Tankönyv és útmutató a gyermekvasutas ismeretek elsajátításához és a szolgáltatok ellátásához. Távközlő és Biztosítóberendezési ismeretek

Átírás

1 Tankönyv és útmutató a gyermekvasutas ismeretek elsajátításához és a szolgáltatok ellátásához Távközlő és Biztosítóberendezési ismeretek

2 Írták: Bauer Károly, Balassa László, Bicskei János, Füstös István, Váczi Viktor Fotók: Asztalos Sándor, Csonka Zsolt, Füstös István, Hajtó Bálint, Lugosi Albert, Rigó Tamás A Távközlő és Biztosítóberendezések témakör magyarázó ábráit szerkesztette (Buzgány Imre ábráinak felhasználásával) és a könyvet egységes szerkezetben összeállította: Füstös István, üzemmérnök (vezető oktató) Felelős kiadó: Bauer Károly, a Gyermekvasút vezetője A kiadvány alapjai (a tételes felsorolást mellőzve): a MÁV Zrt. forgalmi és kereskedelmi Utasításai; a Gyermekvasút forgalmi és kereskedelmi Végrehajtási Utasításai; a korábban kiadott tankönyvek, Útmutatók és a gyermekvasutasokra érvényes egyéb szabályozások; Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bármilyen módon segítették e kiadvány megjelenését.

3 Tartalomjegyzék Általános tudnivalók Távközlő berendezések Általános ismertető... 5 A távközlő berendezések rendeltetése... 5 A távközlő berendezések felosztása Távközlő berendezések kezelése... 5 A vonali távbeszélő kezelése... 5 Az állomások hívójelei a vonali távbeszélőn... 6 Az állomásközi távbeszélő kezelése... 7 A helyi távbeszélő kezelése... 7 Hármasbelépő használata... 7 A gépkapcsolású távbeszélők kezelése általában Nyilvános vezetékes telefon Mobiltelefonok MÁV üzemi távbeszélő Telefonszámok a Gyermekvasúton Az utastájékoztató hangosbemondó berendezés kezelése Morse-jelek, Morse ABC Morse ABC Távközlő berendezések témakör vizsgakérdéseihiba! A könyvjelző nem létezik. Biztosítóberendezések Általános tudnivalók A biztosítóberendezések feladata általában Állítási feladat Biztosítási feladat Visszajelzési feladat A biztosítóberendezések legfontosabb feladata A váltók állítása és lezárása A váltók állításának módjai A váltók lezárásának módjai Az állítóemeltyűk színezése A biztosítóberendezések kezelése A váltózáras biztosítóberendezés kezelése A központi reteszes biztosítóberendezés kezelése Hűvösvölgy állomáson A központi reteszes biztosítóberendezés kezelése Hárshegy állomáson A Siemens-blokkos ( szímensz-blokkos ) vágányutas biztosítóberendezés kezelése Kezelési szabályok rendkívüli esetekre VES ( fau-esz ) típusú elektrodinamikus biztosítóberendezés kezelése Kezelési szabályok rendkívüli esetekre A MÁV Dominó-55 típusú biztosítóberendezés kezelése Kezelési szabályok rendkívüli esetekre Különleges kezelések, amelyeket csak az állomásfőnök végezhet Biztosítóberendezések TÉMAKÖR vizsgakérdéseihiba! A könyvjelző nem létezik. v TkBb - 3

4 Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek TkBb - 4 v

5 Általános tudnivalók Távközlő berendezések A távközlő berendezések rendeltetése 1 ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ 1.1. A vasúti távközlő berendezések rendeltetése, hogy gyors és megbízható kapcsolatot létesítsenek a Gyermekvasúton szolgálatot teljesítők (gyermekvasutasok, felnőtt dolgozók) között. A gyermekvasutasok és felnőtt dolgozók a távközlő berendezések segítségével szabályozzák a vonatok közlekedését és állandó kapcsolatban vannak egymással. A vasútnál, a vonatközlekedés szervezése és lebonyolítása során a vasutas dolgozók nagyon sokszor kell, hogy felhívják egymást, ezért kialakítottak olyan telefonokat, amelyek a vasút tulajdonában vannak, és más nem használhatja azokat. Ezeket a rendszereket a vasút saját távközlési műszaki szolgálata üzemelteti. A távközlő berendezések felosztása 1.2. A távközlő berendezések lehetnek: Távbeszélő berendezések: vonali távbeszélő állomásközi távbeszélő helyi távbeszélő gépkapcsolású távbeszélő nyilvános vezetékes telefon mobiltelefon vasútüzemi távbeszélő DPS rendszerű távbeszélő vonalirányítói távbeszélő Hangosbemondó berendezések: utastájékoztató berendezés üzemi célú (kétirányú) hangosbemondó berendezés Egyéb berendezések (hármasbelépő és forgalmi asztal, vonathangosító MOBI-DIG ) 2 TÁVKÖZLŐ BERENDEZÉSEK KEZELÉSE A vonali távbeszélő kezelése 2.1. A vonali távbeszélő berendezés a Gyermekvasút összes állomására be van kapcsolva. Lehetőséget biztosít bármely két állomás közötti beszélgetés lebonyolítására, illetve arra, hogy egy közleményt több állomás részére egyidejűleg adjanak le (úgynevezett körözvények ). v TkBb - 5

6 Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek Az állomások részére hívójelek (csengőjelek) vannak megállapítva (úgynevezett Morse-jelek). A hívás csengetés valamennyi állomáson hallható A vonali távbeszélő kezelése a következőképpen történik: 1. A hívó fél az iránykulcsot középállásba ( vonali" állásba) helyezi. 2. Felemeli a kézibeszélőt és meggyőződik arról, hogy a vonalon nem folyik beszélgetés (belehallgat). 3. Ha beszélgetés folyik, akkor meg kell várni annak befejezését. 4. Ha a vonal szabad, akkor csengeti a felhívandó állomás hívójelét. Csengetéskor a hallgatóban nagyon erős hang keletkezik, ezért különösen vigyázni kell arra, hogy ne csengessünk bele egy folyó beszélgetésbe. A csengetést minden állomás hallja. 5. A hívott állomás is középre állítja az iránykulcsát, és jelentkezik (viszszacsengeti saját hívójelét, majd felveszi a kézibeszélőt köszön és bemondja az állomás nevét). 6. Jelentkezés után a hívó fél köszön, bemondja az állomás nevét, és megkezdi a beszélgetést. 7. A beszélgetés befejezése után a kézibeszélőt vissza kell helyezni a tartóvillára A vonali távbeszélőn egyszerre több állomással is lehet beszélni, sőt a vonal valamennyi állomása meghívható egyszerre (körözvény). Körözvény esetén az állomások nem csengetnek vissza, hanem a kezdőponttól a végpont felé haladva folyamatosan jelentkeznek állomásuk nevének bemondásával, majd a hívó bemutatkozik és megkezdi a beszélgetést. Az állomások hívójelei a vonali távbeszélőn 2.4. A vonali távbeszélő hívójelei és az állomások betűjelei a következők: Állomás Betűjel Morse kód Széchenyihegy A Csillebérc U Virágvölgy L János hegy I Szépjuhászné S Hárshegy H Hűvösvölgy O Az állomások betűjeleit a Gyermekvasúton általánosan is használjuk az állomás nevének rövidítésére. Körözvény csengetés (V) ( többször megismételve) TkBb - 6 v

7 Az állomásközi távbeszélő kezelése Általános tudnivalók 2.5. Az állomásközi távbeszélő a szomszédos (nyitva tartó) állomásokkal történő beszélgetések lebonyolítására szolgál Az állomásközi távbeszélő kezelése a következő: 1. A hívó fél az iránykulcsot abba az irányba (jobbra vagy balra) kapcsolja, amelyik szomszéd állomással beszélni kíván 2. Csengeti a szomszéd állomást: a. Egy hosszú csengetéssel (T betű) kell hívni azt a szomszéd állomást, amely felé p á r a t l a n számú vonatokat indítunk. b. Két hosszú csengetéssel (M betű) kell hívni azt a szomszéd állomást, amely felé p á r o s számú vonatokat indítunk. 3. A hívott állomás a hívójelből megállapítja, hogy melyik szomszéd állomás hívja, az iránykulcsot a megfelelő állásba állítja és visszacsenget a hívó állomás hívójelével (amivel a szomszéd állomást hívná). a. két hosszú csengetésre egy hosszú csengetéssel kell visszacsengetni b. egy hosszú csengetésre két hosszú csengetéssel kell visszacsengetni 4. Ezek után a beszélgetés lefolytatható. 5. A beszélgetés befejezése után a kézibeszélőt vissza kell helyezni a tartóvillára A vonatforgalommal kapcsolatos közléseket (pl.: engedélykérés, indulási időközlés, visszajelentés) általában az állomásközi távbeszélőn kell leadni. A helyi távbeszélő kezelése 2.8. A helyi távbeszélő feladata, hogy egy állomáson belül összekösse a különböző szolgálati helyeket. A Gyermekvasúton Széchenyihegy állomáson helyi távbeszélő köti össze a forgalmi irodát a váltóállító központtal ( toronnyal") A helyi távbeszélő kezelése a következőképpen történik: 1. A hívó fél csenget (hívójel: egy rövid csengetés) 2. A hívott fél visszacsenget (egy rövid csengetés) (A forgalmi irodában az iránykulcsot helyi távbeszélő" állásba kell helyezni!). 3. A kézibeszélők felemelése után a beszélgetés lefolytatható. 4. A beszélgetés befejezése után a kézibeszélőt vissza kell helyezni a tartóvillára. Hármasbelépő használata 2.10 A hármasbelépő a telefonkészülék alatt található, és célja, hogy az általunk használt telefonkészüléket arra a vonalra kapcsolja, ahol telefonálni szeretnénk. Az iránykulcs segítségével a következőkből választhatunk: Bal szélső állás: állomásközi telefon a kezdőpont felőli állomás felé Jobb szélső állás: állomásközi telefon a végpont felőli állomás felé Középső állás: vonali telefon Széchenyihegy állomáson a bal szélső állás a helyi telefon, ami a váltókezelő toronnyal való kapcsolattartást teszi lehetővé. v TkBb - 7

