TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT"

Átírás

1 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Készült: Tiszabábolna község közigazgatási területére vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről LXXVIII-es építési kerettörvény és a 253/1997 kormányrendelet (OTÉK) alapján Összeállította: Gyulai István okl. építészmérnök 1

2 MindiGIS Térinformatikai Iroda Kft. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Készült: Tiszabábolna község közigazgatási területére vonatkozóan az LXXVIII-es építési kerettörvény és a 253/1997 kormányrendelet (OTÉK) alapján Jelen tervirat a Tiszabábolnai Önkormányzat megbízásából készült Aláírólap:. Gyulai István vezető településrendező tervező TT / , Kossuth utca 83 Telefonszám: vagy a Az alaptérkép digitalizálásában és a rajzi munkarészek kidolgozásában közreműködött:. MindiGIS Térinformatikai Iroda Kft Cégvezető: Magos Gábor programozó matematikus A közműtervezésben részt vett:. Vas István vezető tervező R.sz: VCS 1-1, VCS 2-1, VCS

3 1. Bevezetés, történeti áttekintés 2. Célmeghatározás 3. Településszerkezeti leírás 3.1. A község régióban elfoglalt helye 3.2. Településszerkezeti leírás 3.3. A tiszabábolnai telkek jellemzői Tartalomjegyzék: 4. Alátámasztó munkarészek 4.1. Közlekedés 4.2. Környezetvédelmi leírás 4.3. Közművek 4.4. Hírközlés 4.5. Zöldfelületi rendszer 4.6. A táj leírása 4.7. A lakosság összetétele 4.8. Intézményellátottság 4.9. Mezőgazdasági mutatók Gazdasági (ipari) tevékenység Turisztika OTRT vonatkozó tervlapjai Tisza térségi terve vonatkozó tervlapjai 5. Településfejlesztési koncepció 5.1. Településszerkezeti, építészeti fejlesztési javaslat Településszerkezeti intézkedések Építészeti fejlesztési javaslat 5.2. Kulturális értékek védelmi javaslata 5.3. Közlekedési és parkolási javaslatok 5.4. Környezetalakítási intézkedések 5.5. Közművek fejlesztése 5.6. Közterületek, zöldterületek fejlesztése 5.7. Tájrendezési javaslat 5.8. Intézmény-fejlesztési javaslat 5.9. A gazdaság fejlesztése A mezőgazdasági termelés fejlesztése Munkahely teremtő beruházások A turisztika fejlesztése 6. Helyi építési szabályzat (rendelet-tervezet) 7. Örökségvédelmi hatástanulmány 8. Vízügyi szakvélemény 9. Előzetes vélemények 10. A település környezete 11. Fotódokumentáció 3

4 12. Terviratok: Alátámasztó munkarészek: - településszerkezeti terv - tájrendezési terv - közlekedés (jelenlegi úthálózat és fejlesztési javaslat) - közúti keresztszelvények - közművek: víz, villany, csatorna, gáz - hírközlés Jóváhagyandó munkarész - a beépítésre szánt területekre vonatkozó övezeti és szabályozási tervlap M 1: a beépítésre nem szánt területekre vonatkozó övezeti tervlap M 1:

5 1. Bevezetés, történeti áttekintés Az építési kerettörvény kötelezi a településeket, hogy alkossák meg településfejlesztési koncepciójukat és Helyi Építési Szabályzatukat. Ehhez szükséges a múlt lerakódott építészeti és más értékeinek vizsgálata. Mielőtt hozzálátnánk, térben és időben is el kell helyeznünk a települést. Tiszabábolna a Borsod-Abaúj-Zemplén és Szolnok megye határtérségében fekszik, de Hajdú-Bihar megye is majdnem érinti a község közigazgatási határát. Meg kell említenünk, hogy ez egyben a tervezési régiók határvonala is. Jelentős hatással van a településre a Tisza folyó, ami nemcsak a község, de a megye határa is. Tiszabábolna hez, az ország fővárosához 185 km-re, Miskolchoz B-A-Z megye székhelyéhez 50 km-re található. A falu régi település, 1214-ben tűnik fel neve a Váradi Regestrumban, ahol Bobona néven említik. Nevének eredete bizonytalan, hiszen eredetileg Koppánytelkének hívták. Vélhetően egy korabeli tulajdonostól kapta a nevét, akit Bábolnainak hívtak. Perben és haragban álltak a Kemeji családdal, akiknek szintén birtoka volt a községben. A település temploma a XIV. században épült. Ez eredetileg kápolna volt, de Mindszentek tiszteletére átépítették ban Zsigmond király a Montaj családnak is birtokot juttatott. Később Zsigmond király megosztotta a község birtokát a Montaji és a Rozgonyi családok között. Birtokai voltak a faluban többek között az egri káptalannak, Rozgonyiaknak, Huillereknek is. Az egyházi birtok az államosításig megmaradt a településen. Miután a törökkel vívott csatában Eger elesett, a község a török hódoltság alá került. Ebben az időben több árvíz is érte a települést, melynek következtében hídjai tönkrementek. A reformáció a községben nem zajlott le, részben a település természetes zártsága miatt, részben az egyházi birtok miatt. A falu lakosinak többsége katolikus maradt. A római katolikus plébánia 1788-ban, míg a templom 1878-ban épült. Az 1930-as években a falu lakossága még 1358 fő volt, de már a két világháború között megindult a kivándorlás, először az Újvilágba, később a nagyobb hazai városokba. Ma nincs hazánkban olyan város, ahol ne laknának bábolnai gyökerű lakosok. Ez a folyamat sajnos tovább folytatódik napjainkban is. 5

6 2. Célmeghatározás A településrendezési célok négy gondolat köré csoportosulnak: 2.1. A település természetes erőforrásain alapuló, a természettel összhangban lévő, fenntartható fejlődés elősegítése a kialakult térszerkezet maximális tisztelete mellett A meglévő építészeti, táji, kulturális elemekre építkező hagyományőrzés. Az erre épülő turizmus promóciója különös tekintettel a Tisza tó vonzerejére A környezeti kultúra kiterjesztése a közterületekre, a gazdálkodó emberek portáira, továbbá a fejlesztésbe vonandó területekre is A település megtartó erejének növelése azáltal, hogy a szabályozás útján elősegítsük, és a feltételeit biztosítsuk új munkahelyek teremtésének, valamint teremtsünk lehetőséget arra, hogy a lakónépesség minimálisan emelkedjen Ezen településrendezési célok szolgálják a falu megtartó erejének növelését, az elvándorlás megállítását és a lakosság életkörülményeinek jobbá tételét úgy, hogy közben tisztelve a múltat tisztelve nem teszünk lehetővé tájidegen és az épített környezettől is idegen fejlesztéseket. Generáljuk a falu nyitottságát egymással és a régiócentrumokkal, az egész országgal, hogy a község bekerülhessen a nagyobb rendszerek vérkeringésébe. 6

7 3.Településszerkezeti leírás, alátámasztó munkarészek 3.1.A község régióban elfoglalt helye: A község elhelyezkedéséből adódóan is több tájegységhez és településrendszerhez tartozik. Tehát összekötő kapocs többek között három megye: Borsod-Abaúj- Zemplén megye, Szolnok megye és Hajdú-Bihar megye között. Az alföld északi részén helyezkedik el, ebből adódóan kaput jelent az északi régió felé is, onnan nézve pedig az alföldi és a tiszai területek felé. Ezen jellegét feltétlenül ki kell aknázni a település szerkezetének kialakítása során. A község határa, a Tisza középvonala nemcsak megyehatár, hanem a tervezési-statisztikai régiók közötti határ is egyben. Része a Tisza tó természetesen kialakult tájegységének is, ami a település kapocs és kapu szerepét tovább hangsúlyozza. Úgy gondolom ugyanakkor, hogy jelenleg nem elég hangsúlyos ez a szerep; az ebben fekvő energiák még a település presztízsében és az épített környezetben nem jelentek meg. A település környezete A község kereskedelmi és szolgáltató központja Mezőkövesd, ahova nemcsak például építés-hatósági ügyeiket mennek intézni, de ott van a kórház, a vasútállomás. Mezőkövesd (32 km), ahova nemcsak például építés-hatósági ügyeiket mennek intézni, de ott van a kórház, a vasútállomás. Az M3-as kiépítése bár javítja a 7

8 település megközelítését, de a legfontosabb térségi fejlesztést generáló elem a Tisza tó vonzása. Vizsgáltuk a megyei területrendezési tervet is látható, hogy a fentiekben leírtakkal összefüggésben van. Ebből az látszik, hogy a község két terület felhasználási egységbe fekszik: vegyes használatú terület és települési valamint a pusztai védett tájak területe, - melyet a Tisza Tó kiemelt üdülőkörzet területi rendezési terve alapján állapítottak meg- látható az is, hogy szorosan nem tartozik az M3-as településhálózatába. Részlet a megye térszerkezeti tervéből Tiszabábolna 3.2. Településszerkezeti leírás A település a Tisza folyó közelében helyezkedik el, ez alapvetően meghatározza a településszerkezetet, hiszen a folyó gazdagította a vidéket, de alakította geográfiai alakját is. Érdekesség, hogy a község főutcája merőlegesen futott a folyóra, így képezve a település természetes központját. Vélhetően a település e mellett alakult ki először. Mivel a település szerkezetének meghatározására több elmélet is létezik, a területre talán legalkalmasabb Gilyén-féle definíció alapján az úti falu típusjelzés. Az eredetileg egyutcás térszerkezet a gazdaság prosperitása miatt fejlődött és a Fő utcával párhuzamosan kialakult a Kinizsi Pál utca, továbbá a Bartók Béla utca, Táncsics Mihály utca, majd ezeket egy merőleges utca (Rákóczi Ferenc utca) illetve a végeikhez ferdén csatlakozó Zöldfa utca köti össze. 8

9 Ritkaság számba megy, hogy a településeket összekötő út csak egy rövid szakaszon érinti a belterületet, illetve nem ez az út a település főutcája. Ez feltétlen védelmet érdemlő településszerkezetei elem. E két út szabályos keresztet alkot. Feltételezhetően a település az alábbi ütemezésnek megfelelően alakult ki: Ha az épületeket megvizsgáljuk, látható, hogy közepes számban található azon épületállomány, melyeket megőriztek, ill. megmaradt eredeti állapotában. Az új épületek közül - kevés kivétellel - nem találunk olyat, amelyik magán hordozza a településre jellemző építészeti arculatot. A fentiekben már említetteken túl egy másik nevezetesség, ami hatást vált ki a település fejlődésére és szerkezetére: a Tisza folyó mellett lévő fürdési és horgászási lehetőség. Itt értékes füzes található, ami méltán kiérdemelheti a csodálatunkat. Igen sok kiránduló látogatja, és rendkívül felkapottá vált az utóbbi időben. Megalapozott az a kezdeményezés, ami alapján e terület Tisza- tó részeként a Hortobágyi Nemzeti Park védelmét élvezi. Megfontolandó, hogy erre alapozva valamilyen turisztikai-üdülő céllal hasznosítsunk közeli területeket, természetesen a flóra és fauna zavarása nélkül, és nem a füzes felhasználása nélkül. A másik természetes településalkotó elem a mezőgazdasági tevékenység - melynek nyoma fellelhető a külterületek térszerkezetében - nem csak szántóföldek, erdők, legelők és rétek alkotják, hanem megtalálhatók az állattartással összefüggő régi telepek nyomai is (például az Agyagosparton és a Montaj pusztán). A legnagyobb a település közvetlen környezetében lévő, a fentiekben már említett TSztelep. Természeti látványként a töltések is a településkép részei, és kerékpárútként is szolgálnak, ami támogatandó javaslat a Megyei Területrendezési tervben. Gyönyörű fűzes van a töltés mellett, ami mintegy félkörívben határolja a falut. V Vízgazdálkodási terület Egyes terület felhasználási egységek leírása: Belterületi beépítésre szánt területek Lf-TB falusias lakóterület A község belterületének nagy része ebben a terület felhasználási egységben található. Kialakult állapotként kezelendő, és a település lakosságmegtartása biztosított. A kismértékű lakosság növekedés ami a célok között szerepel úgy érhető el, hogy a lakóterület fejlesztési területeken további lakó telkeket lehet kialakítani. A kialakítható telkek száma az alábbiak szerint alakul: sorszám Lakóterület fejlesztési terület Hrsz Lakásszám db Várható betelepülő lakosság fő /2 Hrsz-u ingatlanon a Zöldfa út mentén 2 10,11,12,13,14,15/1,15/2,15/3, Hrsz-u ingatlanokon Összesen: száma 9

