PEDAGÓGIAI NEVELÉSI PROGRAM

Átírás

1 PEDAGÓGIAI NEVELÉSI PROGRAM KODÁLY ZOLTÁN ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA KOMLÓ, TEMPLOM TÉR 2. TEL / FAX: 72/ komlo.kodaly@gmail.com

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Intézményünk bemutatása Küldetésnyilatkozat Óvoda Iskola Intézményünk története A Belvárosi Óvoda története A Gesztenyési Óvoda története Iskolánk története Közös igazgatású intézmény Intézményünk környezete, legfontosabb jellemzői, adottságai, intézményegységeink Az Intézmény adatai Az intézményegységek rövid bemutatása, tárgyi és személyi feltételek Személyi feltételek Intézményünk hagyományai Az óvoda nevelési programja Óvodánkban folyó nevelőmunka alapelvei, céljai Alapvető céljaink Általános nevelési feladataink Egészséges életmód alakítása A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Érzelmi nevelés, szocializáció Értelmi nevelés, fejlesztés AZ Óvoda helyi nevelési terve A program tevékenységkerete Napirend A néphagyomány a tevékenységeinkben Óvodánk jeles napjai A hagyományápolás, ünnepeink, rendezvényeink Őszi hagyományos tevékenységeink Advent - Borbála nap, Miklós nap, Luca nap Karácsony Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig - télbúcsúztató népszokás) Nemzeti ünnepünk - Március 15-e Húsvét Május Anyák napja Nagycsoportosok búcsúztatása Gyermeknap A környezeti nevelés jeles napjai Születésnap Egyéb alkalmak Az intézményegység szolgáltatásai

3 4.5. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai Játék A tevékenységekben megvalósuló tanulás Mese, vers, irodalmi nevelés Ének, zene, énekes játékok, zenei nevelés Rajzolás, mintázás, kézimunka A mozgás, testi nevelés A külső világ tevékeny megismerése Munkajellegű tevékenységek Mérési-értékelési rendszer az óvodában A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek Óvodáztatási támogatás Az etnikai kisebbségi feladatok Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése A nevelési program végrehajtásához szükséges tárgyi feltételek A szülő, gyermek, pedagógus együttműködésének formái A kapcsolattartás formái Egyéb kapcsolataink Iskola Fenntartó Közművelődési, egészségügyi, szociális intézményekkel és szakmai szervezetek Az Iskola Pedagógiai Programja Nevelés-oktatás értékrendszere Közösen elfogadott legfontosabb értékek Alapelveink Céljaink és feladataink Iskolánk kiemelt pedagógiai területei és a kulcskompetenciák fejlesztésének kapcsolata Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kompetenciák fejlesztése) Idegen nyelv oktatása (Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése) Matematika oktatása (Matematikai kompetenciák fejlesztése) Informatika oktatása (Digitális kompetenciák fejlesztése) Művészeti nevelés (Esztétikai és művészeti kompetenciák fejlesztése) Környezeti- és egészségnevelés (Egészséges és környezettudatos életvitel) Testnevelés (Mozgáskultúra, egészséges életmód) A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolánkban folyó közösségfejlesztés eszközei, formái A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A sajátos nevelési igényű és a tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkózásának segítése Sajátos nevelési igényű tanulók: A szociális hátrányok enyhítését szolgáló program Esélyegyenlőség A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke A tanuló, szülő, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Tanulói részvétel Szülői részvétel Iskolánk helyi tanterve

4 6.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények A nem szakrendszerű nevelés-oktatás az 5-6. osztályban Alapfogalmak, törvényi háttér Szövegértési-szövegalkotási kompetenciák Mérések Fejlesztő műhely Dokumentálás, ellenőrzés, értékelés Tanmenet (Tantárgyi Program) és Helyi tanterv Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei, átmenetek segítése Az átmenetek problémáinak enyhítése Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, és formái; a tanuló teljesítményének értékelése és minősítése Tanulók értékelési rendszere Az oktatási eredmények vizsgálata A nevelési eredmények vizsgálata A tanulmányi munka értékelése Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az otthoni és napközis felkészülést szolgáló, előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái Szöveges értékelés Az egyes modulok értékelése, minősítése, beszámításuk az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez A tanulók fizikai állapotának mérésére használt módszerek A tantárgyak sajátosságaihoz igazodva megjelenő fejlesztési területek Egészségfejlesztés, környezetvédelem, fogyasztóvédelem Közlekedési nevelés Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülése, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikák elsajátítása Az infokommunikációs technikák alkalmazása A korszerű természettudományos ismeret elsajátítása Egyéni foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások lehetőségei Napközi otthonos nevelés Tanórán kívüli lehetőségek, feladatok Tanulmányi, kórus-, néptánc- és sportversenyek Vetélkedők Tanulmányi és osztálykirándulások Erdei iskola Táborok ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Érvényesség Felülvizsgálat Módosítás Nyilvánosság Jóváhagyás, aláírások MELLÉKLETEK Iskolánk egészségnevelési programja Feladataink

5 Prioritások Célok meghatározása Helyzetkép Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos célkitűzések, feladatok A mindennapos testedzés megvalósításának módjai Iskolánk környezeti nevelési programja A környezeti nevelés színterei iskolánkban Az iskola környezeti nevelési szemlélete A környezeti nevelés alapelvei, céljai, feladatai A megvalósítás munkaformái, módszerei, eszközei Szöveges értékelés szempontjai Szöveges értékelés szempontjai az alsó tagozatban Szöveges értékelés Szorgalom Magatartás osztály osztály osztály Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése Tantárgyi programok

