ÖRKÉNYTÁBOR SIKERÉNEK TITKA A JELENKOR HELYZETÉNEK TÜKRÉBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÖRKÉNYTÁBOR SIKERÉNEK TITKA A JELENKOR HELYZETÉNEK TÜKRÉBEN"

Átírás

1 SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOSTUDOMÁNYI KAR Továbbképzési Központ, Lovastanár (hippologus) és-szervezı szak ÖRKÉNYTÁBOR SIKERÉNEK TITKA A JELENKOR HELYZETÉNEK TÜKRÉBEN Szakdolgozat Készítette: Horváth Tímea Budapest 2010

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS IRODALMI ÁTTEKINTÉS ÖRKÉNYTÁBOR EREDETE ÉS TÖRTÉNETE Örkénytábor megalakulásának elızményei Örkénytábor története és mindennapjai Örkénytábor utókora (1945-tıl napjainkig) MAGYARORSZÁG LÓTENYÉSZTÉSÉNEK HELYZETE A XX. SZÁZADTÓL NAPJAINKIG A XX. század elejétıl a II. világháborúig A II. világháborútól a rendszerváltásig (1989) A rendszerváltástól napjainkig A LOVASOKTATÁS HELYZETE ÖRKÉNYTÁBORTÓL NAPJAINKIG A VERSENYZÉS HELYZETE ÖRKÉNYTÁBORTÓL NAPJAINKIG KÖVETKEZTETÉSEK JAVASLATOK ÖSSZEFOGLALÁS KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLET NEMZETI LOVAS STRATÉGIA KÉPEK NYILATKOZAT... 46

3 Nem egy nemzet története fényesen a mellett tanuskodik, hogy a hirnévben, jólétben, gazdagságban, hatalomban, elıhaladottságban, melyet bir, a lónak, ennek a nemes háziállatnak is nem kis része van. Nemzetek, melyeknek lótenyésztése vesztegel vagy épen a pusztulás felé siet, rendesen maguk is örvény fölött járnak s létük kérdéses. Kovácsy Béla kassai gazdasági tanintézeten az állattenyésztési tantárgyak tanára, a Gyakorlati Mezıgazda szerkesztıje Monostory Károly a budapesti állatorvosi akadémián az állattenyésztési tantárgyak ny. r. tanára Budapest, 1905.

4 BEVEZETÉS BEVEZETÉS A szakdolgozat Örkénytábor nagyságát hivatott megvilágítani, felkutatva sikerességének okait az oktatási, tenyésztési és versenyzési feltételek tükrében. Teszi mindezt annak érdekében, hogy a régmúlt lovasoktatás jól mőködı rendszere, megértésre és kellı tisztelető alkalmazásra kerüljön a jelenkor lovasoktatásában, hiszen általános igazság az, hogy ha nem tanulunk a hibáinkból, akkor újból el fogjuk követni azokat. Semmiképp nem törekszik az összehasonlításra, hiszen akkoriban teljesen mások voltak az igények és a körülmények, más volt az értékrend, amely a lovasokat jellemezte. A lovak jelentıs szerepet töltöttek be az akkori katonaság, a nagybirtokosság vagy akár az egyszerő parasztemberek mindennapi életében. Mindamellett igyekszik megvilágítani azt az utat, amely Örkénytábortól vezetett a napjaink lovasoktatásához, tenyésztéséhez és versenyzési helyzetéhez, ill. keresi a választ a felmerülı problémák megoldására. Örkénytábor sikeres volt, hiszen akkoriban értük el díjugratás és military szakágakban a legnagyobb eredményeket. Ehhez hasonló szép eredmények a késıbbiekben ugyan egy-két alkalommal születtek, de sikerességi tendenciáról semmiképp nem beszélhetünk. Ilyen sikerek pl. Díjugratásban az 1936-os berlini olimpián Platthy József Sellı nevő lovával, egyéni III. helyezést; ill. az 1980-as moszkvai olimpián Balogi András, Hevesi Barnabás, Krucsó Ferenc és Varró József csapatban IV. helyezést ért el. Militaryban az 1936-os berlini olimpián Endrıdy Ágoston Pandúr nevő lovával, egyéni V. helyezést, valamint az 1980-as moszkvai olimpián Cseresnyés László, Grózner István és Oláh Mihály csapatban IV. helyezést ért el. Mindenképp meg kell ismernünk múltunkat, tanulni kell belıle és majd csak azután lehet építeni a jövıt. 1

5 1. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 1.1. ÖRKÉNYTÁBOR EREDETE ÉS TÖRTÉNETE Az örkényi iskola módszerét megteremtıik és tanítványaik soha nem tartották különösnek, speciálisnak, egyszerően csak a helyes lovaglásnak mondották. (ERNST, 2001) annak ellenére, hogy minden adott volt ahhoz, hogy egy sajátos stílus alakuljon ki. Itt minden a lovaglásnak volt alárendelve és meg volt az a tanári gárda is, akik egykor a Reitleher Institutban 1 vagy a Pótló Idomító Keret-ben (PIK) végeztek. Az elméleti és gyakorlati tapasztalatuknak köszönhetıen, az olasz stílust sikeresen építették be a klasszikus és a campagne lovaglás 2 elveibe, ami nem csak, hogy összeegyeztethetı, hanem még ki is egészítette egymást. A sportlovak is részt vettek a falkavadászatokon és az itt szerzett menıkedvet, ill. ügyességet használták ki és építették bele a késıbbi idomító munkába. Ahhoz, hogy a ló- és lovaskiképzéshez egyaránt tökéletes hely felépüljön és megalakuljon, hosszú út vezetett (ERNST, 2001) Örkénytábor megalakulásának elızményei A XVI-XVII. században, a magasiskolai képzés elvesztette gyakorlati jelentıségét. A képzés célja inkább reprezentatív volt, azaz a pompa kifejezésére szolgált. A XVIII. században alakult ki az a könnyő lovasság, amely egyöntető ló és lovas kiképzési rendszerek, módszerek és eszközök kialakulását és bevezetését tette szükségessé. Ennek oka, hogy a nemzetek közötti háborúban mind nagyobb szerepet kapott a magas szintő lovagló tudás, amelyhez központi laktanya megléte szükségeltetett és nem hiányozhatott a hozzátartozó lovarda sem (ERNST, 2008). Köztudott, hogy abban az idıben a csaták kimenetelét - a gyalogság és a tüzérség mellet - nagymértékben befolyásolta a jól képzett lovasság, amely megkövetelte, hogy katonái biztos lovaglótudással rendelkezzenek. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon Európában a XIX. században több lovaglótanárképzı iskola alakult, mint pl. Saumur, Bécs, Pinerolo, Szentpétervár vagy Hannover. 1 Bécsi Lovaglótanárképzı Intézet 2 Jelentése tábori lovaglás, amely a klasszikus idomítást ötvözte a terepen, vadászatokon történı képzéssel. 2

6 A felsoroltak legmagasabb színvonalát, a francia Saumur (1825) és az osztrák lovaglótanár-képzık alkották (az Osztrák-Magyar Monarchiában 1808-ban Bécsújhelyen alapították az elsı lovas kiképzı központot, melyet 1835-ben Salzburgba helyeztek át, majd 1850-tıl Bécsben mőködött tovább), amelyek a campagne lovaglás eszményét követve képezték lovasaikat és ezt érvényesítették a lovak kiképzésében is. Az iskolaló erényeit, a vadászló ügyességével és a könnyedebb üléssel 3 egyesítették (ERNST, 2003; 2008). A könnyőlovasság eredményességéhez természetesen a megfelelı lóállományra is szükség volt, így a tenyésztésben is elindult egyfajta tudatosság, ami sorra indította el a ménesek alapítását és az új fajták kialakítását. A hazai lófajták közül a gidrán, a kisbéri félvér, a furioso north star és a nóniusz is ebben az idıszakban alakult ki tól Központi Lovassági Iskola név alatt folyt a képzés az Osztrák-Magyar Monarchiában, majd 1875-ben Lovaglótanár-képzı intézetté (Reitleher-Institute) szervezték át. Ez az intézet az I. világháborúban megszőnt, azonban szellemisége tovább élt a világháború után létesített magyar lovaglótanár képzıkben (ERNST, 2003). Többek között itt végzett: Gróf Erdıdy Pálffy Zsigmond, Josipovich Zsigmond, Malanotti Lajos, Prónay Sándor, Szunyogh Albert, akik közül sokan lettek a késıbbi örkénytábori Lovagló- és Hajtótanár Iskola parancsnokai, illetve tanárai. Az elsı világháború után, a huszártisztek képzése több lépcsıbıl tevıdött össze. A lovas alapkiképzés a Ludovika Akadémián folyt, ahol a tanterv napi egy óra kötelezı lovasoktatást írt elı. A csapathoz kihelyezett tisztek folyamatos továbbképzését, az úgynevezett equitáció 4 biztosította, amelynek fı feladata az elméleti és a gyakorlati képzés volt, amely inkább a gyakorlat felé tolódott (PACHL, 1989). A Ludovikán és az equitációkon az oktatást csak minısített lovaglótanárok végezhették. Az itt kiemelkedı lovasok csak a saját alakulatuk felterjesztésére kerülhettek a lovaglótanár képzıbe, a PIK-be, amely a Reitleher-Institute mintájára alakult, és a békeszerzıdés korlátozásainak következtében kapta ezt a fedınevet. 3 A huszárok által kifejlesztett ülés, ami rövidebb kengyelbe való lovagolást jelent. 4 középfokú lovas továbbképzés 3

7 Valójában ez fedıszerve volt a Magyar kir. Honvéd Lovagló- és Hajtótanár Képzı Iskolának. A PIK-et 1921-ben, a Budapesten lévı Ferenc József laktanyába hozták létre és az elsı parancsnoka Prónay Sándor ezredes volt, aki maga is aktív és eredményes lovas személyében állt (PACHL, 1989). Az iskola kiképzési idıtartama az elsı idıszakban 3 tanév volt, amelyben az utolsó évfolyam csak a vadász idényt töltötte ki. Ez óriási jelentıséggel bírt, hiszen a vadászlovaglás adott csak alkalmat arra, hogy a tisztek nehéz terepen is bizonyíthassák tudásukat. Az itt végzett tanárok, mint Binder Ottó, Hazslinszky-Krull Géza, Kánya Antal, Keméry Pál, Keresztes Ákos, Kókay Pál, Németh Dezsı kimagasló szaktudással rendelkeztek (PACHL, 1989). Következett 1924, amikor a PIK-et Lovaglótanár-képzı Intézetté nevezték át, de a közbeszédben továbbra is a PIK-et használták. Ebben az intézményben végeztek - a teljesség igénye nélkül pl. Bodó Imre, Dr. Kósa-Reznek Jenı, Platthy József, Schaurek Ottmár (ERNST, 2001) Örkénytábor története és mindennapjai A lovaglótanár-képzı Örkénytáborba való áthelyezésének terveit, amelyek Szunyogh Albert ezredes irányításával készültek, október 5-én nyújtották be a Honvédelmi Minisztériumba. Az elsı munkálatokra május 17-én került sor és rövid idın belül, szeptember 30-án át is adták használatra. A költözésre azért volt szükség, mert a budapesti Hungária körút és Kerepesi út sarkán lévı Ferenc József laktanya kicsinek bizonyult a lovaglótanár képzésre, hiszen nem rendelkezett megfelelı gyakorló tereppel. Ugyanakkor a honvédség tulajdonában lévı, Örkény közelében fekvı terület (tüzérségi gyakorlótérnek használták) elég nagy volt ahhoz, hogy a huszárszázad gyakorlatozni tudjon, valamint a talaj és a természeti környezet is kiválónak bizonyult, a magas szintő lókiképzésre (PACHL, 1989). 4

8 Örkénytábor megszületését az is indokolhatta, hogy egy olyan lovas komplexumot szerettek volna létrehozni, amely nem csak nagyságban, hanem minıségben is egyenrangú pl. a saumuri vagy a pinereloi lovasközponthoz ahol, nem csak alap, hanem magas szintő ló és lovas képzés is folyik, valamint a válogatott keret felkészülését is tudják biztosítani. Ennek érdekében, a Honvédelmi Minisztérium szeptember végén négy lovast, Kánya Antalt, Németh Dezsıt, Bodó Imrét és Kósa-Reznek Jenıt, a Pineroloban kezdıdı négy hónapos equitációra küldte továbbképzés és tapasztalat győjtés céljából. Ezt követte még további négy hónapos továbbképzés, majd a Tor di Quintoban megtartott három hónapos tanfolyamon való részvétel is. Ezen idıszak alatt, a lovasok lehetıségeikhez mérten versenyeken is szerepelhettek. A kiküldetések sorát gazdagítja még Halmay Barna és Szabadhegy István, saumuri iskolában, Hazslinszky-Krull Géza és Hanthy László a bécsi spanyol iskolában történı történı továbbképzése, valamint a negyvenes években Szemere Csaba és Schaurek Ottmár Hannoverben történı tapasztalat szerzése is (ERNST, 2001; GYİRFFY-VILLÁM, 2007). Az elızetes tervekben okként szerepeltek még a magyar lovas hagyományok ébrentartása és a nemzeti kultúránk lovas részének külföld elıtt való bizonyítása, hiszen Szunyogh Albert az iskola terveiben azt írta, hogy: a lovassport külföld felé reprezentatív és agitációs értéket képvisel. (PACHL, 1989) Kelemen Ernı 1934-ben megjelent cikkében, a már mőködı Örkénytábor feladatát így fogalmazta meg: Híres neves magyar szakemberek szívvel, lélekkel ennek a nagyszabású, katonai, kultúr-, s nemzetgazdasági szempontból egyaránt rendkívül fontos munkának élnek: nagyszerő lovastiszteket nevelnek és nagyszerően idomított lóanyagot teremtenek a katonai lovassportunknak. (KELEMEN,1934) Majd a következıkben, így fogalmazza meg Örkénytábor jelentıségét és társadalmi visszhangját: Mennyire szükség volt tehát arra, hogy Magyarországon is- hol annyi jó lovas él s hol oly nagyszerő a lóanyag, egységes stílus s egységes módszer szerint történjék a lovaglás és a ló idomítása. Büszkék lehetünk tehát így arra, hogy Európa világhírő lovasakadémiáinak a névsorában, Pinerolo, Saumur, Hannover és Varsó mellett ma már ott szerepel-örkény is. (KELEMEN,1934) 5