8 Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek Kézibeszélő Telefonkészülék Hármasbelépő A hármasbelépő a telefonkészülék alatt található. Két kapcsoló (úgynevezett kulcs ) van rajta. Az egyik az iránykulcs, amelynek három állása van (ezért hármasbelépő az egész szerkezet neve): Iránykulcs Csengetőkulcs -balra: állomásközi távbeszélő kapcsolat a kezdőpont felé; - középen: vonali kapcsolat az összes állomással; - jobbra: állomásközi távbeszélő kapcsolat a végpont felé; A másik a csengetőkulcs, amely segítségével csengethetünk az iránykulccsal kiválasztott kapcsolat felé Áll.közi KP felé Vonali Áll.közi VP felé Vonali Cs Vonali Cs Vonali Cs KP VP KP VP KP VP Állomásközi kapcsolat a kezdőpont felé (Iránykulcs balra kapcsolva) Az állomásközi távbeszélőn a kezdőpont felé eső szomszéd állomást egy hosszú ( - ) csengetéssel hívjuk (mert a kezdőpont felé páratlan számú vona-tokat indítunk). A kezdőpont felé eső szomszéd állomás erre kettő hosszú ( - - ) csengetéssel válaszol (mert felénk páros számú vonatot indít). Ha a kezdőpont felé eső szomszéd állomás hív minket, akkor is kettő hosszút csenget, amire mi egy hosszú csengetéssel válaszolunk. Vonali távbeszélő kapcsolat (Iránykulcs középre kapcsolva) A vonali távbeszélőn bármelyik állomással beszélhetünk. A csengetett hívójelet az összes állomás hallja, így a hívott állomás is. Ha a saját hívójelünket halljuk, akkor minket hívnak, ekkor visszacsengetés nélkül felvesszük a kézibeszélőt. állomásnév SZÉCHENYI-HEGY CSILLEBÉRC VIRÁGVÖLGY JÁNOS-HEGY SZÉPJUHÁSZNÉ HÁRS-HEGY HŰVÖSVÖLGY betűjel hívójel A U L I S H O Állomásközi kapcsolat a kezdőpont felé (Iránykulcs jobbra kapcsolva) Az állomásközi távbeszélőn a végpont felé eső szomszéd állomást kettő hosszú ( - - ) csengetéssel hívjuk (mert a végpont felé páros számú vonatokat indítunk). A végpont felé eső szomszéd állomás erre egy hosszú ( - ) csengetéssel válaszol (mert felénk páratlan számú vonatot indít). Ha a kezdőpont felé eső szomszéd állomás hív minket, akkor is egy hosszút csenget, amire mi kettő hosszú csengetéssel válaszolunk. 1. ábra Hármasbelépő kezelése TkBb - 8 v

9 Állomásközi távbeszélő (vörös szín) Széchenyihegy A Két szomszédos állomás tud rajta beszélgetni Vonali U Cs Csillebérc U A Vonali Széchenyihegy és Csillebérc állomásközi távbeszélőn beszélnek. Mindkettőjük iránykulcsa egymás felé van kapcsolva, így létrejöhet a beszélgetés. L Cs Virágvölgy L U Vonali I Cs L Vonali Virágvölgy és Jánoshegy iránykulcsai egymás felé vannak kapcsolva, ha most mindketten felvennék a telefont, beszélhetnének. S Cs Vonali távbeszélő (kék szín) A vonal összes állomása tud beszélni egymással Szépjuhászné I Vonali H Cs S Vonali O Cs Hűvösvölgy H Vonali Szépjuhászné és Hűvösvölgy vonali telefonon beszélgetnek, mindkettőjük iránykulcsa középállásban, vonali állásban van. Ha Hárshegy most felvenné a telefont, hallhatná a beszélgetést, mert az ő iránykulcsa is vonali állásban van. Cs Általános tudnivalók Jánoshegy Hárshegy I H S O 2. ábra Gyermekvasút állomásainak telefonos kapcsolata v TkBb - 9

10 Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek A gépkapcsolású távbeszélők kezelése általában Gépkapcsolású telefonoknál a telefonkagyló (kézibeszélő) felemelése után megvárjuk a búgó hangot, majd tárcsázzuk a hívott fél telefonszámát. A hívás megtörténtét egy mélyebb, hosszan szaggatott hang jelzi (csengetési hang). A csengetési hang akkor szűnik meg, ha a hívott fél felvette a kagylót. Ekkor illedelmesen, a napszaknak megfelelően köszönni kell, bemutatkozni és udvariasan elmondani hívásunk okát. Ha hívott fél mással beszél (foglalt), akkor magas, rövid, szaggatott hangot hallunk. Ebben az esetben le kell tenni a kagylót és később a hívást meg kell ismételni. Ha bennünket hívnak, a kagyló felemelése után köszönünk a napszaknak megfelelően (Jó napot kívánok!), bemondjuk a szolgálati hely nevét (Gyermekvasút, Szépjuhászné állomás) és a hívó fél számára megadjuk a szükséges tájékoztatást. Nyilvános vezetékes telefon A nyilvános vezetékes telefonhálózat az előfizetők között teremt kapcsolatot A telefonszámok Budapesten hétjegyűek, vidéken hatjegyűek. Például: Budapest: (Hűvösvölgy állomás) Vidék: A telefonszámokhoz körzetszám is tartozik. Ezeket csak akkor kell tárcsázni, ha körzeten kívüli telefonszámot kell hívni. Körzeten kívüli hívás esetén először a 06 -ot kell tárcsázni, majd a körzetszámot és a telefonszámot folyamatosan. Mobiltelefonok A mobiltelefonok vezeték nélküli távbeszélési lehetőséget biztosítanak. A Gyermekvasúton a mozdonyokon és Hűvösvölgy állomáson alkalmazunk szolgálati mobiltelefonokat. MÁV üzemi távbeszélő A MÁV üzemi távbeszélő hálózatába a vasúti szolgálati helyek (állomások, pályaudvarok, igazgatósági irodák stb.) vannak bekapcsolva. Ez a MÁV saját telefonhálózata, amelyet a szolgálati telefonbeszélgetések lebonyolítására hoztak létre. TkBb - 10 v

11 Általános tudnivalók Az üzemi telefonszámok négyjegyűek (pl.:55-79). Vidékre vagy vidékről Budapestre történő hívásnál a szám előtt tárcsázni kell a kétjegyű körzetszámokat is folyamatosan, második tárcsahang várása nélkül. (pl.: ). Körzetszámok: 01 Budapest 02 Budapest környéke 03 Debrecen és környéke 04 Miskolc és környéke 05 Pécs és környéke 06 Szeged és környéke 07 Szombathely és környéke Körzeten belüli telefonáláshoz körzetszámot nem kell tárcsázni. DPS rendszerű távbeszélő A Gyermekvasút állomásai között létesít összeköttetést 2 számjegyű hívószámokkal. Bizonyos elő-hívószámokkal más telefonközpont mellékeit is kapcsolni tudja (pl. az Otthonépület irodáit). A DPS angol rövidítés (Decentralized Party-line System) a központos társasvonali távbeszélő rendszerre utal. Vonalirányítói távbeszélő A Gyermekvasút állomásainak közvetlen összeköttetése a hűvösvölgyi állomásfőnöki irodával. Hűvösvölgyben nyomógombos pult van az állomásfőnök asztalán, amin egyszerre több állomást is be tud hívni a beszélgetésbe. A többi állomáson pedig ún. vaktárcsás készülék van, tehát a telefonkagyló felemelése után a rendszer azonnal felhívja a hűvösvölgyi vonalirányítói távbeszélő pultot. Telefonszámok a Gyermekvasúton A Gyermekvasút állomásainak telefonszámai az alábbiak: Üzemi telefon Közcélú hálózat DPS rendszer Szolgálati főnök , Hűvösvölgy áll vagy 20 Hárshegy Szépjuhászné Jánoshegy Virágvölgy Csillebérc Széchenyihegy Vontatási telep Gyermekvasutas Otthon v TkBb - 11

12 Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek Az utastájékoztató hangosbemondó berendezés kezelése Az utastájékoztató hangosbemondó berendezés az utazóközönség védelmére (figyelmeztetésére) és tájékoztatására szolgál. Az utasvédelmi és utastájékoztató szövegeket a Hangosbemondó szövegkönyvben előírt időben (forgalmi helyzetben) és szöveggel szabad bemondani. Rendkívüli esetben az állomásfőnök engedélyével egyéb szövegek (szolgálati közlemények stb.) is bemondhatók. 3. ábra Hangosbemondó berendezés Virágvölgy állomáson Az utastájékoztató hangosbemondó berendezés kezelése a következőképpen történik: 1. Miután a bemondandó szöveget kiválasztottuk, magunkban elolvastuk, a berendezés nyomógombját benyomjuk, ekkor a téren a MÁV dallamszignál hallható. Ha a berendezés dallamszignált nem játszik le, akkor a bemondást a Figyelem! mondattal kell kezdeni. 2. A dallamszignál elhangzása után a gomb további folyamatos nyomvatartása mellett a megfelelő szöveget a Hangosbemondó szövegkönyvből beolvassuk. 3. A gombot elengedjük A hangosbemondó berendezés kezelését és a szöveg bemondását figyelmesen és fegyelmezetten kell végezni, mert a közleményeket az állomáson tartózkódó valamennyi utas hallja Utasvédelmi és utastájékoztató közleményeket általában: - vonat érkezése, indulása, illetve áthaladása - tolatási mozgások - (induló) vonatok (10 percet meghaladó) késése esetén kell alkalmazni. Az utastájékoztató hangosbemondó berendezések egyirányú közlést tesznek lehetővé. Egyes állomásokon kétirányú hangosbemondó berendezéseket alkalmaznak a forgalmi iroda és a váltókörzetek között a tolatási mozgások irányítására és a váltókat karbantartó személyzet munkájának megkönnyítésére. TkBb - 12 v

