PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM VITÉZ JÁNOS GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM ESZTERGOM 2007

Átírás

1 PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM VITÉZ JÁNOS GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM Tartalom ESZTERGOM Iskolánkról Az iskola története Az iskola értékrendje Az iskola feladatai Az iskola követelményei Az iskola működésének eredményessége A Pedagógiai program törvényi háttere Az iskola működésének törvényi alapja az Alapító okirat (1. sz. melléklet) 9 Az iskolánk irányítási, szervezeti rendszere (2. sz. melléklet) 2. Nevelési program Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 18

2 2. 6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanítási órák A tanítási órán kívüli tevékenységek A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái Iskolai egészségnevelési program Iskolai környezeti nevelési program 61 A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Iskolánkról 1.1. Az iskola története Iskolánkat, mint a Mesterképző Intézet Gyakorló Iskoláját Vaszary Kolos hercegprímás alapította meg augusztus 31-én a 4732-es szám alatt kiadott rendeletével. Az 1868-ban megjelent népoktatási törvény kimondta, hogy minden képző mellett gyakorló iskolát kell létrehozni. A Gyakorló Általános Iskola alapítása óta arra hivatott, hogy a Tanítóképző növendékeinek tanítási gyakorlatai végzéséhez gyakorlóhelyül szolgáljon. Az eltelt több, mint 110 év alatt az iskola életében több név és helyszínváltozás is történt. A Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolája nevet 1989 óta viseli ben került sor az új gyakorló iskola felépítésére jelenlegi helyén a Prímás-szigeten. A Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola rektora 2006 februárjában kelt levelében arról értesítette a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorát, hogy a főiskola szenátusa egyhangú döntéssel támogatja azt a fenntartói elképzelésnek is megfelelő intézményvezetői kezdeményezést, amely az egyetemmel való integrációt célozza. Az integráció alapvető célkitűzése, hogy az integrálódó intézmények közösen tudjanak megfelelni mindazon kihívásoknak, amelyek a bolognai folyamattal, ill. az európai felsőoktatási térséghez történő csatlakozással az intézmények előtt állnak.

3 Az integráció módja a beolvadás (Ftv. 36 (9) bekezdés), amely szerint a beolvadó felsőoktatási intézmény megszűnik, és a befogadó felsőoktatási intézmény jogutódként- látja el a beolvadt felsőoktatási intézmény feladatait. A főiskola az egyetem Vitéz János Karaként működik tovább január 1-től. A Gyakorló Általános Iskola fenntartója január 1-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Budapest Szentkirályi u. 28). Az intézmény új neve: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Gyakorló Általános Iskola Az iskola olyan jogi személy, amely szakmai önállósággal bír az Alapító Okiratban meghatározott pedagógiai, nevelési-oktatási tevékenységet illetően. A munkáltatói jogok gyakorlása a PPKE hatályos Statutuma és SZMSZ-e szerint történik. A PPKE a VJK költségvetésén belül biztosítja az intézmény zavartalan működését. A törvényességi felügyeletet a PPKE rektora által írásban kijelölt személy látja el. Küldetésünk, olyan társadalmi szükséglet kielégítése mely: Azon szülők igényeit elégíti ki, akik katolikus szellemű nevelést kívánnak gyermekük számára biztosítani. Iskolánk nyitott a más vallású, vagy nem vallásos tanulók előtt is. Tőlük is elvárjuk azonban, hogy iskola szellemiségét fogadják el, tartsák tiszteletben s az általunk közvetített értékek szerint éljenek. Lehetőséget nyújt a német nemzetiségi osztályok indításával a német nemzetiségi nyelv és kultúra elsajátítására is. Olyan társadalmi elvárások szerinti célokat is szolgálunk, mellyel a katolikus szellemiségben oktatott hallgatók gyakorlati képzését valósítjuk meg Az iskola értékrendje A keresztény értékrendre épít, biztosítja a keresztény gondolkodás jelenlétét. Pedagógiai munkánkban a nevelő jelleg dominál a színvonalas oktatás mellett. Nevelő-oktató munkánk a nemzeti értékeket szolgálja, fontos szerepet szánva az egyházi és nemzeti hagyományoknak. Az emberi élet általunk vallott értékei, melyek iskolánk katolikus szellemi nevelését és munkatársaink értékrendjét, magatartás és tevékenység módját alapvetően meghatározzák, a hit, a remény és a szeretet. Jézus példamutatása alapján a szeretetre, a hitre, az önzetlenségre, az áldozatvállalásra, a mértéktartásra, a megértésre, az együttműködésre, a