10 Vt-TB településközponti vegyes terület A község központja a közintézményekkel és szociális valamint és jóléti intézmények tartoznak ide. A Itt található többek között a községháza, a Templom a művelődési ház, az orvosi rendelő is. A település természetes központja a Mezőcsáti út és a Fő út kereszteződése mellett található. Az övezetben található lakóházak a lakó övezetben meghatározott paraméterek szerint is beépíthető, de természetes tartalékot is jelent a község intézményi valamint a szolgáltatás és kereskedelem fejlesztésének is. Ami természetes, nem erőletett átstrukturálódását jelenti az itt lévő lakóházaknak és magvalósítása hosszútávon várható. Gksz-TB gazdasági terület A település célrendszerében szerepel a falu megtartó erejének növelése és a lakosság számának kismértékű emelése. Ennek érdekében szükséges gazdasági területek kijelölése is hogy fenti célok megvalósulhassanak. A terület felhasználási egység a Tsz telep területére esik a Mezőcsáti út mellett (3302 sz út). Mely terület jól elkülönül a belterület nagy részétől, de Fő út melletti tehát a közlekedési és a közmű infrastruktúra könnyen biztosítható. A fejlesztési terület nagysága cca. 5,5 Ha a terület távlatban 10 ha nagyságúra növelhető, amennyiben igény van rá, Itt több munkahely teremtő beruházás is létesülhet, melynek eredménye képen akár 150 munkahely is létrejöhet. K-STB sport terület A jelenlegi sportpálya megtartását irányozza elő a terv a terület szervesen 10

11 kapcsolódik a község térszerkezetéhez. Nagysága cca. 2,4 Ha itt lehetőség van a község rekreációs és sport igényeinek realizálására. K-TTB temető terület A temető terület bővítése a mivel a település térszerkezetében kialakult állapotként 3 utca határolja jelenlegi helyén bővítése nem lehetséges. Tekintettel arra, hogy a terület a jelenlegi igényeket kielégíti nincs szükség s temető bővítésére tehát nem kell új területet kijelölni. K-HTB Hulladék Ideiglenes elhelyezési területe A terület felhasználási egység lehetőséget teremet a hulladék jogszabályoknak megfelelő kezelésre és tárolására. Az ideiglenes szelektív hulladékudvarok kialakítására biztosít lehetőséget ezen övezet. A szemetet Miskolcra szállítják. KÖu-TB Közlekedési terület A község nem rendelkezik vasúti kapcsolattal csak közúton közelíthető meg. Továbbá a Tisza parton van egy csónakkikötője. Az övezet a közlekedési műtárgyakon túl a közművek, hírközlés és zöldfelületek valamint a csapadékvíz elvezető műtárgyak elhelyezésére is szolgál. Hatása van a település életére az M3-as autópálya megépítése. Ezen országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra térségi kihatásait részlegesen élvezheti a település: a forgalom intenzitásnövekedés vonzhatja a turistákat, hiszen jobban elérhető lesz a község. A gazdasági helyzete is javulhat, hiszen az autópálya térbeli vonzáskörzetébe fog tartozni. A 3302-es számú úton át a településnek cca. 30 km-re van kapcsolata az M3-as autópályával. A települést a 3302-es számú út szeli ketté, melyre a Fő út merőleges. A településen régió szintű kerékpár út halad át a Tisza töltésén. Z-TB Zöldterület (a település zöldfelületi rendszere) A település zöldfelületi rendszerébe tartoznak a közparkok a fasorok és az erdős területek. Belterület: A belterületen kialakult egységes fasor nem található A település fasorai nem 11

12 alakultak ki, ezért szervezett ültetéssel kell kialakítani. A burkolt utak mentén az árok és az útpadka közötti területek eléggé elhanyagoltak. A járda és az árok közötti területekre is nagyobb figyelmet lehetne fordítani. Egészében véve a burkolatok, és a zöldfelületek állapotát javítani lenne célszerű. A településen az iskola udvaron, a templomkertben valamint a temetőben található összefüggő zöldfelület, de szervezetten kialakított községi park nem található.az erdő területek az erdőövezetben kerülnek megemlítésre. Külterületek: Az Alföld észak felé utolsó természetes része árterekkel, puszta gyepekkel szabdalt erdős sztyepp. A népesség növekedésével párhuzamosan egyre több területet vontak művelés alá A terület a magyar flóra tartomány Alföldi flóravidék Tiszántúli flórajárásába tartozik. A település külterületén két jelentősebb vízfolyás van, a Tisza folyó és a Sulymos patak. A település külterületén két természeti terület is található a Borsodi mezőségi tájvédelmi körzet a külterület észak-keleti részén és a Hortobágyi Nemzeti park területe a Tisza folyó mentetlen oldalán. E területen önálló tó szerű vízfelületek is találhatók melyeket a Tisza áradása táplál. E mellett a területen található még a Tiszfüredi madárrezervátum egy része is. A terület védelme érdekében tilos az ártéri terület beépítése. E-TB Erdőterület A településen 143 Ha erdő terület található, mely külterület 4%-a hosszú távon el kell érni, hogy az erdőterületek aránya növekedjenek érdekében a terv további távlati erdő telepítéseket irányoz elő aminek következtében az arány eléri a 10%-ot. Má-TB Mezőgazdasági terület általános 12

13 A külterület többnyire szántó illetve legelő. Az övezetbe semmilyen változást nem javasol a terv marad az eredeti állapot. El kell érni, hogy a régi, vélhetően nagyobb kiterjedésű erdőterületek újra elterjedjenek és az erdőfoltok mind nagyobb területeket foglaljanak el, természetesen lehetőleg nem a jó szántóterületeken. Mk-TB Mezőgazdasági terület kertes A mezőgazdasági területeken belül van olyan terület is ami kertes művelési ágban tartozik. Ilyen terület elsősorban a külterületi 094 hrsz-u ingatlan, de a 011 hrsz-u ingatlan el fogja veszíteni zárt kert jellegét, mert az a Tisza árterében található és ártéri erdőterületté kerül átsorolásra. A település belterületének dél-keleti részéhez is kapcsolódik néhány kert. Üh-TB Hétvégi házas üdülő terület A település vezetése elhatározta, hogy a település mellett üdülő területet alakít ki. Az igényt megvizsgálva a település nyugati határa és a 3302-es számú út és a töltés által határolt terület alkalmas a cél megvalósítására. A terület nagysága cca 36,3 Ha, melynek ütemezett terület felhasználását javasolja a terv első ütemben a terület harmada kerülne felhasználásra melynek műszaki jellemzői az alábbiaknak megfelelően alakulna: Ütem időtávlat Üdülőterület fejlesztés Hrsz, Ha Üdülőszám db Várható ideiglenesen betelepülő lakosság száma fő I. 8 év 014/3 Hrsz-u ingatlanon, 12 Ha II. 15 év 014/3 Hrsz-u ingatlanon, Ha III. 25 év 014/3 Hrsz-u ingatlanon, Ha Összesen: Az OTÉK tartalmazza a terület beépítési lehetőségeit, melyhez az építési övezet paraméterit igazítani kell: Terület felhasználási egység: Szintterület sűrűség Legnagyobb beépítettség Legnagyobb építmény magasság Legkisebb zöldfelület Üdülőterület hétvégi házas 0,2 20 <6,0 60 V vízgazdálkodási területek A település külterületén található vízjárta területek illetve csatornák, patakok vízfelületei tartoznak ebbe a terület felhasználási egységbe változtatást ezeken a terv nem javasol. A település területére vízügyi szakvélemény készült, melynek értelmében a község árvíz veszélyeztetett terület. A szakvéleményben jelzett 13

14 intézkedéseket a HÉSZ-be beépítésre kerülnek. A szakvélemény alapján megállapítható,hogy a település a 2.34 sz. Dél-Borsodi öblözetben a , árvízvédelmi szakasz mentén helyezkedik el, árvízvédelmi töltése kiépítettnek tekinthető. Az árvízvédelemmel kapcsolatos térségi összefüggéseket az alábbi két ábrán szereplő pontok tartalmazzák: 457,4 b. 1,5 km, Ároktő 454,9 j. ÁROKTŐ ( 1600), R., TVT 454,6 j. Ároktói védelmi központ, 453,9 komp, b. TISZACSEGE (6300), Tiszacsegei védelmi központ 300 m,. 445,4 j. TISZADOROGMA (800), b. 445,3 gyalogrév 445,2 b. vízmérce ( cm). 440,2 j. TISZABÁBOLNA (800), Sulymos-tócsatorna torkolata, Az ábrák az árvízvédelmi töltések nyomvonalát is mutatják. A területre vonatkozó árvízvédelmi helyzetet az alábbi ábrák mutatják: 14

15 Az alábbiakban a fenti terület felhasználási egységek egy táblázatban összegezve a szintterület sűrűséggel és a szintterületi mutatóval együtt kerülnek bemutatásra: Tiszabábolna Terület felhasználási egységek rendszere Jelmagyarázat: Területfelhasználás jele Szintterületsűrűség Szinterületi mutató Épület m2/telek m2 Terület felhasználás jellege Falusias lakóterület Településközponti vegyes terület: Gazdasági terület Sportterület Temetőterület Hulladék Ideiglenes elhelyezési területe Közlekedési terület Zöldterület (közpark) Erdőterület Mezőgazdasági terület Általános Mezőgazdasági terület kertes Üdülőterület Hétvégi házas Vízgazdálkodási terület Terület felhasználás jele Lf-TB Vt-TB Gksz-TB K-STB K-TTB K-HTB KÖu-TB Z-TB E-TB Má-TB Mk-TB Üh-TB V Szintterület sűrűség (Területfelhasználási egységre vonatkozik) Szintterületi mutató: (Telekre vonatkozik) 0,4 0,50 0,9 1,00 0,65 0,75 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0, ,02 0,02 0,005 0,005 0,30 (0,03) 0,30 (0,03) 0,30 (0,03) 0,30 (0,03) 0,2 0,2-15