9 Örkénytábor 150 katasztrális hold 5 területen mőködött, amelyen a lókiképzık számára vágta pályák, rögzített ugrásos terepakadályok (köztük a híres csúsztató), versenypályák, négy nyitott és két fedett lovarda volt biztosítva. Ezen kívül még istállók, tiszti és egyéb lakóépületek egészítették ki a tábor területét, de nem hiányozhatott a falkavadászatok gyakorlására alkalmas terep sem. Itt nem csak tanárképzı mőködött, hanem helyet kapott még az ún. Honvéd Lovastábor, a lovastiszti tanfolyam és a tábortörzs is (PACHL, 1989). A legfontosabb részleg természetesen a tanárképzı volt, amelyhez az altisztek segédoktatói képzése, az olimpiai keret, az állami mének kiképzése és kipróbálása, a kopófalka és az Alagon mőködı Honvéd Versenyistálló is tartozott (ERNST, 2001). A tábornak önálló táborparancsnoksága, a lovagló-hajtó tanárképzınek pedig külön iskolaparancsnoksága volt. A tanárképzı, lovastáboron belüli jelentıségét az mutatja, hogy számos végzett hallgató az iskolaparancsnok nevét igen, a táborparancsnok nevét pedig nem ismerte (KELEMEN, 1934; PACHL, 1989). A tanárképzı fıcélja, olyan lovaglótanárok képzése, akik tanítani is tudnak, akárcsak a segédoktatói képzésben, ugyanis ide csak olyan altisztek kerülhettek be, akik reményt adtak arra, hogy jó oktatókká vállnak. Ebbıl kifolyólag az iskola igen magas szintővé vált, amit az Örkénytáborhoz tartozó spanyol iskola lovasai is példáznak, hiszen számos közülük innen került ki. A Honvéd Lovastábor a huszárok képzésére szolgált, a Honvéd Versenyistálló pedig, szerves kiegészítıje volt a tanárképzınek, hiszen rendszeresen vezényeltek ide jobb lovasokat azért, hogy az alagi vagy a megyeri versenypályákon rendezett lóversenyeken versenyezzenek (PACHL, 1989). A tanárképzı hármas sportrészleggel rendelkezett, mint a díjlovagló, a díjugrató és a military. Az utóbbi csoport tagjai, a díjlovagló és az ugró csoportból kerültek ki. A díjlovas csoportot vitéz Hanthy László, a díjugratót Binder Ottó, a militaryt pedig Németh Dezsı irányította (KELEMEN, 1934). A tanárképzı érdekes függeléke a spanyol iskola, amely reprezentatív célokat szolgált, és csak 1937-ig mőködött Örkényben, azután a lovas testırséghez csatolták és felköltözött a Budai Várba. Lóállománya lipicaiakból állt, kezdetben csak háromnégy, azután már tizenkét egyed katasztrális hold = 86,32ha 6

10 A parancsnokságot vitéz Hanthy László és Hazslinszky-Krull Géza, a lovasok feladatát pedig, az Örkényt végzett altisztek látták el (KELEMEN, 1934). A tanév augusztus 20-tól július 10-ig tartott és csak olyan tisztek nyerhettek felvételt az egyéves tanárképzıbe, akik már teljesítették a min. két év csapatszolgálatot, továbbá az equitációt kiemelkedıen végezték és a lovasversenyeken is jó eredményeket értek el (ERNST, 2001). A felvett katonákról a Honvédelmi Minisztérium döntött, a csapatok javaslata alapján, a tanév kezdete elıtti április 1-ig. Egy évfolyamot kezdetben kilenc tiszt alkotott (négy huszár, négy tüzér és egy vonatcsapatbeli 6 ). A huszárok, a tüzérek és a vonattiszti hallgatók egyazon tantervet követtek, annyi különbséggel, hogy a tüzérek és a huszárok tanmenete fıként lovaglást tartalmazott, a vonattiszti hallgatóknál pedig a hajtásra helyezték a hangsúlyt (PACHL, 1989). Ebbıl is látszik az, hogy ebben az idıben már nem a katonák képzésén volt a fıszerep, hanem a lovagláson, mint sporton. A lovaglás és hajtás fontosságát az is példázza, hogy az iskola tulajdonában volt mindegyik magyar és nemzetközi fogattípus (kettes, négyes, ötös és hatos) és üteg. Ez mind a hallgatók rendelkezésére állt, a gyakorlati tudásuk bıvítése érdekében (PACHL, 1989). A tanárképzı hírnevét nemzetközi hallgatók - svéd, osztrák, észt és bolgár - is öregbítették, de hely szőke miatt több külföldi jelentkezıt utasítottak vissza (KELEMEN,1934). A második évfolyamba csak azon hallgatók mehettek, akik az év végi vizsgát sikeresen teljesítették és a legalkalmasabbnak bizonyultak a továbbképzésre. Errıl egy bizottság döntött, amely a tábor és az iskola parancsnokából, egy lovassági, tüzérségi és vonatcsapatbeli szemlélıbıl állt. A végsı döntést azonban, a Honvédelmi Minisztérium hozta meg. A II. évfolyamon maximum hat tiszt vehetett részt, akik már versenyeken is indulhattak. A válogatott keretbe csakis olyanok kerülhettek be, akik országosan kimagasló sporteredményekkel rendelkeztek. Nagy gonddal választották ki a válogatott tagjait, mert tisztába voltak azzal, hogy ık képviselik a magyar hazát (PACHL, 1989). Minden hallgatónak egy saját és egy szolgálati tulajdonú hátaslóval kellett bevonulnia, az egyéb hozott lovakért viszont, tartásdíjat kellett fizetni. 6 trén, szekerész 7

11 A többi lovat az iskola adta, amely maga is vagy vásárolta a lovakat, vagy a ménesekbıl kerültek ide mének kipróbálásra, esetleg ajándékozás útján növelték az iskola lóállományát. A lovaglótanár képzı célja, olyan kiváló lovas tanárok képzése, akiket nemcsak országon belül, hanem nemzetközileg is elismernek, igazolva az iskolában folyó képzést. Ezt olyan tantervvel próbáltak elérni, melyben az elméleti és gyakorlati oktatás egyaránt szerepelt napi hét órában. Szünnapnak a csütörtököt és a vasárnapot nevezték ki, amikor is elméleti oktatás folyt, a több mozgást igénylı lovakkal való foglalkozás mellett. További feladatok közé tartozott az önállóság fejlesztése és a szakirodalom tanulmányozása (PACHL, 1989). Még lovas szakkönyvtárral is rendelkezett az iskola. Ennek köszönhetıen igen komoly elméleti tudást kellett a tiszteknek elsajátítania ahhoz, hogy lovaglótanárként végezhessenek. Az iskola tankönyve a Lovaglás, Hajtás és Málhásállatvezetés, amely tulajdonképpen a szolgálati szabályzat volt és a feladatok végrehajtására adott utasításokat. Ez alapján vizsgáztak a tanév végén a hallgatók (ERNST, 2001). A végsı cél az volt, hogy az iskola, a különleges helyzeténél fogva irányíthassa az ország lovassportját és szakirodalmát. (PACHL, 1989) Az I évfolyamosok számára, a következıképpen alakult egy nap: Csikóosztály: négy és fél éves nyers lovak (pótlovak) felkészítése az év végi vizsgára, amely egy pótlovakra szabott idomító és ugró követelménybıl (80-90 cm) állt. Ezeket a lovakat az iskola biztosította és a hallgatók két évig lovagolták ıket Vadászosztály: A versenyzésbıl kiöregedett, illetve a válogatott keret által leadott (kisebb képességük miatt csak 1,20-as 1,30 pályát bíró lovak), de lovas tanítására még kiváló lovakat kapott minden hallgató Futószárasosztály: A hallgatókat egész éven át minden edzés nap futószárazták kengyel nélkül olyan lovakon, amelyek nagy képességőek és aktív versenyzık, de az adott év volt a pihenı idıszak számukra Szünet Szolgálati ló osztály: A hallgató a szolgálati lovával military felkészítésben vett részt, ugyanis ezekkel a lovakkal kötelezı volt elindulni az akadályversenyen. 8

12 Saját ló osztály: A saját ló esetében választhatott a hallgató, hogy díjugrató vagy díjlovagló felkészítésben kíván-e részt venni. Aki kettınél több lovat hozott magával, az vagy reggel 7 óra elıtt, vagy délután tudta lelovagolni. Szeptember 10-tıl december 10-ig Ménlovarda: A ménesekbıl kapott mének teljesítmény próbája és felkészítése az akadályversenyekre, hiszen a legjobb lovakkal kötelezı volt az indulás. Október 15-tıl december 10-ig hetente kétszer, a ménlovarda helyett vadászlovaglás, némely alkalommal élı szarvas után. Csütörtöki napokon Hatosfogat hajtás nyeregbıl és kettesfogat hajtás bakról Elméleti oktatás: Lóismeret, patkolástan Lovaglás elmélet, szerszámzattan Voltizsálás (lovastorna) A tanulmányok még harcászati és vívási ismereteket is tartalmaztak. A II. évfolyam napi menete a következıképpen alakult: Idomítóosztály: az elızı év csikóinak, pótló lovainak felkészítése az év végi vizsgára, ami állt egy könnyőosztályú díjlovaglásból és egy 1,10m-es parcoursbıl Vadászosztály: Felkészítés az országos versenyekre Iskolaosztály: Az elızı év futószáras lovait kellett felkészíteni magasabb kategóriájú országos versenyekre (PACHL, 1989). A többi program és az oktatás menete megegyezett az I. évfolyam tanmenetével, annyi különbséggel, hogy a csütörtöki napokon feladat volt négyes és ötös fogat bakról történı hajtása (télen szánnal). Azonban a voltizsálás és a vívás már nem tartozott a kötelezı feladatok közé, de a harcászati ismeretek megmaradtak. Az iskolában a vadászlovaglást vagy az ún. falkavadászatot nem csak kedvtelésbıl őzték, hanem ez egy fontos tantárgy volt, amelybıl az év végén vizsgázni kellett. 7 pálya 9

13 A vadászidény egészen karácsonyig tartott. Ebben az idıszakban minden szerdán és szombaton azért rendezték meg a falkavadászatot, hogy az összes mén kipróbálásra kerülhessen. Erre az eseményre, a magyar lovasélet kiválóságait hívták meg vendégként (KELEMEN,1934). A versenyeken csak a II. évfolyamosok vehettek részt, akik vagy a saját lovukkal vagy az iskola lovaival (Szt. György istálló név alatt) indultak. İk voltak az akkori lovas versenyzés legjobbjai, ennek következtében a MLEOSZ 8 megtiltotta egyes versenyszámokban való indulásukat (PACHL, 1989). Az örkényi iskola lovastisztjei nem csak belföldi sikereket tudhattak magukénak, hanem nemzetközi versenyeken is részt vettek, ahol jelentıs eredményeket értek el. Pl Salzburg, széles-magas ugratás I. hely, Schaurek Ottmár-Mr. Spokes; 1931 Salzburg, Nemzetek Díj csapat I. hely; 1935 Aachen, Nemzetek Díj egyéni I. helyezés, Schaurek Ottmár-Mr. Spokes). A legnagyobb siker a berlini olimpia volt, amelyre külön, külsı és belsı keretet állítottak fel. A belsık Örkényben készültek, a külsıket pedig folyamatosan megfigyelte az olimpiai bizottság illetve az iskola vezetısége ba a berlini olimpián a magyar csapat elıkelı helyezéseket ért el, mint pl. Platthy József-Sellı Díjugratás - bronzérem (egyéni) Endrıdy Ágoston-Pandúr - Military- V. helyezés (egyéni) Keméry Pál, Magasházy László, Pados Gusztáv - Díjlovaglás- VI. hely (csapat) Lovaspóló- IV. hely Az iskola mőködését kezdetben még a II. világháború sem tudta megrendíteni, így 1943-ig tovább folyt az oktatás, de újabb évfolyamot már nem indítottak. Az iskola tanári karából is sokan teljesítettek frontszolgálatot, s közülük hatan haltak hısi halált (PACHL, 1989). A háború után, nagy feladattal álltak szemben a lovas szakemberek és a tovább szolgáló tisztek, ugyanis a besütött, tehát a honvédség tulajdonát képezı, valamint a tenyésztésileg és származásilag értékes lovakat össze kellett győjteni. Az összegyőjtött lovakból sportcélra 1946-ban egy kisebb keretet állítottak fel a galopp-pályán, a 2 éves mőködése alatti parancsnoka Schaurek Ottmár volt. 8 Magyar Lovas Egyesületek Országos Szövetsége 10

14 1948-tól már csak a lónevelı és lóidomító telep mőködött Örkényben, a régi szakember gárda nélkül. Ezután ide összpontosították az állam és a honvédség tulajdonába lévı lóállományt és a lókiképzı funkciója is megmaradt. Itt a minıség mellett a mennyiség is a célok között szerepelt, hiszen sok lovat kellett szaporítani a lóállomány növelése érdekében, de a lovasok között sem volt akkora szelekció, mint a lovagló tanárképzı fénykorában (PACHL, 1989) ben az összes lovas fegyvernemet megszüntették, köztük a huszárságot is, ezáltal egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy nincs szükség ekkora lovascentrum fenntartására, amely óriási kiadásokat von maga után. A Rákosi rendszer sem kedvezett a fennmaradásának, ugyanis azt vallották, hogy: A modern Magyarországnak nincs szüksége lovakra, jobb a gép!. (PACHL, 1989) 1953-ban Lászai József parancsnok javaslatot nyújtott be a Honvédelmi Minisztériumhoz, hogy legalább az állatorvosi tanfolyam, egy lovas díszegység és egy magasabb parancsnoki lovarda maradjon. Ezt elutasították és a Földmővelésügyi Minisztérium hatáskörébe helyezték át. Ez a lépés egyenlı volt egy bezárási ítélettel, hiszen a világon mindenhol az ilyen jellegő komplexumot, csak a honvédség tudja fenntartani, anyagi és ırzési vonzatai miatt. Végül 1954 július 15-én az örkénytábori lovas komplexum végleg bezárt. Lovait a Honvéd Sport Istálló, a rendırség, néhányat polgári személyek vettek át, de sajnos vágó állatként is értékesültek. A telep nagy része még mindig a honvédség tulajdonában van, üresen áll vagy raktárnak használják. Egyes részeit értékesítették, így magántulajdonba került (PACHL, 1989). Ezáltal sajnos, a magyar lovassport virágkorát lezártnak tekinthetjük. Ma már nem tudhatjuk biztosan, hogy a sok munkára és befektetésre felkerült volna-e a korona, hiszen a felszereltség, a hely, a lovak és lovasok adva voltak hozzá. Annak ellenére mondhatjuk ezt, hogy az iskola mőködése alatt, a várakozással ellentétben, kevesebb nemzetközi sikert arattak a hallgatók és a keret tagjai egyaránt (ERNST, 2001). 11