4 tiszteletre, a kötelesség teljesítésére és a szerénységre nevelünk. A türelmet, az elesettek és rászorulók támogatását alapvető értéknek valljuk. A fenntartható jövő érdekében meghatározó értéknek tartjuk az önmagunk, embertársaink, a természeti és társadalmi környezetért érzett felelősségünket. Az emberi élet általunk vallott alapértékei az igazságkeresés és igazságra törekvés, a rend és szabadság egyensúlya, az igényesség és alázat a vállalt tevékenységek során, az emberi méltóság tisztelete, a másik ember elfogadása, az ember -ség, a nemzethez tartozás felelőssége és értéktudata, az élet, élet céljának tisztelete és védelme, együttérzés és segítségnyújtás, a tudásra, szépre, jóra törekvés, permanens igénye, a bizalom, őszinteség, becsület és együttműködés igénye, mint a folyamatos önfejlesztés értéktartalmának alapelemei Az iskola feladatai Az iskola feladatait egyrészről az általános emberi, keresztényi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg, másrészről a főiskolai hallgatók gyakorlati képzésének biztosítása. Feladatunk, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségük keresztény szellemű formálásával az alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé, és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat: Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság a teremtett világ, az élő és az élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).

5 Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítéletmentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre, az alázatosságra. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia, a közjó érvényesítésére. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program és a helyi tanterv különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés Az iskola követelményei A pedagógustól elvárt szakmai - etikai követelmények

6 a Közoktatási törvény előírásainak, az intézményünk Minőségirányítási Programjában, Szervezeti és Működési Szabályzatában, a munkaköri leírásokban az Iskolai élet házirendjében leírtak betartása. A Helyi Pedagógiai Programunk megvalósítását szolgáló követelményeink az alábbiak: A pedagógus: Tisztelje, és tevékenysége során biztosítsa a katolikus szellemiség érvényesülését. Aktívan vegyen részt az iskolai és az iskola által szervezett egyházi programokban. Erkölcsi értékrendje és együttélési morálja legyen példaadó. Emberi tartása, hiteles személyisége, szakmai felkészültsége és eredményessége, pedagógus személyiségjellemzői alapján; gyakorló iskolai státusza szerint: példaértékű minőségben lássa el választott hivatását. Szeresse tanítványait, legyen meggyőződve arról, hogy tanulói: tudásban és emberségben növelhetők! Biztosítsa a gyermeki jogok elismerését, érvényesülését! Tisztelje kollégáit: személyükben és munkavégzésük terén. Ismerje el eredményeiket úgy is, mint a közös munka sikerének megnyilvánulási formáit. Ápolja és terjessze az iskola jó hírét. A műveltségtartalom időszerű változásait kísérje figyelemmel és igényelje szakmai képzéseken való részvételét. Tevékenysége során legyen: nyitott, újító szellemű; Feladatvállalásában: aktív és minőségorientált; Szociálisan érzékeny; tapintatos és felelősségteljes; tanóráin biztosítson oldott - erőszak és indulatmentes - légkört a magas szintű tudás megszerzése és a kiegyensúlyozott személyiség alakítása érdekében Tanulóink számára támasztott követelményeink

7 Tanulóink alapvető kötelessége a tanulás. A tudás megszerzése és képességeik fejlesztése során: önállóságra, folyamatosságra, igényességre kell törekedniük. Magatartásuk, viselkedéskultúrájuk, szorgalmuk feleljen meg az iskolai élet házirendjében megfogalmazott kívánalmaknak. Az általuk vagy szüleik által az adott tanítási évre választott iskolai foglalkozásokon a tanév végéig vegyenek részt. Vegyenek részt az iskolai és az iskola által szervezett egyházi programokban. Az iskolai értékrendnek és az illem előírásainak, normáinak megfelelően jellemezze őket: a felnőttek iránti tisztelet, udvariasság, a társak elfogadása, megbecsülése, a kulturált, szép magyar beszéd, megjelenésük: legyen mértéktartó, tiszta, gondozott, a durvaságtól mentes társas kapcsolatok, környezetük rendjének, tisztaságának megóvása, életmódjuk harmóniája, művelődési és szórakozási igényességük, étkezési, higiéniai előírások betartása, a közösségi és személyes tulajdon védelme. A nemzetiségi német nyelv oktatásában részt vevő tanulóink: ismerjék a helyi német kisebbség kultúráját, hagyományait, életmódját, vegyenek részt a helyi kisebbség rendezvényein, tanulják meg, és mindennapjaikban is használják a német nyelvet Az iskola működésének eredményessége Az iskola működését akkor tekintjük eredményesnek, ha minden végzős diákunk Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.

