsô három évfolyamon csak közvetlen megfigyelés, tapasztalás útján, külsô (morfológiai) jegyeik alapján ismerjük meg az élôlényeket, hasonlítjuk egymáshoz, vagy éppen megkülönböztetjük egymástól. Negyedik osztálytól fokozatosan kerül sor az anatómiai alapfogalmak bevezetésére. A tananyag, az elôzôekben említett teraszos elrendezése mellett az ismeretanyag lineáris feldolgozására is sor kerül, hiszen ebben az életkorban még szükség van az ismeretek kis egységekre, apró lépésekre való tagolására éppúgy, mint az állandó visszajelzésre, a megerôsítésre. A visszajelzést, megerôsítést segítik a munkatankönyv feladatai, valamint a témazáró feladatlapok

7 A számonkérés az iskolai oktató nevelô munkának is természetes velejárója. Törekedni kell arra, hogy megfelelô arányban legyen jelen a cselekvéses (tevékenykedtetés) az írásbeli és a szóbeli számonkérés. Tartsuk mindig szem elôtt, hogy a legfontosabb a természethez való pozitív viszonyulás kialakítása, valamint a szóbeli kifejezôkészség fejlesztése. A beszélgetés, megbeszélés, a beszámoló jelentôs mértékben fejleszti a tanulók szóbeli kifejezôkészségét, míg a séták, kirándulások, a természetben való megfigyelések, vizsgálódások hozzájárulnak a modern környezetvédelmi szemlélet megvalósításához. Legyen mindig idônk, türelmünk végighallgatni a tanulók élménybeszámolóit, sétáljunk sokat a természetben, figyeljük meg a környezet változásait, különféle megnyilvánulásait, változásait, végezzünk egyszerû vizsgálódásokat, megfigyeléseket a szabadban, ismerkedjünk meg környezetünk minél több élôlényével, és a természet legkülönbözôbb megnyilvánulási formáival. Vetessük észre a tanulókkal az apró szépségeket, a parányi csodákat és ébresszük rá ôket e csodák múlékonyságára. Tudatosítsuk bennük, hogy ôk is felelôsek e megnyilvánulási formák tartósságáért és alakítsuk ki bennük a környezet iránti felelôs magatartást. Ezen feladatok, célkitûzések megvalósításához nyújtanak segítséget a KÖRNYEZETISMERET tankönyvcsalád tagjai. A tankönyvcsalád munkatankönyveinek színes illusztrációi, fotói szemléletessé teszik a tananyagot. A témakörök kezdô képsorai, valamint az egyes témakörök bevezetô anyagrészei sétára, kirándulásra buzdítanak. A témakörök végén lévô összefoglaló, rendszerezô feladatsorok a tanultak rögzítését szolgálják. Témakörönként egy-egy témazáró feladatlap is tartozik a tankönyvhöz, amely a tanultak ellenôrzéséhez, az értékeléshez ad segítséget. A munkatankönyvek anyagának feldolgozása során a tanulók képesek lesznek: a tudományos alapfogalmak elemi szintû rögzítésére, a szakkifejezések használatára, a tevékenységen alapuló tapasztalatszerzésre, a természet szeretetére, az egyre táguló környezet védelmére, a megfigyelésre a különféle tevékenységek alapján és így egyre több természettudományi élményben részesülnek. Ezekre azért lesznek képesek, mert sok élôlényt ismernek, tudják, melyik miért fontos, miért van rá szükség. Így nem bántják a pókot, nem félnek a békától, nem szemetelnek, mert tudják, hogy ezzel is veszélyeztetik az élôhelyeket. E bevezetô gondolatok után vegyük sorra az elsô évfolyam tananyagát. Ismételten hangsúlyozni kívánjuk, hogy javaslatainkkal segítséget kívánunk nyújtani az azt igénylô kollégák tanórai felkészüléséhez. Javaslataink felhasználása tehát nem kötelezô, ettôl eltérni, ezt kiegészíteni, bôvíteni, a helyi sajátosságokhoz adaptálni tanácsos és szabad. Tiszteletben tartjuk a pedagógus szabadságot azzal is, hogy az egyes tanítási egységekhez bôséges anyagot gyûjtöttünk össze szakirodalomból, a szemléltetô eszközök és játékok körébôl, amelyekbôl szabadon válogathatnak. Munkájukhoz sok sikert, örömöt, gyermeki jókedvet, derût kívánunk és Bereczki Máté szavaival zárjuk bevezetônket: Ha a természet szeretetére megtanítottátok kedveseiteket, szíveitekbe oltottátok ugyanakkor a szabadság, a haza szeretetét, az erénynek, a szépnek és a jónak szeretetét is. Módszertani ajánlás az 1. osztályos Élõ és élettelen környezetem munkatankönyvhöz A környezõ világ iránti érdeklõdésünk velünk születik. Születésünk pillanatától egy bonyolult és elkápráztató világfelfedezõi vagyunk. Vannak emberek, akikben ez a szenvedély az idõ múlásával az élet megpróbáltatásai következtében kihal, de vannak szerencsések, akiket életük végéig elkísér. (Gerald Durell) A környezeti nevelés tehát nem az iskolában veszi kezdetét, hanem már születésünk pillanatában. Az élô természethez való pozitív viszony kialakításában, az erkölcsi értékek elfogadásában, a család szerepe elsôdlegesen meghatározó. Ugyanilyen meghatározó szerepe van a gyermek viselkedésében, természethez való fordulásában az óvodának és az iskolának is. Az óvodai nevelés a gyermek és a természet kapcsolatát helyezi a tevékenység középpontjába. Fontosnak tartja, hogy a gyermek találkozzon a természettel, hiszen meg kell tapasztalnia a hallottakat, hogy a megismerésbôl fakadó érzelmi kapcsolat jó alap legyen a késôbbi cselekvési készsége fejlesztésére. A természeti élmények, tapasztalatok fontosak minden korosztály számára, az ovisok és az elsô osztályosok számára azonban döntôek. Ezért kiemelkedô jelentôségû az óvodai nevelés és az iskolai nevelés oktatás közötti átmenet folyamatossága a környezeti nevelés területén is. A zökkenômentességet csak úgy tudjuk maradéktalanul biztosítani, ha a környezetismeretet külön tantárgyként kezeljük, amely áthatja a tantárgyak rendszerét. Vagyis nem a magyar, technika, ének tantárgyakba erôltetjük bele a környezetismeretet, hanem egy külön erre szánt tanórán, sétán, kiránduláson tapasztalja meg, ismeri meg a tanuló saját környezetét! Itt lehetôség van olyan viselkedési normák elsajátítására, amelyek alkalmasak arra, hogy gyakorlásuk közben megismerhessék az élô természetet, észrevegyék a legapróbb növényt, rovart, meghallják a madarak és más állatok hangját, neszeit. A tanulóknak a környezethez kialakult cselekvô, aktív részvételük teszi lehetôvé, hogy megfelelôen viszonyuljanak az állatokhoz, növényekhez egyaránt. Az elsajátított ismereteket, magatartásformákat cselekvôen felhasználhatják a tanulók más tanítási órákon is. Mindezek mellett a közoktatási törvény és a Nemzeti alaptanterv kötelezô nevelési feladatként jelöli meg a lakóhely környezetének megismerését, védelmét. E feladat alapján dolgozik az óvoda. Az iskola feladata ezt a megkezdett folyamatot továbbvinni, a zökkenômentes átmenet biztosításával. Ezért fontosak a kirándulások, terepjárások, ahol megfelelô megfigyelési szempontok szerint a gyermekek maguk fedezik fel az adott táj jellemzôit. Biztosítani kell számukra a felfedezés örömét, a cselekvô tevékenység szabadságát. Hagynunk kell, hogy mindent észrevegyenek, megtapasztaljanak. Ez hozzásegíti ôket azoknak a szokásoknak a kialakításához, amelyek a növények, állatok védelmét tiszta, kulturált környezet iránti igényüket szolgálja. Ezért tartottuk fontosnak, hogy a Dinasztia Tankönyvkiadó tankönyvcsaládja segítse a modern környezetvédelem feladatainak megvalósítását, és megfelelôen biztosítsa az óvodából az iskolába való átmenet folyamatosságát a környezeti nevelés területén is. A munkatankönyvhöz készült tanmenetben a heti óraterv szerint tanító iskolák órakerete az irányadó. A tananyagot 37 hétre terveztük és heti egy órával számoltunk. (Ahol ennél nagyobb órakeret áll az iskolák rendelkezésére, azoknak az iskoláknak a megjegyzés rovatban ajánlottunk a plussz órákra tananyagot.) A tervezett 37 órából 24 órát szántunk új ismeretek feldolgozására, 12 órát pedig gyakorlásra, ismétlésre, helyi sajátosságok feldolgozására