15 Kósa Reznek Jenı fogalmazta meg a legjobban ennek okát: Most van itt az idı, mikor a lovaskiképzés helyes alapokon megkezdıdhet és felépülhet, de ezért ne legyünk túl nagyigényőek kezdetben azokkal szemben, akiknek, az új, helyesen felépített kiképzésrıl világviszonylatban kell számot adniok, mert ugrásszerő fejlıdés máról holnapra be nem következik, hanem csak pár év múlva lehet számon kérni és követelni az átlagos, világviszonylati nívót. (REZNEK, 1931) Hiszen minden lovas tudja, hogy lovak versenyre való felkészítése, fıleg világversenyekre, rengeteg munka és idı, még akkor is, ha mindkettınek meg van a tehetsége hozzá. Tehát az esély a kezünkben volt, hogy bekerüljünk a világ élvonalába, csak sajnos a történelem viharaiban ezt elvesztettük. A sok kritika és nemtetszés ellenére, tisztelettel kell adóznunk az Örkénytáborban tanító és ott végzett lovastiszteknek, akiket méltán tekinthetünk követendı szakmai és emberi példaképnek, a mai magyar lovas társadalom számára. Az Örkénytáborban tanító tanárok névsora a teljesség igénye nélkül pl. Binder Ottó, Bodó Imre, Endrıdy Ágoston, vitéz Hanthy László, Haszlinszky-Krull Géza, Kánya Antal, Keméry Pál, Kókay Pál, Kósa-Reznek Jenı, Malanotti Lajos, Németh Dezsı, Szunyogh Albert, Visy István. Továbbá néhány lovaglótanárként végzett tiszt neve: Máchánszky Gyula, Monspart Gábor, Némethy Bertalan, Szemere Csaba, Tóth Béla Örkénytábor utókora (1945-tıl napjainkig) A háború utáni idıszak nem kedvezett a tiszteknek, mert a hadifogságból visszatérve megbélyegzett emberként kellett új életet kezdeniük. Azonban kezdetben nem nélkülözhették szaktudásukat, így lehetett az, hogy néhányan helyet kaphattak a demokratikus hadseregben, valamint a Földmővelésügyi Minisztérium is néhány évre igénybe vette szaktudásukat. Ezt az idıszakot követıen az esetek többségében a szolgálatukra nem tartottak igényt vagy elbocsátották, vagy nyugdíjazták ıket, vagy nem a rangjukhoz méltó beosztást kaptak és mellızték ıket a lovas sportból is (GYİRFFY-VILLÁM, 2007). A rossz körülményeknek köszönhetıen egyes lovaglótanárok pl. Endrıdy Ágoston, Hazslinszky-Krull Géza, Némethy Bertalan, Visy István úgy döntöttek, hogy elhagyják az országot és külföldön próbálnak szerencsét, kamatoztatva lovagló tudásukat és öregbítve Örkénytábor hírnevét (ERNST, 2001). 12

16 Az örkénytábori tanárok emigrációjának meg is lett az eredménye, hiszen: Endrıdy Ágoston ( ?) Az angol military csapat edzıje lett ban már csapat aranyérmet szereztek a stockholmi olimpián, majd Badmintomban írja meg a Give Your Horse a Chance címő könyvét, amely a nemzetközi lovas szakirodalom egyik legkiemelkedıbb alkotása (ERNST, 2001). Hazslinszky-Krull Géza ( ) 1959-ben hagyta el az országot, amikor a holland királyi udvar lovardájának vezetésére kapott meghívást. Nagyon sokat tett a holland díjlovaglás fejlesztésért, amit munkássága befejeztével holland becsületrenddel jutalmaztak (ERNST, 2001). Némethy Bertalan ( ) 25 éven át volt az amerikai ugróválogatott edzıje. Munkája nyomán az addig mérsékelt nemzetközi sikereket felmutató amerikai ugrócsapat a világ élvonalába került. Ráadásul Némethy olyan pályákat épített, amelyek nehézségi fokát nem az akadályok magassága, hanem a pálya vonalvezetése, a kombinációk egymástól való távolsága jelentette. Los Angelesben 1984-ben, a Némethy által épített pályán, tanítványai díjugratásban egyéni arany- és ezüstérmet, valamint a csapat aranyérmet is nyertek. Innentıl új fejezet kezdıdött a díjugratás történetében. A fizikum helyett az értelem, a tanulékonyság és az intelligencia jelentik a gyızelem feltételét. Kitőnı és hatékony tanítási módszerét írásban is rögzítette az 1988-ban az Egyesült Államokban megjelent "The De Némethy-Method címő könyvében (GYİRFFY-VILLÁM et al. 2004). Visy István ( ) ig a német területeket megszálló angol csapatoknál lovaglótanárként tiszteket képzett és velük együtt versenyezhetett is. Majd a római olimpián találkozott az USA Lovas Szövetségének elnökével, aki meghívta, hogy legyen a military válogatott edzıje, amit ig töltött be. Munkássága eredményes volt, mert több nemzetközi versenyen nyertek aranyérmet illetve a tokiói olimpián II. helyezést érték el (ERNST, 2001). 13

17 Összességében elmondhatjuk, hogy ha megfelelı munkakörülmény és légkör között, megbecsülve és nem utolsó sorban szelektált ló állománnyal és lovassal, tudtak volna dolgozni az Örkénytáborban végzett lovaglótanárok itthon, Magyarországon is, valószínőleg - mint ahogyan a fentiek is példázzák - hozta volna a magyar lovassport az elvárt eredményeket. Azonban sajnos ezek a feltételek nem teljesültek, így a korábban elvárt eredmények nem is következtek be. Ezt a tényt támassza alá a következı idézet: Mezıhegyes klasszikusan tipikus példája annak, hogy megfontolt szakszerő vezetés, párosulva a magas fokú edzıi tudással, a helyi Pártszervezet megértı, segítı támogatásával, pár esztendı alatt az ország egyik legjobb sportkörét tudta produkálni. (KÓSA-REZNEK, 2001) Valamint a következı Tóth Béla 1958-as idézet is erre vonatkozik: A jó lovasoktatók kérdése. Meggyızıdésem, hogy ezen a téren kitőnıen iskolázott, igen jó képességő idomárgárdával rendelkezünk. A magyar lovasoktatók nem elkényeztetettek, nem igényesek és még jobb munkafeltételek és jobb lóanyag és a lovassportban jobban rendelkezésre álló lovasokkal foglalkozhatnak, a munkájukat feltétlenül siker koronázza. (TÓTH, 2001) Az itthon maradt tanárok helyzete csak az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején kezdett javulni. Ekkor már ménesekben, egyesületeknél kaptak állást, ahol át tudták adni tudásuk egy részét, de még mindig nem kapták meg azt a megbecsülést, amit érdemeltek volna; továbbá - a háború után - munkájukat már nem válogatott lovakkal és lovasokkal tudták végezni. Versenyezni tovább már nem versenyeztek, mert a legtöbbjük ezekben az években már idıs volt, a többiek pedig azért nem, mert mint egykori tisztek nem kívántak nyilvánosan szerepelni (PACHL, 1989). A katonai lovassport is megszőnt a huszárság megszőnésével egy idıben, amit természetesen a polgári lovassport átvehetett volna, mint ahogy ez Nyugat- Európában történt, de ez sajnos nálunk nem valósult meg, csak évekkel késıbb. Valamint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a lóállomány nagy része odaveszett, ill. hadizsákmányként elvitték az országból. A megmaradt állományból sikerült újjá éleszteni a lótenyésztést, de közbe szólt a gépesítés, amely drasztikus lólétszám csökkenéshez vezetett (GYİRFFY-VILLÁM et al. 2004). 14

18 Tehát, nem voltak könnyő helyzetben az akkori lovassport tagjai itthon, Magyarországon, amit a következı néhány rövidített, a II. világháborút követı idıszakot leíró életrajzok is példáznak: Máchánszky Gyula ( ) 1946-ban érkezett haza a francia hadifogságból és azonnal szolgálatra jelentkezett, de elıször nem tartottak rá igényt ban azonban behívták, és egészen 1956-ig teljesített szolgálatot ban már a Honvédelmi Minisztérium Lóügyi osztályán dolgozhatott. A honvédségnél, bár bizalmatlanok voltak vele, mint régi tiszttel, de szakmai tudását, önfegyelmét és kiállását elismerték, így kiváló katonának minısítették és alezredesnek léptették elı ban aztán saját elhatározásából leszerelt, majd 1958-ban lefokozták, mert nem írta alá a tiszti nyilatkozatot. Kis ideig segédmunkásként dolgozott, azután pedig helyet kapott a Magyar Lovas Szövetségnél, mint irodavezetı ig az ifjúsági és a military keret szövetségi edzıje volt, majd ig Mezıhegyesen a sportkör edzıje, ahol segítségével az ottani lovasok és lovak, fogat és díjugrató sportban az országos élmezınybe kerültek. Nyugdíjba vonulása után Németországban dolgozott két évet, ezután ig vezette a kecskeméti lovasiskolát. Innen vonult vissza, Budapesten élt és a Lázárfivérek lovasoktatója lett, akik az ı irányításának köszönhetıen értek el sikereket a fogatsportban (ERNST, 2001). Platthy József ( ) A háború után 1948/49-ben galoppidomárként, majd amikor ig távol került a lovaktól lakatos inasként, majd redınygyári szerelıként dolgozott ban a bıszénfai ménes, majd 1957-ben a Kisbéri méncsikó idomító edzıje lett és a pardubitzi akadályversenyre készített fel lovakat és lovasokat. 1957/58-ban a nyugállományban és tartalékosként nyilvántartott tisztek többségét indok nélkül lefokozták, azonban Platthy szakmai tudását és emberi értékeit figyelembe véve alezredesi rangját megtartották. Egészen élete végéig lovagolt és versenyre készített lovakat, de edzıi érdemei nem voltak számottevıek, mert ı kifejezetten olyan lovas volt, aki tudta, érezte, hogy mit mikor kell tenni a lovon, de elmagyarázni azt sajnos nem igazán (ERNST, 2001). 15

19 Szemere Csaba ( ) 1947-ben tért haza az orosz hadifogságból. Nem tért vissza a hadseregbe inkább 1957-ig a svájci nagykövetségen volt gépkocsivezetı, majd egy félévre letartóztatták. Szabadulása után Budapestrıl kitiltották, és Békés megyébe küldték ig kımőves segédmunkás Budapesten, majd innen került újból ló közelbe - Schaurek Ottmár segítségével megbízzák a szenttamási ménes, lovas idegenforgalmi ágazat vezetésével ben ment nyugdíjba. Ezután a Mezıkeresztesi Termelıszövetkezet sportistállójának vezetıje lett, ahol rövid idın belül képzett ki számos fiatal versenyzıt és indította el versenypályájukat. Magánlovasoknál is dolgozott, egészen haláláig. Sajnálatos módon nagyobb sikert lovasként és edzıként sem tudott elérni, hiszen tudásához méltó feladatot a lovassport vezetıitıl nem kapott. Azonban minden körülötte lévı lovas, tanítvány és kolléga elismerte szakmai tudását, amit a Magyar Lovas Szövetség Széchenyi Emlékéremmel is díjazott (ERNST, 2001). 16

20 1.2. MAGYARORSZÁG LÓTENYÉSZTÉSÉNEK HELYZETE A XX. SZÁZADTÓL NAPJAINKIG A XX. század elejétıl a II. világháborúig A XX. század eleji Magyarországon a lótenyésztés szervezését a Földmővelésügyi Minisztérium Lótenyésztés Osztálya felügyelte, azonban az állami ménesek és méntelepek személyi állománya, a Honvédelmi Minisztérium Méneskari Katonai Felügyelısége alá tartozott. Ez a kettısség 1869-tıl egészen 1945-ig ragyogóan mőködött (ERNST et al. 1988). A lóállomány nagyrésze a kisbirtokosok kezében volt, azonban itt nem beszélhettünk nemes származású lovakról, hanem úgynevezett paraszt lovakat tartottak, amelyek javított és javítatlan változattal is rendelkeztek. A minıségi lóállomány a nagybirtokosoknál volt fellelhetı, hiszen többségük rendelkezett magánménessel, ahol saját felhasználásra és eladásra is tenyésztették az akkori igényeknek legmegfelelıbb lovakat. Ezen egyedek az esetek többségében a lóállomány krémjét adták, amelyek nagy része jó minıségő angol félvérbıl állt. Az állami ménesek célja, a minıségi lóállomány tenyésztése, valamint a meglévı fajták fejlesztése és fenntartása volt. Az ország egyes részeinek különbözı földrajzi, gazdasági adottságainak következtében úgynevezett tájfajták alakultak ki és ebbıl adódóan tenyésztési körzetekre lehetett felosztani az országot (KOVÁCSY - MONOSTORI, 1905). Például: A dunántúli körzetben voltak az emberek a legfogékonyabbak a minıségi lótenyésztés iránt, itt ugyanis nehéz és könnyő igást, a könnyő hintó és kocsi lovat, valamint a hátasló használatát és tenyésztését részesítették elınyben. Ennek kialakulásához a nyugati államok valamint Bécs, Budapest közelsége, ill. a kiváló lótenyésztési adottságok is hozzájárultak. A többi kerület (kivéve Tiszántúl) lóállománya - átlagban nézve - silányabb a dunántúlihoz képest, hiszen itt fıleg nemesítetlen lovakat találunk a parasztság kezében (a nagybirtokosok természetesen mindenhol igyekeztek nemes lovat tenyészteni) (KOVÁCSY - MONOSTORI, 1905). Az állam, a köztenyésztés színvonalának emelésére méntelepeket tartott fenn, pl.: székesfehérvári, nagykırösi, sepsiszentgyörgyi és a debreceni, ahol angol telivér, angol félvér, nóniusz, gidrán, lipicai, arab telivér és hidegvérő állt a rendelkezésre. 17

21 A fedeztetési idény alatt a méneket az ország különbözı részeiben lévı fedeztetési állomásokra küldték szét. A kitőnı szervezésnek köszönhetıen, az ország lótenyésztése fellendült és nem csak mennyiségben, hanem minıségben is példamutatóvá vált. Ezt jól példázza az 1905 adat is, miszerint a nagy Magyarország területén ló volt fellelhetı és 1000 lakosra jutott 130 ló, amely az európai átlaghoz képest igen nagy, hiszen csak Oroszország rendelkezett több lóval, 1000 lakosra nézve (KOVÁCSY - MONOSTORI, 1905). Ehhez természetesen a ló piaca is kellett, hiszen nem csak külföldre történt az értékesítés, hanem minden évben a katonaság is vásárolt legalább tízezer pótlovat. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy abban az idıben - gépesítés hiányában - szállításra és mezıgazdasági munkára is lovakat használtak így folyamatosan szükség volt a lovakra (KOVÁCSY - MONOSTORI, 1905). Eredményességük annak volt köszönhetı, hogy katonai fegyelem alatt folyt az állami ménesek kialakulása, tenyésztése, a méntelepek és a fedeztetési állomások felállítása és üzemeltetése. A fedezımének elıállítását csak a legerısebb szelekcióval vihették véghez, ugyanis szigorú költségvetésbıl gazdálkodtak. Az I. világháború elég nagy pusztítást végzett, ami a lóállomány csökkenésében is megmutatkozott, de végül sikeresen fejlıdésnek indult a lótenyésztés és ezzel együtt a lóállomány is (1. táblázat) annak ellenére, hogy az ország területének a kétharmadát elcsatolták. 1. táblázat. Magyarország lóállományának alakulása ig (KSH, 2010). Év 1911.* Ezer db *a mai Magyarország területének megfelelı mért adat szerint A megmaradt tenyésztı körzeteknek, állami és magán méneseknek sikerült talpra állniuk. Tíz méntelep szervezıdött az országban arányosan szétszórva, ugyanis az országot újjá kellet építeni és nem utolsó sorban a katonaságnak is szüksége volt lovakra (ERNST et al. 1988). Erre a rövid kitérıre csak azért volt szükség, mert így szerettem volna rávilágítani arra, hogy az örkényi Lovaglótanárképzı és Hajtóiskola sikerességét a jól szervezett lótenyésztés és a kiváló lóállomány is adta. 18

