TARTALOM ÖNKORMÁNYZAT 2 ÓVODA, ISKOLA 6 FALUTÖRTÉNET 7 MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS 9 GYERMEKVILÁG 10 TESTVÉRTELEPÜLÉS 11 CIVIL FÓRUM 13 MAGAZIN 14

Átírás

1 TARTALOM ÖNKORMÁNYZAT 2 ÓVODA, ISKOLA 6 FALUTÖRTÉNET 7 MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS 9 GYERMEKVILÁG 10 TESTVÉRTELEPÜLÉS 11 CIVIL FÓRUM 13 MAGAZIN 14

2 2 ÖNKORMÁNYZAT Felhívás és tájékoztatás Építkezési-bontási engedélyek beszerzéséhez Örvendetes tény, hogy községünkben egyre több az építkezés, egyre többen szeretnék házukat, portájukat szebbé, látványosabbá tenni. Azonban nagyon sokan figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a legtöbb építkezés engedélyköteles, és ennek elmulasztása súlyos büntetéseket vonhat maga után. Az építkezési fegyelem betartása azért fontos, mert ezáltal követhetőek a helyi építkezési előírások, megőrizhető, vagy alakítható a település arculata, másrészt ezáltal védhetőek ki a lakosság biztonságát veszélyeztető nem hozzáértő improvizálások, rossz minőségű, giccses építkezési megoldások. Romániában az építkezési rendet az azóta többször módosított és bővített évi 50-es törvény, szabályozza. Ennek néhány, a lakosságot érintő rendelkezését szeretnénk ismertetni az alábbiakban: 1. szakasz: Építkezési munkálatokat csak érvényes építkezési vagy bontási engedély birtokában lehet végezni. 2. szakasz: Az építkezési engedélyeket az erre feljogosított helyhatóság (Polgármesteri Hivatal és Megyei Tanács)bocsátja ki. 3. szakasz: Építkezési engedélyköteles: a) minden építkezési, felújítási, megerősítési, módosítási, bővítési, áttelepítési vagy javítási munkálat, kivéve azokat, amelyekről a törvény másként határoz, h) minden ideiglenes rendeltetésű építmény: kiállítási területek, reklámtáblák, külterületi ideiglenes mezőgazdasági építmények stb. Az építkezési engedély kiváltását, a 6. szakaszában megjelölt urbanisztikai bizonylatot minden esetben igényelni kell, bárki bármilyen ingatlanra kérheti. Az urbanisztikai bizonylat nem helyettesíti az építkezési vagy bontási engedélyt, csupán arra szolgál, hogy a helyhatóság ezáltal tájékoztassa az igénylőt, hogy milyen építkezési előírásokat kell az adott esetben betartania, milyen engedélyeket kell beszereznie, vagy mi az adott ingatlan jogállása. Az igényléstől számított legtöbb 30 napon belül állítják ki a kérelmezőnek az építkezési engedélyt, és ez az alábbiakat tartalmazza: urbanisztikai bizonylat, a tulajdonjog igazolása (érvényes telekkönyvi kivonat), tervrajz, szakhatósági engedélyek, az illetékek befizetésének bizonylata. Az engedély érvényessége 12 hónap, amely idő alatt a kérelmezőnek kötelessége megkezdeni a munkálatokat. A kérelmezőnek kötelessége a munkálatok megkezdésének pontos dátumáról tájékoztatni az engedélyt kibocsájtó hatóságot valamint a területi építkezésrendészeti felügyelőséget. Részleges vagy teljes körű lebontása egy épületnek bontási engedély beszerzésére kötelez, amelynek módozata megegyezik az építkezési engedélyével. Egyes munkálatok nem igényelnek építkezési engedélyt, de ebben az esetben is szükséges az urbanisztikai bizonylat igénylése, hiszen a helyhatóság ebben tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy az illető munkálat nem engedélyköteles. Ezek a munkálatok az alábbiak: kerítések, tetők, teraszok javítása, ha nem módosul ezek eredeti formája és anyaga, nyílászárók javítása vagy cseréje, ha megőrzik eredeti formájukat és méretüket, belső fűtésrendszer javítása, cseréje, belső meszelés, festés, homlokzati meszelés, festés, ha nem változik a homlokzat formája és az épület eredeti színe, belső és külső vezetékek kialakítása, cseréje, padlózat javítása, cseréje. Az építkezési fegyelem be nem tartása kihágásának minősül, és súlyos büntetéseket vonhat maga után. Az alábbiakban ezeket is a tisztelt lakosság figyelmébe szeretnénk ajánlani. Bármiféle engedély nélküli építkezés vagy bontás a fenti kivételektől eltekintve kihágásnak minősül és RON büntetéssel jár. Az építkezési engedélyben foglaltak be nem tartását Ron büntetéssel sújtja a törvény. Az építkezés megkezdése bejelentésének elmulasztása Ron (10 millió régi lej ) büntetést vonhat maga után. Mindezeket nem azzal a szándékkal Kiadja: Farkaslaka község Polgármesteri Hivatala Felelős kiadó: Albert Mátyás polgármester Szerkesztőség címe: , Farkaslaka, Fő út 566. szám., Telefon: Nyomdai előkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft. ROVATSZERKESZTŐK: Önkormányzat: Albert Mátyás, Kovács Lehel Óvoda, Iskola: Mihály Edit, Hadnagy Jolán Falutörténet: Jakab Rozália, Balázsi Dénes Mezőgazdaság, Állattenyésztés: Hilbel Ferenc, Székely Csaba Gyermekvilág: Hadnagy Sarolta Magazin: Sarkadi Zoltán Gábor Testvértelepülés: Miklós László Civil fórum: Jakab Ferenc

3 ÖNKORMÁNYZAT 3 hoztuk a lakosság tudomására, hogy bárkinek is elvegyük az építkezési kedvét, hanem azért, hogy felhívjuk a törvényesség betartásának fontosságára a figyelmet. A polgármesteri hivatal építkezési osztálya a továbbiakban is támogatást nyújt bárkinek, aki építkezési szándékkal keresi fel hivatalunkat. Célunk nem a miden áron büntetés, hanem, hogy mindenki számára a legmegfelelőbb megoldást találjuk meg úgy, hogy az építkezési előírásokat is tartsuk be. Nagy Endre, mérnök, Építkezési osztály Albert Mátyás, Farkaslaka község Polgármestere Anyakönyvvezetői hírek Házasságkötések július Haslak Ismét Törökország, Lőrincz között: Erzsébet Székelyszentlélek 1. Sinka Levente Malomfalva, Király Az Úr kegyelme és áldása legyen Annamária Korond rajtuk! 2. Sinka Jenő Malomfalva, Balázs Júlia Korond Születések július 16- tól: Jakab Boglárka Farkaslaka 366 Házasságkötések augusztusban: Sztojka Dávid Áron Farkaslaka Máthé Attila Farkaslaka, Pál Anikó Cseke Szilárd Farkaslaka 395 Vargyas Isten éltesse őket! 2. Györgydeák Attila Székelyszentlélek, Sípos Réka Farkaslaka Elhalálozás: 3. Szegedi István Ferenc Orosháza július 16 után: 3 (Magyarország), Fancsali Gabriella augusztus 25- ig: 3 Farkaslaka Györgydeák Edit Megemlékezés az árvíz áldozatairól Augusztus 23- án került sor, mint minden évben immár négy esztendeje, a augusztusi árvízről való megemlékezésre. Sokan összegyűltek a helyszínen, bebizonyítva, hogy az idő múlása nem tudja eltörölni a fájó emlékeket. A felszólalók sorra emlékeztek meg a tragédia áldozatairól, a szörnyű pillanatokról, amikor is a megállíthatatlan víz elvitt, elsodort mindent, ami az útjába került. A megemlékezésen szó esett mindazokról is, akik önzetlenül siettek a bajbajutottak segítségére, minden megmenthetőért, magukat sem kímélve. Sajnos mindenkit nem lehetett megmenteni, a természeti katasztrófának emberáldozatai is voltak. Emlékeztetőül álljon itt az elhunytak névsora: Farkaslakáról Fancsali Anna, Fancsali Márta, Jakab Erzsébet, Székelyszentlélekről Tóth Anna, Hajdó Julianna, Sinka Lajos, Nyikómalomfalváról Szász Erzsébet, Székely Gézáné, Lakatos Árpád, Hodgyából Csiszár Julianna, Csiszár Béla, Kobátfalváról Pap Erzsébet, Szász Erzsébet, Balázs Karolina, Székelyudvarhelyről Málnási Ágoston, valamint Tánczos Izabella Siménfalváról. A megemlékezők beszédeikben mindannyian kiemelték: az életnek tovább kell mennie, de emlékeink örökre megmaradnak. Sarkadi Zoltán Gábor Önkormányzati határozatok Farkaslaka Község Önkormányzata augusztus 28-án tartott rendes havi ülésén a következő határozatokat hozta: 1. Határozat a helyi költségvetés módosításáról a III. negyedévre. 2. Határozat külföldi kiszállás jóváhagyásáról, tűzoltóautó vásárlása céljából. 3. Határozat Farkaslaka díszpolgára cím odaítéléséről Sípos Lajos és Mező Tibor magyar állampolgároknak. 4. Határozat Farkaslaka kültelkén, Cserealja dülőben levő volt pálinkafőzde alatti terület felértékelésének és értékesitésének jóváhagyásáról. 5. Határozat az óvodások és kisiskolások részére a Tej-kifli program közbeszerzési eljárásának lebonyolítására, 6. Határozat 40 ár kisfaludi külterület megvásárlásának jóváhagyásáról, az ivóvíz biztonsági területének kialakitása céljából Sinka Márta, jegyző