8 Az új ismeretek feldolgozására a tanítási idô kétharmad része alatt elvégezhetô. A fennmaradó egyharmadnyi idôkeret tananyag elrendezésérôl, a tananyag tartalomról a tanító dönthet, osztálya érdeklôdésének, képességeinek ismeretében. Az új ismeretek feldolgozására szánt idôbôl legalább 4 órát tanulmányi sétára ajánlatos fordítani. A tanulmányi sétára javasolt órák: 3. óra: Önállóan közlekedem (a közlekedés megfigyelése) 6. óra: Itt van az ôsz (az ôsz jellemzôinek megfigyelése) 12. óra: Tél szele hóval, faggyal jô (a tél jellemzôinek megfigyelése) 27. óra: Tavasz van (a tavasz jellemzôinek megfigyelése) A javasolt 4 órán felül ajánlatos még több idôt fordítani tanulmányi sétára. Hiszen minden tanító jól tudja, az elsôs gyermek tanulása speciális. Életkorából adódóan meghatározóak a tapasztalatok, érzelmek, a pozitív viszonyulás. Arra kell törekedni a tanulmányi sétákon, hogy a környezet növény- és állatvilágának megismerése, megtapasztalása során a felelôs magatartás gyakorlására is sor kerüljön. A munkatankönyv szinte minden feldolgozásra kerülô ismeretanyaga, vagy annak egy-egy része közvetlen tapasztalás során is elsajátítható. Tanulmányi sétára még felhasználható anyagrészek: 3. óra: Az iskola a második otthonom (az iskola helyiségeinek megfigyelése) 8. óra: Ôsszel a gyümölcsösben 9. óra: A veteményesben 12. óra: A lakásunk az otthonunk 21. óra: Foglalkozások 28. óra: Virághintô tavasz 30. óra: Az állatok ébre3dése 32. óra: Madarak a baromfiudvarban 33. óra: Falun élô állatok A KÖRNYEZETISMERET tankönyvcsalád elsô osztályos tanulóknak készült tagja a gyermek közvetlen környezetével foglalkozik az évszakok változásainak figyelembevételével. Nagyon fontos eleme, hogy a gyermekek tevékenységére, tapasztalataira épül. Minden fontos egység motivációs képpel vagy képsorral indul, amelyekrôl a tanulók elmondják véleményeiket, tapasztalataikat. Ez adja meg az óra alaphangulatát. A jól irányított bevezetô beszélgetés után az órai munka célkitûzése, majd a tananyag feldolgozása következik, változatos feladatokkal. A munkatankönyvben való feladatmegoldás során is követeljük meg a rendes, gondos munkát. A tananyag feldolgozásához nélkülözhetetlen a munkatankönyv gazdag képanyagának a használata, amely feleslegessé tesz más, csupán szemléltetésre alkalmas dokumentum használatát. A megismerési folyamat középpontja a tanulók önálló ismeretszerzése, megfigyelése, munkáltatása. A részletes tanmenetben jelöltük az adott órán megtanítandó új fogalmakat, az órán alkalmazásra javasolt módszereket, a felhasználásra javasolt szemléltetô eszközöket. Az alábbiakban az egyes témakörök óraelosztását, a megtanítandó fogalmak, összefüggések rövid ismertetôjét közöljük: I. témakör: Környezetem ôsszel II. témakör: Család és egészség III. témakör: Élet tavasszal a ház körül Témakör tanulmányi séta Új ismereteket feldolgozó anyag új anyag feldolgozása összesen Gyakorlás, helyi tanterv anyaga I II III Összesen óra év végi ismétlés I. témakör: Környezetem ôsszel Fogalom: iskolában való viselkedés szabályai közlekedési szabályok, gyalogos közlekedés a lágy szárú és fás szárú növények részei állandó madarak, költözô madarak zöldségfélék: sárgarépa, káposzta, paprika, paradicsom gyümölcsök: alma, körte, szilva, szôlô madarak: fecske, sárgarigó, seregély, cinege, pinty, házi veréb, ökörszem, nagy fakopáncs Folyamat: a nyár után következô évszak az ôsz az óvodai foglalkozásokat felváltják a tanórák a helyes közlekedéssel megelôzhetôek a balesetek ôsszel változások következnek be az élôlények életében a hagyma hajtatása során kifejlôdnek a növényi részek a zöldség- és gyümölcsfogyasztás egészséges télen gondoskodjunk a madarak etetésérôl Megfigyelés, tevékenység: az évszakok változásainak megfigyelése az utcai közlekedés megfigyelése a gyalogos közlekedés gyakorlása az iskolában való viselkedés gyakorlása növények gondozása, hajtatása állatok gondozása konyhakerti növényekbôl bábok készítése madármegfigyelés madáreleség készítése Összefüggés: az óvoda és az iskola közötti kapcsolat az iskolában való viselkedés és a fegyelem a szabálytalan közlekedés és a balesetek a növények ápolása és fejlôdésük a zöldség- és gyümölcsfogyasztás és az egészséges életmód az állatok gondozása és közérzetük az idôjárás és az élôlények 14 15

9 II. témakör: Család és egészség Fogalom: a lakás berendezési tárgyai, használati eszközei kényelmünket szolgálják a szûk család tagjai, a családi közösség jellemzôi a családi kapcsolatok (szülô gyermek, gyermek gyermek, apa anya) családi ünnepek (születésnap, névnap, házasságkötés, keresztelô, karácsony, húsvét ) házimunkák foglalkozások (ritka, veszélyes, régi, új, életmentô foglalkozások) takarékosság, a hazai pénzek az idô és az évszakok, hónapok napirend, napszakok, napok az egészség feltételei Folyamat: a családi kapcsolatok változása munkamegosztás a családban a foglalkozások változása, alakulása a környezetvédelem fontossága alakulása az idô változása és elôrehaladása az egészséges életmód alakulása Megfigyelés, tevékenység: a lakás berendezési tárgyai a lakásban élô növények és állatok családi kapcsolatok terítés, ünnepi elôkészületek foglalkozások és eszközök pénznemek megfigyelése napirend készítése a helyes fogmosás gyakorlása Összefüggés: a családi kapcsolatok és a jó közérzet munkamegosztás a családban és a közösen eltöltött idô öröme ünnepi alkalmak és a készülôdés a környezetvédelem és a takarékosság közötti kapcsolat foglalkozások és szerszámok a növények ápolása, gondozása és fejlôdésük, esztétikai szépségük a pénz és értéke takarékosság, vagyon betegség, egészséges életmód III. témakör: Élet tavasszal a ház körül Fogalom: rügy, levél, virág tavasszal érô gyümölcsök (eper, cseresznye) az állatok fejlôdése a madarak és az emlôsök testfelépítése és szaporodása az állatok tavaszi teendôi a háziállatok és kicsinyeik a háziállatok hangja és haszna az ember gondozó tevékenysége Folyamat: tavaszi változások az élôlények életében a kora tavaszi növények virágzását újabbak követik a termések és a gyümölcsök is virágból fejlôdnek a rovarok fejlôdése a madarak szaporodása az emlôsök fejlôdése Megfigyelés, tevékenység: az élô és az élettelen vizsgálata a természetben a különbözô évszakokban az idôbeliség észlelése: természeti naptár készítése az idôjárás megfigyelése a növények, állatok fejlôdése, szaporodása a mezôgazdaságban végzett munka eredménye tavaszi munka a ház körül (magvak ültetése, palántázás ) Összefüggések: az évszakok változása befolyásolja az élettelen és az élô környezetet a növények virágzása és a rovarok tevékenysége közötti kapcsolat a tavasz beköszönte és a költözô madarak visszatérése az idôjárás és az állatok szaporodása az emberi munka és a terméseredmények közötti kapcsolat A tananyag feldolgozása során törekedjünk arra, hogy az élôlényeket lehetôleg közvetlen tapasztalás során ismerjék meg a tanulók. Ugyanakkor a tananyag elsajátítása során az ismeretek segítségével kis lépésekben ugyan, de igyekezzünk fokozatosan kialakítani tanítványaink önálló gondolkodását, önálló tevékenységre való képességüket és fejleszteni beszédkészségüket. Ébresszük fel bennük az