Surányi Imréné: A személyi jövedelemadózás évi változásai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Surányi Imréné: A személyi jövedelemadózás 2012. évi változásai"

Átírás

1 Surányi Imréné: A személyi jövedelemadózás évi változásai Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény egyebek között a személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény számos rendelkezését is módosította. A Bankszövetséggel december 15-én aláírt megállapodás alapján sürgősségi eljárásban a devizahiteleseket érintő újabb törvénymódosítások is lesznek még. Összefoglaló a legfontosabb változásokról Az adó mértéke és az adó alapja A személyi jövedelemadó mértéke változatlanul egységesen 16 százalék marad. Megszűnik az adójóváírás, ugyanakkor az összevont adóalapba tartozó éves jövedelem 2 millió 424 ezer forintot (havi 202 ezer forint) meg nem haladó részére nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni, míg a meghaladó jövedelemrészt változatlanul 1,27-szeres szorzóval kell az összevont adóalapba beszámítani. Így az évi 2 millió 424 ezer forint alatti jövedelem minden forintja után az adó 16 százalék, a meghaladó rész után 20,32 százalék (1,27 x 0,16 százalék. Az adójóváírás megszüntetését részben a minimálbér növelése, részben a munkáltatók bérkompenzációval támogatott béremelése ellentételezi. A bérkompenzáció a foglalkoztatói járulékok helyett bevezetett ún. szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmény, amelynek részletes szabályait kormányrendelet tartalmazza. Egyes kedvezmények A családi kedvezmény változatlan marad, 1-2 eltartott esetén havonta Ft fejenként, 3 illetve több eltartott esetén havonta Ft fejenként. A szabályok pontosítása következtében egyértelműen az is igénybe veheti a családi kedvezményt, aki ugyan jogosult a családi pótlékra, de bármely ok miatt nem veszi azt igénybe. Az őstermelői kedvezmény változatlanul megmarad. A fogyatékos állapothoz kapcsolódó személyi kedvezmény mértéke továbbra is havonta a minimálbér 5 százaléka, amely viszont a minimálbér várhatóan jelentős emelése következtében értékbeli növelést jelent. Az adóelőleg-fizetést érintő változások Számla alapján magánszemélynek történő kifizetés esetén a jövőben a kifizetőnek csak akkor nem kell adóelőleget megállapítania és levonnia, ha a kifizetést igazoltan egyéni vállalkozó vagy őstermelő magánszemély részére teljesíti. Akkor mellőzhető az előleg-levonás, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát, illetve, ha az őstermelő magánszemély legkésőbb a kifizetéskor bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, vagy ha családi gazdálkodó (gazdálkodó családtagja), az e jogállását igazoló okiratát. A kifizető számára arról nyilatkozni, hogy milyen összegű költség figyelembevételével állapítsa meg az adóelőleg alapját, január 1-jétől legfeljebb csak a bevétel 50

2 százalékáig terjedő mértékű igazolható, vagy igazolás nélkül elszámolható költségről, költséghányadról lehet. Költségnyilatkozat hiányában vagy olyan bevétel esetében, amelyből költséget levonni nem lehet, a bevétel egésze beletartozik az adóelőleg-alapba, azonban az önálló tevékenységből származó bevétel esetében költségnyilatkozat hiányában is a bevétel 90 százalékát kell az adóelőleg-alapba tartozónak tekinteni. Költségtérítés esetében, ha a költségtérítés adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával (ez meghaladhatja a bevétel 50 százalékát), erre vonatkozó nyilatkozat hiányában legfeljebb a törvény rendelkezése szerint igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával megállapított rész vehető figyelembe adóelőleg-alapként. Költségnyilatkozat és rendelkezés hiányában a bevétel teljes összegét kell az adóelőleg-alapba tartozónak tekinteni, azonban önálló tevékenységből származó bevételnek minősülő költségtérítésnél a bevétel 90 százaléka tartozik az adóelőleg alapba]. Az adóelőleg-számításnál nem kell adóalap-kiegészítést alkalmazni: az adóköteles társadalombiztosítási ellátás adóelőlegének a megállapításakor, ha a kifizető nem a magánszemély munkáltatója is egyben, az adóköteles munkanélküli ellátás adóelőlegének a megállapításakor, ha a bevétel adóelőleg megállapítására nem kötelezett kifizetőtől, kifizetőnek nem minősülő személytől származik, és az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem összege más, az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot. Nem kell adóalap-kiegészítést alkalmazni az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után akkor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot. A kifizetőnek azonban a magánszemély nyilatkozatától függetlenül alkalmaznia kell az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelmei azon részére, amely az említett értékhatárt meghaladja. Az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, összevont adóalapba tartozó jövedelemnek arra a részére alkalmazza, amely meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Az adóelőleget megállapító munkáltató által juttatott jövedelemnek minősül a korábbi munkáltató által a munkaviszony megszüntetésekor kiállított és az adóelőleget megállapító munkáltatónak átadott adatlapon igazolt összeg is. Rendszeres jövedelem esetén az adóalap-kiegészítést az adott kifizetésnek arra a hányadára nem kell alkalmazni, amilyen hányadot a 2 millió 424 ezer forint a magánszemély munkáltatótól származó várható éves rendszeres összevont adóalapba tartozó jövedelmében képvisel. Nem rendszeres jövedelem esetén az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az adott kifizetésnek arra a részére alkalmazza, amely a várható éves rendszeres és az adóév során már kifizetett nem rendszeres, összevont adóalapba tartozó jövedelem együttes összegét figyelembe véve az említett értékhatárt meghaladja. Az előbbiektől függetlenül a magánszemély az adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől írásbeli nyilatkozatban kérheti, hogy az adott kifizetés adóelőlegének megállapítása során a jövedelem egészére vagy annak a nyilatkozatban megjelölt részére alkalmazza az adóalap-kiegészítést. Köteles kérni az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme a munkáltatótól származó jövedelmet is beszámítva a 2