13 3 MORSE-JELEK, MORSE ABC Általános tudnivalók Morse ABC 3.1. A Morse-jelek rövid és hosszú jelekből állnak A M á n b O C ö d p E r é S f T g U H ü I V j y k z L x A Távközlő berendezések tantárgy vizsgakérdései a Biztosítóberendezések témakör végén találhatóak. v TkBb - 13

14 Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek TkBb - 14 v

15 Általános tudnivalók Biztosítóberendezések 1 ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A biztosítóberendezések feladata általában + A biztosítóberendezéseket elsősorban azért hozták létre, hogy a vonatok közlekedését biztonságosabbá tegyék. A biztosítóberendezések azonban más egyéb feladatokat is ellátnak. A biztosítóberendezések feladatai (logikai sorrendben): állítási feladat; biztosítási feladat; visszajelzési feladat; Állítási feladat Az állítandó szerkezetek (pl. jelzők, váltók, illetve a váltókat lezáró szerkezetek) a forgalmi irodától távolabb találhatók. A váltók méterre, a főjelzők méterre, de az előjelzők akár 800 méterre is lehetnek a forgalmi irodától számítva. A biztosítóberendezések egyik fő feladata, hogy a szerkezetek távolabbról (a forgalmi irodából vagy a váltóállító központból) állíthatók legyenek. A jelzők minden esetben központból állíthatók (az alak- és a fényjelzők egyaránt). A váltók távolabbi lezárására reteszt alkalmazhatunk. A fejlettebb berendezések pedig a váltók távoli állítását ( központi állítás ) is megoldják (vonóvezeték, vagy elektromos motor segítségével). Biztosítási feladat A biztosítóberendezések lényege, hogy az állítandó szerkezetek között az állítási sorrendben függőségeket hoznak létre. Ez azt jelenti, hogy az egyes eszközöket (a jelzőket, illetve a váltókat) csak bizonyos feltételek teljesülése esetén engedi a berendezés állítani. Ezeket a függőségeket a biztosítóberendezések mechanikus vagy elektromos szerkezetek segítségével hozzák létre. A jelzőket például csak akkor tudjuk szabad állásba állítani, ha a váltók már helyesen állnak, és le is vannak zárva. De ha már a jelzőt szabad állásba állítottuk, akkor a váltókat a berendezés már nem engedi feloldani, tehát azokat állítani sem lehet. Ez az alapvető függőség az összes biztosítóberendezésbe be van építve. A fejlettebb berendezések további feltételeket is vizsgálnak. Például a vonatok közlekedését (elhaladását) is érzékelik, és csak akkor engedik a váltókat feloldani, ha a vonat már behaladt, illetve kihaladt. Egyes (még fejlettebb) berendezések az állomás összes vágányának (vágányszakaszának) állapotát is jelzik (áll-e jármű rajta, vagy nem, tehát foglalat vagy szabad ). Ezek a berendezések a jelzőket csak akkor engedik szabadra állítani, ha a vágány-szakaszok, amelyeken a vonat közlekedni fog, nem foglaltak. A biztosítóberendezések tehát így biztosítják a vonatok közlekedését. v TkBb - 15

16 Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek TkBb - 16 v

17 Általános tudnivalók v TkBb - 17

18 Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek Visszajelzési feladat A biztosítóberendezések további fontos feladata, hogy az egyes szerkezetek (váltók és jelzők) állapotáról tájékoztassák a kezelő személyzetet. A jelzők és váltók állását mechanikus módon vagy elektromos módon jelzi viszsza a berendezés. Központi állítású váltók esetében nemcsak a váltó állását, hanem a használhatóság megállapítását is visszajelzi. Ezek a visszajelzések vagy mechanikus módon (pl. emeltyűállások, mozgó nyilak, kallantyúk, tológomb helyzete, illetve az emeltyű állítása közben az erő nagysága) vagy elektromos módon (blokkmezők vagy ablakok színe, lámpák, fénysávok, illetve csengő) valósulnak meg. Amennyiben a vágányok foglalt vagy szabad állapotát érzékeli a berendezés, úgy azt is visszajelzi egy táblán, amelyen a vágányok rajza szerepel (vágánytábla). Nagyon fontos, hogy a hibás működést is jelezze a berendezés. A mechanikus berendezések a hibára az emeltyű túl könnyű vagy túl nehéz állításával tudnak utalni. Az elektromos rendszerek már színes ablakokkal, villogó visszajelző fényekkel, illetve csengőjelzéssel jelzik az esetleges hibákat. A biztosítóberendezések legfontosabb feladata 1.1. A biztosítóberendezések legfontosabb feladata, hogy a váltók és a jelzők között szerkezeti függést hozzanak létre oly módon, hogy: a jelző csak akkor állítható Szabad állásba, ha a váltók helyes állásban állnak és le vannak zárva; amíg a jelző Szabad állásban áll, addig a váltókat nem lehet feloldani és átállítani. A Gyermekvasúton valamennyi állomás biztosított. A nagyvasúton" a biztosítóberendezésnek a szerkezeti függést úgy kell létrehozni, hogy az - egyrészt a vonat teljes elhaladásának ideje alatt rögzítse a váltókat; - másrészt a berendezés jelezze, hogy a lezárás (jelzőállítás) melyik vágányútra vonatkozik (vágányszám, vágányúti csík). TkBb - 18 v

19 A váltók állítása és lezárása 2 A VÁLTÓK ÁLLÍTÁSA ÉS LEZÁRÁSA A vasúti közlekedés legveszélyesebb pontjai a váltók. A vasutak fejlődése során először a váltókhoz kellett olyan szerkezeteket kialakítani, amelyek ellenőrzik a kezelő személyzet munkáját. A váltókezeléssel kapcsolatos esetleges figyelmetlenségből súlyos balesetek származhatnak. Persze ezek a berendezések bizonyos ismereteket igényelnek, hogy tudjuk őket kezelni és a munkánkat ne akadályozzák, hanem segítsék. A váltók állításának módjai 2.1. A váltókat lehet a helyszínen, (kint a váltónál) az ellensúllyal (súlykörtével) állítani. Ezt az állítási módot hívjuk helyszíni váltóállításnak. Így állítjuk a váltókat Virágvölgy (L), Jánoshegy (I), Hárshegy (H) és Hűvösvölgy (O) állomásokon. A helyszíni állítású váltók ellensúlya (súlykörtéje) vörös-fehér színű. Ennek a váltóállítási módnak az előnye, hogy a szerkezet nagyon egyszerű. Hátránya viszont, hogy a váltókezelőnek minden váltóhoz egyenként oda kell menni, ha át kell állítani. Egy nagyobb állomáson így igen sok időbe telik egy vágányút beállítása, nem is beszélve a hóról, hidegről, szélről, amikor nagyon kellemetlen ilyen munkát végezni. Erre találták ki a régi vasutasok a központi váltóállítást A központi állítású váltókat valamelyik szolgálati helyről (forgalmi irodából, váltóállító központból) kell állítani. Az ilyen váltók ellensúlya szürke színű, de ezzel a helyszínen nem lehet a váltót állítani, mert ki lett kötve a berendezésből. Központból állíthatjuk a váltót emberi erő segítségével, fekete színű állítóemeltyűvel, vonóvezetékkel. Így állítjuk a váltót Széchenyihegy (A) állomáson. Ennek az állítási módnak az előnye, hogy lerövidül a vágányútbeállítás ideje (nem kell kimenni a váltóhoz), de az átállításhoz az ember fizikai erejét vesszük igénybe. További hátrány, hogy tolatás közben megnő az aláváltás veszélye Központból állíthatjuk a váltót emberi erő nélkül, elektromos motorral is. Így állítjuk a váltókat Szépjuhászné (S) és Csillebérc (U) állomásokon. Ez a legjobb mód a váltó állítására. A váltók lezárásának módjai A váltókat a vonatok közlekedésének idejére lezárjuk. A vonat részére a jelzőt csak a váltó lezárása után tudjuk állítani (szerkezeti függés!). A váltók lezárásának oka egyrészt az, hogy illetéktelenek át ne állítsák, másrészt az, hogy a váltókezelő a vonat közlekedése előtt (vagy közben) figyelmetlenségből át ne állítsa. v TkBb - 19

20 Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek 2.4. A legegyszerűbb váltólezárási mód, amikor a váltót a helyszínen váltózárral, kulcs segítségével zárjuk le. Így zárjuk le a váltókat Virágvölgyben (L) és Jánoshegyen (I). A nyitott (nem lezárt) váltóban mind a két csúcssín mellett találunk kulcsot a váltózárban. A váltó helyes állásba állítása után a simuló csúcssínnél lévő váltózárat kell lezárni. A másik csúcssín melletti váltózár nem zárható le (mert ott nem simul a csúcssín), az a kulcs tehát a váltózárban marad. Ennek a módszernek az előnyei és hátrányai megegyeznek a helyszíni váltóállítással: nagyon egyszerű szerkezet, de minden váltóhoz oda kell menni, lezárni és felnyitni. Az egyenesbe záró kulcs táblája kör alakú, a kitérőbe záró kulcs táblája négyszögletes és rá van írva a váltó száma is. E K 2.5. A helyszíni állítású váltókat lezárhatjuk (vonóvezeték segítségével) központból retesszel, sárga színű emeltyűvel. Így zárjuk le a váltókat Hárshegyen (H) és Hűvösvölgyben (O) A központból vonóvezetékkel állított váltókat a központban, a vágányúti kallantyúval és úgynevezett blokkok segítségével zárhatjuk le. Így zárjuk le a váltókat Széchenyihegyen (A). + A vágányúti kallantyú rögzíti az állítóemeltyűket, a kallantyú elfordítása után az emeltyűk nem állíthatók át Az elektromos váltókat a biztosítóberendezés zárja le. + Csillebércen (U) a VES elektrodinamikus berendezés a váltó kapcsológombját elektro-mechanikusan rögzíti, lezárás után a váltó kapcsológombot nem lehet elfordítani. Szépjuhásznén (S) a D55 berendezés a váltó nyomógombját hatástalanítja, vagyis a váltó elektromos lezárása után a váltóállító gombokat hiába nyomjuk meg, nem történik semmi. Az állítóemeltyűk színezése Az állítóemeltyűk színezése utal az állított szerkezetre. FEKETE emeltyűvel állítjuk a VÁLTÓkat. SÁRGA emeltyűvel kezeljük a RETESZt. KÉK emeltyűvel kezeljük a TOLATÁSJELZŐt. VÖRÖS emeltyűvel kezeljük a BEJÁRATI JELZŐt, a KIJÁRATI JELZŐt és az ELŐJELZŐt. TkBb - 20 v