16 3.3 A tiszabábolnai telkek jellemzői A telkek gyakran cserélnek gazdát de sokkal ritkábban változik a telek geometriai mérete és területe. Méretük óriási, hiszen kialakulásukkor még a megélhetést is biztosították az ott lakóknak: terménytermelésre és állattartásra használták. Ezen funkcióknak megfelelően alakult ki a hagyományos telekhasználat, amit a készített fotók alapján lehetne a legjobban bemutatni (lásd fotómelléklet). Többnyire a lakóházakhoz bővített nyári konyhák, tehénistállók és egyéb ólak kapcsolódnak, leolvasható róluk a régi gazdasági szereposztás és a család gazdasági helyzete is: a tehetősebbek kertet alakítottak ki. A telekhasználat átalakulóban van; napjainkban még sokan termesztenek kertjeikben a háztartáshoz szükséges növényeket, de már sokkal kisebb területen, mint ezelőtt. Az állattartás is átalakult kezd, csökkenni a tehenek száma, ami még tíz évvel ezelőtt is a kereset kiegészítését jelentette a családoknak. A Gilyén-féle besorolásnak megfelelően a bábolnai telkeket az alábbi módon lehetne besorolni: szalagtelek, soros udvari elrendezéssel. A telekhasználatban a fentieknek megfelelően az alábbi funkciósémát lehetne felállítani az utca felől indulva: lakó-pihenő terület, mely egészen a nyári konyháig tart az állattartás területe, mely az utolsó istállóig tart kertterület, amely vagy gyümölcsfákkal betelepített, vagy növénytermesztésre használják. Ezen funkciók azonban némely esetben összemosódnak, egymásba fonódnak - a legtöbb telken ez a jellemző. Sajnos ez a fajta telekhasználat a környezeti kultúra rovására megy, hiszen a lakóépületektől kezdve az egyre alacsonyabb és igénytelen kivitelű ólak és sufnik jelentős mértékben rombolják az udvar megjelenését. El kell érni, hogy a használaton kívüli építményeket a lakosok lebontsák, illetve a még meglévőket karbantartsák. Az új épületek építésekor elő kell segíteni és szorgalmazni, hogy a kiegészítő funkciókat az épület alatt kialakított pincékben helyezzék el. 16

17 4. Alátámasztó munkarészek 4.1. Közlekedés Közúti közlekedés A településen a 3302-es számú út halad át, mely természetes, lineárisan elnyúló központ, a néhány intézmény is itt helyezkedik el. Mint azt a településszerkezeti vizsgálatnál is említettem, a település főútja merőleges a Tisza vonalára és a 3302 számú útra is, ezáltal egy természetes kereszt képződik. A településszerkezettel összhangban kifejlődött a jelenlegi közlekedési hálózat. A község úthálózati rendszerének megőrzése, megtartása a cél, új utak nyitására csak a funkcióbővítéssel párhuzamosan kerülhet sor (üdülőterület fejlesztése). Ugyan a községen áthaladó forgalom csekély, de különösen a nyári turistaszezonban érzékelhető a forgalom növekedése, ami a terület egyre növekvő vonzerejét jelzi. Az út vonalvezetése szerencsés, mert nincsenek nagy, beláthatatlan kanyarok. Azonban a Fő utca és a 3302 sz. útkereszteződésében a helyi forgalom találkozik az átmenő forgalommal ami veszélyforrást rejt magában. A csekély forgalom és a hagyományosan kialakult térszerkezet tisztelete miatt javaslom a meglévő állapot fenntartását. A belterületi utak többsége burkolt, rendezett állapotú. Az új lakó utakat min 12 m szabályozási szélességben kell kiépíteni 6 m széles burkolt aszfalt felülettel. Két oldalán árokkal és fasorral. Személygépkocsi parkolót tervezünk az alábbi helyeken: - A Polgármesteri Hivatal udvarán 6 gk. parkolóhely - A temető előtt 15 gk. parkolóhely - Közintézmények előtt 5-5 gk. parkolóhely. A gépkocsi parkolókat 5 parkolóhelyenként 1 db fával kell beültetni Tömegközlekedés A település busz tömegközlekedési kapcsolattal rendelkezik. A busz a 17

18 Mezőkövesdi Volánbusz pályaudvarról indul és naponta 10 alkalommal közlekedik, egy megállóhelye van: Posta Menetideje 30 perc. A busz teremti meg a kapcsolatot a főbb centrumokkal és más jellegű közlekedési eszközökkel (vasút). A tömegközlekedés emiatt egyoldalúnak mondható. A tömegközlekedés eléggé nehézkes, a falu nehezen érhető el a megyeközpontból (1,7 óra) és a fővárosból (4,5 óra) Kerékpárutak Az országos és regionális tervek a Tisza folyó töltéseit jelölik kerékpárútnak, ami úgy gondolom, alapvetően helyes elgondolás, hiszen a közúti forgalom zavarása nélkül csodálatos természeti környezetben van lehetőség a rekreációra. A településnek az a feladata, hogy ezen kerékpáros tengellyel megteremtse a kapcsolatot és bevonja a községet a kerékpáros vérkeringésbe. Bábolnának van ilyen kapcsolata: a Fő utca közvetlenül bekapcsolódik a töltésen tervezett kerékpár-hálózatba. A kismértékű forgalom miatt a közutak is remekül használhatók kerékpározás céljára különösebb befektetés nélkül Vízi közlekedés A község az ártéri területen, a Fő utca elméleti meghosszabbítása és a Tisza folyó találkozási pontjánál kikötővel rendelkezik. A Tiszán közlekedő sétahajójárat kiköt Bábolnán, aminek nagy jelentőséget kell tulajdonítani, hiszen várhatóan az erre épülő turizmus fejlődésével kell számolnunk. A községben megtelepedő hazai és külföldi csónaktulajdonosok igényelhetik az igényes kikötő kialakítását Környezetvédelmi leírás A levegő állapota: A területen, illetve közvetlen környezetében nincs olyan létesítmény, mely jelentősen befolyásolná a környezet állapotát helyi emittáló forrásként. A közlekedésből származó terhelés elhanyagolható. Zajterhelés: A község zajterhelését a 21/2001 (II. 14.) korm. sz. rendelet alapján vizsgáltuk. A gyűjtő- és főforgalmi utak, vasútvonalak mentén, lakóterületen, és intézményterületen megengedett maximális értékek: nappal: (6-22 h) 50 db éjjel: (22-6 h) 40 db Megállapítottuk, hogy a község zajterhelése a megengedett határértékeket nem lépi túl. A víz és az élővilág A Tisza árterületében bekövetkezett katasztrófa után kialakult helyzetben alkalmazkodni célszerű az országos, vagy megyei szintű kezdeményezésekhez, 18

19 ill. intézkedésekhez. Csak remélhetjük, hogy a ciánszennyezés nem hagyott maradandó nyomokat az árterületen, illetve a folyómederben. A Tisza árterülete a Fő utca tengelyvonalától balra a Hortobágyi Nemzeti park területére esik. Itt értékes flóra és fauna található, kiemelkedik a Tiszfüredi madárrezervátum. E terület fokozott védelmet érdemel. A település külterületének egy része a Borsodi Mezőségi Tájvédelmi Körzethez tartozik. Ezeken a területeken a vegyszermentes biogazdálkodás részesíthető előnyben. DK-re található a ha területű Hortobágyi Nemzeti Park. A folyószabályozás előtt ez a vidék a Tisza ártere volt, majdnem teljesen sík, talaja túlnyomórészt legelő, nagy ménesekkel, gulyákkal és juhnyájakkal, köztük a híres magyar szürgegulya és rackajuhok. Nagy halastavaik vannak, itt kacsa- és libatenyésztés is folyik. Nagy a nyári hőség, az évi csapadék mm, jellemzőek a forgószelek, valamint a ritkán előforduló délibáb. Madárvilága nagy, az átvonuló vízimadarak réce, lúd, sirály, szerkö, vöcsök, gém, bölömbika, kócsag,rétihéja, fülesbagoly, cinege, nádirigó, gulipán, goda stb. kedvelt helye. Legnagyobb madár a különlegesen védett túzok. Előfordul réti- és halászsas is. j. A Tisza-tó élővilága A Kisköre és Tiszavalk közötti folyószakasz felduzzasztásával a Tisza hullámterében létesült a Tisza-tó, amely 127 km2-nyi kiterjedésével a Kárpátmedence második legnagyobb kiterjedésű állóvize lett. A duzzasztást a Kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé. A Tisza-tó mai képének kialakulása hosszabb folyamat eredménye, aminek következtében egymástól habituálisan, hidrológiai, hidrobiológiai jellemzőikben markánsan eltérő vízterek jöttek létre. A Tisza-tó egészét tekintve ökológiai szempontból a sekély-tó típusú tározók közé sorolható, de a nagyfokú mozaikosságot jól jelzi, hogy található a területen mocsár, sekély-tó, kopolya, dévér-szinttájú nagy-, közepes és kisvízfolyás. A duzzasztás hatására a terület mederviszonyai jelentősen átalakultak; nagymértékű a feltöltődés és megváltozott a mederanyag is. A kiskörei duzzasztás és tározás hatására bekövetkezett változások nagymértékben átalakították a Tisza Kisköre-Tiszabábolna közötti szakaszának halállományát is. Összességében jellemző a folyóvízi fauna faj- és egyedszám csökkenése. A duzzasztás, de még inkább az árasztás révén azonban kialakult egy jellegében a korábbitól eltérő, annál sok tekintetben változatosabb élőhelykomplex, amelynek adottságai kedveztek egyrészt a szinttáj limnofil fajainak szaporodásához, másrészt elősegítették a primer és szekunder produkciót, ezzel a hal- biomassza növekedését is. A halfauna összképe alapján a tározó területére eső folyószakasz a dévér-zóna alsó szakaszához tartozik, természeti értékét a tározó nagyfokú mozaikossága révén kialakult egyedülállóan változatos szerkezetű halegyüttesek adják. A környezeti adottságoknak megfelelően a folyómeder, a tározótér, valamint a tározótérben található holtmedrek halfaunája eltér egymástól. A duzzasztott folyómederben leggyakoribb fajok a karika keszeg, dévérkeszeg, ezüstkárász (Carassius auratus), a gazdasági szempontból fontosabb fajok közül gyakori a ponty (Cyprinus carpio), a süllő (Stizostedion lucioperca), a harcsa (Silurus glanis) és a csuka (Esox lucius). A magasabb fajszám a ritkának tekinthető reofil fajoknak köszönhető, amelyek mind a mai napig színesítik e terület faunáját. A tározótér és a holtmedrek fajszáma alacsonyabb, itt az állóvízi körülményekhez 19

20 alkalmazkodott limnofil fajok dominálnak pl. a dévérkeszeg (Abramis brama), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus), fekete törpeharcsa (Ictalurus melas), naphal (Lepomis gibbosus), tarka géb(proterorhinus marmoratus), a ragadozók közül a csuka (Esox lucius) és süllő (Stizostedion lucioperca) mellett igen elterjedt a balin (Aspius aspius). A holtmedrek zártabb vizeiben kiemelkedik a növényállományokhoz kötődő kurta baingfajok aránya (szivárványos ökle (Rhodeus sericeus), vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus), sügér (Perca fluviatilis)) és ugyanitt a stagnofil fajok (compó (Tinca tinca), széles kárász (Carassius carassius), ezüst kárász (Carassius auratus), réti csík (Misgurnus fossilis), vágó csík (Cobitis taenia), kurta baing (Leucaspius delineatus), lápi póc (Umbra krameri)) gyakorisága is magasabb. Natrix natrixa Tisza-tó sekélyvizű, vagy időszakos vízborítású területei igazi kétéltű élőhelyek, igen nagy számban élnek itt a tavi-, kistavi-, kecskebéka fajkomplex egyedei (Rana spp), barna varangy (Bufo bufo), leveli béka (Hyla arborea), vöröshasú unka (Bombina bombina). A hüllők közül jelentős állományai vannak a vízisiklónak (Natrix natrix) és mocsári teknősnek (Emys orbicularis). A madarak közül a tározó területén jelentős a vegyes gémtelepek fajainak költése. Kiemelendő a kiskárókatona (Phalacrocorax pygmaeus) fészkelése. A Tisza-tó és környéke fontos pihenő és táplálkozó helye a vonuló madaraknak. A tavaszi-őszi madármozgalomban a lúd- és récevonulás meghatározó. Az emlősfauna legértékesebb tagja a mintegy évtizede visszatelepített stabil populációt alkotó hód (Castor fiber), valamint a mindenütt jelen lévő vidra (Lutra lutra). Talajszennyezettség, hulladékkezelés A község területén talajszennyezettséget a mezőgazdasági tevékenységből 20