6 1. BEVEZETÉS Pedagógiai programunk: a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola 2004-ben módosított Pedagógiai Programja, a Belvárosi Óvoda 2007-ben felülvizsgált és a Gesztenyési Óvoda Nevelési Programjának átdolgozása. A program újabb felülvizsgálata és átdolgozása a törvényi változások és az intézmények összevonása miatt vált szükségessé: Közoktatási törvény változásai a Nemzeti Alaptanterv változásai (202/2007. (VII. 31.) Kormányrendelet) A Közoktatási törvény és a NAT folyamatos módosításának okai: Az iskolákban tapasztalható oktatás-központúság, adatbázisok tanítása az érzelmi nevelés, és a készségek fejlesztése helyett, A hátrányos helyzet növekedése az iskolai tanulmányok alatt, Az idegennyelv-tudás és az informatikai tudás hiánya, Az egész életen át tartó tanulás képességének kialakítása, Társadalmi esélyegyenlőség növelése, Felesleges túlterhelés megszüntetése, A felnőtt konstruktív életvitelhez szükséges kulcskompetenciák erősítése. Az intézményünkben folyamatosan követnünk kell ezeket a törvényi és társadalmi változásokat. El kell fogadnunk, hogy az iskola, szolgáltató intézmény. Az oktatás piacosodik, gazdasági versenytényezővé válik és a társadalmi igények versenyképes tudást követelnek, amelyekhez társadalmilag hasznos képességek kialakítását várják el: konstruktív életvezetésre való igényt, folyamatos tanulásra és önfejlesztésre való igényt, a tolerancia képességét, kommunikációs és együttműködési képességeket, idegen nyelvi kommunikáció képességét, kezdeményező és vállalkozói képességet. Az iskolának alkalmazkodnia kell ezekhez az igényekhez, folyamatos megújulásra készen. Ehhez állandóan figyelni és értékelni kell az iskola legfontosabb partnereinek (szülők, tanulók, fenntartó) igényeit és elvárásait. A Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Óvoda ének-zenei hagyományaira építve, a zenei-művészeti képzést kiemelve, széles tevékenységkínálattal, a gyerekek sokoldalú fejlesztésével törekszik a kor kihívásainak megfelelni. Intézményünk arculatában hangsúlyos szerepet kapnak az énekkarokban folyó kórusénekes és közösségi tevékenységek, amelyek a nevelés-oktatás folyamatának minden részér áthatják, építünk ezek jótékony (transzfer) hatásaira. 6

7 2. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA Óvodánk nevelési intézmény, mely egy központi és kettő tagóvodával működik. Kiindulási pontjaink, alapelveink, nevelésfilozófiánk azonos. Hirdetjük a gyermekközpontú, szeretetteljes, családias óvodai légkört, amelyben a gyermekeket egyéni képességeik szerint neveljük, fejlesztjük. Hangsúlyozzuk a gyermekek testi-lelki gondozását, az érzelmi biztonság megteremtését és a szocializáció minél teljesebb kibontakozását a családi neveléssel együtt. A gyermek - egyszeri és megismételhetetlen személyiségével - egyszer 3-6 éves. Amit most elmulasztunk a nevelésben, nem pótolhatjuk utólag soha, semmilyen életkorban. Akik ma óvodáinkba járnak, azoknak ma kell biztosítani a később már nem pótolható boldog, igazi gyermekkort. Ennek felelősségét érezve valljuk, hogy okos szeretetben, érzelmi biztonságban, szabad, nyugodt légkörben, sok élménnyel gazdagodva élvezzék az óvodában eltöltött éveket. Programunk olyan feladatok teljesítésére orientál, amelyben a gyerekek megtanulnak eligazodni a környezetükben, megtanulnak tevékenykedni, együttműködni, magatartásformákat elsajátítani. A gyermekek szükségleteit, egyéniségét ismerve jól szervezett tevékenységekkel, segítséggel, a mindennapi élet feltételeinek és eszközeinek biztosításával kívánjuk elérni céljainkat. Munkánk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeket megillető jogok megerősítésére irányul az egyenlő hozzáférés biztosításával. A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége melyben kiegészítő, de mindenképpen fontos szerepet vállal az óvoda. Programunk a gyermekek alapvető tevékenységére, a játékra, a mozgásra, a környezet tevékeny megismerésére, a kommunikációra, mesére, élménynyújtásra, a cigány kultúra átadására, ápolására és az SNI gyermekek integrációjára épít. Nevelésünk tartalma tehát minden, ami a gyermek környezetéből származó élmény, tapasztalat, ismeret. Programunk osztatlan, részben osztott és homogén csoportjainkban egyaránt alkalmazható. Helyi nevelési programunk adaptáció, melyhez felhasználtuk Nagy Jenőné "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel" c. programot és a Vésztői Napköziotthonos Óvoda "Négyszínvirág" helyi nevelési programját. Törvényességi háttér a közoktatásról szóló évi LXXIX törvény, a 137/1966. (VIII.28.) kormányrendelettel kiadott Az óvodai nevelés országos alapprogramja a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, a 2/2005. /III.1./OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelési irányelve és a 255/2009. (XI.20.) Kormány rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról. Iskolánk a város területén központi fekvésű. Az intézménnyel szembeni elvárások között a minőségi tudásnak központi szerep jut. A hátrányos helyzetű gyerekek egyre növekvő száma nehezíti a minőségi tudás közvetítését. Itt az iskola az, ami nem működhet korbácsként. Valamiképpen őket is kárpótolni kell kudarcaikért, bizonytalanságukért. Iskolánkban óta működő zenetagozat, a kialakult hagyományok, az eddigi sikerek sokasága a város területén kedvező színben tünteti fel az iskolát. Lehetőségek még mindig rejlenek benne, melyek jó összefogással kiaknázhatók. A gyerek legyen bármilyen is, mégis csak gyerek. Ezt a sajátosságát kell kihasználni az emberré nevelésben. Ha sikerül kioldanunk a szép számmal nehéz sorsú gyerekek görcseit, akkor már nem dolgozunk hiába. A nevelő a legfontosabb tényező a folyamatban. 7