3 millió 424 ezer forintot meghaladja. A nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély különbözeti bírság fizetésére köteles. Kedvezményes béren kívüli juttatások A juttató közteherviselésével járó kedvezményes béren kívüli juttatások mindegyikét érintő két fontos változás: a kedvezményes béren kívüli juttatások együttes értékének 2012-ben munkavállaló (személyes közreműködő) személyenként 500 ezer forint az adóévi munkaviszonyban személyes közreműködői jogviszonyban töltött napokkal arányosított keretösszeget meg nem haladó része adható csak kedvezményesen; a kedvezmény mindössze annyit jelent, hogy a juttatások értékének 1,19-szerese után a 16 százalék személyi jövedelemadó (szja) mellett ezeknél a fizetendő egészségügyi hozzájárulás (eho) nem 27, hanem csak 10 százalék. Ez azt jelenti, hogy míg a kereten felüli juttatások összes közterhe 1,19 x ( ) = 51,17 százalék, a keretösszegen belülieké 1,19 x ( ) = 30,94 százalék. A kereten felüli juttatások utáni 27 százalék ehót az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni, azzal, hogy e fizetési kötelezettséget csökkenti az év során a juttatás hónapjának kötelezettségeként már megfizetett 10 százalék eho. A kedvezményes kereten belül adható béren kívüli juttatások körében a október 1-jétől már megszűnt üdülési csekken kívül, jövőre a kedvezménnyel adható internet juttatás is megszűnik. A munkavállalóknak adható SZÉP-kártya támogatás több juttatótól együttvéve is évi 300 ezer Ft-ról 450 ezer Ft-ra növekszik. Ezen belül a kártya három külön alszámlájára szálláshely-szolgáltatásra legfeljebb 225 ezer forintot, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra legfeljebb 150 ezer forintot, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, szolgáltatásra legfeljebb 75 ezer forintot lehet kedvezményes támogatásként utalni. A háromféle támogatás felhasználhatóságának részletes szabályait kormányrendelet tartalmazza. A SZÉP-kártyára utalt étkezési támogatás mellett, a munkáltató a munkavállaló választása szerint még két további étkezési juttatást is adhat kedvezményesen: munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztást havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó értékben (ideértve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott utalványt, elektronikus adathordozót is), és/vagy fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot. Az összes kedvezményes étkezési juttatás akár évi 360 ezer forint is lehet. Az Erzsébet-utalványt a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány fogyasztásra kész étel vásárlására történő felhasználásra bocsátja ki papír alapon vagy elektronikus formában, amely

4 azonban december 31-éig melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására is felhasználható lesz. Továbbra is kedvezményes béren kívüli juttatás marad az iskolakezdési támogatás évente a minimálbér 30 százalékáig; a helyi utazási bérlet juttatása; az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége évente a minimálbér két és félszereséig; a szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben juttatott jövedelem évente a minimálbér 50 százalékáig; a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba havonta a minimálbér 50 százalékáig; a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba havonta a minimálbér 30 százalékáig; a foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50 százalékáig; a munkavállalónak (személyes közreműködőnek) és közeli hozzátartozóinak a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész. Az előbbiek szerint a havi 12 ezer 500 forint munkahelyi étkeztetésben és a havi 5 ezer forint Erzsébet-utalványban a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint ha a juttató a volt munkáltató (vagy annak jogutódja) a nyugdíjban részesülő magánszemély is részesíthető kedvezményesen. Ugyancsak kedvezményes juttatás a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, valamint ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) a nyugdíjban részesülő magánszemély és közeli hozzátartozója, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója esetében is a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész. Az említett személyek esetében az 500 ezer forint kedvezményes keret nem vonatkozik. Egyes meghatározott juttatások Változik azoknak az egyes meghatározott juttatásoknak a köre is, amelyek után a közterheket (1,19-szeres szorzóval 16 százalék szja + 27 százalék eho = 51,17 százalék) a juttató fizeti meg. Jövőre ilyen juttatás lesz a munkáltató (a társas vállalkozás) által a munkavállalónak (személyes közreműködőnek), valamint rá tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot, illetve az 500 ezer forint az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal arányos összegét (éves keretösszeg) meghaladó része. Emellett az a juttatás, amely megfelel a kedvezményes béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja, változatlanul olyan juttatásnak minősül, amely után a juttató fizet 51,17 százalék közterhet.

5 Ismét lehet majd olyan juttatásokat is adni, amelyek minden munkavállalónak egyaránt azonos nagyságrendben, vagy minden munkavállaló által megismerhető szabályzat alapján azonos feltétel szerint járnak. Lényegében a előtti szabálynak megfelelő rendelkezések kerültek vissza a törvénybe. Ez azt jelenti, hogy azonos feltétellel, illetve szabályzat alapján a munkáltató bármit korlátozás nélkül adhat természetben, akár utalvány formájában is (üdülési, utazási utalványt, élelmiszer-utalványt, internet-utalványt stb.), ha a szja-t és az ehót (összesen 51,17 százalék) megfizeti. Ugyancsak a kifizető fizeti a közterheket az adómentes juttatásnak, üzleti ajándéknak nem minősülő, üzletpolitikai (reklám) célú juttatás után, ha az nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá. Az 51,17 százalék megfizetése mellett így bármilyen értékű reklámhordozó termék is juttatható anélkül, hogy a juttatónál egységes szabályzat vonatkozna rá. Az előzőek mellett a kifizető 51,17 százalék szja- és eho-kötelezettsége mellett szabályzat és egységes feltétel nélkül is továbbra is adható lesz a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem; a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélőszolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem; több magánszemély, mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét; a legfeljebb évi három alkalommal az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett csekély (a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó) értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt o a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, o a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, a tag, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának, o a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, o a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak juttatja, vagy olyan magánszemélynek juttatja, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme; az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető jóhiszemű eljárása ellenére nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott

6 ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát); a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem. Áthúzódó juttatások A juttatásokat érintő változásokhoz nem kapcsolódik átmeneti szabály, ami azt jelenti, hogy az áthúzódó elemek is beleszámítanak az 500 ezer forint kedvezményes keretbe, vagyis a január 1-je után kiosztott juttatások (akkor is, ha még a évi cafeteriából járnak) összes közterhe a kereten felül 51,17 százalék, a keretösszegen belül 30,94 százalék lesz, szemben a korábbi 19,04 százalékkal. Ha pedig a 2011-ben forgalomban lévő érkezési utalvány, internet utalvány decemberre vonatkozóan január elején kerül kiosztásra, az már nem lesz kedvezményes juttatás. Ha minden munkavállaló kapja, vagy mindenki által megismerhető belső szabályzat alapján (munkakör, beosztás stb.) adják, akkor a munkáltató fizetheti az 51,17 százalékot, ha csak egyesek kapják, vagy a juttatás nem belső szabályzat alapján történik, akkor náluk munkaviszonyból származó jövedelemként kell figyelembe venni. Reprezentáció, üzleti ajándék A társasági adóalanyoknál a reprezentáció és az üzleti ajándék címen elszámolt ráfordítással január 1-jétől nem kell megnövelni az adózás előtti eredményt, ugyanakkor az ilyen juttatás a Szja törvény szerint nem adómentes. Ez azt jelenti, hogy minden egyes reprezentációra, üzleti ajándékra költött forint után a kifizetőnek összesen 51,4 százalék közterhet (1,19-szeres szorzóval 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást) kell majd fizetnie. Ez a változás a naptári évtől eltérő üzleti éves adózókra a 2012-ben kezdődő üzleti évtől vonatkozik. Megszűnik január 1-jétől az üzleti ajándék az egyedi értékhatára. Az eddigi szabályok szerint a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott, csak a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány) minősült üzleti ajándéknak. A társadalmi szervezetre, köztestületre, egyházi jogi személyre, alapítványra (ideértve a közalapítványt is) továbbra is külön rendelkezések maradnak hatályban. Esetükben a reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke, legfeljebb azonban a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenység érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékának, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétel 10 százalékának megfelelő érték adómentes lesz továbbra is. Ingóság értékesítése, ingatlan átruházása gazdasági tevékenység keretében

7 Új szabály, hogy valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik, gazdasági tevékenységnek minősül. Ezzel tartozó változás, hogy ha az ingó vagyontárgy, értékesítése, az ingatlan átruházása gazdasági tevékenység keretében történik, a megállapított jövedelmet önálló tevékenységből származó jövedelemként kell figyelembe venni, azaz a jövedelem 1,27-szerese után a személyi jövedelemadón kívül 27 százalék egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell. A jövedelem megállapítása ilyen esetben is ugyanúgy történik, mint a nem üzletszerű értékesítés, átruházás esetén, de az ingó értékesítés kedvezménye, illetve az ingatlan-átruházás esetén az időmúlás függvényében alkalmazható kedvezmény nem vehető figyelembe. Amennyiben az ingóság, vagy az ingatlan átruházása egyéni vállalkozói tevékenység keretén belül történik, az ingó vagyontárgy, illetve az ingatlan átruházására vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni. További változás, hogy nem kell jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevételből, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot. Emellett változatlanul adómentes az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó évi 200 ezer forintot meg nem haladó jövedelem. Ezzel függ össze egy új bevallási előírás, mely szerint nem kell bevallani azt az ingó vagyontárgy átruházásából származó bevételt, melynek éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy az abból megállapított jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot. Külön szabályok vonatkoznak a fémhulladék nem egyéni vállalkozótól történő kifizetői felvásárlására. Ebben az esetben a bevétel 25 százalékát kell jövedelemnek tekinteni és ebből az adóalapból a felvásárló kifizető levonja a 16 százalék (a bevételre vetítve 4 százalék) adót. Az adó levonása esetén a hulladékot értékesítő magánszemélyt semmilyen további adókötelezettség nem terheli, viszont ilyenkor sem a 600 ezer forintos bevételi szabály, sem a 32 ezer forintnyi adókedvezmény nem alkalmazható. Ugyancsak külön rendelkezéseket kell alkalmazni a termőföldből átminősített ingatlan értékesítése esetén. Ilyenkor a jövedelemből a szokásos hozammal megegyező összeget 16 százalék adó terheli, míg az azt meghaladó rész a dója 48 százalék, mivel az új rendelkezés szerint a szokásos hozamot meghaladó részt az adó alapjának megállapításánál háromszoros összegben kell figyelembe venni. Szokásos hozamnak kell tekinteni az átruházásból származó bevételből levonható költségek (tehát a megszerzésre fordított összeg és az ezzel összefüggő más kiadások, az értéknövelő beruházások értéke, az átruházással kapcsolatos kiadások) 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét. Ugyanez vonatkozik az árfolyamnyereség, illetve a vállalkozásból kivont jövedelem megállapítására is olyan esetekben, amikor a termőföldből átminősített ingatlant tulajdonában tartó társaságban részesedéssel rendelkező magánszemély tag a részesedését ellenérték fejében átruházza, illetve azt a társaságból kivonja. A részesedés átruházása, kivonása esetén szokásos hozamnak a részesedés megszerzésére fordított érték (ideértve a részesedéssel kapcsolatos járulékos költségeket is) 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét kell tekinteni. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény alapján termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaságnak minősül az adózó, amennyiben a beszámolójában az eszközök mérlegforduló-napi értékének a követelések, értékpapírok és pénzeszközök összegének figyelembe vétele nélkül számított összegéből a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlan értéke több mint 75 százalék.

