A megújuló energiák támogatása Finnországban

Átírás

1 A megújuló energiák támogatása Finnországban A finn kormány éghajlat- és energiapolitikai miniszteri bizottsága április 20-án egyetértésre jutott azzal kapcsolatban, mit is kell tartalmaznia a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kormányzati kötelezettségvállalásnak. A kormány ezzel kapcsolatos elképzeléseit Mauri Pekkarinen gazdasági miniszter ismertette. Az EU vonatkozó döntése értelmében (2009/28/EU irányelv) Finnországban 2020-ig a megújuló energiaforrásokból nyert energiamennyiséget 38 terawattórával (TWh) kell növelnie. A finn kormánynak 2010 júniusa végéig kell benyújtania a Bizottságnak az ezzel kapcsolatos végrehajtási tervét. A tervnek három csoportra kell koncentrálnia: a megújuló energia az áramtermelés a megújuló energia a fűtésben és a hűtésben a megújuló energia a közlekedésben A finn kormányzati előrejelzés szerint az ország energiaigénye 2020-ban 327 TWh lesz. Ebből a megújuló energiaforrások révén előállítandó mennyiség 124 TWh. Ezzel érhető el ui. az, hogy a teljes energiafelhasználás 38 %-a megújuló forrásokból születhessen meg. (A világ eddigi legnagyobb atomerőműve a finn Olkiluoto III teljesítménye 12 TWh. Eközben a finn főváros és vonzáskörzete teljes áram és hőfogyasztása (a közlekedés nélkül) kb. 18 TWh.) A finn miniszter szerint az elfogadott megújuló energiatermelési csomag egyértelmű irányváltást jelez a kibocsátásmentes energiatermelés irányába. A megújuló források fejlesztése érdekében növelni kívánják az erdőgazdálkodási és egyéb fahulladékok felhasználását, a szélenergiatermelést, a közlekedésben a bioüzemanyag felhasználását, valamint a hőszivattyúk alkalmazását. Ezen megoldások alkalmazásával 2020-ig a széndioxid kibocsátást éves szinten mintegy 7 millió tonnával lehet csökkenteni. A figyelemreméltó foglalkoztatási hatással járó jelentős mértékű befektetések révén Finnország energetikai önellátásának foka is komoly mértékben javítható, és az ország élenjáróvá válhat az éghajlati, illetve energetikai technológiák tekintetében is. Ez pedig új exportpiacokat nyithat meg a finnek számára. Ráadásul ezzel a kőszén alapú energiatermelés leépítése felé is komoly lépéseket tehetnek. Az ismertetett terv szerint a megújuló energiák előállítására 2020-ban éves szinten 327 millió euró költségvetési összeget fordítanának. Ennek igen jelentős részét képezné a szélenergia és biogáz, valamint a kisebb méretű erőművekben termelt hő és villanyáram államilag garantált tarifája. Emellett más támogatási formaként jönne még szóba a fahulladék felhasználási támogatás és az áramtermelési támogatás is. Az elképzelések szerint a megújuló energiatermelés fejlesztésében a különböző támogatások révén mintegy 10 milliárd eurós nagyságrendű beruházást megvalósítását lehetne elősegíteni. Mauri Pekkarinen szerint három fontos energetikai megoldás párhuzamos megvalósítása történik meg. fokozni kívánják az energiafelhasználás hatékonyságát fejleszteni fogják a megújuló energiaforrások kiaknázását