4 4 ÖNKORMÁNYZAT Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld Makkai Sándor Holttenger című regényében azt írja, hogy az igazán nagy dolgok az eldugott kicsi falvakban születnek. Augusztus utolsó heteiben a mi kis székely falunkban, Kecsetben is megpezsdült az élet, és hiszem, hogyha nem is eget rengető csodák, de maradandó, értékes dolgok születtek. Vendég tánccsoportunk, a Kösöntyű segítségével sikerült egy négynapos tánctábort szervezni. Estéről estére gyarapodott a táncos lábúak, táncolni vágyók tábora, és csütörtökön (a tábor záró ünnepségén) már alig fértünk a kultúrházban. Látni lehetett a meghatódott, örömkönnyektől áztatott arcokat, melyek bizonyítják, hogy szükség van a táncra, szükség van a közösségre és a zenére. Leírhatatlan, amit ezeken az estéken tapasztaltam. Népi gyermekjátékoktól felnőtt táncig, tanulástól oktatásig minden volt a tábor ideje alatt. Együtt voltunk, közösséget alkottunk és éreztük, hogy jó ott lenni. Ennek ellenére egy dogot mégis hiányoltak vendégeink, és többször is rákérdeztek arra, hogy hol vannak a falu elöljárói. Mit tehet ilyenkor az ember, keserűen nevet, és próbálja kimenteni azokat, akik miatt kellemetlen helyzetbe került. Ez volt az egyetlen negatívum, amit megjegyeztek ittlétük alatt, de azt hiszem, ez éppen elég ahhoz, hogy elgondolkodjunk rajta. Esténként a táncé volt a fő szerep, délelőttönként viszont az igazi kincset kerestük gyermekeinkkel, a harmadik alkalommal megszervezett Vakációs Bibliahéten. Egész héten harminc és negyven között mozgott a gyerekek létszáma. Hiszem azt, hogyha ezen a héten a ránk bízott krisztusi tanításnak csak egy apró morzsáját sikerült átadni, már akkor is nagy dolgot tettünk. A bemutatón bizonyságot tevő gyerekek bebizonyították, hogy munkánk nem volt hiábavaló. Felismerték, hogy szükségünk van a kegyelemre és arra, hogy életünket Krisztus kezébe helyezzük. Ezzel még nem ért véget a kecseti rendezvények sorozata. Isten gondoskodott arról, hogy a szőlőbe munká - sokat küldjön. Ezek a vállalkozó kedvű szőlőmunkások megszervezték az első kecseti falunapot, melyre szép számmal érkeztek meghívottak, vendégek és közösségi tagok. Megteltek a templompadok, majd a falu központja. Jó volt együtt hálát adni az újkenyérért, a termésért a délelőtti istentiszteleten. Ezt követték a kulturális programok, melyek a kultúrházban, valamint a falu központjában zajlottak. Köszöntő beszédek, gyerektánc, csősztánc, gyereksarok (bábkészítéssel és arcfestéssel), baranta bemutató töltötte ki a napot. Az első alkalommal megszervezett falunap szüreti bállal zárult. Köszönetet szeretnék mondani mindazoknak, akik jelenlétükkel megtiszteltek, valamint hozzájárultak ahhoz, hogy a fent említett rendezvények megszervezésre kerüljenek. Továbbra is jó egészséget és kitartást kívánok azoknak, akik szőlőmunkásként feladatot kaptak a közösség összefogásában és kulturális életének fellendítésében. Kisfaludi Viola, kántor-tanító Támogatás a gazdáknak Az őszi vetések gépi munkálataihoz felhasznált üzemanyag (motorina) megvásárlása támogatásban részesül. Támogatás értéke: 1 Ron/ liter üzemanyag Összérték: 39 Ron/ hektár vetés Határidő: Akták leadása: október 30. Üzemanyag felhasználása: november 15. Követelmény: minimum 1 hektár vetés Kérés kitöltése a Helyi Tanácsnál minden kedden 9 14 óra között. Székely Csaba, mezőgazdasági mérnök Szükséges alapakták: Típuskérés Személyazonossági (buletin) másolat Területi igazolás a Helyi Tanácstól

5 ÖNKORMÁNYZAT 5 IX. Farkaslaki szenes napok Kalonda tető PROGRAM Szeptember 4, péntek Kiállítás-megnyitó a régi Tamási Áron iskolában: Sipos Sándor képzőművész (Kan.). A kiállítást megnyitja Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész Szeptember 5, szombat Testvértelepülések Buzánszky Jenő focikupája Farkaslaka futballpálya Szenes band Farkaslaki zenekar Kalonda tető Megnyitja kapuit a gyermekjátszóház és a gyermekpark Pónilovas sétáltatás, hintóval sétáltatás Íjászbemutató, jurtaállítás Győr Baranta bemutató Hivatalos megnyitó a Kalonda tetőn Albert Mátyás, Farkaslaka község polgármesterének ünnepi beszéde Tűzoltókocsi avatás és bemutató a sátrakon túl, Zetelaki, Korondi tűzoltók Nagykátai ágyúsok lőnek Elindul a testvértelepülések főzőversenye Tik-Tak együttes Ajak testvértelepülés zenekarának fellépése (HU) EU fórum: Meghívott vendég Tőkés László europarlamenti képviselő Autonómiák az EU- ban Farkaslaka (Tamási Áron régi iskolájában) Geppa Székelyudvarhely (RO) Koala Jazz Band Székelyudvarhely (RO) Lengyeltóti Brass Band Fúvószenekar Lengyeltóti testvértelepülés zenekarának fellépése (HU) Főzőverseny eredményhirdetése Bárdos Ildikó népzene (HU) Tombolasorsolás Szkítia együttes (HU) Ég és Föld együttes Székelyudvarhely (RO) Szeptember 6, vasárnap Ünnepi mise a farkaslaki katolikus templomban farkaslaki elszármazott papok köszöntése Megemlékezés Tamási Áronról, a falu szülöttjéről a műemléknél koszorúzás Lengyeltóti fúvósok + Kulturális műsor Tamási Áron mellszobor avatása hajdani iskolája udvarán Díszpolgár oklevelek átadása Játszótér-avatás gyerekműsor Sakkverseny a Kultúrházban hazai és külföldi versenyzőkkel Elkezdődik az ökörsütés Jelentkezés a favágó versenyre Kalonda tető versenyek és eredményhirdetések A község falvainak, illetve a testvértelepülések hagyományos, népi jellegű fellépései, bemutatkozásai(ajaki Pántlikás népdalkör) + Boróka táncegyüttes Bográcskészítés a közös vacsorához közösen a testvértelepülések képviselőivel For 4 Dance (HU) Hastánc bemutató Nariman (Dakó Noémi) Tombolahúzás Baksagyújtás (helyi jellegzetesség) Fáklyásmenet Transylmania (RO) Tűzijáték Zenekar (RO) Kiemelt meghívott vendégeink: Dr. Simicskó István, országgyűlési képviselő, KDNP alelnök Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Móring József Attila, Somogyvár polgármestere, az Országgyűlés jegyzője Kozma Péter, Szabolcs Szatmár Bereg megye Közgyűlésének alelnöke Ugrin Aranka, a Tamási Alapítvány vezetője Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke Tőkés László, EU parlamenti képviselő Dr. Sípos Lajos, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke, egyetemi tanár