8 Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. Ha hozzájárultunk személyiségének keresztény szellemű formálásához. Ha az iskolánk megtartja eddig vonzerejét a város és a környék tanulói, szülei számára. Ha partneri elégedettségvizsgálataink során jó minősítést kapunk. Ha a gyakorlati képzésben végzett hallgatóink megállják helyüket a mindennapi nevelő-oktató munkájukban Pedagógiai program törvényi háttere Közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 48. (1) a) és b) pontja A közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény módosításáról rendelkező 2006.évi LXXI. Törvény. A Kormány 202/2007. (VII. 31) számú rendelete amely módosította a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendeletet. Egyházi törvény A Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet, 58/2002. (XI. 29.) OM rendelethez kiadott 2. sz. melléklet A Gyermekek védelméről szóló évi XXXI. tv. módosítása a évi IX. tv Az iskola működésének törvényi alapja az Alapító Okirat (1. sz. melléklet) Iskolánk irányítási, szervezeti rendszere (2. sz. melléklet)

9 2. Nevelési program Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Az ember, a gyermek, a természet tisztelete szeretete. A nevelői példaadás, érdeklődés, nyitottság, pályaszeretet, türelem, igazságosság, empátia. Tevékenységünkben a fegyelem, a következetesség a tanulói-tanári szabadság optimális arányainak folyamatos szem előtt tartása. Igényesség önmagunk és mások iránt. Ismernünk kell önmagunkat, egymást, tanítványainkat, a szülőket, hallgatóinkat. Együttműködő partneri kapcsolat a tanulókkal, szüleikkel, a főiskola dolgozóival, hallgatóival. A pozitív jellemzők elismerése, a fejlesztendő személyiségjegyek és képességek felismerése és korrekciója Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai Az iskolai nevelő-oktató munkánk céljait az általános emberi, nemzeti, katolikus értékek tanulókkal, hallgatókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

10 Célunk a gyermek tanuló hallgató személyiségének középponti szerepét kiemelve biztosítani: A gyermek szeretetén alapuló, ember léptékű és érdekű, a tudás szerepét preferáló, a magatartást jellemformálást sokoldalúan és hatékonyan fejlesztő, katolikus szellemű és értékrendű szemlélet kialakítását. Az egyetemes emberi értékké vált, katolikus értékek és kultúra elemeinek elsajátíttatását. A nemzethez tartozás hitének és tartásának fejlesztését, tudatosítani az áldozatvállalás természetességét, szükségességét, a helyes magyarságtudatot és hazafiságot. A más nemzetek és etnikumok tiszteletének kialakítását, hagyományaik megismerésén, őrzésén keresztül.. Az uniós csatlakozás lényegének, fontosságának, jelentőségének megismertetését. A tanulók, a hallgatók személyiségének, képességeinek, az életkori sajátosságaikhoz igazodó fejlesztését. A tanulók intellektuális képességeinek fejlesztését.. A tanulási művelődési képességek fejlesztését, az ismeretszerzési készségek, jártasságok beépülését. A társas kapcsolatok rendszerében a verbális és nem verbális önkifejezés, a kommunikációs és beleérző (empátia) képesség, a türelmesség, a tolerancia, az önmagunk és mások elfogadása, az adni és elfogadni tudás, a megbízhatóság és az együttműködés képességeinek kialakítását. Tanulóink egyéniségének, személyes én -jének figyelembe vételét és tiszteletét. Az általánosan emberi, a korosztály és az individuum jellemző jegyeinek ismeretében szerveződő tevékenységeket, figyelembe véve a helyi társadalom elvárásait és a környezeti jellemzőket is. Hogy tanulóinkat semmilyen okból se érje hátrányos megkülönböztetés.

11 2. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai: Folyamatosan értékeljük és fejlesztjük a kulturált magatartási és együttélési normák elsajátítását, a kötelességtudat és felelősségteljes cselekvés, valamint a személyes erőfeszítések útján kialakult teljesítőképesség jellemzőinek alakulását. Biztosítjuk a tanulói készenlét és befogadóképesség tudatos bővítését, a belső motivációs bázis, a beállítódások, a gondolkodási struktúrák fejlesztése útján. Személyre szóló feladatokat, megbízatásokat adunk tanulóinknak, melyek feltételeit biztosítjuk, eredményességét folyamatosan értékeljük. Gondoskodunk a hátrányos helyzetű és a kiemelkedő képességű tanítványok célirányos fejlesztéséről, a nehezen nevelhető és veszélyeztetett tanulók személyiségfüggő neveléséről. Alapértékként elvárjuk és fejlesztési feladatként fogalmazzuk meg a környezetbarát szemlélet és tevékenységjellemzőket, az egészséges életmód igényét és képességét. Gondoskodnunk kell arról, hogy tanítványaink elsajátítsák az önálló tanulás technikáit, rendelkezzenek korszerű ismeretekkel, felhasználható tudással, az alkalmazni tudás képességeivel. Váljanak tanult és a permanens művelődést igénylő ifjakká, felnőttekké. Felelősséggel vállaljuk, hogy az alapműveltség elemeiként elsajátítják tanulóink a helyi tanterveinkben meghatározott követelménytartalmat, melyben kiemelt súllyal van jelen a környezettudatos magatartás és életmód, az informatika, a magyar és idegen nyelvi kommunikációs készségszint magas szintű fejlesztése. Iskolánk feltételrendszere felhasználásával optimális lehetőséget biztosít az idegennyelv-tudás és az olvasóvá könyvtárhasználóvá nevelés céljainak eléréséhez. Biztosítjuk a hatékony-eredményes oktatást és nevelést, mely alapja a továbbtanulási lehetőségek közül történő választásnak, illetve a sikeres továbbhaladásnak. Feladatunk, hogy tanítványaink szocializációs szintje biztosítsa számukra a társadalmi beilleszkedést, a demokrácia szabály és tevékenységrendszere ismeretét és azzal való élni tudást, a fejlesztő részvételt e folyamatok során.