8 Termőföld alatt a termőföldről szóló évi LV. törvényben meghatározott termőföldnek minősülő földrészletet kell érteni. Eszerint az a földrészlet minősül termőföldnek, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván. Termőföldből átminősített ingatlannak minősül a termőföldből átminősített földterület (illetve annak alkotórészei) az átminősítését követő öt éven keresztül, ide nem értve, ha a termőföldet tulajdonosa az átminősítést legalább öt évvel megelőzően szerezte meg, továbbá a művelési ág-változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről szóló döntés meghozatalának a napjától számított öt éven keresztül az az ingatlan (vagy annak valamely alrészlete), amely a művelési ág-változás átvezetése eredményeként az ingatlan-nyilvántartásban termőföldből művelés alól kivett területté vált, kivéve, ha a termőföld tulajdonjogának megszerzésére a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági döntés jogerőre emelkedése napját legalább öt évvel megelőzően került sor. Ezeket a szabályokat, a január 1-jét követően megszerzett jövedelemre, illetve a január 1-jét követően értékesített (átruházott) vagy más módon a könyvekből kivezetett (kivont) részesedés adókötelezettségére kell alkalmazni (az éves időszakban többszöri átruházás esetén is), de nem kell alkalmazni, ha a magánszemély a termőföldből átminősített ingatlant örökléssel szerezte, és erről a bevallásában nyilatkozik. Lakás bérbeadása Az adóalap-megállapítás szabályait érinti az a változás, mely szerint 2012-től lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját E rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével (pl. önálló tevékenység bevételével, egyéni vállalkozói tevékenység bevételével) szemben a bérbevett lakással összefüggésben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg. Veszteségelhatárolás A mezőgazdasági őstermelők és az egyéni vállalkozók összhangban a társasági adóalanyokra vonatkozó módosítással 2012-től csak az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap 50 százalékáig vehetik figyelembe a korábbi adóévekben elhatárolt veszteséget. A mezőgazdasági őstermelők és a mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozók visszamenőleges veszteségelhatárolási lehetőségét érintő változás, hogy az adóévet megelőző két évre visszamenőlegesen az adóbevallás önellenőrzésével a megelőző két év egyikében vagy mindkettőben megszerzett, mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmet (ideértve az önellenőrzés során feltárt jövedelmet is) csökkentő elhatárolt veszteség levonása adóévenként legfeljebb az elhatárolt veszteség 30 százaléka lehet. Külföldi napidíj

9 2012. január 1-jétől ismét igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül, és a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevételből (napidíjból) levonható e bevétel 30 százaléka, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint elszámolható napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg. Végtörlesztéshez adott munkáltatói támogatás, kölcsön A devizahitelesek végtörlesztéséhez a munkáltató hitelintézet útján kamatmentes kölcsönt nyújthat a munkavállalónak. Ebben az esetben a kamatkedvezményből származó jövedelmet nem kell megállapítani. A munkáltató adómentesen adhat vissza nem térítendő támogatást is a végtörlesztés összegéig, de maximum 7,5 millió forintot meg nem haladó összegben a munkavállalójának. A végtörlesztéshez nyújtott vissza nem térítendő támogatást és munkáltatói kölcsönt legkésőbb december 31-éig folyósítani kell. A munkáltatói kölcsön és a vissza nem térítendő támogatás nyújtásának feltétele, hogy az a következő évek javadalmazását nem érinti (előrehozott juttatást semmilyen formában nem valósít meg). Emellett meghatározott feltételekkel továbbra is adómentes marad a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás, a folyósítás évét megelőző négy évben folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig. Ugyancsak meghatározott feltételekkel továbbra is megmarad adókötelezettség nélkül a kedvezményes kamatozású lakáscélú munkáltatói kölcsön lehetősége. A magánszemély javára kötött egyes biztosítások január 1-jétől változatlanul adómentes marad a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás magánszemély helyett más által fizetett díja, ugyanakkor a jövőben a más személy által fizetet díj adómentessége bármilyen baleset- és betegségbiztosításra vonatkozhat (nem feltétel a teljes és végleges munkaképtelenség bekövetkezése), de csak akkor, ha az adott biztosítás visszavásárlási értékkel nem rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a más által fizetett díj a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítások mellett, ezentúl csak az olyan baleset- és betegségbiztosítások esetében lesz adómentes, amelyeknél a biztosító kizárólag akkor nyújt szolgáltatást (akkor fizet), ha a díj ellenében vállalt kockázat (például baleset, betegség) bekövetkezik, vagyis a befizetett díjakat más esetben nem lehet visszakapni (nem lehet visszavásárolni). Ha a díj fizetője a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adózó, figyelembe kell venni, hogy a biztosítás díja továbbra is csak akkor minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordításnak, ha a biztosított magánszemély az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban áll, az adózó vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, vagy az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő szakképző iskolai tanuló. Más személyek (például a munkavállaló hozzátartozói) esetében a cég által fizetett díjakkal meg kell növelni a társasági adó alapját. A biztosító baleset és betegségbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatásai (természetben és pénzben) jellemzően adómentesek maradnak továbbra is. Magánszemély szerződő esetén (ha tehát saját maga fizeti a díjakat) valamennyi biztosítói szolgáltatás adómentes. Ha azonban a biztosítás díját más fizette, és az a díjfizetés időpontjában adómentes volt (így a