6 6 ÓVODA, ISKOLA Értelmet az életnek Tanévnyitó gondolatok A 2009-es tanév sok szempontból változásokat ígér a farkaslaki iskolában is. Köztudott, hogy az egyik legjobban meggyötört része a társadalomnak a tanügy. Az állandó reformok, melyek 1990 óta rémisztgetik a szülőket, tanulókat és nem utolsó sorban a tanügyben dolgozókat, mindannyiunkat a bizonytalanság érzésével töltenek el. Mégis maradtak biztos támpontjaink: a tanévzárás, a tanévnyitás. Az új tanév kezdete, mint minden kezdet, reménnyel teli, hisz örömmel köszöntjük az elsősöket, az V. osztályba lépőket, az új kollégákat, és nosztalgiázunk a nyugdíjba vonult barátok után. A nyári szünidő lehetővé tette, hogy feltöltődjünk, hogy képezzük magunkat, felkészüljünk az új kihívásokra. Mert minden gyermek egy külön világ, minden gyermek tanítása, nevelése kihívást jelent a nevelő számára. Az a pedagógus, akinek a tanítás nem mestersége, hanem hivatása, kíváncsian és izgalommal várja az új tanévet. A mi munkánk egész embert és egész lelket igényel. Felelősséggel tartozunk azoknak, akiket irányítunk, formálunk. Az érem túlsó oldalát is meg kell vizsgálnunk: a tanuló, akinek a szeptember egyet jelent a szép szünidő végével. De talán nem is olyan rossz dolog újra találkozni a barátokkal, vagy az új iskolában barátokat szerezni! A szülőknek is változást hoz az életé - ben a szeptemberi hónap, főleg az óvodába illetve első osztályba induló gyermekek szüleinél. Nem is olyan könnyű úgy szoktatni a kisgyermeket, hogy megszeresse az iskolát, megszokja az életmódváltást, ami teljesen kibillentheti eddigi kiegyensúlyozott életéből. Értelmet kell adnunk minden életnek, minden gyermek életének. A kulcs a mi kezünkben van, azokéban, akik nap mint nap részesei lehetünk életüknek. Mi felnőttek, nevelők, szülők együtt (nem egymás ellen) dolgozunk azért, hogy bármikor az életben nyugodtan szembenézhessünk azokkal, akik tanévenként élettel töltik meg az iskolát. A tanítványok részéről pedig az év végi szál virág és az elmorzsolt köszönés minden pedagógus legmerészebb álma. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében kívánok mindenkinek nyugodt, békés és eredményekben gazdag új tanévet! Major Magda, zenetanár

7 FALUTÖRTÉNET 7 A szé ke lyek rö vid tör té ne te A szé ke lye ket min dig úgy is mer ték mint egy büsz ke, for ró vé rű, gyak ran meg gon do lat lan, de ma kacs, ki tar tó és na gyon har ci as nép. Nem hi á ba részt vet tek majd nem min den harc ban és össze csa pás ban, ami a kör nyé ken zaj - lott a hon fog la lás tól a má so dik vi lág há - bo rú ig, min dig be bi zo nyít va a bá tor sá - gu kat és a ki tar tá su kat. A tör té ne lem so rán ta nú sí tott ma ga tar tá suk be bi zo - nyí tot ta hű sé gü ket, el ső sor ban sza bad - sá guk iránt, min dig tá mo gat va azo kat, akik tisz te let ben tar tot ták a jo ga i kat, de büsz kén meg őriz ték ha gyo má nya i kat is. A szé ke lyek ere de te na gyon vi ta tott té ma, mi vel el vesz a tör té ne lem ho má - lyá ban, és az írott for rá sok tel jes hi á nya eb ben az ügy ben to vább mé lyí ti az el - len té tes szem pon to kat. Ma nap ság több el mé let is lé te zik a szé ke lyek ere de té ről. A leg el ter jed tebb vál to zat sze rint, a szé ke lyek a ka ba rok - nak egy tör zsét al kot ták, akik csat la koz - tak a ma gya rok hoz a hon fog la lás ide - jén. Ők al kot ták az elő vé det, va gyis a szé kely csa pa tok nyo mul tak elő re a ma - gyar se re gek előtt. Ez azt is je len ti, hogy ők tör tek be elő ször a Kár pát-me den cé - be. Egy má sik el mé let sze rint, ők azok a ma gya rok, aki ket a ha tárőr zés pa ran - csá val te le pí tet tek a Kár pát-me den ce ke le ti ré szére. Egyes tör té né szek azt is ál lí tot ták, hogy a szé ke lyek vagy a ma - gya rok nak az a cso port ja, ame lyik év - szá zad ok kal a hon fog la lás előtt jött, még az ava rok ide jén, vagy az ava rok - nak a le szár ma zot tai, mi u tán Nagy Kár - oly frank ki rály szét ver te őket a IX. szá - zad ban. Az vi szont tény, hogy a ma gyar ki rály ság na gyon ha té ko nyan ki hasz - nál ta a szé kely nép ki tű nő har ci ké pes - sé ge it, leg alább is az ele jén. A ma gyar kö zép ko ri ne héz lo vas ság gal el len tét - ben, a szé kely kön nyű lo vas ság ha té ko - nyan fel ve het te a har cot a ke le ti no mád tör zsek kel, mi vel ha son ló fel sze re lést és tak ti kát al kal maz tak. Az egyik leg el ső ka to nai si ke rü ket 1285-ben je gyez ték le, ami kor az Ara nyos Szék csa pa tai le - csap nak és szét ve rik a Mold vá ba gaz - dag zsák mán nyal vis sza vo nu ló ta tá ro - kat. A X. és XI. szá zad ban a szé ke lyek Bi har me gyé ben ta lál ha tók, ahon nan majd, va ló szí nű leg a ma gyar ki rály ság pa ran csá ra, át köl töz nek Er dély dé li ré - szé re. Majd, a XII. szá zad ban to vább köl töz te tik őket a Kár pát-me den ce ke - le ti vi dé kei re, ahol ma nap ság is élnek. En nek a ma gya rá zata az le het, hogy a bi zán ci bi ro da lom erő sö dé sé vel a ma - gyar ko ro na úgy gon dol ta, hogy a te u - ton szer ze tes lo vag rend job ban meg tud ja vé de ni a dé li ha tá ro kat, míg a szé - ke lyek job ban hasz nál ha tók a ke le ti ván dor né pek el len. Er dély ke le ti ré szén va ló le te le pe dé - sük után a szé ke lyek so ká ig au to nó mi át és adó men tes sé get él vez tek, cse ré ben kö te le sek vol tak részt ven ni a ma gyar ki rály had já ra ta i ban, sa ját költ sé gü kön fel ál lí tott had se reg gel. II. Ulász ló ki rály dip lo má ja sze rint, min den szé kely lo vas és gya lo gos kö te le s részt ve nnie a ki rály had já ra ta i ban 15 na pon át a sa ját költ - sé gén. Az úton a csa ta tér fe lé a ki rá lyi had se reg előtt, míg vis szame net, mögötte kell tar tóz kodniuk, így vé del - met nyújt va a me ne te lés köz ben. A had - kö te le zett ség ből adódóan a szé ke lyek egyen lő jo gok kal ren del kez tek a ma - gyar ne me sek kel, va gyis fel vol tak ment ve az adó fi ze tés alól, il let ve bár ho - vá men tek sza bad, egyen ran gú em ber - ként ke zel ték őket. Így a XIV. szá zad tól kezd ve fo ko za to san ki ala kult a sa já tos ren di-ka to nai tár sa da lom, amely nek alapele me it a gya log ka to nák, ló fők és fő né pek al kot ták. Vi szont az évek so rán a szé kely sza bad ság el ve szett, és a ki - rá lyok ho va to vább na gyobb és na gyobb adók kal súj tot ták a szé ke lye ket. A tár sa dal mi hely ze tük rom lá sa a szé ke lyek lá za dá sá hoz ve ze tett. ADó zsa György ál tal ve ze tett 1514-es fel ke lés, va la mint az es lá za dá sok íze - lí tőt ad tak a ma gyar ko ro ná nak a szé ke - lyek ma kacs kitartásáról az ősi sza bad - sá guk meg vé dé sé ben. Saj nos min den lá za dás pont az el len ke ző jét ér te el, ugyan is a ma gyar ki rá lyok min dig na - gyobb adók kal súj tot ták a szé ke lye ket a ka to nai ter hek nö ve ke dé se mel lett. Az 1526-os, Moh ács nál elszen ve dett ve re ség után, a ma gyar ki rály ság szét - esik, és a tö rök fenn ha tó sá ga alá ke rül. Er dély 1541-től önál ló, de az Osz mán bi ro da lom nak adót fi zet. Vi szont a szé ke lyek hely ze te nem vál to zik meg, hanem még rosszabb ra for dul. A fe jen kén ti had kö te le zett ség be ve ze té se és a sú lyos meg adóz ta tás egy még na gyobb fel ke lés hez ve ze tett 1562-ben, amely ben a gyergyóiak Láz ár Ist ván ve ze té se alatt har col tak. A lá za dást nagy üg gyel baj jal ver ték le, de en nek a fel ke lés nek is a kö vet kez - mé nyei még ter he lőb bek vol tak a szé - kely ség szá má ra. Já nos Zsig mond er dé - lyi fe je de lem a szé ke lyek szá za it ju ttat ta sza ba do si- il let ve job bágy sors ba ben a szé ke lyek nagy szám ban részt vet - tek a tö rök el le nes harcokban, amit a Szent Li ga ne vé ben vív tak Bá tho ry Zsig mond fel szó lí tá sá ra. Az er dé lyi fe - je de lem meg ígér te, hogy vissza ál lít ja a szé ke lyek ré gi jo ga it. A Mi hály Vaj da, Ha vas al föld vaj dá ja, se gít sé gé re si e tő er dé lyi had se reg túl nyo mó több sé gét a szé ke lyek al kot ták. A szö vet sé ges csa - pa tok ös sze té te le így né zett ki: 13 ezer fős fe je del mi se reg, 3 ezer mold vai vá lo - ga tott ka to na, Mi hály vaj da 8 ez res ha - da és 24 ezer szé kely. Te hát az ös szes csa pa tok nak a fe le. Ab ban a re mény ben, hogy vis sza kap ják az 1562 előt ti jo ga i kat, a szé ke lyek rend kí vül jól har col tak, és ki tün tet ték ma gu kat a há bo rú ban. De saj nos, a ne - mes ség til ta ko zá sa mi att az er dé lyi fe je - de lem nem tar tot ta be az ígé re tét, ami egy újabb szé kely lá za dás hoz ve ze tett. Bocs kai Ist ván, ké sőb bi fe je de lem, rit ka ke gyet len ség gel ver te le a szé kely lá za - dást. Ezt a nép, vé res far sang -ként em le ge ti. Folytatás a 8. oldalon