önképzés igényét, és a természet szeretetét, alakítsuk ki bennük a természet kincseinek megóvása iránti felelôsségüket. Vagyis az ismeretek, a képességek és a magatartás harmonikus fejlesztésére kell törekednünk úgy, hogy a hármas egység valamennyi eleme egyformán érvényesüljön. Az eredményes, korszerû oktatás nevelés végsô soron a tanítón áll, vagy bukik. Ezért a következô helyi tanterv, tantárgyi program és ezek alapján az elsô évfolyam természet- és társadalmi ismereteinek feldolgozását tartalmazó tanmenet (mikro-tanterv) is csak javaslat. Megfelelô tartalommal kell megtölteni, a legalkalmasabb módszert szükséges megválasztani, hogy az oktató nevelô munka során olyan személyes pedagógiai ráhatást tudjunk biztosítani, amelynek során mind a tanító, mind a tanuló aktív, alkotó tevékenységet fejthet ki. A tantervek által nyújtott keretet a tanár saját adottságaiból kiindulva alakíthatja a helyi viszonyokhoz, figyelembe véve elsôsorban a tanulókat. Így lesz a javasolt tantervbôl, tanmenetbôl egyéni, a helyi sajátosságokat tükrözô nagyszerû segédeszköz. A helyi tantervek dolgozása (adaptálása), bevezetése megtörtént. A KETA szerinti átdolgozását is elvégeztük. Napjainkban (2002. szeptember) vita folyik, hogy NAT vagy KETA szerint tanítsunk. Az oktatási kormányzat az egy tudományág egy tantárgy elvet képviseli. Jómagam sem értek egyet a túlzott komplexitással. Ez tapasztalataim szerint az esetek többségében csak zûrzavart, káoszt okoz. Vallom, hogy a tantárgyak 16 17

10 vagy mûveltségterületek közötti komplexitást sohasem képes megoldani egy tanterv vagy egy tankönyv. A komplexitást a tanító, az adott területet oktató nevelô személye biztosította eddig is és fogja biztosítani ezután is. Az oktatás iránt elkötelezett, a tanítványait szeretô, azok fejlôdését figyelô, mindig megújulásra képes nevelô alkalmas a különbözô tananyagok és tantárgyak közötti kapcsolat (koncentráció!) komplexitás megvalósítására. Az 1 4. évfolyamban a környezetismeret eddig is komplex tantárgy volt. Tartalmazta a természetismereti, társadalomismereti tananyagot, foglalkozott a közlekedéssel, a halmazállapot változásokkal, a foglalkozásokkal Ezt az amúgy is komplex tantárgyat még újabb kapcsolatokkal terhelni nem szerencsés, mert csak zûrzavart okoz ezen összefüggések megértésére még nem képes tanulóifjúság tanulási képességeinek, készségeinek kialakításában. Most pedig nézzük át egy iskola tervezési dokumentumainak az elsô évfolyamra vonatkozó részeit. Bizonyos elemek (helyi tanterv bevezetôje, tantárgyi struktúra, óraszámok ) több évfolyamra is vonatkoznak. Szerencsés lenne minden iskolában, ha minden ott tanító nevel, ismerné iskolájának teljes tantárgyi struktúráját, az egyes területek egymásra építettségét. Ez a tanulók ismeret elsajátításának folyamatosságát biztosítaná. Ezért bizonyos részeket nem évfolyam szinten, hanem több évfolyamot átölelve mutatok be. Ezzel is segíteni szeretném a komplex látásmódot, a folyamatszemléletet. 1. témakör: Az élettelen természet alapismeretei (8 óra) Tartalom Az idô mérésének eszköze: az óra A nap idôtartama, napszakok váltakozása, jellemzôi. Az idôjárás elemeinek megfigyelése: napsugárzás, hômérséklet, szél, felhôzet, csapadék. A víz megjelenési formái a természetben. Az évszakok jellemzô idôjárása Belépô tevékenységformák Az idô mérése különbözô típusú órákkal (hagyományos mutatós, digitális) Egyszerû beszámoló szóban a különbözô napszakokban történtekrôl. Az idôjárás elemeinek és változásának megfigyelése, rajzos rögzítése. Egyszerû beszámoló a napi idôjárásról. Az idôjárás megfigyelése során a víz különbözô megjelenési formáinak felismerése: esô, dér, jég, hó, köd, pára Fejlesztési követelmények, A továbbhaladás feltételei Óra segítségével tudja meghatározni a pontos idôt. Ismerje a napszakok változását. Legyen képes az idôjárási jelenségek egyszerû megfigyelésére. Tudja a megszerzett ismereteit elmondani, ábrázolni. Ismerje fel és nevezze meg a víz különbözô megjelenési formáit. Helyi tanterv Évfolyam: 1. Tanítási hetek száma: 37 Évi összes óraszám: 37 Ebbõl 80% = 29 óra a kerettantervben meghatározott tananyag feldolgozása 20% = 8 óra az iskola érték és célrendszerének megfelelõ tananyag feldolgozása: a kerettantervben szereplõ tananyag elmélyítése, rendszerezése, képességek, készségek fejlesztése. Tematikus összesített óraterv Témakör 1. Az élettelen természet alapismeretei 8 óra Óraszám Tartalom Az évszakok sorrendje, a hónapok neve és sorrendje. Ünnepek, szokások. Hazai pénznemeink. Takarékosság. Belépô tevékenységformák Az évszakok jellemzô idôjárásának megfigyelése, összehasonlítása, felismerése képrôl, filmrôl. Napszakok, hónapok, évszakok sorba rendezés idôrend alapján. Családi ünnepek, szokások. Részvétel a család ünnepi eseményein (készülôdés, köszöntés, ajándékozás) Hazai pénzeink mindkét oldalának megfigyelése, összehasonlítása. Fejlesztési követelmények, A továbbhaladás feltételei Nevezze meg az évszakok jellemzô idôjárási jelenségeit. Használja helyesen a napszakok nevét. Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben. Gyakorolja azokat a tevékenységeket, szokásokat, amelyek otthona, családja szeretetéhez vezetnek. Ismerje a hazai pénznemeket. Alakuljon ki benne a takarékosság iránti igény. 2. Az élõ természet alapismeretei 10 óra 3. Testünk és életmûködésünk 3 óra 4. Tájékozódási alapismeretek 3 óra 5. Közlekedés 3 óra 6. Lakóhely ismerete 2 óra 7. Megismerési módszerek alapozása folyamatos A rendelkezésre álló idõ 80%-a: 20%-a: Összesen: 29 óra 8 óra 37 óra 18 19

11 2. témakör: Az élô természet alapismeretei (10 óra) Tartalom Belépô tevékenységformák Fejlesztési követelmények A továbbhaladás feltételei Témakörök tartalmak Az élô és élettelen közötti különbség. Növények megfigyelése (méret, alak, szín, illat, jellemzô rész, élôhely alapján). A termesztett növények megfigyelése, leírása, vizsgálata. Növényi táplálékaink (nyersen és fôzve fogyasztható növények). Gyümölcsök, zöldségek szerepe az egészséges táplálkozásban. Elemi ismeretek a növények gondozásáról (ültetés, hajtatás, magvetés, öntözés, portalanítás) A közvetlen környezetben gyakran elôforduló állatok, társállatok megfigyelése (méret, alak, szín, szag, hang, mozgás, táplálkozás, szaporodás alapján). Állatmesék és a valóság. A tanuló közvetlen környezetében elôforduló növények megfigyelése, érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító irányításával. A valóságban megfigyelt jellemzôk felismerése fényképen, rajzon. A közvetlen környezetben gyakran elôforduló gyakori növények, növényi részek közül néhány megfigyelése, lerajzolása, egyszerû csoportosítások, tulajdonságok alapján. Növények gondozása. A közvetlen környezetben elôforduló gyakori állatok (kutya, macska, veréb) közül néhány megfigyelése, lerajzolása, egyszerû csoportosítások hasonló tulajdonságaik alapján. Tanítói kérésre egy-egy élôlény jellegzetességeinek felsorozása. A mese és a valóság összevetése dramatikus helyzetjátékokban. Tudja a megszerzett ismereteit elmondani, ábrázolni. Vegye észre és óvja, védje a természet szépségeit! Tudja, hogy a zöldségek és a gyümölcsök nélkülözhetetlen tápanyagaink. Mutasson be a tanult élôlények közül egyet, sorolja fel jellemzô jegyeit. Tudja, hogy a növények, állatok és az ember élôlények. Tudja a tanult állatokat adott szempontok szerint csoportosítani. Alakuljon ki benne az élôlények jellemzésének képessége. Tudja megkülönböztetni a valóságos és a mesés elemeket egymástól. 