Tanári kézikönyv. a Természetismeret Környezetem élõvilága. 5. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tanári kézikönyv. a Természetismeret Környezetem élõvilága. 5. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz"

Átírás

1 Tanári kézikönyv a Természetismeret Környezetem élõvilága 5. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz

2 Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes Nyomdai elõkészítés: Nagy László Bevezetõ gondolatok...5 Elôszó...7 Módszertani ajánlás...14 A Természetismeret tantárgy Jellemzõ tevékenységek...25 Az illusztrációk azonosak a tankönyvcsaládban található rajzokkal A Kiadó minden jogot fenntart! Javaslatok az egyes órák feldolgozásához...52 Utószó...95 Raktári szám: PK-0585K Felelôs vezetô: Ballér Judit ügyvezetô igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97. Telefon: , Fax:

3 Bevezetõ gondolatok Kedves Kollégák! Szeretnénk megköszönni bizalmukat, amellyel az Élô és élettelen környezetem tankönyvcsalád 5. évfolyamosoknak szánt tagját választották abban a reményben, hogy a KETA szellemének megfelelô, a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó komplex természet- és társadalomismereti anyag feldolgozása során sikerül egyrészt bevezetni a tanulókat az élôlények sajátosságainak, a természeti környezeti változásainak, kölcsönhatásainak, jelenségeinek, törvényszerûségeinek megismerésébe, így alapozva meg a korszerû természettudományos mûveltséget, másrészt segíteni a tanulók eligazodását a társadalmi környezetben, és így a szocializációhoz gazdag lehetôséget nyújtani. Az 1998/99-es tanévben jelentek meg elsô alkalommal a tankönyvcsalád az 1 4. évfolyam számára készült tagjai, amelyek használatát tanmenetekkel segítettük. Sok kolléga hiányolta munkatankönyvek feldolgozását segítô, a tanító felkészülését könnyítô kézikönyvet. Mi igyekszünk a tanító kollégák kéréseit teljesíteni, elvárásaiknak megfelelni. Ezért is készítettük el már a munkatankönyvek második kiadásához e kiadványt. Kérjük kollégáinkat, hogy észrevételeiket, tapasztalataikat osszák meg velünk! Küldjék el azokat a Dinasztia Tankönyvkiadó címére! Szeretnénk beépíteni mindazok véleményét munkánkba, akik az Élô és élettelen környezetem tankönyvcsaládból tanítanak, hogy egyre jobb és szebb kiadványokkal lephessük meg a tanulókat és segíthessük a nevelôket. Kézikönyvünk az alábbi részekbôl áll: Módszertani ajánlás Helyi tanterv Tantárgyi program Tanmenet Javaslatok az egyes órák feldolgozásához (a munkatankönyv feladatainak megoldása + módszertani kiegészítés + szakmai kiegészítés) A mellékletben szereplô néhány segédanyaggal a kollégák szakmai munkáját kívántuk segíteni. Bízunk abban, hogy az általunk adott javaslatokat elfogadva, kisebb módosításokkal kiegészítve válik ez a kiadványunk is a pedagógus munkáját segítô, nagyszerû segédeszközzé. Amennyiben így lenne, örülnénk, hogy nem dolgoztunk hiába. Sikerekben, szakmai örömökben gazdag tanévet kívánunk! Tompáné Balogh Mária tankönyvíró, közoktatási szakértô Szarvas-Ballér Judit Dinasztia Tankönyvkiadó ügyvezetô igazgató 5

4 Elôszó Tanítsátok meg gyermekeiteket szeretetre, a természet szeretetére. (Bereczki Máté) Az utóbbi két évtizedben többször került sor az általános iskolai természetismeret tananyag megreformálására. Az elsô lépés az évi oktatási törvény, amelynek értelmében kiadott oktatási miniszteri utasítás (114/1977.) szerint a környezetismeret tanítása 1 5. osztályokban történik. Az említett utasítás pontosan leírja az egyes osztályokban tanítandó tananyagot, az éves órakeretet és annak felosztását, valamint témakörönként a követelményeket. Egy évtized múlva, amikor az egyéni kezdeményezések, tantárgyfejlesztések nyilvánosságot kaptak, vált lehetôvé elsô osztályban a környezetismeret, mint komplex tantárgy tanítása. Ez a valóságban azt jelentette, hogy a környezetismeret beépült más tantárgyakba általában a magyarba, pontosabban az olvasásba. Kezdetben még számon is tartották a kollégák és valóban feldolgozásra is került a Tanterv és utasítás tananyaga. Néhány év elteltével elfelejtôdött ez a beépülés. Annyira nem tartották már számon e feladatot a kollégák, de fôleg az igazgatók, hogy nyíltan ki is mondták, hogy a mi iskolánkban nincs elsô osztályban környezetismeret. Sôt, több helyet elvonták a környezetismeret óraszámát 2. és 3. osztályban is. Így több iskolában szervezett, tudatos és tervezett környezeti nevelésben csak 4. osztálytól részesültek a tanulók ban a NAT életbelépése, valamelyest változtatott ezen a helyzeten azzal, hogy egyrészt az Ember és természet mûveltségi területre 1 4 évfolyamokon átlag 5 9%-nyi idôkeretet biztosít, másrészt, hogy a mûveltségi területek közös követelményei között hangsúlyosan szerepelnek olyan témakörök, mint a Honés népismeret, a Környezeti nevelés és a Testi-, lelki egészség. Ezek megvalósítása ugyan át kell, hogy hassa az oktatás egész területét, de nagy része a környezetismeret órakeretén belül valósul meg. Áttanulmányoztuk egy megye (Gyôr-Moson-Sopron) 60 iskolájának óratervét és a következô megállapításra jutottunk: A megvizsgált iskolákból 1. elsô osztályban csak két intézményben nincs óraterv szerinti környezetismeret (vagy természetismeret), 2. második osztálytól már valamennyi iskolában van óraterv szerinti környezetismeret (vagy természetismeret) és ennek megoszlása az alábbiak szerint alakult: második osztályban az e területre szánt órák száma három iskolától eltekintve, ahol heti 2 óra általában heti 1 óra harmadik osztályban már nagyobb a megoszlás, 18 intézményben heti 2 óra, 42 iskolában heti 1 óra negyedik osztályban két kivétellel, ahol heti 3 óra általában heti 2 órát terveznek a környezetismeretre A környezetismeret vagy természetismeret tanításának fontosságát, jelentôségét az egyre változó környezet szükségletei is alátámasztják. Sorra születnek természetvédelmi törvények, alakulnak nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, egyre több élôlény kerül a védettség listájára. Jelentôs mértékben fejlôdött a korszerû nemzetközi környezetvédelmi szervezetek tevékenysége is. Mindezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az egész világot meglepte a hirtelen rászakadó ökológiai válság. Ezt a problémahalmazt csak az 1960-as évek végén kezdte komolyan venni az emberiség. A rengeteg intô jel, korrekt szakmai érv, sokkoló hatás vezetett el az 1972-es stockholmi konferenciáig, ahol elôször fogalmazták meg: CSAK EGYETLEN FÖLDÜNK VAN! A cselekvés igénye és szándéka azóta érlelôdik, erôsödik. Ennek jegyében kezdôdött meg a tennivalók körvonalazása, ez vezetett egyebek között a Környezet Nevelési Egyesület valamint Természet- és Környezetvédô Tanárok Egyesületének megalakításához. 7

5 Az igazi nagy változások küszöbéhez azonban 1992 ôszén érkeztünk. Gyôrött gondolatébresztô, magvas tézisek alapján, nagyszabású regionális konferencián elemeztük a környezeti nevelés általános- és középiskolai feladatait, lehetôségeit. A neves vendégek mellett elsôsorban gyakorló pedagógusok mondták el véleményüket. A kétnapos eszmecsere végére kikerekedett a helyzetértékelés, illetôleg az állásfoglalás, amely országos érvényû és széles körû hasznosítást érdemlô eredményt hozott. A gyôri konferencián résztvevô elôadók, hozzászólók, jó gazda módjára beszéltek a jövô megôrzéséhez nélkülözhetetlen értékeinkrôl. Figyelmeztettek a buktatókra és csiszolgatták, illesztgették a természettel harmóniában élô ember formálásának alapköveit. Rávilágítottak arra, hogy a pedagógiai gyakorlatban a mennyiségi szemlélet lett úrrá, korszerûtlenek a tankönyveink, a teszt-túltengés megölte a tanulói alkotóképességet, a gyermeki természetes józanságot, eredetiséget. Javaslatot tettek olyan tankönyvek megjelentetésére, amelyeknek jellemzôje: az egységes szemlélet, az életkori sajátosságoknak megfelelô ábraanyag, és amelyekben nagyobb szerepet kap a természetvédelem. A konferencián személyre szóló és közös feladatainkról egyaránt átfogó képet kaptunk. Ahhoz pedig, hogy ne legyenek pusztába kiáltott szavak, a segítô szándékú programot körvonalazó ajánlások, a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium együttmûködési megállapodást írt alá, amely szerint: Környezeti nevelésnek olyan személyiségek formálása a célja, akiknek van korszerû környezeti világképük, kultúrájuk, akik harmóniában élnek a természettel, környezetükkel, felelôsen gondolkodnak róla, és tudatosan cselekszenek érte. Közben elkezdôdtek a NAT munkálatai, amelyek során figyelembe vették a két minisztérium megállapodását, és az I. fejezetben, amely a NAT szerepével foglalkozik, a kötelezô oktatás tartalmi szabályozásában megfogalmazták, hogy az ismeretek feldolgozása, összefüggések feltárása megalapozhatja a tanulók mûvelt ségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szûkebb és tágabb környezetükben. Szintén a NAT I. fejezete foglalkozik a mûveltségi területek oktatásának közös követelményeivel (kereszttantervek), ahol a 7 elem között kiemelkedô szerepet kapott a már említett három (hon- és népismeret, környezeti nevelés, testi és lelki egészség). Az eddig vázolt megváltozott feladatoknak megfelelôen a Dinasztia Tankönyvkiadó egy olyan tankönyvcsaládot jelentetett meg, amelyet végigkísér: az egységes szemlélet, a természetvédelem kiemelt fontossága éppúgy, mint az esztétikus megjelenés, a tantárgyi ismeretek egymásra épültsége és az életkori sajátosságoknak megfelelô ismeretközlés, cselekvô munkáltatás, valamint a humánus, érzelemgazdag szemlélet. A KETA a Természetismeret tantárgy keretében folyó nevelés oktatás feladataként jelöli meg, hogy sajátos nevelési, képzési feladatainak teljesítése révén hozzájárul a természet megszerettetéséhez, a természet kincseinek megóvása iránti felelôsség alakításához. A Természetismeret tananyagát különbözô elnevezésû tantárgyak (természetismeret, környezetismeret ) keretei belül sajátíthatják el a tanulók. A NAT szerint a természetismeret feladata az elemi természettudományos nevelés. Az ajánlás szerint a tanítás során a természetszeretet felébresztése, a környezetkultúra fejlesztése kell, hogy elôtérbe kerüljön, hangsúlyosan szerepeljen. A KETA a részletes követelményeket évfolyamonként veszi sorra, nagy szabadságot hagyva a pedagógusnak. Felvetôdik a kérdés: mit, mennyit és hogyan tanítsunk. Fontos a pontos ökológiai alapismeretek elsajátítása, mert valódi ökológiai alapismeretek nélkül nem alakulhat ki új természetfelfogás, egy merôben más ökológiai magatartás. Hiszen ha valaki nem ismer valamit, azt nem is szereti, amit nem szeret, azt nem becsüli, következésképpen nem is oltalmazza. (Dr. Tóth Albert) A 60-as évek jellemzôje volt a városiasodás, amelynek szinte egyenes következménye lett a zárt tantermi oktatás. Ezt a szemléletet közvetítették a 70-es évek tankönyvei, melyeknek szerkezete igazodott a kor kívánalmaihoz és a tananyagot szinte teljes egészében el lehetett sajátítani a tanteremben. Az elôzô oldalakon már említett okok miatt a 90-es évekre kívánatossá vált, hogy az iskolát közelebb hozzuk a természethez. Egyre szélesebb körben terjedtek az erdei iskolák és egyre gyakoriabbakká váltak a (tanulmányi) séták, kirándulások, amelyek lehetôséget teremtettek arra, hogy a gyermekek saját természetes környezetükben figyeljék, védjék, gondozzák a természetet, az élôvilág és a környezet kapcsolatát, egymásra utaltságát. A megfigyelt élôlények tanulmányozása során a tanulók közvetlen érzelmi kapcsolatba kerülnek a természet jelenségeivel. A gyermekek számára fontos a tapasztalás, az élményszerûség, az esztétikai, érzelmi viszonyulás létrejötte. Ebben rejlik az élet szépsége, csodálatos varázsa. Ezt a szépséget kell megláttatnunk tanítványainkkal, s csak így várhatjuk el, hogy belôlük is a természetet, annak megismert formáit, értékeit védô, oltalmazó felnôttek váljanak. Ehhez olyan módszerekre, eljárásokra van szükségünk a tananyag feldolgozása során, amelyeknek személyiségformáló hatása lényegesen sokoldalúbb. Ilyen lehet, pl.: Az aktív megismerô, felfedezô tanulási folyamat, amellyel tartósan tudjuk biztosítani a kíváncsiságot, az ismeretszerzés fontosságát. Így élik át a tanulók a felfedezés örömét, mint a legfontosabb tanulásra ösztönzô motívumot. A megfigyelés fontosságára már Comenius Ámos János is figyelmeztetett: Szükséges, hogy a megismerés mindig az érzékszervekbôl induljon ki, semmi sincs ugyanis az értelemben, ami nem volt meg elôbb az érzékszervekben. A tanítás során a tanulók tudatos figyelmét nagyban segíti, ha a nevelô lelkesen beszél a tanulás tárgyáról. A megbeszélés segíti a gondolkodást, az összefüggések megláttatását, kutatásra, búvárkodásra serkent. A tanulókat aktív részvételre bátorítja, ha érzik, hogy a tanítót érdekli a válaszuk. A tanulók spontán megnyilatkozásának lehetôvé tétele, rajzok, képek segítségével, beszédhelyzetek teremtésével. A kérdezés, kételkedés, az ellentmondás és a vita lehetôségének megteremtése. Önálló alkotó munka lehetôsége (mese, vers, szakirodalmi gyûjtômunka, gyûjtemény készítése ). Önálló kutató, búvárkodó, felfedezô tevékenység végeztetése. Ahhoz, hogy mindezeket a célokat, feladatokat megvalósíthassuk, egy olyan tankönyvcsalád elkészítésére vállalkoztunk, amelynek céljai a következôk: A tanulók a megváltozott igényeknek megfelelôen tudjanak tájékozódni a közvetlen (természeti és társadalmi) környezetükben. Ismerjenek meg minél több élôlényt közvetlen és egyre táguló környezetükbôl. Legyenek képesek az élôlények testfelépítésének, legfeltûnôbb életjelenségeinek, változásainak megfigyelésére. Tudják jellemezni, csoportosítani a megismert élôlényeket. Ismerjék a természeti- és társadalmi környezet összefüggéseit, kölcsönhatásait, változásait és fejlôdését. Tudják, értsék, hogy környezetünknek minden élôlényre szüksége van, és ne bántsák azokat. Legyenek fogékonyak a természet szépségei iránt. Ne gyûjtsenek be élôlényeket, azokat lehetôség szerint természetes környezetükben figyeljék meg. (Ha mégis szükség van a begyûjtésre, az legyen kíméletes, és a megfigyelés után azonnal engedjék szabadon az élôlényt ott, ahol azt begyûjtötték.) A tankönyvben, munkafüzetben leírtak ösztönözzék a tanulókat további búvárkodásra, a segédanyagok (könyvek, diák, fotók, filmek ) használatára, konkrét környezet- és természetvédelmi feladatok elvégzésére. A tanulók igényeljék nemcsak a környezet, de önmaguk tisztaságát, védjék egészségüket, táplálkozzanak egészségesen. Alakuljon ki a tanulókban az egészséges életkörülmények iránt igény. Legyenek képesek a megismert módszerek folyamatos alkalmazására a gyakorlatban. Az egyes évfolyamok tankönyvei az alábbi témaköröket tartalmazzák: 1. évfolyam: Az évszakok változása Környezetem ôsszel Téli esték Élet tavasszal a ház körül 8 9