21 A váltók állítása és lezárása v TkBb - 21

22 Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek 3 A BIZTOSÍTÓBERENDEZÉSEK KEZELÉSE A váltózáras biztosítóberendezés kezelése 3.1. Virágvölgy (L) és Jánoshegy (I) állomáson a váltók helyszíni állításúak, váltózárral lezárhatók, a jelzők alakjelzők. Kezelési sorrend: 1. a váltót a helyszínen megfelelő állásba kell állítani és 2. a váltózárkulccsal le kell zárni; 3. a kulcsot a forgalmi irodába kell vinni, majd a váltóellenőrzés (lásd Forgalmi ismeretek) után el kell helyezni az irodai állítókészülék megfelelő kulcsnyílásába és el kell fordítani. Érkező vonat esetén a rendelkező forgalmi szolgálattevő kezeli a bejárat jelzőt az alábbiak szerint: 4. ha az e g y e n e s E váltózárkulcs van a berendezésben elhelyezve és elfordítva, akkor a bejárati jelző Szabad sebességcsökkentés nélkül állásba állítható az A1 (ha páros vonat érkezik) vagy a B1 (ha páratlan vonat érkezik) vörös színű állítóemeltyű felső ( ) helyzetbe állításával (a jelző mindkét emeltyűje felső ( ) helyzetben van), majd 5. az előjelző A főjelzőn sebességcsökkentés nélkül továbbhaladást engedélyező jelzés várható állásba állítható az Aej (ha páros vonat érkezik), vagy Bej (ha páratlan vonat érkezik) vörös színű állítóemeltyű felső ( ) helyzetbe állításával; 6. ha a k i t é r ő K váltózárkulcs van a berendezésben elhelyezve és elfordítva, akkor a bejárati jelző Szabad csökkentett, 15 km/h sebességgel állásba állítható az A2 (ha páros vonat érkezik), vagy B2 (ha páratlan vonat érkezik) vörös színű állítóemeltyű alsó ( ) helyzetbe állításával (a jelző mindkét emeltyűje alsó ( ) helyzetben van). Az előjelző ebben az esetben nem kezelhető. A kétfogalmú előjelző csökkentett sebességre nem tud előjelzést adni, ezért marad A főjelzőn Megállj-jelzés várható" állásban. Ha a jelző szabad állásban van, a kulcsot a berendezés rögzíti, (nem fordítható vissza és nem vehető ki az irodai állítókészülékből). Egy időben csak az egyik bejárati jelző kezelhető. Induló vonat részére jelzőt nem tudunk kezelni (nincs kijárati jelző), de a váltót ebben az esetben is le kell zárni; 7. a vonat teljes behaladása után az előjelzőt, majd a főjelzőt vissza kell állítani, a kulcs ekkor elfordítható és kivehető az irodai állítókészülékből; 8. a váltózárat a helyszínen ki kell nyitni és a váltót szabványos állásba kell állítani. TkBb - 22 v

23 Lezárási táblázat (a falon) A biztosítóberendezés rajza Biztosítóberendezés a forgalmi irodában Biztosítóberendezés a forgalmi irodában A biztosítóberendezések kezelése VIRÁGVÖLGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben Az ALAPHELYZETBŐL hozható létre a másik két helyzet. A kezelés sorrendjét a lila számok mutatják, az emeltyűk állítási irányát pedig a nyilak. ALAPHELYZET Kulcsnyílások E 1 K B2 Kulcsnyílások Emeltyűk Emeltyűk B1 Bej Végponti oldal VÁLTÓJELZŐ Kezdőponti oldal E 2 K Végponti oldal E 1 K 1K 1E A váltó csúccsal szemben haladó menet részére EGYENES 1 irányba áll. A2 B2 Aej A1 B1 Bej A bejárati jelzők emeltyűi B BEJÁRATI JELZŐ Megállj! Az előjelzők emeltyűi Virágvölgy állomás torzított helyszínrajza és Lezárási táblázata II. Csillebérc felé 2 I. Jánoshegy felé 1 Menet viszonylat Bejárat/kijárat Csillebérc áll. felől/felé Vágányra, vágányról I. II. Váltók 2 1 E K E K Vágányra, vágányról I. II. Az 1. és 2 sz. váltók szabványos állása a lezárt egyenes állás. Menet viszonylat Bejárat/kijárat Jánoshegy áll. felől/felé dec. Bej ELŐJELZŐ A főjelzőn Megálljjelzés várható! ALAPHELYZET v TkBb - 23

24 Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek VIRÁGVÖLGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben Az ALAPHELYZETBŐL hozható létre a másik két helyzet. A kezelés sorrendjét a lila számok mutatják, az emeltyűk állítási irányát pedig a nyilak. BEJÁRAT EGYENES IRÁNYBA BEJÁRAT KITÉRŐ IRÁNYBA 1E 3. E B1 B1 1 B2 K Bej BEj Az 1K jelű kulcsot a berendezésben el kell helyezni és el kell fordítani! E B1 1 B2 B2 1K K Bej Az 1E jelű kulcsot a berendezésben el kell helyezni, és el kell fordítani 1K E 1. A váltózárat mindig a simuló csúcssínnél tudjuk lezárni VÁLTÓJELZŐ A váltó csúccsal szemben haladó menet részére EGYENES irányba áll. A váltózárat mindig a simuló csúcssínnél tudjuk lezárni 1K 2. 1E VÁLTÓJELZŐ A váltó csúccsal szemben haladó menet részére KITÉRŐ irányba áll egyenesbeegykar kitérőbekétkar BEJÁRATI JELZŐ B BEJÁRATI JELZŐ Szabad sebességcsökkentés nélkül! B Szabad csökkentett, legfeljebb 15 km/ó sebességgel! ELŐJELZŐ Bej ELŐJELZŐ A főjelzőn sebességcsökkentés nélkül továbbhaladást engedélyező jelzés várható! Bej A főjelzőn Megálljjelzés várható! A kétfogalmú előjelző a csökkentett sebességre nem tud előjelzést adni. BEJÁRAT EGYENES IRÁNYBA BEJÁRAT KITÉRŐ IRÁNYBA TkBb - 24 v

25 Biztosítóberendezés a forgalmi irodában Elzárási táblázat Bejárat / kijárat HÁRSHEGY felől / felé I. vágány II. vágány 2rK 2rE, Tj1 Tj1 AEj, A1 B A2 C Biztosítóberendezés a forgalmi irodában R A biztosítóberendezések kezelése HŰVÖSVÖLGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben Az ALAPHELYZETBŐL hozható létre a másik két helyzet. Az emeltyűk állítási irányát a nyilak, sorrendjét pedig a számok mutatják. ALAPHELYZET A2 2rE Aej A1 2rK Hűvösvölgy egyszerűsített helyszínrajza Aej Hárshegy A 2 B C II. I. 1 Tj1 Vontatási telep 2 Elzárási táblázat Bejárat / kijárat HÁRSHEGY felől / felé I. vágány II. vágány 2rE, Tj1 2rK Tj1 AEj, A1 B A2 C Az Elzárási táblázat értelmezése Emeltyű felső helyzetben Emeltyű alsó helyzetben Állítható jelzőemeltyűk felsorolása VÁLTÓJELZŐ A váltó csúccsal szemben haladó menet részére EGYENES irányba áll. A BEJÁRATI JELZŐ Megállj! A2 2rE 1rE Aej A1 2rK 1rK B Tj1 C Aej ELŐJELZŐ A főjelzőn Megálljjelzés várható! Előjelző emeltyűje Bejárati jelző emeltyűi Reteszemeltyűk Kijárati jelzők emeltyűi Tolatásjelző emeltyűje ALAPHELYZET v TkBb - 25

26 R Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek HŰVÖSVÖLGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben Az ALAPHELYZETBŐL hozható létre a másik két helyzet. Az emeltyűk állítási irányát a nyilak, sorrendjét pedig a számok mutatják. BEJÁRAT EGYENES IRÁNYBA BEJÁRAT KITÉRŐ IRÁNYBA Aej A A2 2rE A2 2rK 2rE 2 1 AEj A1 2rK 2. 2rE Aej A1 A2 2rK VÁLTÓJELZŐ A váltó csúccsal szemben haladó menet részére EGYENES 2 irányba áll. 1. VÁLTÓJELZŐ A váltó csúccsal szemben haladó menet részére KITÉRŐ irányba áll R egyenesbeegykar kitérőbekétkar A BEJÁRATI JELZŐ Szabad sebességcsökkentés nélkül! A BEJÁRATI JELZŐ Szabad csökkentett, legfeljebb 15 km/ó sebességgel! Aej ELŐJELZŐ A főjelzőn sebességcsökkentés nélkül továbbhaladást engedélyező jelzés várható! Aej ELŐJELZŐ A főjelzőn Megálljjelzés várható! A kétfogalmú előjelző a csökkentett sebességre nem tud előjelzést adni. BEJÁRAT EGYENES IRÁNYBA BEJÁRAT KITÉRŐ IRÁNYBA TkBb - 26 v