1. évfolyam Társadalomismeret A család jellemzôi; A család tagjai és megszólításuk; A család ünnepei; Munkamegosztás a családban; A közös együttlétek alkalmai. Természetismeret A megismerési módszerek alapozása: Az óvoda és az iskola közötti különbség megfigyelése; A közlekedés megfigyelése; Az évszakok és jellemzôik megfigyeltetése; A növények és részeik; Az állatok és viselkedésük; A család és a családi kapcsolatok; Foglalkozások; Takarékosság; Napirend; Egészség. Az élettelen természet alapismeretei: Az iskola épülete, külseje és belsô elrendezése; A ház és a lakás berendezési tárgyai; A gyalogos közlekedés szabályai; Foglalkozások; Pénznemek. Tájékozódási alapismeretek: A gyalogos közlekedés; Az évszakok jellemzôi; Takarékosság, magyar pénznemek; Az idô mérése és az óra; A hónapok, évszakok nevei; Napirend és a napszakoknak megfelelô köszönési formák. Az élô természet alapismeretei: A növények, állatok és az ember alkalmazkodása az évszakok változásaihoz; Ôsz a veteményes kertben és a gyümölcsösben; Állandó és költözô madarak; A háziállatok jellemzése és jelentôségük az ember életében. Testünk és életmûködéseink: Az egészség és feltételei; Napirend; Étkezési szokások; Tisztálkodás. Kirándulások: Séta az udvaron; Tanulmányi séta a gyümölcsösben, veteményes kertben; Tavaszi séta a ház körül. Munkáltatás: Szobanövények gondozása; Állatok gondozása; Játékkészítés termésekbôl, gyümölcsökbôl; Zöldségek, gyümölcsök vizsgálata; Madárvédelem; Asztalterítés. Alapkövetelmények: Legyen képes a természet jelenségeit (tárgyak, élôlények) elemi szinten megfigyelni, a megfigyelt dolgokról tudjon beszámolni szóban. Vegye észre a természetben lejátszódó folyamatokat. Ismerje az évszakok, a hónapok, a napok és a napszakok nevét és egymást követô sorrendjét. Szerezzen gyakorlatot az idômérésben, az idôtartamok becslésében. Tudja melyek azok a lényeges ismertetôjelek, amelyek az iskolát megkülönböztetik az óvodától. Ismerje családtagjainak családi- és utónevét. Tudjon felsorolni négy-öt foglalkozást. Ismerje a tanult gyalogos közlekedési szabályokat és tudjon azok szerint közlekedni

12 Tudja, hogy a növények, állatok és az ember élôlények. Ismerje a növények részeit. Tudja melyek a lényeges különbségek a madarak és az emlôsök között. 2. évfolyam Társadalomismeret: Tágabb családi kapcsolatok (nagyszülôk, sógor, sógornô, unokatestvér); A rokoni kapcsolattartás formái; Közlekedés. Természetismeret A megismerési módszerek alapozása: A park és erdô élôlényeinek megfigyelése, összehasonlítása; Az ôszi és a tavaszi sétán tapasztaltak öszszehasonlítása; Az egészséges életmód feltételeinek megismerése; A családi kapcsolatok megfigyelése; Az ünnepek, hagyományok megfigyelése, helyi hagyományok gyûjtése. Az élettelen természet alapismeretei: A talaj jellemzô tulajdonságai; A víz hômérsékletének változása; A tárgyak alakja, formája és anyaga. Tájékozódási alapismeretek: Tájékozódás a parkban, erdôben; Családi kapcsolatok; Tájékozódás az idôben; Egészségvédelemben való tájékozódás. Az élô természet alapismeretei: Az erdô növényeinek megismerése (fák, örökzöld, lombhullató cserjék, gombák, mohák, virágos növények). A talajban lakó állatok (fülbemászó, lárvák, földigiliszta, vakondok). A talaj felett élô állatok és alkalmazkodásuk az évszakok változásaihoz (sün, csiga, béka, mókus). A park állandó madarai (vörösbegy, fülesbagoly, gerle, varjú, szajkó, feketerigó). Az élôlények mozgása, szaporodása. Testünk és életmûködéseink: Az emberi test részei; A gyermeki test jellemzô adatai; Érzékszervek; Növekedés; Az egészséges életmód; Napirend; A helyes táplálkozás; Egészség, betegség. Kirándulások: Séta a parkban; Tavaszi séta az erdôben. Munkáltatás: Az élôsarok betelepítése; A parkban gyûjtött növényi részekbôl dekoráció készítése; Talajvizsgálat; Téli madáretetés; Testmagasság, tömeg stb. mérése; Érzékszervekkel kapcsolatos vizsgálatok; Tavaszi palántázás. Alapkövetelmények: Tanári irányítással tudjon egyszerû megfigyeléseket és vizsgálatokat végezni. Megfigyeléseit, tapasztalatait a szóbeli megfogalmazáson túl, tudja írásban (esetleg rajzban is) rögzíteni. Ismerje meg vizsgálódásai alapján a környezetében elôforduló fontosabb élô- és élettelen anyagok néhány tulajdonságát. Ismerje fel a fa és a cserje egyezô és különbözô tulajdonságait. Tudja a lágy szárú és a fás szárú növények részeit. Ismerje az élôlények jellemzô tulajdonságait: szaporodnak, mozognak, növekednek, táplálkoznak, stb. Ismerje a tágabb családi kapcsolatokat. Tudja melyek környezetének legjelentôsebb ünnepei, hagyományai. Tegyen meg mindent a hagyományok ápolásáért. Ismerje az emberi test részeit, és biztonsággal azonosítsa azokat a nevükkel. Ismerje fel a természet értékeit, óvja és védje azokat sétái, kirándulásai során is. 3. évfolyam Társadalomismeret A tágabb társadalmi környezet, közösség: az osztály és az iskola jellemzôi, sajátosságai; A közösség szokásai, hagyományai. Természetismeret A megismerési módszerek alapozása: A víz növény- és állatvilágának megfigyelése; A fák közös és eltérô tulajdonságai; Növények megfigyelése, összehasonlítása; Gyûjteménykészítés; A víz felhasználása; Madár megfigyelés. Az élettelen természet alapismeretei: Idôjárás megfigyelések, a különbözô évszakok idôjárásnak összehasonlítása; A vizek védelme; Felszíni formák és jellemzôik; A felszíni vizek; A víz felszínformáló munkája; A vizek haszna és veszélyei; Halmazállapot változások; A szél keletkezése és munkája. Tájékozódási alapismeretek: Irányok meghatározása: jobb, bal, elôre, hátra, alattam, felettem; Tájékozódás az iskola környékén, a lakóhelyen; A kerékpáros közlekedés; Alaprajzkészítés. Az élô természet alapismeretei: A vízben élô növények jelentôsége a víz életében; A nádas növényei; A fák jellemzôi; A lágy szárú növények részei; A virág részei (csészelevél, sziromlevél, porzó, termô); A vízben és a víz közelben élô állatok; A halak testfelépítése; A békák fejlôdése; A madarak jellemzése; Az emlôsök alkalmazkodása; Táplálékláncok. Testünk és életmûködéseink: Az emberi test részei; A növekvô szervezet jellemzôi; Növekedés, fejlôdés; A testi fejlôdés a lelki változások. Kirándulások: Séta a vízpartra ôsszel és tavasszal; A felszíni formák megfigyelését szolgáló tanulmányi séta; A közlekedés megfigyelése. Munkáltatás: Vizsgálódás a vízparton; Madárvédelem; Madáretetés; Madármegfigyelés; A víz körforgása; A víz tisztítása; Kísérletek a levegôvel; Felszíni formák kialakítása terepasztalon. Alapkövetelmények: Ismerje fel a vizsgálódáshoz, méréshez szükséges eszközöket, és használja azokat balesetmentesen. Vegye észre a valóság és annak képi ábrázolása közötti kapcsolatot. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van. Tudjon tájékozódni lakása és az iskola környékén