6 2. évfolyam: A fák birodalma Ôsszel a parkban Család és egészség Tavasz az erdôben 3. évfolyam: Vizek partján Növények a vízben és a vízparton Tájékozódás, az élettelen természet alapismeretei Állatok a vízben és a vízparton 4. évfolyam: Élô és élettelen természet Az erdô világa Tájékozódás, országismeret Nyílt területek 5. évfolyam: Környezetem élôvilága Ôsz a haszonkertben Élet tavasszal a ház körül Természetföldrajzi környezetünk Tájékozódás a térképen Az idôjárás és az éghajlat elemei A földfelszín változásai A tankönyvcsalád tananyag elrendezése teraszos. Az egyre bôvülô ismeretanyagot mindig a megelôzô szilárd alapra építjük úgy, hogy az új anyag feldolgozása elôtt szisztematikusan átismételjük az elôzôekben tanultakat. Vegyünk két példát: 1. Mindegyik évfolyamban foglalkozunk a fás szárú növényekkel. Elsô osztályban megismerkednek a tanulók a fa részeivel (gyökérzet, törzs, lombkorona) Második osztályban ezeket az ismereteket bôvítjük az örökzöld és lombhullató fogalmával. Harmadik osztályban a vízparti fák tanulmányozása során a környezethez való alkalmazkodásra mutatunk rá, valamint megfigyeléseket végzünk a fák életjelenségeivel kapcsolatosan. Negyedik osztályban a gyümölcsfákat és azok terméseit vizsgáljuk. 2. A madarak, mint környezetünkben gyakran elôforduló élôlények szintén szerepelnek valamennyi évfolyam tananyagában. Elsô osztályban, a házban és a ház körül élô madarakkal ismerkedünk. A munkatankönyvben szereplô madarak egy részét már ismerik a tanulók, sôt a testrészeirôl is vannak ismereteik. Ezen az évfolyamon megfigyeljük az egyes madarak jellemzôit, színes képek és megfigyelések alapján kiszínezik a tanulók a látott madarak rajzait és csoportosítják a megismert élôlényeket. Az óvodához képest a csoportosítás új szempontja: állandó madár, költözô madár. (szakmai megjegyzés: itt nem teszünk különbséget a költözô és a vonuló madarak között!) Második osztályban a park és az erdô madaraival ismerkedünk. Az új fajok megismerése mellett a madarak alkalmazkodására, szokásaikra, életmódjukra helyezzük a hangsúlyt. Harmadik osztályban a víz- és vízpart madárvilágával bôvül a fajismeret. Itt új fogalomként tanítjuk az úszó- és gázlómadarakat, elemezzük tulajdonságaikat. Negyedik osztályban az erdô, a füves- és a vizes élôhelyek néhány gyakori állatával, madaraival ismerkedünk oly módon, hogy az élôlények mérete és testfelépítése mellett kiemelkedô figyelmet fordítunk azok viselkedésére, alkalmazkodására, változásaira. Ötödik osztályban már rendszerezzük az eddig tanultakat. Új fajokkal nem ismerkedünk meg, hanem az elsô osztályban megfigyelt baromfiudvar madarainak újabb és alaposabb vizsgálatával foglalkozunk. Átismételjük a 3. osztályban tanult úszómadár jellemzôit, majd kiegészítjük és összehasonlítjuk a magevô madár jellemzôivel. Ugyanakkor most már definiáljuk is a madár jellemzôit. Az elsô négy évfolyamon megismert madarak: 1. osztály: Madarak a lakásban: papagály, kanári, pinty. Madarak a kertban, a ház körül: fecske, sárgarigó, seregély, gólya, cinege, pinty, házi veréb, ökörszem, házikacsa. 2. osztály: Erdõ, park madarai: vörösbegy, gerle, fülesbagoly, varjú, szajkó, feketerigó, fülemüle. 3. osztály: A víz és a vízpart madarai: szürke gém, bütykös hattyú, nyári lúd, tõkés réce, fehér gólya (kanalas réce, szárcsa, cantó). 4. osztály: NAT; A baromfiudvar madarai: házityúk, házikacsa, háziliba. KETA; Az erdõ, mezõ víz- és vízpart madarai fecske, sárgarigó, seregély, gólya, cinege, pinty, házi veréb, ökörszem, házikacsa. Az elsô négy évfolyamon viszonylag sok élôlénnyel ismerkednek meg a tanulók. Ez megfelel célkitûzésünknek, hiszen csak így lehetséges megvalósítani az elôzôekben vázolt modern környezetvédelmi szemléletet. Az elsô három évfolyamon csak közvetlen megfigyelés, tapasztalás útján, külsô (morfológiai) jegyeik alapján ismerjük meg az élôlényeket, hasonlítjuk egymáshoz, vagy éppen megkülönböztetjük meg egymástól. 4. osztálytól fokozatosan kerül sor az anatómiai alapfogalmak bevezetésére. A tananyag az elôzôekben említett teraszos elrendezése mellett az ismeretanyag lineáris feldolgozására is sor kerül, hiszen ebben az életkorban még szükség van az ismeretek kis egységekre, apró lépésekre való tagolására éppúgy, mint az állandó visszajelzésre, a megerôsítésre. A visszajelzést, megerôsítést segítik a munkafüzet feladatai valamint a témazáró feladatlapok. A számonkérés az iskolai oktató nevelô munkának is természetes velejárója. Törekedni kell arra, hogy megfelelô arányban legyen jelen a cselekvéses (tevékenykedtetés) az írásbeli és a szóbeli számonkérés. Tartsuk mindig szem elôtt, hogy a legfontosabb a természethez való pozitív viszonyulás kialakítása valamint a szóbeli kifejezôkészség fejlesztése. A beszélgetés, megbeszélés, a beszámoló jelentôs megfigyelések, vizsgálódások hozzájárulnak a modern környezetvédelmi szemlélet megvalósításához. Legyen mindig idônk, türelmünk végighallgatni a tanulók élménybeszámolóit, sétáljunk sokat a természetben, figyeljük meg a környezet változásait, különféle megnyilvánulásait. Végezzünk egyszerû vizsgálódásokat, megfigyeléseket a szabadban, ismerkedjünk környezetünk minél több élôlényével és a természet legkülönfélébb megnyilvánulási formáival. Vétessük észre a tanulókkal az apró szépségeket, parányi csodákat és ébresszük rá ôket e csodák múlékonyságára. Tudatosítsuk bennük, hogy ôk is felelôsek e megnyilvánulási formák tartósságáért és alakítsuk ki bennük a környezet iránti felelôs magatartást. Ezen feladatok, célkitûzések megvalósításához nyújtanak segítséget az Élô és élettelen környezetem tankönyvcsalád tagjai: a tankönyv a munkafüzet a témazáró feladatlapok a MINI-LÜK füzetek a kézikönyv (tanmenet, helyi tanterv, a munkafüzet megoldott változata + szakmai kiegészítés + módszertani kiegészítés) 10 11

7 A tankönyvcsalád alapdokumentumai a tankönyvek. Gazdagon illusztrált tankönyveink színes képanyaga feleslegessé teszi más, csupán szemléltetésre alkalmas dokumentum használatát. A képanyag összeválogatása nem öncélú, funkcionális jelentôséggel bír. A képek természetesen a tanóra során megismert fajokat, életközösségeket ábrázolják, de a képek alatti magyarázó szöveg nem szerves része a tananyagnak. Kiegészítésre, differenciálásra, önálló ismeretszerzésre, helyi sajátosságok megfigyelésére (helyi tantervbe beépíthetô plussz tananyag!) is felhasználható. Tankönyvünk három nagy fejezetre tagolódik. Valamennyi fejezet, témakör minden esetben egy, a témát bevezetô, kitekintô, a témára ráhangoló rövid bevezetôvel indít, amely minden esetben két teljes oldalas színes képanyagot jelent. A témakörök új ismeretet feldolgozó anyagrészei azonos didaktikai elvek szerint épülnek fel. Minden egyes lecke a témára ráhangoló motivációs beszélgetéssel kezdôdik (kék dôlt betûs szöveg a cím alatt, a kép mellett), majd az új anyag közlésével folytatódik. A magyarázatok arányos terjedelmûek. Az egyes részek után a -tal jelölt rövid utasítás a munkafüzeti feladatra utal, amelyben lehetôség van a tanultak rögzítésére (részösszefoglalás). Minden anyagrész végén a gyerekeket gondolkodásra serkentô összefüggések megláttatására buzdító öszszefoglaló kérdések, feladatok találhatók, amelyek szintén segítik a rögzítést. Minden új ismeretet feldolgozó tananyaghoz kapcsolódik szakirodalom ajánlás a szerzô és a kiadó megjelölésével, nagyobb terjedelmû kiadvány esetében az oldalszám feltüntetésével. Az ötödik osztályos tankönyv zömmel a mesterséges életközösségek sokszínû bemutatása során többnyire rendszertani sorrendben fest tarka képet az élôvilág sokszínûségérôl. Kiemelt szerepet kap az élôlények természetes eredete, környezeti igénye és az ebbôl adódó természetvédelmi vonatkozások. A termesztett és tenyésztett fajok bemutatása mellett a könyv kiemelt figyelmet fordít a környezetvédelemre. A tankönyv a más lények iránti tiszteletet sugallja, s a természet és környezetünk rendjéért érzett felelôsségre nevel. A tankönyv viszonylag rövid terjedelmû, több éven át, használható dokumentum, amely nem tartalmaz munkáltatásra és összefoglalásra vonatkozó anyagrészeket. Ezek a feladatok a munkafüzetben találhatók meg. A munkafüzetek felépítése szervesen kapcsolódik a tankönyvekhez. Tartalmazzák a tankönyv által feldolgozott anyagrészek feladatait, kapcsolódik a tankönyvekhez. Tartalmazzák a tankönyv által feldolgozott anyagrészek feladatait, kapcsolódik a tankönyvekhez. Tartalmazzák a tankönyv által feldolgozott anyagrészek feladatait, valamint az egyes témakörök utáni tudáspróbát. A munkafüzetben megtalálhatók ezen kívül a kiegészítô anyagrészek, a munkáltatásra, megfigyelésekre irányuló, tanulmányi sétákra ösztönzô tartalmak. Az új anyag feldolgozásához kapcsolódó munkafüzeti anyag három részre tagolódik: a) Az I.-gyel jelölt feladatok a tananyag elsajátításához nélkülözhetetlen tanult fogalmakat, ismereteket veszik számba. (Ezek a feladatok a tanóra elsô szakaszában a számonkérés metodikai résznél kerülnek feldolgozásra.) b) A II.-vel jelölt feladatok a tankönyv segítségével történt ismeretátadás kis egységeinek rögzítésére szolgálnak (részösszefoglalás). c) Az Ezt tanultam rövid, rajzos vázlata a tanórán tanultaknak. A munkafüzet feladatai nem látszattevékenységre, hanem cselekvô részvételre késztetnek, vagyis hatékony segítséget jelentenek az ismeretszerzés folyamatában. A tankönyvcsalád harmadik tagja a témazáró feladatok segédanyag. A témazárók témakörönként két variációban (A és B változatban) érdemjegyre átváltható javítókulccsal segítik az értékelés folyamatát. Ily módon a tanári munka eredményességének, a tanulók tudásszintjének felmérésében hatékony segítséget jelentenek. A MINI-LÜK füzetsorozat a Dinasztia Tankönyvkiadó gondozásában megjelent oktatást segítô kiadvány. Minden életkorhoz (tanévhez) több füzetet készítettünk. Az egyes évfolyamok füzeteit sorszámoztuk. Az emelkedô sorszámok egyre nehezedô feladatokat tartalmazó kiadványokat jelentenek. Ezzel is segíteni kívántuk a differenciált és az egyéni képességekhez igazodó ismeretelsajátítást. A negyedik osztályos környezetismeret tanításához 5 füzetet készítettünk, amelyek tartalmazzák az Élô környezetem tankönyv és munkafüzet témaköreit, tananyagát, de annál többet, más jellegû kitekintô anyagrészek is megtalálhatók a kiadványokban. Az oktatójáték a gyermekek fejlettségéhez, életkori sajátosságaihoz igazodik, és egyrészt hozzájárul a tanulók iskolában szerzett ismereteinek sokoldalú gyakorlásához, másrészt az új szempontú és változatos feladatok segítik a bevésést. A játék sokoldalúan fejleszti a tanulók megfigyelô- és emlékezôképességét, ugyanakkor nagymértékben segítik a logikus gondolkodás egyre magasabb szintjének kialakulását. A kirakós feladatok képeinek többsége színes, a feladatok megoldása nemcsak tanítja, hanem szórakoztatja is a gyerekeket. A játékok jól használhatók a tanórán, a tanultak otthoni gyakorlása során éppúgy, mint a napközis foglalkozásokon, de egyszerûen alkalmasak a szabadidô hasznos eltöltésére. A Kézikönyv a pedagógus számára készített segédanyag, amely tartalmazza a helyi tantervet, a tanmenetet, a munkafüzet megoldott változatát, (szakmai- és módszertani kiegészítésekkel). A helyi tanterv egy adott iskola helyi tanterve, amely megfelel a NAT és a Közoktatási törvény elôírásainak és igazodik a helyi sajátosságokhoz (önkormányzat igénye, szülôk elvárásai). Ez a tanterv adaptálható, illetve a helyi sajátosságok figyelembevételével a törvényi kereteken belül változtatható. Helyi tantervet nem készíthetünk külön-külön egy-egy évfolyamra, ezért a kézikönyvben is a természetismeret komplex tanterve szerepel. Ebbôl a komplex helyi tantervbôl emeltük ki az 5. évfolyamot, mert így egészében látjuk a folyamatot, azt, hogy mely ismereteket tanítottuk az elôzô években (milyen alapokra építhetünk), illetve mit tanítunk a következô tanévekben (mit kell megalapoznunk). A helyi tantervben a tananyagot úgy terveztük, hogy a rendelkezésre álló idôkeret 2/3 részében elsajátítható. A maradék 1/3 rész idôkeret a helyi sajátosságok figyelembe vételével, a tanulók érdeklôdésének, a nevelô felkészültségének megfelelôen szabadon felhasználható. A helyi tanterv mellé készítettünk egy mikró tantervet, tanmenetet is. A tanmenetben jelöltük az adott órán megtanítandó új fogalmakat, a tanórán alkalmazható módszereket, a felhasználásra javasolt szemléltetô eszközt. A munkafüzet megoldott változatával és a szakmai-, módszertani kiegészítésekkel a mindennapi felkészülést kívántuk segíteni. Ezért közöljük az egyes témakörök javasolt óraelosztását, a megtanítandó fogalmak, összefüggések rövid ismertetôjét, valamint a téma feldolgozását segítô módszereket. Mindezen taneszközök és segédanyagok megfelelô mértékû segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a tanulók a tananyag feldolgozása során képesek legyenek: a tudományos alapfogalmak elemi szintû rögzítésére a szakkifejezések használatára a tevékenységen alapuló tapasztalatszerzésre a természet szeretetére, az egyre táguló környezet védelmére a megfigyelésre a különféle tevékenységek alapján és így egyre több természettudományi élményben részesüljenek. Ezekre azért lesznek képesek, mert sok élôlényt ismernek, tudják, melyik miért fontos, miért van rá szükség. Így nem bántják a pókot, nem félnek a békától, nem szemetelnek, mert tudják, hogy ezzel is veszélyeztetik az élôlényeket. E bevezetô gondolatok után vegyük sorra az ötödik évfolyam tananyagát. Ismételten hangsúlyozni kívánjuk, hogy javaslatainkkal segítséget kívánunk nyújtani az azt igénylô kollégák tanórai felkészüléséhez. Javaslataink felhasználása tehát nem kötelezô, ettôl eltérni, ezt kiegészíteni, bôvíteni, a helyi sajátosságokhoz adaptálni tanácsos és szabad. Tiszteletben tartjuk a pedagógus módszertani szabadságát azáltal is, hogy az egyes tanítási egységekhez bôséges anyagot gyûjtöttünk össze szakirodalomból, a szemléltetô eszközök és játékok körébôl, amelyekbôl szabadon válogathatnak. Munkájukhoz sok sikert, örömöt, gyermeki jókedvet, derût kívánunk és Berecki Máté szavaival zárjuk bevezetônket: Ha a természet szeretetére megtanítottátok kedveseiteket, szíveikbe ojtottátok ugyanakkor a szabadság, a haza szeretetét, az erénynek, a szépnek és a jónak a szeretetét is