12 Biztosítjuk, hogy tanulóink jól érezzék magukat az iskolában, s e biztonságérzetük erősítse felkészülésük - felkészítésük eredményességét. Elvárjuk és erősítjük, hogy tanulóink legyenek büszkék iskolájukra, annak hagyományaira és lehetőséget biztosítunk arra, hogy vállaljanak maguk is olyan célokat, tevékenységeket, melyekkel ennek öregbítése elérhető. Megismertetjük iskolánk, városunk, hazánk jelképeit (címer, zászló, jelvény), erősítjük tanulóink szűkebb, illetve tágabb környezetük iránti hazaszeretetét, fejlesztjük magyarságtudatukat, bővítjük honismeretüket Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra). 2. Közvetett (indirekt módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül). Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Közvetett módszerek 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. 2. Magatartási modellek - Elbeszélés. - A nevelő részvétele a bemutatása, közvetítése. - Tények és jelenségek tanulók közösség bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

13 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az iskolának a mindennapi életben jól hasznosítható tudást kell közvetítenie. A tanítási folyamatban a diákok aktív részvételére helyezzük a hangsúlyt, ami a kompetencia alapú oktatás módszereinek alkalmazását jelenti: Differenciált tanulásszervezés A gyermek teljesítőképességét nagyban befolyásolja az iskolai környezet, illetve a családi háttér. Minden gyerek más és más, így eltérőek a képességeik is. Vannak egészen kiemelkedő képességűek, tehetségesek, és vannak olyan tanulók (számuk egyre nő), akik bizonyos hátrányok miatt egyéni képességfejlesztésre szorulnak. Ezért, ha azt akarjuk, hogy munkánk sikeresen elérje célját, a tanításban feltétlenül differenciálni szükséges. A differenciálásnak a tanulásszervezésben két jelentést tulajdonítunk: egy pedagógiai szemléletet, amely a tanító, a tanár érzékenységét fejezi ki tanítványai egyéni különbségei iránt, és egy pedagógiai gyakorlatot, amely a különbségekhez való illeszkedést (adaptáció) próbálja megvalósítani minden rendelkezésre álló eszközzel. A differenciálás célja, hogy az egyes tanulók egyéni szükségleteihez igazítsuk az elsajátítandó tananyag tartalmát és szerkezetét, valamint oktatási módszereinket. A tanulásszervezésnek két fő területe határozható meg: 1. a tanulócsoportok és osztályok szervezése; 2. a tananyag kiválasztása és a tanuláshoz szükséges idő megszabása A differenciálás feltétele a pedagógus szakmai módszertani kultúrájában gyökerezik. Megmutatja mennyire tudja a feladatokat a tartalomhoz igazítani, a tartalom lefedi-e a tanulók képességét, figyelembe veszi-e az optimális fejlesztésnél, hogy a feladatok nehézségi foka igazodik-e a tanuló képességeihez, tudja-e a pedagógus az időfaktort rugalmasan kezelni a tanulási folyamatban.

14 A differenciált fejlesztés lehetőségei az iskolában A differenciált tanulásszervezési módszerek alkalmazása lehetővé teszi az egyes tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Differenciálás a foglalkozások megszervezésének alapját az egyéni tempó, képességek, problémák feltérképezése és javítása képezze. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási módja, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. A párban történő tanulás lényege a közös gondolatcsere. A gyerekek közösen, egyenrangúan, a kölcsönösség jegyében dolgoznak a feladaton. A jó együttműködés aktivitásukat növelő tényező. Tanulópár esetén a tudásban magasabb szinten álló tanuló segíti a kevésbé jót. A jó tanuló megtapasztalhatja, mivel küszködik egy kevésbé jó tanuló társa. Gyakorlóórán is alkalmazható, mint segítő akció. A részben egyénre szabott tanulás több tanuló kap azonos feladatot a tanulás folyamán, az elsajátítás menetében kialakul a tanuló egyéni tanulási módszere. A gyermek pozitív beállítódása növeli a teljesítményét, önértékelése fejlődik. Ha problémája van, nem nélkülözhető a tanári segítés, ami teljesen egyénre szabott, mivel a tanulás tanulásának folyamatáról van szó. A módszer alkalmazása során ismerni kell a tanuló előzetes tudását, valamint meg kell győződni arról, hogy képes-e önállóan dolgozni. A csoportmunka a pedagógus közvetett módon irányítja a tanulási folyamatot. Nem minden tárgy alkalmas gondolatcserére, és nem minden gyermek alkalmas csoportmunkára. A szervezés célja a tudás gyarapítása: a több és többet tud elv érvényesülése. Azaz a tanulók kognitív fejlődésének irányítása, tudásuk kialakítása, továbbfejlesztése, figyelembe véve az előzetes ismereteket és a tanulók képességeit. A tanuláskor domináns szerep jut az információ feldolgozásában a tevékenykedtetésnek, a viselkedési formák gyakorlati alkalmazásának.