21 származó kemikáliák és az illegális hulladék lerakás okoznak. A településen nincs szervezett hulladéklerakó hely, azonban a felhagyott lerakó helyet rekultiválni kell. A legális hulladéklerakó helyeket is célszerű átértékelni, hiszen az ott tapasztaltak lesújtó képet mutatnak. A hulladékot Miskolcra szállítják. Az épített környezet és a táji elemek egymásra hatása Az épített környezet jelenleg nem vált ki számottevően káros vagy kiaknázó jellegű hatást a természeti környezetre, mint az a fenti elemzésből is kitűnik. Egyedül a mezőgazdasági termelésből származó kémiai hatásokat kellene tompítani. A táji és az épített környezet látképi hatását jelentősen zavaró tényező nincsen. A település telkein lévő környezeti kultúra szorul megújításra, ami néhol már zavarja az összhatást. A közterületek kialakításában is lehetne javulást elérni, hiszen az útburkolatok, utcabútorok a közterületi zöldfelületek javító jellegű beavatkozást igényelnek. A külterületeken a régi mezőgazdasági telephelyek építészeti és környezeti átértékelésére van szükség a fejlesztési elképzelésekkel összhangban. A fejlesztéseket is úgy kell generálni, hogy ne romoljon a jelenlegi helyzet, inkább javulás jöhessen létre Közművek Ivóvízellátás Helyzetértékelés: Tiszabábolna településen mélyfúrású kút biztosítja a zavartalan vízellátást. A kút kiépítése 1970-ben kezdődött és 1973-tól folyamatos üzemeltetéssel működik. Ennek következtében viszonylag nagy gyorsaságú fejlődés következett be, melynek következtében az ivóvízhálózat kiépítettsége szinte teljeskörűvé vált 2001-ig. A településen lévő lakások 90%-a közvetlen hálózati rácsatlakozással biztosítja az ivóvízszükségletét. A fennmaradó 10% pedig közkutas megoldással biztosítja ivóvízszükségletét. A mélyfúrású kút napi kapacitása: 70m3/d. A kitermelt ivóvíz minősítése az országos összehasonlítást is kiállja a vas és mangántalanító működés közbeiktatásával. Mezőkövesdi Délborsodi Víz és Csatorna Kft. működteti folyamatos irányítással. Ezzel a módszerrel irányítják, automatikusan vezérlik. Lehallgató készülékkel a csőtöréseket vizsgálják, állandó megfigyelés működik, kb. 1-2 hét alatt 10 km vezetéket tudnak leellenőrizni. Tervjavaslat Általánosságban az alábbi feladatok fogalmazhatók meg: -Víztermelő kapacitás megtartása, stabilitása, -Vízkorlátozás nincs, többlet vízigényeket is ki tudnak elégíteni, -Hálózat fejlesztése: út alatti vezetékek acélcsőre való kiváltása, elavult szerelvények cseréje, szakaszolhatóság, körgyűrűk kialakítása, horgonyzott elavult vezetékek cseréje, tűzcsapok cseréje -Sarkalatos kérdés a takarékos vízhasználatra való ösztönzés. Ennek érdekében törekedni kell a fogyasztók rendszeres ellenőrzésének a megszervezésére, vízhasználók lakásonkénti fogyasztásának mérésére. 21

22 Szennyvízelvezetés Helyzetértékelés: A település gravitációs és kényszeráramoltatású teljes körű zártrendszerű szennyvízelvezetése megoldott végére befejeződött. Tiszabábolna település szennyvízbefogadója Tiszabábolna és Dorogma között kiépült új szennyvíztisztító telep, melynek kapacitása 300m3/d. A szennyvíztisztító telep technológiája levegőztető, ülepítő, denitrifikáló medencékből áll, foszfortartalom-eltávolítással. Próbaüzem alatt áll: ig. Folyamat irányítása kiépített átemelők vezérelve - mezőkövesdi központban bekötve. A szennyvíztisztító telepnél helyi kezelők vannak és működnek. Tervjavaslat Fő cél a közműpótló berendezések (szennyvíztárolók, latrinák) folyamatos felszámolása. Az ingatlanok bekötése a végső és fő cél. Meglévő átemelők karbantartása, irányítástechnika, a vezérlés magasabb szintű megszervezése. Megjegyezni kívánjuk, hogy a víziközművekre vonatkozóan konzultációs egyeztetést folytattunk a Mezőkövesd Délborsodi Víz és Csatorna Kft.-vel én. Csapadékvíz-elvezetés Helyzetértékelés: A településen zárt rendszerű gravitációs csapadékvíz-elvezető hálózat nem található. Nyitott árokrendszerek (földárkok, kevés helyen burkolt árkok) találhatók és hivatottak a felszíni vizek elvezetésére. A lehullott csapadék egy része elpárolog, másik része a talajba szivárog, a harmadik rész elvezetéséről gondoskodni kell. A település csapadékelvezetése nem tekinthető egységesen kiépítettnek. Általános probléma, hogy az útkereszteződésben nem épültek (sok helyen) átereszek, így az egyes árkok nincsenek kapcsolatban egymással, nem biztosított a lefolyás. Tervjavaslat Az árkok vonalvezetését az úthálózat magassági vonalvezetése határozza meg. Így szükséges a meglévő árkok tisztítását és karbantartását elvégezni. Új átereszek beépítése valamint szűk utcákban a folyókák kiépítése szükséges. Egyben javasoljuk az előregyártott trapézelemekkel (40 cm fenék) való árokburkolatok kiépítését. Elektromos ellátás: 1935-ben épült. Valamennyi belterületi ingatlan rendelkezik elektromos áram kapcsolattal. Belterület Belterületen az összes lakóház el van látva villamos energiával. Valamennyi közintézmény és kereskedelmi és egyéb célú létesítmény úgy szintén a községben kiépített és működő közvilágítás üzemel. Primer hálózat: 22

23 20 kv-os légvezeték hálózat, mely az oszloptranszformátorokat látja el középfeszültségen villamos energiával. Szekunder hálózat: A belterületen légvezetékes szekunder hálózat van. A felújításokkal és bővítésekkel a hálózat ellátja az igényeket. Közvilágítás: A közvilágítás részben a szekunder hálózat oszlopaira és részben önálló oszlopokra szerelt lámpatestekkel került kivitelezésre. Külterület: Primer Hálózat: 20 kv-os légvezeték hálózat, mely a belterületet is ellátja. 20,04 kv-os oszloptranszformátor állomások csatlakoznak a légvezetékre. A település külterületén haladó nagyfeszültségű vezeték látható a településszerkezeti terven. Szekunder hálózat: 0,4 kv-os légvezetékes rendszerű. Gázellátás: A település be van kötve a vezetékes földgáz ellátásba. A lakásokban elenyésző számban a gázellátást PB palack biztosítja ben épült ki az alapvezeték valamennyi utcában. Az ingatlanokra a bekötés folyamatosan épül ki. Gáz betáplálás nyomásszabályozó: A község 6 bar nyomású betáplálást kap, a szükséges 3 bar elosztóhálózatot 1 db KÖGÁZ 1500/6/3 nyomásszabályozó táplálja. A háztartások a házi nyomáscsökkentőn keresztül kapják a gázt. Gázelosztó vezetékhálózat: A gázelosztó vezetékhálózat a község teljes területén kiépült ø32, ø65 KPE nyomásfokozatú műanyagcsőből. A kiépített hálózat sugarasa rendszerű, zsákvezetékes kialakítású. A vezetékhálózat átlagos fekvési mélysége -1,30 m állapota jó. Gázfogyasztás maghatározása: A vezetékes gázszolgáltatásba bekapcsolt háztartások száma: x 2 m3/h= 384 m3/h Intézmények fogyasztása: 210 m3/h Jelenlegi fogyasztás: 594 m3/h Megállapítható, hogy a gázellátás a község igényét távlatban is ellátja 4.4. Hírközlés A községben 1990-ig csak a postán és a községházán volt telefon- 23

24 kapcsolat. Az 1990-es években végrehajtott fejlesztés eredményeként ma már a lakások 50%-ában van telefon. A vezetékes telefonvonalak mellett a lakosság közel 25%-ának van mobil telefonja. A lakosság körében ma még nem eléggé elterjedt az internetes kapcsolat használata, hiszen kevés helyen van számítógép. A műsorszórás tekintetében úgy a rádió, mint a televízió vonatkozásában nincs árnyékolt terület. A programok a kékesi és a tokaji adóról korlátozás nélkül foghatók. A lakások közel 25%-ában ma már műholdas adások vételére alkalmas antennák is vannak. A rádióadások közül a középhullámon ill. a rövidhullámon működő adók is jól foghatók Zöldfelületi rendszer: A zöldfelületi rendszer elemei: a templom kertje a temető út menti fasorok. A közterületek állapota - tekintettel a hagyományosan kialakult szokásokra (utcaseprés, utcai fák gondozása) - kielégítőnek mondható. Ott azonban, ahol nem lakóépület előtti területről van szó, kívánatos lenne a hatékonyabb gondozás. Folyamatossá kellene tenni a fű ápolását, gondozását, melyet ki lehetne egészíteni parkosítási programmal. A növénytelepítések a Fő utca mentén szervezetten voltak bonyolítva, de mára már hiányossá váltak és nem egységesek a kiültetett egyedek. A többi utcában hiányoznak a fasorok, legalább az egyik oldalon szükséges lenne telepítésük. A burkolt utak mentén az árok és az útpadka közötti területek eléggé elhanyagoltak. A járda és az árok közötti területekre is nagyobb figyelmet lehetne fordítani. Egészében véve a burkolatok és a zöldfelületek állapotát célszerű lenne javítani. A közterületen álló építmények (buszvárók) állaga is javításra, cserére szorul. Hiányoznak a pihenőpadok, biciklitárolók, szeméttárolók, ami által ezen területek rendezettebb képet mutatnának. El kell tüntetni a közterületbe benyúló, a településképbe nem illő előtetőket és egyéb romboló építészeti elemeket. Felújításukkor törekedni kell a telefon- és villanypóznák eltüntetésére és a földkábelek kiépítésére. Bár nem tartoznak szorosan a közterületekhez, de különös figyelmet kell fordítani a közterületekről látható telekterületekre és épülethomlokzatokra, kerítésekre is. Ezen a téren is van javítani való. Némelyik épület elhanyagolt, omladozó, és a kerítésekre is ráférne a felújítás A táj leírása A fotókon jól látható, hogy a településhez tartozó külterületek megmaradtak eredeti szépségükben. A flóra és fauna csodálatos együttélése tapasztalható, amibe az embernek csak a legnagyobb körültekintéssel szabad beavatkoznia, ha bele szabad egyáltalán. Ezen megállapítás különösen a Hortobágyi Nemzeti Park, illetve A Borsodi Mezőségi Tájvédelmi körzet területére vonatkozik. Ezeken 24