8 Módszertani ajánlás az 5. osztályos Természetismeret, Környezetem Élôvilága munkatankönyvhöz A környezô világ iránti érdeklôdésünk velünk születik. Születésünk pillanatától egy bonyolult és elkápráztató világ felfedezôi vagyunk. Vannak emberek, akikben ez a szenvedély az idô múlásával vagy az élet megpróbáltatásai következtében kihal, de vannak szerencsések, akiket életük végéig elkísér. (Gerald Durell) A környezeti nevelés tehát nem az iskolában veszi kezdetét, hanem már születésünk pillanatában. Az élô természethez való pozitív viszony kialakításában, az erkölcsi értékek elfogadásában, a család szerepe elsôdlegesen meghatározó. Ugyanilyen meghatározó szerepe van a gyermek viselkedésében, természethez való fordulásában az óvodának és az iskolának is. Az óvodai nevelés a gyermek és a természet kapcsolatát helyezi a tevékenység középpontjába. A folyamatosságot csak úgy tudjuk maradéktalanul biztosítani, ha a környezetismeretet valamennyi évfolyamon olyan külön tantárgyként kezeljük, amely áthatja a tantárgyak rendszerét. Vagyis nem a magyar, technika, ének tantárgyakba erôltetjük bele a környezetismeretet, hanem egy külön, erre szánt tanórán, sétán, kiránduláson tapasztalja meg, ismeri meg a tanuló saját környezetét! Itt lehetôség van olyan viselkedési normák elsajátítására, amelyek alkalmasak arra, hogy gyakorlásuk közben megismerhessék az élô természetet, észrevegyék a legapróbb növényt, rovart, meghallják a madarak és más állatok hangját, neszeit. A diákok aktív részvétele teszi lehetôvé, hogy megfelelôen viszonyuljanak az állatokhoz, növényekhez egyaránt. Az elsajátított ismereteket, magatartásformákat cselekvôen felhasználhatják a tanulók más tanítási órákon is. Mindezek mellett a közoktatási törvény és a Nemzeti Alaptanterv kötelezô nevelési feladatként jelöli meg a lakóhely környezetének megismerését, védelmét. Az iskola feladata a környezethez való pozitív viszonyulás kialakítása. Ezért fontosak a kirándulások, terepjárások, ahol megfelelô megfigyelési szempontok szerint a gyermekek maguk fedezik fel az adott táj jellemzôit. Biztosítani kell számukra a felfedezés örömét, a cselekvô tevékenység szabadságát. Hagynunk kell, hogy mindent észrevegyenek, megtapasztaljanak. Ez hozzásegíti ôket azoknak a szokásoknak a kialakításához, amelyek a növények, állatok védelmét a tiszta, kulturált környezet iránti igényüket szolgálja. Ezért tartottuk fontosnak, hogy a Dinasztia Tankönyvkiadó tankönyvcsaládja segítse a modern környezetvédelem feladatainak megvalósítását, és megfelelôen biztosítsa az iskola minden évfolyamán a folyamatosságot a környezeti nevelés területén is. Az ötödik osztályos tankönyvcsaládunk a 4. osztályos tankönyv és munkafüzet szerves folytatása. A negyedik osztályban megszerzett ismeretek, fogalmak újakkal bôvülnek. De a tananyag bôvülése nem csak lineáris, hanem egyben koncentrikus is, vagyis a teraszos tananyag elrendezés módszerét alkalmazzuk. A tananyag ilyen jellegû elrendezése biztosítja az elemi ismeretek biztos ismeretén felül még a belsô öszszefüggések felismerését, az alkalmazni képes tudás kialakítását. Míg a 4. osztályos környezetismeret is a szerteágazó természeti jelenségeket integrált módon vizsgálva a környezô világ egységben látását igyekszik elérni, de már oly módon, hogy ezzel megalapozza a késôbbi tantárgyak tananyagát is, addig az 5. osztályos tankönyvcsalád már az egyes tantárgyak alapismereteinek tanítására irányul. Nem száraz ismeretanyagot nyújtunk, amely rövid idôn belül feledésbe merül, hanem a természetet szeretô, az ökológiai összefüggéseket meglátó, az egészséges életmódot ismerô tanulókat kívánunk nevelni. Éppen ezért módszertani szempontból igen fontos, hogy mindig a tapasztalásból induljunk ki, az önálló ismeretszerzést gyakoroltassuk. Ezért minden témakör tanulmányi sétával kezdôdik. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve nélkülözhetetlen, hogy tanítványainkhoz ne vigyük testközelbe a természetet. Így tehát a célszerûen megtervezett tanulmányi séták keretében is megvalósítható a természet közvetlen megismerése, megfigyelése. A végzett megfigyelések mindig az elôzôleg már megszerzett ismeretekbôl induljanak ki. Ne maradjunk azonban a környezetismeret szûk határai között! Engedjük feleleveníteni tanulóinknak egyéb (irodalmi, mûvészeti, történelmi ) ismereteiket, saját élményeiket! Igyekezzük a megfigyeléseket úgy irányítani, hogy a különbözô forrásokból szerzett tudásanyagot képesek legyenek integrálni! Így érhetjük el, hogy tanítványaink késôbb is szívesen járják a természetet, elfelejtik esetleg a vízparti növénytársulásokat, de megmarad bennük a természet szeretetének élményanyaga, amit beléjük oltottunk. Csak így remélhetjük, hogy a természetet tudatosan védô felnôttek válnak majd belôlük. A munkatankönyvhöz készült tanmenetben a heti óraterv szerint tanító iskolák órakerete az irányadó. A tananyagot 37 hétre terveztük és heti 1 órával számoltunk. (Ahol ennél nagyobb órakeret áll az iskolák rendelkezésre, azoknak az iskoláknak a megjegyzés rovatban ajánlottunk a plussz órákra tananyagot.) A tervezett 37 órából 19-et szántunk új ismeretek feldolgozására, 18-at pedig gyakorlásra, ismétlésre, vizsgálódásokra, megfigyelésekre, helyi sajátosságok feldolgozására. Az új ismeretek feldolgozására a tanítási idô közel kétharmad része alatt elvégezhetô. A fennmaradó több mint egyharmadnyi idôkeret tananyag elrendezésérôl, a tananyag tartalomról a tanító dönthet osztálya érdeklôdésének, képességeinek ismeretében. Az új ismeretek feldolgozására szánt idôbôl legalább 3 órát tanulmányi sétára ajánlatos fordítani. A tanulmányi sétára javasolt órák: 3. óra: Tanulmányi séta a gyümölcsösbe (a gyümölcsös növényeinek megfigyelése) 4. óra: Tanulmányi séta a zöldségeskertbe (a zöldséges növényeinek megfigyelése) 40. óra: Tavaszi séta a gazdaságba (háziállatok megfigyelése) A javasolt 3 órán felül ajánlatos még több idôt fordítani tanulmányi sétára. Arra kell törekedni a tanulmányi sétákon, hogy a környezet növény- és állatvilágának megismerése, megtapasztalása során a felelôs magatartás gyakorlására is sor kerüljön. A munkatankönyv szinte minden feldolgozásra kerülô ismeretanyaga, vagy annak egy-egy része közvetlen tapasztalás során is elsajátítható, vagyis alkalmas sétára vagy szabadban tartott tanóra keretében való feldolgozásra. A munkatankönyvben megtalálható valamennyi új ismeret feldolgozását segítô anyagrész és a három tanulmányi sétához megfigyelési szempontok, valamint az egyes egységek után gyakorlásra, rendszerezésre javasolt feladatsorok. Ezen felül, a munkatankönyv még tartalmaz olyan anyagrészeket, amelyek érdekességeket, gyakorlati feladatokat, megfigyeléseket, környezetvédô tevékenységeket tartalmaznak. Feldolgozásuk a természetismeret iránt különösen érdeklôdô tanulók számára ajánlott. A részletes tanmenetben jelöltük az adott órán megtanítandó új fogalmakat, az órán alkalmazható módszereket, a felhasználásra javasolt szemléltetô eszközöket. Az alábbiakban az egyes témakörök elosztását, a megtanítandó fogalmak, összefüggések rövid ismertetôjét közöljük. Valamennyi természettudományi tárgy jellemzôje az experimentális metodika szükségszerû alkalmazása. Megfigyelések, kísérletek nélkül nem lehet eredményesen tanítani természetismeretet. A megismerés folyamatában az érzékszerveknek az elsô jelrendszernek van alapvetô jelentôsége. Az érzékszervekkel szerzett tapasztalat mással nem helyettesíthetô. A tanítási tanulási folyamat egy-egy mozzanata olyakor megoldható egyetlen módszer alkalmazásával. Az esetek jelentôs részében azonban módszerkombinációval valósul meg a tanítás. A pedagógus módszertani szabadsága következtében a tanítási folyamat irányításának eljárásait önállóan és szabadon választja meg. A módszerek megválasztása többek között függ a nevelési céloktól a tanítás tartalmától, az adott didaktikai feladattól, a tanulók fejlettségétôl, érdeklôdésétôl 14 15

9 Éppen ezért nem szabjuk meg, hogy az egyes tanítási egységeket milyen módszerrel tanítsa a tanító, csak felsorolni kívánjuk a környezetismeret órákon alkalmazható oktatási módszereket: elbeszélés, magyarázat, elôadás, bemutatás, megbeszélés, (az észlelt jelenségek megbeszélése, leírása, összehasonlítása majd csoportosítása) szemléltetés, (közvetlen bemutatás, auditív: hangszalagok, hanglemezek, vizuális: diaképek, videó filmek, transzparensek, modellek, a tanuló önálló megfigyelései, a tanuló önálló munkája munkatankönyvvel, gyakorlás, ismétlés, ellenôrzés, értékelés. Az oktatás folyamatában a tanári tanítói személyiségnek van a legnagyobb szerepe, a felsorolt módszereket hozzá kell igazítania személyes törekvéseihez, tapasztalataihoz, az osztály érdeklôdéséhez, stb. Mint már említettük a munkatankönyvben minden témakör javasolt megfigyelési szempontokat tartalmazó tanulmányi sétával kezdôdik, valamint tematikus képpel indít. Ez utóbbiakon megtalálhatók mindazon élôlények, felszíni formák, amelyekkel az adott témakörön belül foglalkozunk. Minden témakör, gyakorló órával, illetve témazáró ellenôrzô órával zárul, melynek óra javasolt felmérô lapjai a munkatankönyv mellett segédanyagként jelennek meg. Megíratásuk nem kötelezô. Az adott óra gyakorlásra, vagy tanulmányi sétára is használható. Az alábbiakban az egyes témakörök óraelosztását, a megtanítandó fogalmak, összefüggések rövid ismertetôjét közöljük. I. témakör: Ôsz a haszonkertben II. témakör: Élet tavasszal a ház körül Témakör tanulmányi séta Új ismereteket feldolgozó anyag új anyag feldolgozása összesen Gyakorlás, helyi tanterv anyaga I II Összesen Összesen: 22 óra + 15 óra = 37 óra I. témakör: Õsz a haszonkertben Fogalom: a haszonkert ôsszel termô növényei: szilvafa, almafa, szôlô a gyümölcsfák testfelépítése, környezeti igénye a termésfajták neve és részeik megnevezése: csonthéjas-, alma-, bogyótermések a zöldségeskert ôsszel termô növényei: paprika, paradicsom, káposztafélék, gyökérzöldségek, hagymafélék a zöldségek termésének típusai: bogyó-, felfújt bogyó- a növények gyökérzetének típusai: fôgyökérzet, raktározó karógyökér, bojtos mellékgyökérzet levéltípusok: összetett levél, nagy húsos levél, buroklevél, hagymalevél egynyári növény, kétnyári növény Folyamat: a növények változása az évszakoknak megfelelôen a növények terméshozama és az emberi gondoskodás a termések minôsége és az ember nemesítô tevékenysége Megfigyelés, tevékenység: az évszakok változása és a gyümölcsfák megjelenése a növények terméseinek vizsgálata a növények ültetési távolságának megfigyelése a növények leveleinek, terméseinek összehasonlítása szôlôbôl must készítése a növények betakarítási munkálatainak megfigyelése Összefüggés: a növények terméshozama és a nemesítés a növények termésminôsége és az emberi gondoskodás a környezeti tényezôk és a növények fejlôdése a növények elterjedése és felhasználása a termések minôsége és az emberi fogyasztás a környezetkímélô növénytermesztés és a termések felhasználása II. témakör: Élet tavasszal a ház körül Fogalom: háziállatok: macska, kutya, sertés, szarvasmarha, ló, házi kacsa, házi liba, házi tyúk ház körül élô állatok: fecskék, házi méh, cserebogár tavasszal termô zöldségfélék: veteményborsó, veteménybab, uborka, tök, dinnye ragadozó, mindenevô, növényevô, kérôdzô ujjon járó, páros ujjú patás, páratlan ujjú patás fogazatok: ragadozó-, mindenevô-, növényevô fogazat zápfogak felülete: redôs-, gumós-, tarajos zápfog madarak: kapirgáló láb magevô kúpcsôr úszóhártyás láb lemezes csôr rovarevô madár hasított csôr rovar, bogár, hártyás repülôszárny, kemény fedôszárny pillangós virág, hüvelytermés, kabaktermés, porzós virág, termôs virág Folyamat: a háziasítás a háziállatok szaporodása a megporzás és a megtermékenyítés a rovarok tevékenysége a madarak tavaszi teendôi a kúszó zöldségfélék fejlôdése Megfigyelés, tevékenység: a háziállatok tavaszi teendôinek megfigyelése az ôszi és tavaszi séta tapasztalatainak összehasonlítása a háziállatok és a tavasszal termô zöldségfélék testfelépítésének megfigyelése a rovarok vizsgálata, élettevékenységeik megfigyelése 16 17

10 az állatok szaporodása és utódgondozása madármegfigyelés az emberek tevékenysége a ház körül környezetkímélô és állatbarát állattenyésztés Összefüggés: az ember tevékenységének hatása az állatok testfelépítésére, viselkedésére a tavaszi idôjárás és az állatok tevékenysége az éghajlati tényezôk és a tavaszi növények, rovarok tevékenysége a háziállatok tenyésztése és felhasználása a háziállatok ápolása és a környezet higiénéje a rovarok megjelenése és a tavaszi idôjárás az állatok tevékenysége és az utódgondozás élôlények és táplálékaik A tananyag feldolgozása során törekedjünk arra, hogy az élôlényeket lehetôleg közvetlen tapasztalás során ismerjék meg a tanulók. Ugyanakkor a tananyag elsajátítása során az ismeretek segítségével kis lépésekben ugyan, de igyekezzünk fokozatosan kialakítani tanítványaink önálló gondolkodását, önálló tevékenységre való képességüket, és fejleszteni beszédkészségüket. Ébresszük fel bennük az önképzés igényét, és a természet szeretetét, alakítsuk ki bennük a természet kincseinek megóvása iránti felelôsségüket. Vagyis az ismeretek, a képességek és a magatartás harmonikus fejlesztésére kell törekednünk, úgy, hogy a hármas egység valamennyi eleme egyformán érvényesüljön. Az eredményes, korszerû oktatás nevelés végsô soron a tanítón áll, vagy bukik. Ezért a következô helyi tanterv, tantárgyi program és ezek alapján az elsô évfolyam természet- és társadalmi ismereteinek feldolgozását tartalmazó tanmenet (mikró tanterv) is csak javaslat. Megfelelô tartalommal kell megtölteni, a legalkalmasabb módszert szükséges megválasztani, hogy az oktató nevelô munka során olyan személyes pedagógiai ráhatást tudjunk biztosítani, amelynek során mind a tanító, mind a tanuló aktív, alkotó tevékenységet fejthet ki. A tantervek által nyújtott keretet a tanár saját adottságaiból kiindulva alakíthatja a helyi viszonyokhoz, figyelembe véve elsôsorban a tanulókat. Így lesz a javasolt tantervbôl, tanmenetbôl egyéni, a helyi sajátosságokat tükrözô nagyszerû segédeszköz. A NAT bevezetése, korrekciója megtörtént. Az oktatási kormányzat az egy tudományág egy tantárgy elvet képviseli. Jómagam sem értek egyet a túlzott komplexitással. Ez tapasztalataim szerint az esetek többségében csak zûrzavart, káoszt okoz. Vallom, hogy a tantárgyak vagy mûveltségterületek közötti komplexitás sohasem képes megoldani egy tanterv vagy egy tankönyv. A komplexitást a tanító, az adott területet oktató nevelô személye biztosította eddig is és fogja biztosítani ezután is. Az oktatás iránt elkötelezett, a tanítványait szeretô, azok fejlôdését figyelô, mindig megújulásra képes nevelô alkalmas a különbözô tananyagok és tantárgyak közötti kapcsolat (koncentráció) komplexitás megvalósítására. A környezetismeret és természetismeret eddig is komplex tantárgy volt. Tartalmazta a természetismereti, társadalomismereti tananyagot, foglalkozott a közlekedéssel, a halmazállapot változásokkal, a foglalkozásokkal stb. Ezt az amúgy is komplex tantárgyat még újabb kapcsolatokkal terhelni nem szerencsés, mert csak zûrzavart okoz ezen összefüggések megértésére a még nem képes tanulóifjúság tanulási képességeinek, készségeinek kialakításában. Most pedig nézzük át egy iskola tervezési dokumentumainak az 5. évfolyamra vonatkozó részeit. Bizonyos elemek (helyi tanterv bevezetôje, tantárgyi struktúra, óraszámok) több évfolyamra is vonatkoznak. Szerencsés lenne, ha minden iskolában, ha minden ott tanító nevelô ismerné iskolájának teljes tantárgyi struktúráját, az egyes területek egymásra építettségét. Ez a tanulók ismeret elsajátításának folyamatosságát és zökkenômentességét is biztosítaná. Ezért a kézikönyv bizonyos részeket nem évfolyam szinten, hanem több évfolyamot átölelve mutat be, ezzel is segítve a komplex látásmódot, a folyamat személetet. A természetismeret feladata A természetismeret feladata az elemi természettudományos nevelés. A gyermek közvetlen környezetében figyeli, védi, gondozza a természetet, felfedezi az élôvilág és a környezet kapcsolatait, egymásra utaltságát. A természettudományos nevelés elemi szinten is a környezeti nevelés része. Feladata olyan összetett személyiség-, magatartás- és attitûdformálás, amely képessé tesz a környezettudatos életvitelre és másokkal való együttmûködésre. Az iskolások elemi természettudományos nevelésnek tengelyében az életkornak megfelelô megismerési módszerek és azok folyamatos gyakorlása áll. A természettel kapcsolatos tevékenységek fejlesztik az objektív megismerés képességét megtanítják a tapasztalatok rögzítését szóban, rajzban, írásban. A természetismeret tanítása csak elindítja, de nem zárja le a természettudományos ismeretek megszerzésének és a fogalmak kialakításának folyamatát. Ezért nem követelmény (a NAT és a KETA sem teszi azzá) a tudományos fogalmak megtanulása, meghatározása