10 visszavásárlási értékkel nem rendelkező baleset- és betegségbiztosítások esetében) a kieső jövedelmet pótló biztosítói kifizetésnek csak az a része adómentes, amely nem haladja mega Központi Statisztikai Hivatal által a kifizetés évét megelőző második évről közzétett nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 50 százalékának a jövedelem-kiesés időszakával arányos összegét. A meghaladó rész a magánszemély összevont adóalapba tartozó adóköteles jövedelme. A magánszemély javára más által kötött, adómentes díjú baleset- és betegségbiztosítások esetén is adómentes ugyanakkor például az egészségügyi szolgáltatási kiadások megtérítése, a baleset, a kritikus betegségek, a rokkantsági állapot bekövetkezésekor kifizetett biztosítási összeg (ideértve a rokkantsági járadékot is), továbbá a keresőképtelenség (vagy például a kezelésre, ápolásra szorulás) idején felmerülő rendkívüli költségekre fizetett térítés. Egyéb fontosabb változások 2012-től egyidejűleg négynél kevesebb munkavállaló szállítása is csoportos személyszállításnak minősülhet, ha a munkavállalók munkarendje vagy a munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt a munkába járás, illetve a hazautazás közösségi közlekedési eszköz igénybevételével nem valósítható meg január 1-jétől a magánszemély választhatja, az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizető pedig kötelezően alkalmazza a bevétel, illetve a kiadás forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése napját megelőző hónap, illetve a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak által nyújtott és a SZÉP Kártya közvetítésével igénybe vehető rekreációs szolgáltatások közötti átfedések megszüntetése érdekében január 1-jétől hatályát veszti az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény (Öpt.) 51/B. -a (1) bekezdésének e), l), m) és n) pontja, az 51/B. (2) bekezdése, az 51/C. b) és d) pontja. Átmeneti rendelkezés rögzíti az Öpt.-ben, hogy az Öpt december 31-én hatályos 51/B. (1) bekezdés e), l), m) és n) pontjaiban és az 51/C. b) és d) pontjaiban említett, január 1-je előtt igénybe vett szolgáltatások számlái az önkéntes egészségpénztárban június 30-áig az Öpt december 31-én hatályos rendelkezései szerint elszámolhatók. Az átmeneti rendelkezés továbbá kimondja, hogy az előbb említett szolgáltatások adókötelezettségére az Szja törvény és az Eho törvény december 31-én hatályos rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

DTM Hungary Tax Intelligence

DTM Hungary Tax Intelligence VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Részletesebben

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012.

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. Egyes juttatások adózásának szabályai 1. Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, XIII. fejezet Az adó a kifizetőt terheli. [69. ] Az adó alapja:

Részletesebben

2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012

2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012 2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012 2011. december 8. 1 Összevont adóalap megállapítása Adóalap-kiegészítés (29 (3)) 2424 ezer forint éves jövedelemig 0% Éves

Részletesebben

Vállalati Tervezés 2012

Vállalati Tervezés 2012 Vállalati Tervezés 2012 Adóváltozások(k) SZJA-t érintő változások, bérkompenzáció 2011. december 7. Radisson Blu Béke Hotel Főbb személyi jövedelemadó változások adóalap I. Az új szabályok szerint évi

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! 2011/3 Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Az adótörvényeket módosító T/4662 számú törvényjavaslatot a Parlament hosszas vita után, nagyon sok kiegészítés, benyújtott egyéni és bizottsági módosító indítvány

Részletesebben

CAFETERIA 2016. Béren kívüli és más juttatások

CAFETERIA 2016. Béren kívüli és más juttatások CAFETERIA 2016 Béren kívüli és más juttatások A cafeteria szerepe a személyi jövedelemadóban A cafeteria nem önálló juttatási jogcím. Szerepe a személyi jövedelemadóban csak annyi, hogy nem nevesített

Részletesebben

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI. A kifizetőt terhelő adó

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI. A kifizetőt terhelő adó EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI A kifizetőt terhelő adó 69. (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. ], valamint a béren kívüli juttatások [71. ] után az adó

Részletesebben

1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL. XIII. Fejezet EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI

1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL. XIII. Fejezet EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL XIII. Fejezet EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI A kifizetőt terhelő adó 69. (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások

Részletesebben

Minden, amit tudni érdemes a béren kívüli juttatásokról

Minden, amit tudni érdemes a béren kívüli juttatásokról Minden, amit tudni érdemes a béren kívüli juttatásokról /Cafeteria/ 2014 A 2014. évi cafeteriát és az egyes meghatározott juttatásokat érintő legfontosabb adóváltozások nem sok újat hoztak a 2013. évi

Részletesebben

A magánszemélyek jövedelemadózásának 2012. évi változásai. Szatmári László

A magánszemélyek jövedelemadózásának 2012. évi változásai. Szatmári László A magánszemélyek jövedelemadózásának 2012. évi változásai Szatmári László Adójóváírás, bruttósítás Megszűnik az adójóváírás. Sávos lesz az adólap, részben marad a 27 százalékos adóalapkiegészítés (bruttósítás)

Részletesebben

Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl

Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl 2011. január 1-jétıl megszőnik a természetbeni juttatás fogalma, és egy új a béren kívüli juttatásé lép hatályba. Számos, eddig ebbe a körbe

Részletesebben

Adóváltozások 2012. (A Kormány által eredendően benyújtott T/4662-es törvényjavaslat alapján) Lucz Zoltánné adószakértő

Adóváltozások 2012. (A Kormány által eredendően benyújtott T/4662-es törvényjavaslat alapján) Lucz Zoltánné adószakértő Adóváltozások 2012 (A Kormány által eredendően benyújtott T/4662-es törvényjavaslat alapján) Lucz Zoltánné adószakértő Személyi jövedelemadó Page 2 Adójóváírás, bruttósítás Megszűnik az adójóváírás. Sávos

Részletesebben

Cafeteria 2015. Adómentes juttatások. Sportrendezvény

Cafeteria 2015. Adómentes juttatások. Sportrendezvény Cafeteria 2015 Adómentes juttatások Sportrendezvény 2015-től a sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet juttatása továbbra is korlátlan értékben lesz adómentes, amennyiben az adott sportrendezvény a

Részletesebben

KEDVEZMÉNYESEN ADÓZÓ BÉREN KÍVÜLI ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 2010 2011.