27 A biztosítóberendezések kezelése A központi reteszes biztosítóberendezés kezelése Hűvösvölgy állomáson 3.3 Hűvösvölgy (O) állomáson a váltók helyszíni állításúak, központból retesszel lezárhatók, a jelzők alakjelzők. Minden váltóhoz egyegy kétkarú, sárga színű reteszemeltyű-pár tartozik (re és rk). Kezelési sorrend: 1. a váltót a helyszínen kell a megfelelő állásba állítani; 2. a váltót a rendelkező forgalmi szolgálattevő reteszeli a sárga színű reteszemeltyűk segítségével a következők szerint: e g y e n e s irányba reteszelés esetén a 2rE reteszemeltyűt alsó ( ) helyzetbe kell állítani (mindkét reteszemeltyű alsó ( ) helyzetben van); k i t é r ő irányba reteszelés esetén a 2rK reteszemeltyűt felső ( ) helyzetbe kell állítani (mindkét reteszemeltyű felső ( ) helyzetben van). 3. Érkező vonat esetén a bejárati jelzőt kezelni kell az alábbiak szerint: a. e g y e n e s irányban reteszelt váltó esetén a bejárati jelző Szabad sebességcsökkentés nélkül állásba állítható az A1 vörös színű állítóemeltyű felső ( ) helyzetbe állításával, majd az előjelző A főjelzőn sebességcsökkentés nélkül továbbhaladást engedélyező jelzés várható állásba állítható az AEj vörös színű állítóemeltyű felső ( ) helyzetbe állításával; b. k i t é r ő irányban reteszelt váltó esetén a bejárati jelző Szabad csökkentett sebességgel állásba állítható az A2 vörös színű állítóemeltyű alsó ( ) helyzetbe állításával. A kétfogalmú előjelző ebben az esetben nem kezelhető. 4. Induló vonat részére a kijárati jelzőt kell kezelni a B (első vágány) vagy C (második vágány) vörös színű állítóemeltyű felső ( ) helyzetbe állításával; Bármelyik főjelző kezelése esetén a berendezés a reteszemeltyűket rögzíti (tehát nem oldható fel a retesz). A jelzők között is van szerkezeti függés: egy időben csak egy főjelző (bejárati vagy kijárati jelző) állítható. 5. A vonat teljes behaladása után az előjelzőt, majd a bejárati jelzőt viszsza kell állítani, illetve a vonat kihaladása után a kijárati jelzőt vissza kell állítani, ezáltal a reteszemeltyűk rögzítése megszűnik. A főjelző emeltyűjét csak akkor szabad visszaállítani és a reteszt feloldani, ha a vonat utolsó járműve is lehaladt a váltóról. 6. a reteszt fel kell oldani és a váltót a helyszínen szabványos állásba kell állítani. v TkBb - 27

28 Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek Az állomás vontatási telep felöli oldalán tolatásjelző van felállítva. Feladata a vonatok védelme (vonatközlekedés - bejárat vagy kijárat - esetén a jelző Tilos a tolatás -jelzést ad). A tolatásjelzőt a vontatási telep felől történő tolatások esetén kell kezelni, a kék színű Tj1 emeltyű felső ( ) helyzetbe állításával ( Szabad a tolatás ). A tolatás befejezése után a jelzőt vissza kell állítani. A bejárati vagy kijárati jelzők csak akkor kezelhetők, ha a kék színű Tj1 emeltyű alsó ( ) helyzetben van ( Tilos a tolatás ). A központi reteszes biztosítóberendezés kezelése Hárshegy állomáson 3.2. Hárshegy (H) állomáson a váltók helyszíni állításúak, központból retesszel lezárhatók, a jelzők alakjelzők. Minden váltóhoz egy-egy sárga színű reteszemeltyű ( 1r jelű illetve 2r jelű) tartozik. Kezelési sorrend: 1. A váltót a váltókezelő a helyszínen állítja a megfelelő állásba; 2. A váltót a rendelkező lezárja, reteszeli a sárga színű reteszemeltyű segítségével az alábbiak szerint: e g y e n e s irányba reteszelés esetén a sárga színű reteszemeltyűt kicsappantás nélkül felső helyzetbe kell helyezni (2a.), majd fent kell kicsappantani és alsó ( ) helyzetbe kell állítani (2b.) (Az emeltyű mögött a berendezésen a kis nyíl az "E" betűre mutat); k i t é r ő irányba reteszelés esetén a sárga színű reteszemeltyűt alsó helyzetben kell kicsappantani és felső ( ) helyzetbe kell állítani. (A kis nyíl a K" betűre mutat.) Érkező vonat esetén a rendelkező forgalmi szolgálattevő kezeli a bejárati jelzőt az alábbiak szerint: 3. E g y e n e s irányban reteszelt váltó esetén a bejárati jelző Szabad sebességcsökkentés nélkül állásba állítható az A1 (ha páros vonat érkezik) vagy a B1 (ha páratlan vonat érkezik) vörös színű állítóemeltyű felső ( ) helyzetbe állításával (a jelző mindkét emeltyűje felső ( ) helyzetben van), majd az előjelző A főjelzőn sebességcsökkentés nélkül továbbhaladást engedélyező jelzés várható állásba állítható az AEj (ha páros vonat érkezik) vagy BEj (ha páratlan vonat érkezik) vörös színű állítóemeltyű felső ( ) helyzetbe állításával; 4. K i t é r ő irányban reteszelt váltó esetén a bejárati jelző Szabad csökkentett sebességgel állásba állítható az A2 (ha páros vonat érkezik) vagy B2 (ha páratlan vonat érkezik) vörös állítóemeltyű alsó ( ) helyzetbe állításával (a jelző mindkét emeltyűje alsó ( ) helyzetben van). A kétfogalmú előjelző ebben az esetben nem kezelhető. A kétfogalmú előjelző a csökkentett sebességre nem tud előjelzést adni, ezért marad A főjelzőn Megállj-jelzés várható állásban. TkBb - 28 v

29 Biztosítóberendezés a forgalmi irodában Emeltyűk Elzárási táblázat Bejárat / kijárat SZÉPJUHÁSZNÉ felől / felé I. vágány II. vágány 2rK 2rE, AEj, A1 A2 Elzárási táblázat Bejárat / kijárat HŰVÖSVÖLGY felől / felé I. vágány II. vágány 1rK 1rE, BEj, B1 B2 VÁLTÓJELZŐ A váltó csúccsal szemben haladó menet részére EGYENES irányba áll. Biztosítóberendezés a forgalmi irodában Ez a reteszemeltyű feloldott helyzetben kicsappantás nélkül szabadon mozgatható R A biztosítóberendezések kezelése HÁRSHEGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben Az ALAPHELYZETBŐL hozható létre a másik két helyzet. Az emeltyűk állítási irányát a nyilak, sorrendjét pedig a számok mutatják. A retesz állapotát mutató nyíl ALAPHELYZET E O K A Főkulcs helye 1r B2 1r B1 Bej A berendezés végpont felőli oldala 1 Kezdőponti oldal Végponti oldal Elzárási táblázat Elzárási táblázat Bejárat / kijárat SZÉPJUHÁSZNÉ felől / felé I. vágány II. vágány Bejárat / kijárat HŰVÖSVÖLGY felől / felé I. vágány II. vágány BEJÁRATI JELZŐ 2rE, AEj, A1 2rK A2 1rE, BEj, B1 1rK B2 B Megállj! Főkulcs A2 E 0 K E 0 K B2 ELŐJELZŐ Aej A1 2r 1r B1 Bej Bej A főjelzőn Megálljjelzés várható! Előjelző emeltyűje Bejárati jelző emeltyűi Reteszemeltyűk Bejárati jelző emeltyűi Előjelző emeltyűje ALAPHELYZET v TkBb - 29

30 Kicsappantás nélkül felső helyzetbe hozni, majd, majd fent kicsappantva alsó helyzetbe állítani R Lent kicsappantva felső helyzetbe állítani Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek HÁRSHEGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben Az ALAPHELYZETBŐL hozható létre a másik két helyzet. Az emeltyűk állítási irányát a nyilak, sorrendjét pedig a számok mutatják. BEJÁRAT EGYENES IRÁNYBA E O K BEJÁRAT KITÉRŐ IRÁNYBA E O K 2a. B1 B2 Bej 1r B2 2b. 1r B1 BEj 1r B1 3. B2 Bej A berendezés végpont felőli oldala A berendezés végpont felőli oldala 1. 1 VÁLTÓJELZŐ A váltó csúccsal szemben haladó menet részére EGYENES irányba áll VÁLTÓJELZŐ A váltó csúccsal szemben haladó menet részére KITÉRŐ irányba áll. R egyenesbeegykar kitérőbekétkar B BEJÁRATI JELZŐ Szabad sebességcsökkentés nélkül! B BEJÁRATI JELZŐ Szabad csökkentett, legfeljebb 15 km/ó sebességgel! ELŐJELZŐ A főjelzőn sebességcsökkentés nélkül Bej továbbhaladást engedélyező jelzés várható! Bej ELŐJELZŐ A főjelzőn Megálljjelzés várható! A kétfogalmú előjelző a csökkentett sebességre nem tud előjelzést adni. BEJÁRAT EGYENES IRÁNYBA BEJÁRAT KITÉRŐ IRÁNYBA TkBb - 30 v