25 a területeken a megőrzés és a konzerválás kell, hogy elsődleges célunk legyen, szemben a terület bármilyen célú zavaró jellegű felhasználásával. A település bevezető szakaszán Ároktő irányából attraktív "landscape" tárul elénk. (A táj legszebb alkotóeleme a tölgyfa, ahol sok helyen megjelenik folt-szerűen.) A település északi részén a benyúló erdős foltok is figyelmet érdemelnek. A külterületek nagy részén többnyire mezőgazdasági tevékenység folyik, ami az alkalmazott kemikáliák miatt veszélyezteti a fentiekben ecsetelt környezetet. A jövő útja mindenképpen az, hogy a természet tiszteletét vissza kell állítani a gazdálkodásban és az állattartásban is. Olyan technológiák elterjesztése kívánatos, melyek nem szennyezőek, és nem avatkoznak bele a természet folyamataiba. A tájban megjelenő majorok, tanyák és egyéb mezőgazdasági termelőhelyek azonban átértékelésre szorulnak. Kihasználatlan állapotukban állaguk romlik, és ez már zavaró tényezőként hat (a TSz központi telephelye, Tetves tanya, Baromfi telep, Lápány tanya, Montaj tanya). Az élővilág szempontjából talán legfontosabb helyek a Tisza folyót övező füzesek, ahol szinte teljes skálája megtalálható a magyarországi növény- és állatvilágnak. Ezen túlmenően a füzesek fontos funkciója lehet a keletkezett többletvizek elvezetése és tárolása, amire érdemes alapozni. A Tiszát övező füzesek jellegzetes alkotóelemei a makro környezetnek, ami minden évben változik-alakul a Tisza áradása és építő-romboló ereje miatt. A Tisza tó kialakulása is jelentős hatást vált kikörnyezetére: A tározótérben az árasztás óta a makrofita növényzet aránya a nyílt vízfelülethez viszonyítva fokozatosan növekszik. Jelenleg a tározó összfelületének kb.55 %-a borított növényzettel. A tározó hinarasaiban állományalkotó a sulyom (Trapa natans), a mocsári növényállományokban pedig a nád (Phragmites australis). A mocsári növények közül jellemző ezen kívül a keskeny- és széleslevelű gyékény (Typha angustifolia, T. latifolia) és a harmatkása (Glyceria maxima). A hínárnövények esetében a sulyom mellet más hínárfajok kiterjedése nem meghatározó, azonban a tározóra jellemző tündérfátylas (Nymphoidetum peltatae) és tündérrózsás (Nymphaeetum alboluteae) állományok figyelmet érdemelnek. A környezeti tényezők változása magával hozta a planktonikus és bentonikus élőlények minőségi, mennyiségi változásait is. Mivel a Tiszában magas a növényi tápanyagok koncentrációja, a fitoplankton fő limitáló faktora a hőmérséklet és a lebegőanyag-tartalom. Az éves változások az áradáshoz köthetők. Az áradás során alacsony faj- és egyedszámok jellemzőek kovaalga dominanciával, míg apadáskor a hullámtérből állóvízi elemek is bekerülnek a folyóba. A duzzasztás idején a zöldalgák aránya növekszik. A tározótérre globálisan a viszonylag stabil, fajgazdag és változatos fitoplankton jellemző. Az egyes medencékben - eltérő környezeti adottságaik miatt - különböző mennyiségű és minőségű állomány található. Ebben meghatározó a nyílt víztér és a növényállomány aránya, a vízmélység, és a kitettség. 25

26 A megyei rendezési terv védelmi rendszere Tiszabábolna A megyei rendezési terv védelmi rendszerének elemeinek vizsgálata alapján a község az alábbiakban érintett: Ökologiai folyosók övezete Felszini szennyeződésre érzékeny övezetek Védett és védelemre tervezett természeti területek övezete Ökológiai tájrehabilitáció övezete 4.7. A lakosság összetétele: A legfrisebb KSH adatok az alábbiak: 26

27 A helység A A A nem A lakott megnevezése, népszám- lakások lakott egyéb a helységhez tartozó településrészek lálási lakónépesség üdülők lakóegységek jellege és száma február 1-jén, megnevezése a január 1-jei közigazgatási állapot szerint TISZABÁBOLNA Központi belterület A településrész kézbesítő postája Postai irányítószám A külterület települési jellege Tiszabábolna A településrész távolsága a központi belterület centrumától (km) Külterület: Fehérlótanya Tiszabábolna 3465 Mgl. 2,5 Gátőrházak Tiszabábolna 3465 Őh. 0,5 Kölesháttanya Tiszadorogma 3465 Mgl. 8,0 Nagymontaj Tiszabábolna 3465 Mgl. 4,5 Széklápa Tiszadorogma 3465 Mgl. 2,0 Szilpuszta Tiszabábolna 3465 Őh. 4,0 Rövidítések: Mgl. = mezőgazdasági jellegű (készenléti, szolgálati) lakótelep, illetve lakóhely, mezőgazdasági jellegű tanyák Őh. = erdőőrház,erdészlak,erdészház,útőrház,gátőrház,csatornaőrház stb. A helység hivatalos megnevezése, nemzetiségi neve, igazgatási rangja, megyei beosztása, KSH kódja (településazonosító törzsszáma), körjegyzőségi kódja és a körjegyzőség székhelye, kistérségi kódja és a kistérség neve, távhívó körzetszáma, vasútállomás- és autóbuszállomás neve, távolsága a központi belterület centrumától (km). TISZABÁBOLNA Község Borsod-Abaúj-Zemplén megye KSH kód: Körjegyzőségi kód: 1 Körjegyzőség székhelye: - Kistérségi kód: 3505 Kistérség neve: Mezőkövesdi Távhívó körzetszáma: 49 Vá.: Mezőkövesd (28,0 km) Aut. áll.: Tiszabábolna (0,0 km) A helység lakónépes- lakásainak ségének száma területnagysága (hektár) évi népszámlálás Nemzetiségi kötődés: magyar: 99,6% Vallás: római katolikus: 88,3%; görög katolikus: 1,2%; református: 7,9%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 2,2% A település lélekszáma 496 fő ban a létszám megközelítette az 1200 főt, ettől az időponttól a lakosság létszáma folyamatosan csökken. Elsődleges cél tehát a lakosságfogyás megállítása. Az országos trendek is mutatják a népességszám csökkenését, nem egyedi esetről beszélhetünk tehát. Ennek bonyolult társadalmi-gazdasági-szociológiai gyökerei vannak, és vélhetően összefügg a terület gazdasági prosperitásával is. Mi lenne tehát ebből eredően a 27

28 konkrét feladat? Nyilvánvalóan növelni kellene a gazdasági potenciált és erőt, ezáltal új munkahelyeket teremteni, az életkörülményeket javítani. Utaltam rá, hogy ennek az első lépése már megvalósult: az infrastruktúra-hálózatok kiépítettsége vetekedik a fővároséval, sok tekintetben meg is haladja azt (csatorna, burkolt utak vonatkozásában). A cél meghatározásban fentiekre már utaltam. A népesség tekintetében az alábbiakban mutatom be a kor szerinti megoszlást: 39% 12% 49% 18 év alattiak 65 fő 12% év közöttiek 260 fő 49% 60 év felettiek 207 fő 39% Az öregedés arányát megvizsgálva az arány túlzott a népesség számához viszonyítva. A legtöbben a munkaképes korú lakossághoz tartoznak. A 18 év alattiak létszáma viszont az öregebb korosztályokhoz viszonyítva kicsi. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a népességfogyás alapvetően a lakosság elöregedésére vezethető vissza. Az elvándorlás is közrejátszhat, de a lakosság vitalitását jellemző fiatalkorú népesség száma alacsony. A falu lakosságának összetétele a végzettség szempontjából: 28

29 93% 0% 5% 2% felsőfokú végzettségűek 13 fő 2% középfokú végzettségűek 28 fő 5% általános iskola 553 fő 93 % analfabéták 2 fő 0,2% A szellemi bázis mérhető le a fenti diagramból, ami az országos vagy akár a megyei összehasonlításban is átlagos. Közepesnek mondható arány a felsőfokú végzettségűek száma: 13 fő, ami 2 %-os rátájával javítható lenne. Az analfabéták száma minimális. Viszonylag kevés a középfokú végzettségűek aránya, ezt kívánatos lenne növelni. A munkanélküli ráta: 9,61 %, ami egy kicsit magasabb az országos rátánál, de kedvezőbb a megyei arányoknál. Úgy gondolom, hogy a közepes arány ellenére van teendő ezen a területen, hiszen a községben az infrastrukturális feltételek és lehetőségek adottak. A humán erőforrás minőségi javítása is kívánatos lenne: több felsőfokú és középfokú végzettségű munkaerőre lenne szükség, mely megalapozhatja a későbbi fejlődést. Sajnos a munkanélküliek kezelésére sem jött létre olyan intézményrendszer, mely megfelelően kezeli ezt a problémát. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a munkanélküliség rátáját visszaszorítsuk, illetve a humán erőforrás minőségi javításával megteremtsük a fejlődés esélyét. Jelentős problémákat vetnek fel a szociális hálóból kikerültek, hiszen nekik már nincs rendszeres jövedelemforrásuk. Nem hiszem, hogy a községnek kellene ezen problémát orvosolni, de megoldási javaslatot kidolgozhat a település, vagy annak választott szervezete Intézményellátottság: Bölcsőde a községben nincsen. A Béke utca 1. sz. alatt található 25 férőhelyes óvoda 2 óvónővel dolgozik. A létesítményben egy foglalkoztató van. Az általános iskola a Fő utca 97. sz. alatt található, ez a község legjelentősebb épülete. Tornaterme nincsen, 6 tanterme van. A Polgármesteri Hivatal a Fő út 113. sz. alatt található. Az igazgatási 29

30 funkciót jól ellátó épület igény esetén bővíthető. Rendőrőrs a településen nincsen de a négyesi körzeti megbízott a Polgármesteri Hivatalban fogadóórát tart. Tűzoltóság a faluban nincsen, az esetleges tűz oltásáról a Mezőkövesdi Tűzoltóparancsnokság gondoskodik. Posta a Fő út 83. sz. alatt található. A nemrég épült épület az igényeknek megfelel. Körzeti orvosi rendelő a Zöldfa utca 1. sz. alatt található, egy orvosi munkahellyel. Tiszadorogmával közös körzetet alkot. A fogorvosi ellátást és a hétvégi ügyeletet Mezőkövesdről biztosítják. Öregek napközi otthona a Béke út 1. sz. alatt van. Régebben idősek klubjaként működött, de jelenleg nem használják. Érdemes fenntartani és fejleszteni a községben élő öregek nagy száma miatt. A római katolikus templom és a mellette lévő épületek megfelelően szolgálják az egyházi funkciót, azonban felújításukra sort kellene keríteni. A községben 5 db kereskedelmi egységben (ebből 2 db italbolt) várják a vásárlókat, ami a népesség számához viszonyítva megfelelő. Az intézmények elhelyezkedése egyben kirajzolja a falu természetes központját is hiszen, a legtöbb közülük a Fő utca és a 3302 sz. út kereszteződéséhez közel fekszik. A központtól talán a községháza esik kissé távolabb, oldva ezzel a centrumot. A Béke utca 1. sz. alatti óvoda is távolabb esik, de nem zavarja a lakófunkciót. Patika nincs a faluban. A központban lévő épületállomány állaga közepesnek nevezhető. A község a rendezett és további fejlődésre kész település képét mutatja Mezőgazdasági mutatók: A mezőgazdasági földterület nagysága 3184 Ha. A termőterület/fő mutató: 5,98 Ha/fő, ami nem túl magas, azonban ha a családokra vetítjük, akkor az alábbiak alapján alakul: 23,9 Ha/család. Ha a szántóföldre vetítjük az arányt, az a következőképpen alakul: 8,48 Ha/család, ami elgondolkodtatóan alacsony. Tekintettel arra, hogy egy Ha földterületen elérhető haszon optimális esetben cca ,- Ft, egy család jövedelme éves szinten ,- Ft a szántóföld műveléséből, ami elképesztően kicsi. Nyilvánvalóan ez a föld nem képes a népesség gazdasági hátterének biztosítására. Figyelembe véve azt is, hogy a földterület jóval kevesebb tulajdonos kezében összpontosul, bizony maradnak olyanok, akik kimaradnak a föld által szerezhető haszonból. Két lehetőség van: vagy diverzifikálni kell a mezőgazdasági tevékenységet (minél többféle növény termesztésével kell foglalkozni, olyanokkal, amik kisebb területeken is nagyobb hasznot termelnek, pl. uborka, fóliatermékek stb.), vagy a mezőgazdasági termeléshez és táji környezethez illeszkedő más vállalkozásokat kell megtelepíteni. Az utóbbi látszik biztosabb munkahelyteremtő lehetőségnek, hiszen a földtulajdon egyenetlensége miatt nem teremtődik mindenki számára lehetőség a gazdálkodásra. El kell érni, hogy a régi, vélhetően nagyobb kiterjedésű erdőterületek újra elterjedjenek és az erdőfoltok mind nagyobb területeket foglaljanak el, természetesen lehetőleg nem a jó szántóterületeken, hanem a gyep és egyéb területek felhasználásával. Az alábbiakban mutatom be a mezőgazdasági 30