8 Testületünk jelentős része komoly pedagógiai gyakorlattal rendelkező kreatív egyéniség. Ez a mag a megváltozott és még egyre változó körülmények között feltétlenül intenzív húzóerőt biztosított részben eddig is, de a továbbiakban erre épülhet a célt látó fejlődés. A dolgozni akaró és mindenekelőtt jól dolgozni tudó pedagógus egyéniség előtt nyílhat meg a tér csupán. Aki nem akar együtt haladni azon a buktatókkal teli, könnyed sétának egyáltalán nem tűnő úton, az ne induljon el azokkal, akik a göröngyök fölött is szárnyalni képesek. A tantestületnek a maga egyéniségeiből (tanító - nevelő - emberi) alkotott közösségként példa erejű modellként kell állnia az iskola diákjai előtt, és nem szabad példaként hatni hagyni az olyan nevelőt, akinek "megszállottsága" nem a nevelés területén teljesedik ki, vagy netán semmiféle olyan megszállottság nem sajátja, amit ha már kissé közhellyé vált kifejezéssel is, de mégiscsak hivatástudatnak nevezünk. Az iskola az évfolyamonkénti 2 osztály befogadására alkalmas, ám szükség van külső segítségre. A testnevelés órák egy részét a Sportcsarnokban tartjuk. A tanítás utáni foglalkozásoknak bő teret nyújthat az iskola épülete. Tornatermünk, tantermeink és felkészült tanáraink a szabadidő hasznos és aktív eltöltéséhez mindenkor a gyerekek rendelkezésére állnak. Felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokat tervezünk, melyek az esetleges tanulási nehézségek áthidalását szolgálják. Ezeken a kötetlen együttléteken kiemelt szerep jut az őszinte beszélgetésnek. Meg kell tanítanunk a gyerekeket tanulni, hogy sikerélményhez tudjuk juttatni a szerényebb képességű tanulókat is. Az oktatás mellett ennek érdekében nagyon fontos szerep jut a nevelésnek. A nevelő-oktató iskola biztosítja a harmonikus személyiségfejlődést. Ez a gyermeki és szülői elvárás is. Iskolánk erőssége az emelt szintű ének-zene oktatás, amely jelentős szerepet játszik a tehetséggondozásban. Ezt tükrözik a tanulóink iskolai, városi, megyei, országos versenyeken elért eredményei. Az ének tanítás adta humán műveltség jelentős jellemformáló erő, mely elősegíti a helyes pályaválasztást. A szülőkkel való tartalmasabb kapcsolattartásban még további lehetőségek rejlenek. Az idegen nyelv tanulásának egyre erősödő igénye meghatározza tevékenységünket Küldetésnyilatkozat Óvoda Olyan gyermek nevelése, aki érzelmileg gazdag, környezetében jól eligazodó, nyitott, érdeklődő, jó kapcsolatteremtő, másokat elfogadó, együttműködő. Tud nevetni, felfedezni, csodálkozni. A pedagógus kulcsszereplő, jelenléte a nevelés egész időtartamában szükséges. Az óvodapedagógus munkája váljon példa értékűvé, személyisége, viselkedése minta, modell, a gyermekek egészséges személyiségfejlődése szempontjából. A mindennapok során a pedagógus legyen nyitott és befogadó a különböző innovatív törekvések megismerésére és azok alkalmazására. Programunk alapelve: szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság a gyermeki jogok tiszteletében jelenik meg úgy, hogy tartást, önállóságot, boldogságot ad a gyermeknek. Befogadó nevelésre, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Tudatosan kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését, elősegítjük a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Érzelmi biztonság megteremtésére, egészséges személyiségfejlesztésre, készség és képességfejlesztésre törekszünk. 8

9 Kiindulási pontjaink: minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembe vételével nevelhető, fejleszthető; nevelik, fejlesztik a társas kapcsolatok, az óvoda összes dolgozója. Ezért a felnőttek tetteikkel sugározzák, a feltétel nélküli szeretetet, s azt, hogy "tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre". A minden gyermekben meglévő pozitív tulajdonságokra, értékekre építünk Iskola Intézményünk a város legrégebbi iskolája, 1958 óta emelt szintű ének oktatással működik, mely Kodály Zoltán közbenjárásával jött létre. Arra törekszünk, hogy a tanulókkal és a szülőkkel együttműködve felkészítsük gyermekeinket a társadalom folyamatosan változó, bővülő igényeinek kielégítésére. Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, melyet magas szinten kell művelnünk. Iskolánk feladata a személyiség sokoldalú fejlesztése, hogy szilárd alapokat teremtsen, a gyermekeket tegye fogékonnyá az értékek befogadására, kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában és nyitottá a különböző élethelyzetekben. Kiemelt célunk az emelt óraszámú énekzene tanítás által biztosított nevelési lehetőségek kiaknázása, az alapvető tanulástechnikák megismertetése és készséggé fejlesztése, hagyományőrzés, a nemzeti kultúra értékeinek közvetítése, számos tanórán kívüli tevékenység keretében. Régi és új partnereinkkel hosszú távú kapcsolatok kialakítására törekszünk. Bármilyen észrevételt figyelembe veszünk, a felmerülő problémákat a legrövidebb időn belül orvosoljuk. Iskolánk döntő szerepet vállal a város kulturális életében, a kétévente megrendezésre kerülő Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus Fesztiválon túl rendszeresen kapcsolatot tart fenn külföldi partneriskolákkal. Célunk, hogy a megyei és országos tanulmányi versenyeken tanulóink a korábbi évekhez hasonlóan kimagasló eredményeket érjenek el. Intézményünk a Comenius 2000 Minőségfejlesztési Rendszert kiépítette és bevezette Intézményünk története A Belvárosi Óvoda története A Belvárosi Óvoda a város egyik legrégibb intézménye, 1938-ban épült. Jelenleg három vegyes életszervezésű csoportban fogadjuk a gyerekeket. A 2008-as nevelési évtől a központi óvoda szerepét is betölti. Ellátja a hozzá tartozó tagóvoda tanügy-igazgatási, pedagógiai feladatait is. A város szívében a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola szomszédságában helyezkedik el. Jó megközelíthetősége miatt a város távolabbi részeiről és a környező településekről is szívesen hozzák gyermekeiket a szülők óvodánkba. Az óvoda kiemelten kezeli a művészeti nevelést. Célunknak tekintettük és tekintjük továbbra is a zene megszerettetését, a képességekre való befogadás megalapozását, a zenei anyanyelvünk ápolását. Fontos feladatunk a különböző zenei képességek és készségek fejlesztése. Sikeresen foglalkozunk a népi kismesterségekkel, a hagyományápolással, amely tükröződik a csoportszobák arculatán, a gyerekek munkáin, mely kihat az egész személyiségükre szeptemberétől óvodánk ellátja az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését, differenciált fejlesztését a többi gyermekkel azonos csoportban. Az évek során nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki a szülőkkel, ennek is köszönhető, hogy a volt óvodásaink, mint szülők, szeretettel választják intézményünket. Az élmények és tapasztalatok melyeket óvodánkban szereznek a gyerekek számokkal nem mérhető, hatása látványosan nem mutatkozik meg azonnal, viszont kitörölhetetlenül beépül a személyiségükbe, értékekkel gazdagítva azt. 9