31 A biztosítóberendezések kezelése A jelző kezelése után a berendezés a reteszemeltyűt rögzíti (tehát nem oldható fel a váltó reteszelése). Egyszerre csak az egyik bejárati jelző kezelhető. Induló vonat részére jelzőt nem tudunk kezelni (nincs kijárati jelző), de a váltókat az induló vonatok részére is le kell reteszelni; 5. a vonat teljes behaladása után az előjelzőt, majd a főjelzőt vissza kell állítani, ezáltal a reteszemeltyű rögzítése megszűnik; FIGYELEM! A főjelző emeltyűjét csak akkor szabad visszaállítani, és a reteszt csak akkor szabad feloldani, ha a vonat utolsó járműve is lehaladt a váltóról; 6. a reteszt fel kell oldani és a váltót a helyszínen szabványos állásba kell állítani. Figyelem! Ha a reteszemeltyű szabadon mozog, ez a váltó reteszeletlen (feloldott) állapotára utal! Ilyenkor a reteszemeltyű mögött a berendezésen lévő kis nyíl a 0" feliratra mutat. + A fenti kezelések csak akkor végezhetők el, ha a Főkulcs el van fordítva a berendezésben. A szolgálat végén az állomásfőnök a reteszemeltyűket (egyenes irányba reteszelő helyzetben) és a bejárati jelzőket Megállj-állásban a Főkulcs elfordításával rögzíti, majd a kulcsot kiveszi, és Hűvösvölgy állomáson leadja őrzés céljából. A szolgálat megkezdésekor pedig a Főkulcsot be kell helyezni a berendezésbe és el kell fordítani, különben a berendezés nem kezelhető. A Siemens-blokkos [ szímensz-blokkos ] vágányutas biztosító-berendezés kezelése 3.4. Széchenyihegy állomáson a váltókat vonóvezeték segítségével a váltóállító központból állítjuk, a jelzők alakjelzők. A biztosítóberendezés két részből áll: rendelkező készülék a forgalmi irodában állítókészülék a váltóállító központban A berendezés kezelése során a rendelkező a forgalmi irodában, a váltókezelő a váltóállító központban található berendezéseket kezeli. A két berendezés között elektromos kapcsolat van, amely segítségével a két szolgálati helyen közösen kell a vágányút beállítást és a jelzőállítást elvégezni (a rendelkező elrendeli, míg a váltókezelő beállítja a megadott vágányutat, és állítja a kijelölt forgalmi iránynak megfelelő jelzőket). v TkBb - 31

32 Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek Kezelési sorrend: A rendelkező (forgalmi irodában) 1. A menet beállításakor a rendelkező készüléken a tológombot a kijelölt vágányra tolja (a tológomb a vonatot jelképezi). 2. A tológomb alatt az iránykallantyút, a bejárat vagy a kijárat felirat felé elfordítja (ekkor a kallantyú rögzíti a tológombot). 3. A csengőgombot benyomja és az induktor karját legalább háromszor körbeforgatja. A váltókezelő (váltóállító központ) A váltókezelő állítókészülékén megszólal a csengő (leesik a csengőre szerelt esőtárcsa) és a kis ablakban megjelenik a kijelölt vágány száma. 4. A váltókezelő a vágányutat az Elzárási táblázatnak megfelelően beállítja (az Elzárási táblázat a vágányszám kijelző alatt található). 5. A tolatásjelzőt Tilos a tolatás állásba állítja (KÉK színű Tj1 jelű állítóemeltyű alsó ( ) helyzet), majd a váltókat a FEKETE színű, 1 és 3 jelű állítóemeltyűkkel megfelelő helyzetbe állítja. (alsó emeltyűhelyzet: egyenes állás, ill. a felső emeltyűhelyzet: kitérő). Figyelem! Váltót csak akkor szabad állítani, ha nincs rajta jármű és nem is közeledik felé jármű. A váltók átállítása során a váltó használhatóságát is megvizsgálja: amennyiben az állítóemeltyű a SZOKÁSOS erővel állítható és BECSAPPANTHATÓ: a váltót használhatónak tekintjük a haladó járművek terelésére. Az át nem állítandó váltók állítóemeltyűit legalább félállásig kimozdítja (próbaállítás). Ha ez a szokásos erővel sikerül, akkor a váltó használható. a túl könnyen mozgó állítóemeltyű vezetékszakadásra utal; a nem becsappantható, vagy csak szokatlanul nagy erővel becsappantható emeltyű esetén pedig a simuló csúcssín és a tősín közé idegen anyag (hó, jég, kő stb.) kerülhetett; ha az állítóemeltyű a kicsappantás után azonnal megakad, ez váltófelvágásra utal. Ilyen esetekben a váltót használhatatlannak kell tekinteni, járművet a váltóra ráengedni nem szabad és erről az állomásfőnöknek haladéktalanul jelentést kell tenni! 6. Egyenes irányú bejárat vagy kijárat esetén az 1. sz. váltót egyenes irányban reteszeli (a SÁRGA színű 1rE jelű reteszemeltyűt alsó ( ) helyzetbe állítja). Ez a retesz csak egyenes irányba képes a váltó lezárására és csak az egyenes irányba bejáró (nagyobb sebességgel közlekedő) vonatok biztonságának fokozása céljából építették be. TkBb - 32 v

33 A biztosítóberendezések kezelése A rendelkező berendezése a forgalmi irodában Váltóellenőrzés a vágányút lezárása után (a tológomb, és a vágányúti blokk megtekintése) v TkBb - 33

34 Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek 4. ábra A váltókezelő állítókészüléke (berendezése) TkBb - 34 v

35 A biztosítóberendezések kezelése Váltóállítás előtt mindig rá kell nézni a váltóra, hogy nincs-e rajta jármű, és nem is közeledik felé jármű illetve, hogy a váltó állításával nem veszélyeztetjük-e a váltóban dolgozókat (pl. váltótisztítás, javítás stb.) VÁLTÓÁLLÍTÁS ELŐTT NÉZZ KI AZ ABLAKON! Próbaállítás: Ha a váltót nem kell állítani, az emeltyűt akkor is legalább félállásig ki kell mozdítani, és visszacsappantani. Ha ez a szokásos erővel sikerül, akkor a váltó használható a járművek terelésére. Váltóállítás: Ha az emeltyű a SZOKÁSOS erővel állítható és BECSAPPANTHATÓ, akkor a váltó használható a mozgó járművek terelésére! A vágányúti kallantyú kezelése A jelzőblokk visszazárása (a vonat közlekedése után) v TkBb - 35

36 Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek 7. Az emeltyűk helyes állását az Elzárási táblázat alapján egyezteti (váltóellenőrzés), majd a vágányutat lezárja, a vágányúti kallantyút a vágányszám felé fordítja. (Ezzel rögzíti a váltók, a retesz és a tolatásjelző állítóemeltyűit.) 8. Ezután a vágányúti blokkbillentyűt ütközésig lehúzza, és az induktor karját legalább nyolcszor körbeforgatja, ezzel a vágányutat elektromos úton lezárja. A művelet az irodába feliratú csengőgomb benyomásával és az induktor karjának háromszori megforgatásával jelzi a forgalmi szolgálattevő felé. A vágányút lezárásakor a vágányúti blokkmező színe ZÖLDRŐL FE- HÉRRE változik. A rendelkező (forgalmi irodában) A vágányút lezárásakor a vágányúti blokkmező színe ZÖLDRŐL FE- HÉRRE változik. 9. A vágányúti blokkmező FEHÉR színe a vágányút lezárását jelzi (a váltók a tológombbal kijelölt vágányra vezetnek). Ekkor a bejárati vagy kijárati jelző blokkbillentyűjét ütközésig lehúzza, és az induktor karját legalább nyolcszor körbeforgatja, így elektromos úton engedélyt ad a jelző állítására. A bejárati vagy kijárati blokkmező színe VÖRÖSRŐL FEHÉRRE változik. A váltókezelő (váltóállító központ) A bejárati vagy kijárati blokkmező színe VÖRÖSRŐL FEHÉRRE változik. 10. Érkező vonat esetén kezeli a bejárati jelzőt: egyenes irányba történő behaladás esetén a bejárati jelző Szabad sebességcsökkentés nélkül állásba állítható a VÖRÖS színű, A1 jelű állítóemeltyű felső ( ) helyzetbe állításával. Ezután a háromfogalmú előjelző A főjelzőn sebességcsökkentés nélkül továbbhaladást engedélyező jelzés várható állásba állítható, a vörös színű, AEj jelű állítóemeltyűt alsó helyzetben kicsappantva felső ( ) helyzetbe állítja. (Az emeltyű mögött a berendezésen a kis nyíl az E" betű felé mutat.); kitérő irányban történő behaladás esetén a bejárati jelző Szabad csökkentett sebességgel állásba állítható a VÖRÖS színű, A2 jelű állítóemeltyű alsó ( ) helyzetbe állításával. Ezután a háromfogalmú előjelző A főjelzőn csökkentett sebességgel továbbhaladást engedélyező jelzés várható állásba állítható, úgy, hogy a vörös színű AEj jelű állítóemeltyűt felső helyzetben kicsappantva alsó ( ) helyzetbe állítja. Az emeltyű mögött a berendezésen lévő nyíl a K" betű felé mutat. 11. Induló vonat részére a kijárati jelzőt kezeli a vörös színű B jelű (első vágány) vagy C jelű (második vágány) állítóemeltyű felső ( ) helyzetbe állításával. 12. A jelző állítása után az állítóközpont előtt fogadja a vonatot. TkBb - 36 v

37 BEJÁRATI JELZŐ V Á G Á N Y Ú T KIJÁRATI JELZŐ A biztosítóberendezések kezelése SZÉCHENYIHEGY állomás helyszínrajza TV-adó csonka 2 II. I. Forgalmi iroda C B Tj I. sz. állítóközpont MOTORSZÍN Fh.I. 202 Fh.II. AEj A Csillebérc felé Rendelkező készülék SZÉCHENYIHEGY állomás ALAPHELYZET Csengőgomb Kényszeroldógomb Kényszeroldó Csengő Csengő Blokkbillentyűk Elektromos kapcsolat a két berendezés-rész között Blokkmezők Induktor karja BE KI I. II. Tológomb (semleges állásban) Iránykallantyú v TkBb - 37