11 A Természetismeret tantárgy 5 6. évfolyam Célok és feladatok A Természetismeret tantárgy tartalmában és szemléletében szervesen épül az 1 4. évfolyam környezetismeret tantárgyára, azzal egységes rendszert alkot. Célja az 1 4. évfolyamon megalapozottak továbbfejlesztése mind az elemi természettudományos megismerés módszereinek, mind az egészséges és környezettel harmonikus életvezetési szokások tekintetében. Célja, hogy a tanulók képessé váljanak a természet jelenségeinek elemi szintû értelmezésére. A tantárgy vizsgálódásának középpontjában ezért nem az egyes természettudományok alapfeltételei, hanem az élô- és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll. A megismerés ebbôl következôleg komplex, egészleges. Az 5 6. évfolyamon tanuló gyermek természettudományos gondolkodását jobbára még a szemléletes képi tartalmak jellemzik, de ebben az életkori szakaszban már megalapozódnak annak absztrakt kategóriái is. Ugyanakkor a valóságos természeti folyamatok, összefüggések, törvényszerûségek megértéséhez szükséges térbeli és idôbeli elvonatkoztatás képessége, egyre árnyaltabb és biztosabb képzetek kialakítását teszi lehetôvé. Az elemi természettudományos nevelés fontos feladata tehát a konkretizálásra és általánosításra építve az elvonatkoztatás képességének alapozása, egyszerû absztrakt fogalmak, ítéletek és következtetések használatának megtanítása. Ismeretei alapján elvárható, hogy a gyermek egyre biztosabban igazodjék el közvetlen, majd távolabbi környezetében, a közvetlenül, majd közvetetten megismerhetô természeti folyamatok, történések körében. Továbbra sem törekszünk azonban az elvont tudományos fogalmak meghatározására, definíciószerû megtanítására. Ebben az életszakaszban a természettudományos gondolkodáshoz szükséges képességeket kell megalapoznunk. Kívánatos, hogy a gyermek a természetismeret tantárgy képzési folyamatában találkozzék az értelmes, összefüggésekre épülô tanulás eljárásaival, gyakorolhassa azokat egyénileg és társaival együttmûködve is. Legyen módja kielégíteni egyéni érdeklôdését, illetve szerezhessen örömteli megismerési, tanulási élményeket. A lehetôségekhez képest segítsen a tantárgy az iskolán kívül szerzett ismeretek feldolgozásában is. A természetismeret tanítása során a környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, valamint a helyes környezeti attitûdök, magatartás, értékrend alakítására is figyelmet fordítunk. Támogassuk a tanulókat a környezetük használatára vonatkozó helyes döntések meghozatalában, segítsük környezettudatuk, felelôsségérzetük fejlôdését! Mind a természetismeret tanulása során elsajátított ismereteknek, mind a gondolkodási képességeknek biztonságos alapot kell képezniük a késôbbi természettudományos tantárgyak a fizika, a kémia, a biológia és egészségtan, illetve a földrajz elsajátításához. Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei, illetve a környezeti problémák iránt. Legyen képes a környezetrôl különféle módon szerzett ismereteit egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, egyszerû vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, megtervezni, és azok eredményeit elemezni, kiértékelni. Legyen gyakorlata a különbözô természeti tárgyak, élôlények, jelenségek minôségi és mennyiségi jellemzôinek elemi szintû összehasonlításában, mérésében, az adatok ábrázolásában. Ismerje és használja a vizsgálódásokhoz, mérésekhez szükséges eszközöket és kezelje azokat balesetmentesen, környezetkímélô módon. Szerezzen gyakorlottságot a mindennapi életben elôforduló mérésekben, a hosszúság, a tömeg, az ûrtartalom, a sûrûség, a nyomás, a hômérséklet és az idô mértékegységeinek használatában. Tudja a méreteit a megadott szempontok szerint rendszerezni, a lényeges tulajdonságokat a lényegtelenektôl elkülöníteni, a jellemzô tulajdonságokat kiválasztani, azok alapján általánosítani, majd elvonatkoztatni. Megfigyeléseit, tapasztalatait a tanult szakkifejezések alkalmazásával, tanári segítséggel tudja megfogalmazni és önállóan, rajzban és írásban rögzíteni. Tanári segítséggel legyen képes tájékozódni egyszerûbb enciklopédiákban, lexikonokban, tudjon ismeretekhez jutni különbözô szöveges és képi ismerethordozókból. Tudjon térképen tájékozódni, térképvázlatot készíteni. Tudja magyarázni az egyszerû természeti jelenségek és folyamatok okait, az egyszerûbb technikai eszközök mûködését. Tanári segítséggel tudja összehasonlítani a környezetében megnyilvánuló kölcsönhatásokat, változásokat. Legyen képes a megfigyelt és megvizsgált élôlények életmódjára, testfelépítésére, az élettelen és az élô környezetükhöz fûzôdô kapcsolataikra vonatkozó tárgyilagos ismeretek megszerzésére. Legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában az elemi természettudományos ismereteit. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy ô maga is felelôs a természet jövôjéért, a környezet egészséges állapotának fenntarthatóságáért. Becsülje meg környezetének értékeit. Készüljön fel tudatosan a természet megóvására, a környezeti problémák megelôzésére, önmaga és társai védelmére. Tájékozottság az anyagról Ismerje a környezetében elôforduló legfontosabb különbözô szervezôdési szintû anyagok alapvetô tulajdonságait. Ismeretei tegyék lehetôvé az élvezeti és kábítószerek (szeszesital, dohányáru, kábítószer) elutasítását. Ismerje fel a környezetet szennyezô leggyakoribb folyamatokat és anyagokat. Tájékozódás az idôben az idô és a természeti jelenségek Szerezzen gyakorlatot az idô mérésében, a különbözô folyamatok idôtartamának becslésében. Értse, hogy az idô múlásával természeti és társadalmi környezete is változik. Tudja, hogy vannak megfordítható és nem megfordítható folyamatok. Tájékozódás a térben a tér és a természeti jelenségek Ismerje a világtájakat, tudja azokat a valóságban és a térképen azonosítani, tudjon tájékozódni a lakóhelyén és annak környékén. Ismerje Magyarország elhelyezkedését Európában és a Földön. Ismerje hazánk tájainak, életközösségeinek legfontosabb jellegzetességeit, ismerje fel a fôbb felszíni formákat. Ismerje hazánk legjellemzôbb élôlényeit. Tájékozottság a természettudományos megismerésrôl, a természettudomány fejlôdésérôl Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelô könyvek, cikkek olvasása, a rádió és a televízió mûsorainak figyelemmel kísérése, a számítógépes kapcsolatteremtés révén is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat. Tudjon önállóan problémákat megfogalmazni a környezetére vonatkozólag. Tudjon beszámolni saját tapasztalataiból, álló- és mozgóképekrôl, történetekbôl, leírásokból, a különbözô kommunikációs eszközökbôl szerzett ismereteirôl önállóan. Tudjon válaszolni ismereteinek megfelelô szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Tudjon vázlatosan ábrázolni egyszerû jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket. Legyen tájékozott arról, hogy a természettudományok milyen meghatározó szerepet töltöttek be új kérdések felvetésében és az emberiség problémáinak megoldásában, az élet minôségének javításában. Értékelje, tisztelje a tudósok kiemelkedô eredményeit, kitartó szorgalmát. 5. évfolyam Belépô tevékenységformák Konkrét fogalmak kialakítása egyszeri és rendszeres észlelés, megfigyelés, vizsgálat, egyszerû kísérlet alapján. A vizsgált történések közül a természeti jelenségek megkülönböztetése másoktól. Konkretizá

12 lás és általánosítás a megfigyelt jelenségekre építve. A megismert természeti jelenségekben az anyag változásainak alapfokú értelmezése. Az egyszerû jelenségek okszerû magyarázata. A szöveges és képi információk értelmezése, rendszerezése, egyszerû következtetések megfogalmazása. Egyszerû mérések és kísérletek önálló elvégzése és eredményeik értelmezése. A tanulói tevékenységek anyag- és energiatakarékos megvalósítása. Iránymeghatározás térképen, tájékozódás, egyenes vonalú távolságmérés. A fôbb felszínformák bemutatása példák alapján, álló- és mozgóképen, térképen. Információk nyújtása közvetlenül a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával, valamint közvetve ismeretterjesztô kiadványok, képek, filmek, modellek segítségével. A környezetben megfigyelt élôlényekre vonatkozó köznapi ismeretek természettudományos szemlélet bôvítése és rendszerezése. Szabályos fogalomhasználat konkrét fogalmi szinten. A megismert élôlények testfelépítése és életmódja közötti alapvetô összefüggések felismertetése. Témakör A földfelszín változása Tartalom A hõingadozás és a fagyhatás felszínalakító hatása. A szél és a csapadék felszínformáló munkája. A víz körforgása és felszínformálása a természetben. Folyóvizek és állóvizek. A víz tisztítása egyszerû módszerekkel. A felszínformák: a hegységek és alföldek kialakulása. A legjellemzõbb kõzetek tulajdonságai. A talaj keletkezése, jellemzõi. A talaj védelme. Az emberi tevékenység felszínformáló hatása. A táj arculatának védelme. Felelõs magatartás a természetben. Megismerési módszerek fejlesztése Témakör Tartalom Megfigyelés, vizsgálódás adott szempont szerint, a megfigyelést segítô egyszerû eszközök használatával. Megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek tapasztalatainak értelmezése, egyszerû megfogalmazása, rögzítése, ábrázolása. Az alapvetô fizikai változásokat jellemzô mennyiségek mérése, egyszerû kísérletek reprodukálása. Alapfokú tájékozódás a térben, a valóság és annak képi, térképi ábrázolása révén. A rész és egész viszonyának értelmezése. Oksági kapcsolatok, összefüggések felismerése, egyszerû magyarázata példákkal. A könyvtár, a bemutatóhelyek és a valóságos környezet információként való felhasználása. Környezetünk élõvilága A gyümölcsös és zöldségeskert legfontosabb növényeinek (szilvafa, almafa, szõlõ, paradicsom, sárgarépa, fejes káposzta, burgonya, vöröshagyma) felépítése, élete, környezeti igénye és termesztése. A gyümölcsök és zöldségfélék kártevõi (cserebogár, káposztalepke, peronoszpóra). A gyümölcsök és a zöldségfélék szerepe táplálkozásunkban. Leggyakoribb háziállataink (sertés, szarvasmarha, házityúk, házimacska, kutya) testfelépítése, élete. Legismertebb ház körül élõ állatok (házi egér, fecske, földigiliszta), kedvtelésbõl tartott állatok, társállatok. A város és jellemzõ élõlényei. A legfontosabb állatvédelmi szabályok. Tájékozódás a térképen, térképismeret Az idõjárás és az éghajlat elemei A térkép fogalma, méretaránya, jelrendszere. Irány és távolság meghatározása, mérés települési, közlekedési és turistatérképen. Helymeghatározás ismert terepet bemutató térképen, turistatérképen, közigazgatási térképen. Keresõhálózat, kilométer-hálózat használata a térképen, tájékozódás a fõ világtájak alapján. A magasság meghatározása (leolvasása). Az idõjárás elemei, a napsugárzás jellemzõi. Felmelegedés, hõterjedés, hõmérséklet. A hõmérséklet észlelése, mérése. A hõmérséklet napi és évi változása, a hõmérséklet ingadozása. Halmazállapot-változások a természetben: olvadás és fagyás, párolgás és lecsapódás. A szél fogalma, iránya. A csapadék keletkezése, csapadékformák. A szélsõséges idõjárási viszonyok által okozott hazai veszélyhelyzetek (árvíz, villámcsapás, erdõtûz, szélvihar, hóvihar) és az azoknak megfelelõ magatartás. Az éghajlat fogalma. Hazánk éghajlatának jellemzõi. A továbbhaladás feltételei Legyen képes konkrét természeti formák, tárgyak, élôlények és egyszerû jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére élôszóban, rajzban és írásban. Tudja felidézni a természeti és az ember által létesített környezetére vonatkozó konkrét, szemléletes képi tartalmakat. E képzetek alapján tudjon ítéleteket alkotni, következtetéseket levonni. Legyen képes a leggyakoribb térképjelek alapján elemi térképhasználatra. Fogalmazza meg milyen az aktuális idôjárás. Tudja a tanult mértékegységek alkalmazásával a vizsgált jelenségeket mennyiségileg is jellemezni, és a mért adatokat értelmezni. Tudja megkülönböztetni a különbözô halmazállapotokat és értse azok változását. Jellemezze az évszakokat idôjárásuk szerint. Ismerje az idôjárást kialakító legfontosabb tényezôket. Jellemezze éghajlatunkat. Ismerje az idôjárási események és a felszín változása közötti összefüggéseket. Tudja értelmezni az egyszerû felszínformákat kialakulásuk szerint. Tudjon jellemzô tulajdonságokat mondani megfigyelt kôzetmintákról. Ismerje fel az emberek földrajzi környezetet veszélyeztetô tevékenységét. Értse meg, hogy a környezet állapotának romlásáért az emberek a felelôsek. Tudja megkülönböztetni leggyakoribb gyümölcseinket, zöldségnövényeinket, megfigyelt tulajdonságaik alapján jellemezze azokat. Ismerje a táplálkozásunkban betöltött szerepüket. Ismerje fel a települési környezet leggyakrabban elôforduló állatait és a háziállatokat. Legyen tisztában az állatvédelem jelentôségével, erkölcsi szabályaival