15 A csoportmódszer nagyon alkalmas az empatikus készségek, a szociális kompetenciák, a toleranciakészség fejlesztésére is. A tanulási folyamatban a tanulók belső szorongása csökken, tanulási kedvük növekedik a közös tapasztalatszerzés során. Magatartásuk alakításában az attitűdök szerepe meghatározó, a tanulók pozitív reakciói erősödnek a feladatvégzések és a környezeti tényezők során. A kooperatív tanulás Az ismeretszerzésnek ebben a formájában gyerek nem úgy tanul, mintha csak a tanár lenne a tudás forrása, hanem a csoport valamennyi tagjának érdeke, hogy valamit megismerjen és a megszerzett ismeretet megossza társaival a csoportban. Mivel tanulás közben kölcsönösen függnek egymástól, együttműködési képességeik biztosan fejlődnek, baráti viszonyok alakulnak ki közöttük. Szaknyelven szólva: motiváltak közös célok elérésére, s e közben fejlődnek kommunikációs képességeik, technikáik. A kooperatív tanulás általános hatásai: - együttműködő tanulást jelent, amely nem egyenlő a hagyományosan használt csoportosan végzett munka kifejezéssel; - egyenlő esélyt biztosít a hátrányos helyzetű és/vagy lassabban haladóknak is a munkában való részvételre; - toleranciára, elfogadásra és egymás segítésére nevel, s mint ilyen, háttérbe helyezi a versengést, egymás legyőzését, kiszorítását; - négy alapelve: az egyenlő részvétel, az építő egymásrautaltság, a párhuzamos interakciók és az egyéni felelősség minden feladattípusnál megtalálható; - örömmel és kedvvel végzett munkát eredményez, - feltétele a nyitott, elfogadó, toleráns pedagógiai attitűd, amely az alkalmazás során egyre jobban jellemzőjévé válik a pedagógusnak, - elengedhetetlen szükséglet a későbbi munkára való felkészítésben, hiszen olyan feltétlenül fontos és elengedhetetlen képességeket fejleszt a diákokban, mint a figyelem, empátia, felelősségvállalás, önzetlen segítés, kommunikáció, szervezőkészség, tolerancia;

16 - alkalmas az iskolai kudarcok nagymértékű csökkentésére, a tanulási kedv és sikerélmény és eredményesség biztosítására; - olyan módszereket tartalmaz, amelyek egyaránt alkalmazhatók a tanulásban és a tanórán kívüli tevékenységekben is; A projektmódszer alkalmazásakor hierarchikus munkamegosztás helyett a kooperativitás, az együttműködés kerül előtérbe. Mindenki saját élményei, képességei, tapasztalata alapján járul hozzá a csoport eredményességéhez. Minden tanuló az egész részeként cselekedve, csoportjának hasznos tagjává válik. A projekt egy olyan sajátos tanulási egység, tanulási technika, amely a megismerés fő forrásává az önálló és csoportos tapasztalást teszi. Más szóval a projekt egy ismeretszerzési folyamat, amely az elsajátítást egy alkotó folyamat részeként és eredményeként valósítja meg. A módszer lényege, hogy a tanulók a lehető legtöbb összefüggést és kapcsolódási pontot felfedjenek. A diáknak lehetősége van saját meglévő képességeinek, viselkedési formáinak kipróbálására, és újak kialakítására. A projektmódszer fő értéke, és egyben leginkább hasznosuló eleme maga a munkafolyamat, a munka konkrét eredményei és végtermékei mellett. A projektmunka során megvalósuló ismeretelsajátítás mellé fontosságában felzárkózik maga a gondolkodási folyamat, valamint az egyéb gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása. A projektmunka során megváltozik a tanár szerepe is. Az irányítás helyett inkább az együttműködést segítő, az egyes munkafolyamatokat koordináló és tanácsadói szerepkörök kerülnek előtérbe. Rendkívüli szerepet nyer a tanár tudatossága, munkaszervező képessége. A projektmódszer segítségével az egyik legnehezebb feladatunk válik lehetségessé: felkelthetjük a diákok érdeklődését, beindítva intellektuális kíváncsiságukat, ösztönözhetjük őket önálló felelősségvállalásra, önálló tanulási célok kitűzésére és azok megvalósítására. Közben megváltozhat a tanulók tudáshoz és tanuláshoz való viszonya, sikereket és közös élményeket szereznek, önbecsülésük és önismeretük magasabb szintre léphet. A Projekt módszer kompetencia elemei

