ADÓTÖRVÉNYEK VÁLTOZÁSA

Átírás

1 BaraMa Könyvvizsgáló és Könyvelő KFT 2943 Bábolna, Kisfaludy ltp. C. ép. I/4. Telefon: 34/ ; Fax: 34/ t-online.hu Honlap: ADÓTÖRVÉNYEK VÁLTOZÁSA Összeállította: Baranyai Magdolna bejegyzett adószakértő

2 Tisztelt Partnereink! A 140. sz. Magyar Közlönyben kihirdetésre került én a évi CLVI. Törvény, mely az Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szól. Személyi jövedelemadó (1995/CXVII. Törvény) Adóalap-kiegészítés 2012-ben nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni, ha az éves összevont adóalapba nem tartozó bruttó jövedelem nem haladja meg a Ft-ot. Amennyiben az éves jövedelem ezt meghaladja, az a feletti részre %-os adóalap-kiegészítés továbbra is alkalmazandó. Így Ft alatti jövedelemnél 16 %, míg e felett pedig az adókulcs továbbra is 20,32 %. A magánszemélynek nyilatkoznia kell, hogy a várható éves jövedelme 2012-ben meghaladja-e a Ft-ot. Ha a magánszemély erről nyilatkozik, és év közben mégis meghaladja a határt, melyről nem értesíti a munkáltatót a fennálló adótartozását 12 %-kal növelten kell megfizetnie. A kifizető köteles alkalmazni az adóalap-kiegészítést, ha az általa juttatott jövedelem meghaladja a korlátot. Változott, hogy milyen esetekben nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni. Pld. Tb ellátás adóelőlegének megállapításánál, adóköteles munkanélküliellátásnál. Adójóváírás A évben megszerezettnek minősülű, január 15-ig kifizetett béreknél van utoljára adójóváírás től teljesen megszűnik. Adóelőleg Az adóelőleg-megállapítása során a magánszemély által is érvényesíthető a családi adókedvezmény és a személyi kedvezmény (ha a magánszemély maga állapítja meg az adóelőleget pld. egyéni vállalkozó, őstermelő). A kifizetőnek től csak akkor nem kell adóelőleget megállapítania, ls levonnia az általa kifizetett összegből, ha azt igazoltan egyéni vállalkozó vagy őstermelő magánszemély részére teljesíti. 2

3 Mellőzhető az adóelőleg levonás, ha Az őstermelő magánszemély legkésőbb a kifizetéskor bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve Ha a családi gazdálkodó az e jogállását igazoló okiratát, vagy Az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát. ( A 1208-as bevalláson viszont szerepeltetni kell az őstermelőnek kifizetett összegeket. 78 %-os szabály Ha a magánszemély a szociális hozzájárulási adót, egészségügyi hozzájárulást költségként elszámolhatná, de nem teszi akkor nem alkalmazhatja a 78%-os szabályt. Ha az önálló tevékenységből származó jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették) a bevétel és a költségek különbözeteként megállapított összeg 78 százalékát jövedelemnek tekintve kell az adóelőleg alapját megállapítani. Családi kedvezmény Jogosultak a kedvezmény igénybevételére a gyermeket saját háztartásukban nevelő gyámok, nevelőszülők is től. Az is jogosult a családi kedvezményre, aki a családok támogatásáról szóló törvény alapján jogosult ugyan a családi pótlékra, de azt nem veszi igénybe. A kedvezmény összegénél eltartottanként kell figyelembe venni azokat a személyeket, aki után nem igényelnek családi pótlékot. Költségnyilatkozat A magánszemély legfeljebb a bevétel 50 %-ig terjedő mértékű igazolható, vagy igazolás nélkül elszámolható költségről, költséghányadról nyilatkozhat a kifizetőnek. (eddig 0 % is lehetett) Költségnyilatkozat hiányában a bevétel 90 %-át kell az adóelőleg-alapba tartozónak tekinteni. Adómentes juttatások Kockázati élet-, baleset és betegségbiztosítás - nincs korlátja. Eddig a kockázati (halál esetére) szóló életbiztosítás és a balesetbiztosítás díja tartozott az adómentes juttatások körébe január 1-től a munkáltató által fizetett betegbiztosítás díja is adómentessé válik. Az ilyen biztosítás alapján fizetett jövedelempótló szolgáltatásból adómentesen a kifizetésé 3