13 A Természetismeret tantárgy tanításának céljai és feladatai Célja, hogy: Tartalmában és szemléletében épüljön az 1 4. évfolyam környezetismeret tantárgyára, azzal egységes rendszert alkosson. Az 1 4. évfolyamon megalapozott ismereteket fejlessze tovább mind az elemi természettudományos megismerés módszereinek, mind az egészséges és környezettel harmonikus életvezetési szokásoknak tekintetében. A tanulók képessé váljanak a természet jelenségeinek elemi szintû megismerésére. A természetismeret tanulása során elsajátított ismeretek, valamint a gondolkodási képességek képezzenek biztonságos alapot a késôbbi természettudományos tantárgyak elsajátításához. feladata, hogy: A tantárgy vizsgálódásának középpontjában az élô- és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet álljon, és ebbôl következôen a megismerés komplex és egészséges legyen, A konkretizálásra, általánosításra építve az elvonatkoztatás képességének alapozása, az egyszerû absztrakt fogalmak, ítéletek és következtetések használatának megtanítása, A gyermek egyre bôvülô ismeretei alapján egyre biztonságosabban igazodjék el közvetlen, majd távolabbi környezetében, a közvetlenül, majd közvetetten megismerhetô természeti folyamatok, történések körében, Megalapozzuk a természettudományos gondolkodáshoz szükséges képességeket, A tárgy képzési folyamatában a gyermek találkozzék az értelmes, összefüggésekre épülô tanulás eljárásaival, gyakorolhassa azokat egyénileg és társaival együttmûködve is, legyen módja a tanulóknak kielégíteni egyéni érdeklôdését, illetve szerezhessen örömteli megismerési,tanulási élményeket, A lehetôségekhez képest segítse a tantárgy a tanulókat az iskolán kívül szerzett ismeretek feldolgozásában, elhelyezésében a természettudományok rendszerében, Fordítsunk figyelmet: a környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, valamint a helyes attitûdök, magatartás, értékrend alakítására, Támogassuk a tanulókat a környezetük használatára vonatkozó helyes döntéseik meghozatalában, Segítsük a tanulók környezettudatának, felelôsségérzetének fejlôdését. A tananyag feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva tegye nyilvánvalóvá, hogy az elsajátítandó tudás nem elsôsorban önmagáért szükséges, hanem azért, hogy megértsék, és ennek alapján tudják befolyásolni a környezô világ jelenségeit. A tanulói megfigyelések, vizsgálatok és tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások gyakoroltatásával, ismeretterjesztô mûvek közös feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés képességét és igényét. Segítse elô csoportos tevékenységekkel az együttmûködésre vonatkozó készségek kialakulását. Az iskola mûködésének egészébe integrálódva könnyítse meg a szocializációt, a társadalmi környezetbe történô beilleszkedést. Jellemzõ tevékenységek 1. Tájékozódás a tudomány technika társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetérôl évfolyam Tudomány technika társadalom A tudományos vizsgálódások kérdésfelvetéseinek és eredményeinek tudatos összekapcsolása a témához illeszkedô technikai és társadalmi kérdésekkel. Természet Az embernek, mint a természet szerves részének kezelése a természeti folyamatok elemzése során. A környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások elemzése. Az e körben felmerülô problémák felismerése, megoldási módok keresése. Tudomány, tudományos világkép, a tudomány természete Az egyéni és a tudományos elképzelések összehasonlítása, a tudományos vizsgálódások hatékonyságának, fontosságának, fejlôdésének izgalmas, kaland jellegének érzékeltetése, megláttatása. Tudománytörténet A tudománytörténet néhány nagy alakjának élettörténetével, munkásságával, eredményeivel való ismer kedés. Technika, technológia A megismert természeti törvényszerûségek alkalmazása technikai eszközök mûködésének, folyamatok leírásának magyarázatára. 2. Természettudományos megismerés A természet megismerése A természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel, folyamatokkal összefüggô elképzelések megfogalmazása, az ezekkel kapcsolatos megbeszélésekben való részvétel. A tanult egyszerûbb esetekben a folyamatok eredményeinek elôrejelzése s az elôrejelzés eredményességének elemi értékelése. Önálló vizsgálódás, a megfigyelések irányított rögzítése. Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyûjtése. Megfigyelés, kísérletezés, mérés Rendszeres megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldásokhoz kötötten, önállóan és csoportmunkában is. Az eszközök balesetmentes használata. Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyûjtemények) használata csoportmunkában

14 Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása Bekapcsolódás a tanár által ajánlott ellenôrzô kísérletek eredményeinek elemzésébe. A megfigyelések, tapasztalatok, megszerzett ismeretek és azok elôzetes elképzelésekhez való viszonyának saját szavakkal történô nyelvileg helyes megfogalmazása és írásban való rögzítése. Az elôzetes elképzelések, elôrejelzések, valamint a megfigyelt jelenségek és a mért értékek közötti eltérések felismerése. Törekvés ezeknek az eltéréseknek a magyarázatára. 3. Tájékozódás az élô és élettelen természetrôl Anyag Az anyag legfontosabb tulajdonságainak (tehetetlenség, kölcsönható képesség) kvalitatív értelmezése, az ezeket jellemzô mennyiségek bemutatása. Az anyagfogalom fokozatos kiterjesztése különféle anyagfajtákra, a levegôre, majd általában a gázokra. Az anyagmegmaradás szempontjából szemléletileg kritikus jelenségek elemzése (pl. égés, kémiai átalakulások, halmazállapot-változások, gázok összenyomása, melegítés folyamatai). Anyagok a technikában és a hétköznapi életben Használati tárgyak anyagainak felismerése, egyszerûbb anyagok technikai formálása, használati tárgyak készítése. Halmazállapot A gázoknak s köztük a levegônek (pozitív) tömeg és súly tulajdonítása. A tömeg és súly fogalmainak elválasztása a szilárdság és keménység fogalmaitól. Halmazállapot-változás Halmazállapot-változások kísérleti, jelenség szintû megfigyelése. Oldódás és olvadás megkülönböztetése megfelelô folyamatok vizsgálatával és értelmezésével. A halmazállapot-változásokról tanultak összekapcsolása idôjárási jelenségekkel. Az idôjárás és az éghajlat jelenségeinek értelmezése, elemzése. Anyagszerkezet Az anyag folytonosságáról alkotott kép mellett azzal szembeállítható módon a részecskekép konstrukciója (egyszerû golyómodell hatékonyságának tesztelése, magyarázatok alkotása, a modell határainak keresése). Elemek, vegyületek, keverékek, oldatok, elegyek Ismerkedés a részecskékbôl való felépítettség konkrét példáival (kristályos anyagok, keveredési folyamatok magyarázata, összetett rendszerek összetevôinek felismerése). Környezetünk anyagai, az anyagok osztályozása Anyagok tulajdonságok szerinti csoportosítása, egyes tulajdonságok anyagszerkezeti értelmezése. Energia Kvalitatív energiafogalom. Ismerkedés konkrét, hétköznapi folyamatokban az energiafajtákkal, az energiahordozókkal, az energiaforrásokkal, az energia átalakulásaival. A változások, az átalakulások esetében energiára vonatkozó, egyelôre kvalitatív megfontolások használata. Energiaátalakulásokkal kapcsolatos társadalmi, technikai problémákhoz való viszony Az energiahordozók jelentôsége a hétköznapokban, az energia iránti igény felismerése, e kérdéskör öszszekapcsolása emberi tevékenység területeivel. Az energiatakarékosság jelentôsége és konkrét módozataival való ismerkedés. Energiatakarékos magatartás kialakítása. Információ Információközléssel kapcsolatos játékok (kódolás, dekódolás, a zaj szerepének szemléltetése stb. a fogalmak használata nélkül, konkrét játékokban). A tér Az ismert tér fokozatos kitágítása, távolságra vonatkozó becslések. Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén. A tájékozódási feladatokban hely, irány és távolság meghatározása, a világtájakra, a földrajzi fokhálózatra, valamint a térképekre vonatkozó ismeretek használata. Magyarország elhelyezése Európában és a Földön. Idô és mozgás Az idô egységeinek megismerése, számítások. Rövidebb távú folyamatok (évszakok, éghajlati és idôjárási jelenségek, a természet rövidebb távú, néhány éves, évtizedes, évszázados változásai) áttekintése, elemzése. A mozgás általános jellegének tudatosítása. Leírások, példák megadása hely- és helyzetváltoztató, aktív és passzív mozgásokra az élôvilágban. Néhány esetben kétségek megfogalmazása a mozgások köznapi (arisztotelészi) jellegû magyarázatával kapcsolatban. A lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzum A Föld egészére vonatkozó alapvetô ismeretek (a földtengely ferdeségének következményei, földrajzi övezetek, kontinensek, óceánok stb.) megszerzése és használata természeti és társadalmi folyamatok magyarázatára, elôrejelzésére. A felszínformák felismerése. A felszínváltozások fôbb folyamatainak leírása, példák bemutatása, a változási folyamatok eredményeinek felismerése. A Földünk, környezetünk mûveltségi területtel összhangban Magyarország vagy valamely kontinens földrajzi leírása. Rendszer Konkrét példákon annak demonstrálása, hogy egy rendszerben egységes viselkedést produkál, a környezetében valamilyen funkciót tölt be, szerkezete van. Az eljárás alkalmazása elsôsorban életközösségek bemutatása során (a konkrét életközösségeket a Földünk, környezetünk mûveltségi terület tartalmával összhangban kell kiválasztani). Állapot, változás, folyamat A tanult körben a természeti rendszerek (élettelen és élô), elemeik állapotainak, változásaiknak, a rendszerekre jellemzô folyamatoknak a bemutatása, összehasonlítása (Földön tapasztalható folyamatok, Naprendszer, életközösségek, éghajlati övezetek, éghajlati és idôjárási jelenségek). Az oldódásnak, a halmazállapotváltozásoknak, a lassú és gyors égés folyamatainak, a hôtágulásnak, a testek folyadékban való úszásának, lebegésének, elmerülésének világos elkülönítése a gyakorlati helyzetek elemzése során. E jelenségek, folyamatok felismerése, kvalitatív leírása. Egyensúly A fogalom bevezetése egyszerû mérésekkel, kísérletekkel. Irányítás, vezérlés, szabályozás A természetben, elsôsorban az életközösségekben szerepet játszó néhány szabályozási folyamat részletesebb elemzése, a fogalmak meghatározása nélkül

15 Az élet Az életjelenségeken alapuló élet-értelmezés használata az élôvilág, a Föld folyamatainak elemzése során. Evolúciós szemlélet Az élôvilág relatív állandóságának, valamint változásának, a hosszú idôszakok alatt lezajló átalakulásnak az elfogadása, az öröklôdés lehetséges szerepének felismerése. Az élôvilág szervezôdési szintjei Fokozatosan ismerkedés a rendszertani egységekkel: sejtalkotó, sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet (egyed), ökológiai rendszer fogalmakkal, konkrét esetekben a hierarchikus szervezôdés felvázolása. Életközösségek leírására vonatkozó módszerek elsajátítása, alkalmazása konkrét leírásokban. Az élôvilág rendszerezése Nagyobb osztályok nevének és egymáshoz való viszonyaiknak alkalmazása az ismeretszerzés során a hierarchikus osztályozásra vonatkozó tudás használatával. Életmûködések A növényi és az állati anyagcsere összehasonlítása. Az öröklôdés és a szaporodás összekapcsolása. Az ember egészsége Az emberi szervezet felépítésének és mûködésének alapszintû ismerete, a rendszerszerûség belátása. Az egyes szervrendszerek fontosabb, gyakoribb betegségeinek, a megelôzés és a gyógyítás mindenki számára elsajátítandó módozatainak ismerete. Fenntarthatóság, a környezet védelme A környezet leggyakrabban szennyezô anyagoknak és forrásainak azonosítása, a szennyezéshez vezetô emberi tevékenységek felismerése a környezetben. Általános problémaérzékenység minden megismert területen. A szennyezô anyagokkal való óvatos bánásmód megismerése. A természet jövôjéért, fenntarthatóságáért érzett felelôsség vállalása, a környezet, s különösen a talaj, a víz, a levegô és a táj értékeinek védelme, megóvása. Életmûködések A növényi és az állati anyagcsere összehasonlítása. Az öröklôdés és a szaporodás összekapcsolása. Az ember egészsége Az emberi szervezet felépítésének és mûködésének alapszintû ismerete, a rendszerszerûség belátása. Az egyes szervrendszerek fontosabb, gyakoribb betegségeinek, a megelôzés, valamint és a gyógyítás mindenki számára elsajátítandó módozatainak ismerete. Évfolyam: 5. Tanítási hetek száma: 37 Évi összes óraszám: 74 Ebbõl 80% = 59 óra a kerettantervben meghatározott tananyag feldolgozása 20% = 15 óra az iskola érték és célrendszerének megfelelõ tananyag feldolgozása: a kerettantervben szereplõ tananyag elmélyítése, rendszerezése, képességek, készségek fejlesztése. Tematikus összesített óraterv Természetismeret I. (Környezetünk élõvilága) Témakör 1. Környezetünk élõvilága 29 óra 2. Megismerési módszerek fejlesztése folyamatos Természetismeret II. (Természetföldrajzi környezetünk) Témakör A rendelkezésre álló idõ 80%-a: 20%-a: Összesen: 29 óra 8 óra 37 óra 1. Tájékozódás a térképen 4 óra 2. Az idõjárás és az éghajlat elemei 9 óra 3. A földfelszín változása 16 óra 4. Megismerési módszerek fejlesztése folyamatos A rendelkezésre álló idõ 80%-a: 20%-a: Összesen: 29 óra 8 óra 37 óra Óraszám Óraszám Fenntarthatóság, a környezet védelme A környezetet leggyakrabban szennyezô anyagoknak és forrásainak azonosítása, a szennyezéshez vezetô emberi tevékenységek felismerése. Általános problémaérzékenység minden területen. A szennyezô anyagokkal való óvatos bánásmód megismerése. A természet jövôjéért, fenntarthatóságáért érzett felelôsség vállalása, a környezet, s különösen a talaj, a víz, a levegô és a táj értékeinek védelme, megóvása