10 A Gesztenyési Óvoda története A Gesztenyési Óvoda 1957 óta működik Komló külvárosában, szép természeti környezetben, kertes városrészben. A régi bányatelepen többgenerációs bányászcsaládok éltek, akiknek fontos volt az óvoda megléte, mert szeretetben nevelkedtek gyermekeik, unokáik. Az utóbbi években megfiatalodott a lakosság, de a jó kapcsolat továbbra is folyamatos a családokkal. Óvodánk egyik értéke a családias légkör. A szép természeti környezet és a csodálatos udvarunk a másik értékünk. Sok segítséggel, összefogással alakítottuk, szépítettük udvarunkat. Így alkalmassá vált a természet változásainak folyamatos megfigyelésére, tevékeny gondozására. A jó levegő a változatos domborzat jól szolgálják az egészséges életmódra nevelést, a gyermekek mozgásfejlődését. A környezeti nevelésre mindig nagy hangsúlyt fektettünk. A környezet tevékeny megismertetése, a környezettudatos szemlélet alakítása, a környezetvédelem lett a fő feladatunk. A Zöld óvoda cím elnyerése, a dolgozók elhivatottsága, a szülők támogató hozzáállása arra ösztönöz bennünket, hogy ezt az utat kövessük. Célunk, hogy gyermekeink minél több tapasztalatot szerezzenek a közvetlen és tágabb környezetükről, s alakuljon ki bennük pozitív érzelmi viszony az emberi-természeti és tárgyi világ iránt Iskolánk története Kis bányászvárosunkban 1936-ig csak három tanteremben folyt oktatás. Egy új iskola építésének szükségessége már 1925-ben felmerült. Első igazgatónk, Hal Árpád fáradságot nem ismerve harcolt az új iskola felépítéséért. Iskolánk története az as tanévvel kezdődött. Az iskolát Hoffmann Lajos Erdélyi Árpádné, Lassányi József, Szegő József Turák János Mosoni József Kassay Dezső, Schmidt Edéné Schmidt Edéné Bocz György Klesch Jánosné Hoffmann Mátyásné Cseke Gabriella igazgatták. Nagy felújítás volt 1972-ben, valamint ig. A zenetagozat működését 1958 őszén kezdhette meg május 16-án az iskola felvette Kodály Zoltán nevét. Az iskola életében fennállása óta jelentős szerepe volt a kórusnak. Már a 20-as években Hal Árpád igazgató-tanítónak jól működő énekkara volt től Fekete Pál és Bartek József, majd az 50-es évek elején Pécsi Géza vette át a kórust, amely néhány év alatt a megye legjobb énekkarai közé emelkedett. A kórust ig Tóth Ferenc Liszt-díjas karnagy irányította. Ő volt az, aki hitével és munkájával megalapozta a gyermekkórus hírnevét ban Zenélő május hangversenyen az iskola 160 tagú énekkara is közreműködött. A műsoron Kodály művek szerepeltek. A hallgatók sorában Kodály Zoltán is jelen volt. Tetszése és elismerése jeléül rábeszélte a Városi Tanács elnökét Simek Árpádot, hogy kérvényezze a minisztériumnál a zenetagozat megszervezését. Ő maga személyesen járt el a tagozat létrehozása ügyében. Kodály Zoltánnal élő kapcsolat alakult ki. A kórus előbb megyei szinten nyert elismeréseket, majd bekerült az ország kóruséletének vérkeringésébe. 10

11 1961 őszén Kodály Zoltán az iskolába látogatott, és ígéretet tett a gyerekeknek, hogy művet komponál számukra. A mű decemberre készült el (Harasztosi legénynek-népdalfeldolgozás) júniusában a Magyar Rádió felvette, majd sugározta is a művet. Ettől kezdve állandó szereplői voltak az országos kórustalálkozóknak, bemutatóknak től számos európai országban járt a kórus fesztiválokon, versenyeken, vendégszerepléseken, rádió és televízió műsorokon. Az iskolát gyakran látogatták hazai és külföldi kollégák tapasztalatcsere céljából. Kodállyal való eleven kapcsolatunk, műveinek hű tolmácsolása eredményeként az iskola felvehette a mester nevét május 16-án a Városi Tanács végrehajtó Bizottsága jóváhagyta a névadást, és május 28-án leleplezték az iskola udvarán elhelyezett Kodály mellszobrot - Fritz János alkotását. A kórus folyamatos kimagasló teljesítménye eredményezte, hogy Komló 1972-ben megkapta a jogot a Művelődésügyi Minisztériumtól nemzetközi gyermekkórus-találkozó megrendezéséhez. A rendezvényeken 27 országból, hazánk kórusaival együtt 136 együttes volt a város vendége. Barátságok szövődtek különböző népek fiai és a magyar gyerekek között. A fesztiválok állandó vendége Kodály Zoltánné. A gyerekek az énekórákon Kodály zenepedagógiai elképzelései szerint tanulnak. A legkisebbek már 8-9 éves korban ismerkednek a közös éneklés szépségeivel évesen a Kiskórus tagjai, 12 évesen a Nagykórusban folytatják zenei tanulmányaikat től Dr. Makráné Kónya Melinda vette át a Nagykórus vezetését, aki előtte a kicsinyekkel foglalkozott. Több alkalommal érte el a kórus a hazai minősítéseken a megtisztelő Év kórusa címet ben Komló városa a PRO CIVITATE kitüntetést adományozta. Az együttes megalakulása óta számos alkalommal koncertezett Európa szinte valamennyi országában. Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség legyen a tanulónak, s egész életére beoltsa a nemesebb zene szomját Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni: ezt megszerezni az iskola kötelessége. (Kodály) Közös igazgatású intézmény A város oktatási-nevelési intézményeinek átszervezése folytán 2008-ban a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola központi intézmény lett, amelyhez óvodai intézményegységet csatoltak két óvodával Intézményünk környezete, legfontosabb jellemzői, adottságai, intézményegységeink Az Intézmény adatai Az intézmény neve: Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Óvoda Az intézmény székhelye: 7300 Komló, Templom tér 2. Intézményegységei: Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Belvárosi Óvoda Gesztenyési Óvoda Az intézmény fenntartója: Komló Város Önkormányzata Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy. Az intézmény gazdálkodása: Részben önálló gazdálkodású Az intézmény alaptevékenysége: 11