31 földterületek arányait: 29% 4% 36% 2% 29% szántó Ha % gyep Ha % erdő Ha 143 4% gyümölcsös Ha 62 2% egyéb % Az állattenyésztésnek óriási hagyományai vannak e területen, ha a látogató évvel vetődött volna erre, az utcákon nagy létszámú csordákat látott volna végigvonulni este és reggel: gyakorlatilag nem volt olyan porta, ahol ne lett volna tehén, vagy egyéb szarvasmarha. De a többi állatból is volt jócskán. Sajnos mára már nem sok maradt belőlük, ezt minden bizonnyal az életmódváltozás és a generáció váltás is eredményezte, de szerepet játszhatott ebben a jövedelmezőség alacsony színvonala is. A szarvasmarhák száma a korábbi 500 körüliről lecsökkent a huszad részére: most 23 db van a községben. Jellemző adat még, hogy a 23 állat 7 portán található, tehát az emberek alig tartanak tehenet. Összesen 2 ló van a községben, melyek egy portán találhatók. Megjegyzem itt nem lovas turizmusról van szó, hanem igáslovak tartásáról. Ezenkívül juhnyájak is vannak a faluban, így legalább a legelők ki vannak használva. Vadgazdálkodás tervezetten a területen nem folyik. A halászok egy Gelej nevű szervezetben dolgoznak (2 fő). Ez egy kiaknázatlan lehetőség, aminek vannak hagyományai is Gazdasági (ipari) tevékenység A vállalkozások számának vizsgálata azt bizonyítja, hogy a községben arányaiban alacsony a gazdaság prosperitása, gazdasági társaságok nincsenek. Ha az egyéni vállalkozásokat vizsgáljuk, Bábolnán 107 főre jut egy egyéni vállalkozás. E területen mindenképpen fejlődésre van szükség. A településen nincs ipari üzem, termelő vállalkozás. Az egyéni vállalkozók közül mindegyik mezőgazdasággal foglalkozik Turisztika 31

32 A táji és épített környezet is attraktív, ami nagy mértékben elősegíthetné a turizmust ezen a területen. A helyzet azonban ennél jóval lesújtóbb: szervezett szálláslehetőség nincs a faluban (panzió vagy egyéb tömeges szálláshely). A községben 120 hagyományos parasztház alakult át üdülővé, melyek időszakos használatúak. Ez a községben lévő összes épületállomány 34,8 %-a, ami elég jelentős ahhoz, hogy számolni kelljen vele. Meg kell keresni azokat a lehetőségeket, hogy hogyan lehetne bevonni a turisztikai szezonban ideérkező turistákat a község vérkeringésébe, ezáltal a község életének és gazdaságának fejlesztésébe. Azok a népi építészeti és egyéb értékek, rendezvények, melyekkel ide lehetne csalogatni a látogatókat, átértékelésre szorulnak. A községben nincs turisztikai célú rendezvény vagy esemény. A lovak száma a faluban 2, amit 1 portán tartanak. A halászati lehetőségek nincsenek kellően kiaknázva. Sok lehetőség van a településen, de jelenleg ezek nincsenek kihasználva Az Országos Területrendezési terv (OTRT) vonatkozó tervlapjai: 32

33 Az OTRT térszerkezeti tervlapja: 33

34 Az OTRT országos ökológiai hálózata: Tiszabábolna OTRT érzékeny felszín alatti vízminőség Tiszabábolna OTRT kiváló termőföld Tiszabábolna 34

35 4.13. A Tisza térség térszerkezeti tanulmány terve vonatkozó tervlapjai: 35

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Készült: Borsodivánka község közigazgatási területére vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről szóló

Részletesebben

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK RÉSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK RÉSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK RÉSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA A 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti véleményezési

Részletesebben

b.) Kialakult utcasor esetén az épület homlokfala a kialakult beépítési vonalhoz igazodjon, és minimum:

b.) Kialakult utcasor esetén az épület homlokfala a kialakult beépítési vonalhoz igazodjon, és minimum: Vállus község Önkormányzata Képvisel -testületének a helyi építési szabályzatról szóló 16/2009.(XII.31.) számú r e n d e l e t e Vállus Község Önkormányzata Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

1. ALAPADATOK, TÁJ- ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZET

1. ALAPADATOK, TÁJ- ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZET 1 1. ALAPADATOK, TÁJ- ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZET Görcsönydoboka Baranya megye keleti részén található. Távolsága a megyeszékhely Pécstől jelentős. A legközelebbi városok Pécsvárad és Mohács. Ezek közül egyértelműen

Részletesebben

S A J Ó P Á L F A L A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV * 2009 *

S A J Ó P Á L F A L A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV * 2009 * S A J Ó P Á L F A L A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV * 2009 * SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT HADAS MŰTEREM ÉPÍTÉSZ ÉS MŰVÉSZETI KFT. 3530 Miskolc, Rákóczi u. 15., Tel./fax: 356-763, muterem@hadas.hu

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó DÉLEGYHÁZA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA A JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK VÉGLEGESÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓJA PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó Törzsszám: 2-03-365 Délegyháza

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti

Részletesebben

1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások

1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások 1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások 1.1 A szerkezetalakításra, a térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó ajánlások (a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Jóváhagyási dokumentáció 2014. június 24. NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÚJ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TERVEZETT TERÜLETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁS (Dokumentáció a 314/2012.(XI.8.) korm. rendelet

Részletesebben

REGIOPLAN JÁNOSSOMORJA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

REGIOPLAN JÁNOSSOMORJA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu JÁNOSSOMORJA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK

Részletesebben

Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 59/2015. (VI.25.) képviselő-testületi határozatának 2. számú melléklete

Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 59/2015. (VI.25.) képviselő-testületi határozatának 2. számú melléklete Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 59/2015. (VI.25.) képviselő-testületi határozatának 2. számú e 1. TERÜLETFELHASZNÁLÁS A település közigazgatási területe a területhasználat intenzitásától

Részletesebben

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK 3 2. 2.1. RÖJTÖKMUZSAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE LEÍRÁSA A 49/2005.(VI.21.) SZÁMÚ HATÁROZAT MELLÉKLETE 2.1.1. Az adottságok értékelése, a magasabbrendű tervfajták és a településfejlesztési koncepció

Részletesebben

Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete Bélapátfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról

Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete Bélapátfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete Bélapátfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testülete az

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS. A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz

PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS. A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 362/2012. (XII. 12.) határozatával elfogadva TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E- /2013. Tárgy:

Részletesebben

DUNAHARASZTI. I. kötet HÉSZ és SZT módosítás. HÉSZ, szabályozási terv és TSZT módosítása. Alátámasztó és jóváhagyandó munkarészek

DUNAHARASZTI. I. kötet HÉSZ és SZT módosítás. HÉSZ, szabályozási terv és TSZT módosítása. Alátámasztó és jóváhagyandó munkarészek BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT. 1061 BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 10. TEL.: 3175-318, FAX: 3173-296 DUNAHARASZTI HÉSZ, szabályozási terv és TSZT módosítása I. kötet HÉSZ és SZT módosítás Alátámasztó

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A rendelet alkalmazása

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A rendelet alkalmazása Boldog Községi Önkormányzat 20/2004. (XII. 21.) rendelete Boldog helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Boldog Község Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. (3) bekezdés a)

Részletesebben

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 91.480-2-74/2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos

Részletesebben

VÁMOSSZABADI. Településrendezési terv módosítás Teljes eljárás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2016. május TH 16-02-04

VÁMOSSZABADI. Településrendezési terv módosítás Teljes eljárás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2016. május TH 16-02-04 VÁMOSSZABADI Településrendezési terv módosítás Teljes eljárás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2016. május TH 16-02-04 2 Vámosszabadi településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció

Részletesebben

ALATTYÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

ALATTYÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Településrendezési és Műszaki Társulás 5001 Szolnok, Kossuth Lajos út 2. Tel: (56) 419-087 e-mail: tmt@chello.hu Szám: 45 / 2005. HATÁROZATTAL MEGÁLLAPÍTOTT MUNKARÉSZ ALATTYÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI

Részletesebben

Átány község Településrendezési Tervének Szabályozási Tervéhez

Átány község Településrendezési Tervének Szabályozási Tervéhez I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. A rendelet hatálya 14/2003. (VII.30.) sz. rendelet HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Átány község Településrendezési Tervének Szabályozási Tervéhez (1) E rendelet hatálya Átány

Részletesebben

Nagylók Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról (egységes szerkezetben)

Nagylók Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról (egységes szerkezetben) NAGYLÓK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2006. (X. 30.) önkormányzati rendeletével, 20/2006. (XII. 20.) önkormányzati rendelettel és 18/2015.(XI.18.) önkormányzati rendelettel módosított 11/2006.

Részletesebben

4/2000. (IV.11.)Ktr. rendelet a helyi építési szabályokról szabályozási tervi mellékletekkel

4/2000. (IV.11.)Ktr. rendelet a helyi építési szabályokról szabályozási tervi mellékletekkel 4/2000. (IV.11.)Ktr. rendelet a helyi építési szabályokról szabályozási tervi mellékletekkel 1 ÉRSEKHALMA KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 4/2000. (IV.11.) Ktr. sz. rendelete a helyi építési szabályokról.

Részletesebben

Forrás: CARTOGRÁFIAI Kft. térképe

Forrás: CARTOGRÁFIAI Kft. térképe Forrás: CARTOGRÁFIAI Kft. térképe TAKSONY Szabályozási Tervének (belterület), és Helyi Építési Szabályzatának módosítása (Taksony 6189-es hrsz-ú út és az 541-es hrsz-ú közterület szabályozására vonatkozóan)

Részletesebben

Diósjen község Rendezési terv

Diósjen község Rendezési terv Diósjen község Rendezési terv 2008. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Diósjen község Képvisel testülete a NÓGRÁDTERV Kft. által megbízása alapján elkészített Diósjen község településrendezési tervét elfogadja.

Részletesebben

1. Páty Község Településszerkezeti terve módosításának leírása

1. Páty Község Településszerkezeti terve módosításának leírása 2. melléklet a 161/2013. (VII.3.) képviselő-testületi határozathoz 1. Páty Község Településszerkezeti terve módosításának leírása 1.1 Térségi szerepkör Páty Község alapfokú, térségi szerepköre nem változott,

Részletesebben

LŐRINCI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LŐRINCI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LŐRINCI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE II. KÖTET LŐRINCI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 25/2004. (IV.29.) számú önkormányzati RENDELETTEL jóváhagyott A és SZABÁLYOZÁSI TERVE M-TEAMPANNON KFT.