22 A II. világháborútól a rendszerváltásig (1989) A II. világháború után a méneskari intézmény, amelyben katonák szolgáltak megszőnt, helyettük civil szervezet tevékenykedett a lótenyésztésben. A háború elıtti tenyésztésszervezés folytatódott egészen az 1960-as évekig annak ellenére, hogy a második világháború harmadára csökkentette a lóállományt. Ez nem csak mennyiségbeli, hanem minıségi csapás is volt, hiszen pl. a kisbéri ménes nagy része hadizsákmányként Amerikába került, ill. az oroszok elterelték a hortobágyi és a hódmezıvásárhelyi ménest (VÉGH, 2003). A bábolnai ménes egy részét Németországba menekítették és szerencsésen vissza is tért, de a háború alatt itthon maradt állomány megsemmisült. Végül a nagy veszteségek ellenére, a hozzáértı szakemberek irányításával, melyet eredmények is igazolnak, a magyar lótenyésztés újjászületett (2. táblázat). 2. táblázat. Magyarország lóállományának alakulása ig (KSH, 2010). Év Ezer db tıl a lótenyésztést sajnos átszervezték. Ez azt jelentette, hogy a méntelepeket megszüntették, a patinás épületekbe az állami gazdaságok költöztek, a magán tenyészeteket államosították, a magyar gazdákat termelıszövetkezetekbe (tsz) kényszerítették, így földjük mellett a lovaikat is a tsz-be vitték, mert termelı eszköznek számítottak (ebben az idıben már a köztenyésztésben is kiváló kancák voltak). A lovak száma ezután rohamosan csökkent, a legjobb kancák vagy vágóhídra kerültek, vagy pedig vágó áron exportálták ıket Olaszországba. A lóállomány csökkenéséhez még az is hozzájárult, hogy a lóra, amely erejét felváltotta a gép, már kevesebb szükség volt. 19

23 Ebbıl következıen az elkövetkezı negyven év egyáltalán nem kedvezett a lótenyésztésnek (3. táblázat). 3. táblázat. Magyarország lóállományának alakulása ig (KSH, 2010). Év Ezer db Év Ezer db A ménesekre is nehezebb idıszak köszöntött, ugyanis mőködésüket átszervezték. Pl. A bábolnai ménes csak vegetált. Ezen idıszak alatt értékes ménvonalak és kancacsaládok pusztultak ki. A kisbéri ménest a lovak elhajtása után 1953-ban újjá élesztették, majd egy rossz döntés folyományaként 1961-ben Kisbérrıl Sárvárra és Dalmandra telepítették, a gidránnal együtt. A mezıhegyesi ménes 1961-tıl azt a feladatot kapta, hogy ügetı és ugró sportlovakat tenyésszen, míg a hagyományosan tenyésztett fajtákhoz (furioso north star, nóniusz) tartózó mének és kancák a Hortobágyra illetve a Nagykunságra kerültek ban viszont, a bábolnai arab fajtát, nem mint arab telivért, hanem mint shagya arab lófajtát elismerték. De a II. világháború után alkalmazott túlzott arab telivér keresztezéssel a fajta majdnem elvesztette jellegét (GYİRFFY-VILLÁM et al. 2004). Ekkor indult útjára Európában a sportlótenyésztés. Miközben eladott, külföldre került ménjeink, kancáink Németországban, Hollandiában segítenek az új sportló kialakításában, mi a korszerőtlenné vált hannoveri ménekkel keresztezzük megmaradt lóállományunkat. Rövidlátás és tudatlanság irányítja a cselekvést! (HECKER, 2004) A rendszerváltástól napjainkig A rendszerváltás után újabb szerkezeti változások következtek, hiszen a lóállomány (4. táblázat) nagy része elaprózódva ismét magánkézbe került. A ménesek egy része megszőnt, vagy privatizálták ıket, a nagyobb ménesek állami tulajdonban maradtak, mint pl. a hortobágyi, a mezıhegyesi, a bábolnai és a szilvásváradi ménes. 20

24 1989-ben lótenyésztı egyesületek alakultak, hogy megmentsék a széthulló nagyüzemi törzstenyészetekbıl kiáramló tenyészanyagot, továbbá hogy az addig szervezetlen magánlótartókat bekapcsolják egy egységes, országos genetikai fejlesztı munkába. A tenyésztı egyesületek feladatai közé tartozott, hogy a törzstenyészetek és a köztenyésztés minıségi különbségét a törzstenyészetekhez közelítve csökkentsék, s mindkettıt a világpiacon versenyképes színvonalra emeljék. A 90-es évek elején import fedezımének használatának köszönhetıen javult a magyar ló állomány és fejlıdött a magyar sportló fajta. Ezen fedezımének többsége állami tulajdonban volt annak érdekében, hogy szaporítóanyaguk mindenki számára elérhetı legyen, hiszen az állami támogatásnak köszönhetıen kedvezıbb áron lehetett hozzá jutni. 4. táblázat. Magyarország lóállományának alakulása ig (KSH, 2010). Év Ezer db Év Ezer db Napjainkban már nincs szükség állami fedezıménekre, mert az EU csatlakozásnak, vagyis a határok megnyitásának, ill. a technika fejlıdésének köszönhetıen ma már minden típusú ló örökítı anyaga elérhetı a világ bármely részérıl mélyhőtött, vagy hőtött formában. A fejlıdés gátját a csikónevelési feltételek romlása jelentheti, ugyanis a magángazdaságok nem rendelkeznek a szükséges istállókkal, legelıkkel, ill. egyéb nevelési feltételekkel (VÉR, 2000). A lóállomány nagy része kistenyésztıknél van, akik nem rendelkeznek túl nagy területtel (5. táblázat). 5. táblázat. Egyéni gazdaságok jellemzıi a használt mezıgazdasági terület szerint (KSH,2007). Megnevezés nem használ Összesen (%) mezıgazdasági területet használó gazdaságok (ha) Gazdaságok száma 9,44 66,14 14,54 3,89 4,57 0,82 0,57 0, Mezıgazdasági terület - 4,35 9,73 8,01 28,5 17,03 27,76 4, Lóállomány 17,25 31,94 25,62 10,31 11,76 1,77 1,3 0,

25 A kistenyésztık helyzete egyáltalán nem mondható megfelelınek napjainkban. Rendkívüli módon lecsökkent az érdeklıdés a lovak és fıleg a képzetlen lovak és csikók iránt. Ez olyan mértékő, hogy az elmúlt években a legtöbb kistenyésztı, mivel az elvárt áron nem tudta értékesíteni csikóit, inkább nem fedeztette kancái egy részét. Ezzel szemben a fedeztetéssel kapcsolatos kiadások nınek, az eladatlan csikók többletkiadással járnak, valamint a számukra rendelkezésre álló hely is behatárolja a lehetıségeiket. A megoldás a kiképzett lovak eladásában rejlik, amire sajnos munka mellett és kellı szaktudás hiányában a kistenyésztık többsége képtelen. Megoldást jelenthetnének, az olyan szakképzett kereskedık is, akik az arra érdemes csikókat felvásárolnák, és késıbb belovagolva értékesíthetnék. Ezt azonban megakadályozza a jelenlegi alacsony értékesítési ár (LÉKÓ, 2009). További problémát az jelenti, hogy a ménesek fı feladata - az ıshonos magyar fajták génmegırzése - már elvesztette a korábbi szelekciós szempontjait és így nincs olyan korszerő célkitőzés, amely alapján fejleszteni és késıbbiekben kipróbálni lehetne a fajták egyedeit. A régi tenyészcél, mint pl. az ágyuhuzás, a katonaság, a mezıgazdasági munkák mára már elvesztették szelekciós értéküket. Ennek ellenére ezen fajtákat piacképessé kellene tenni, a mai kornak megfelelı sport típusú lovak kialakításával, de csakis úgy, hogy ıshonos fajtáink ne veszítsék el valódi karakterüket. Hazánkban a lóállomány nagy részét magyar félvér, magyar sportló (e fajtáknál is a legtöbb egyed egyik szülıje külföldi származású) és nagyon sok külföldrıl behozott fajta is alkotja (6. táblázat). 6. táblázat. Lóállományunk fajta szerinti összetétele (KSH, 2000). Fajta, fajtacsoport Ezer darab Angol telivér 1 Furioso North Star 1 Gidrán 1 Mezıhegyesi félvér 1 Kisbéri félvér 3 Lipicai 5 Muraközi 6 Nóniusz 7 Magyar félvér és sportló 30 Egyéb* 22 * tartalmazza a külföldi fajtákat is 22

26 Ez érthetı, hiszen ezen fajták már túlestek a sport célra való nemesítésen, így alkalmasabbak a sportra, mint más ıshonos magyar fajtársaik. A németek, a hollandok, és a franciák, már a II. világháború után elkezdték sport célra tenyészteni, az addig mezıgazdasági munkára használt lovaikat, melyeket angol telivérekkel, anglo-arabokkal nemesítettek. Ezzel azt érték el, hogy napjainkban erıs vezetıi a lovas versenyeknek és a lókereskedelmeknek. Sajnálatos módon ezt a tendenciát látva, a lovasok többsége, ha eredményeket szeretne elérni és elég pénzzel is rendelkezik, inkább külföldi lovat vásárol, mintsem a magyar fajtákkal szenvedjen. Ennek köszönhetıen a magyar tenyésztık, mivel túl sok kiutat nem látnak, külföldi ménekkel fedeztetik kancáikat azért, hogy a csikók eladhatóbbak legyenek. Ennek következményeként a fajtáink létszáma lecsökkent, az állomány egy része teljesen átalakult, amely lehet hogy a piac és a befolyt összeg szempontjából elınyös, de a kulturális örökségünk megırzésének szempontjából hátrányos. Az újabbkori ménesszervezésben a tenyészpolitika inkább a gyors eredményt ígérı utat járta a hosszútávú sikerek szorgalmazása helyett. (ÓCSAG, 1988) A kialakult helyzetért a tenyésztıket sem lehet hibáztatni, hiszen a rengeteg befektetett pénzbıl jövedelmet szeretnének látni és nem fogják újból járni azt a nemesítési utat, melyet a többi ország évtizedeken keresztül járt végig. A Nyugat-Európában tenyésztett lovak sem tökéletesek, hiszen sok köztük a genetikailag terhelt, valamint szervezeti szilárdságuk sem összevethetı az 50 évvel ezelıtt élt rokonaikkal. Továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy manapság már a tenyésztésben is a pénz dominál, nem a szakmaiság és a fenntarthatóság. Az esetek többségében a nyugat-európai államok sem a legjobb lovaikat értékesítik külföldre - fıleg nem a fedezıméneket és így nem biztos, hogy elérjük a sportló fajtában azt a javító hatást, amit szeretnénk. Erre megoldást kínálhat a mélyhütött sperma, hiszen napjainkban - kellı mennyiségő pénz ellenértékében. - bárki számára, minden gond nélkül beszerezhetı. 23

27 1.3. A LOVASOKTATÁS HELYZETE ÖRKÉNYTÁBORTÓL NAPJAINKIG Örkénytábor után a lovasoktatás ideális feltételei megszőntek. Az államosított világban a piaci igények kielégítése helyett, a direktívákon alapuló rendszer mőködött. Az oktatásban ez azt jelentette, hogy azt oktatták, amit a központban fontosnak gondoltak. A piac, érdemben nem befolyásolta az oktatás rendszerét és struktúráját, végsı soron magát a terméket sem. Az, hogy az állam azokat képezze akikre igazán szükség van, nem oldódott meg az 1989-es rendszerváltást követıen sem (BOZZAI, 2010). Ma a közép és felsıfokú intézményekben folyik lovasokkal kapcsolatos iskola rendszerő oktatás. Végzettséget lehet szerezni a különféle OKJ-s képzéseken levelezı jellegő felnıttképzéseken is, de ezek szakmai színvonala igen változatos. Manapság egyre jelentısebb szerepet tölt be a pénz az oktatásban. Hiszen nem az a probléma, hogy a felnıttképzésért a hallgatóknak fizetniük kell, hanem hogy különféle kurzusokat írnak ki, melyek nem a piaci igények kielégítését, hanem - jobb esetben csak - az oktatás folyamatosságának fenntartását szolgálják. Az oktatásban részt vevı hallgatók pedig szerencsésebb esetben már menet közben ráébrednek, hogy nem azt kapják, mint amit elvárnak. Rosszabb esetben a frissen szerzett papírjukkal munkát keresve éri ıket a keserő kiábrándulás (BOZZAI, 2008). A piaci igények érintılegesen találkoznak az oktatással. A szakma nem ismeri el az új végzettségeket, mert nem kapcsolódik hozzájuk alapos gyakorlati lovas képzés. Továbbá azért sem, mert az oktatás színvonala és követelménye nem egységes, ezáltal elég kiegyenlítetlen a végzett hallgatók tudása (BOZZAI, 2008). Ennek kiküszöbölésére a Magyar Lovas Szövetség bevezette az edzı regisztrációs rendszert, amely során három szinten lehet számot adni lovas és tanítói tudásról és ennek megfelelıen kap az adott edzı minısítést. Jelentkezni csak szakmai elıképzettséggel lehet (lovas sportoktató, lovas edzı, lovas szakedzı, okleveles lovas szakedzı, lovaskultúra oktató, lovastanár és szervezı). Természetesen a mesteredzık és a kimagasló eredményt elért lovasok vizsga nélkül megkapják a legmagasabb edzıi minısítést. Rajtuk kívül mindenkinek végig kell menni a három szinten, ha minısülni szeretne. 24

28 Regisztráció nélkül hivatalosan nem taníthat az adott edzı, valamint tanítványai sem indulhatnak hivatalos versenyeken. Ez a rendszer az eddigi tapasztalatok alapján kiküszöböli az oktatás változó színvonalát, hiszen a regisztrációs vizsgán mindenkinek ugyanazokat a feladatokat kell teljesíteni. Valamint arra is rámutat, hogy hány edzı van az országban és azok milyen kvalitással rendelkeznek. Ezáltal, a továbbképzéseket is jobban meg lehetne szervezni, hiszen a következı szint elérését akár egy továbbképzı tanfolyamhoz is kötni lehetne. A lovas szakirodalom helyzete napjainkban fellendülıben van, rengeteg DVD, könyv, cikk, kurzusok, ingyenes egyetemi elıadások érhetıek el, amely egy nagyszerő tendencia, hiszen a lovas elméleti képzettsége ma már nem feltétlenül pénz kérdése, hanem inkább a személyes igényességé. Ezelıtt csak az edzıktıl lehetett személyesen tanulni, könyv és más jellegő információs anyag csak korlátozottan állt a lovasok rendelkezésére. Ebbıl következıen ma könnyebben képezhetik a lovasok az elméleti tudásukat, akár edzı jelenléte nélkül is. A lovas oktatás fontosságára és elsorvadásának következményeire már Moys Elemér is rávilágított: Ha már most (1934) az idık folyamán egyre fogynak, ritkulnak azok az iskolák, amelyek oktatókat és mestereket nevelnek, ennek természetes következménye, hogy a jó lovaglótanárok is mindig kevesebben lesznek, míg végül a lovastudomány a lovaglómővészettel együtt szintén teljesen elsorvad és kivész. (MOYS, 2003) 25