12 Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés Általános iskolai nevelés-oktatás Az alaptevékenységek felsorolását részletesen az Alapító Okirat tartalmazza. Az alapítás éve: Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Belvárosi Óvoda Gesztenyési Óvoda Az összevont intézmény alapításának éve A Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Óvoda a Pedagógiai és Nevelési Programját az alábbi dokumentumok alapján készítette el: A Közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény a módosításokkal A 243/2003. sz. Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, alkalmazásáról, valamint a NAT mindenkori módosításai A 137/1996. sz. Kormányrendelet Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve A 255/2009. (XI. 20.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII.28.) Korm. rendelet módosításáról A 28/2000 OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről, alkalmazásáról Az intézmény Alapító Okirata és SZMSZ-e 2.4. Az intézményegységek rövid bemutatása, tárgyi és személyi feltételek A Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Óvoda intézményegységben két óvoda működik tagóvodaként, jelenleg négy csoporttal. Az engedélyezett 100 gyermek befogadását évek óta felülmúljuk az igények kielégítése érdekében. A csoportok jelenleg vegyes életszervezésűek. Épületeink megfelelő komforttal rendelkeznek, vonzó, tiszta, esztétikus belső és külső környezetben fogadjuk az eltérő szociokulturális helyzetű családok gyermekeit. Mind a két óvoda emberléptékű, családias jellegű Személyi feltételek Nevelőtestület Intézményünk rendelkezik a közoktatási törvényben meghatározott és a program megvalósításához szükséges személyi feltételekkel. Az újonnan kialakított óvodai körzetünkben 9 óvodapedagógus látja el faladatát 4 óvodai csoportban. Mindegyikük felsőfokú illetve főiskolai végzettséggel rendelkezik. A nevelőtestületünk pályakezdőkből illetve már évtizedek óta nevelőmunkát végző óvodapedagógusokból áll. Mindnyájukra a nyitott, fogékony és megújulásra kész munkavégzés jellemző. Nevelőtestületünk számára minden lehetőséget megragadunk a külső és belső továbbképzésekre, a mindenkori, folyamatos megújulásra. Nevelőtestületünkben van szakvizsgával rendelkező fejlesztő pedagógus, közoktatási vezető, népi kismesterséget oktató, szalma-, csuhé- és gyékénykészítő, mentálhigiénés illetve gyermekvédelmi szakirányú óvónőnk. Valamennyien gazdagítottuk ismereteinket a minőségbiztosítás, programbeválás, óvodai nevelés módszertana területén. Egy fő kezdte meg tanulmányait gyógypedagógus, illetve környezeti nevelő szakon. 12

13 A 6 pedagógiai munkát segítő közül 5 dajka szakképzett. Jelenleg az óvodával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat az iskola dolgozója látja el. Az 1fő udvaros-karbantartó mindkét óvodában látja el feladatát. A technikai dolgozók szakmai fejlődéséről óvodán belül szervezett továbbképzések keretében gondoskodunk. Iskolánk tantestülete szakmailag képzett, munkájuk iránt elkötelezett emberekből áll. Igénylik a folyamatos továbbképzést. Szakos ellátottságunk teljes. Pedagógus álláshelyeink betöltöttek, gyermekeiket gondozó (GYES-GYED) kollégáink helyett helyettesítők látják el a feladatot. Tantestületünk jól összeszokott, fontos törekvése, hogy egységes pedagógiai értékeket közvetítő nevelői közösséget alkosson. Iskolánk gyermek-és ifjúságvédelmi felelőse folyamatosan tarja a kapcsolatot a gondozásra szoruló gyermekek szüleivel és a Pedagógiai Szakszolgálattal. Könyvtáros kolléganőnk barátságos környezetet alakított ki iskolánk könyvtárában. Folyamatos versenyeket hirdet, amelyek a gyermekek olvasóvá nevelésében segítenek. Könyvtárunk jól felszerelt, alkalmas olvasásra, kölcsönzésre és kutatómunkára. Technikai dolgozóink Az iskolában folyó oktató-nevelő munkához a rendkívül fontos hátteret technikai dolgozóink biztosítják. Megteremtik a zavartalan működés feltételeit, ők tárgyi feltételeink gondozói és mindennapjaink segítői Intézményünk hagyományai Hagyományainkat az alábbiakban őrizzük, illetve alakítjuk ki: óvodai hagyományok a Nevelési program tartalmi részében vannak részletesen kifejtve, emelt szintű ének-zene oktatás, óvodások fogadása, gyermekműsor a színházban, a beiratkozott elsősök megvendégelése, néptánc oktatása, a Kodály szobor koszorúzása, ifjúsági hangversenyek, vers- és mesemondó versenyek, zenei műveltségi verseny, tánciskola, az iskola Bemutatkozunk c. műsora, népdaléneklési verseny, természetjáró napok 2., 3. osztályosok részvételével, Gyermeknap (túra, játék, kirándulás), kórustábor osztályosoknak, karácsonyi ünnepély, karácsonyi hangverseny, 13

14 farsang, anyák napja, versenyek: helyesírási szép kiejtési városi mesemondó (1-2. osztály) Télapó műsor. tanévnyitó és tanévzáró ünnepély nyári balatoni táborozás 3. AZ ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA 3.1. Óvodánkban folyó nevelőmunka alapelvei, céljai Alapvető céljaink Az óvodások nyugodt, harmonikus fejlődésének elősegítése, a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembevételével. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Nem ad helyet az előítéletek kibontakoztatásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Sokoldalú képességfejlesztés segítségével, játékos tevékenység közben a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, elősegítése az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez. Az óvodai nevelés gondoskodik a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető szabad játékra. Komplex élmények biztosításával, segítségével erős érzelmi kötődés kialakítása a gyermekek és a művészetek között. Az óvoda pedagógiai tevékenység rendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakítását. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeink magyar nyelven történő nevelése, a multikultúrális nevelésen alapuló integráció lehetőségének biztosítása. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok /migráns/ gyermekeinek az óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és szabadságok védelmét. Helyi hagyományokból, adottságokból eredően kiemelt területként kezeljük az egészséges életmódra való nevelést és környezeti nevelést (Gesztenyési Óvoda). Preventív gyermekvédelem. A hátrányos helyzetű gyermekek számára az esélyegyenlőség megteremtése a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítása. Differenciált, egyénre szabott foglalkozás, tehetséggondozás. Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek integrált nevelése, differenciált fejlesztése a többi 14