38 FELOLDÓ BEJÁRATI JELZŐ V Á G Á N Y Ú T KIJÁRATI JELZŐ FELOLDÓ Vágányszám kijelző Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek Váltókezelő állítókészülék SZÉCHENYIHEGY állomás ALAPHELYZET Csengő Szigeteltsínjelfogó Elzárási táblázat I. vágány II. vágány 1, 3 A2 Bejárat / kijárat CSILLEBÉRC felől / felé Tj1 B 1, 1rE, 3, Tj1 AEj, A1 C Bejárat / kijárat CSILLEBÉRC felől / felé I. vágány II. vágány 1, 3 Tj1 1, 1rE, 3, Tj1 A2 B AEj, A1 C K E A2 1rE Vágányúti kallantyú Aej 1 3 Tj1 B C A1 TkBb - 38 v

39 BEJÁRATI JELZŐ V Á G Á N Y Ú T KIJÁRATI JELZŐ A biztosítóberendezések kezelése SZÉCHENYIHEGY állomás helyszínrajza TV-adó csonka 2 II. I. Forgalmi iroda C B Tj I. sz. állítóközpont MOTORSZÍN Fh.I. 202 Fh.II. AEj A Csillebérc felé Rendelkező készülék SZÉCHENYIHEGY állomás Bejárat a II. vágányra EGYENES irányba Csengőgomb Kényszeroldó Csengő Csengő (az esőlemez leesve) Kényszeroldógomb Blokkbillentyűk Elektromos kapcsolat a két berendezés-rész között Blokkmezők Induktor karja BE I. II. KI Tológomb Iránykallantyú v TkBb - 39

40 FELOLDÓ BEJÁRATI JELZŐ V Á G Á N Y Ú T KIJÁRATI JELZŐ FELOLDÓ Vágányszám kijelző Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek Váltókezelő állítókészülék SZÉCHENYIHEGY állomás Bejárat a II. vágányra EGYENES irányba Csengő Szigeteltsínjelfogó Elzárási táblázat Bejárat / kijárat CSILLEBÉRC felől / felé 1, 3 A2 I. vágány II. vágány Tj1 B 1, 1rE, 3, Tj1 AEj, A1 C Bejárat / kijárat CSILLEBÉRC felől / felé I. vágány II. vágány 1, 3 Tj1 1, 1rE, 3, Tj1 A2 B AEj, A1 C II. K Aej E A1 A2 Vágányúti kallantyú 1 1rE 3 Tj1 B C TkBb - 40 v

41 BEJÁRATI JELZŐ V Á G Á N Y Ú T KIJÁRATI JELZŐ A biztosítóberendezések kezelése SZÉCHENYIHEGY állomás helyszínrajza TV-adó csonka 2 II. I. Forgalmi iroda C B Tj I. sz. állítóközpont MOTORSZÍN Fh.I. 202 Fh.II. AEj A Csillebérc felé Rendelkező készülék SZÉCHENYIHEGY állomás Kijárat az I. vágányról KITÉRŐ irányba Csengőgomb Kényszeroldó Csengő Csengő (az esőlemez leesve) Kényszeroldógomb Blokkbillentyűk Elektromos kapcsolat a két berendezés-rész között Blokkmezők Induktor karja BE I. II. KI Tológomb Iránykallantyú v TkBb - 41

42 FELOLDÓ BEJÁRATI JELZŐ V Á G Á N Y Ú T KIJÁRATI JELZŐ FELOLDÓ Vágányszám kijelző Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek Váltókezelő állítókészülék SZÉCHENYIHEGY állomás Kijárat az I. vágányról KITÉRŐ irányba Csengő Szigeteltsínjelfogó 1, 3 A2 Elzárási táblázat Bejárat / kijárat CSILLEBÉRC felől / felé I. vágány II. vágány Tj1 B 1, 1rE, 3, Tj1 AEj, A1 C Bejárat / kijárat CSILLEBÉRC felől / felé I. vágány II. vágány 1, 3 Tj1 1, 1rE, 3, Tj1 A2 B AEj, A1 C I. K E A2 1 1rE 3 B Vágányúti kallantyú Aej A1 Tj1 C TkBb - 42 v

43 FELOLDÓ FELOLDÓ FELOLDÓ Csengő Csengő BEJÁRATI JELZŐ Csengő V Á G Á N Y Ú T KIJÁRATI JELZŐ FELOLDÓ FELOLDÓ FELOLDÓ Biztosítóberendezési ismeretek A biztosítóberendezések kezelése Az oldási folyamat (és a korai visszazárás megakadályozása) kiegészítő ismeret A biztosítóberendezés fontos feladata, hogy a vágányutat (a váltók lezárását) a vonat közlekedése alatt rögzítse. Közvetlenül a vonat előtt, vagy a vonat alatt átállítható váltó súlyos balesetet okozhat. A Siemens-blokkos berendezésnél az oldást az utolsó váltó után elhelyezett oldó-szigeteltsín végzi. Az oldás folyamatát az alábbiakban egy bejáró vonat esetén figyelhetjük meg. Kijárat esetén a működés megegyezik, csak akkor az utolsó kijárati váltó után elhelyezett szigeteltsín működteti a jelfogót I. fázis a vonat a bejárati jelző előtt van TV-adó csonka 2 II. I. C B 3 1 Tj1 201 MOTORSZÍN 202 A Fh.I. Fh.II. AEj Forgalmi iroda I. sz. állítóközpont Csillebérc felé A korai oldást megakadályozza az I. fázisban: - a szabad állásban álló bejárati jelző emeltyűje; - a feloldóblokk (alaphelyzetében) fekete színe (nem engedik lehúzni a bejárati jelzőblokkal közös blokkbillentyűt mechanikus függés) II. fázis a vonat a váltókörzetben van Amikor a vonat eleje az oldó szigeteltsínre ráhalad: a szigeteltsín-jelfogó vörös színre vált, a feloldóblokk pedig fehérre. TV-adó csonka 2 2 II. I. Forgalmi iroda II. I. C B C B 3 1 Tj1 201 MOTORSZÍN 202 A Fh.I. Fh.II. AEj I. sz. állítóközpont Csillebérc felé 3 1 Tj1 201 MOTORSZÍN 202 A AEj BEJÁRATI JELZŐ BEJÁRATI JELZŐ V Á G Á N Y Ú T V Á G Á N Y Ú T KIJÁRATI JELZŐ A korai oldást megakadályozza a II. fázisban: - a szabad állásban álló bejárati jelző emeltyűje mechanikus függés; - a szigeteltsín-jelfogó vörös színe (megszakítja az induktor áramát: a bejárati jelzőblokk és a feloldó közös blokkbillentyűje a jelző visszaállítása után már lehúzható, de az induktor nem ad áramot, amíg a vonat az oldó szigeteltsínen van (a jelfogó ablaka vörös) elektromos függés) III. fázis a vonat vége is lehaladt az utolsó váltóról Amikor az utolsó jármű is lehalad az utolsó váltóról (oldó szigeteltsínről), a szigeteltsín-jelfogó fehér színre vált TV-adó csonka Fh.I. Fh.II KIJÁRATI JELZŐ Szigeteltsínjelfogó Szigeteltsínjelfogó Szigeteltsínjelfogó Forgalmi iroda I. sz. állítóközpont Csillebérc felé A vonat az utolsó váltóról is lehaladt, az oldás a bejárati jelző visszaállítása után elvégezhető. Tk.Bb változat XI. 12. v TkBb - 43

44 Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek A váltókezelő (váltóállító központ) 13. A vonat elhaladása után a jelzőt visszaállítja, majd a bejárati vagy a kijárati jelző blokkbilletyűjét ütközésig lehúzza, és az induktor karját legalább nyolcszor körbeforgatja (a jelzőt lezárja). A jelző blokkmező színe FEHÉRRŐL VÖRÖSRE változik. A visszazárás csak akkor végezhető el, ha a feloldó blokk színe és a szigeteltsínjelfogó színe is FEHÉR). A rendelkező (forgalmi irodában) A jelző blokkmező színe FEHÉRRŐL VÖRÖSRE változik. 14. A jelzőmező vörösre változása után feloldja a vágányutat. A vágányúti blokkbillentyűt ütközésig lehúzza, és az induktor karját legalább nyolcszor megforgatja. A vágányúti blokkmező színe mindkét szolgálati helyen FEHÉRRŐL ZÖLDRE változik. 15. Az iránykallantyút és a tológombot alapállásba helyezi. A váltókezelő (váltóállító központ) 16. A vágányúti blokkmező zöldre változása után a vágányúti kallantyút alaphelyzetbe állítja, a reteszt feloldja, és a váltókat szabványos állásba állítja. Figyelem! Három fontos szabály: 1. A blokkbillentyűt nem szabad felengedni, amíg a mező színe teljesen meg nem változik. 2. Blokkolás befejezésekor először az induktorozást hagyjuk abba, s csak utána engedjük fel lassan a blokkbillentyűt! 3. Nem szabad a blokkbillentyűt lehúzni, amíg az előző blokkolás teljesen be nem fejeződött. Kezelési szabályok rendkívüli esetekre 3.5. Ha a vonat elhaladása után a feloldó blokk fekete marad (a berendezés nem oldható fel), a váltókezelő ezt köteles jelenteni az állomásfőnöknek, aki a kényszeroldást elvégzi. Ha a vonat után a szigeteltsín-jelfogó vörös marad (a berendezés nem oldható fel), a váltókezelő ezt köteles jelenteni az állomásfőnöknek, aki a szükséges műveleteket elvégzi és a berendezést feloldja. TkBb - 44 v