29 1.4. A VERSENYZÉS HELYZETE ÖRKÉNYTÁBORTÓL NAPJAINKIG Az MLEOSZ - Magyar Lovassport Egyesületek Országos Szövetsége - megalakulásával (1924), elıtérbe került egy korszerő szemlélet, a díjugrató és díjlovagló versenyeken, melyet több egyesület szervezett és díjazott mint pl. Úrlovasok Szövetkezete, Budapesti Ügetıverseny Egyesület, Lovas Sport Egyesület, természetesen a földmővelésügyi, honvédelmi minisztérium támogatása sem maradt el. A versenyzés egyes költségeit (szállítás, istálló díj, nevezési díj, szállás költség) viszont a versenyzı állta. A háború elıtti idıkben nem rendeztek olyan sok versenyt, mint manapság, maximum 7-10 országos mérkızést tartottak egy évben. Valamint a lovagló tanároknak nemzetközi versenytapasztalatuk sem volt számottevı, hiszen fıleg Közép-Európába jártak versenyezni (Bécs, Luzern, Salzburg, Berlin, Varsó), de Aachenben is rendszeresen szerepeltek. Ennek ellenére jelentıs eredményeket tudtak szerezni pl Aachen, Shaurek Ottmár-Mr. Spokes, Nemzetek Díja egyéni I. hely. Továbbá azt is meg kell említeni, hogy az akkori közép-európai versenyzık a nemzetközi él és középmezınybe tartoztak. A kevesebb versenytapasztalat ellenére az 1936-os olimpián mégis minden idık legjobb magyar eredményét tudták elérni, mind a három olimpiai szakágban (LÉVAI, 2002). A versenyzést ebben az idıben fıleg katonák és férfiak őzték, de ekkor már létezett kiírás díjlovas és ugró versenyszámokban nık részére is. Nem csak Budapesten, valamint a nagyobb városokban rendeztek versenyeket, hanem a helyi katonai lovas alakulatok szervezésében vidéken is tartottak lovasmérkızéseket, civil lovasok részvétele mellett. A háború után a lovasok részvételi aránya megváltozott, a katonai lovasokat felváltották a civilek, a honvédelmi minisztérium kiszállt a támogatásból, hiszen tovább már nem tekintették harci eszköznek a lovat. A lovassporttal is foglalkozó termelıszövetkezetekben a lovak közös vagy állami gazdasági tulajdonban voltak, így nagy létszámban álltak rendelkezésre a diákok számára. Ennek köszönhetıen anyagi helyzettıl függetlenül sokaknak volt lehetısége lovagolni. Továbbá a rég elfeledett lovagló tanárok ezekben az intézményekben tudtak fıleg munkálkodni. 26

30 A versenyzést is az állam finanszírozta, így a versenyzıknek arra sem volt gondjuk (LÉVAI, 2002). Ezen tényekbıl kiindulva azt gondolhatnánk, hogy minden adott volt a sikerességhez, de sajnos a megfelelı lóállomány nem állt rendelkezésre és szép lassan elmaradoztunk a nyugat-európai tenyésztési és versenyzési tendenciáitól. Ennek ellenére, a lovagló tanárok háttér munkájának köszönhetıen a lovak képzettsége megfelelt a követelményeknek, csak a képességük nem volt elegendı. Ezt példázzák Tóth Béla 1958-ban írt sorai: Nem hálátlanság részemrıl a magyar ló iránt, csak ıszinte és nemzetközi mértékben való gondolkozás, ha azt írom, hogy lóanyagunk a világversenyeken megjelenı hatalmas ugróképességgel és ezzel párosuló jó tulajdonságokkal (nagy ráma, jó ugróképesség, könnyen idomíthatóság) rendelkezı ugrólovak között nem képvisel elıkelı klasszist. (TÓTH, 2001) Sokszor, a siker útjába az álhatott, hogy a jobb képességő lovakra nem a megfelelı lovasokat ültették, valamint, hogy az állam kezében volt a versenyzés és a tenyésztés, amelyet csak egy bizonyos összegig támogattak. Ez a magas színvonal eléréséhez kevésnek bizonyult, viszont a lovassport ennél nagyobb befektetést nem ért meg, hiszen más sportágakban a kevesebb költség ellenére is sokkal eredményesebbek voltunk. A rendszerváltás után a versenyzés még nagyobb gödörbe került, mert hiába nyíltak meg a határok, hiába lehetett még több versenyzıi tapasztalatot győjteni és kiváló lovakat behozni, a versenyzést már mindenkinek saját magának kellett és kell finanszírozni, akárcsak a lótartást. Sajnálatos módon, kevés kivétellel vannak már csak lovasképzı központok. Ráadásul a ló és lovas állomány szét van szóródva kisebb lovardákban, melyek fıleg Budapest környékére összpontosítódnak. Így az edzıknek sokszor több tíz, esetleg száz kilométert kell utazni egyik tanítványtól a másikig, idıt és pénz emésztve fel ezzel és ennek eredményeként nem tudnak olyan alaposan odafigyelni a tanítványokra. Továbbá, a versenyzıknek általában csak annyi lovuk van, amennyit el tudnak tartani, ill. ritka, ha valaki napi több lovat lovagol és azzal még versenyzik is. Ebbıl is adódik, hogy a külföldi lovasokhoz képest sokkal kevesebb tapasztalatuk van a mai lovasoknak. 27

31 Természetesen vannak kivételek, de ık általában hivatásként őzik a lovaglást és vagy csak egy, ritkán két, vagy egyáltalán nem rendelkeznek saját lóval. Többségük megélhetési gondokkal küzd, mert a lovak lovaglásáért átlagban a minimálbérnél kevéssel adnak többet. Lehetıségük leginkább azoknak a fiataloknak van, akik megfelelı anyagi háttérrel rendelkeznek. Sajnos, így a tehetséges, ám de anyagi háttérrel nem rendelkezı versenyzık kevesebb lehetıséghez jutnak, amely nem biztos, hogy a legjobb szelekciós szempont a lovaglás tekintetében. Mint ahogyan már említettem, Örkénytábor idején, amikor a lovas sikereink a díjugratás és military szakágakban a csúcson voltak, a lovasok, a versenyzık többsége katona volt, tehát a katonai fegyelem érvényesült lovaglásuk és képzésük során. Mindenkinek úgy kellett lovagolni, ahogy lovaglótanára azt megkövetelte. Továbbá, több szakágban is kellett versenyezniük (díjlovaglás, díjugratás, military, a megfelelı alkatúaknak pedig, akadályverseny is). A szerénység mellett az alázat is hozzá tartozott az erényeikhez (ERNST, 2001). A versenyzık nevelése, fizikai, idegi felkészítése a versenyre: a sportember egy értékes ember típust képviseljen és ez nyilvánuljon meg magatartásában, gondolkozásában, tetteiben. Mint versenyzı érdemelje ki embertársai megbecsülését. Jellemezze a lovassport hőséges szeretete, a vetélkedés nemes, tiszta szelleme. Durvaság, gorombaság a vérbeli lovasembernek sem a munkájában, sem a versenyein nem lehet tulajdonsága. Mindig magában keresse a hibát és a sikerek és a kudarcok is további versenyekre serkentsék. (TÓTH, 2001) Manapság már ez sem szelekciós szempont, hiszen már nem katonák lovagolnak és nem a túlélésre készítik fel a lovakat. A világ egy teljesen más irányt vett célba. Az eredményesség a legfontosabb, bármilyen áron. Ezáltal már a lovakat sem kímélik különbözı erıszakos eszközök használatától és a teljesítményfokozók alkalmazásától sem riad vissza a versenyzık többsége, hiszen minél gyorsabban, minél nagyobb eredmény elérése a cél. A probléma csak ott van, hogy a ló egy biológiai szervezet, amely egy idı után ezt feladja. 28

32 A tenyésztıknek viszont, sikerült egy olyan modern típusú lovat kitenyészteni, amely munkakészebb, alkalmasabb a sportra, jól bírja a monotonitást, sokkal tanulékonyabb (a sportra alkalmas alkatának köszönhetıen korábban lehet nehéz feladatok elé állítani) mozgása és ugróképessége is javult. Ezáltal a lovasok sokszor esnek abba a hibába, hogy többet követelnek a lótól, mint ahogy azt az életkora engedné, ezáltal lehet, hogy az elsı években kiválóan szerepel a versenyeken, de éves korára tönkremegy. Ezt a problémát már dr. Kósa-Reznek Jenı megírta 1957-ben: A lovassportban sajnos két irányzat áll egymással szemben. Az egyik a mindenáron való nyerni akarás és ennek érdekében feláldozzák a lovast és a lovat. Az idı elıtti, értetlenül bevetett anyagból azonban sohasem lehet kihozni azt a teljesítményt, mint egy versenyzésre megérett együttesbıl. A másik irányzat, amelynek sajnos nagyon kevés híve van, a lovasokat elıször meg akarja tanítani ülni, a lovakat járni és azután mind a kettınek megtanítani a helyes stílust. Ez valamivel hosszadalmasabb, de megint csak azt mondom, amit már több ízben hangsúlyoztam, hogy az eredményekben busásan megtérül ez a látszólag elveszett idı, amit a lovak belovaglására fordítunk." (KÓSA-REZNEK, 2001) Természetes, hogy minden magyar lovast és hajtót elgondolkodtat a versenyzés kapcsán az tény, hogy miképpen lehet az, hogy a fogathajtásban az élen járunk (65 érem és 31 arany a világ és Európa bajnokságokon) az olimpiai szakágakban pedig, az esetek többségében, a közép mezınyben helyezkedünk el (kivétel Dallos Gyula, aki 1993-ban Action nevő lovával EB III. helyezést ért el díjlovaglásban). Ennek oka egyrészt a magyar ló tulajdonságaiban keresendı, hiszen az állomány nagy részét igás-, fogatlóként hasznosították és csak a kisebb részét használták hátasnak, továbbá a lótenyésztés sokféle átszervezése is csak gátlója volt a haladásnak. Másrészt, a mai lovassport 1960-as évektıl fejlıdött, mi ettıl el voltunk zárva és ilyen mértékő lemaradást nehéz behozni. Harmadrészt a legjobb oktatóink külföldön bizonyítottak edzıként, az itthon maradottakat pedig ellenséges légkör vette körül, ami által az ismereteink rendkívül hiányossá váltak (GYİRFFY-VILLÁM et al. 2004). Negyedrészt pedig, a fogathajtás, mint sportág közelebb áll a magyar virtushoz és mivel még csak néhány évtizedes verseny múltra tekint vissza, kezdetektıl fogva együtt tudtunk vele fejlıdni. Ennek köszönhetıen nem maradtunk le a világ élvonalától, nem úgy, mint az olimpiai szakágak esetén. 29

33 Természetesen a probléma megoldása nem ott van, hogy visszavágyakozzunk a múltba, hanem megoldást kell keresnünk a jelenlegi nagyon nehéz helyzetre. Hiszen hogyan lehetnénk úgy sikeresek, hogy a magyar állampolgárok csak kevesebb, mint 1%-a lovagol, más nemzeteknél ez legalább 5%. Ráadásul a lóállományunk mindösszesen lóból áll, szemben Nyugat-Európával, ahol a lótenyésztés és a lovassport lényegesen nagyobb szerepet kap a társadalmi életben. A ló szerves része a kultúrának és a sikeres lótenyésztés a nyugati típusú kultúrához tartozás egyik bizonyítéka. A nyugati országok mindegyikében több százezres lóállománnyal rendelkeznek. Országonként eltérıen, de % közöttire tehetı a kedvtelésbıl, tartott lovak aránya. Ezek kizárólag a szabadidı hasznos eltöltését, a lovaglási, hajtási szenvedély kiélését szolgálják. A hobbi lovaknak mintegy harmada a póni és kisló kategóriába tartozik, egyben jelezve, hogy igen fontos szerepet szánnak és jelentıséget tulajdonítanak a gyermekek (serdülık) lovaglásának, lovak közelébe kerülésének és a verseny karrierjük elindításának. Nálunk még csak fejlıdésben lévı szakág a póniklub, de létezik és mőködik. Ezen hiányosságok kiküszöbölésére és fejlesztésére dolgozták ki a Nemzeti Lovas Stratégiát, amely egy elıre mutató kezdeményezés, hiszen megadja a fejlıdés irányát és támpontjait (melléklet 5.1.). 30

34 KÖVETKEZTETÉSEK 2. KÖVETKEZTETÉSEK Következtetésként elmondható, hogy Örkénytáborban a lóállomány mellett, a tárgyi és a technikai feltételek is ideálisak voltak a színvonalas oktatáshoz. Az oktató gárda a legkiválóbb szakemberekbıl állt, akik megalapozott szakmai tudásuk mellett, kiemelkedıen példamutató személyiségek és kitőnı tehetségek voltak, valamint a hallgatóság sorait is csak a legtehetségesebbek alkothatták. Az ország legkiválóbb lovasaival, a válogatott keret tagjaival való napi munka alatt sokat tanulhattak egymástól; továbbá, a végzett hallgatóknak lehetıségük volt Európa legkiválóbb kiképzı központjaiban tovább képezni magukat. Szervezett lótenyésztés állt a háttérben, amely az akkori igényeknek megfelelı lovat tudott produkálni azáltal, hogy emelték a köztenyésztés színvonalát. Ennek köszönhetıen megfelelı mennyiségő és minıségő ló állt rendelkezésre az országban. A versenyzés helyzete nem volt annyira kedvezı, hiszen az itthoni versenyek járulékos költségeinek egy részét a tiszteknek maguknak kellett állni. Versenyzési lehetıségük nem volt számottevı a maihoz képest, hiszen kevesebb versenyt rendeztek akkoriban. Többnyire csak Közép-Európába jártak versenyezni, de így is voltak nagyon szép eredmények nemzetközi szinten, hiszen megfelelıen készítették fel ıket hazai körülmények között. A mai helyzetrıl elmondható, hogy hosszú és nehézségekkel teli múltra tekintünk vissza, mind a lovaglás és mind a lótenyésztés terén. Az oktatás, mivel nem egy kézben van és nem központosított, helyzete nagyon nehéz, hiszen a fenti példán látjuk, hogy mekkora elınyt jelent, ha minden oktató és élvonalbeli lovas egy helyen van a legmodernebb körülmények között. Továbbá, hogy az oktatók eddig nem egységesen ugyanazt a színvonalat adták, ugyanolyan végzettséggel, hiszen tulajdonképpen bárkibıl lehetett oktató és edzı. A lótenyésztés, ugyancsak nehézségekkel küszködik, mert legalább ötven évvel elmaradtunk sportló tenyésztés terén, amelyet behozni nem kapkodással és szaporítással, hanem elıre megtervezett és következetes tenyésztéssel érdemes. Ezt a kistenyésztık aligha tudják követni, hiszen ık a csikók eladásából befolyt összegbıl jutnak bevételhez, ezért általánosságban a gyors sikereket részesítik elınyben, hiszen ez hozza meg a kívánt bevételt. 31

35 KÖVETKEZTETÉSEK Így, az évtizedekre elıre kigondolt tenyésztés és az ıshonos magyar fajták megırzése az állami méneseké marad, mert az ı felelısségük és kötelességük a hagyományaink megırzése, de a kigondolt fejlesztése is. A versenyzés terén sem vagyunk könnyő helyzetben, mert a sikeresség sokszor nem a lovas tehetségén múlik, hanem az anyagi hátterén. Például hogy meg tud-e vásárolni legalább egy, de minimum kettı nagyon jó képességő lovat és azt el is tudja e tartani, valamint bírja-e anyagilag a versenyzéssel járó költségeket. Sokszor elıfordul ennek a fordítottja is, hiszen vannak olyan lovasok is az élmezınyben, akiknek képességeik szerint nem lennének oda valók, viszont anyagi hátterük megengedi az élvonalbeli versenyzést. 32