17 Kommunikáció-központúság A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértés-tanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem módszere is a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a tanulók között. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a tanuló és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira, eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván. Tevékenység-centrikusság A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell választ találniuk, hanem az önálló ismeretszerzés közben a különböző információk alapján akár maguk által elgondolt, műveleteket kell végezniük. Rendszeresség A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. Partnerség A pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítőtanácsadóként irányítja az ismeretszerzést, nem pedig a hierarchikus tanár-diák kapcsolatot képvisel. Kutatószemlélet Feloldani az olvasási kudarcok által okozott szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, a keresztény értékrendre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai és tanórán kívüli tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, a nyolcadik évfolyam végéig tart, és négy részre tagolódik. az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető,

18 a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A bevezető, a kezdő és az alapozó szakasz feladatai végrehajtásának megtervezésénél jelentős szerepet játszik a közoktatásról szóló törvénynek az a rendelkezése, amely az itt folyó oktatást felosztja szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatásra. A nem szakrendszerű oktatás megszervezésének elveit, óratervét a Helyi tanterv tartalmazza. Képzésünk az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori és fejlettségi szintjének megfelelő tananyag kiválasztásával és elrendezésével. A tanulói személyiségfejlesztés alapelvei: A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek összhangja. Az erkölcsi, szellemi, fizikai és mentális fejlesztés szükségessége. A kötelező és választható tevékenységek szinkronjának megteremtése. A bármilyen okból való hátrányos megkülönböztetés tilalma. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos célunk, hogy nevelő-oktató munkánk alapozza meg a tanulók: műveltségét. keresztény világszemléletük, világképük, nemzeti öntudatuk formálódását. közösségi társas kapcsolatát. önismeretét. egészséges életmód iránti igényük kialakítását. tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. a helyes cselekvésre késztető érzelmük kialakítását. A helyi tanterveket magában foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődését elősegítő személyiségfejlesztő, kompetencia alapú oktatás meghatározása. Ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási tanulási folyamata adjon teret a keresztény szellemiség jelenlétének, a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának, fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési

19 készségét, eddze akaratát, járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, a keresztény értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók értelmi nevelése. Feladata: az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítás, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. Megismerési vágy fejlesztése. Megismerési képességek fejlesztése: - megfigyelői képesség, - emlékezeti képesség, - alkotó-gondolkodás, - problémamegoldás; A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása Kommunikációs képességek fejlesztése: - beszédforma, szókincs, - stílus, olvasásmód, íráskép, - biztonságos írásbeli és szóbeli nyelvhasználat; Tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: az alapvető erkölcsi, keresztény értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Ezen feladatunk megvalósítását szolgálja a hittan, emberismeret tantárgy tanítása is. A tantárgyak keretében hangsúlyozottan foglalkozunk az emberi élet olyan területeivel, mint a helyes, erkölcsös magatartás, udvarias viselkedés, erőszakmentes konfliktusmegoldás, környezettudatos életmód, boldogság, szeretet, vallás és az önnevelés kérdéseivel.

20 A tanulók akarati nevelése terén elvégzendő feladatok: - céltudatosság, - határozottság, - akaraterő, - önismeret, - önértékelésre való képesség, - felelősségtudat, kitartás. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése, (akadályozottak, kisebbség) elfogadására nevelés. A helyes cselekvésre késztető érzelmek, együttműködési készség kialakítása. A tanulók egészséges és kulturált életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Felvilágosító tevékenység hatékonyságának növelése, pozitív példák erősítése, a test és a lélek harmonikus fejlesztése. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Nevelő-oktató munkánk szervezésében, irányításában, műkötetésében a gyermek mindenek felett álló érdekét vesszük figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke, hogy a szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsuk számára, minden

21 segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja. A közösségfejlesztés céljai: Az önismeret fejlesztése. Egyéni és közösségi érdekek összehangolásának, képességének fejlesztése. Egyéni felelősség szerepe a közös folyamatokban. Szerepvállalás és kritika-önkritika a csoportműködés folyamatában. A közösségfejlesztés folyamatának differenciált kezelése. A közösségfejlesztés feladatai: Egymás értékeinek tiszteletben tartása. A természeti és társadalmi környezettel való harmonikus kapcsolat megalapozása, fejlesztés. A különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, megismertetése. A keresztény értékek elfogadása, megbecsülése. A nemzetközi kapcsolatok ápolása. Szűkebb (iskolai) és tágabb (városi, hazai) környezetük értékeinek megőrzésére, gyarapítására szoktatás. Az együttműködés megtanulása, a konfliktusok közös kezelése és megoldása Kommunikációs kultúra kialakítása. Az önkifejezés képességének fejlesztése. Az új információs környezetben való eligazodási képesség fejlesztése. Beteg, sérült, akadályozott embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása.