13 Ismerje a kerékpáros közlekedés alapvetô szabályait. Ismerje saját közösségének ünnepeit, hagyományait. Tudja, hogy az élôlények sokféleségének oka, hogy képesek alkalmazkodni környezetükhöz. Ismerje a növény és a virág részeit. Tudja megnevezni a gerincesek (halak, madarak, emlôsök) jellemzôit. Szerezzen jártasságot az élôlények különbözô szempontú csoportosításában. Legyen képes rácsodálkozni a természet szépségeire és védje a természet értékeit. 4. évfolyam Társadalomismeret Az ember társas lény: A tágabb társadalmi környezetünk hazánk, szülôföldünk jellegzetességei, hagyományai, szokásai, jelképei. Lakóhelyismeret: A tágabb lakóhely (megye, régió) és a szûkebb (város, falu) jellemzôi, nevezetességei, hagyományai. Országismeret: Hazánk nagy tájai, megyéi; Szomszédos országok; Magyarország lakói; Anyanyelv; Az ország fôvárosa; Nagyobb városok; Hazánk természeti szépségei; Nemzetiségek Magyarországon; Magyarok a világ más tájain. A magyar nemzet jelképei: Nemzeti zászló; Magyar koronázási jelvények: a korona, a jogar, az országalma, a koronázási kard és a koronázási palást. Természetismeret Testünk és életmûködéseink: A zöldség és gyümölcsfogyasztás egészségtani hatásai; A húskészítmények jelentôsége az ember táplálkozásában. Természetföldrajzi környezetünk: Az idôjárás; Az éghajlat; A levegô hômérsékletének napi és évi változása; Földrajzi alapismeretek: térképismeret, világtájak meghatározása, felszíni formák neve, jelölésük, térképvázlat készítés, térkép és vaktérkép jelzéseinek beazonosítása; Hazánk nagy tájainak (Alföld, Kisalföld, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység, Alpokalja) elhelyezkedése, szomszédos tájai, nevezetes városai, felszíni vizei, felszíni formái. Felszíni vizeink: állóvizek és folyóvizek. Környezetünk élôvilága: (NAT szerint!) Legfontosabb gyümölcs- és zöldségféléink (szilvafa, almafa, szôlô, paradicsom, paprika, sárgarépa, fejes káposzta, hagyma, bab, borsó, uborka, tök) testfelépítése, élete, környezeti igénye és termesztése. A gyümölcsfák és zöldségfélék károsítóinak (cserebogár, káposzta lepke) testfelépítése, élete. Leggyakoribb háziállataink (kutya, macska), haszonállataink (házi sertés, szarvasmarha, ló, házi tyúk, házi kacsa) élete, tenyésztése, és a ház körül élô madarak (fecske, galamb, veréb) testfelépítése, élete. Munkáltatás: Must és borkészítés; Gyümölcsök, termések vizsgálata; Gyümölcssaláta készítése; Keményítô készítése burgonyából; Tájékozódás a szabadban iránytû segítségével; Növények fejlôdésének vizsgálata. Alapkövetelmények: Tudja az egyszerû képi és szöveges információkat értelmezni. Vegye észre a valóság és annak képi ábrázolása közötti kapcsolatot. Tudjon biztonságosan tájékozódni a térképen. Legyen képes a térkép segítségével eligazodni a térképvázlaton (vaktérképen). Tudjon egyszerû vizsgálatokat, megfigyeléseket elôzetes megbeszélés után önállóan is elvégezni. Tanári segítséggel tájékozódjon egyszerûbb enciklopédiában, lexikonokban. Legyen gyakorlott a növényi és állati részek vizsgálatában, megfigyelésében. Ismerje fel a tanult állatokat és növényeket a valóságban és képek, ábrák alapján. Ismerje fel a tanult élôlényeket jellegzetes jegyeik alapján is. Tudja néhány mondatban jellemezni a tanult élôlényeket. Legyen képes összehasonlítani a tanult élôlények egyezô és eltérô tulajdonságait. Tudja az élôlényeket különféle szempontok szerint csoportosítani. Ellenôrzés, értékelés, minôsítés, továbbhaladás feltételei Ellenôrzés A nevelési és oktatási folyamat hatékonyságát a tanulók életkori és egyéni sajátosságának való megfeleltetése szabja meg. Ennek folyamatos biztosításához rendszeres visszajelzésre van szüksége a pedagógusnak a személyiségfejlôdés aktuális állapotáról. Beavatkozásunk hatékonyságát többek között a tanulók ismereteinek, jártasságainak és készségeinek ellenôrzésével mérhetjük. Az ellenôrzéssel szemben támasztott követelmények valamennyi évfolyamon: 1. Legyen kiszámítható, folyamatos, rendszeres, következetes és változatos. 2. Igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz. 3. Jellemezze a segítôkészség, a humanizmus. 4. Vegye figyelembe a tanuló személyiségét, egyéni képességét. 5. Ne koncentrálódjon kizárólagosan a tananyagra, legyen sokrétû és sokoldalú. 6. Sohase legyen megtorló jellegû. Csak ilyen szempontú ellenôrzések során várhatjuk el, hogy tanítványaink a legegyszerûbb módon, a lehetô legrövidebb úton és legkevesebb energia befektetéssel jutnak el az ismeretszerzés különbözô fokozataira. Értékelés: Az ellenôrzés fontos, de a teljesítményt csak egy darabig képes emelni. Bizonyos pontokon túl már szükség van a tevékenységek, teljesítmények értékelésére. Az értékelés meghatározza, konkretizálja a cselekvéses tevékenységben, tanulmányi munkában elért eredményeket, szemléletesen megmutatja a siker fokát, vagy a lemaradás mértékét. Emellett megerôsíti a tanult ismereteket, tevékenységeket. Az értékelést alkalmanként érdemjeggyel is kifejezzük: ez az osztályozás. Az osztályozás a tantervi követelmények és a tanulók teljesítményének egymáshoz való viszonyát fejezi ki érdemjegy formájában. Kirándulások: A gyümölcsös és a zöldségeskertben végzett tanulmányi séta; Séta a háziállatok megfigyelésére

14 Az értékeléssel és az osztályzatokkal szemben támasztott követelmények Értékelés tárgyszerûség (objektivitás) megbízhatóság (reabilitás) érvényesség (validitás) Osztályozás tárgyszerû, független a tanár személyétõl, nem tükrözi a tanár hangulatát, elõítéleteit, beállítódását, érzelmeit nem függ a tanuló korábbi eredményeitõl ugyanarra a tudásra mindig ugyanazt az osztályzatot kapja a tanuló a jegyekben annak a tudásnak kell tükrözõdnie, amelyeknek a jellemzésére az adott osztályzatot használni akarjuk Minôsítés: A minôsítés a legáltalánosabb értelemben vett értékelés. A tanuló hosszabb távon végzett teljesítményének, magatartásának, a tantárgyhoz való viszonyulásának a jellemzése. Az ellenôrzés, értékelés, minôsítés alkalmai Az ellenôrzés és értékelés során 1 4. évfolyamokon elsôsorban a tanuló viselkedését, a tudatosságot, a természetvédelmi érzékenységet, a szokásrendek kialakulását, a tevékenységek során tanúsított aktivitást vegyük figyelembe. Természetesen ellenôrizzük az ismeretelsajátítás folyamatát, az egyéni képességeknek megfelelô haladási ütemet. Értékeljük a gyûjtômunkát, a szakirodalomban való búvárkodást, az élménybeszámolókat is. Az értékelés alkalmai az egyes évfolyamokon: 1. évfolyam: Az elsô évfolyam elsô félévében csak az órai szereplés, a gyûjtômunka, valamint a megfigyelésekrôl készült rajzok alapján értékelünk, néhány esetben már értékelhetünk szóbeli feleletet is. A második félévtôl kisebb feladatok, rövidebb feladatlapok megoldásai bôvítik az értékelés lehetôségeit évfolyam: Szóbeli, rövid írásbeli feleletek, beszámolók alapján félévenként legalább 3-4 érdemjeggyel, amely az egész idôszak munkáját tükrözi. A gyûjtômunkát is értékeljük szóban, nagyobb terjedelmû, vagy kiemelkedôen értékes munka esetén érdemjeggyel is. Szummatív mérôeszközök száma: 2. évf. 4 (ôsz a parkban; család és egészség; tavasz az erdôben; év végi felmérô). 3. évf. 4 (növények a vízben és a vízparton; tájékozódás; állatok a vízben és a vízparton; év végi felmérô). 