8 8 FALUTÖRTÉNET Folytatás a 7. oldalról A történelem során a székelyeket elég ritkán vádolták árulással, főként akkor ha az megfelelt a magyar nemesség céljainak. Persze könnyű a jogaiktól megfosztott székelyeket megvádolni mi - helyt megpróbálták visszaszerezni az elvesztett szabadságukat. Másrészt, a székelység számára, mint a többi keleteurópai népek esetében, a török birodalom jelentette a legnagyobb veszélyt. Ezért mindig szívesen részt vettek török ellenes hadjáratokban bárki oldalán. Egyébként a XIX. századig, amikor megjelent a nacionalizmus, a székelyek és a románok mindig jószomszédi viszonyban voltak ben Ştefan cel Mare moldvai uralkodó egy segélykérő körlevelet küldött, mivel a törökök az országa lerohanására készültek. Egy kis lengyel csapat kivételével, a székelyek voltak az egyetlenek, akik válaszoltak. Az összecsapás január 10-én, egy ködös, hideg reggelen a székelyek vad támadásával kezdődött. A moldvai uralkodó ügyesen kihasználta a Vaslui környéki mocsaras területet, és legyőzte a háromszoros török hadat.de a legismertebb székelyromán összefogás 1599-ben történt, amikor Mihai vajda, Havasalföld uralkodója úgy döntött, hogy elfoglalja Erdélyt. Erdély, Havasalföld és Moldva a törökellenes Szent Szövetség támogatói voltak, amíg Báthory Zsigmond, Erdély fejedelme, le nem mondott a trónról, és a helyét a törökbarát Báthory András vette át. Mivel attól tartott, hogy a török ellenes szövetség esélyei így teljesen füstbe mennek, az osztrák császár, II. Rudolf beleegyezésével, Mihai lerohanta Erdélyt. A csata a Gyulafehérvár melletti Sellemberk-nél zajlott, ahol a váratlanul megtámadott erdélyi fejedelmet, akinek alig volt ideje összeszedni hadseregét, egy még nagyobb meglepetés érte. Ugyanis a harctérre érkező székelyek a havasalföldi vajda oldalára álltak, így bosszút állva azokon, akik megalázták őket. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a csata kimenetelét döntő mértékbe befolyásolta a székelyek szerepe. Sőt, a székelyek bosszúja teljes lett, amikor Báthory Andrást elfogták és lefejezték a Hargitán, ugyanis Erdély fejedelme menekülni próbált Moldvába. Mihai vajda meghálálta a székelyek hűségét, és visszaállította a székelyi szabadságot. Sajnos 1601-ben az osztrákok elfoglalják Erdélyt, habár csak ideiglenesen, és a székelyek helyzete megint romlott. Erdély helyzete megpecsételődött 1686 után, amikor kihasználva Apafi Mihály gyengeségét az osztrákok, egy erőszakot és diplomáciát ötvöző taktikát használva elfoglalták ben a legyőzött törökök elismerik Erdély Ausztriához való tartozását. De maguk az erdélyiek ebbe nem törődnek bele és 1711 között II Rákóczi Ferenc vezetésével zajlik a történelemben kurucok háborúja néven ismert erdélyi ellenállás. A harcokban minden erdélyi részt vett: magyarok, székelyek, szászok, románok, nemesek, városlakók, parasztok, bányászok stb. A háború végeztével a székelyeket lefegyverezték, és a katonai szolgálatukat többé nem vették igénybe. Megtiltották nekik a katonáskodást, egészen Mária Terézia idejéig, ugyanis 1762-ben az osztrák császárné döntésére határőr csapatokat kezdtek toborozni a székelyek és a románok köreiből. Ezek a próbálkozások újabb székely lázadásokhoz vezettek. Folytatjuk Ele kes Dá ni el Lász ló, Gyergyóújfalu

9 MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS 9 A burgonya fontosabb gombás betegségei A burgonya betegségeinek több mint 80%-át gombák okozzák. A betegségeket okozó gombák parányi, mikroszkopikus élősködő szervezetek, amelyek a gazdanövény felületén, vagy belsejében élnek. A gombák a növénybe a légzőnyíláson, valamint a gumókon levő szemeken hatolnak be. A kórokozó gombák a burgonyanövény minden részét, levelet, szárat, gyökeret és a gumót is megtámadják, nagy veszteségeket okoznak mind a tenyészidő, mind a tárolási időszak alatt. Aszerint, hogy milyen szerveket támadnak meg, a gyakorlatban megkülönböztetünk: levélbetegségeket gumóbetegségeket. A legfontosabb levélbetegségek közé tartozik: burgonyavész ( Phytophtora infestans) alternariás levélfoltosság (Alternaria solani). A leggyakoribb és legveszedelmesebb gumóbetegségeket és tárolás alatti veszteségeket a burgonyavész és a fuzariumos száraz gumórothadás okozza. A mostani szakmai tájékoztatómban egy kicsit részletesen kitérnék a burgonya legfontosabb gombás betegségére, a burgonyavészre. Kórokozó A betegség okozója egy gombafajta, mely a levelektől a gumókig a burgonyanövény minden részét megtámadja. A betegség megjelenését és terjedését meghatározó tényezők a következők: a levegő hőmérséklete a levegő páratartalma a fajta ellenálló képessége. Ha az időjárás meleg és a levegő páratartalma 90% körül alakul, a talajnedvesség pedig magas, a betegség hamar terjed, és képes a növény teljes levélfelületét 8-10 nap alatt tönkretenni. Egyik évről a másikra a kórokozót az ültető anyagban található fertőzött gumók viszik át. A tenyészidő alatt a gumókat a növényről lemosott és a vizel a talajba jutó spórák fertőzik meg. Minél közelebb vannak a gumók a talaj felszínéhez, vagyis vékonyabb a gumót borító földréteg, azaz kisebb a bakhát, annál jobban ki vannak téve a fertőzésnek. A betegség által okozott karokat a levélfelület csökkenése miatt bekövetkező terméskiesés, valamint a tenyészidő és a tárolás alatt a gumók rothadásából származó veszteségek jelentik. Fontos ismerni, hogy a fertőzött gumóknak gyenge a csiraképessége, és csenevész növényeket képeznek, melyeknek termőképessége alacsony. A betegség tünetei A tünetek megjelennek: a levélzeten a szár felső részén a gumókon. Az első tünetek a levélzet felső (csúcsi) részén jelennek meg, először sárga színűek, kerek vagy szögletes foltok keletkeznek. Később a foltok megnövekednek, megbarnulnak és elszáradnak. A betegség a szár felső részén jelenik meg hosszúkás sötétbarna feketés foltok formájában. A gumók a tenyészidő alatt, betakarítás közben vagy a tárolás ideje alatt fertőződhetnek meg. A fertőzés a gumó húsát puha, folyékony és kellemetlen szagú péppé változtatja. Megelőzés és védekezés A burgonyavész ellen ma már hatékonyan lehet védekezni, ha megfelelő integrált módszereket alkalmazunk. A védekezésnél két alapvető módszert különböztetünk meg: agrotechnikai módszer vegyszeres kezelések 1. Az agrotechnikai módszerek közül megemlíteném a következőket: ellenálló fajták termesztése egészséges, minősített vetőgumót használjunk ültetéskor a gumók figyelmes megválogatása a burgonyát könnyű, laza, vízáteresztő képességű talajba termesszük minél magasabb bakhátak kialakítása kiegyensúlyozott tápanyag biztosítása a vetésforgó szigorú betartása 2. Vegyszeres kezelések: Ebben az esetben, nagyon fontos a kezelések időpontjának a megválasztása. Az első kezeléseket mindig a betegség tüneteinek a megjelenése előtt kell kezdeni. (20-30 cm-es növénymagasság). A kezeléskor legfontosabb betartandó szabályok a következők: csak hivatalosan engedélyezett hatóanyag alapú vegyszereket használjunk a kezeléseket 7-10 naponta kell megismételni tartsuk be a munkavédelmi szabályokat az oldat legyen homogén a vegyszer kiszórása legyen egyenletes csak szakmailag engedélyezett koncentrációs oldatot használjunk. Helbel Ferenc Ottó, agrármérnök