22 Az iskolai közösségek A tanulók közösségei: - diákönkormányzat - évfolyam (ok) - osztály (ok) - napközisek - nemzetiségi nyelvet tanulók - hittanosok - szakkör (ök) - cserkészek - énekkar - sportkör - táborozók - egyéb, alkalmi A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskola tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által

23 szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Alkalmazotti közösségek Pedagógusok Megalkotják, elfogadják, alkalmazzák a pedagógiai program közösségfejlesztéssel kapcsolatos téziseit. Szakterületükön folyamatos önképzéssel, a nevelési célokban megfogalmazott elvek szerint járnak el. Szakmai munkaközösségek Szakmai hátteret teremtenek éves konkrét programjaikkal a pedagógiai-nevelési program megvalósításához. Vezetőjüket a kompetencia figyelembevételével választják. Gondoskodnak a szakterületük folyamatos megújulásáról a magas szintű szakmai munkavégzésről. A pedagógusok szakmai munkaközösségei alsós: - pedagógiai felsős: - pedagógiai iskolai szintű: - természettudományi - humán

24 Alsó tagozaton tanító nevelők A tanulói közösségteremtés első vezetőiként tudatos programmal, eljárások és eszközök alkalmazásával teremtik meg a korosztály képességeihez igazodó, fejlesztő tanulócsoportokat. Felső tagozaton tanító nevelők A csoport átvétele előtt megismerkednek annak jellemzőivel, aktuális helyzetével, ennek megfelelően végzik osztályfőnöki, szaktanári munkájukat. Oktatást segítő intézményi dolgozók Megismerik az intézmény nevelési alapelveit. Elfogadják, és maradéktalanul alkalmazzák a közösségfejlesztésben rájuk háruló feladatokat: - munkájuk szakszerű és kultúrált elvégzésével mintaként szolgálnak, - megjelenésükkel, kommunikációs és munkakultúrájukkal az intézményi célokat szolgálják. Szülők közössége Iskolaszék Háromoldalú érdekegyeztetési fórum az intézmény, a tanulók, a szüleik és a fenntartó között. Érdekeit ennek megfelelően háromoldalú együttműködés keretében érvényesíti. Témától, feladatoktól függően kibővül az osztályok által delegált szülőkkel A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanítási órák A tanulók személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítás-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

25 A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás. A pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktantárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A fenti ismeretek, tapasztalatok szerzése valamennyi tanórai foglalkozás kiemelt tevékenységét jelenti. Hangsúlyozottan kell a fenti tartalmaknak a hittan-emberismeret órán megjelenniük. Hiszen ezen órák tanításának célja a keresztényi szeretet örömhírének átadása. Az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá. Tanórákhoz kapcsolódó tevékenységek: Ismeretek, tapasztalatok szerzése: a természeti, társadalmi környezetről, különböző szokásokról, kultúrákról, életmódokról, másságról, az együttműködésről, a konfliktusok kezeléséről és megoldásáról, véleményformálás és kifejezés, egymás elfogadása és megbecsülése Tanítási órán kívüli tevékenységek Hagyományőrző tevékenységeink: - tanévnyitó ünnepség, - Veni Sancte tanévnyitó szentmise, - diákönkormányzati ülések, programok, - szeptember 24. Szt. Gellért a Katolikus Iskolák Napja,

26 - október 6. Aradi vértanúk gyásznapja, koszorúzás a Honvédtemetőben, - október 23. megünneplése, tablók készítése, kiállítás rendezése, - környezetvédelmi programok: Víz napja, Föld napja, Madarak és fák napja, - világnapok (az éves munkaprogramban megjelöltek szerint), - tanulmányi kirándulások, - Halloween, - kiállítások a Sziget Galériában, - gyertyagyújtás halottak napján, - Magyar Tudomány Napja, - mikulásjárás, ajándékozás, - adventi gyertyagyújtások, - karácsonyi lelki nap, - karácsonyi ünnep és koncert, - farsangi bál gyerekeknek, - szülők nevelők bálja, - sí tábor, - Hamvazó szerda, - március 15. megünneplése, részvétel a városi ünnepségeken, - Húsvét ünnepe, húsvéti lelki nap, - iskola-előkészítő óvodás foglalkozások, - szakköri, énekkari foglalkozások, - Természettudományok Hete, - Magyar nyelv Hete, - hangos olvasási verseny, - Anyák napján az édesanyák köszöntése, - Városi Dalos ünnep az énekkar szereplésével, - papírgyűjtés, - Nemzetiségi nap Gizella nap, - Pünkösd ünnepe, - Gyakorlós Nap, - mozi, színház, múzeumlátogatások - 8. osztályosok búcsúztatása,