4. évfolyamon: Az elôbbiek mellett kiselôadások, beszámolók, összefüggô feleletek egy témáról, élôlényrôl szóbeli és érdemjeggyel történô értékeléssel. Szummatív mérôeszközök száma: 4 (ôsz a haszonkertben; természetföldrajzi környezet; élet tavasszal a ház körül; év végi felmérô). A minôsítés alkalmai egy-egy nagyobb anyagrész elsajátítása során nyújtott kiemelkedô teljesítmény, különlegesen sok idôt, nagy energia befektetést igénylô gyûjtômunka elkészítése, vagy beszámoló, elôadós elkészítése, szaktárgyi versenyen való kiemelkedô szereplés. A minôsítés formái szaktárgyi dicséret az ellenôrzô könyvbe és a haladási naplóba, szaktárgyi dicséret az év végi bizonyítványba, oklevél, jutalom a tanév végi ünnepélyen. A továbbhaladás feltételei 1. évfolyamon: aktív tanórai szereplés, a gyûjtemények elkészítése, a feleletek, tesztek legalább elégséges szintû teljesítése, valamint a munkatankönyv feladatainak elfogadható szintû megoldása évfolyamokon: az összes szereplés átlagának (feleletek, témazárók, kiselôadások) legalább elégséges szintû teljesítése, valamint a gyûjtômunka és megfigyelések elvégzése. Taneszközök 1. évfolyam Tanulói segédlet: Tompáné Balogh Mária: Környezetismeret (az évszakok változása) munkatankönyv, Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest Kiegészítô szakirodalom: Tompa Krisztián Tompáné B. Mária: Környezetismeret 1., Környezetismeret 2., Környezetismeret 3., Játékos tanulás 7 éveseknek MINI-LÜK sorozat, Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest Császárné S. A.: Ôsszel iskolás leszek USBORNE: Játszókönyv (Bp. Park, 1993) Elsô természetbúvár könyvem (Bp. Passage, 1990) Elsô képeskönyvem az állatokról (Bp. Alexandra, 1981) Szemléltetôeszközök: Közlekedési jelzôtáblák, terepasztal, szobanövények, lehullott falevelek, zöldségfélék, gyümölcsök, falitábla az évszakokról, napszakokról, az idôjárás elemeirôl és a madarakról, magyar pénznemek, játék telefon, fogápolási eszközök, virágzó ág, virágmodell, termések, madárpreparátumok, óra, évszakok applikáció, hômérô, videofilm az idôjárásról, az évszakokról, a növényekrôl és állatokról. 2. évfolyam Tanulói segédlet: Tompáné Balogh Mária: Környezetismeret (A fák birodalma) munkatankönyv, Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest Kiegészítô szakirodalom: Tompa Krisztián Tompáné B. Mária: Környezetismeret 1., Környezetismeret 2., Környezetismeret 3. Játékos tanulás 8 éveseknek MINI-LÜK sorozat, Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest USBORNE: Az erdôk könyve (Bp. Novotrade, 1990) Veszélyben a világunk sorozat: Az erdôk (Bp. Magvetô, 1990) Pillantás a természetbe sorozat: Schmidt E. Veres L.: A lombkorona élôvilága (Bp. Officina Nova, 1992) Schmidt E. Veres L.: Az erdôk élôvilága, (Bp. Officina Nova 1992) 26 27

15 Szemléltetôeszközök: Növényápolási eszközök, diaképek, erdei növények termései, erdei gyümölcsök, mérôszalag, emberi test applikáció, szobamérleg, tisztaságcsomag, folyadékos készítmény: a madár fejlôdése, faliképek: érzékszerveink, mértékegységek, serpenyôs mérleg, mérôszalag, vízmérô, a park, az erdô élôvilága. Reflektor videostúdió filmjei: Erdô mélyén, Kis növényismeret Hónap SZEPTEMBER Óraszám A tanítási óra anyaga Vége a nyárnak Már iskolás vagyok Az iskola a második otthonom Önállóan is közlekedem Az elkészített helyi tanterv hosszabb távra, több tanévre szólóan vázolja a tanítási tartalmakat, a magasabb évfolyamba lépés feltételeit, az alapkövetelményeket, a tanulók értékelésének elveit és a szükséges taneszközöket. Kidolgozását tekintve a helyi tanterv nem részletezô, hiszen makro-tanterv. A tananyagot csak a témák szintjére bontja le, így csak nagy vonalakban mutatja be az iskola tartalmi munkáját és nem ad támpontot a napi tevékenységhez, a tanítási órákra való rendszeres felkészüléshez. Ehhez nyújt segítséget a tanmenet. A tanmenet a helyi tantervre épül. Akkor jó egy tanmenet, ha a helyi tanterv tartalmait olyan részletességgel jeleníti meg, hogy az nélkülözhetetlen eszközként szolgálja a tanítót a tanítási órákra való felkészülésben, részletes eligazítást ad az óravázlat vagy a tanítási tervezet elkészítéséhez. Egy jó tanmenet sok mindent árul el a tanítás tanulás folyamatáról. Nyomon követhetô benne a tervszerûség, a fogalmi egymásra építettség és (e tantárgy tervezése során kiemelten fontos!) a természet változásaihoz való tervezés. Lényeges, hogy bizonyos elemek megtanítását arra az idôre tervezzük, amikor azok a természetben, saját természetes környezetükben megfigyelhetôk. A jó tanmenet készítése során ki kell alakítani egy szempontrendszert, amely mentén tervezve láthatóvá válik a tervezés tudatossága. Jó, ha a tanmenetben a tananyag elrendezésen túl megtervezzük azokat az alapvetô tanulói tevékenységeket is, amelyek eszközként szolgálnak a tanulók célirányos fejlesztéséhez, a tantervi követelmények teljesítéséhez. Célszerû számba venni azokat a fogalmakat, ismereteket, amelyeket már ismernek a tanulók, hogy ezekre, mint biztos alapra építhessük az új ismereteket, fogalmakat. Tervezhetôk a tanmenetben az adott tanórán használatos szemléltetô eszközök, a tantárgyi integráció vagy éppen a felhasználható vagy ajánlott szakirodalom. A következô oldalakon olvasható tanmenettel egyfajta lehetséges megoldást mutatok be a gondolatébresztés szándékával. Ezt a javasolt tanmenetet ki-ki úgy alakíthatja, formálhatja, hogy az a helyi igényeket, munkamódszereket, pedagógiai elképzeléseket legjobban kiszolgáló segítô munkaeszköz lehessen. A javasolt tanmenet a helyi tantervben megjelölt tanulói segédletekre épül és a módszertani ajánlásban már ismertetett óraszámok szerint készült. A tanmenetben használt jelölések: új ismeretet feldolgozó óra Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom Szemléltetés, integráció A nyári idôjárás jellemzése. Beszámoló a nyári élményekrôl. A nyár nem csak a szórakozás ideje. Segítés a ház körüli munkában. Növények, állatok felismerése. évszakok, nyár, felhôzet, napsütés, szél, esô rajzolás, színezés élménybeszámoló képeslapok, prospektusok magyar: (verselemzés) Az óvoda és az iskola összehasonlítása, (tevékenység, eszközök). Az iskola épülete belülrôl, helyiségei, funkciók. Az iskola épületében való tájékozódás, közlekedés. A tanterem bútorai, osztálytársak. Az iskolában való magatartás. folyosó, tornaterem, WC iskolában való helyes viselkedés gyakorlása rajzolás, színezés igazgatói iroda tanári szertár séta az iskola épületében Az iskola épületének külseje, neve, udvara Az iskolai közösségek (felnôtt, gyerek) feladatai. A közösségi magatartás szabályai. Közösségi feladatok vállalása, a megbízások teljesítése. színezés, rajzolás beszélgetés, megbeszélés jogok és kötelességek bemutatkozás megszólítás séta szituációs játék A gyalogos közlekedés szabályai. A gyalogos közlekedés helyszínei (járda, lépcsô, úttest településen kívül). Átkelés az úttesten (zebra, zebra nélkül). Közúti jelzôtáblák. Közlekedésbiztonság (lámpa, rendôr). Biztonságos játék. közlekedés jobboldal baloldal tapasztalatok megbeszélése ábraelemzés tájékoztató tábla tilalmi tábla közlekedési képek közlekedési táblák tanulmányi sétára fordítható óra megfigyelésekre, vizsgálódásokra használható óra Szakirodalom Császárné Simon Alice: Ôsszel iskolás leszek Bodó Béla: Brumi az iskolában Hungária Biztosító: Suli járat (színezô üzenô füzet) kiegészítô tartalmak feldolgozására fordítható óra. Megjegyzés A tanmenet megjegyzések rovatában még szerepel néhány anyagrész, amely a helyi sajátosságoknak megfelelôen a tanórák rendszerébe beépíthetô vagy délutáni foglalkozásokon, egyéb összejöveteleken feldolgozható, vagy éppen az érdeklôdô tanulókkal elvégezhetôk, de figyelmen kívül is hagyhatók