10 10 GYERMEKVILÁG Árt-e a tévénézés a gyerekeknek? A műszeres nézettségi vizsgálatok tanulsága szerint négyéves kortól átlagosan csaknem négy órát ülünk a televízió előtt. Minél több időt töltünk a képernyő előtt, annál kevesebb időnk marad játékra, olvasásra, beszélgetésre, egymásra. A családok többségében a papa-mama dolgozik, a gyerek napköziben van, öt óránál hamarabb nemigen találkoznak össze a családtagok. A hazaérkezéstől egészen a lefekvésig legfeljebb négy óra telik el, s ez idő alatt végig be van kapcsolva a tv. Az étkezések alatt is, esti mese helyett is, a tv a legfőbb program. Ideje lenne már főzni, vasalni, takarítani, de a gyerek a sokadik mesét, toronyépítést, sétát kéri, vagy követeli. Ugyan mit is tehetnénk? Csak egy mozdulat a megváltás, a távirányítóért nyúlunk, és a szögletes bébicsősz életre is kel. Tarka képek peregnek, és a gyermek tekintete a képernyőre tapad. Minden megoldódott? Vagy mégsem? Ha odalökjük a gyereket az elektromos bébiszitter elé abban a reményben, hogy végre lesz egy kis nyugalmunk, tényleg nem is csalatkoztunk. A gyerek nem tud elszabadulni a kép, a mozgókép, a képernyő varázsától. Ott ül lenyűgözötten, és ha megfigyeljük, láthatjuk, hogy egyre feszültebb lesz. Egy idő után körmét is rághatja, vagy tépkedheti, haját csavargatja, de elszakadni nem tud, teljesen függetlenül attól, hogy a képernyő mit közvetít számára. A különböző mozgóképek azonban nem segítik hozzá az információk feldolgozásához, ellenkezőleg feldolgozhatatlan információkkal halmozzák. A feszültségek, az indulatok, a vágyak felduzzadnak, feldolgozhatatlanok maradnak, majd hirtelen agresszióban csattannak ki, esetleg letört tehetetlenség léphet fel, amíg oda nem ülhetnek újra az őket rabul ejtő képernyő elé. Ha azzal vigasztaljuk magunkat, hogy gyermekeink csak a neki való rajzfilmeket nézik, akkor tudnunk kell, hogy az általános agressziós szint éppen a rajzfilmnézés közben növekszik a legnagyobb mértékben. Egyre többet hallunk olyan gyerekekről, akik nem szeretnek mesét hallgatni nem is tudnak rá odafigyelni. Az ilyen esetekben, általában mindig felfedezhető a napi rendszeres tévénézés. Aki ragaszkodik a televízió zsongó kábulatához, az elfelejt belső képeket készíteni s így számára sem a mese, sem a játék nem lesz vonzó és érdekes, ami azt is jelenti, hogy nem tudja belső élményeit, állapotait feldolgozni, és egyre dekoncentráltabb állapotba kerül. Nem túl szerencsés oldala a tévénézésnek az állandó ingerterhelés a gyerekek számára. Képzeljük csak el, hogy a folyamatos hang és fényingerekhez szokott gyerek hogyan fogja unni az ovis foglalkozást, amikor sokkal kevesebb inger éri. A gyerekek, amit látnak, azt akarják utánozni, átélni, megérteni és megélni. A tévénézés a családoknak, gyermekeinknek sokkal több kárt okozhat, mint amennyi hasznot. Egy többrészes természetfilm megtekintésénél, sokkal több intenzívebb, élőbb tapasztalatot jelent egy valódi kapcsolat a természettel. Bár a minket körülvevő világ a pótlékokra akar rászoktatni kezdetektől fogva, az eredetit sosem pótolja semmilyen utánzat. Gyerekünk számára a legnagyobb ajándék a figyelmünk és odafigyelésünk, a valódi tapasztalatainkba való elmerülés. A nap eltelhet munkával, játékkal, énekkel, beszélgetésekkel, azzal, hogy figyeljünk egymásra és együtt legyünk. Ha mégis tévézünk, a kisgyermekekkel együtt oda kell ülnünk a képernyő elé, hogy közben is, utána is beszélni tudjunk arról, amit láttak. Vass Katalin, óvónő, Farkaslaka

11 TESTVÉRTELEPÜLÉS 11 Ajak, ahol az értékek találkoznak Nemrég meglátogattak az ajaki tűzoltóalakulattól, amikor is a farkaslaki és az ajaki alakulatok egymással szerződést kötöttek, mintegy megerősítendő a testvértelepülési kapcsolatot is. Most pedig a tűzoltó-alakulattól, illetve az ottani polgárőrségtől látogattak el hozzánk. Voltak közöttük olyanok, akik már jártak ezen a vidéken, de a legtöbben nem látogattak még el errefelé. Éppen ezért kirándulásokon vettek részt, amelyeken megismerhették a településünk és a megyénk nevezetességeit. Az esti közös vacsoráknál pedig a kapcsolatok erősödtek a helyiek és az ajakiak között. Nemrég tartották az ajaki napokat, ahova községünkből is meghívást kaptunk. Elmondhatjuk, nagy élményben volt részünk. Már a buszon jó hangulatban utaztunk odáig, aztán még fokozódott a hangulat, hiszen kedvesen fogadtak bennünket, a szállásadók sorra vitték el azokat, akiket befogadtak. Első este már bulizott a csapat, hiszen a Lord együttes, akiknek besegített az ajaki polgármester úr is! -, és a Bikini együttes gondoskodtak a jó hangulat fokozásáról. Nagy területen, hatalmas tömeg, mindenhol jókedv, jó hangulat. Az ismerősök kezdtek egymásra találni, régi és új kapcsolatok alakultak ki. A második nap a hagyományok szerint egy esküvő bemutatásával kezdődött, amely ez alkalommal nem csak játék szintjén zajlott le, hanem egy igazi esküvőt ünnepelhettek a jelenlevők. Végigvezették a jelenlevőket az esküvők minden egyes mozzanatán. A mieink sem voltak restek, elkötötték a lakodalmas menet útját, és csak három kérdés megválaszolása után engedték útjukra az ifjú párt és a násznépet. Majd be kellett mutatkozni a saját készítésű ételekkel. A mi csapatunk töltött káposztával nevezett be, amely mind a 400 darabig elfogyott. Annyira ízlett, hogy többen visszatértek repetáért, de már csak az üres fazakat találták. A harmadik nap már lassan a búcsúzkodásé volt. De addig is körmeneten vettek részt a jelenlevő katolikus hívek, majd ebéd után sor került a lakodalmas vőfélyek bemutatkozójára. Volt hangulat, hiszen egyik ügyesebb volt, mint a másik. Az este hamar eljött, vele együtt a búcsúzkodás is, de a helyi polgármester és a vendéglátóink valósággal nem akartak elengedni. Végül a polgármester úr a színpadon köszönte meg a jelenlétünket, majd mindenki sietett a buszhoz, hiszen már két órával azelőttre volt tervezve az indulás. Egy csoportkép, amelyen rajta a farkaslakiak és vendégfogadóik, majd egy újabb rövid búcsúzkodás után, elindulunk hazafelé. A buszon jó a hangulat, elérünk a határra, majd átlépjük. Innen kezdve megcsendesedik a csapat, mindenki mintha egy kicsit visszahúzódott volna az utóbbi három nap szép emlékeibe. Köszönjük, Ajak, ezeket a szép perceket, kellemes napokat! Sarkadi Zoltán Gábor Kemence Kemence a Börzsöny hegység, az Ipolyvölgye, legrégibb falvainak egyike, ősi palóc falu. A település az egykori Hunt család egyik tagjának, Godónak birtoka volt. Nevét őrzi a falu mellett, a Feketepatak völgye feletti magaslaton álló Godó-vár romja. Nevét először egy 1156 táján keletkezett oklevél említi. Az Árpád-kori hivatkozást megelőző korok leletei tanúskodnak arról, hogy már az avar időkben is folyamatosan lakták, környékén máig számos, erődítésként használt földgyűrű látható. A község határában lévő földrészek sajátos neveket viselnek: Királyháza, Királykert, Királyné-pallag, Godóvár, Magasfa, Tamás-vár. Ezek a helynevek az egykori királyi vadászterület és várak emlékét őrzik. Közkedvelt vadászterülete a királyoknak, uralkodóknak. Többször elnéptelenedik az évszázadok során, de mindig újra és újra benépesül. A község 1751 és 1793 között a Honti megyegyűlések székhelye volt, és ez a falu felvirágzásához vezetett. A település a 18. században éli virágkorát. Kemence környékén a XX. század elején több mint 50 kilométernyi kisvasúthálózat üzemelt. Ennek emlékét őrzi a volt erdei vasút telephelyén létrehozott erdészeti és kisvasúti múzeum, ahol felújítva és felújításra várva mutatják be az elmúlt évtizedek mozdonyait és szállítóeszközeit, köztük ritkaságokat. A múzeum mellől indul útjára a 600 mm nyomtávolságú kemencei erdei vasút. A község lakosságának száma az idők folyamán néhány családtól a 2000 főig változott. Jelenleg 1124 fő a község lakosainak száma ben a Fő út mentén egy jellegzetes felvidéki palócházban rendezték be a Tájházat, melyben minden fellelhető, ami a falu hagyományos paraszti háztartására jellemző volt. Jelenleg a környék egyik első számú turisztikai központja, közkedvelt kirándulóhely. Forrás:

12 12 TESTVÉRTELEPÜLÉS Hort Hort a Nagyalföld északi peremén, a Gyöngyösi-síkon, a Mátra déli végződése alatt, Hatvantól keletre fekvő település. Az őskorból hiteles leletanyag nincsen a településről. Első okleveles említése 1250-ben Hurt néven történt. Az évi pápai tizedjegyzékben Hwrth néven szerepelt. A falu a XVI. század végén elpusztult, néptelenné vált ben is mint puszta szerepelt, de 1621-ben már ismét népes volt; tíz gazda lakott itt ekkor ban a törökök túlkapásai annyira elszaporodtak, hogy Hort lakói elhagyták a falut, s a dézsmaszedok elnéptelenedett házakat találtak csupán ban Nógrád megyéből magyar és szlovák ajkú lakosokat telepítettek be. A Nagyalföld északi szélén fekvő Hort a XX. század első felében már mint nagyközség szerepelt a hatvani járásban. Míg 1900-ban 3648 lakost számláló község volt, az évi összeíráskor a lakosság száma 4685 fő, 1970-ben pedig Jelenleg a települést 3835 fő lakja. A település 964 lakóházának fele téglaalappal készült vályogház, míg a másik fele tisztán vályogból vagy földből épült. A vályogfal a XIX. század elejétől volt használatos, s a második világháborúig a falazat legjelentősebb építőanyagát jelentette. A tornác a XIX. sz. végén terjedt el. A helység lakóházait helyi és hatvani kőművesek építették. Jellemző a falura a földbe süllyesztett dinnyekunyhó, minthogy a lakosság jelentékeny része foglalkozott dinnyetermesztéssel. A második világháború időszakában, a falu határában hatalmas harcok folytak. Ennek során a németek felrobbantották a templomot és egy hidat. A község katonailag november 17-én szabadult fel. A művészeti emlékek, értékek közé lehet sorolni Hort község pecsétjét. A község eredeti pecsétjét a Budai Kamarai Archívum Okmányai között találtákhárom másik községével együtt. A pecsét lenyomatát a földvári sánc felverésekor találták meg egy levélen, melyet 1704 tavaszán írt egy Takács Márton nevű kuruc tizedes özvegye Rákóczi fejedelemnek. A folyamodványát november 19-én kegyes resolutióval láttak el. Hort Község bírája és esküdtjei által rányomott pecsét a félíves kérőlevél visszahajtott bal alsó szegletére van ráütve. Alakja kerek, körülbelül egy hüvelyk magasságú és szélességű. Szegélyén a következő kőirat olvasható: NAGI HORTI PECSET ANNO D Belül egy szívből kinövő ötágú növény nyúlik fel, melynek három fő ága szabványos tekervényekkel egymásba fonódik, a középső a legmagasabb. Fent mind a három virágon tisztán kivehető alakban tulipánkelyhek láthatóak. A középső virágbokor mellett két oldalt egy-egy gólyamadár áll, egymással szemben. A bal oldali madár előtt egy csillag látható. Községi pecsét címeralakja 1739-ből: ekevas, mellette három csillag, kőirata: Hort falu pecsétje. Műemlék nincs a faluban, a felrobbantott régi templom helyére nagyon szép kéttornyú templomot építettek az 1950-es években; a templom tatarozása 1996-ban valósult meg. Az es forradalom és szabadságharc 100. évfordulóján Petőfi Sándor-mellszobrot helyeztek el a községben. A templom előtt áll Nepomuki Szent János szobra, mely védettség alatt álló emlékmű. Az önkormányzati testület a község lakosságának fél évszázados vágyát teljesítette azzal a kegyeletteljes cselekedettel, hogy megépítette a II. világháborúban elesett Horti lakosok emlékfalát. Hort község vezetősége ellátogatott községünkbe, annak érdekében, hogy ismerkedjenek az itteniekkel, hiszen Kerek Oszkár polgármester szerint, szeretnék, ha a két község testvértelepüléssé válna. Ehhez volt jó a mostani látogatás, hiszen meg kell ismerni egymást, kell egyeznie a két település jövőképének, gondolkodásmódjának. A látogatók nagy lelkesedéssel kirándulták végig a szebbnél- szebb tájainkat, nézték meg büszkeségeinket. Megismerkedtek Székelyudvarhellyel, Csíkszeredával, Gyergyószentmiklóssal, a Szent Anna tóval, Békási szorossal, Gyilkos tóval és a környékkel. Jó hangulatban, a kapcsolat kialakításának reményében indultak haza, azt ígérve, hogy még visszajönnek ezekre a csodálatos tájakra. Forrás:

13 CIVIL FÓRUM 13 Civil szervezetek, egyesületek, alapítványok találkozója májusában került sor első alkalommal arra, hogy egyfajta felmérést végezzünk községünkben a létező és működő civil szervezetekről, egyesületekről, alapítványokról. A Polgármesteri Hivatal találkozót szervezett, hogy egyfajta tájékoztatást, informálást nyújtson, és nem utolsósorban, hogy tiszta képet kapjon a községben működő szervezetekről. Tudni kell azt, hogy jelenleg az ilyen szervezeteknek számos pályázási lehetőséget írnak ki, amelyek megfelelő hozzáértéssel és naprakész papírokkal elég egyszerűen lehívhatók. Azt is tudjuk, hogy nem minden egyesület, alapítvány képes ezeknek a pályázási lehetőségeknek a kihasználására, vagy nem értesül, hogy honnan és hogyan is kell pályázni. Éppen ezért került megrendezésre ez a találkozó. A továbbiakban szívesen tájékoztatjuk a községben működő szervezeteket mind a lehetőségekről, mind a pályázati dokumentáció tartalmáról. Ahhoz, hogy pályázni tudjon egy egyesület vagy alapítvány, általában minden kiírásnál szigorúan követelik az előző év mérlegét, és az elmúlt év tevékenységi beszámolóját. A polgármesteri hivatal a jó együttműködés kialakítása érdekében szükségesnek látta, hogy információja legyen a működő szervezetekről, mert eddig a szükséges adatokkal nem rendelkezett (vezető, elérhetőség, székhely, céljai az adott szervezetnek stb.). A közeljövőben még lesz egy találkozó, ahova sikerült egy szakembert is meghívni Orbán Árpád, a Civitas Alapítvány igazgatója személyében, aki majd részletes ismertetést fog nyújtani az érdekelteknek a pályázási lehetőségekről, a szükséges dokumentáció összeállításáról, és nem utolsósorban a pályázási lehetőségek módszereiről. Minden szervezetnek, alapítványnak és egyesületnek sikeres pályázást kívánunk! Nagy Endre Sarkadi Zoltán Gábor Időutazás szent csend mezején Van a falunkban egy kis csapat, akik jeles napokon zöld ingeket és nyakkendőt öltenek. Bizonyára mindenki rájött, mi vagyunk azok: a cserkészek. Az első fogadalomtétel de - cember 26-án, Karácsony másodnapján történt (17 cserkész), de hivatalosan csak 2009 február 28-tól tart nyilván a R.M.CS.S. Ez a kezdő cserkészcsapat, a 136-os számú Fancsali Márton cserkészcsapat nagy kihívást teljesített, na persze nem egyes-egyedül, a szülők és a Polgármesteri Hivatal segítségével július14-18 között. Megszervezte az Udvarhely-körzeti cserkészek nyári táborát Szencsedben. Ez tulajdonképpen egy időutazást jelentett a majdnem 100 cserkész és vezetőik számára, akik Székelyudvarhelyről, Béta-Vágásból, Máréfalváról és Zetalakáról érkeztek. László, a lovagkirály kora elevenedett meg, s egy szűk hétre Szent Csend mezeje László király táborává vált. Várurak, apródok, lovagok és udvarhölgyek próbálták megélni és átélni az ös évek hangulatát a Fancsali Gyuri bácsi portáján. Őrsök keresztelkedtek át. Zete vára, Máré vára, Dobó vára, Székely támadt és Firtos vára. Portyázás, lovagi játékok, csatározások voltak napirenden, lányrablás mindez, hogy életre kelthessék László király viselt dolgait, majd a hozzá fűződő legendákat. Esténként, a tábortűz mellett igazi barátságok fűződtek. Pénteken, bár elkészült a táborkereszt és az oltár is, hogy igazi tábori misére kerülhessen sor, mégis a szencsedi kis kápolna telt meg zsúfolásig, ahol Lajos atya misézett. Délután sötét felhők gyülekeztek, hamarosan jeges eső zúdult ránk. Mindez csak azért, hogy jelezze: időutazásunk véget ért, ahogy a táborozás is a végéhez érkezett. Másnap cserkészként tértünk haza sok élménnyel gazdagodva. U.I.: Ezúttal szeretném megköszönni mindenkinek, hogy támogatta a táborozást. Hadnagy Jolán, cs.cs. vezető