KEDVEZMÉNYESEN ADÓZÓ BÉREN KÍVÜLI ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 2010 2011. KEDVEZMÉNYESEN ADÓZÓ BÉREN KÍVÜLI ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 2010 2011. 2010 2011 A kedvezményezett kategóriába tartozó pénzbeni és természetbeni juttatások után 25 %-os adót kellett (járulékot

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNYEK VÁLTOZÁSA

ADÓTÖRVÉNYEK VÁLTOZÁSA BaraMa Könyvvizsgáló és Könyvelő KFT 2943 Bábolna, Kisfaludy ltp. C. ép. I/4. Telefon: 34/ 568-159; Fax: 34/369-159 E-mail: barama.kft @ t-online.hu Honlap: www.barama.uw.hu ADÓTÖRVÉNYEK VÁLTOZÁSA 2012.

Részletesebben

Cafeteria 2011. Egyes meghatározott juttatások

Cafeteria 2011. Egyes meghatározott juttatások Cafeteria 2011 Egyes meghatározott juttatások Új szabályozás vonatkozik 2011-tıl egyes jellemzıen nem pénzbeli juttatásokra, és egyidejőleg megszőnik a természetbeni juttatás fogalma és szabályozása [Szja

Részletesebben

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően)

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) 2008. január 1-jétől az étkeztetési szolgáltatások igénybevételére szóló utalványok havi adómentes értéke 10 000 forintról 12 000 forintra,

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

Személyi jövedelemadó 2013

Személyi jövedelemadó 2013 Összevont adóalap Személyi jövedelemadó 2013 Megszűnik az adóalap-kiegészítés, teljes egészében érvényesül a 16 százalékos adómérték. A kiszámított jövedelem 78 százaléka minősül adóalapnak akkor, ha a

Részletesebben

Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft.

Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft. Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft. Könyvelés- Bérszámfejtés www.eurotantusz.hu MINIMÁLBÉR SZAKKÉPZETTEK GARANTÁLT BÉRMINIMUMA M E G J E G Y Z É S Besorolási bér 2011 2012 2011 2012 78 000 93

Részletesebben

Az adómentes természetbeni juttatások új szabályai

Az adómentes természetbeni juttatások új szabályai Az adómentes természetbeni juttatások új szabályai 2005. évben ismét bővült az adómentesen nyújtható természetbeni juttatások köre, és emellett néhány esetben emelkedtek azok az értékhatárok, ameddig bizonyos

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2013. január 31-i ülésére

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2013. január 31-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. január 31-i ülésére Tárgy: Cafeteria szabályzat elfogadása Előadó: Fiskál János polgármester Előterjesztés tartalma: határozat

Részletesebben

A Személyi JövedelemadJ vedelemadó változásai 2013 Szatmári László Egykulcsos adórendszer Megszűnik az adóalap-kiegészítés Tényleges 16 %-os adókulcs Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat 2 Külföldiek ldiek

Részletesebben

Reprezentáció és üzleti ajándék

Reprezentáció és üzleti ajándék Reprezentáció és üzleti ajándék A társasági adóbevallások elkészítésénél fontos odafigyelni a reprezentáció és üzleti ajándék megváltozott szabályaira. 2010. január 1-jétıl a társasági adóalanyoknál a

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

4.1. Étkezési hozzájárulás

4.1. Étkezési hozzájárulás 4.1. Étkezési hozzájárulás 4.2.1. Jogszabályi háttér Az Szja. tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja alapján adómentes a munkáltató által a munkavállaló részére: vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi

Részletesebben

Személyi jövedelemadó- és járulékváltozások - 2012

Személyi jövedelemadó- és járulékváltozások - 2012 Személyi jövedelemadó- és járulékváltozások - 2012 Dr. Nink Gabriella 2011. december 1. Személyi jövedelemadó Adóalap 2012 január 1-től nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni, amennyiben az éves összevont

Részletesebben

Személyi jövedelemadó - 2012

Személyi jövedelemadó - 2012 Személyi jövedelemadó - 2012 Bérleti díj adózása Általánossá vált a kifizető adóelőleg-levonási kötelezettsége [Szja tv. 46. (4) bekezdés]. A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania: az őstermelői

Részletesebben

KÖNYVELÉS ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS HÍRLEVÉL MÁJUS

KÖNYVELÉS ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS HÍRLEVÉL MÁJUS KÖNYVELÉS ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS HÍRLEVÉL MÁJUS REPREZENTÁCIÓ, ÜZLETI AJÁNDÉK ÉS A TERMÉSZETBENI JUTTATÁSOK 2011-ES VÁLTOZÁSAI A korábbi években megszokott természetbeni juttatások fogalma 2011-től megszűnt,

Részletesebben

A 2013-as jövedelemadó változások legfontosabb kérdései

A 2013-as jövedelemadó változások legfontosabb kérdései A 2013-as jövedelemadó változások legfontosabb kérdései Karácsony Imréné cégtárs 2013. január15. Jövedelmeket terhelő adók Bérterhek Egyes meghatározott juttatások Kafetéria Szociális hozzájárulási adó

Részletesebben

Személyi jövedelemadó

Személyi jövedelemadó Adóváltozások 2012 Lucz Zoltánné adószakértő Személyi jövedelemadó Page 2 Page 1 Adójóváírás, bruttósítás Változatlanul 16 százalék a személyi jövedelemadó kulcsa. Megszűnik az adójóváírás. Sávos lesz

Részletesebben

A cafetéria juttatások 2015. évi változásai

A cafetéria juttatások 2015. évi változásai H - 1 0 3 7 B u d a p e s t M o n t e v i d e o u. 3 / A T e l. : + 3 6 1 4 3 0-3 4 0 0 F a x : + 3 6 1 4 3 0-3 4 0 2 a b t @ a b t. h u w w w. a b t. h u Budapest, 2014. november 25. A cafetéria juttatások

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA Budapest 2012. (2012. június 22-étől hatályos változat) A Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: Főiskola, BGF, Intézmény) Szenátusa az államháztartásról

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

1. Általános szabályok

1. Általános szabályok 1 számú melléklet 2/2004. ügyviteli utasításhoz a természetbeni juttatások elszámolásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárások rendjéről 2009. évre Hatályos: 2009. 12. 31. napjáig Adómentesen adható

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2/2013. (II. 12.) OBH utasítása a bírák és igazságügyi alkalmazottak cafetéria-juttatásáról szóló szabályzatról

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2/2013. (II. 12.) OBH utasítása a bírák és igazságügyi alkalmazottak cafetéria-juttatásáról szóló szabályzatról Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2/2013. (II. 12.) OBH utasítása a bírák és igazságügyi alkalmazottak cafetéria-juttatásáról szóló szabályzatról A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011.