Részletesebben

SZŐC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK.9/2007(X.01) Rendelete Szőc község HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

SZŐC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK.9/2007(X.01) Rendelete Szőc község HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZŐC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK.9/2007(X.01) Rendelete Szőc község HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL TARTALOMJEGYZÉK I. Fejezet: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1.. A rendelet hatálya. 2.. A szabályozás

Részletesebben

TIHANY VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 1 EGYEZTETÉSI ANYAG KOMPKIKÖTŐ ÉS KÖRNYÉKE

TIHANY VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 1 EGYEZTETÉSI ANYAG KOMPKIKÖTŐ ÉS KÖRNYÉKE TIHANY VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 1 1. BEVEZETŐ Jelen dokumentáció Tihany község Önkormányzat kezdeményezésével készülő, a település területére jelenleg hatályos Tihany

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalva: 2015. december 01. Henn Ferencné jegyző. egységes szerkezetbe foglalt szöveg. Hatályos: 2015. december 10-től.

Egységes szerkezetbe foglalva: 2015. december 01. Henn Ferencné jegyző. egységes szerkezetbe foglalt szöveg. Hatályos: 2015. december 10-től. Mencshely Község Önkormányzata Képviselő-testülete 12/2004. (VIII.13.) rendelete 1 Mencshely Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről Egységes szerkezetbe foglalva: 2015. december 01.

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1.. A rendelet hatálya

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1.. A rendelet hatálya Maklár Község Önkormányzatának 6/2009. (XI.2.) rendelete a település Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 14/2005. (XI.15.) rendelete módosításáról Maklár Község Önkormányzatának

Részletesebben

HALÁSZTELEK ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

HALÁSZTELEK ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA BAU-URB Tsz.: 35/2002. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112. Budapest, Dayka Gábor u. 94. Tel/Fax: 319-36-44 HALÁSZTELEK ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA Budapest, 2005. március hó TARTALOM Szöveges munkarészek I. Általános

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HEREND Város Településrendezési terv felülvizsgálat TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Jóváhagyandó munkarész ELFOGADVA: 2011. FEBRUÁR 23. 1 Herend Településszerkezeti terv Készítette Herend Város önkormányzata

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. szeptember 22-ei rendes, nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. szeptember 22-ei rendes, nyílt ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

Város Polgármestere. ELŐTERJESZTÉS A Biatorbágy, 087/14 hrsz-ú ingatlan megvásárlására vonatkozó kérelemről

Város Polgármestere. ELŐTERJESZTÉS A Biatorbágy, 087/14 hrsz-ú ingatlan megvásárlására vonatkozó kérelemről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Telefon: 06 23 310-174/230, 229, 295 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: epitesipont@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu : ELŐTERJESZTÉS A Biatorbágy,

Részletesebben

Óbudavár Településrendezési eszközök, helyi építési szabályzat. Óbudavár. Helyi építési szabályzat tervezet. 2015. július hó

Óbudavár Településrendezési eszközök, helyi építési szabályzat. Óbudavár. Helyi építési szabályzat tervezet. 2015. július hó Óbudavár Helyi építési szabályzat tervezet MEGBÍZÓ: ÓBUDAVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BODOR ANTAL POLGÁRMESTER 8272 ÓBUDAVÁR, Fő u. 18/1. TERVEZŐ: TÁJTERV MŰHELY KFT. 8261 BADACSONY, RÓMAI ÚT 197. Mobil: 20/913-8400

Részletesebben

Egys: 2012.09.28. Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2005.(V.13.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról

Egys: 2012.09.28. Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2005.(V.13.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról 1 Egys: 2012.09.28. Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2005.(V.13.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Alsózsolca Város képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS

DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS T T 1 T A N Á C S A D Ó É S T E R V E ZŐ KFT. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA H E L Y I É P Í T É S I S Z A B Á L Y Z A T DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK..(.)

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 525-5/2012. Tárgy: Tóalmás 4. számú transzformátor állomás

Részletesebben

RENDELETTERVEZET. Tura Város Helyi Építési Szabályzata

RENDELETTERVEZET. Tura Város Helyi Építési Szabályzata RENDELETTERVEZET Tura Város Helyi Építési Szabályzata ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

5/2004. (I. 28.) GKM rendelet. a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól

5/2004. (I. 28.) GKM rendelet. a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól A közúti közlekedésr l szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának 4. alpontjában kapott felhatalmazás alapján

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a 2015-2020 közötti időszakra) határozza meg egy község fejlesztésének főbb irányait, és konkrét lépéseit az önkormányzat

Részletesebben

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Zalaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (VI.06.) önkormányzati rendelete Zalaszentmárton Község Helyi Építési Szabályzatáról Zalaszentmárton Község

Részletesebben

Ászár Község Képviselő-testületének 8/2007. (IX.01.) sz. rendelet a Helyi Építési Szabályzatról egységes szerkezetben, hatályos: 2015.05.

Ászár Község Képviselő-testületének 8/2007. (IX.01.) sz. rendelet a Helyi Építési Szabályzatról egységes szerkezetben, hatályos: 2015.05. Ászár Község Képviselő-testületének 8/2007. (IX.01.) sz. rendelet a Helyi Építési Szabályzatról egységes szerkezetben, hatályos: 2015.05.01- hatályos Ászár Község Képviselő-testülete az épített környezet

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG. Határozat

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG. Határozat ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web:

Részletesebben

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. 1. T e l e p ü l é s h á l ó z a t i ö s s z e f ü g g é s e k, a t e l e p ü l é s h e l y e a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n, t é r s é g

Részletesebben

Bodorfa Község Településrendezési Terve HATÁROZATI JAVASLAT

Bodorfa Község Településrendezési Terve HATÁROZATI JAVASLAT HATÁROZATI JAVASLAT Bodorfa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének./2005. (.) számú határozata Bodorfa Településszerkezeti leírásának és településszerkezeti tervének jóváhagyásáról Bodorfa Községi

Részletesebben

Sárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 5/2006. (II. 28.) számú rendelete SÁRHIDA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Sárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 5/2006. (II. 28.) számú rendelete SÁRHIDA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Sárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 5/2006. (II. 28.) számú rendelete SÁRHIDA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL A módosításokkal: 11/2011. (X. 14.) önkormányzati rendelet, 17/2011. (XII. 06.) önkormányzati

Részletesebben

HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT

HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT HAJDÚNÁNÁS VÁROS ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLA Jóváhagyási dokumentáció: 2013. június 10. I. II. ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV - RAJZI MUNKARÉSZ ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV - LEÍRÓ MUNKARÉSZ C Í

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. Jelen rendelet hatálya Harsány község közigazgatási területére terjed ki. 2.

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. Jelen rendelet hatálya Harsány község közigazgatási területére terjed ki. 2. 1 Harsány község Önkormányzatának 12/2004. (VIII.01.) önkormányzati rendelete Harsány község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről (Egységes szerkezetben a 15/2006. (X.01.), 19/2011. (X.19.),

Részletesebben

Resznek Község Önkormányzati Képviselı-testületének 19/2006.(XII.11.) számú rendelete RESZNEK KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL

Resznek Község Önkormányzati Képviselı-testületének 19/2006.(XII.11.) számú rendelete RESZNEK KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Resznek Község Önkormányzati Képviselı-testületének 19/2006.(XII.11.) számú rendelete RESZNEK KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Resznek Község Önkormányzat Képviselı-testülete az 1990.

Részletesebben

Város Polgármestere. Előterjesztés. Biatorbágy Város Településrendezési Eszközeinek módosításáról (A Tópark Projekttel összefüggő kérdésekről)

Város Polgármestere. Előterjesztés. Biatorbágy Város Településrendezési Eszközeinek módosításáról (A Tópark Projekttel összefüggő kérdésekről) Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Telefon: 06 23 310-174/213 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés Biatorbágy Város Településrendezési

Részletesebben

ORDACSEHI RENDEZÉSI TERVÉNEK M1 JELŐ FELÜLVIZSGÁLATA

ORDACSEHI RENDEZÉSI TERVÉNEK M1 JELŐ FELÜLVIZSGÁLATA ORDACSEHI RENDEZÉSI TERVÉNEK M1 JELŐ FELÜLVIZSGÁLATA TERVTANCSI EGYEZTETÉSI ANYAG 2009. AUGUSZTUS. Tartalomjegyzék JSZ : 6/2009 Ordacsehi község Településrendezési Tervének M1 jelő felülvizsgálatához Terviratok

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k.

H A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k. CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 103526-1-46/2015. Ügyintéz : dr. Ruzsáli Pál Lovrityné Kiss Beáta Kissné Nagy Ildikó Balatonyi Zsolt Kovács Viktor Sipos László Tel.: +36 (62) 553-060/44268

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK

I. ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK ZALASZOMBATFA Község Önkormányzati Képviselı-testületének 21/2006.(XII.14.) számú rendelete ZALASZOMBATFA KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Zalaszombatfa Község Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

I. BERKENYE KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA (Hrsz: 03/9-12, 03/94-96)

I. BERKENYE KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA (Hrsz: 03/9-12, 03/94-96) I. BERKENYE KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA (Hrsz: 03/9-12, 03/94-96) Megrendelő: Berkenye Község Önkormányzata Berkenye Kossuth u. 20. 2641 Tervező: TARJÁNTERV Mérnöki Iroda Kft. Salgótarján

Részletesebben

KIRÁLD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

KIRÁLD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3530 Miskolc, Hadirokkantak u. 6. II/1. Tel/Fax: /46/ 356-345 e-mail: provincia@chello.hu KIRÁLD

Részletesebben

BARACS KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA - MÓDOSÍTÁS. 2007. november egyeztetési anyag. Alátámasztó munkarész Leírás

BARACS KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA - MÓDOSÍTÁS. 2007. november egyeztetési anyag. Alátámasztó munkarész Leírás BARACS KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA - MÓDOSÍTÁS 2007. november egyeztetési anyag Alátámasztó munkarész Leírás Jóváhagyandó munkarész Rendelettervezet Változással érintett tervlapok (a korábbi és a

Részletesebben

I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A rendelet hatálya. 2. A rendelet alkalmazása

I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A rendelet hatálya. 2. A rendelet alkalmazása Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének /2012. (.) rendelete a Könyves Kálmán körút - Üllői út - Nagyvárad tér Gyáli út által határolt terület kerületi szabályozási

Részletesebben

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

ABA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA

ABA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA ABA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA szakmai véleményezésre 2015. augusztus Készítette: Ertl Antal TT 07-0075 településtervező TARTALOMJEGYZÉK: JÓVÁHAGYANDÓ

Részletesebben

BODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról

BODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról 1 BODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról (egységes szerkezetben a 10/2011. (VIII.08.) önkormányzati rendelettel) Bodmér Község

Részletesebben

Pér község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004.(VII.22.) rendelete

Pér község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004.(VII.22.) rendelete Pér község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004.(VII.22.) rendelete a helyi építési szabályzatról szóló 8/2005. (VII.12.) ÖKR rendelettel, 9/2009. (VIII.19.) ÖKR rendelettel, 2/2010. (III.17.) ÖKR

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2008. július 14. (hétfı) napjára de. 8 30 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom.