4 évét megelőző második év (2012-es kifizetés esetén a 20. év) éves átlagkeresetének 50 %-át meg nem haladó része. Sporteseményre szóló belépő Ft/év adómentes. (Ez lehet pld. verseny-, meccs belépő, bérlet) Csoportos személyszálítás (ha 4 főnél kevesebb munkavállaló szállítását biztosítja a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállaló munkarendje miatt a munkábajárás, illeve a hazautazás közösségi közlekedéssel nem oldható meg. Rezidens Támogatási Program keretében adott ösztöndíj Bevételnek nem számító tétel a kifizető által a tevékenység keretében közreműködő magánszemély átvállalt kamarai tagdíj összege, feltéve, hogy a tevékenység kizárólag szakmai kamara tagjaként folytatható. Munkaadói és munkavállalói közterhek, járulékok Munkáltatói: - % szociális hozzájárulási adó - 1,5 % szakképzési hozzájárulás Összesen 28,5 % Munkavállalói: - 17 % nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék (( % nyugdíjjárulék, 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék) - 1,5 % munkaerő-piaci járulék - 16 % SZJA Összesen 34,5 % Egészségügyi szolgáltatási járulék Ft/hó. (napi 213 Ft) Járulékfizetési felső határ várhatóan Ft, napi Ft. Szakképzési hozzájárulás: Az adó alapja a szociális hozzájárulási adóalap. Mértéke továbbra is 1,5%. Megszűnik a fejlesztési támogatás, az adóhatósághoz kell teljesíteni a szakképzési hozzájárulást. (gyakorlati képzés maradt!) A szakképzési hozzájárulást hónapig havonta kell bevallani és megfizetni a tárgyhót követő 12-ig. A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év február 25. napjáig kell befizetni és bevallani. Minimálbér: Ft Garantált bérminimum: Ft től kell fizetni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot pld. a jubileumi jutalom, végkielégítés, újrakezdési támogatás, szabadságmegváltás és a határozott idejű jogviszony megszüntetése miatt. 4

5 36 órás jogviszony melletti, ún. másodfoglalkozás esetén kell fizetni 3 %-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is. Főállású egyéni vállalkozó és társas vállalkozó + ügyvezető tag: % nyugdíjjárulék alapja a minimálbér 8,5 % egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja a minimálbér 150 %-a 2012-től a minimálbér 30%-át meg nem haladó megbízási díjak, tiszteletdíjak esetén is kell fizetni a szociális hozzájárulási adót. ( % - nem EHO!) (mentesül ezalól, ha táppénzben, tgyás, gyed-ben részesül, ha van 36 órás munkaviszonya, vagy nappali tagozatos diák) Társas vállalkozó személyesen közreműködő tagja a minimálbér 112,5 %-a után fizet közterheket. A Tbj. Alkalmazásában társas vállalkozó a BT, KKT, KFT természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el kivéve, ha a személyes közreműködésre tekintettel a vezető tisztségviselő társas vállalkozónak minősül. Magánnyugdíjpénztári tagdíj bevallása hónapról közvetlenül a pénztárhoz megy. Bevallás tárgyhót követő hónap 12-ig. Szociális hozzájárulási adóból adókedvezmény (bérkompenzáció) A bérek után % szociális hozzájárulási adót kell fizetni. (eddig Tb járulék és egészségbiztosítási járulék volt a közteher neve) A szociális hozzájárulási adóból adókedvezményként érvényesíthető a bérkompenzáció, ha a munkabérek nettó értékének megőrzése érdekében megvalósítják a kormány által elvárt béremelést. A mértékről külön kormányrendelet fog rendelkezni. Csak abban a hónapban jár az adókedvezmény, amelyben valamennyi folyamatosan foglalkoztatottnál végrehajtották az elvárt béremelést. A munkabér nettó értékének megőrzése csak béremeléssel történhet. (cafeteria nem!) Az adókedvezmény mértéke 2012-ben az alap 21,5 %-a, de legfeljebb Ft, vagy amennyiben a bruttó bér magasabb, minta Ft, akkor a Ft forintot csökkenteni kell a Ft-on felüli bruttó bér 14 %-nak megfelelő összeggel. Vagyis bruttó Ft bér felett már nem jár kompenzáció! Azok után is érvényesíthető a kompenzáció, akiket és közötti időszakban nem foglalkoztattak. Az adókedvezményt munkavállalóként kell megállapítani és azt a havi bevallásban lehet a fizetendő szociális hozzájárulási adóból visszatartani. 5