15 gyermekkel azonos csoportban. (Belvárosi Óvoda) A már jól működő hagyományokon nyugvó család-óvoda kapcsolattartási formáinak ápolása, erősítése további együttműködések keresése Általános nevelési feladataink Alapfeladatunk az óvodások testi, lelki szükségleteinek kielégítése, melyek biztosítják a gyermekek személyiségének fejlődését, közösségi életre való felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének elősegítését, az erkölcsi-szociális, esztétikai és intellektuális fejlesztését. Erkölcsi nevelés, a szociális képességek fejlesztése: érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör, élményekben és tevékenységekben gazdag óvodai élet; a közösen végzett tevékenységek megerősítő hatása, mindennapi testi-lelki edzés, a gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés, önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés a szociális érzékenység kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősítése. Esztétikai nevelés: eltérő fejlődési ütemű gyermekek, egyéni igények figyelembevételével esztétikus, higiénikus gondozás biztosítása, harmonikus, esztétikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, egészséges, esztétikus környezet biztosítása, az élmény-befogadó képesség erősítése, összekapcsoljuk a mindennapi élet, a természet és a művészetek esztétikáját, a viselkedés, illem, beszéd, öltözködés, tisztálkodás, étkezés szokásainak megismerése, gyakorlása, különös tekintettel az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítására. Az intellektus fejlesztése: az érdeklődés felkeltése, a tanulási vágy kialakítása, a szűkebb-tágabb környezet iránti érdeklődés biztosítása, elfogadó, az eredményeket értékelő környezet, érzelmi biztonságot, védettséget nyújtó, átlátható környezet, a felnőttek személyes jelenléte, mintája, az alkotásra inspiráló eszközök állandó biztosítása, segítjük a gyerekek önkifejezését; gondolataik, érzelmeik szóval, mozgással vagy a vizuális eszközökkel való, szabad megjelenítését, differenciált egyéni bánásmód, komplexitás megteremtése a mindennapok során, cselekvésbe ágyazott játékközpontú tanulási technikák elsajátítása. 15

16 3.2. Egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életvitelének alakítása, testi fejlődésének elősegítése, az ahhoz szükséges környezet kialakításával. Feladatok: a gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése, a gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása, a gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, rugalmasan kezelt, biztonságot nyújtó napirend kialakítása. Családlátogatás során tájékozódunk az otthoni körülményekről, szokásokról, életvitelről, amelyben nagy eltérések és lemaradások is tapasztalhatók. Ez meghatározza a gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatainkat. A fokozatosság betartásával arra törekszünk, hogy a gyerekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. A helyes életritmust fokozatosan, az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően, a családdal együttműködve alakítjuk ki. Az egészségügyi szokások pontos menetét a csoportban dolgozó dajkákkal megbeszéljük az azonos gyakoroltatás miatt. Az étkezések azonos időpontban, 3 órás időközökre elosztva, kultúrált körülmények között zajlanak. A tízórai folyamatos, az ebéd és az uzsonna kötött időtartamú, figyelembe vesszük a gyerekek tempóját, egyéni szükségleteit. Az étkezési szokásokban tapasztalható egyéni különbségeket, lemaradást a kulturált körülmények biztosításával, személyes példaadással próbáljuk koruknak megfelelő szintre hozni. A gyerekek tisztaságigényének kialakításához szükséges alapvető feltételeket biztosítjuk. Ezeket a tevékenységeket (kézmosás, fogmosás, orrtörlés, mosdó használat) bármikor, szükségleteiknek megfelelően önállóan elvégezhetik, itt is ügyelünk a fokozatosság betartására. Fokozatosan kialakítjuk a helyes öltözködési szokásokat a szülők bevonásával. A réteges öltözködés előnyeit hangsúlyozzuk. Nagy hangsúlyt helyezünk az etnikai gyermekek étkezési higiéniájának megalapozására, az egészségmegőrzéshez szükséges szokások gyakorlására. A gyermekek tisztasága, ápoltsága érdekében - amelyik óvodában szükséges - összefogva a lakóhely egészségügyi szakembereivel a szülők körében felvilágosító, ismeretterjesztő, egészségnevelő munkát végzünk. Programokat, összejöveteleket szervezünk, amelynek témája az egészséges táplálkozás, mozgás, tisztálkodás, fogápolás, hajápolás, higiénia. Naponta szervezünk néhány percig tartó, mozgásos tevékenységet, valamint rövid ideig tartó sétát, melyek hozzájárulnak a gyerekek mozgásigényének kielégítéséhez, mozgáskoordinációjának fejlődéséhez. Megfelelő időjárás esetén a testnevelés foglalkozásokat is az udvaron tartjuk. Biztosítjuk az alváshoz, pihenéshez szükséges feltételeket. Figyelembe vesszük a gyerekek eltérő alvásigényét. A korábban ébredők csendben tevékenykedhetnek. Az SNI gyermekek számára az egészséges és kultúrált életmód megvalósulásának, a személyes kompetencia működésének kiinduló feltétele az önkiszolgálási képességek megfelelő színvonalú fejlettsége. Az óvodai nevelésnek az a feladata, hogy az önállóságot optimális szintre fejlessze. Az SNI gyermekek számára a gondozási műveletek, a tanulási folyamatok, a testre szabott fejlesztési program kidolgozása a cél. Sok gyakorlással, cselekvéses mozzanatok lebonyolításával és hangsúlyozott bemutatásával a szokások elsajátítása terén a gyermek önmagához mérten a lehető legnagyobb önállósággal étkezzen, öltözködjön, stb. 16