M E G H Í V Ó. 2008. július 14. (hétfı) napjára de. 8 30 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 21.) sz. rendelete 5. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelete Gyál Város Helyi Építési Szabályzatáról ELSŐ RÉSZ

Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelete Gyál Város Helyi Építési Szabályzatáról ELSŐ RÉSZ Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelete Gyál Város Helyi Építési Szabályzatáról Gyál Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk

Részletesebben

Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének. 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása

Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének. 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása Véménd község a Dunántúli-dombság nagytáj, Mecsek és Tolna-Baranyai-domvidék

Részletesebben

Szerkezeti terv leírás 1 MÁZA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE SZERKEZETI TERV LEÍRÁS 1. A TELEPÜLÉS SZERKEZETE

Szerkezeti terv leírás 1 MÁZA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE SZERKEZETI TERV LEÍRÁS 1. A TELEPÜLÉS SZERKEZETE Szerkezeti terv leírás 1 MÁZA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE SZERKEZETI TERV LEÍRÁS 1. A TELEPÜLÉS SZERKEZETE Máza Baranya és Tolna megye határán, a Kelet-Mecsek lábánál fekszik. Belterülete 153 ha, külterülete

Részletesebben

FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2015. (IV.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2015. (IV.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2015. (IV.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Felsőörs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról

Részletesebben

Biatorbágy Város Tópark Projekt

Biatorbágy Város Tópark Projekt Biatorbágy Város Tópark Projekt Településrendezési eszközei Településszerkezeti terve, Helyi Építési szabályzata és Szabályozási terve 2016. május hó OBELISZK Stúdió Tervező és Szolgáltató Kft. H-1056

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. 1. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi F osztály CSR/039/00957-2/2015. számú szakkérdésben adott szakmai álláspontja:

H A T Á R O Z A T. 1. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi F osztály CSR/039/00957-2/2015. számú szakkérdésben adott szakmai álláspontja: CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 105025-1-11/2015. Ügyintéz : Tel.: +36 (62) 553-060 Tárgy: Naturtex Kft., Hódmez vásárhely., el zetes vizsgálat H A T Á R O Z A T A Naturtex Kft. (6728 Szeged,

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/ 2001. (06. 22.) sz. rendelete

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/ 2001. (06. 22.) sz. rendelete Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/ 2001. (06. 22.) sz. rendelete Pécs, Hird Szövőgyár utcától északra eső terület szabályozási tervének jóváhagyásáról és helyi építési szabályzatának

Részletesebben

Sopron, Deák tér és környéke Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervérıl

Sopron, Deák tér és környéke Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervérıl 1. oldal Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 37/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelete Sopron, Deák tér és környéke Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervérıl Sopron Megyei

Részletesebben

Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 4/2016.(III.3.) önkormányzati rendelet Maglód Város Helyi Építési Szabályzatáról

Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 4/2016.(III.3.) önkormányzati rendelet Maglód Város Helyi Építési Szabályzatáról Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2016.(III.3.) önkormányzati rendelete 1 Maglód Város Helyi Építési Szabályzatáról Kihirdetési záradék A rendelet kihirdetésének napja: 2016. március 3.

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT, ÉS TELEPÜLÉS SZERKEZETI TERV MELLÉKLETEI

BALMAZÚJVÁROS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT, ÉS TELEPÜLÉS SZERKEZETI TERV MELLÉKLETEI BALMAZÚJVÁROS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT, ÉS TELEPÜLÉS SZERKEZETI TERV MELLÉKLETEI 1. Balmazújváros Város Településrendezési terv 2009. évi módosítás Belterület 6. sz. területegység

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: FI-1/2015 Ügyiratszám: TERV- 392/2014.

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: FI-1/2015 Ügyiratszám: TERV- 392/2014. DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA 4024 Debrecen, Piac utca 20. sz. (52) 511-513, (52) 511-400, fax.: 511-575 e-mail: foepitesziroda@ph.debrecen.hu Debrecen 53. számú vrk.

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉGBEN TERVEZETT SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET LÉTREHOZÁSA

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉGBEN TERVEZETT SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET LÉTREHOZÁSA SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉGBEN TERVEZETT SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET LÉTREHOZÁSA Készítette: EURO-NOVEX Kft. Nagypál László okl. környezetmérnök 2008. október TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA 2 1.1.

Részletesebben

İcsény Község Önkormányzata Képviselı-testületének../2010.( ) önkormányzati rendelete İcsény község helyi építési szabályozásáról

İcsény Község Önkormányzata Képviselı-testületének../2010.( ) önkormányzati rendelete İcsény község helyi építési szabályozásáról İcsény Község Önkormányzata Képviselı-testületének../2010.( ) önkormányzati rendelete İcsény község helyi építési szabályozásáról İcsény Község Önkormányzatának Képviselıtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

KISVÁRDA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK 2013. ÉVI HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 21.. (3) BEK. A.) PONT, ÉS A VÁRFÜRDŐ TÖMBJÉT ÉRINTŐ TRT.

KISVÁRDA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK 2013. ÉVI HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 21.. (3) BEK. A.) PONT, ÉS A VÁRFÜRDŐ TÖMBJÉT ÉRINTŐ TRT. NYÍRSÉGTERV Kft. Székhely: 4431. Nyíregyháza, Mackó u. 6. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73.sz. Telefon/fax: (42) 421-303 Mobil: (06-30) 307-7371 E-mail: nyirsegterv@nyirsegterv.t-online.hu Web:

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2015. április 15. napjára (szerda) 10.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom.

M E G H Í V Ó. 2015. április 15. napjára (szerda) 10.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

BALATONALMÁDI KRISTÓF KEMPING YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE

BALATONALMÁDI KRISTÓF KEMPING YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE BALATONALMÁDI 1 EGYEZTETÉSI ANYAG BALATONALMÁDI (Balaton tó 2313/17 hrsz ú terület 2314 hrsz ú terület Véghelyi Dezső utca 2299 hrsz ú közpark Széchenyi sétány által határolt terület) SZABÁLYOZÁSI TERV

Részletesebben

FELSŐSZÖLNÖK KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZ1(0.-IX.) JELŰ SZABÁLYOZÁSI TERVE

FELSŐSZÖLNÖK KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZ1(0.-IX.) JELŰ SZABÁLYOZÁSI TERVE F E L S S Z Ö L N Ö K K Ö Z S É G T E L E P Ü L É S R E N D E Z É S I T E R V E 2 0 0 7. FELSŐSZÖLNÖK KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZ1(0.-IX.) JELŰ SZABÁLYOZÁSI TERVE Fels szölnök Község Képvisel

Részletesebben

Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/ 2016. (IV.28.) önkormányzati rendelete Vecsés Város Helyi Építési Szabályzatáról

Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/ 2016. (IV.28.) önkormányzati rendelete Vecsés Város Helyi Építési Szabályzatáról 1 Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/ 2016. (IV.28.) önkormányzati rendelete Vecsés Város Helyi Építési Szabályzatáról Vecsés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye

Részletesebben

Javaslat támogatási kérelem benyújtására a TOP-1.1.1-15 kódszámú, Felhívás ipari parkok, iparterületek fejlesztésére tárgyú pályázatra

Javaslat támogatási kérelem benyújtására a TOP-1.1.1-15 kódszámú, Felhívás ipari parkok, iparterületek fejlesztésére tárgyú pályázatra Javaslat támogatási kérelem benyújtására a TOP-1.1.1-15 kódszámú, Felhívás ipari parkok, iparterületek fejlesztésére tárgyú pályázatra Ózd, 2016. május 20. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK VAGYONGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓJA 2012-TŐL

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK VAGYONGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓJA 2012-TŐL KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK VAGYONGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓJA 2012-TŐL Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testülete 259/2012. (V. 29.) számú önkormányzati határozat 1. melléklete A vagyongazdálkodási

Részletesebben

DUNABOGDÁNY KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2005. JÚLIUS

DUNABOGDÁNY KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2005. JÚLIUS DUNABOGDÁNY KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2005. JÚLIUS Felelős tervező: DUNABOGDÁNY HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA Készítette: Dunabogdány Önkormányzat Polgármesteri Hivatala megbízásából az A.D.U.. Építész

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ELŐZMÉNYEK 2.1. Előzetes tájékoztatási szakasz állásfoglalásainak összefoglalása 2.2. Településfejlesztési döntés az előzetes

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ELŐZMÉNYEK 2.1. Előzetes tájékoztatási szakasz állásfoglalásainak összefoglalása 2.2. Településfejlesztési döntés az előzetes TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ELŐZMÉNYEK 2.1. Előzetes tájékoztatási szakasz állásfoglalásainak összefoglalása 2.2. Településfejlesztési döntés az előzetes tájékoztatás eredményei alapján 2.3. Hatályos HÉSZ Tájékoztatási

Részletesebben

LOVAS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

LOVAS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA LOVAS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Megrendelő: Lovas község Önkormányzata 8228 Lovas, Fő út 8. Megrendelő képviselője: Ferenczy Gáborné Polgármester Kéri Katalin Telpülési főépítész

Részletesebben

K Ö Z S É G T E L E P Ü L É S R E N D E Z É S I T E R V E S Z A K O N Y F A L U K Ö Z S É G T E L E P Ü L É S R E N D E Z É S I T E R V E 2006.

K Ö Z S É G T E L E P Ü L É S R E N D E Z É S I T E R V E S Z A K O N Y F A L U K Ö Z S É G T E L E P Ü L É S R E N D E Z É S I T E R V E 2006. S Z A K O N Y F A L U K Ö Z S É G T E L E P Ü L É S R E N D E Z É S I T E R V E 2006 SZAKONYFALU T K Ö Z S É G T E L E P Ü L É S R E N D E Z É S I T E R V E HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Készítette: Altus Savaria

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A jelen rendelet hatálya Kál nagyközség igazgatási területére (bel- és külterületére) terjed ki.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A jelen rendelet hatálya Kál nagyközség igazgatási területére (bel- és külterületére) terjed ki. KÁL NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 15/2006.(VII.20) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE KÁL NAGYKÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL Kál Nagyközség képviselőtestülete az 1997.

Részletesebben

Leányvár Község Önkormányzata Képviselő testületének 4/2004. (IV.26.) sz. rendelete a helyi építési szabályzatról

Leányvár Község Önkormányzata Képviselő testületének 4/2004. (IV.26.) sz. rendelete a helyi építési szabályzatról Leányvár Község Önkormányzata Képviselő testületének 4/2004. (IV.26.) sz. rendelete a helyi építési szabályzatról Leányvár község önkormányzatának képviselő testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. -a és

Részletesebben

EGER MJV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA AZ ÉK KÜLTERÜLETI VÁROSRÉSZRE ÉS A BIKALEGELŐ TERÜLETRÉSZRE VONATKOZÓAN

EGER MJV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA AZ ÉK KÜLTERÜLETI VÁROSRÉSZRE ÉS A BIKALEGELŐ TERÜLETRÉSZRE VONATKOZÓAN EGER MJV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA AZ ÉK KÜLTERÜLETI VÁROSRÉSZRE ÉS A BIKALEGELŐ TERÜLETRÉSZRE VONATKOZÓAN 2013. AGUSZTUS Oldal:1 EGER VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE I. FEJEZET

Részletesebben

T P. Győrzámoly. Előzetes tájékoztatás. Településfejlesztési koncepció 3045/K. Munkaszám: 13045

T P. Győrzámoly. Előzetes tájékoztatás. Településfejlesztési koncepció 3045/K. Munkaszám: 13045 T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96/418 373; Fax: 96/418 699, E mail: talent_plan@arrabonet.hu;www.talent plan.hu Győrzámoly Településfejlesztési

Részletesebben

KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATKÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 28/2012. (XII.15.) önkormányzati rendelete

KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATKÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 28/2012. (XII.15.) önkormányzati rendelete KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATKÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 28/2012. (XII.15.) önkormányzati rendelete A VÁROS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL a módosító 28/2013.

Részletesebben