36 JAVASLATOK 3. JAVASLATOK 1. Fel kell ismerni, hogy a lovaglás és a ló a nemzeti kultúránk része, amelyet most már tényleg támogatni kell. E tény fontosságára mutatott rá Kósa Reznek Jenı 1958-ban: Több testvér állam van, ahol lényegesen jobb lóanyagot, nagyobb anyagi áldozatot, állami támogatást kapnak a lovassport mővelésére. (KÓSA-REZNEK, 2001) 2. Megoldás lenne, ha nem másokat követnénk, hanem az ı példájukból tanulva járnánk a saját utunkat, hiszen az elmúlt 50 évet nem tudjuk néhány év alatt behozni, ehhez évtizedek kellenek. Jó, hogy van egy magyar sportló fajta, amit a kistenyésztık ragyogóan fent is tudnak tartani és értékesíteni is könnyebb, mint ıshonos fajtáink egyedeit, hiszen szükség van ilyen típusú lovakra a sportban. Viszont a ménesek feladata lehetne a génmegırzés mellett az ıshonos fajták sport célra történı nemesítése, de nem összevissza keresztezésekkel, hanem esetlegesen angol és arab telivérek nemesítésével, illetve a fajtán belüli nagyon szigorú szelekcióval. Ez egy hosszú és költséges folyamat lenne, de hosszútávon mindenképp megérné, hiszen meg tudnánk ırizni a kultúránkhoz tartozó fajtáinkat és még hasznosítani is tudnánk ıket a mai modern világunkba. Ezt támasztja alá Tóth Béla 1958-ban írt néhány sora: Pedig a magyar rögön, a magyar klíma alatt a magyar ember ösztönös lóhoz értése mellett lehetne az elıbb említett lovaknál (Aranyos) még tehetségesebb, fıleg acélosabb, kitőnı export értéket jelentı, nagy képességő ugrólovakat tenyészteni. (TÓTH, 2001) 3. Meg kell tanulnunk jól menedzselni magunkat. Részt kell venni a külföldi rendezvényeken, ill. a sport diplomáciánkat is fejlesztés alá kell vonni. Jobban oda kell figyelni kapcsolatok ápolására, mind a hazai és külföldi versenytársakkal, versenyszervezıkkel, szponzorokkal, bírókkal. A hazai összefogás lenne az egyik legfontosabb, hiszen csak úgy tudjuk érvényesíteni céljainkat, ha egységesen lépünk fel a világ elıtt. Ez sajnos eddig nagyon nagy hiányossága volt mind a magyar versenyzıknek, mind a tenyésztıknek. 33

37 JAVASLATOK Szervezettség: a rendelkezésre álló anyagi és erkölcsi erık összefogása. Nem is lennénk magyarok és nem is lennénk lovasok, ha ez olyan könnyő lenne! (TÓTH, 2001) 4. Szaktanácsadói bázist kell létrehozni, amelyhez bátran lehet fordulni tenyésztési, takarmányozási, tartási, állategészségügyi kérdésekkel. De lovardatervezésben, kivitelezésben és az összkép kialakításában is tudnának segíteni, természetesen megfelelı mértékő fizetség fejében. 5. Országosan egységes rendszert kell bevezetni az oktatásban, hogy ne lehessen pl. az, hogy országban különbözı helyeken tartott oktatásoknak eltérı a színvonala, ill., hogy az egyikben még lovat se látnak a másikban, pedig egy alapszintő ugrópályát kell teljesíteni. Ennek jelentıségét Kósa-Reznek Jenı már 1958-ban megmondta: Egy sportág nagysága, eredményessége szinte kizárólag a benne dolgozó edzık felkészülési fokától függ. (KÓSA-REZNEK, 2001) Továbbá, oktatási centrumokat kell kijelölni, hiszen vannak már elég nagy és modern lovardák az országban, hogy egy-egy szakág központjának lehessen ıket nyilvánítani és oda edzıtáborokat, kurzusokat, rendezvényeket szervezni. 6. Összhangot kell teremteni a tenyésztés oktatás élsport rendszerében, mert az élsportolónak nincsen lova, amin versenyezzen, a tenyésztı pedig nem tudja kipróbáltatni a tenyésztésre és eladásra tartott lovait. Az oktatásban pedig, az esetek többségében félig képzett lovak vannak beosztva. Megoldás a tenyésztık és a lovasok közötti kommunikációban és kapcsolattartásban rejlik, hiszen ha a tenyésztık által biztosított lovakat a profi versenyzık kiképzik és versenyeken ki is próbálják, akkor ez alapján már lehet szelektálni a lóállományt. A kevésbé tehetséges egyedeket pedig, iskolalóként lehet alkalmazni. 7. Számon kell tartani a szabadidı lovasokat is, hiszen ık alkotják a lovasok többségét. Számukra továbbképzéseket szervezni, ill. lehetıséget kell adni a versenyzésre. 34

38 JAVASLATOK Olyan versenyrendszert kell kialakítani, ami a hobbi lovasoknak is elérhetı, de mégis minıségi lovaglást igényel. Ezzel növelhetı lenne a hobbi lovasok, lovaglás tudásának színvonala. 8. Ki kell használni a lovasturizmus adta lehetıségeket, tehát meg kell ırizni a természeti értékeinket, a mezıgazdasági és erdei útvonalak szabadon járhatóságát. Továbbá, országos összefogással a túra útvonalakat kell létrehozni és a lovas túra lehetıségeket külföldön is hirdetni. 9. Létre kell hozni egy döntési hatáskörrel rendelkezı ellenırzı bizottságot, amely a lovardák állapotát, a lovak tartási körülményeit és a patkós rendszer megfelelését folyamatosan ellenırizné, a mindenkori állatvédelmi törvénynek megfelelıen. Továbbá végrehajtási jogkörrel is rendelkezne, pénzbírságot esetlegesen az állat elkobzását is kiszabhatná a törvénysértés súlyosságától függıen. 10. Kapcsolatot kell kiépíteni más országbeli lovas középiskolákkal és felsıoktatási intézményekkel annak érdekében, hogy a diákoknak nyíljon lehetıség elméleti és gyakorlati tapasztalatszerzés céljából a külföldi tanuláshoz. Ezzel fejlıdnének a nyelvi és szakmai ismereteik egyaránt. Természetesen ezen szempontok némelyikére, a Magyar Lovassport Szövetség a Nemzeti Lovas Stratégia által már keresi megoldást és reméljük a közeljövıben megvalósításra is kerülnek (melléklet 5.1.). 35

39 ÖSSZEFOGLALÁS ÖSSZEFOGLALÁS A szakdolgozat arra próbál rávilágítani, hogy a jövınk lóvasútjának építését, múltunk megismerése és megértése rejti. Tehát meg kell vizsgálnunk és értenünk lótenyésztésünk, lovasoktatásunk és versenyzésünk virágkorát és alkonyát, majd ebbıl építkezve a mai viszonyokra vetítve kell elıre lépni. Semmiképp nem tagadva múltunkat, hanem elfogadva, ugyanis csak így tudjuk lovassportjaink új virágkorát megteremteni. Örkénytáborban elindult valami, egy ok, egy cél, egy nemes és büszke gondolat, ami eredményességet szült, hiszen itt minden a lovaglásnak volt alárendelve és meg voltak azok a tanárok is, akik a megfelelı képzettséggel és szakmai háttérrel rendelkeztek. Tették mindezt egy olyan lovas komplexumban, amely nagyságban és minıségben is versenyképes volt pl. a saumuri lovasközponttal, és ahol a magas szintő ló és lovas képzés mellett, a válogatott keret is felkészülhetett. Itt olyan lovaglótanárok képzésére összpontosítottak, akik tanítani is tudtak, ugyanis ide csak olyan tisztek kerülhettek be, akik reményt adtak arra, hogy jó oktatókká vállnak. Ennek eredményeként az örkényi iskola lovastisztjei nem csak belföldi sikereket tudhattak magukénak, hanem nemzetközi versenyeken is jól szerepeltek (pl Salzburg, Nemzetek Díj, csapat I. hely), annak ellenére, hogy akkoriban nem rendeztek olyan sok versenyt, mint manapság, valamint nemzetközi versenytapasztalatuk sem volt számottevı. Az idı múlása mellett, a politikai csatározások sem kedveztek Örkénytábornak. A II. világháborút követıen, a hadifogságból visszatérı lovaglótanároknak megbélyegzett emberként kellett új életet kezdeniük. Néhányan közülük elhagyták az országot és edzıként világszinten kimagasló eredményeket értek el, de ami a legfontosabb - ennek itthon kellett volna bekövetkeznie - tudásukkal nagyban befolyásolták a lovassportok fejlıdését. Ha itthon Magyarországon, az Örkényben végzett lovaglótanárok megfelelı munkakörülmények és légkör között megbecsülve, szelektált ló és lovas állománnyal dolgozhattak volna, akkor a magyar lovassport hozta volna az elvárt eredményeket. Azonban ezek a feltételek nem teljesültek, így a korábban elvárt eredmények nem is következtek be. 36

40 ÖSSZEFOGLALÁS 1961-tıl a lótenyésztést átszervezték, ami azt jelentette, hogy a méntelepeket megszüntették, a patinás épületekbe az állami gazdaságok költöztek, a magyar gazdákat termelıszövetkezetekbe kényszerítették. Ez a lovak létszámának csökkenését vonta maga után, melyet az átszervezés mellett, a gépesítés is nagymértékben befolyásolt. A termelıszövetkezetekben a lovak közös vagy állami gazdasági tulajdonban voltak, így nagy létszámban álltak rendelkezésre a diákok számára. Ennek köszönhetıen, néhány helyen az anyagi helyzettıl függetlenül sokaknak lehetısége volt lovagolni. A versenyzést is az állam finanszírozta, így a versenyzıknek arra nem volt gondjuk. Ezen tényekbıl kiindulva azt gondolhatnánk, hogy minden adott volt a sikerességhez, de sajnos a megfelelı lóállomány nem állt rendelkezésre így szép lassan elmaradoztunk Nyugat-Európa tenyésztési és versenyzési tendenciáitól. De a lovagló tanárok háttér munkájának eredményeként, a lovak képzettsége megfelelt a követelményeknek, csak a képességük nem volt elegendı. A rendszerváltás után újabb szerkezeti változások következtek, hiszen a lóállomány nagy része elaprózódva ismét magánkézbe került. A ménesek fı feladata - az ıshonos magyar fajták génmegırzése - már elvesztette szelekciós értékét, amely alapján fejleszteni és a késıbbiekben kipróbálni lehetne a fajtákat. Ezért a sport típusú lovak kialakítása lenne a cél, karakterük megırzése mellett. A versenyzés is mély gödörbe került, mert hiába nyíltak meg a határok, hiába lehet még több versenyzıi tapasztalatot győjteni és kiváló lovakat behozni, a versenyzést már mindenkinek saját magának kell finanszírozni, akárcsak a lótartást. A mai lovas képzések hibája az, hogy nem egységes színvonalú és nem gyakorlatias. Ezen gondok megoldását az oktatás centralizálása és egységesítése jelentené. Összegzésként elmondható, hogy az összefogás igen fontos része a fejlıdésnek, hiszen lovassportjaink sikeressége, a lovasok, a tenyésztık, az oktatók és a versenyzık közötti kommunikációban, kölcsönös tiszteletben és megbecsülésben rejlik. 37

41 KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS Köszönetemet szeretném kifejezni Ernst József úrnak, hogy szakmai tanácsaival segítette ennek a szakdolgozatnak a megírását. 38

42 IRODALOMJEGYZÉK 4. IRODALOMJEGYZÉK BOZZAI A. (2008): A magyar lovas-oktatás helyzete és lehetıségei. Diplomamunka, pp. 11; 13-15; ERNST J. (2001): Gondolatok a lovaglásról. Mezıgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, pp ; ERNST J. (2003): Lovaglótanárok a lovaglásról. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, pp ERNST J. (2008): 100 év a magyar lovassport történetébıl, I. Kötet Cartaphilus könyvkiadó, Budapest, pp ERNST J. FEHÉR D. ÓCSAG I. (1988): Magyar lovaskönyv. Natura Corvina, Budapest, pp ; GYİRFFY-VILLÁM A. (2007): Az utolsó huszárok. Balaton-felvidéki Szabadidı Sportegyesület, pp GYİRFFY-VILLÁM A. - HECKER W. - JANKOVICS M. - SZELESTEY L. (2004): Lovas nemzet. Helikon Kiadó, Debrecen, pp ; KOVÁCSY B - MONOSTORY K. (1905): A ló és tenyésztése III. javított kiadás. Pátria irod. vállalat és nyomdai részvénytársaság, Budapest, pp LÉVAI GY. (szerk.) (2002): Lovassport, Magyar Sport Enciklopédia II. Kossuth Kiadó, Budapest, pp MOYS E. (2003) in: ERNST J. (szerk.): Az iskola lovaglás hamis megítélése balvélemények a régi lovaglómővészetrıl, Lovaglótanárok a lovaglásról. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, pp PACHL P. (1989/90): Örkény Vitéz Lovastábor Története. Diplomamunka, pp REZNEK J. (2001) in: ERNST J. (szerk.): Hozzászólás az évi elnöki beszámolóhoz, Gondolatok a lovaglásról. Mezıgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, pp TÓTH B. (2001) in: ERNST J. (szerk.): Az ugrósport néhány kérdése, Gondolatok a lovaglásról. Mezıgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, pp

43 IRODALOMJEGYZÉK Folyóiratok BOZZAI A. (2010): A magyar lovas-oktatás helyzete és lehetıségei II. Lovas Nemzet, 16(7): KELEMEN E. (1934): A magyar lovasmővészet akadémiája, Az örkényi Magyar Királyi Honvéd Lovagló- és Hajtótanárképzı Iskola. Szent György Képes Sport Lap, pp LÉKÓ S. (2009): Rásky Péter: Lótenyésztı fıszerkesztı. Lovas Élet, 10(1): PATAKI B. (2007): Tudja-e hogy Mi végre tenyésszünk lovat? Kistermelık Lapja, február. REZNEK J. (1931): Az új lovaglótanárképzı iskola Örkénytáborban. Magyar Katonai Szemle, 7 fejezet p VÉGH A. S. (2003): Hendikep kezdet és a vég: volt egy ménes Kisbéren. Magyar Nemzet, Magazin, július. Világhálós források VÉR I. (2000): A csikónevelés gazdaságossági vizsgálata a kistenyésztık szemszögébıl