17 A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Feladataink: a higiénés szabályok betartása, szellőztetés, páratartalom biztosítása, portalanítás, fertőtlenítés, környezet tisztán tartása, a gyermekek rendszeres egészségügyi szűrése (védőnők és a gyermekorvos - hallás, látás, magasság, súly, fogászat), nevelőmunkánk legfontosabb színtere az óvoda udvara, Arra törekszünk, hogy egészséges, esztétikus környezet legyen, melynek során kialakítjuk a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokásokat. Biztosítjuk a szinte egész napos kint tartózkodás lehetőségét, a megfigyeléshez, tapasztalatszerzéshez a nyugalmat, a megfelelő eszközöket. esztétikus, színharmóniát árasztó, gazdag tárgyi környezetet alakítunk ki, amely kedvezően befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának alakulását, ízlésesen kialakított virágoskertek, bokrok és cserjék, változatos talajfelület (füves, homokos és betonos balesetveszélyes), fából készült mozgásfejlesztő játékeszközök, elkülönített kuckók, mesesarok, az évszaknak megfelelően kialakított sarok (ott helyezzük el a séták során gyűjtött "kincseket"), fontos, hogy edzettek legyenek, ezért minden időszakban sokat tartózkodunk a friss levegőn, futkározhatnak, szabadon mozoghatnak. van óvodán kívüli játszóhelyünk és állandó kirándulóhelyünk is, jó idő esetén az udvarra kitett felfújható medencében pancsolhatnak, a nagycsoportosoknak minden évben úszásoktatást szervezünk, ahol a víz megszerettetését, a vízhez szoktatást segítjük képzett óvónő segítségével. Az óvodában megbetegedett gyermekeket elkülönítjük, értesítjük a szülőket. Amíg meg nem érkeznek, gondoskodunk a gyermekről. A fertőzések terjedését a gyakori szellőztetéssel, edzéssel, saját tárgyak használatának szűkítésével igyekszünk elkerülni. Az esetleges ágybavizelést tapintatosan kezeljük, igyekszünk a szülőkkel közösen az okokat megkeresni és kiküszöbölni. A SNI gyermekeknél előfordulhat, hogy spontán mozgásos reakcióik ritkábbak, a külvilág megismerésére irányuló kíváncsi kutató viselkedése beszűkültebb, ezért nagyon lényeges a megfelelő motiváció, a mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása, a szükséges és elégséges szabályok megtanítása. Az elsajátított mozgásminták rögzítése, gyakoroltatása a napirend egészét átszövő feladat A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Tudnak önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodni, fogat mosni, fésülködni, amikor azt szükségesnek érzik. Önállóan használják a mosdót. Köhögéskor, tüsszentéskor igénylik a zsebkendő használatát, helyesen fújják ki az orrukat. Esztétikusan megterítenek, vigyáznak az asztal rendjére, tisztaságára. Ismerik és tudják az evőeszközök helyes használatát. Tudnak önállóan szedni az ételből, önteni a folyadékból, eldöntve, hogy mennyit tudnak elfogyasztani. Önállóan öltöznek, vetkőznek, ruhájukat ki és begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. Kialakul bennük a tiszta, esztétikus környezet igénye, vigyáznak arra. Az SNI gyermekeknél belső folyamatok tudatossá válása, önálló étkezés, szobatisztaság, kézmozdulatok biztossá válása. 17

18 Érzelmi nevelés, szocializáció A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösség által, a közösség normáinak érvényesítésével. A hátrányos helyzetű gyermekeknél a tartós, stabil, szeretetteljes kapcsolat kiépítése, empátia, tolerancia, másság elfogadása. Az SNI gyermekeknél a szociális viselkedéshez szükséges komponensek (szükségletek, hajlamok, attitűdök, meggyőződések, rutinok, szokások, minták, készségek, ismeretek) erősítése. Feladataink: Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig, a közösségi élet szokásainak kialakításával. A családdal való hatékony együttműködés a gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Az érzelmi biztonságot nyújtó légkör kialakításával megkönnyítjük a szülőtől való elválást, leválást. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért fontosnak tartjuk a biztonságot nyújtó derűs, családias légkör megteremtését. Már a beszoktatásnál törekszünk arra, hogy a gyermekeket kedvező hatások érjék. A beszoktatás, befogadás a gyermek, szülő egyéni igényétől függ, idejét nem határozzuk meg. Az óvoda a szülőknek ajánlja az anyás beszoktatást. Meleg, érzelmi támaszt nyújtó környezetet alakítunk ki, ahol a gyerekek ötletei, elképzelései is érvényesülnek. A csoportszobában, a mosdóban, az udvaron, szabadon mozoghatnak a megfelelő biztonság mellett. Minden csoportnak hagyománya, szokásrendszere van, amely sajátos légkört biztosít, ami mélyíti összetartozásukat. Igény szerint lehetőséget adunk arra, hogy a szülő és a gyermek együtt ismerkedjen az óvodával. Így betekinthetnek az óvoda szokásrendjébe, belső életébe, ezzel könnyebbé tesszük a gyermek számára az új környezet elfogadását. Megismerkedünk az otthon kialakult szokásaikkal, magukkal hozhatják kedves tárgyaikat, játékaikat. A nehezen beilleszkedő gyermekeket mondókával, dallal, ölbeli játékkal nyugtatjuk meg. Lefekvésnél különös figyelmet fordítunk a személyes kapcsolatra (simogatás, betakargatás, mesélés). A bátortalanabb gyerekeket odafigyeléssel, bátorítással segítjük az előrelépésben, örülünk apró sikereiknek. Mindig figyelembe vesszük a gyermekek egyéni képességeit, tempóját eltérő szokásaikat. A nehezen szocializálható, nehezen fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése sajátos törődést igényel. Szükség esetén megfelelő szakember segítségét is igénybe vesszük (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus). Nagycsoportosaink szeretettel és segítő szándékkal veszik körül a kicsinyeket. Ilyen családias légkörben kedvezően alakulnak társas, baráti kapcsolataik, egymáshoz való viszonyuk is. Fontos, hogy fogadják el egymást, az óvodáskor végére ismerjék meg és tanulják meg elfogadni és tisztelni a helyi kisebbségi szokásokat. A gyermekek felé nyitottak vagyunk, segítjük a barátságok kialakulását, a másság elfogadását, az érzelmileg átélt közös feladatok megvalósulását. Az érzelmi hatások sokféleségét engedjük érvényesülni, szem előtt tartva azt, hogy a pozitív érzelmeket megerősítjük, a negatívokat visszatartjuk, fékezzük. A gyermekek viselkedéskultúráját fejleszti, a felnőttek jó példája, bátorítása, türelme, bizalma, szeretete. A gyermekek érzik, hogy az óvónő cselekedeteiben, szavaiban mit és miért tart helyesnek, mit és miért utasít el, és mit vár el tőlük. 18