6 A kifizetőt terhelő közterhek mellett adható juttatások Juttatás jogcíme EHO % Béren kívüli juttatások Üdültetés saját üdülőben Munkahelyi étkeztetés Erzsébet-utalvány Széchenyi Pihenő Kártya A, szálláshely szolgáltatás B, vendéglátás C, szabadidős szolgáltatás Iskolakezdési támogatás Helyi utazási bérlet Iskolarendszerű képzés átvállalt költsége Önkéntes pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatónak adott munkáltatói hozzájárulás Egyes meghatározott juttatások Béren kívüli juttatások Ft-ot meghaladó része Egyes béren kívüli juttatások törvényi korlátot meghaladó részre Hivatali üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, más szolgáltatás Cégtelefon magáncélú használata Csoportos biztosítások díja Minden munkavállalónak azonos feltétellel nyújtott termék, szolgáltatás, megismerhető szabályzat alapján a munkavállalók egyes csoportjainak azonos feltételekkel nyújtott termékszolgáltatás Csekély értékű ajándék, legfeljebb évi 3 alkalommal Bárki által hozzáférhető termék, szolgáltatás Rendezvényen adott ingyenes ellátás, szabadidőprogram, ajándék 6

7 A közteher alapja a juttatás értékének 1,19-szorosa, a fizetendő SZJA mértéke 16 %. Tehát, ha olyan juttatást ad a munkáltató, ami után még % EHO is van, annak a tényleges adómértéke 30,94 %. Ha olyan juttatást ad a munkáltató, ami után % az EHO, az összesítve 51,17 % közterhet jelent. Egyes meghatározott juttatások Ft keretszabálya A keretbe számítható juttatások: Juttatás jogcíme Törvényi korlát Munkahelyi étkeztetés Ft/hó Erzsébet utalvány Ft/hó SzÉP kártya szállás alszámla Ft/év SZÉP kártya vendéglátás Ft/év SZÉP kártya szabadidős alszámla Ft/év Iskolakezdési támogatás Gyermekenként a minimálbér 30 %-a Helyi bérlet Bérlet értéke Önkéntes nyugdíjpénztár Minimálbér 50 %-a / hó Egészségpénztár, Önsegélyező pénztár Havonta együtt a minimálbér 30 %-a Munkavállaló saját üdülőben történő Minimálbér összegét meg nem haladó üdültetése mértékben Iskolarendszerű képzés költségének Minimálbér két és félszeresét meg átvállalása nem haladó mértékben Ezek közterhe 30,94 %. *: minimálbér től: Ft/hó. Az Ft értékhatár feletti béren kívüli juttatások ún. egyes meghatározott juttatásnak minősülnek. Kifizetőt terhelő adó mellett adható további juttatások Mindenki által elérhető juttatás Egyes meghatározott juttatásnak minősül az azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, a következőkben említett, juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható), feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető. A juttatásban részesíthetők köre valamennyi munkavállaló (ideértve a kirendelt munkavállalót is); munkavállaló közeli hozzátartozója (ideértve az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozóját is); 7