14 14 MAGAZIN Viccek és vicces történetek a letűnt kommunista rendszerből 1. Egy milicista, hátán a géppisztolylyal, bemegy a falusi boltba, ahol korlátozott italkimérés is volt. A boltos, hogy hízelegjen, itallal kínálja meg a milicistát, ha már másoknak is szolgált, nem éppen szabályosan. Egy vásárló gyermek kerülgeti a milicistát. Mit bámulsz, te gyermek? kérdi a milicista. Én azt, amit a hátán hord. Az mi? feleli a gyermek. Az egy golyószóró okosítja ki fölényesen. Golyószóró? Édesapámnak kettő is van jegyzi meg huncutul a gyermek. A milicista nagy fogás reményében gyorsan cukorkát rendel a gyermek számára, és arra kéri, hogy mutatná meg az apja golyószóróját. A gyermek elvezeti a milicistát a lakásukra, és az istállóba invitálja. A pajtában azt mondja: Na, látja, ott vannak. Hát azok kecskék háborodik fel a milicista. Nézze csak felemeli az egyik kecske farkát a gyermek látja, hogy szórja a golyókat. Apám mutatta meg nekem is. Te, ha még egyszer átversz beraklak a tömlecbe ijeszt rá gyermekre, s arrébb áll a pajta mellé vizelni. Észreveszi, hogy a gyermek leskelődik. Nehogy azt mondd, hogy apádnak ebből is kettő van. Kettő nincs, de kétszer ekkora van neki csattan a válasz. * 2. A milicista fülest kap, hogy az orvvadász éppen akcióban van. A vadász már meglőtte a nyulat, és hazafelé tart. A kertje végében veszi észre, hogy a milicista követi. Annyi előnye van, hogy a lakásába érve elrejtse a bűnjeleket. A feleségének odadobja a nyulat, hogy azt rejtse a bölcsőbe, a kisbaba alá. A puskát kettőbe töri, a csövet becsúsztatja a saját nadrágjába, és a puskatusát a feleségének adja, hogy dugja a szoknyája alá. A milicista betoppan, s követeli, hogy adja elő a nyulat és a fegyvert. Az orvvadász tagad. A milicistának mentő ötlete támad. A jelen lévő ötéves gyermekhez fordul, remélve, hogy ilyen hírtelen kapva az igazat fogja mondani: Kicsi fiam, úgy-e, apádnak van puskája? Van. Hol tartja? Az egyik fele az apu nadrágjában, a másik fele az anyám szoknyája alatt van, s olyan lőnek vele, amilyen a bölcsőben van. Rendben van, fiacskám, belőled még ember lesz, de két ilyen tutyimutyinak puskája nem tud lenni. Búcsúzik el a hoppon maradt rendőr. * 3. A kulákot kihajtották vasárnap szántani. Déli pihenőkor leült az ekére. Kijött hozzá ellenőrzésre egy elvtárs. Megszólítja az öreget: Na, mit vet, tata? Én aktatáskát és sétapálcát, hogy legyen elég, jusson belőle minden elvtársnak, hogy ne kelljen vasárnap is szántanom. * 4. Katona kollégák találkoznak a piacon. Mit árulsz, barátom? Én ezt a madarat, ingyen neked adom, csak szabaduljak meg tőle. Hát mi a baj vele? Az, hogy megtanítottam beszélni. Sajnálom agyon ütni. A kolléga hazavitte, s otthon tudta meg, hogy miért adott túl a madáron a barátja. Ahogy egy szomszéd betette a lábát, a papagáj azzal köszöntötte, hogy le a kommunistákkal!. Egymásnak adták a kilincset a szomszédok olyan jól szórakoztak. Egyszer a milíciára hívatták az illetőt, hogy példásan megbüntessék. Mentségére eszébe jutott, hogy a papnak is van egy madara, s kölcsön kéri tőle. A milícián felszólították, hogy beszéltesse a papagájt. Tagadta, hogy a madár tud beszélni. Provokálni próbálták a papagájt, s ismételték hangosan a befújt szöveget: le a kommunistákkal! A madár nem reagált, de amikor elhallgattak, akkor rögtön rávágta: Uram, hallgasd meg könyörgésüket! * 5. Két székely elment Botfaluba dolgozni a cukorgyárba. Egy vasárnapi pihenőjükön bementek Brassóba szétnézni. Az egyik komának a vécére kellett mennie. Megkérte a társát, hogy várja meg kint, ne távolodjon el, mert ő nem jártas Brassóban, és egyedül könynyen elbolondulna. Unalmában nézelődve meglátott egy nagy szobrot. Kerülgette. A milícia megfigyelés alatt tartotta a környéket, mert nem rég valaki egy kosár lótrágyát akasztott a szoboralak karjába. Rosszat sejtve, megkérdezte a székelyt, hogy mit ólálkodik ott. Én nem leselkedek, csak azt szeretném megtudni, hogy ki lehet ez a jó ügyes paraszt. Na vén lókötő, jöjjön csak velem. Mindjárt megtudja! Hogy merészeli Sztálin elvtársat leparasztozni?- Azzal kísérte is az öreget az őrsre. Közben a másik dolgát végezve jött, hogy keresse meg a komáját. Látja, hogy rendőri kíséret alatt áll. Oda megy, és kérdezi, mit vétett. Csak annyit, megkérdeztem, hogy ki ez a csizmás paraszt. Megmondtam, hogy várj meg. Úgy kell neked, minden szart nem kell észre venni! Jöjjön csak velünk, maga is, hogy lássa meg, ki a szar.