19 A gyermekek kezdetben érzelmileg, majd később a belátás alapján azonosulnak azzal az értékrenddel, amelyet az óvónő közvetít. Az azonosulás elősegíti a csoport közösséggé formálódását. A gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatát a pozitív érzelmi töltés jellemezze. Hagyományaink ápolása, a születés-, névnapok jelzik azt, hogy fontosak vagyunk egymásnak, együtt örülünk, ünnepelünk. A gyermek pozitív kapcsolatai csak úgy alakulnak, ha jól érzi magát a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, gyermekközössége. A nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy állítjuk, hogy az adott közösség meg tudjon felelni az elvárásoknak. A kapcsolat erősítése érdekében minden gyermek számára biztosítjuk a személyes perceket, ahol lehetőség nyílik a saját érzések elmondására, mások érzésének meghallgatására, elfogadására. A szocializáció szempontjából különös jelentősége van a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlásának. A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint az együttérzés, segítőkészség, lelkiismeretesség, őszinteség, igazmondás, önzetlenség, figyelmesség. Fejleszti akaratukat, ezen belül önállóságukat, önfegyelmüket, kitartásukat, feladattudatukat, szabálytudatukat. A nehezen szocializálható lassan fejlődő gyermekekkel fejlesztő pedagógus foglalkozik. Szükség esetén pszichológus és logopédus segítségét is igénybe vesszük. A közösségbe történő beilleszkedés szempontjából az SNI gyermekek számára fontos a csoportban dolgozó felnőttek, csoporttársak el- és befogadóképessége. Fontos, hogy a csoporttársak lássák, milyen jellegű erőfeszítéseket kell tennie a fogyatékos kisgyermeknek az azonos eredmények eléréséhez, és lássák azt is, hogy miben jó a gyermek. A csoporttársak személyisége sokban gazdagodhat azzal, hogy megismerik migráns társaikat és észreveszik, mire képes fogyatékos társuk, milyen erősségei vannak, így tanulják meg a fogyatékosokkal való együttélést. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Alakuljon ki bennük pozitív érzelmi viszony egymás iránt. Ragaszkodjanak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, a felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban és tettekben is fejezzék ki. Igényükké váljék a helyes viselkedés és cselekvés szabályainak betartása. Figyelmeztetik egymást a szabályok megszegése esetén. Kérés nélkül is segítenek egymásnak és a kisebbeknek. Képesek nyugodtan ülni, a tevékenységeket türelmesen befejezik. Szívesen dolgoznak a közösségért. Elismerik saját hibájukat, a konfliktushelyzetekben tudnak egyezkedni. Tudnak kezdeményezni. A gyermekek szívesen járnak óvodába, szívesen játszanak együtt, képesek lesznek más csoportokkal való együttműködésre. A közös tevékenységekben aktívan és érdeklődéssel vesznek részt. Figyelemmel, türelemmel hallgatják az óvónő, társaik közlését. Ébredezik bennük a közösségi öntudat. Az énkép önismeret - önértékelés fejlődése révén képessé válnak az önálló helyzetmegoldásokra, ön érvényesítésük a társas kapcsolatban elfogadható módon történik. Örülnek a közösen elért sikereknek, a közös élményeknek. Kialakul a környezetükben élők iránti érdeklődés. Társaik szokatlan megnyilvánulásait megértéssel fogadják. Érzelmileg elfogadják egymást, felfogják a metakommunikáció alapvető jelzéseit: nemtetszésöröm- biztatás-szomorúság. 19

20 Segítenek egymásnak, megértőbbek, türelmesebbek lesznek, társas viszonyuk megszilárdul. Szociálisan éretté válnak az iskolakezdésre. Felismerik a segítségnyújtás lehetőségeit és azok helyes mértékét Értelmi nevelés, fejlesztés A gyermekek érdeklődésükre, kíváncsiságukra építve gazdag, változatos tevékenységeken keresztül szereznek tapasztalatot a természeti és társadalmi környezetből. A SNI gyermekek értelmi nevelésénél a fejlesztés eredményeit felhasználva újabb célok kitűzésével és megvalósításával biztosítsuk a fejlesztés hatékonyságát. Feladataink: a gyermekek spontán és szervezett tevékenység során szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése, az értelmi képességek és a kreativitás fejlesztése az anyanyelvi és kommunikációs készségek fejlesztése, a fejlődéshez, fejlesztéshez szükséges feltételek biztosítása. Az értelmi fejlesztés, a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, mely nem szűkül le az ismeretszerzésre, hanem az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és mesterséges környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon és időkeretben valósul meg. Valljuk, hogy az értelmi fejlesztés feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása. A gyermekek tudjanak minél többet környezetükről. Azon keresztül fejlődjön a gyermekek érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, gondolkodása. A tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását. A környezet élményekkel telített befogadása, megismerése segíti őket abban, hogy jól tájékozódjanak, mozogjanak környezetükben. A tapasztalatok élményszerű átélése, újra rendezése során érdekes problémahelyzetekkel találkoznak. A problémák megoldása, segíti az egyszerű gondolkodási műveletek kibontakozását, logikus gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, kreativitásuk fejlődését. Feladatunk a gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak kialakítása, és eközben az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés. Mindez a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartásával, ösztönzésével. Alapvető az óvodapedagógus személyes beszédpéldája, modell értékű metakommunikációja. Az érzelmi biztonságot nyújtó kommunikatív formák - ölbeli játékok, arcsimogatók - majd a meghitt beszélgetések és "meghallgatások", kommunikációs játékok segítségével alakítjuk, erősítjük a gyermekek beszédkedvét, beszédaktivitását. A gyermekek beszédkedvének fenntartása, a folyamatos szókincsgazdagító, beszédfejlesztő módszerek segítségével, különösen a játék és bábjáték, dramatizálás lehetőségének kiaknázásával. Célunk a hátrányos helyzetű, etnikai gyermekek felkarolása, segítése, a részképesség zavarainak kiküszöbölése, egyéni fejlesztések alkalmazásával. Az óvodapedagógusoknak differenciáltan kell foglalkoznia a nyelvileg hátrányos helyzetű, a fejlesztendő és a kiemelkedően fejlett gyermekkel is. 20