Részletesebben

A munkavállalókat, munkáltatókat érintő 2013. évi adóváltozások

A munkavállalókat, munkáltatókat érintő 2013. évi adóváltozások H-1037 Budapest Montevideo u. 3/A Tel.: +36 1 430-3400 Fax: +36 1 430-3402 abt@abt.hu www.abt.hu Budapest, 2012. december A munkavállalókat, munkáltatókat érintő 2013. évi adóváltozások Tisztelt Ügyfeleink!

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

és egyéb változások 2015

és egyéb változások 2015 és egyéb változások 2015 A béren kívüli juttatások köre: Erzsébet utalvány - 8.000 Ft/hó Munkahelyi étkeztetés 12.500 Ft/hó Helyi közlekedési bérlet bérlet árának összegéig Iskolakezdési támogatás min.

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG. REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben)

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG. REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben) MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG GÉPJÁRMŰVEK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSÁNAK 1.1.1.1. SZABÁLYZATA MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1 Hatályos: 2014. november 3.

Részletesebben

SZJA tv változások évben elfogadott tv.-ek tükrében

SZJA tv változások évben elfogadott tv.-ek tükrében SZJA tv változások 2010. évben elfogadott tv.-ek tükrében Glant Csaba 2010.12.16. 1 SZJA mértéke SZJA általános mértéke 16%!! Kivételek; Vállalkozói adó (500 millió forint adóalapig) 10% Tartós lekötés

Részletesebben

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november Társasági adó változások 2010-2011, 2013 2010. november Adómérték A kedvezményes 10 %-os adókulcs változása 2010- ben átmenettel, új 29/K és 29/L -ok 2011-től minden adózóra 500 millió forint adóalapig

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA

MISKOLCI EGYETEM REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA Miskolc, 2012 6.2. sz. Egyetemi Szabályzat MISKOLCI EGYETEM REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA A MISKOLCI EGYETEM SZENÁTUSÁNAK 131/2012. SZ. HATÁROZATA Készült 8 példányban.

Részletesebben

A juttatás adhatóságának esetei:

A juttatás adhatóságának esetei: Cafetéria rendszer juttatási szabályzat ((Minta) A cafetéria rendszer a jelen szabályzatban meghatározott feltételekkel a következő szociális és jóléti juttatásokat tartalmazza: a) Erzsébet-utalvány (meleg

Részletesebben

BIZTOSÍTÁSOK ADÓZÁSA 2013.

BIZTOSÍTÁSOK ADÓZÁSA 2013. BIZTOSÍTÁSOK ADÓZÁSA 2013. Biztosítás típusok Cég által fizetett díj Biztosító szolgáltatása, kifizetése Kockázati biztosítások (nincs lejárati szolgáltatás és visszavásárlási érték) Kockázati (halál esetére)

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től Adótábla: Új előírás: az adó alapját a munkából származó jövedelmeknél 27% adóalap

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény:

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény: Egykulcsos rendszer: Megszűnt az adóalap-kiegészítés: 2.424.000 Ft felett sem kell szuperbruttósítani. A 78 %-os szabály marad. Tényleges 16 %-os adókulcs. Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat. Családi

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.

Részletesebben

.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat. Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Helyben T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t

.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat. Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Helyben T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t i s tlivaetal a SZÁMVEVŐSZÉKI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére Helyben Z ).crfcc ( 4z9,(.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! Az egyes adótörvények

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA. REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 17. sz. melléklete)

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA. REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 17. sz. melléklete) NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 17. sz. melléklete) Elfogadva: 2013. július 23., hatályba lép: 2013. július 25-én Módosítva: 2015. március

Részletesebben

Vállalkozásokat érintő változások

Vállalkozásokat érintő változások Vállalkozásokat érintő változások 1 Személyi jövedelemadó Egyéni vállalkozás: Veszteség elszámolási korlátozása: a veszteség csak a következő 5 adóévben határolható el. Átmeneti szabályok. A minimum jövedelemre

Részletesebben

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról (A 2015.01.1. és 2015. 12. 31. között hatályos szöveg)

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról (A 2015.01.1. és 2015. 12. 31. között hatályos szöveg) AZ ÖNKÉNTES PÉNZTÁRAKKAL KAPCSOLATOS (IDEÉRTVE AZ ADOMÁNYT IS) 2015. ÉVRE ÉRVÉNYES FONTOSABB JOGSZABÁLYOK KIVONATA (Fontosabb szövegrészek kiemelésekkel, készült 2014. 12. 31-én) 1995. évi CXVII. törvény

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Személyi jövedelemadó. Példák

Személyi jövedelemadó. Példák Személyi jövedelemadó Példák Adócsökkentő kedvezmények Jövedelemadó levezetésének általános sémája Bevétel Nem bevétel Bevételcsökkentő kedvezmények Elszámolható (diktált) költség Adóalap Adóalap csökkentő

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KÖZGYŰLÉS JEGYZŐJÉNEK 4/2013. (X.15.) MJ u t a s í t á s a

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KÖZGYŰLÉS JEGYZŐJÉNEK 4/2013. (X.15.) MJ u t a s í t á s a SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KÖZGYŰLÉS JEGYZŐJÉNEK 4/2013. (X.15.) MJ u t a s í t á s a a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Hivatal Cafetéria Szabályzatáról A közszolgálati tisztviselőkről szóló

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben)

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben) ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (IV. 20.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. január 28. 2 ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE 2015. január 1-jétől nem terjed ki a biztosítási kötelezettség az Szja tv. 1/B. hatálya

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 46. (5)

Részletesebben

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:... Adatlap 2012 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja

Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja Jó, ha tudjuk, hogy nem mindig a bevétel teljes összege képezi az adó

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv.