45 VES [ fau-esz ] típusú elektrodinamikus biztosítóberendezés kezelése A biztosítóberendezések kezelése 3.6. Csillebérc állomáson a váltókat elektromos motorral állítjuk, a jelzők fényjelzők. A berendezés a váltók és a vágányszakaszok foglaltságát ellenőrzi. Az állomás kezdőpont felöli oldalán fénysorompó üzemel (Konkoly Thege Miklós út). A berendezést a rendelkező forgalmi szolgálattevő kezeli a forgalmi irodában elhelyezett egyközpontos készülékről. 5. ábra VES berendezés (alaphelyzetben) A kezelési sorrend a következő: 1. A rendelkező meggyőződik a vágányút szabad voltáról a készülék vágánytábláján. A vágánytáblán a foglalt vágányszakaszok vonalában vörös fénycsík világít, a szabad szakaszok sötétek. 2. Meggyőződik a váltó használhatóságáról, ha a váltó fekete kapcsológombja feletti kis ablak fehér, a váltó használható a haladó járművek terelésére. 3. A váltókat a megfelelő állásba állítja a FEKETE váltó-kapcsológombok segítségével. Figyelem! A berendezés bár visszajelzi a vágányok és váltók foglaltságát nem zárja ki a foglalt váltó állításának lehetőségét. Váltóállítás előtt tehát mindig meg kell győződni arról, hogy nem áll-e a váltón jármű és nem is közeledik felé jármű. A kapcsológomb elején a fekete vonal a váltó állását mutatja: egyenes váltóállás esetén a vonal függőleges kitérő váltóállás esetén a vonal vízszintes v TkBb - 45

46 Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek Váltót állítani a kapcsológomb elfordításával lehet. Állításkor a kapcsológomb feletti kis ablak fehérről vörösre változik, és a jelzőcsengő megszólal, mindaddig, amíg a váltó át nem állt. Ekkor a kis ablak újra fehér lesz, ez jelzi, hogy az állítás rendben megtörtént, a váltó ismét használható a járművek terelésére. Ha a váltó állításának akadálya van (a csúcssín és a tősín közé kő, kavics, hó, jég stb. került) akkor a kis ablak vörös marad, és a csengő sem hallgat el. Ilyen esetben a váltót vissza kell állítani, és az akadályt a helyszínen el kell távolítani. 4. A váltók állítása után a vágányút lezárása következik. A ZÖLD színű vágányúti kapcsológombot az I. illetve a II. vágány felé 45 fokos szögben elfordítjuk (a gomb ferdén áll), ezzel rögzítjük a váltó kapcsológombját (lezárjuk a váltót). A vágányúti kapcsológomb elfordításakor a gomb feletti kis ablakban megjelenik a vágány száma. A vágánytáblán megjelenik a lezárt vágányút vonalának megfelelően kivilágított fehér vágánycsík, és megszólal a csengő, amely jelzi, hogy a jelző állítása következhet. 5. A vágányút lezárása után a jelzőt a VÖRÖS jelző-kapcsológomb segítségével lehet továbbhaladást engedélyező állásba állítani. Bejárat esetén a BEJ" felirat felé fordítjuk el, ekkor a bejárati jelzőn és előjelzőjén a megfelelő továbbhaladást engedélyező sebességjelzés jelenik meg. Kijárat esetén a KIJ" felirat felé fordítjuk el, ekkor a megfelelő kijárati jelzőn jelenik meg a továbbhaladást engedélyező jelzés. A jelző kapcsológombot 90 fokos szögben kell elfordítani a gomb vízszintesen áll. A jelző kapcsológomb csak akkor fordítható el, ha a vágányúti kapcsológomb már el van fordítva (mechanikus ellenőrzés), illetve a vágány szabad és a váltóhasználhatósági kis ablak fehér (elektromos ellenőrzés). Az elektromos ellenőrzést a jelző kapcsológomb kismértékű elfordításakor figyelhetjük meg: a gomb feletti négy részre osztott kis ablak jobb felső részén a vörös szín fehérre vált és megengedi a gomb tovább fordítását. Ha a biztonsági feltételek nem teljesülnek, a gombot a berendezés nem engedi elfordítani! Ha a jelzőállító gombot 45 foknál jobban elfordítjuk, a gomb feletti kis ablak bal felső részén a zöld szín fehérre vált, ez jelzi, hogy a gomb lezárása megtörtént (nem fordítható vissza eredeti helyzetbe). Ha a gomb nem záródik le, a jelzőn nem jelenik meg a szabad jelzés. A jelző szabadra állásakor a Be vagy Ki szó is megjelenik a kis ablak alsó részén. A jelzők állása a vágánytáblán megtekinthető. A jelző-kapcsológomb elfordításával rögzítjük a vágányúti kapcsológombot (nem lehet a váltót feloldani), valamint a berendezés elektromosan rögzíti a jelző-kapcsológombot is. Ez azt jelenti, hogy a jelzőkapcsológombot csak a vonat elhaladása után lehet teljesen visszaállítani. TkBb - 46 v

47 A biztosítóberendezések kezelése v TkBb - 47

48 Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek TkBb - 48 v

49 A biztosítóberendezések kezelése 6. Az állomás kezdőpont felőli oldalán beállított menetek esetén a jelzőn szabad jelzés csak a fénysorompó lezárása után jelenik meg. A fénysorompót a vágányábrán található SR 2 feliratú gomb egyszeri benyomásával zárhatjuk le. Felnyitott helyzetben a fénysorompó visszajelzése függőleges zöld fénysáv. Lezáráskor először vízszintes sárga fénysáv látható, majd a késleltetési idő (kb. 30 másodperc) leteltével vízszintes vörös fénysávra változik. Ekkor jelenik meg a jelzőn a továbbhaladást engedélyező jelzés. A késleltetési idő azért szükséges, hogy a leglassabban haladó közúti jármű is elhagyhassa az útátjárót. Az SR 2 feliratú nyomógomb ismételt megnyomásával a sorompót felnyithatjuk. Amennyiben jelzőkezelés is történt, a sorompó csak a menet elhaladása után nyílik fel (önműködően). 7. A vonat be- vagy kihaladásakor a jelzőt önműködően Megállj-állásba állítja, és a fehér fénysávok vörösre változnak, majd ha a vonat elhagyta a váltót (és a sorompót), megszólal a csengő és jelzi, hogy a jelző-kapcsológomb elektromosan feloldódott. A gomb felett a kis ablak bal felső részén a fehér szín zöldre vált. A berendezés alapállásba állítható a következő sorrendben: 1. a VÖRÖS jelző-kapcsológombot alapállásba állítjuk; 2. a ZÖLD vágányúti kapcsológombot alapállásba állítjuk; 3. a FEKETE váltó-kapcsológombokkal a váltót szabványos állásba állítjuk. Kezelési szabályok rendkívüli esetekre 3.7 A szabad jelzést bármikor Megállj!-ra kapcsolhatjuk a VÖRÖS kapcsológomb viszszaállításával (félállásig visszafordítjuk). Gyermekvasutas pajtás ólomzárral lezárt vagy számlálóval ellátott nyomógombot önhatalmúlag SOHASEM kezelhet! + Ha a vonat elhaladása során a vágányút nem oldódik, akkor az állomásfőnök a Kényszeroldás feliratú, nyomásgátló szerkezettel és számlálóval ellátott nyomógombbal oldja a berendezést. Az állomásfőnök kényszeroldást alkalmaz abban a rendkívüli esetben is, ha a vágányutat a jelző állítása után kívánjuk törölni, illetve megváltoztatni. Ilyen esetben kényszeroldani csak akkor szabad, ha vonat a jelző felé nem közeledik, tehát az érkező vonat a szomszéd állomásról még nem indult el, illetve az induló vonat még nem lett elmenesztve. Ha vonat közeledik, akkor a jelzőt Megállj!-állásba kell állítani, kényszeroldani csak akkor szabad, ha a vonat a jelző előtt megállt. A kényszeroldó nem megfelelő kezelése balesetet okozhat. v TkBb - 49

50 Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek Ha a berendezés meghibásodása miatt a bejárati jelző nem kezelhető, akkor az állomásfőnök Hívójelzést vezérel ki, de csak az összes biztonsági intézkedést követően: a vágányúti kapcsológombot és a jelző kapcsológombot ha lehetséges megfelelően kezelni kell, tehát a vágányutat le kell zárni; a váltók 10 amperes állítóbiztosítékait minden esetben ki kell venni (ezzel megakadályozható pl. a téves állítás); a fénysorompót le kell zárni és a fehér fény biztosítékait le kell kapcsolni. Hívójelzés esetén a berendezés a biztonsági feltételeket nem vizsgálja, tehát a vágányút szabad voltát, a váltók használhatóságát és helyes állását, a sorompó lezárt állapotát, valamint a biztosítékok eltávolítását és lekapcsolását az állomásfőnök (a rendelkezővel közösen) ellenőrzi. TkBb - 50 v

51 A biztosítóberendezések kezelése v TkBb - 51

52 Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek A MÁV Dominó-55 típusú biztosítórendezés kezelése 3.8. Szépjuhászné állomáson a váltókat elektromos motorral állítjuk, a jelzők fény-jelzők. A berendezés a váltó és a vágány-szakaszok foglaltságát ellenőrzi. A berendezést a rendelkező kezeli a forgalmi irodában elhelyezett kezelőpultról. A kezelőpult négyzetekből van összeállítva, ezeken találhatók a különböző színű nyomógombok a kezelések elvégzéséhez. A kezelőpult visszajelzéseket is ad a vágányszakaszok, a váltók és a jelzők állapotáról. A váltók és a jelzők közötti szerkezeti függést elektromos áramkörök és elektromos jelfogók valósítják meg, amelyek a jelfogóteremben vannak elhelyezve. 6. ábra Szépjuhászné vágányhálózati és a Dominó-55 berendezés kezelőpultjának rajza TkBb - 52 v