44 MELLÉKLET 5. MELLÉKLET 5.1. NEMZETI LOVAS STRATÉGIA 1. Ifjúságnevelés a legjobb befektetés Csupán az elmúlt év sikerei is bizonyítják, hogy ígéretes fiataljaink vannak. Óvni, tanítani, anyagiakkal és szellemi munícióval támogatni ıket kötelességünk. Kulcskérdés a tantervbe iktatott iskolai Diák Lovassport Terveink megvalósításának, a tömegbázis növelésének, a lovassport népszerősítésének, a példakép választásnak egyik alapja a Papp László Budapest Sportarénában rendezett Nemzeti Gyerek Lovasnap. 2. Anyagi háttér Hangsúlyozni szükséges: a lovaságazat, a lovassport a költségvetésnek jelentıs termelıágazata (csak eddig vajmi keveset kapott vissza); hatalmas közvetlen és közvetett anyagi és szellemi értéket képvisel. Támogatása társadalmi, gazdasági és politikai érdek. A forrás: Állami pénz (vannak olyan hangsúlyos feladatok, melyek csak állami támogatással, szerepvállalással teljesíthetık) A saját bevételek (törzskönyvezés, lóútlevél, vizsga- és licencdíjak stb.) A pályázatok feltárása, menedzselése (e téren az eddiginél jóval többet kell tenni; profi pályáztató cég bevonása) Szponzoráció befektetés. Csak rangos versenyhez, rendezvényhez remélhetünk szponzort. A legkiválóbb szponzoráló személyiségek erkölcsi elismeréséhez a Szövetség elnöke Tóth Béla szobrászmővész alkotásában Sándor Móric gróf Emlékérmet alapított. 3. A törvény erejével Az akaratérvényesítésnek hiányzik a törvényi jogi, háttere. Nincsenek vagy csekélyek a jogosítványaink. Kezdeményezzük felülvizsgálni, vagy újat alkotni. Például: Állattenyésztési-, Erdı és Természetvédelmi-, Oktatási- Szerencsejátéktörvény, Az önkormányzati miniszter rendelete a lovasszolgáltató tevékenységrıl ( Lovardatörvény ). Javasoljuk, hogy e törvényalkotási munkában lovasszakértıink vegyenek részt. 41

45 MELLÉKLET 4. Hazai rendezéső Világ- és Európa-szintő versenyek, események Néhány közülük: Lovas világkupa I. Junior Fogathajtó Világkupa, Egyes fogathajtó vb (2011) Nem olimpiai sportágak világversenye (2017), fogathajtás versenyszámmal Lovas Világjátékok (távlati) 5. A kapcsolatrendszer erısítése Nemzetközi Lovas Szövetség (FEI) Magyar Olimpiai Bizottság Nemzeti sportszövetség és kapcsolódó szakszövetségek (Dr. Gémesi György) A szervezett kapcsolat erısítése a lovassporttal összefüggı szervezetekkel (Pl.: tenyésztı Szövetségek, terápia Szövetség, hagyományırzés, lósport stb.) 6. Oktatási, szakmai mőveltség A szövetségünk jelentıs feladata az egységes alapon álló akkreditált lovasoktatás szervezése. Ma az országban közel másfél tucat címen sajnos messze nem egységes elvek szerint folyik lovasoktatás. A patkolókovács, vagy a lovászképzéstıl az egyetemi szintő oktatásig. Feladat: a Magyar Lovas Szövetség szakmai irányításával: akkreditált, színvonalas, gyakorlati alapú lovasoktatás szervezése; a törvényi háttér kidolgozása, elfogadása és érvényesítése; a különbözı szintekhez szabott egységes tananyag és vizsgarendszer kidolgozása, szakmai ellenırzése; a tantervbe iktatott lovasoktatás szervezése, anyagi és szakmai hátterének kialakítása a középiskolákban /különös figyelemmel az összességében legalább három hónapot kitevı szünidei oktatásra/; a lovas szakmai-szellemi tudás-központok kialakítása; a kutatások ösztönzése. 42

46 MELLÉKLET 7. Tájékoztatás Rendezvényszervezés PR. Érzékelhetı az elırelépés a médiakapcsolatok terén. Honlap: az idén eddig több mint 100 oldalnyi kedvezıen fogadott információ került a honlapra. A honlap szerkezete, megjelenítése és az adatbázis viszont korszerősítésre vár. Elsısorban az elektronika kínálta kommunikációs lehetıségek jobb kihasználására, az eszköztár szakszerő bıvítésére gondolunk (ifjúság, közösségi média). Elıkészületben: reprezentatív kiadvány a lovassportról és a szövetségünkrıl. Kézirat elıkészítve. Megjelenés: anyagi kérdés; Szponzorok kerestetnek. 8. Értékvédés, hagyományırzés Lovas múltunk kötelez. Van mire építkeznünk: nemzeti méneseink és mőemlék épületegyütteseik; a hét védett történelmi lófajtánk; tenyésztıkultúránk az örkénytábori Magyar Királyi Lovagló Tanárképzı és Hajtóiskola tapasztalatainak hasznosítása 9. Merjünk nagyot álmodni mondotta Lázár Vilmos Hozzáfogunk egy világszínvonalú, új Nemzeti Lovasközpont tervezéséhez, kialakításához Ingatlanfejlesztés: helyszín a Kincsem Park. Az egész lovas- és lósport, a lovaságazat világszínvonalú otthona lesz ez. (Például: oktatás, kutatás, állatgyógyászat, konferenciák, kiállítások, árverések, szórakoztatás, kulturális események, lovassportok, lovasterápiás, hagyományırzés) Forrás: 43

47 MELLÉKLET 5.2. KÉPEK 1. kép. Endrıdy Ágoston 4. kép. Schaurek Ottmár 2. kép. Máchánszky Gyula 5. kép. Tóth Béla 3. kép. Keméry Pál 6. kép. Némethy Bertalan 44

48 MELLÉKLET 7. kép. Hazslinszky-Krull Géza 10. kép. Szemere Csaba 8. kép. Platthy József 11. kép. Dr Kósa-Reznek Jenı 9. kép. Visy István 12. kép. Kókay Pál 45

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ME 01 Minıségirányítási Eljárás 1. melléklet ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Halmi

Részletesebben

Részletes ismertetı A Felemelı Század Lótenyésztés, lóversenyzés - polgári társadalom c. pályázat II. ütem

Részletes ismertetı A Felemelı Század Lótenyésztés, lóversenyzés - polgári társadalom c. pályázat II. ütem Részletes ismertetı A Felemelı Század Lótenyésztés, lóversenyzés - polgári társadalom c. pályázat II. ütem A kiállítás leghangsúlyosabb része a lóhasználat magyarországi történetének bemutatása a szükséges

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

Dr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi 2009. -2-.

Dr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi 2009. -2-. Dr Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi -- SORSFORDÍTÓ regionális munkaerı-piaci programba vontak pszicho-szociális gondozását elıkészítı felmérés értékelése Tolna

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

A SZARVASI SZAKMUNKÁSKÉPZÉS-SZAKKÉPZÉS TÖRTÉNETE

A SZARVASI SZAKMUNKÁSKÉPZÉS-SZAKKÉPZÉS TÖRTÉNETE A SZARVASI SZAKMUNKÁSKÉPZÉS-SZAKKÉPZÉS TÖRTÉNETE A Szarvasi szakképzés-iparosképzés a XIX. sz. második felére nyúlik vissza. A mővelıdésre és tudásra vágyó iparosság szorgalmazta, hogy ne csak szakmájukban

Részletesebben

Adatlap. 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem (Kérem aláhúzni a megfelelı választ!)

Adatlap. 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem (Kérem aláhúzni a megfelelı választ!) Adatlap 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem Ha igen, akkor: Központi írásbeli vizsgát tartanak: - 8 évfolyamos képzésre jelentkezıknek igen nem - 4 (5) évfolyamos képzésre

Részletesebben

A Veres Péter Gimnázium felvételt hirdet 4 és 8 osztályos gimnáziumi osztályaiba a 2012/2013-as tanévre az alábbiak szerint

A Veres Péter Gimnázium felvételt hirdet 4 és 8 osztályos gimnáziumi osztályaiba a 2012/2013-as tanévre az alábbiak szerint A Veres Péter Gimnázium felvételt hirdet 4 és 8 osztályos gimnáziumi osztályaiba a 2012/2013-as tanévre az alábbiak szerint 1.) Négyosztályos gimnázium (általános tantervő) Kód: 01 a) Oktatott idegen nyelvek:

Részletesebben

A somogy megyei hadkiegészítés 1955-tıl

A somogy megyei hadkiegészítés 1955-tıl A somogy megyei hadkiegészítés 1955-tıl A Honvédelmi Tanács határozata értelmében 1955. július 01.- hatállyal alakult meg a Somogy Megyei Kiegészítı Parancsnokság kaposvári székhellyel. Elsı parancsnoka

Részletesebben

SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai

SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai A Határırség 1997. november 01-tıl kezdıdıen lát el bőnüldözési feladatokat

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

Jegyzıkönyv. Készült Dömös Község Önkormányzat Képviselıtestületének 2008. szeptember 24-én megtartott munkaterv szerinti ülésérıl

Jegyzıkönyv. Készült Dömös Község Önkormányzat Képviselıtestületének 2008. szeptember 24-én megtartott munkaterv szerinti ülésérıl Jegyzıkönyv Készült 2008. szeptember 24-én megtartott munkaterv szerinti ülésérıl Jelen vannak:novák Lajos polgármester Dénes Kálmánné alpolgármester Szilágyi Gábor Ifj. Paulusz József Cseh János Marton

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ

Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény és Diákotthon Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ TARTALOMJEGYZÉK. Az intézmény bemutatása... 5.. Az

Részletesebben

Benchmarking könyvtárakban

Benchmarking könyvtárakban Istók Anna: Benchmarking érdemes vajon másoktól tanulni? A Gödöllıi Városi Könyvtár és Információs Központ és az érdi Csuka Zoltán Városi könyvtár tapasztalatai egy új teljesítménymérési módszer bevezetése

Részletesebben

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT Hatályos: 2010. szeptember 15-től Kelt: Budapest, 2010. szeptember 15-én Lázár Vilmos elnök A MAGYAR LOVASSPORT SZÖVETSÉG (a továbbiakban: Szövetség) elnöksége a sportról szóló 2004.

Részletesebben

Böröcz Zsófi vagyok, a Bogyiszlói Hagyományırzı Egyesület tagja.

Böröcz Zsófi vagyok, a Bogyiszlói Hagyományırzı Egyesület tagja. Böröcz Zsófi vagyok, a Bogyiszlói Hagyományırzı Egyesület tagja. A családunkban több, a falu által is elismert táncos volt. Az elsı az üknagymamám testvére, Szente Béniné Bárdos Zsófi nénasszony, aki szerepel

Részletesebben

ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 5600 Békéscsaba, Árpád sor 2/6. 1/15 A BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA (továbbiakban munkaügyi központ)

Részletesebben

A LOVASSPORTOK ÉS A KAPCSOLÓDÓ TANTÁRGYAK O K T A T Ó I

A LOVASSPORTOK ÉS A KAPCSOLÓDÓ TANTÁRGYAK O K T A T Ó I Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar LOVASTANÁR (HIPPOLOGUS) ÉS SZERVEZŐ SZAK (2.) A LOVASSPORTOK ÉS A KAPCSOLÓDÓ TANTÁRGYAK O K T A T Ó I Egyedülálló a Szak oktató-gárdája! A Szent István Egyetem

Részletesebben

Tattersall Fedeles minısítı nov.19-21.

Tattersall Fedeles minısítı nov.19-21. Nyomtatás Levélküldés Letöltés(Word) Tattersall Fedeles minısítı nov.19-21. Verseny ideje: 2010.11.19-2010.11.21 Típusa: A - kategória Helyszíne: Budapest TATTERSALL # Nevezés lezárásanevezési díj (HUF)

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

TENYÉSZTÉSSZERVEZÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TENYÉSZTÉSSZERVEZÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TENYÉSZTÉSSZERVEZÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A gazdasági állatfajok elismert tenyésztőszervezeteinek ismertetése Tenyésztőszervezeti munka a lótenyésztésben

Részletesebben

ZENEISKOLA, ALAPFOKÚ M

ZENEISKOLA, ALAPFOKÚ M PÁLYÁZAT AZ ÁDÁM JENİ ZENEISKOLA, ALAPFOKÚ MŐVÉSZETI ISKOLA INTÉZMÉNYVEZETİI MUNKAKÖRÉRE KÉSZÍTETTE: REGİSNÉ NYIRİ ILDIKÓ SZIGETSZENTMIKLÓS 2013. MÁJUS 24. 1 VEZETİI PROGRAM SZAKMAI HELYZETELEMZÉS Tíz

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV 2009. MÁRCIUS 15-ÉN MEGTARTOTT ÜNNEPI ÜLÉSÉRİL

JEGYZİKÖNYV 2009. MÁRCIUS 15-ÉN MEGTARTOTT ÜNNEPI ÜLÉSÉRİL Esztergom Város Polgármesteri Hivatala 2501 Esztergom, Széchenyi tér 1. Pf. 92. 6771-2/2009. JEGYZİKÖNYV ESZTERGOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2009. MÁRCIUS 15-ÉN MEGTARTOTT ÜNNEPI ÜLÉSÉRİL

Részletesebben

BESZÁMOLÓ AZ ÁRPÁD VEZÉR GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2008-2009-ES TANÉVBEN VÉGZETT MUNKÁJÁRÓL

BESZÁMOLÓ AZ ÁRPÁD VEZÉR GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2008-2009-ES TANÉVBEN VÉGZETT MUNKÁJÁRÓL BESZÁMOLÓ AZ ÁRPÁD VEZÉR GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2008-2009-ES TANÉVBEN VÉGZETT MUNKÁJÁRÓL Sárospatak, 2009. 1. Bevezetı Tisztelt Képviselı-testület! Az Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium munkájáról 2008

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

A lovasturisztikai fejlesztések lehetőségei a 2014-2020-as tervidőszakban

A lovasturisztikai fejlesztések lehetőségei a 2014-2020-as tervidőszakban A lovasturisztikai fejlesztések lehetőségei a 2014-2020-as tervidőszakban Előadó: Lóska János elnök Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség Előadás vázlat I. Az ágazat közelmúltja és jelene II. Kitörési

Részletesebben

ZÁRSZÁMADÁS 2006 INDOKLÁS. (Elıterjesztés Hajdúszoboszló Város 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról)

ZÁRSZÁMADÁS 2006 INDOKLÁS. (Elıterjesztés Hajdúszoboszló Város 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról) ZÁRSZÁMADÁS 2006 INDOKLÁS (Elıterjesztés Hajdúszoboszló Város 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról) Hajdúszoboszló Város Képviselı-testülete a 6/2006 /II.23/ számú rendeletével fogadta el a város

Részletesebben

Vállalkozói Akadémia

Vállalkozói Akadémia Vállalkozói Akadémia Videoton Képzı Központ 2010-2011. Vállalkozói Akadémia Régrıl ismert az a tény, hogy egy vállalkozás eredményességét és fejlıdıképességét milyen mértékben befolyásolja a vállalkozás

Részletesebben

Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani?

Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Esszé az Innováció és kommunikáció tantárgyhoz Készítette: Polgár Péter Balázs, 2007. január 16. A 21. század elejére még

Részletesebben

Minıségirányítási program. Móra Ferenc Általános Iskola

Minıségirányítási program. Móra Ferenc Általános Iskola Minıségirányítási program Móra Ferenc Általános Iskola 1. MINİSÉGPOLITIKA 1.1. Bevezetés A valkói Móra Ferenc Általános Iskola a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. Törvény 40. (10) bekezdése szerint intézményi

Részletesebben

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL - 1/76 - I. Intézmény képzési struktúrája A kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola 2004- ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját.

Részletesebben

TÁMOP 1.3.1 07/1-2008-0002 A FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT FEJLESZTÉSE AZ INTEGRÁLT MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS RENDSZER RÉSZEKÉNT

TÁMOP 1.3.1 07/1-2008-0002 A FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT FEJLESZTÉSE AZ INTEGRÁLT MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS RENDSZER RÉSZEKÉNT TÁMOP 1.3.1 07/1-2008-0002 A FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT FEJLESZTÉSE AZ INTEGRÁLT MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS RENDSZER RÉSZEKÉNT 1.1.5 Szolgáltatási akkreditáció modellezése alprojekt Záró tanulmány 2011. 11.