15 MAGAZIN Az egyik székely azzal bölcselkedik (adja a jóltájékozottat) a korcsmában, hogy holnaptól angol pénzzel fizetnek. Ment a füles azonnal, s máris vitte a feketekocsi. Na, halljuk, mit mondott a korcsmában? vették vallatóra. Hát, én mondhattam akármit. Igaz, hogy angol pénzzel fizetnek holnap? Igaz, biza. Megadják neki az első kenetet, s ismét kérdezik: Hol fizetnek angol pénzzel? Angliában csak többet ne üssenek. Ezután még puhítgatták, megengedték, hogy a felesége meglátogassa. Megmondta, hogy az egyik tehenet adják el, mert csak az áráért szabadulhat ki. A rokonok otthon kérdezték, hogy szenvedett-e sokat, verték-e meg. Engem nem, de annyit tudok, hogy, akit oda bevisznek, az onnan veretlen ki nem jön. - A felesége int neki, hogy hallgasson, mert meg volt mondva, hogy, ha nem hallgat Fa ajtók- ablakok hő-, hang-, por- és víz elleni szigetelése Rések tömítése az ablak és tok között, szilikon géderrel. Nem kell új ajtókért és ablakokért sok-sok pénzt kifizetnie, inkább szigeteltesse házán a meglévő fa ablakait és bejárati ajtóit a korszerű német szilikon géderrel, bontás és piszok nélkül. Gyorsan, garanciával és OLCSÓN!!! A meglévő ablakait úgy korszerűsítheti és teheti megfelelően szigeteltté, hogy az Önnek jóval kevesebb összegbe kerül, mint ha kicserélné új thermopán ablakokra! Ezzel a technológiával felújított ablakok hőszigetelése, független mérések szerint, meghaladja egyes thermopán ablakok hőszigetelését, de nem zárja le teljesen a ház szellőzését! 20-25% fűtés megtakarítás, belső hőmérséklet 3-6C fokkal nő. Csökken a kinti zaj-, por és csapóeső behatolása. Hosszú élettartam (min.10 év) 1-2 év megtérülési idő és garancia! Érdeklődni: és , szigszerviz@gmail.com Mit vásárolna? Új Dáciát vagy használt Wolksvagent? Használt német ágyak, körkanapék, bőrgarnitúrák, fotelek eladók Székelyudvarhelyen az Orbán Balázs utca 9 szám alatt. Kérésre képeket is küldünk interneten. Tel: , noemester@yahoo.com Az apósa közbe szól: Ha a másik tehenet is el kell adnod, akkor mit fogsz be? A számat, apám, a számat. * 7. Két kollektívszervező aktivista érkezik a faluba. Terepszemlét tartanak. Sok mindent meg lehet tudni egy pohár bor mellett. Érdeklőnek, hogy hol lehetne jó bort inni. Kérdő útját nem téveszti. Megtalálják a házat, de nincs otthon a gazda. Na, legényke van-e jó borotok, eladó? Hogyne lenne az elvtársaknak. Hozzál egy litert. A fiú kiszolgálja a vendégeket. Azok megiszogatják, aztán fizetni akarnak, de a fiú nem veszi el a kínált pénzt. Miért? Nem kell a pénzünk? Rosszat sejtenek az elvtársak. Azért, mert édesapám azt mondta, hogy az aktatáskásoktól ne vegyek el pénzt, de abból a korsóból adjak bort nekik, amelyikbe az egér belédöglött. * 8. Egyik faluban befejeződött a kollektív gazdaság szervezése. Tudták az emberek, hogy nincs kiállás ez elől. Ekkor született a nóta: Ne félj, kislány hiba nem lesz,/ társulásból kollektív lesz./ Vesszük a sajkát, adják a csorbát,/ megdöntjük a normát.(a három kis gólya dallamára) Nemcsak a földeket kérték, a gazdasági felszerelést, az állatokkal a takarmányt is be kellett adni. Az egyik gazda beadta, amije volt: egy kutyát, egy kakast és egy szamarat. Egy hét múlva haza megy a kutya. Kérdezi a gazdája: Te, Bodri, miért jöttél haza? Nem adnak enned? Jaj, édes gazdám, ételt adnak, de ott hiába ugatok, úgyis lopnak. Gondoltam, jobb, ha tovább állok, amíg rám nem sütnek valamit Alig telt el két nap, s a kakas is haza érkezett. Hát, te, kendermagos, miért hagytad ott őket? Édes gazdám, én azért, mert hiába kukorékolok nekik kora reggel, nem kel fel senki. Nincs mit keressek ott. Várja a gazda a szamarat, de az nem érkezik. Egy hét múlva találkozik vele a kollektíva udvarán, s kérdezi, hogy miért nem jön haza. Azt feleli fontoskodva a csacsi: A jövő héten kollektívközgyűlés lesz, és én elnöknek vagyok jelölve. * 9. Híre ment, hogy Amerikában egy nő hármas ikreket szült, és az anya meg is halt szülés után. Az egyik gyermeknek nagy volt a feje, a másodiknak csak egy keze volt, és a harmadiknak nem volt hímvesszője. Az árvák örökbefogadására nemzetközi pályázatot hirdettek. Románia jelentkezett elsőnek. A kuratórium megkérdezte, hogy a felnevelés után mi a szándéka az árvákkal. A román delegátus azt válaszolt, hogy az első gyermek, akinek nagy a feje, jó lesz kollektív elnöknek. Hadd gondolkozzon! A másodikból kollektívben raktáros lesz, mert egy kézzel nem tud annyit lopni, és a harmadik jó lesz brigádosnak, mert békét hagy az asszonyoknak. Gyűjtötte Bakk Albert, Kecset 11. szám

16 16 MAGAZIN Fonákságok Nyikómenti anekdoták 1. Gy. J. betért a kocsmába. Ott találta a fiát a barátjával, akik már jó hangulatban voltak, de azért észrevették, hogy az öreg sűrűn kezdi rendelni az italt. Felkerekedtek, hogy mennek haza, és azt szeretnék, ha velük tartana. Már elég volt, apám mondta a fia. Nektek igen, de várjatok, hogy érjelek utol tütököt! s azzal a söntéshez ment, s egy fél liter pálinkát rendelt, amellyel lépett a fiáék után. Az utolérést GY.J. az elfogyasztott ital mennyiségére értette. Na most már mehetünk. Úgy lehet, hogy el is hagylak tütököt! *** 2. A milícia és a szekuritáté állandóan figyelte Gyurka Jancsi ellenpropagandáját, és alkalmas pillanatban letartóztatták. Törvényszékre került az ügye. Az ügyvédje kioktatta, hogy tegye magát bolondnak, mert csak így szabadulhat meg a súlyos tömlöctől. Az orvosi bizottság előtt azt kérdezte az elmegyógyász, hogy mondaná meg János, mikor vagyunk most, karácsony előtt vagy után. János azt válaszolta, hogy két karácsony közben. (Az orvos értette a székely beszédet, de hallgatott vele, mert az elvtárs, a komisszió elnöke, bolond beszédnek számította a választ.) Süketnek, rövidlátónak, mindennek próbálta tenni magát, de csak a bolondságát fogadták el úgy, hogy elmegyógyintézetbe csukták. Amikor felöltöztették a csíkos kórházi pizsamába, végignézett magán, s elkiáltotta magát: Ej, édesanyám, ha látnál, hogy milyen tarka bikabornyút hoztál a világra! *** 3. Elmesélte, hogy egy valódi bolond kórházi társa megfogta, és ki akarta dobni Jánost az emeleti ablakon, hogy repüljön egyet. János rászedte a bolondot. Azt mondta neki, hogy könnyű innen kirepülni, de lám azt tedd meg, amit én: lemegyek az udvarra, s onnan felszököm ide hozzád. Tetszett a bolondnak a Gyurka Jancsi ötlete. Hát így hagyott békét neki. Tudja-e, sógor, nehéz épeszű embernek bolondot játszani mesélte az élményeit Pap Sámuelnek a kiszabadulás után. *** 4. Gyurka Jancsi a feleségével sem volt egyenesben. Amíg otthon tartott a házi főtt szilvóriumból, Jánossal nem lehetett bírni. Nem törődött semmivel, csak illározott egyfolytában. A feleségének emiatt sok leleményességre volt szüksége, hogy a pálinkából valamenynyit megmentsen a családi ünnepek alkalmaira. Az asszony soha sem tudott túljárni a férje eszén, pedig minden leleményességét latba vetette. Megpróbálta elrejteni a gabonás szuszékba, a szalmakazalba. Még a földbe is elásta a ribizlibokor tövébe. Most is talált egy rejtekhelyet. Nyugodtan ment a hetipiacra. János egyedül otthon mindent felforgatott, de nem volt sikere. Leült az udvaron a favágótőkére, szivarra gyújtott, s így töprengett magában: Te János, ha egy ilyen itkányos (részeges) embernek lennél a felesége, akkor hova dugnád el a pálinkát előle? Hát hova egyebüve, ahol nem is gondolják! válaszolt magának. Aho senki sem jár! Nem is keresik! Felállt a csutakról, s körbehordozta a tekintetét az udvaron. Régóta nem tudtak disznót tartani, mert Jánossal nem lehetett spórolni disznóra is. Hát üresen állott az ól. Lám, békukkintok oda biztatta magát. Telt volt szalmával. Csodálkozott, hogy került ide a szalma. Nem emlékezett, hogy ő hordta volna oda. Ez furcsa, meg kell nézzem jobban morogta, s kezdte a villával piszkálgatni a szalmát. Hát megakad valamibe. Csak óvatosan! Nehogy korsó lenne, s eltörjem. Valóban rátalált a sarokban a korsó pálinkára. Fel is szentelte. Addig illározott, hogy mire a felesége megérkezett a városból, János már daloló kedvében volt. Te Isten átka, ejsze nem akadtál rá a korsóra! kiáltotta a kapunál a felháborodott feleség. Sietett, hogy mentsen meg valamennyit a korsó pálinkából. *** 5. Az is megtörtént fiatal házas korukban, hogy Gyurka Jancsiék szerencsésen hazaérkeztek a kocsiszekérrel a hetipiacról. Ahogy betértek az udvarra, azt mondja boldogan a feleség: Hála Istennek szépen megjártuk a várost. Ez célzás volt arra, hogy az italozás nem járt semmi különösebb bonyodalommal. Erre János rácsapott a lovakra, s a gyeplőt elhúzta, s a szekeret a trágyadomb mellé felborította. Na, asszony, nyugtával dicsérd a napot! vigyorgott kajánul Gyurka Jancsi. *** 6. Lakatos Mihály és László Domokos nyikómalomfalvi székelyek egymás mellett mentek a falu között, a gödröspocsolyás úton, amikor mellettük elrobogott egy fekete pártautó, s lelepcsentette őket. Hogy vinne el az ördög mind, ahányan vagytok! szakadt ki László Domokos szájából az átok. (Szokatlan volt az ilyen hang tőle, mert ő az ideiglenes néptanács elnöke volt nem is olyan régen.) Ó, te Domokos, ezt te csak most mondod, de mi mióta mondjuk nekik ezt jegyezte meg cinikusan Lakatos Mihály. Balázsi Dénes, nyugdíjas tanár