2 nagyobb szerepet kap az atomenergia előállítása Mindezek alapja pedig a fenntarthatóság, a hazai források fokozott kihasználása, valamint a technológiafejlesztés, foglalkoztatás és gazdasági növekedés szempontrendszere érvényesítése mentén történne. Faenergia 2009-ben a fakitermelési hulladék kb. 5 millió köbméter volt, amivel kb. 10 TWh energiát termeltek. A terv szerint a mennyiséget 2020-ra 13,5 millió m3-re emelik. Ezzel a mennyiséggel 25 TWh állítható elő. Ennek érdekében háromrészes támogatási csomagot kívánnak bevezetni, hogy azzal emeljék az ilyen jellegű energiatermelés versenyképességét. Ezek az alábbiak: a fahulladék energetikai támogatása áramtermelési támogatás garantált termelői ár az új termelőknek Szélenergia A szélenergia termelését 2020-ig 6 TWh-ra fogják emelni. Ez elképesztő mértékű, 5,7 TWh növekedéssel érhető csak el. Az elképzelés megvalósításához azonban szükség van egy megfelelő piacszempontú támogatási rendszerre, ami nyereségessé teszi ezt a fajta energiaelőállítást. (A támogatás a termelési és piaci ár különbözete lenne.) A prognózis szerint a kívánatos ár 83,50 euró/mwh lehetne. A gyors kezdés bónusztámogatása, amely max. 3 évig lenne adható 2015 végéig 105,3 euró/mwh garantált ár lenne. A számítások szerint az így előállítandó mintegy 6 TWh energia kb. 200 millió euró éves támogatást kaphatna, ha az áram piaci ára 50 euró/mwh. A közlekedés bioüzemanyagai Terv szerint 2020-ig 7 TWh-ra növelnék a közlekedési üzemanyagok bioüzemanyag tartalmának kötelezettségét. Ez 20 %-os keverési arányt jelentene 2020-ban. A kereslet kielégítése érdekében Finnországban 3 db második generációs bioüzemanyag gyárat kellene megépíteni. Ezt mind hazai, mint EU-s támogatással kívánják megvalósítani. Emellett Finnországban éves szinten tonna gabona alapú bioetanol gyártását is szeretnék elérni a kitűzött időpontig. Erre kb. 120 millió eurót kellene fordítani. A támogatás feltétele az, hogy ez az előállítandó bioetanol megfeleljen a bioüzemanyagokkal szemben támasztott kritériumoknak. Egyéb megújuló energiaforrások Az egyéb energiaforrásokkal kapcsolatos további elképzelések: megfelelő támogatási rendszerrel a biogáz előállítását 0,7 TWh-ra növelnék. a vízenergia előállítását 0,5 TWh növeléssel 14 TWh-ra emelnék 2020-ig. a pellet felhasználását 2 TWh előállítására növelnék.

3 a hőszivattyúkkal előállított energia célmennyisége 8 TWh. a háztartási hulladékok felhasználásával 2 TWh termelése a cél. Ehhez tovább folytatják a 2,4 euró/mwh adókedvezmény folyósítását az ilyen alapanyagok felhasználásáért az áramtermelésben. a napenergia felhasználását a jelenleg már érvényben lévő támogatási rendszer folytatásával segítenék. A fentiekre fordított beruházási támogatások Alapszint (M ) 50 70* 70* 70* Torlódás elhárítása (M ) 30 Összesen (M ) A jelenlegi költségvetési keret (M ) 36,1 36,1 36,1 36,1 Továbbá a bioüzemanyag termelőknek és gabona alapú bioetanolnak 100 M a bioüzemanyag termelőknek és 18 M a gabona alapú bioetanolnak. *Csak akkor, ha támogatást kapnak a szénporégető megoldások is. Ha nem, akkor az összeg csak 50 M lenne. Becsült eredmények A szén szerepének csökkentése Szénnel 2009-ben 32 TWh energiát állítottak elő Finnországban. Ebből a hőturbinákkal előállított energia 17 TWh, a CHP kazánokkal 15 TWh volt. (A Helsinki Energia Vállalat egyedül évi 5 TWh szenet használt fel 2009-ben.) A számítások szerint a CHP-k esetében kb. 7 TWH kiváltását kell megoldani. A becslések szerint a kőszénhasználat 2020-ig mintegy 12 TWH-val csökken, ami 4 millió tonna szennyezőanyaggal, illetve 20 euró/tonna árral számolva 80 millió euró évente. A finn energia-önellátás arányának növelése Jelenleg Finnország energiaszükségletének kb. 30 %-át állítja elő maga. A fennmaradó részt az alábbiak felhasználása révén fedezik: olaj 25 % földgáz 10 % szén 8-12 % import áram 1-5 % atomenergia 17 % A megújuló források mind hazaiak, így az EU kötelezettség teljesítésével, azaz a megújuló energiák arányának 38 %-ra emelésével az önellátás mértéke 40 % lehet Finnországban. A 13,5 millió m3-es erdőalapú energia elérésének befektetési és foglalkoztatási vetülete