16 30 Természetismeret I. (Környezetünk élôvilága) 1. témakör: Környezetünk élôvilága (29 óra) Tartalom A gyümölcsös legfontosabb növényeinek testfelépítése, élete, környezeti igénye és termesztése. A gyümölcsök szerepe táplálkozásunkban. A zöldségeskert legfontosabb növényeinek testfelépítése, élete, környezeti igénye és termesztése. A zöldségfélék szerepe táplálkozásunkban. A gyümölcsök és zöldségfélék károsítói. Fajok Szilvafa almafa szõlõ paprika paradicsom káposzta sárgarépa petrezselyem vöröshagyma veteményborsó bab tök peronoszpóra monília almamoly káposztalepke szõlõmoly májusi cserebogár 1. témakör: Környezetünk élõvilága (29 óra) Tartalom Leggyakoribb háziállataink származása, testfelépítése, élete, tenyésztése. Legfontosabb állatvédelmi szabályok. Legismertebb ház körül élõ állataink testfelépítése, élete, tápláléka, táplálkozása, alkalmazkodása. A város és jellemzõ élõlényei. Fajok kutya macska házi sertés ló szarvasmarha házityúk házi kacsa házi liba molnárfecske füstifecske házi méh házi galamb házi veréb Belépõ tevékenységformák Konkrét fogalmak kialakítása egyszeri és rendszeres észlelés, megfigyelés, vizsgálat, egyszerû kísérlet alapján. Szabatos fogalomhasználat konkrét fogalmi szinten. A megismert élõlények testfelépítése és életmódja közötti alapvetõ összefüggések felismerése. Konkretizálás és általánosítás a megfigyelt jelenségekre építve. A szöveges és képi információk értelmezése, rendszerzése, egyszerû következtetések megfogalmazása. Információk nyújtása közvetlenül a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával, valamint közvetve ismeretterjesztõ kiadványok, képek, filmek, modellek segítségével. Belépõ tevékenységformák A megismert élõlények testfelépítése és életmódja közötti alapvetõ összefüggések felismerése. Az állatvédelmi szabályok elemzése, megbeszélése. Egyszerû összefüggések okszerû magyarázata. A környezetben megfigyelt élõlényekre vonatkozó köznapi ismeretek természettudományos szemléletû bõvítése és rendszerezése. Önálló és együttmûködõ ismeretszerzésre való felkészítés különbözõ ismerethordozók, információ források alkalmazásával. Fejlesztési követelmények Legyen képes az ember alkotta környezetrõl különféle módon szerzett ismereteit egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, egyszerû vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, megtervezni és azok eredményeit kielemezni, kiértékelni. Tudja ismereteit megadott szempontok szerint rendszerezni, a lényeges tulajdonságokat a lényegtelentõl elkülöníteni, a jellemzõ tulajdonságokat kiválasztani, azok alapján általánosítani, majd elvonatkoztatni. Megfigyeléseit, tapasztalatait a tanult szakkifejezések alkalmazásával, tanári segítséggel tudja megfogalmazni. Fejlesztési követelmények Legyen képes a megfigyelt és megvizsgált élõlények életmódjára, testfelépítésére, az élettelen és az élõ környezetükhöz fûzõdõ kapcsolataikra vonatkozó tárgyilagos ismeretek megszerzésére. Legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában az elemi természettudományos ismereteit. Tudjon írásban válaszolni ismereteinek megfelelõ szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Legyen tájékozott abban, milyen forrásokból tudja ismereteit bõvíteni. A továbbhaladás feltételei Tudja megkülönböztetni leggyakoribb gyümölcseinket. Megfigyelt tulajdonságaik alapján jellemezze a tanult gyümölcsöket. Ismerje a gyümölcsök táplálkozásban betöltött szerepét. Tudja megkülönböztetni leggyakoribb zöldségeinket. Megfigyelt tulajdonságaik alapján jellemezze a tanult zöldségféléket. Ismerje a zöldségfélék táplálkozásban betöltött szerepét. Ismerje a környezet kímélõ növénytermesztés néhány jellemzõjét. Ismerje a növényi károsítók táplálékláncban betöltött szerepét. A továbbhaladás feltételei Ismerje fel a leggyakrabban elõforduló háziállatokat. Tudja és értse a háziállatok tenyésztésének célját. Legyen tisztában az állatvédelem jelentõségével, erkölcsi szabályaival. Ismerje a települési környezet leggyakrabban elõforduló állatait. Megfigyelt tulajdonságaik alapján tudja néhány mondatban jellemezni a tanult állatokat. 2. témakör: Megismerési módszerek fejlesztése (folyamatosan) Tartalom Megfigyelés, vizsgálódás adott szempont szerint, a megfigyelést segítõ egyszerû eszközök használatával. Megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek tapasztalatainak értelmezése, egyszerû megfogalmazása, rögzítése, ábrázolása. A rész egész viszonyának értelmezése. Oksági kapcsolatok, öszszefüggések felismerése, egyszerû magyarázata példák segítségével. Információszerzés ismeretterjesztõ természeti kiadványok segítségével. A valóságos környezet információforrásként való felhasználása. Fajok Belépõ tevékenységformák Konkrét fogalmak kialakítása (terméstípusok, fogazatok, lábtípusok stb.) egyszeri és rendszeres észlelés, megfigyelés, vizsgálat, egyszerû kísérlet alapján. Egyszerû kísérletek önálló elvégzése és eredményeik értelmezése. Termések és részeik vizsgálata. Egyszerû jelenségek okszerû magyarázata (a gyökérzet elhelyezkedése és a talaj nedvességtartalma, minõsége; a fogazat és a táplálék stb.) Információk nyújtása közvetve ismeretterjesztõ kiadványok (szakirodalom ajánlás) és filmek segítségével. Tanulmányi séták megfigyelései, tapasztalatai. Fejlesztési követelmények Tudjon beszámolni saját tapasztalataiból szerzett ismereteirõl önállóan, pontos fogalomhasználattal. Tudja balesetmentesen használni a vizsgálódásokhoz szükséges egyszerû eszközöket. Tudja magyarázni az egyszerû természeti jelenségek és folyamatok okait. Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelõ szakirodalom és filmek révén is fejlesztheti. Természetismeret II. (Természetföldrajzi környezetünk) 1. témakör: Tájékozódás a térképen, térképismeret (4 óra) Tartalom A térképi ábrázolás módja. A térkép méretaránya, jelrendszere. A domborzat ábrázolása a térképen. A térkép jelrendszere. Irány és távolság meghatározása. Tájékozódás a térképen. Keresõhálózat, kilométer-hálózat, fõ világtájak. A tájoló. A mágneses kölcsönhatás. Fogalmak méretarány jelmagyarázat vonalas mérték színkulcs magassági szám világtájak tájoló iránytû Belépõ tevékenységformák A domborzat jelrendszerének megfigyelése, olvasásának gyakorlása a térkép segítségével. A magasság meghatározása (leolvasása). A leggyakoribb térképjelek értelmezése. Iránymeghatározás, tájékozódás, távolságmérés a települési, közlekedési és turistatérképen. Helymeghatározás ismert terepet bemutató térképen, turistatérképen, Magyarország közigazgatási térképén. Keresõhálózat, kilométer-hálózat használata a térképen, tájékozódás a fõ világtájak szerint egyszerû tájoló segítségével. A tájoló mûködésének értelmezése a mágneses kölcsönhatás vizsgálatával. Fejlesztési követelmények Szerezzen gyakorlatot a térképolvasásban. Tudjon tájékozódni lakóhelyén és annak környékén. Tudjon térképen tájékozódni, térképvázlatot készíteni. Ismerje a világtájakat, tudja azokat a valóságban és a térképen azonosítani. Alakuljon ki a tájoló segítségével való tájékozódás képessége. A továbbhaladás feltételei Legyen képes konkrét élõlények megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére élõszóban, rajzban és írásban. Tudja felidézni a természeti és az ember által létesített környezetére vonatkozó konkrét, szemléletes képi tartalmakat. Legyen képes a megfigyelt egyszerû jelenségek okszerû magyarázatára. Legyen képes a közvetlen és közvetett információk során szerzett tapasztalatainak rögzítésére rajzban és írásban. A továbbhaladás feltételei Legyen képes a leggyakoribb térképjelek alapján elemi térképhasználatra. Legyen képes egyszerû helymeghatározásra a megismert térképeken. Tudja megnevezni a fõ világtájakat. Ismerje a tájoló fõbb részeit. 31

17 2. témakör: Az idõjárás és az éghajlat elemei (9 óra) 4. témakör: Megismerési módszerek fejlesztése (folyamatosan) Tartalom Fogalmak Belépõ tevékenységformák Fejlesztési követelmények A továbbhaladás feltételei Tartalom Fajok Belépõ tevékenységformák Fejlesztési követelmények A továbbhaladás feltételei Napsugárzás és napfény. Felmelegedés, hõterjedés, hõmérséklet. A hõmérséklet napi és évi változása, a hõ ingás. Halmazállapot változások a természetben. A gázok jellemzõi, a levegõ, mint anyag, a levegõ nyomása. A szél keletkezése, iránya. A csapadék keletkezése, csapadékformák. Idõjárás és éghajlat. A szélsõséges idõjárási viszonyok által okozott hazai veszélyhelyzetek. Hazánk éghajlatának jellemzõi. besugárzás, kisugárzás, elnyelés, hõ ingás, középhõmérséklet, hajlásszög, olvadás és fagyás, párolgás, forrás és lecsapódás, gázkeverék, nitrogén, szén-dioxid, szélirány, szélsebesség, belvíz, árvíz, villámcsapás, erdõtûz, szélvihar, hóvihar, kontinentális hatás, óceáni hatás, mediterrán hatás 3. témakör: A földfelszín változása (16 óra) Tartalom Fogalmak A fény és az anyag egyszerû kölcsönhatásainak (visszaverõdés, törés, prizma, színek stb.) vizsgálata. A hõmérséklet ábrázolása grafikonokon. Konkrét fogalmak kialakítása egyszerû kísérletek alapján. A megismert természeti jelenségekben az anyag változásainak alapfokú értelmezése. A meleg és a hideg levegõ elhelyezkedésének igazolása kísérlettel. Tudjon önállóan problémákat megfogalmazni környezetére vonatkozóan. Egyszerû jelenségek okszerû magyarázata. Belépõ tevékenységformák Legyen jártas a különbö zõ természeti jelenségek elemi szintû vizsgálatában. Szerezzen gyakorlatot a hõmérséklet mérésében. Megfigyeléseit, tapasztalatait a tanult szakkifejezések alkalmazásával, tanári segítséggel tudja megfogalmazni és önállóan rajzban, és írásban rögzíteni. Legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában az elemi természettudományos ismereteit. Tudja magyarázni az egyszerû természeti jelenségek és folyamatok okait. Fejlesztési követelmények Jellemezze az évszakokat idõjárásuk szerint. Tudja megkülönböztetni a különbözõ halmazállapotokat és értse azok változását. Ismerje az idõjárást kialakító legfontosabb tényezõket. Fogalmazza meg milyen az aktuális idõjárás. Jellemezze éghajlatunkat. A továbbhaladás feltételei Megfigyelés, vizsgálódás adott szempont szerint, a megfigyelést segítõ egyszerû eszközök használatával. Megfigyelések, vizsgálatok kísérletek tapasztalatainak elemzése, egyszerû megfogalmazása, rögzítése, ábrázolása. Alapvetõ fizikai változásokat jellemzõ mennyiségek mérése, egyszerû kísérletek reprodukálása. Alapfokú tájékozódás a térben, a valóság és annak képi, térképi ábrázolása révén. A rész és egész viszonyának értelmezése. Oksági kapcsolatok, összefüggések felismerése, egyszerû magyarázata példák segítségével. Információszerzés ismeretterjesztõ természetismereti kiadvá nyok, térképek, filmek segít ségével. A könyvtár, a bemutatóhelyek és a valóságos környezet információforrásként való felhasználása. Konkrét fogalmak kialakítása (térkép jelrendszerei, világtájak, hõ ingás, halmazállapot változások, éghajlati hatások, külsõ erõk, felszíni formák stb.) egyszeri és rendszeres észlelés, vizsgálat, egyszerû kísérlet alapján. Iránymeghatározás térképen, tájékozódás, egyenes vonalú távolságmérés. Egyszerû jelenségek okszerû magyarázata (hõmérséklet és a napsugárzás, a víz körforgása, halmazállapot változások stb.) Információk nyújtása közvetve ismeretterjesztõ kiadványok és filmek segítségével. Tudjon beszámolni saját tapasztalataiból szerzett ismereteirõl önállóan, pontos fogalomhasználattal. Tudja, hogy vannak megfordítható és nem megfordítható folyamatok. Szerezzen gyakorlatot a térképen való tájékozódásban. Értse, hogy az idõ múlásával a természeti környezete is változik. Tudjon beszámolni a saját tapasztalataiból, az olvasott leírásokból szerzett ismereteirõl önállóan. Legyen képes konkrét természeti formák, tárgyak egyszerû jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére élõszóban, rajzban és írásban. Tudja a tanult mértékegységek alkalmazásával a vizsgált jelenségeket mennyiségileg is jellemezni, és a mért adatokat értelmezni. Legyen képes a megfigyelt egyszerû jelenségek okszerû magyarázatára. Külsõ erõk felszínformáló hatásai: a hõingadozás, a törmelék és a jég, a szél, a csapadék, és a víz. A folyadékok tulajdonságai. A víz körforgása a természetben. Folyóvizek, állóvizek. Domborzati elemek és formák. A hegységek kialakulása, a legjellemzõbb kõzetek tulajdonságai. Síkságok kialakulása. A talaj keletkezése és jellemzõi. A talaj védelme. Az emberi tevékenység felszínformáló hatása. A táj arculatának védelme. Felelõs magatartás a természetben. hõ tágulás, aprózódás, mállás a folyadékok nyomása, a testek úszása, lebegése lejtõ, síkság, völgy, medence, fennsík, hegy, hegység, domb, dombság, hordalék, humusz, erdõirtás, lecsapolás, iparosítás, környezetvédelem A vizsgált történések közül a természeti jelenségek megkülönböztetése másoktól. A víz tisztítása egyszerû módszerekkel. A fõbb felszínformák bemutatása példák alapján, álló- és mozgóképen. Konkrét környezetvédelmi tevékenységekben (válogató hulladékgyûjtés, használtelem gyûjtés) akciókban (Föld napja, a víz világnapja, madarak és fák napja) való részvétel. Legyen gyakorlata a természeti jelenségek minõségi és mennyiségi jellemzõinek elemi szintû összehasonlításában. Tanári segítséggel tudja összehasonlítani a környezetében megnyilvánuló változásokat. Tudja magyarázni az egyszerû természeti jelenségek és folyamatok okait. Készüljön fel tudatosan a természet megóvására, a környezeti problémák megelõzésére, önmaga és társai védelmére. Ismerje a felszínformáló külsõ erõket. Legyen képes felsorolni a folyadékok jellemzõ tulajdonságait. Tudjon jellemzõ tulajdonságokat mondani megfigyelt kõzetmintákról. Ismerje fel a megfigyelt táj legfontosabb felszínformáit. Tudja értelmezni az egyszerû felszínformákat kialakulásuk szerint. Ismerje fel az emberek földrajzi környezetet veszélyeztetõ tevékenységét. Értse meg, hogy a környezet állapotának romlásáért az emberek felelõsek. A továbbhaladáshoz szükséges minimumteljesítmény A tanuló ismerje: az oldódás feltételeit az égés feltételeit a tûzoltás elemi tudnivalóit a halmazállapot-változásokat a víz és a szél felszínalakító hatását a gyakoribb térképjeleket a táplálkozásunkban felhasznált növényi részek és a növény élettartamának kölcsönhatását a környezetbarát növénytermesztés és állattenyésztés fôbb ismérveit az állattartás egészségügyi, etikai követelményeit Tudja megnevezni: az idôjárást alakító tényezôket a tanult növényeket és állatokat részeik alapján milyen jelentôségük van a megismert állatoknak az ember életében milyen szerepe van az embernek az élô környezet alakításában 32 33

18 Legyen képes: elemi térképhasználatra egyszerû térképvázlat készítésére a megismert növények és állatok felismerésére A tanulói teljesítmények ellenôrzésének, értékelésének módjai, fajtái Az ellenôrzés legyen: folyamatos, rendszeres, következetes és változatos igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz legyen sokrétû, sokoldalú jellemezze a segítôkészség és a humanizmus vegye figyelembe a tanuló személyiségét, egyéni képességeit Az értékelés szempontjai: a megfigyelés pontossága a szóbeli kifejezés színvonala a tantárgyhoz való viszonyulás a tevékenység során tanúsított aktivitás az ismeretelsajátítás folyamata egyéni képességeknek megfelelô haladási ütem Az értékelés módja, fajtái: az órai szereplés a gyûjtômunka a megfigyelésekrôl készült rajzok, feljegyzések szóbeli feleletek témazáró feladatlapok kiselôadások beszámolók Szummatív mérôeszközök száma: Természetismeret I. (Környezetünk élôvilága) 3 Természetismeret II. (Természetföldrajzi környezet) 4 A tankönyv és taneszköz kiválasztásának elve 1. Tartalmi megfelelés A tankönyv témafeldolgozása, feladatrendszere fedje le a tantárgy tantervi anyagát. A tankönyv legyen egymásra épített tankönyvcsalád tagja, legyen elôzménye, folytatása. A tartalom szaktárgyi szempontból legyen korrekt. A tartalom legyen ismeret centrikus, fejlesztésközpontú. Szemléleti (kép)anyaga legyen igényes. A feladatok legyenek változatosak a tartalom, típus, nehézségi fok, funkció tekintetében. Vegye figyelembe a korosztály értelmi fejlôdésének, megismerô tevékenységének életkori jellemzôit, fejlôdési, fejlesztési szükségleteit. Adjon lehetôséget a kreatív tanulók fejlôdésének, a helyi sajátosságok érvényesülésének. A tankönyv felépítése kövessen valamilyen pedagógiai logikát (témák, feladatsorok építkezése stb.) 2. Formai megfelelés A tankönyv nyelvi megformáltsága igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz (utasítások megfogalmazása, a szöveg nyelvi igényessége, stb.) A tankönyvoldalak legyenek áttekinthetôek (igazodjon el könnyen a szerkesztésében, jelrendszerében az adott korosztály). A betûforma, méret és távolság, illetve az egy oldalra kerülô szöveg- vagy feladatmennyiség feleljen meg a tanulók érzékelô apparátusának, észlelési képességeinek. A tankönyv ábrakészletének legyen funkciója: segítse a valóság megismerését, a feladatmegoldást, a belsô képteremtést. A tankönyv mérete, súlya, kötése, strapabírása legyen életkorbarát. 3. Egyéb szempontok A tankönyv önmagában kiszolgálja-e a természetismeret tantárgy helyi tantervében foglaltak tanítását, vagy szükséges kiegészítô taneszköz? A kiszemelt tankönyv hány évfolyam anyagát tartalmazza? Mekkora fizikai megterhelést jelent a napi teljes tankönyvszükséglet cipelése a gyermekeknek? A kerettantervhez igazított helyi tanterv alapján ajánlott tankönyvcsalád 5. osztály: Természetismeret I. (Környezetünk élõvilága) Élõ környezetem tankönyv (PK 0505K), munkafüzet (PK 0565K), témazáró feladatlapok (PK 0575K) 5. osztály: Természetismeret II. (Természetföldrajzi környezetünk) Természetföldrajzi környezetünk tankönyv (PK 0605K), munkafüzet (PK 0665K), témazáró feladatlapok (PK 0675K) 6. osztály: Természetismeret I. (Hazai tájak életközösségei) Élõ környezetem tankönyv (PK 00506), munkafüzet (PK 00566), témazáró feladatlapok (PK 00576) Természetismeret II. (Természetföldrajzi környezetünk) Természetföldrajzi környezetünk tankönyv (PK 00605), munkafüzet (PK 00665), témazáró feladatlapok (PK 00675) Ellenôrzés, értékelés, minôsítés, a továbbhaladás feltételei Ellenôrzés A nevelési és oktatási folyamat hatékonyságát a tanulók életkori és egyéni sajátosságának való megfeleltetése szabja meg. Ennek folyamatos biztosításához rendszeres visszajelzésre van szüksége a pedagógusnak a személyiségfejlôdés aktuális állapotáról. Beavatkozásunk hatékonyságát többek között a tanulók ismereteinek, jártasságainak és készségeinek ellenôrzésével mérhetjük. Az ellenôrzéssel szemben támasztott követelmények valamennyi évfolyamon: 34 35