16 Hónap OKTÓBER Óraszám A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom Gyakorlás A közlekedési formák gyakorlása a közvetlen környezetben. Helyi közlekedés jellemzôi, közlekedés, forgalom megfigyelése, csoportos és egyéni átkelés az úttesten. Tömegközlekedési illemszabályok. közlekedés, járda, zebra, jelzôtábla gyakorlás párosával, illetve kiscsoportban Itt van az ôsz Tanulmányi séta Az ôsz jellemzôinek megfigyelése a természetben. Idôjárás, növények, állatok élete, az ember tevékenysége. Az ôszi hónapok nevei. idôjárás elemei (napsütés, felhôzet, szél) összehasonlítás (nyár, ôsz) megfigyelés, vizsgálódás osztályfa Vizsgálódás, munkálkodás ôszi levelek megfigyelése, vizsgálata különbözô érzékszervekkel. nyomat készítés levelek préselése levelekbôl, termésekbôl dísztárgyak, játékok készítése hagymás növények hajtatása levélalak levélszél levélnyél levelek, termések, hagymás növények Ôsszel a gyümölcsösben ôszi munkák a gyümölcsösben (dióverés, almaszedés, szôlôszüret). Szüreti szokások. Ôsszel szedhetô gyümölcsök megfigyelése, vizsgálata. A fák jellemzô tulajdonságai, a fa részei. A gyümölcsfogyasztás szabályai. A fa részei: gyökérzet törzs lombkorona séta a gyümölcsösben gyümölcsök Hónap NOVEMBER Óraszám A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység A veteményes kertben Ôszi munkák és szerszámok a veteményeskertben. Az ôsz hatása a növények életére. Ôsszel betakarított zöldségfélék. A lágy szárú növények részei. a lágy szárú növény részei beszámoló önálló megfigyelés alapján csoportosítás a tanultak alkalmazása Vizsgálódás, munkálkodás Gyümölcsök, zöldségek vizsgálata, megfigyelése különbözô érzékszervekkel (látás, tapintás, ízlés). Vitaminsaláta készítése, játékok, bábok készítése zöldség gyümölcs Madarak a kertben Madarak megfigyelése a kertben. Hallás: madárhangok Látás: madár testrészei A madarak jellemzôi. A madarak élete ôsszel (fiókanevelés idején, rovarfogyasztás, ôsszel gyümölcsöt esznek). Költözés élelemhiány. madár, toll, fej, nyak Tél szele hóval, faggyal jô Az évszakok öszszehasonlítása, sorrendje. Tél jellemzôi, megfigyelések a szabadban. Téli hónapok nevei. A látottak összehasonlítása Tankönyv 25/6 feladat képével. évszakok idôjárás megfigyelés összehasonlítás, megfigyelés színezés, megbeszélés Szemléltetés, integráció közlekedési képek, szituációk, terepgyakorlat tanulmányi séta falevelek levelek, termések, hagymás növények séta a gyümölcsösben gyümölcsök Új fogalom zöldség félbevágni kettévágni: hosszában keresztben végtagok, törzs költözô madarak változások, kölcsönhatások Szakirodalom Megjegyzés Hungária Biztosító: Suli járat (színezô üzenô füzet) Oleg Polunin: Európa fái és bokrai Bp. Gondolat, 1981 Godet: Fák, cserjék Bp. Officina Nova Geoff Hamilton: Az élet kertje Bp. Officina Nova 1990 Szemléltetés, integráció Szakirodalom Megjegyzés zöldségfélék séta a zöldséges kertben Gaunter Steinbach: Haszonnövények ábécéje Bp. Magyar Könyvklub zöldségek gyümölcsök tanulmányi séta tapasztalatai madárpreparátum képek, fotók tanulmányi séta tapasztalatai képek, fotók 30 31

17 Hónap DECEMBER Hónap JANUÁR Óraszám Óraszám A tanítási óra anyaga Madarak télen Gyakorlás Összefoglalás A tanítási óra anyaga A mi házunk A lakásunk az otthonunk Vizsgálódás, munkálkodás A családom Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom Szemléltetés, integráció Szakirodalom Megjegyzés Télen itt maradó madarak viselkedésének megfigyelése (viselkedés, táplálkozás, szín, hang ) Madarak összehasonlítása. Madarak táplálkozása télen. Gondoskodás a télre itt maradó madarakról. mogyorófüzér ínyenc zacskó Angéla Wilkes: Elsô természetbúvár könyvem Bp. Passage Az évszakokról, az iskoláról és a közlekedésrôl tanultak gyakorlása. a téma feldolgozása során tanult fogalmak séta, vizsgálódás a téma feldolgozása során használt szemléltetô eszközök A témakör feldolgozása során tanultak rögzítése. Iskolai közösségek. A közösségi magatartás szabályai, közösségi feladatok vállalása, megbízatások teljesítése. Az iskola épülete, külseje és belsô elrendezése. a gyalogos közlekedés az évszakok jellemzôi a téma feldolgozása során készült szemléltetô eszközök Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom A házunk, lakásunk, otthonunk. A lakás, helyiségei, berendezési tárgyai a kényelmünket szolgálják. A kényelem része a tisztaság. A helyiségeket takarítani, szellôztetni kell. A lakásban úgy játszszunk, dolgozzunk, hogy azzal másokat ne zavarjunk! ház lakás szoba helyiségek a lakás és a ház közötti különbség A lakás a berendezéstôl válik otthonossá. Minél több a személyes tárgy a környezetben, annál jobban érezzük magunkat. A lakást a növények is díszítik. A hobbiállatok is részei lehetnek az otthonunknak. a kedvtelésbôl tartott állatok és lakóhelyük a hobbiállatok gondozása akvárium terrárium florárium aqva terrárium Szobanövények érzékelhetô tulajdonságainak megfigyelése, vizsgálata. Növények hajtatása. Növények ápolása. Minden növénynek szüksége van gondozásra: öntözésre portalanításra átültetésre nagyságuknak megfelelô edénybe A szûkebb család, kik együtt laknak. A tágabb család: nagyszülôk dédszülôk. Gondoskodás a nagyszülôkrôl: több nyugalomra, szeretetre van szükségük, ne zavard ôket, mikor teheted látogasd meg ôket! A családi közösség jellemzôi: a családtagok száma életkor, életmód családi szerepek helyem a családban Mit segítek? idôsebb, fiatalabb testvérek megnevezése Szemléltetés, integráció Lakáskultúra címû folyóirat dalok, versek növényekrôl, állatokról fotók állatokról, növényekrôl szobanövények Tüskés Süni családi fotók, album szituációs játékok Szakirodalom Mini enciklopédia Szobanövények Mezôgazdasági Kiadó 1987 Fehér Tamás: Terrárium John Brookes: Kert a lakásban Bp. Officina Nova Bp. Göncöl társaság 1986 Megjegyzés Játék a babaszobában. Rendezzük be a babaszobát 32 33

18 Hónap FEBRUÁR Hónap MÁRCIUS Óraszám Óraszám A tanítási óra anyaga Együtt a család Foglalkozások Takarékosság Az idô A tanítási óra anyaga Napirendem Egészség Összefoglalás Tavasz van Tanulmányi séta Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom Szemléltetés, integráció Szakirodalom Megjegyzés A családi együttlétek alkalmai: közös étkezések esti beszélgetés játék, túrák. A család ünnepei: szûkebb családi ünnepek (esküvô, keresztelô, születésnap) nagy (országos) ünnepek (télapó, karácsony, húsvét) ünnepi készülôdés ünnepek, ajándék fotók családi ünnepekrôl asztalterítés Technika: poháralátét Magyar: vers Steiner Ágota: Karácsony Bp. Helikon Ajándék csomagolása. Terítés gyakorlása. Saját és szülôk foglalkozása. Foglalkozások az iskolában. Különbözô foglalkozások és kapcsolatuk. Szerszámok, különleges foglalkozások. foglalkozás szerszám életmentô foglalkozás dramatikus játék rajzolás szerszámok applikációk Megay László Gaál Domonkos: Ezer mesterség Bp. Móra Mire használjuk a pénzt? A hazai pénznemek felismerése és vásárlási értékük. Takarékoskodás: pénzzel energiával. A pazarló életmód elítélése. pénz takarékosság megbeszélés megfigyelés színezés, rajzolás új magyar pénznemek. pénzek Geda István Rékássy Csaba: Tinó helyett ezüstpénz Bp. Móra Szituációs játékok: bevásárlás napi tevékenységek eljátszása társasjáték: Gazdálkodj okosan! A különbözô típusú órák felismerése: arab számos római számos digitális. Az óra. Az idômérés gyakorlása. A hét napjai. Évszakok, hónapok. év hónapok napok beszámoló, színezés, kiegészítés digitális óra kvarcóra órák Matematika: az idô Technika: órakészítés Hány perced van? Bp. Móra Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom Szemléltetés, integráció