27 - tanévzáró ünnepély, - Te Deum tanévzáró szentmise, - nyári táborok. A nevelőtestület, az osztályfőnökök szervező tevékenységei: - szakmai napok, továbbképzések szervezése, - lelki nap, lelki gyakorlat, - szülői értekezletek, fogadónapok tartása, - nyílt napok szervezése, - szülők nevelők bálja, - nőnapi köszöntő hagyománya, - nevelők szakmai kirándulása, - színházi, kiállítási programok, zenei és sportrendezvények szervezése (a diákönkormányzattal közösen), - tanulmányi és sportversenyek szervezése, részvétel a városi, megyei, országos versenyeken, - környezetvédelmi programok szervezése (Föld és Víz napja), - folyamatos pályázatírás, - a napközis csoportok munkájának, tanulást segítő és kultúrált szórakoztató tevékenységeinek megszervezése, - iskolai kiállítások a Sziget Galériában, - szükség esetén családlátogatások, - az újonnan érkezett gyerekek és kollégák beilleszkedésének segítése, - az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatainak folyamatos építése. Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 3-8. osztályokban megválasztott, arra érdemes, példamutató magatartású küldöttekből álló vezetőség irányítja. A képviselőt hiányzás esetén az osztályfőnök által jóváhagyott tanuló helyettesítheti. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Napközi otthon, tanulószoba: A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - amennyiben a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4.

28 évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon napközi otthon vagy tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon az előzetes igényfelmérés szerint összevont napközi otthont szervezünk. Diákétkeztetés: A napközi otthonba felvett tanulók napi kétszeri étkezésben (tízórai, ebéd) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára igény esetén ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején a fenntartóval történt egyeztetés után az iskola nevelőtestülete dönt. Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára kettő-három napos tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Sí tábor: Január utolsó heteiben szervezzük. A részvétel önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az itt maradó tanulókkal az érvényes tanrend szerint foglalkozunk, és/vagy tanítás nélküli munkanapot szervezünk az adott tanév munkaterve alapján.

29 Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás: Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. E foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Énekkar: tanulóink képességeinek felmérése alapján: részvételi lehetőség felajánlásával szervezzük. Az énekkar tagjai sorában résztvevő tanulóktól elvárjuk: az aktív, képességeik szerinti rendszeres részvételt és biztosítjuk számukra: az eredményességükkel arányos elismertséget és a jutalmazási módokat. (tantárgyi dicséret, iskolagyűlés és iskolaközösség előtti elismerés, jutalom stb.) E szabadidő-szerveződési forma olyan érzelmi, esztétikai és kognitív jellemzőkkel gazdagítja a tanulói személyiségjellemzőket, melyet a jellemformálás más formái nem pótolhatnak, így indítását, működtetését alapfeladatnak tekintjük. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. (A használat módját külön szabályzatok tartalmazzák.) A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése

30 Célunk: hogy az esélyegyenlőség minél nagyobb mérvű intézményi megvalósulását sokféle szociális és pedagógiai feladat megoldásával, fejlesztő tevékenység végzésével valósítsuk meg, - hogy az elsődleges családi és a másodlagos iskolai szocializációs folyamat összetevőit felismerjük. - hogy a szocializáció során a tanuló elsajátítsa a társadalom értékeit, viselkedési normáit. Az iskola a személyiségfejlesztés műhelyeként működik. Feladatunk: A tanulási kudarcok és a viselkedési nehézségek szocializációs zavarainak felismerése. Már az iskolába lépéskor folyamatosan törekszünk információt szerezni a tanulók fejlődését befolyásoló tényezőkről: - a család életkörülményeiről, - a tanuló egészségi állapotáról, - az óvodában kialakított viselkedéskultúrájáról, - képességeiről, - szorgalmi, akarati tulajdonságairól, - az őt ért érzelmi megrázkódtatásokról. A magatartási zavarok formái: - beilleszkedési zavar, - magatartási rendellenesség, - nehezen nevelhetőség, - feltűnő viselkedés, - érzelmi zavar. A gyermek alkalmazkodási nehézsége egyszerre biológiai, pszichológiai és szociális jellegű. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókat segíteni kell, hogy ők is teljes értékű tagként vegyenek részt a közösségben. Az ilyen tanulók másképpen viselkednek, mint kortársaik. Nem tudják a koruknak megfelelő szintet nyújtani tanulásukban, figyelmükben, szociális magatartásukban, finom motorikájuk fejlettségében. A magatartási problémák főbb jellemzői: - tekintéllyel szembeni lázadás,