8 szakképző iskolai tanuló kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató; nyugdíjban részesülő magánszemély és közeli hozzátartozója, ha a juttató a nyugdíjazását megelőzően a munkáltatója volt, vagy annak jogelődje. Belső szabályzat (csoport ismérv) alapján adható juttatás Egyes meghatározott juttatásnak minősül a munkáltató által valamennyi munkavállaló (e rendelkezés alkalmazásában ideértve a munkáltatóhoz a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint kirendelt munkavállalót is) által megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő közös ismérv alapján határozza meg. A juttatásban részesíthetők köre azonos az előző pontban felsoroltakkal. Rendezvényen adott ajándék Az Szja tv. egyes meghatározott juttatásként nevesíti a évtől azt a juttatást is, amelyet a kifizető az egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvényen, eseményen jellemzően vendéglátás keretében ad a résztvevőknek, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát. Üzletpolitikai (reklám) célú juttatás Egyes meghatározott juttatásnak minősül, így a kifizetőt terheli az adó az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás esetében is, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá. Megszűnt az a évre bevezetett rendelkezés, mely szerint a minimálbér 1 százalékáig volt adható adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető reklám célú vagy egyéb ajándék. Reprezentáció, üzleti ajándék től egyes meghatározott juttatásnak minősül a reprezentáció is. Az első forinttól kezdve adóköteles, a juttatás 1,19-szoros értéke után 16 % a SZJA és % az EHO. Összesen tehát 51,17 % 8

9 Megszűnt tehát az a rendelkezés, mely szerint társasági adó hatálya alá tartozó adóalany esetében a reprezentáció, üzleti ajándék adómentes a személyi jövedelemadóban és adóalapot növel a társasági adóban. Megszűnik az üzleti ajándékra meghatározott egyedi értékhatár. (eddig a minimálbér 25 %-a volt) A reprezentáció és üzleti ajándék után a bevallási és befizetési kötelezettséget havonta kell teljesíteni. (Figyelem! Könyvelőirodák a telefonszámlákkal együtt SOS kérjék el a tárgyhót követően a reprezentációs, üzleti ajándék vásárlási számlákat, hogy bekerüljenek a tárgyhavi adóbevallásba!) Meghatározott határig továbbra is mentesülnek a közterhek alól a társadalmi szervezetek, a köztestületek, egyházi jogi személyek, alapítványok, ideértve a közalapítványokat is azzal, hogy esetükben adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként kell bevallani, illetve megfizetni az adó összegét. Változás az előző évhez képest, hogy a közteher alól mentesített részbe csak a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó üzleti ajándék vehető figyelembe Napidíj Igazolás nélkül elszámolható kiadásnak minősül, és a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevételből levonható e bevétel 30 %-a, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. kormányrendelet helyébe lépő új kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg. ( jelenleg napi 15 EUR-nak megfelelő összeg) Nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként árukísérőként foglalkoztatottak esetében továbbra is napi 40 EUR számolható el igazolás nélkül. Lakás bérbeadása től a bérbeadó magánszemély levonhatja az általa más településen bérbe vett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díjat, ha a bérbevétel időtartama meghaladja a 90 napot és a bérbe vett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységből származó bevételével szemben nem számol el költséget, és az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg. (pld. a munkáltató) Ingóság átruházása Önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az a jövedelem, amelyet a magánszemély ingó vagyontárgy gazdasági tevékenység keretében 9

10 történő átruházása során szerez kivéve ha a bevételt egyéni vállalkozóként szerzi meg. Ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a Ft-ot, nem kell jövedelmet megállapítani az értékesítési bevételből, és nem kell vizsgálni az üzletszerűséget sem. Nem változott: évi Ft jövedelemig nem kell megfizetni az adót. Fémhulladék felvásárlása Fémhulladék nem egyéni vállalkozótól történő felvásárlása esetén a bevétel 25 %-át kell jövedelemnek tekinteni és ebből kell levonni a 16 % adót. A bevételre vetített 4 % adó levonása esetén sem a hulladékot értékesítő magánszemélyt, sem pedig a felvásárlót semmilyen további közteher-fizetési kötelezettség nem terheli. DE! Az ingó vagyontárgy értékesítésére vonatkozó előírások közül nem alkalmazható sem a Ft-os bevételi szabály, sem a Ft-os adókedvezmény!