19 1. Legyen kiszámítható, folyamatos, rendszeres, következetes és változatos. 2. Igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz. 3. Jellemezze segítôkészség, humanizmus. 4. Vegye figyelembe a tanuló személyiségét, egyéni képességét. 5. Ne koncentrálódjon kizárólagosan a tananyagra, legyen sokrétû és sokoldalú. 6. Soha ne legyen megtorló jellegû. Csak ilyen szempontú ellenôrzések során várhatjuk el, hogy tanítványaink a legegyszerûbb módon, a lehetô legrövidebb úton és legkevesebb energia befektetéssel jutnak el az ismeretszerzés különbözô fokozataira. Értékelés Az ellenôrzés fontos, de a teljesítményt csak egy darabig képes emelni. Bizonyos pontokon túl már szükség van a tevékenységek, teljesítmények értékelésére. Az értékelés meghatározza, konkretizálja a cselekvéses tevékenységben, tanulmányi munkában elért eredményeket, szemléletesen megmutatja a siker fokát, vagy a lemaradás mértékét. Emellett megerôsíti a tanult ismereteket, tevékenységeket. Az értékelést alkalmanként érdemjeggyel is kifejezzük: ez az osztályozás. Az osztályozás a tantervi követelmények és a tanulók teljesítményének egymáshoz való viszonyát fejezi ki érdemjegy formájában. Minôsítés A minôsítés a legáltalánosabb értelemben vett értékelés. A tanuló hosszabb távon végzett teljesítményének, magatartásának, a tantárgyhoz való viszonyulásának a jellemzése. Az ellenôrzés, értékelés, minôsítés alkalmai: Az ellenôrzés és értékelés során 1 4. évfolyamokon elsôsorban a tanuló viselkedését, a tudatosságot, a természetvédelmi érzékenységet, a szokásrendek kialakulását, a tevékenységek során tanúsított aktivitást vegyük figyelembe. Természetesen ellenôrizzük az ismeretelsajátítás folyamatát, az egyéni képességeknek megfelelô haladási ütemet. Értékeljük a gyûjtômunkát, a szakirodalomban való búvárkodást, az élménybeszámolókat is. Értékelés tárgyszerûség (objektivitás) megbízhatóság (reabilitás) érvényesség (validitás) Osztályozás tárgyszerû, független a tanár személyétõl, nem tükrözi a tanár hangulatát, elõítéleteit, beállítódását, érzelmeit nem függ a tanuló korábbi eredményeitõl ugyanarra a tudásra mindig ugyanazt az osztályzatot kapja a tanuló a jegyekben annak a tudásnak kell tükrözõdnie, amelyeknek jellemzésére az adott osztályzatot használni akarjuk Az 5. évfolyamtól már a megismert jelenségek, élôlények pontos leírását, meghatározását, felismerését, valamint az élôlények, jelenségek sokféleségét is értékeljük. Természetesen értékeljük a gyûjtômunkát, a szakirodalomban való búvárkodást és az élménybeszámolókat is. Az értékelés alkalmai és formái az egyes évfolyamokon 1. évfolyamon Az elsô félévben csak az órai szereplés, a gyûjtômunka, valamint a megfigyelésekrôl készült rajzok alapján, kiegészülve néhány egyszerû szóbeli felelettel. A második félévtôl kisebb tesztek bôvítik az értékelés lehetôségeit. Témazárók száma: 2 (egy félévi és egy év végi) 2 3. évfolyamon Szóbeli, rövid írásbeli feleletek, beszámolók alapján havonta egy érdemjeggyel, amely az egész idôszak munkáját tükrözi. A gyûjtômunkát is értékeljük szóban, nagyobb terjedelmû, vagy kiemelkedôen értékes esetén érdemjeggyel is. Témazárók száma: 2. évfolyam 4 (az erdô élôvilága, testünk, egészségünk; életjelenségek és az élettelen természet; év végi felmérô) 3. évfolyam 3 (a víz, a vízpart növényvilága; felszíni formák, víz, vízpart állatvilága; év végi felmérô) 4. évfolyamon Az elôbbiek mellett kiselôadások, beszámolók, egy-egy témával, élôlényrôl szóbeli és érdemjeggyel történô értékeléssel. Témazárók száma: 6 (élet a gyümölcsösben; élet a zöldségkertben; hazánk: Magyarország; az ember szervezete; háziállataink; év végi felmérô) 5 6. évfolyamon Az elôbbieken túl a témához kapcsolódó, de a tananyagban nem szereplô témák vagy élôlények önálló feldolgozás utáni bemutatásának értékelése. Témazárók száma: 5. évfolyam 8 ebbõl élõvilág tantárgyon belül: 4 (élet a szántóföldeken; állatok a mezõn; újra zöldell a mezõ; év végi felmérõ) földrajz tantárgyon belül: 4 (idõjárás és éghajlati alapismeretek; a földfelszínt formáló erõk; az ember környezete; év végi felmérõ) 6. évfolyam 12 ebbõl az élõvilág tantárgyon belül: 4 (hazai erdõk; az ember szervezete; tavaszi zsongás; év végi felmérõ) a földrajz tantárgyon belül: 4 (térkép és éghajlati ismeretek; Magyarország és Európa; kontinensek; óceánok; év végi felmérõ) a fizika tantárgyon belül: 4 (kölcsönhatás, erõ, mozgás; energia, munka, hõ, hõ jelenségek; év végi felmérõ) A minôsítés alkalmai egy-egy nagyobb anyagrész elsajátítása során nyújtott kiemelkedô teljesítmény különlegesen sok idôt, nagy energia befektetést igénylô gyûjtômunka elkészítése, vagy beszámoló, elôadás készítése szaktárgyi versenyen való kiemelkedô szereplés 36 37

20 A minôsítés formái szaktárgyi dicséret az ellenôrzô könyvbe és a haladási naplóba, szaktárgyi dicséret az év végi bizonyítványba, oklevél, jutalom az év végi ünnepélyen. A továbbhaladás feltételei 1. évfolyamon: Aktív órai szereplés, a gyûjtemények elkészítése, a feleletek, tesztek legalább elégséges eredményû teljesítése, valamint a munkatankönyv feladatainak elfogadható szintû megoldása évfolyamon: Az összes szereplés átlagának (feleletek, témazárók, kiselôadások stb.) legalább elégséges szintû teljesítése, valamint a gyûjtômunka elvégzése. Taneszközök 1. évfolyam: Tanulói segédlet: Tompáné Balogh Mária: Élõ és élettelen környezetem munkatankönyv (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) Kiegészítõ szakirodalom: Tompáné Balogh Mária: Mini-LÜK 1, Mini-LÜK 2, Mini-LÜK 3. (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) Császárné S. A.: Õsszel iskolás leszek USBORNE: Játszókönyv (Park Kiadó Budapest, 1993) Elsõ természetbúvár könyvem (Passage Kiadó Budapest, 1990) Elsõ képeskönyvem az állatokról (Alexandra Kiadó Budapest 1981) Szemléltetõeszközök: Jelzõtáblák, terepasztal, szobanövények, lehullott falevelek, zöldségfélék, gyümölcsök, falitábla az évszakokról és a madarakról, magyar pénznemek, fogápolási eszközök, virágzó ág, virágmodell, termések, madárpreparátumok, óra, évszakok applikáció, hõmérõ. 2. évfolyam: Tanulói segédlet: Tompáné Balogh Mária: Élõ és élettelen környezetem munkatankönyv (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) Kiegészítõ szakirodalom: Tompa Krisztián Tompáné Balogh Mária: Mini-LÜK1, Mini-LÜK 2, Mini-LÜK 3. (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) USBORNE: Az erdõk könyve (Novotrade Kiadó, Budapest, 1990) Veszélyben a világunk sorozat: Az erdõk (Magvetõ Kiadó, Budapest, 1990) Pillantás a természetbe sorozat: Schmidt E. Veres L.: A lombkorona élõvilága (Officina Nova Kiadó, Budapest, 1992) Schmidt E. Veres L.: Az erdõk élõvilága (Officina Nova Kiadó, Budapest, 1992) Szemléltetõeszközök: Növényápolási eszközök, diaképek, erdei növények termései, erdei gyümölcsök, mérõszalag, emberi test applikáció, szobamérleg, tisztaságcsomag, folyadékos készítmény: a madár fejlõdése, borszeszégõ, homok, lufi, hajszárító, hõmérõ A Reflektor videó stúdió filmjei: Erdõ mélyén, Kis növényismeret 3. évfolyam: Tanulói segédlet: Tompáné Balogh Mária: Élõ és élettelen környezetem munkatankönyv (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) Kiegészítõ szakirodalom: USBORNE: Kis ökológia (Novotrade Kiadó, Budapest, 1990) Schmidt Egon: Nemszeretem állatok (Natura Kiadó, Budapest, 1987) Fürkész sorozat: Halak (Gondolat Kiadó, Budapest, 1990), Ízeltlábúak (Gondolat Kiadó, Budapest, 1991) Búvár sorozat: Csigák, kagylók (Móra Kiadó, Budapest), Vízinövények (Móra Kiadó, Budapest) Veszélyben a világunk sorozat: A víz (Magvetõ Kiadó, Budapest, 1990) Pillantás a természetre sorozat: Schmidt E. Veres L.: Nádasok élõvilága (Officina Nova, Budapest, 1991) Dr. Vásárhelyi T. Veres L.: Folyók, tavak élõvilága (Officina Nova, Budapest, 1992) Szemléltetõeszközök: Papírfogó, mérõszalag, kézi nagyító, hõmérõ, nád, gyékény és a belõlük készült használati tárgyak, virágmodell, madáretetõk, homokasztal, hajszárító, öntözõkanna, csapadékmérõ, mohapárna, csigaházak, kagylóhéjak, a bogár testének tagolódása (applikáció), folyadékos készítmények (béka, madár), csontváz (béka, hal, madár, emlõs) A Reflektor videó stúdió filmjei: Vizek mentén, Kis növényismeret 4. évfolyam: Tanulói segédlet: Tompáné Balogh Mária: Élõ és élettelen környezetem tankönyvcsalád (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) Élet a ház körül tankönyv, munkafüzet, témazáró feladatlap Kiegészítõ szakirodalom: Koroknay: Mi és az állatok Hamilton: Az élet kertje (Officina Nova Kiadó, 1990) Grizmek: Emlõsök enciklopédiája Émilie B. Lindsey S.: Nézd, milyenek az állatok! (Passage Kiadó, Budapest, 1994) Szemléltetõ eszközök: Gyümölcsök, termések, a fa részei (szertári anyag), a bogár részei (applikáció), a lepke fejlõdése (applikáció), hajtatott hagyma, madárpreparátum, madártollak, madárcsontváz, térkép (Elsõ atlaszom), ásványok, földgömb, fali térkép, diaképek. 5. évfolyam: Tanulói segédlet: Környezetünk élõvilága témakörhöz (élõvilág tantárgy): Tompáné Balogh Mária: Élõ környezetem tankönyvcsalád (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) A mezõ élõvilága tankönyv, munkafüzet, témazáró feladatlap Természetföldrajzi környezetünk témakörhöz (földrajz tantárgy): Szili István: Természetföldrajzi környezetünk tankönyvcsalád (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) 38 39

ÉLÕ KÖRNYEZETEM TERMÉSZETISMERET

ÉLÕ KÖRNYEZETEM TERMÉSZETISMERET Tompáné Balogh Mária ÉLÕ KÖRNYEZETEM TERMÉSZETISMERET Környezetem élõvilága TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK éves tanulók részére 0 Évfolyam 0 A tanuló neve pauz-westermann . Mi a haszonkert? ÔSZ A HASZONKERTBEN

Részletesebben

Természetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton.

Természetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton. Természetismeret 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton. 1. Tervezzen egymásra épülő tevékenységeket az élő környezet megismerésére vonatkozóan!

Részletesebben

Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények HELYI TANTERV Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények A különböző tantervek bevezetési ütemezése Az osítása

Részletesebben

A környezetismeret könyvekr l

A környezetismeret könyvekr l A környezetismeret könyvekr l Készítette: Demeter László El szó - Helyzetelemzés A mai közoktatás egyik akut problémája a természettudományos oktatás helyzete. Miközben a technikai civilizáció újabb és

Részletesebben

K É Z I K Ö N Y V. Környezetismeret Élõ és élettelen környezetem. 4. évfolyam számára készült. tankönyvcsaládhoz

K É Z I K Ö N Y V. Környezetismeret Élõ és élettelen környezetem. 4. évfolyam számára készült. tankönyvcsaládhoz K É Z I K Ö N Y V a Környezetismeret Élõ és élettelen környezetem 4. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Bevezetõ gondolatok.... 5 Elõszó....

Részletesebben

Tompáné Balogh Mária. Tanári kézikönyv. 4. évfolyamos tanulók számára készült Élõ és élettelen környezetem, Élet a ház körül címû tankönyvhöz

Tompáné Balogh Mária. Tanári kézikönyv. 4. évfolyamos tanulók számára készült Élõ és élettelen környezetem, Élet a ház körül címû tankönyvhöz Tompáné Balogh Mária Tanári kézikönyv 4. évfolyamos tanulók számára készült Élõ és élettelen környezetem, Élet a ház körül címû tankönyvhöz Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Felelõs

Részletesebben

Tanári kézikönyv. a Környezetismeret Az évszakok változása. 1. évfolyam számára készült munkatankönyvhöz

Tanári kézikönyv. a Környezetismeret Az évszakok változása. 1. évfolyam számára készült munkatankönyvhöz Tanári kézikönyv a Környezetismeret Az évszakok változása 1. évfolyam számára készült munkatankönyvhöz Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes Nyomdai elõkészítés:

Részletesebben

2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A nevelők tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik,

Részletesebben

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. TERMÉSZETISMERET Évfolyam: 5-6.

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. TERMÉSZETISMERET Évfolyam: 5-6. EMBER ÉS TERMÉSZET Tantárgy: (helyi) Évfolyam: 5-6. Óraszám Tantárgy Óraszám évfolyamonként 5. 6. 7. 8. Természetismeret 2 3 Éves óraszám 72 108 Célok és feladatok A környezetismeretben elsajátított alapismeretek

Részletesebben

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET 1-2. ÉVFOLYAM

KÖRNYEZETISMERET 1-2. ÉVFOLYAM ADAPTÁLT KERETTANTERV KÖRNYEZETISMERET 1-2. ÉVFOLYAM BEVEZETÉS A környezetismeret tantárgy tanterve a környezetismeret kerettanterv alapján készült. Megfelel az ott megfogalmazott céloknak, feladatoknak,

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Részletes ismertető a Környezetismeret 3. tankönyvről és munkafüzetről

Részletes ismertető a Környezetismeret 3. tankönyvről és munkafüzetről Részletes ismertető a Környezetismeret 3. tankönyvről és munkafüzetről (FI-505010301/1, FI-505010302/1) A taneszközök tartalmi jellemzői A harmadik osztályos tankönyvben és a munkafüzetben a kerettantervi

Részletesebben

Biológia egészségtan Általános iskola 7. osztály

Biológia egészségtan Általános iskola 7. osztály Általános iskola 7. osztály A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggéseit az adott térségre jellemző környezeti tényezőkkel. Ismerje a globális környezetkárosítás

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. 2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG 2018-2019.TANÉV A MUNKAKÖZÖSSÉG TAGJAI NÉV Mihály Anikó Békésiné Katona Tünde Nyerges Zoltán Liskáné Farkas Angéla Várnai Beáta TANTÁRGY földrajz kémia fizika kémia A természettudományi

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

A földrajztanítás alapjai 2.

A földrajztanítás alapjai 2. A földrajztanítás alapjai 2. Összeállította: dr. Makádi Mariann TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT Földrajz- tantervek története 1. Cél meghatározása

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET. 2. osztályosoknak. Heti: 1 óra. Évi: 37 óra KOMP

Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET. 2. osztályosoknak. Heti: 1 óra. Évi: 37 óra KOMP Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET 2. osztályosoknak Heti: 1 óra Évi: 37 óra KOMP Óraszám Téma Ismeretanyag, 1. Vakáció után Közlekedési eszközök ismerete Város, falu, vízpart, hegyvidék felismerése 2.

Részletesebben

A természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann

A természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann A természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann Hogyan lesz a természe*smeret- környeze,an tanár? 6. félév: a természetismerettanítás módszertana 1 óra előadás + 3 óra gyak.

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016 Óratípusok Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az oktatási folyamatban alkalmazott szervezeti formák legfontosabb komponense a tanítási óra. Az ismeret-elsajátítás alapegysége a témakör. A tanítási órák felosztása,

Részletesebben

Természetismeret. 5-6. évfolyam. tantárgy 2013.

Természetismeret. 5-6. évfolyam. tantárgy 2013. Természetismeret tantárgy 5-6. évfolyam 2013. Bevezetés A természetismeret tantárgy Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által összeállított tanterve a természetismeret kerettantervével szerves egységet

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. KÖRNYEZETISMERET Évfolyam: 1-4.