Részletesebben

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft. Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Képviselı-testületének. Kakas Béla polgármester

ELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Képviselı-testületének. Kakas Béla polgármester ELİTERJESZTÉS Sándorfalva Város Képviselı-testületének Elıterjesztı: Kakas Béla polgármester Tárgy: Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény szakmai programjának módosítása Iktatószám: 3-83/2012.

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Kiegészítés a Csengey Gusztáv Általános Iskolában indítható osztályok számának meghatározásához

Kiegészítés a Csengey Gusztáv Általános Iskolában indítható osztályok számának meghatározásához Aszód Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 2170Aszód, Szabadság tér 9. Kiegészítés a Csengey Gusztáv Általános Iskolában indítható osztályok számának meghatározásához Tisztelt Képviselı-testület! A

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK SZÁMÁRA 2009/2010. tanév

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK SZÁMÁRA 2009/2010. tanév FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK SZÁMÁRA 2009/2010. tanév VASVÁRI PÁL GIMNÁZIUM A DEBRECENI EGYETEM PARTNERISKOLÁJA 4400 NYÍREGYHÁZA, KISS ERNİ u. 8. Tel.: 42/311-920 e-mail: nyhvpg@freemail.hu

Részletesebben

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar. Melléklet

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar. Melléklet Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar Melléklet I. a nemzetközi kapcsolatok szakos közgazdász, politológus-közgazdász, szociológusközgazdász, szociálpolitikus-közgazdász, nemzetközi tanulmányok,

Részletesebben

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika. Az utóbbi napok kiegészítették

Részletesebben

HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete

HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete számú melléklet a /2014/ számhoz. HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete - Közhasznú társadalmi szervezet - 8000. Székesfehérvár, Malom utca 2. Tel./ Fax: 00-36-22-503-186, 503-187.email

Részletesebben

Tájékoztató a 2012/2013. tanév, nevelési év munkájáról

Tájékoztató a 2012/2013. tanév, nevelési év munkájáról Tájékoztató a 2012/2013. tanév, nevelési év munkájáról Tisztelt Humán Bizottság! A Humán Bizottság a közoktatási intézmények munkatervei, illetve az 51/2013. (IV. 22.) számú határozatával elfogadott és

Részletesebben

A MAGYAR LOVASSPORT SZÖVETSÉG KÖZGYŰLÉSE 2016 AZ ELNÖKI BESZÁMOLÓBÓL

A MAGYAR LOVASSPORT SZÖVETSÉG KÖZGYŰLÉSE 2016 AZ ELNÖKI BESZÁMOLÓBÓL A MAGYAR LOVASSPORT SZÖVETSÉG KÖZGYŰLÉSE 2016 AZ ELNÖKI BESZÁMOLÓBÓL Előadó: LÁZÁR Vilmos Ideje: 2016. február 20. Helye: Magyar Sport Háza, Konferenciaterem Budapest, Istvánmezei út 1-3. TESTÜLETI ÉLETÜNK

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ALELNÖKE E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. április 24-ei ülésére Tárgy: A felsıfokú akkreditált szakképzés helyzetének felülvizsgálata

Részletesebben

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítették: Göncz Borbála Király Gábor Klenner Zoltán Lengyel György Melegh Attila Tóth Lilla Várnagy Réka Vépy-Schlemmer

Részletesebben

Csongrád Megyei Lovas Szövetség

Csongrád Megyei Lovas Szövetség Csongrád Megyei Lovas Szövetség Szabadidős lovas rendezvény versenykiírása Helyszín: Sándorfalva Dátum: 2015.augustus. 09. Rendező szervezet neve: Orion Sport És Kulturális Egyesület A versenyhelyszín

Részletesebben

Alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben és felsıfokú szakképzésben meghirdetett szakok. Képzési Képz. idı (félév) / Költségtérítés.

Alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben és felsıfokú szakképzésben meghirdetett szakok. Képzési Képz. idı (félév) / Költségtérítés. DE-EFK Intézmény elérhetısége: Felvételivel kapcsolatos egyéb elérhetıség: 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4. Telefon: (42) 404-411 Fax: (42) 408-656 Honlap: http://www.de-efk.hu Tanulmányi Osztály Telefon:

Részletesebben

Több mint lehetıség START

Több mint lehetıség START Több mint lehetıség START Napra kész információk a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyákról FONTOS! A kártyákat közvetlenül a munkába állás idıpontja elıtt célszerő igényelni START kártya Az a személy,

Részletesebben

Military Veszprém megyében régen és most

Military Veszprém megyében régen és most Military Veszprém megyében régen és most Készítette: Barla Szabó Viola Lovaskultúra Oktató Szak II. évfolyam Military 2012. december 31. Bevezetés Veszprémi lévén dolgozatomban szűkebb hazámban, Veszprém

Részletesebben

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011. Tomori Pál Fıiskola. Kalocsa

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011. Tomori Pál Fıiskola. Kalocsa INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011 Tomori Pál Fıiskola Kalocsa 2007. január 3. Tartalomjegyzék 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA: MÚLT-JELEN-JÖVİ... 3 2. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS FİBB TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA...

Részletesebben

A hun harc művésze Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve

A hun harc művésze Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve 2012 december 29. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 A hunok harci technikája a hadtörténelem során a legsikeresebb volt.

Részletesebben

Az iparosodás stációi a hazai pékségeknél. Hagyományok és innováció. III. rész

Az iparosodás stációi a hazai pékségeknél. Hagyományok és innováció. III. rész Az iparosodás stációi a hazai pékségeknél. Hagyományok és innováció. III. rész Dr. Oláh András Elızmények: Katonapékség a komáromi erıdben Oszmán Birodalom terjeszkedése során, 1541-ben Buda török kézre

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Sorszám:8. Ügyiratszám: 1-3/2012. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012.

Részletesebben

A Magyarországon legnépszerűbb lovas szakágak összehasonlító helyzetértékelése Díjlovaglás

A Magyarországon legnépszerűbb lovas szakágak összehasonlító helyzetértékelése Díjlovaglás 1 A Magyarországon legnépszerűbb lovas szakágak összehasonlító helyzetértékelése Díjlovaglás Tanulmány Magyar Lovas Szövetség Budapest, 2011. november 2 A. Helyzetértékelés Nemzetközi összehasonlításban

Részletesebben

Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ

Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ Újszászi Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Hatálya kiterjed az Újszász Város Önkormányzat által fenntartott Újszászi Általános

Részletesebben

TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019. Egészségnap órarend. Háztartási balesetek megelőzése 04.terem. A nemi élet kockázatai 103.terem

TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019. Egészségnap órarend. Háztartási balesetek megelőzése 04.terem. A nemi élet kockázatai 103.terem Egészségnap órarend 9/a 014.terem 9/b 014. terem 9/c 10/a Szív, ér és 10/b Szív, ér és 10/c 11/a játék, játék, játék, játék, 11/c játék, játék, 07.terem 12/b Elsősegély 016.terem 12/c 07.terem Elsősegély

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A TERMELİI ÉRTÉKESÍTİ SZERVEZETEK (TÉSZ) LEHETİSÉGEI A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELİK KOORDINÁLÁSÁBAN

Részletesebben

ÉRTÉKELÉS A VÁCI MIHÁLY GIMNÁZIUM MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK 2008/2009. TANÉVI VÉGREHAJTÁSÁRÓL, INTÉZKEDÉSEK A 2009/2010.

ÉRTÉKELÉS A VÁCI MIHÁLY GIMNÁZIUM MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK 2008/2009. TANÉVI VÉGREHAJTÁSÁRÓL, INTÉZKEDÉSEK A 2009/2010. ÉRTÉKELÉS A VÁCI MIHÁLY GIMNÁZIUM MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK 2008/2009. TANÉVI VÉGREHAJTÁSÁRÓL, INTÉZKEDÉSEK A 2009/2010. TANÉVBEN 1. Intézményi minıségirányítási munkacsoportunk 4+1 fıvel mőködik.

Részletesebben

A SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK BESZÁMOLÓJA. 2009-2010. tanév

A SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK BESZÁMOLÓJA. 2009-2010. tanév A 133/2010.(VI.17.) KT határozat melléklete A SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK BESZÁMOLÓJA 2009-2010. tanév Készítette: Szarkáné Dubabér Mária és a Minıségbiztosítás,

Részletesebben

VÁROS SAJÓSZENTPÉTER MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI ÖNKORMÁNYZATI PROGRAMJA 2009.

VÁROS SAJÓSZENTPÉTER MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI ÖNKORMÁNYZATI PROGRAMJA 2009. SAJÓSZENTPÉTER VÁROS ÖNKORMÁNYZATI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2009. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetı, jogi háttér 1. Fenntartói minıségpolitika 1.1. Minıségpolitikai nyilatkozat 1.2. A város intézményrendszerével

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R É T İ L 8. Száma: 9214-9/2011. Elıkészítı: Dr. Nagy Attila revizor Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje: Dr. Kiss Imre jegyzı E L İ T E R J

Részletesebben

A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége SZAKMAI-ETIKAI KÓDEXE

A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége SZAKMAI-ETIKAI KÓDEXE A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége SZAKMAI-ETIKAI KÓDEXE Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda humánszolgáltató intézmény, amely alapellátás jellegő információs és

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

Piroska Óvoda 1171 Budapest, Pesti út 368. A PIROSKA ÓVODA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Piroska Óvoda 1171 Budapest, Pesti út 368. A PIROSKA ÓVODA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Piroska Óvoda 1171 Budapest, Pesti út 368. A PIROSKA ÓVODA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2007 T A R T A L O M J E G Y Z É K I. Bevezetés 3 I.1 Óvodánk bemutatása a minıségfejlesztés szempontjából 3 I.2 Fenntartói

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

PR riport. Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december. KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15.

PR riport. Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december. KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15. PR riport Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15. Tartalom Megjelenések a társszervezetek kiadványaiban MMOSZ

Részletesebben

A 2005. évi beszámoló szöveges értékelése

A 2005. évi beszámoló szöveges értékelése A 2005. évi beszámoló szöveges értékelése I. A feladatellátás általános értékelése Az Illyés Gyuláné Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat óvodai csoportjának létszáma 10 fı,

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR A A tanulás s az, amely mővel, m a munka az, amely gazdagít. t. Keleti KárolyK (1833-1892) 1892) Amit kínálunk. Amirıl szó lesz. Az infrastruktúra

Részletesebben

Iskolaújság. Választható tantárgy tanterve. Óraszám: 35 óra (7., 8. o.) 32 óra (9. o.)

Iskolaújság. Választható tantárgy tanterve. Óraszám: 35 óra (7., 8. o.) 32 óra (9. o.) Iskolaújság Választható tantárgy tanterve Óraszám: 35 óra (7., 8. o.) 32 óra (9. o.) A szlovén változat szerzıi: dr. Igor Saksida, Miha Mohor Fordította és módosította: Pisnjak Mária Lektorálta: Szakállas

Részletesebben

J E GY Z İ K Ö NY V. 36/2012. (II.16.) TB határozatot

J E GY Z İ K Ö NY V. 36/2012. (II.16.) TB határozatot J E GY Z İ K Ö NY V Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének Tulajdonosi Bizottsága 2012. február 16-án 13,00 órai kezdettel megtartott nyilvános ülésérıl Az ülés helye: VMJV Polgármesteri

Részletesebben

Bevezetés...3 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA...5 1.1 Az iskola arculata...5 1.2 Hagyományaink, ünnepeink, iskolánk sajátos arculata...7 1.

Bevezetés...3 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA...5 1.1 Az iskola arculata...5 1.2 Hagyományaink, ünnepeink, iskolánk sajátos arculata...7 1. Bevezetés...3 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA...5 1.1 Az iskola arculata...5 1.2 Hagyományaink, ünnepeink, iskolánk sajátos arculata...7 1.3 Az iskola feltételrendszere...8 1.3.1 Személyi feltételek...8 1.3.2

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Közép-dunántúli Regionális Minıségi Díj 2008

Közép-dunántúli Regionális Minıségi Díj 2008 2008. évi minıségi díj díjazottak Közép-dunántúli Regionális Minıségi Díj 2008 Ipari termelı ágazat mikro- és kis mérető vállalkozások Füri Tésztaipari és Élelmiszerforgalmazó Kft. Székesfehérvár Tevékenysége:

Részletesebben

Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-250 Fax: 47/311-404 E-mail: spatak.ph@t-online.

Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-250 Fax: 47/311-404 E-mail: spatak.ph@t-online. Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-250 Fax: 47/311-404 E-mail: spatak.ph@t-online.hu 9410-2/2007. J e g y z ı k ö n y v Készült: Sárospatak

Részletesebben

Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök

Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök A cím magyarázata Vedres István (1765-1830.) kinek az idén ünnepeljük születése 250., halála 185. évfordulóját, aki

Részletesebben

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2009 Készítette: Gruber Marianna igazgató Jóváhagyó: Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlése 2009. Tervezett felülvizsgálat dátuma:

Részletesebben

A Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola Diákönkormányzatának éves program tervezete a 2010/2011-es tanévre

A Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola Diákönkormányzatának éves program tervezete a 2010/2011-es tanévre A Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola Diákönkormányzatának éves program tervezete a -es tanévre Osztályterem-díszítı verseny A -es tanévben a Diákönkormányzat bevezeti a pontozásos rendszerő osztályterem-díszítı

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÁTLÁTHATÓSÁGÁRÓL 2008. június 4. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Emlékeztetı

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÁTLÁTHATÓSÁGÁRÓL 2008. június 4. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Emlékeztetı KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÁTLÁTHATÓSÁGÁRÓL 2008. június 4., Emlékeztetı Az emlékeztetı a megbeszélésen elhangzott szakmai vita összefoglalója. A kerekasztal beszélgetés teljes hanganyaga

Részletesebben

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet)

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 238. MELLÉKLET: - TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

http://mlszkerelem.globalsoftware.hu/kerelem2012/print?w=1

http://mlszkerelem.globalsoftware.hu/kerelem2012/print?w=1 1 / 22 2012.10.01. 15:39 1 Érkezett : 1. A KÉRELMEZİ ADATAI A kérelmezı szervezet teljes neve: A kérelmezı szervezet rövidített neve: 2 Gazdálkodási formakód: Jánossomorja Sportegyesület JSE 3 Tagsági

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-250 Fax: 47/311-404 E-mail: spatak.ph@t-online.

Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-250 Fax: 47/311-404 E-mail: spatak.ph@t-online. Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-250 Fax: 47/311-404 E-mail: spatak.ph@t-online.hu 9810-2/2008. J e g y z ı k ö n y v Készült: Sárospatak

Részletesebben

Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-250 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.

Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-250 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak. Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-250 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu 15555/2007. J e g y z ı k ö n y v Készült: Sárospatak

Részletesebben

LEGÁNYI NORBERT FİAPÁT ÉS AZ OBLÁTUSSÁG

LEGÁNYI NORBERT FİAPÁT ÉS AZ OBLÁTUSSÁG Várszegi Asztrik OSB LEGÁNYI NORBERT FİAPÁT ÉS AZ OBLÁTUSSÁG Az oblátusintézmény végigkíséri a szerzetesség történetét, korszakonként más és más hagyományt alakítva ki magának. Az obláció Istennek adott

Részletesebben