Részletesebben

Az adó célja Az adóbevezetésének célja a költségvetés pénzeszközeinek a kiegészítése, működési feladatokhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítása.

Az adó célja Az adóbevezetésének célja a költségvetés pénzeszközeinek a kiegészítése, működési feladatokhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítása. TOKORCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVSELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (Xll.1.) RENDELETE az iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 25/2009.(XII.22.), 1/2011.(II.03.) rendelettel) Tokorcs Község Önkormányzat Képviselő-testülete/

Részletesebben

T/229. számú. törvényjavaslat

T/229. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/229. számú törvényjavaslat az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról Előadó: Dr. Veres

Részletesebben

A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói

A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói Összeállította: Horváth Józsefné Okl. adószakértő nem kell az 1353-as számú bevallást benyújtani - ha az adózó az adóévben egyáltalán

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az MKKSZ alapszervezetei részére,

TÁJÉKOZTATÓ az MKKSZ alapszervezetei részére, TÁJÉKOZTATÓ az MKKSZ alapszervezetei részére, a 2014. évi adó változásokról, a szakszervezet, és a munkahelyi szervezetek által nyújtható juttatásokról. A szakszervezetek létrejöttét, működését, a 2011.évi

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓSÁG

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓSÁG G NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓSÁG cím: 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky utca 4. postacím: 9401 Sopron, Pf: 132. telefon: 0699 518-162 fax: 0699 341-004 e-mail: gazdfoig@nyme.hu internet:

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/16/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. december 17-i ülésére Tárgy: Eplény Községi Önkormányzat

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

KEDVEZMÉNYESEN ADÓZÓ BÉREN KÍVÜLI ÉS EGYÉB ADÓKÖTELES JUTTATÁSOK, EGYÉB KIFIZETÉSEK ÉS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK 2011

KEDVEZMÉNYESEN ADÓZÓ BÉREN KÍVÜLI ÉS EGYÉB ADÓKÖTELES JUTTATÁSOK, EGYÉB KIFIZETÉSEK ÉS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK 2011 3.sz. melléklet KEDVEZMÉNYESEN ADÓZÓ BÉREN KÍVÜLI ÉS EGYÉB ADÓKÖTELES JUTTATÁSOK, EGYÉB KIFIZETÉSEK ÉS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK 2011 Névszerinti nyilvántartást azokról a juttatásokról kell vezetni: a) amelyről

Részletesebben

2011-re vonatkozó adó- és járuléktörvény-változások

2011-re vonatkozó adó- és járuléktörvény-változások Oldal:1 2011-re vonatkozó adó- és járuléktörvény-változások 2010.11-16-án elfogadta a Parlament a 2011 évre vonatkozó adó- és járuléktörvények változását. Tisztelt Partnereink! Az alábbi előzetes, gyors

Részletesebben

Adónaptár 2006. 2006. január

Adónaptár 2006. 2006. január Adónaptár 2006 2006. január jan. 12. jan. 15. (jan. 16.) jan. 20. az igazoláson szereplő, a kifizető által le nem vont adó, adóelőleg megfizetése a magánszemély, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő

Részletesebben

A magánszemélyek által megszerzett jövedelmeket érintő adóváltozások 2011.

A magánszemélyek által megszerzett jövedelmeket érintő adóváltozások 2011. A magánszemélyek által megszerzett jövedelmeket érintő adóváltozások 2011. Személyi jövedelemadó változások 1. Az adó mértéke Megszűnik a sávosan progresszív adózás! 2011-től 16 százalékos egységes személyi

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS, ILLETVE SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ADÓZÁSA 2012 AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS ÉS A SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ELHATÁROLÁSA

AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS, ILLETVE SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ADÓZÁSA 2012 AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS ÉS A SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ELHATÁROLÁSA AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS, ILLETVE SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ADÓZÁSA 2012 AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS ÉS A SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ELHATÁROLÁSA SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS Részletes feltételeit a 239/2009. (X.20.)

Részletesebben

KÜLÖNÖSEN FONTOS HATÁRIDŐKET:

KÜLÖNÖSEN FONTOS HATÁRIDŐKET: Tisztelt Ügyfelünk! Üdvözlöm hírlevelünk december havi számának megjelenése alkalmából! Ismételten jelezzük Önnek az alábbi, KÜLÖNÖSEN FONTOS HATÁRIDŐKET: Az EVÁSoknak az evát december 20-ig fel kell tölteniük!

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és járulék változások, juttatások 2012.01.01-t l

Személyi jövedelemadó és járulék változások, juttatások 2012.01.01-t l Személyi jövedelemadó és járulék változások, juttatások 2012.01.01-t l (A teljesség igénye nélkül ügyfél specifikus összefoglaló) bb változások: - Megsz nik az adójóváírás. - Sávos lesz az adóalap, részben

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 140. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. november 29., kedd. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 140. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. november 29., kedd. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. november 29., kedd 140. szám Tartalomjegyzék 2011. évi CLVI. törvény Egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról 33404

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

A munkabér bruttó-nettóegyebek

A munkabér bruttó-nettóegyebek A munkabér bruttó-nettóegyebek Személyi jövedelemadó Egészségbiztosítási járulék Nyugdíjbiztosítási járulék Munkaerő-piaci járulék (régen munkavállalói járulék) Szociális hozzájárulási adó (régen 2011

Részletesebben

Elvárt adó - nyilatkozat

Elvárt adó - nyilatkozat Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további

Részletesebben