Szakirodalom Megjegyzés A napszakok nevei. Cselekvési formák az egyes napszakokban. Napszakoknak megfelelô és egyéb köszönési formák. Hétköznap és hétvége napirendje. hétköznap hétvége beszámoló, írás, színezés, dramatizálás napszak ha jól szervezed tevékenységeidet, mindenre jut idôd órák, dramatikus játék Matematika: az idô Betegség és megelôzése. Az egészség feltétele: tisztálkodás fogápolás testedzés helyes táplálkozás helyes öltözködés tisztálkodási szokások ruhadarabok nevei beszámolás, bemutatás rajzolás, színezés kórokozók helyes fogmosás, étkezés, öltözködés bemutatása Dr. Anne Townsend: Az emberi test csodája Bp. Omega Kiadó Blend-a-med: (+2 óra) Iskolai program: A fogápolás ABC-je. A témakör feldolgozása során tanultak rögzítése. ismerje családtagjainak családi és utónevét ismerje az évek, hónapok, napok neveit. tudjon felsorolni 4 5 foglalkozást a tanult fogalmak biztonságos használata a téma feldolgozása során használt szemléltetô eszközök Gyakorlás: a tanultak gyakorlása társasjátékon. A tavaszi idôjárás megfigyelése. Az idôjárás hatása az élôlényekre növények, állatok, ember élete tavasszal. az idôjárás összetevôi Természetvédelmi területen mindenféle gyûjtés tilos! Máshol is csak egykét szálat szedj és soha ne tövestôl! tanulmányi séta Emilie Beaumond- Marie Reneé Piont: A titokzatos természet Bp. Venizia Kiadó

19 Hónap ÁPRILIS Hónap MÁJUS Óraszám Óraszám A tanítási óra anyaga Virághintô tavasz Virágzó udvar Az állatok ébredése A tanítási óra anyaga Szorgos madarak Madarak a baromfiudvarban Falun élô állatok Gyakorlás Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Változások a fás szárú növények életében. Rügyek duzzadása, kipattanása levél, virág. A virágból termés lesz. A termések beérésének ideje (évszakok). A fa, a lombkorona részei. a fa részei megfigyelés, tapasztalatok megfigyelése, részek megnevezése színezés, rajzolás A kora tavasszal nyíló növények felismerése, a növények fejlôdése. A késôn nyíló növények jellemzése, a növényi szervek megfigyelése, összehasonlítása, megnevezése. növények részei összehasonlítás, megfigyelés, rajzolás, színezés, megbeszélés Az állatok telelése az élelmiszerhiány átvészelése. Hogyan telelnek az állatok: emberi gondoskodás föld alatt, avar alatt pete, lárva állapotban? A tavaszi idôjárás és az állatok élete. A rovarok élete tavasszal. telelés, téli álom téli etetés élménybeszámoló kiegészítés, felismerés színezés Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység A madarak élete tavasszal. Költözô madarak felismerése. Tudatosítás: azért költöznek el, mert a táplálékuk nem biztosított. költözô madár fészeképítés a madár jellemzôi és testrészei (rögzítés) rajzolás, megbeszélés A baromfiudvar lakóinak felismerése. Az állattartás természetvédelmi követelményei. A madarak szaporodása. A házityúk és a házi kacsa. Állatgondozás. a madarak jellemzôi, testfelépítésük tapasztalatok megbeszélés, színezés, összehasonlítás A ház körül tenyésztett haszonállatok. Az állatok hangja. Az emlôsök jellemzôi. A kíméletes állattartás. Az állatok haszna. Az ember munkája. az állatok testrészei, háziállat tapasztaltak megbeszélése, leírása A témakör során tanultak gyakorlása. a téma feldolgozása során tanultak téltemetô az állatok táplálékai Új fogalom költés/kotlás a madarak tojással szaporodnak emlôs Új fogalom krókusz nárcisz játszint Szemléltetés, integráció applikációk a madarakról preparátumok, fotók képek, könyvek háziállatokról képek, fotók állatokról; videofilmek a téma feldolgozása során használt eszközök Szemléltetés, integráció Szakirodalom virágzó ág tavasszal nyíló növények és fajtái Emilie Beaumond-Marie Reneé Piont: A titokzatos természet Bp. Venizia Kiadó tapasztalat, képek, fotók, videofilmek az állatok életérôl Szakirodalom Rene Cloke: Elsô képeskönyvként a HÁZIÁLLATOK- RÓL Bp. Alexandra Kiadó Emilie Beaumond- Marie Reneé Piont: A titokzatos természet Bp. Venizia Emilie Beaumond- Marie Reneé Piont: A titokzatos természet Bp. Venizia 1991 Megjegyzés Megjegyzés 36 37

20 Hónap JÚNIUS Javaslatok az egyes órák feldolgozásához Óraszám A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom Szemléltetés, integráció Szakirodalom Megjegyzés Összefoglalás Év végi összefoglalás Értékelés A témakör feldolgozása során tanultak rögzítése. Ismerje a fás szárú és lágy szárú növény részeit. Tudja melyek a lényeges különbségek a madarak és emlôsök között. a téma feldolgozása során használt eszközök A tanév során tanultak ismétlése, rögzítése. A családtagok neve és foglalkozása. Közlekedés. egészség helyes viselkedés idô, idôjárás évszakok, hónapok, napok Növények: fás szárú lágy szárú Állatok: madár emlôs Az osztály egész éves munkájának értékelése. Nyári tervek és feladatok a szabadban való helyes viselkedés megbeszélése A nevelés elsô lépéseit annak az alakfelismerésnek a gyakorlása jelenti, amely egyedül képes a harmónia iránti fogékonyság közvetítésére Sokat ígérô módszer, ha valaki a lehetô legfiatalabb korától a lehetô legszorosabb kapcsolatban van az élô természettel. (Konrad Lorenz) Már a módszertani ajánlásban is szó volt arról, hogy a nevelés szempontjából az iskolát megelôzô idôszaknak (családi, óvodai nevelés) milyen óriási szerepe van, és arról is, hogy milyen módon vagyunk képesek a zökkenômentes átmenetet biztosítani. Az óvodában a pedagógus gyermek kapcsolatában meghatározó a folyamatos együttlét, amelyben az együttmûködés közös tevékenységgel, élményekkel valósul meg. A személyi közelség, az együttes tevékenység kezdetben, az iskolában is meghatározó marad, és csak fokozatosan épül be az önálló tevékenység, egyéni munka. Minden tanuló önálló személyiség, külön jellem. Az iskola feladata, hogy az egyéni érdeklôdésnek, fejlettségének megfelelô módon tanuljon a gyermek, ugyanakkor törekednie kell a harmonikus személyiség kialakítására. A harmonikus személyiség: ismeri saját szervezetét és törekszik egészségének megóvására, ismeri szûkebb és tágabb (természeti- és társadalmi) környezetét, felelôsen gondolkodik róla, és tudatosan cselekszik érte. Konrad Lorenz fentebb idézett gondolata is erre a harmóniára utal. Ugyanakkor kijelöli a helyes irányt, megmutatja azt a járható utat, amely elvezet a megjelölt célhoz. A célok eléréséhez az iskolának olyan ismereteket kell közvetítenie, amelyek széles körû természet- és társadalomtudományi alapokon nyugvó, tantárgyakat átfogó oktatáson alapszik. Itt a fô hangsúly a szemléleten van. A harmonikus személyiség kialakítása nem komplex tantárgyakon belül valósulhat meg, hanem a valamennyi tantárgyat átható, minden tantárgyban a maga sajátosságának megfelelôen érvényesülô koncentráció keretében. Meg kell adni a tanulóknak azt a lehetôséget is a tanításon kívüli aktív tevékenységekhez is kapcsolódva, hogy kibontakozhasson az élmény, az értéktudat, valamint ítélet- és cselekvésképességük. Erre nagyon jó alkalmak a tanulmányi séták, kirándulások, intézménylátogatások, a különbözô ünnepélyek, megemlékezések, az iskolai táborok, erdei iskolák. Egy ilyen komplex szemléletmód kialakításához adunk néhány, a gyakorlatban jól bevált javaslatot. Ismételten felhívom a kedves kollégák figyelmét, hogy a munkatankönyvben található feladatok segítséget adnak a közvetlen természet és a társadalom megismerésére, de nem pótolják a közvetlen megfigyelést, vizsgálatot, a sétát, kirándulást