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. KÖRNYEZETISMERET Évfolyam: 1-4. EMBER ÉS TERMÉSZET Tantárgy: (helyi) Évfolyam: 1-4. ok évfolyamonként Tantárgy 1. 2. 3. 4. Környezetismeret 1 1 1 2 Éves óraszám 36 36 36 72 Célok és feladatok Érdeklődés felkeltése, a gyermek természetes

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

Tompáné Balogh Mária. Tanári kézikönyv. 6. évfolyamos tanulók számára készült Természetismeret Környezetem élõvilága címû tankönyvhöz

Tompáné Balogh Mária. Tanári kézikönyv. 6. évfolyamos tanulók számára készült Természetismeret Környezetem élõvilága címû tankönyvhöz Tompáné Balogh Mária Tanári kézikönyv 6. évfolyamos tanulók számára készült Természetismeret Környezetem élõvilága címû tankönyvhöz Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Felelõs szerkesztõ:

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam

TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam óraszám: heti 2 évi 74 heti 1,5 évi 55,5 Célok és feladatok A Természetismeret tantárgy tartalmában és szemléletében szervesen épül az 1 4. évfolyam

Részletesebben

ÚJGENERÁCIÓS FIZIKATANKÖNYV 7. ÉVFOLYAM

ÚJGENERÁCIÓS FIZIKATANKÖNYV 7. ÉVFOLYAM A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 ÚJGENERÁCIÓS FIZIKATANKÖNYV 7. ÉVFOLYAM Készítették: A tananyagfejlesztők 2015.

Részletesebben

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám

Részletesebben

Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje

Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje 3.1.1. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje A beszámoltatás, számonkérés feladatai a) Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának

Részletesebben

Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu

Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu Katalógus Bı ológı ológı a Fı zı zı ka Földra z Kémı a Hogy biztos legyen... Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu 1 Bán Sándor, Barta Ágnes: 8 próbaérettségi biológiából (középszint) Csiszár Imre,

Részletesebben

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK 5. osztály KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK A SOKSZÍNŰ MATEMATIKA TANKÖNYVCSALÁD TANKÖNYVEIBEN ÉS MUNKAFÜZETEIBEN A matematikatanítás célja és feladata, hogy a tanulók az őket körülvevő világ mennyiségi

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET 5. ÉVFOLYAM

TERMÉSZETISMERET 5. ÉVFOLYAM A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TERMÉSZETISMERET 5. ÉVFOLYAM Készítette: Demeter László 2014. augusztus 15.

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

TÖRTÉNELEM Borhegyi Péter

TÖRTÉNELEM Borhegyi Péter A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 9-10. Borhegyi Péter Tankönyvi szerzők: Dr. Németh György (az

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

3/g A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

3/g A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai 3/g A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai 1. A számonkérés formái A tanórákon szóban és írásban számolnak be a gyerekek a tudásukról. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult,

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

A TANKÖNYVFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJÉNEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI KOJANITZ LÁSZLÓ

A TANKÖNYVFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJÉNEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI KOJANITZ LÁSZLÓ A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJÉNEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI KOJANITZ

Részletesebben

A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola reál munkaközösségének éves munkaterve

A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola reál munkaközösségének éves munkaterve A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola reál munkaközösségének éves munkaterve (2016/2017. tanév) Készítette:.. Horváth Bernadett tanár Jóváhagyta:.. Szántó Zoltán intézményvezető Fertőszentmiklós,

Részletesebben

Tankönyvkiadók konferenciája Fizika

Tankönyvkiadók konferenciája Fizika Tankönyvkiadók konferenciája Fizika Általános iskola, felső tagozat Dr. Koreczné Kazinczi Ilona vezető szerkesztő 2014. 08. 21. Szombathely Magyar nyelv FELSŐ TAGOZAT Matematika Magyar nyelv Kalandozások

Részletesebben

Tanári kézikönyv. a Környezetismeret: A mezõ világa. 5. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz

Tanári kézikönyv. a Környezetismeret: A mezõ világa. 5. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz Tanári kézikönyv a Környezetismeret: A mezõ világa 5. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes Nyomdai elõkészítés:

Részletesebben

Az őszi témahét programja:

Az őszi témahét programja: Az őszi témahét programja: 2011. október 10-14 Osztály: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 3.a osztályában Időkeret: 5 nap x 5 x 45 perc Kapcsolatok: NAT Környezetismeret Művészetek dráma, vizuális kultúra,

Részletesebben

A nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában

A nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában A nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában Időpont: 2010. április 9. Az iskola elérhetőségei: Helyszín: Hotel Famulus,

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

Angol nyelv. nyelvet valós célok eléréséért, valamint a készségek gyakorlására, -kutatás) ődését a többiekkel,

Angol nyelv. nyelvet valós célok eléréséért, valamint a készségek gyakorlására, -kutatás) ődését a többiekkel, Angol nyelv A tantárgy célja A tanulóban alakuljon ki pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. A tanuló olyan szinten sajátítsa el az angol nyelvet, hogy a hétköznapi kommunikáció során sikeresen tudja

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

A pedagógus önértékelő kérdőíve

A pedagógus önértékelő kérdőíve A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógus azonosító száma 1. 79849671990 főiskola 2. 78216931335 főiskola

Részletesebben

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP / BESZÁMOLÓ A PÁLYÁZAT CÉLJA A gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, képességekkel rendelkező munkavállalók neveléséhez való hozzájárulás. A társadalmi, gazdasági és technológiai változásokra való

Részletesebben

SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Készítette: Bíró Jenő, közoktatási szakértő Szakértői igazolvány

Részletesebben

Tantárgyi rendszer bevezetése (felmenő rendszerben) a NAT szerint elfogadott helyi tanterv alapján 2013 szeptember 1 től

Tantárgyi rendszer bevezetése (felmenő rendszerben) a NAT szerint elfogadott helyi tanterv alapján 2013 szeptember 1 től 1. számú melléklet Tantárgyi rendszer bevezetése (felmenő rendszerben) a NAT szerint elfogadott helyi tanterv alapján 2013 szeptember 1 től Tantervek: H2010 = a 2011-ben felülvizsgált és a NAT alapján

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET. 5 6. évfolyam. Célok és feladatok

TERMÉSZETISMERET. 5 6. évfolyam. Célok és feladatok TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam Célok és feladatok A Természetismeret tantárgy tartalmában és szemléletében szervesen épül az 1 4. évfolyam környezetismeret tantárgyára, azzal egységes rendszert alkot.

Részletesebben

Tanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra.

Tanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra. Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2016. április 16. Az iskola megnevezése: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Az iskola címe: 1088, Budapest Trefort utca 8. Osztály: 7. c Tanít: Visy

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához:

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

VMT részismereti tanítási gyakorlat Levelező

VMT részismereti tanítási gyakorlat Levelező VMT részismereti tanítási gyakorlat Levelező Kreditértéke: 0 A tanóra típusa: gyak. és óraszáma: 9 Félév: 2. A tantárgy célja: A gyakorlat járuljon hozzá olyan jártasságok, készségek, képességek megalapozásához,

Részletesebben

Ökoiskolai munkaterv. Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31.

Ökoiskolai munkaterv. Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31. 2014 Ökoiskolai munkaterv Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31. 1. Ökoiskolai munkacsoport tagjai: Tápai Zsuzsanna Tamás Emilia Élő Márta Jobbágy Miklósné Felker Fruzsina Lecsek

Részletesebben

6. fejezet Óravázlatok

6. fejezet Óravázlatok 6. fejezet Óravázlatok 1. Osztály:1. Téma: Ősz Tananyag: Ősszel a gyümölcsösben Hely: az iskolakert Cél: Az évszakok jellemzőinek megismerése, közvetlen környezetünk felfedezése. A fa részeinek megfigyelése

Részletesebben

Technika követelmény első félév 5. o.

Technika követelmény első félév 5. o. Technika követelmény első félév 5. o. Olyan ismeretekkel rendelkezzen, amelyek továbbfejlesztve alkalmasak legyenek a jövőbeni felhasználásra is. Olyan ismereteket, készségeket, képességeket, beállítódásokat

Részletesebben

Tompáné Balogh Mária. Tanári kézikönyv. 3. évfolyamos tanulók számára készült Természetismeret Vizek partján címû tankönyvcsaládhoz

Tompáné Balogh Mária. Tanári kézikönyv. 3. évfolyamos tanulók számára készült Természetismeret Vizek partján címû tankönyvcsaládhoz Tompáné Balogh Mária Tanári kézikönyv 3. évfolyamos tanulók számára készült Természetismeret Vizek partján címû tankönyvcsaládhoz Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Felelõs szerkesztõ:

Részletesebben

Természetismereti munkaközösség munkaterve

Természetismereti munkaközösség munkaterve Természetismereti munkaközösség munkaterve 2013/2014-es tanév Zalaszentgrót, 2013. augusztus 28. Készítette: Gyuranecz Károly munkaközösség vezet 1 - Személyi feltételek: -2- A munkaközösség tagjai: Tantárgy:

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÁLTALÁNOS ISKOLA, FELSŐ TAGOZAT Sorozataink a 2015/2016-os tanévre Mind a magyar nyelv, mind az irodalom tantárgyhoz színvonalas

Részletesebben

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Szakközépiskola 11-12. évfolyam 1. A tanterv szerzıi: Dr. Magyarné Sz. Ilona, Tóthné Kulcsár Ibolya 2. Óraszámok: 11. osztály: 74 óra 12. osztály: 64 óra

Részletesebben

A TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE

A TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE Kojanitz László szakmai vezető A projekt

Részletesebben

A Mozaik Kiadó kiadványai 3., 7. és 11. évfolyam (2018/2019) 3. ÉVFOLYAM

A Mozaik Kiadó kiadványai 3., 7. és 11. évfolyam (2018/2019) 3. ÉVFOLYAM A Mozaik Kiadó kiadványai 3., 7. és 11. évfolyam (2018/2019) A meglévő iskolai könyvtári állomány további használhatósága A 2014-ben életbe lépett jogszabályi változások miatt a 3., 7. és 11. évfolyamos

Részletesebben

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 14. modul GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK. Készítette: Vidra Gábor

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 14. modul GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK. Készítette: Vidra Gábor Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 14. modul GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK Készítette: Vidra Gábor MATEMATIKA A 9. SZAKISKOLAI ÉVFOLYAM 14. modul: GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK TANÁRI ÚTMUTATÓ 2 A modul célja Időkeret

Részletesebben

Digitális tartalomfejlesztés természettudományos tantárgyak

Digitális tartalomfejlesztés természettudományos tantárgyak Digitális tartalomfejlesztés természettudományos tantárgyak Készítette: Neumann Viktor A digitális tartalomfejlesztés szervezeti keretei Az (OFI) által gondozott, 2013-ban indult TÁMOP 3.1.2-B kiemelt

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. A tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai:

JEGYZŐKÖNYV. A tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai: JEGYZŐKÖNYV Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Dokumentumelemzés Kolompár Gyula Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Megtekintés, interjú, önértékelés

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET TANTERV

TERMÉSZETISMERET TANTERV TERMÉSZETISMERET TANTERV 5 6. évfolyam 1 Évi óraszám: 74 óra Heti óraszám: 2 óra Célok és feladatok A Természetismeret tantárgy tartalmában és szemléletében szervesen épül az 1 4. évfolyam környezetismeret

Részletesebben

Szervezeti formák. Dr. Nyéki Lajos 2016

Szervezeti formák. Dr. Nyéki Lajos 2016 Szervezeti formák Dr. Nyéki Lajos 2016 Az osztály-, tantárgy- és tanórarendszer Az osztályrendszer az intézmény közel azonos életkorú és fejlettségű tanulóit szervezi közösséggé az évfolyamon belül. Az

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM DEMETER LÁSZLÓ

TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM DEMETER LÁSZLÓ A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM DEMETER LÁSZLÓ A Természetismeret 5-6. kiindulási

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége.

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége. Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

Napközis Munkaközösség Munkaterve. 2013/2014-es tanév. 2013. szeptember 16.

Napközis Munkaközösség Munkaterve. 2013/2014-es tanév. 2013. szeptember 16. Napközis Munkaközösség Munkaterve 2013/2014-es tanév 2013. szeptember 16. Munkaközösségünk helyzete A Napközis Közösség Munkaterve 2013/2014-es tanév Iskolánkban a szülők igényének megfelelően biztosítjuk

Részletesebben

SZEGEDI ÓVI FÖLDMÍVES UTCAI ÓVODÁJA. Szeged, Földmíves u. 3

SZEGEDI ÓVI FÖLDMÍVES UTCAI ÓVODÁJA. Szeged, Földmíves u. 3 SZEGEDI ÓVI FÖLDMÍVES UTCAI ÓVODÁJA Szeged, Földmíves u. 3 CÉLOK Alakuljon és tudatosodjon a gyermekek környezetükhöz fűződő pozitív viszonya. Ismerjék meg a gyerekek a kulturált életvitel szokásait. Legyenek

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

MATEMATIKA B 1. ÉVFOLYAM EMBER A TERMÉSZETBEN. 10. modul TESTRÉSZEINK! Készítette: Schmittinger Judit

MATEMATIKA B 1. ÉVFOLYAM EMBER A TERMÉSZETBEN. 10. modul TESTRÉSZEINK! Készítette: Schmittinger Judit MATEMATIKA B 1. ÉVFOLYAM EMBER A TERMÉSZETBEN 10. modul TESTRÉSZEINK! Készítette: Schmittinger Judit MATEMATIKA B 1. ÉVFOLYAM EMBER A TERMÉSZETBEN 10. modul: TESTRÉSZEINK 2 A modul célja Időkeret Ajánlott

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére. Szilvási Általános Iskola

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére. Szilvási Általános Iskola Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A nevelő

Részletesebben

A Mozaik Kiadó kiadványai 3., 7. és 11. évfolyam (2016/2017) 3. ÉVFOLYAM

A Mozaik Kiadó kiadványai 3., 7. és 11. évfolyam (2016/2017) 3. ÉVFOLYAM A Mozaik Kiadó kiadványai 3., 7. és 11. évfolyam (2016/2017) A meglevő iskolai könyvtári állomány további használhatósága A 2014-ben életbe lépett jogszabályi változások miatt a 3., 7. és 11. évfolyamos

Részletesebben

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN Évfolyam: 7-8.

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN Évfolyam: 7-8. EMBER ÉS TERMÉSZET Tantárgy: (helyi) ÉS EGÉSZSÉGTAN Évfolyam: 7-8. Óraszámok Tantárgy Óraszám évfolyamonként 5. 6. 7. 8. Biológia 2 1,5 Éves óraszám 72 54 Célok és feladatok A természetismeret 5 6. évfolyamán

Részletesebben

HELYI TANTERV TANULÁSMÓDSZERTAN A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLY RÉSZÉRE

HELYI TANTERV TANULÁSMÓDSZERTAN A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLY RÉSZÉRE HELYI TANTERV TANULÁSMÓDSZERTAN A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLY RÉSZÉRE Tanulásmódszertan helyi tanterv alapjai A NAT 110/2012. rendelete alapján, valamint az Oktatáskutató

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

Szakértelem a jövő záloga

Szakértelem a jövő záloga 1211 Budapest, Posztógyár út. LEKTORI VÉLEMÉNY Moduláris tananyagfejlesztés Modul száma, megnevezése: Szerző neve: Lektor neve: Imagine Logo programozás Babos Gábor Újváry Angelika, Szabó Imre Sorszám

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

Csak azon felhasználókra vonatkozik, akik 2003. szeptember 1-jétõl léptek be az elõfizetõi rendszerbe.

Csak azon felhasználókra vonatkozik, akik 2003. szeptember 1-jétõl léptek be az elõfizetõi rendszerbe. Tartalomjegyzék Az Ön könyve tartalmazza A megjelenés dátuma Szerkezeti felépítés 2003. szeptember Szakmai szerkesztõk, szakmai tanácsadó, szerzõk 2003. szeptember Használati útmutató 2003. szeptember

Részletesebben

Brassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve

Brassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve Brassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve 2018/2019. tanév Az ÖKO munkaterv az alábbi dokumentumok alapján készült: az intézményi Pedagógiai Program, melynek része a helyi tanterv az intézmény

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és

Részletesebben

Az ökoiskolai munkatervünk 2017/2018

Az ökoiskolai munkatervünk 2017/2018 Az munkatervünk 2017/2018 Tevékenységek, feladatok Határidő Felelősök A/ Alapdokumentumok Az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében kiemelten képviseli a fenntarthatóság pedagógiájának törekvéseit.

Részletesebben