4 Az elvégzett kutatások szerint 2020-ban 15 millió m3 kitermelése és hasznosítása 6900 fő foglalkoztatását jelentené. Ebből 6200 fő a kitermelésben és szállításban, 400 a hőtermelésben, az áramtermelésben 150 fő és az üzemanyagelőállításban 150 fő lenne. A 15 millió m3 eléréséhez mintegy 700 M euró berendezés beszerzése szükséges a kitermelésben és a szállításban. Ez jelentős számú gépipari munkahelyet jelentene. A valamivel kevesebb, tervezett 13,5 millió m3 megvalósítása szinte ugyanezt eredményezné. Az energiatámogatások hatása A becslések szerint 750 millió eurós energetikai támogatással 4-5-szörös, azaz kb. 3-3,75 milliárd eurós befektetés indukálható. Ez természetesen annak is függvénye, hogy milyen technikák, technológiák kapnak támogatást. Ezen befektetések foglalkoztatási vonzata kb fő/év lenne. A szükséges technika és berendezések előállítása további évi 8000 munkahelyet teremtene. A kereskedelemben várhatólag 4000 új munkahely jönne létre. Ezt egészítené még ki új állandó munkahely, amely a létrejövő üzemekben és befektető cégeknél keletkezne. A szélerőmű és biogáz beruházások foglalkoztatási hatása A szélenergiába történő befektetések kb. 3,5 milliárd euróra becsült összegéből a finn miniszter szerint 1,9 2,5 milliárd lenne a finnországi hozzájárulás. Ez természetesen függvénye annak, hogy milyen mértékben használnak fel hazai technikát, technológiát. Ha a turbinákat csak olyan importból szerzik be, amiben nincs finn technológia, akkor a hazai rész csak % körüli lehet. Ha sikerül elérni azt, hogy a szélerőművekben hazai gyártású turbinák működjenek, akkor az önellátási szint 80 %-ra is emelhető. A kettő között mozog természetesen a részbeni finn eredetű turbinák felhasználása. A szélerőművekkel összehasonlítva a biogáz előállításának foglalkoztatási hatása szerénynek mondható, inkább csak az adott régióban észrevehető. Vezető piac a megújuló energiák és azok technológiái terén Az éghajlati és környezetvédelmi terület vállalatainak üzleti forgalma jelenleg becslések szerint milliárd euró Finnországban. Ebből mintegy 10 milliárd euró az export nagysága. Az energetikai technológiák exportja 2009-ben 5 milliárd volt. Az éghajlati és környezetvédelmi terület vállalatai Finnországban jelenleg főt foglalkoztatnak ig ez a szám kb fővel növelhető. Megjegyzés Az első szakértői értékelés szerint a csomag azt jelzi, hogy a finn kormány a véltnél kisebb szerepet szán az atomerőműveknek, és a jelenleg elbírálás alatt álló három atomerőmű építési kérelemből csak 1 vagy esetleg 2 kaphatja meg a kormány zöld jelzését. Egyes kritikus hangok szerint a fa alapanyagú energiatermelésben a jelentés által körvonalazottnál jóval nagyobb, akár háromszoros potenciál is rejlik. Ezzel szemben a faipari vállalatok már így is tartanak attól, hogy a terv megvalósítása megnehezíti számukra az alapanyag beszerzését.

5 Melléklet: A terv adatai számokban Megújuló energiaforrások, TWh Változás TW / % Primer energia =>2020 Az ipari termeléstől függő fűtőanyagok Hulladék fűtőfolyadékok ,1 Ipari fahulladék ,8 Összesen ,7 Politikai döntés függvénye Vízenergia 13,6 14 0,6 Szélerőmű 0 6 5,8 Fakitermelési hulladék ,9 Fa nem ipari felhasználása ,5 Hőszivattyú 2 8 6,1 A közlekedés bioüzemanyag 0 7 6,5 Biogáz 0 1 0,7 Pellet 0 2 1,6 Háztartási hulladék elégetése 2 2 0,7 Egyéb, pl. napenergia 0,4 0,4 0 Összesen Megújuló energia primer energiaként, össz ,2 Megújuló energia a végfogyasztásban ,5 Teljes energiafelhasználás ,6 A megújuló energia aránya 28,5 % 38 % Jelinkó Árpád TéT-KG Attasé Helsinki