TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Készült: Borsodivánka község közigazgatási területére vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997 évi LXXVIII-es építési kerettörvény és a 253/1997 kormányrendelet (OTÉK) alapján Összeállította: Gyulai István okl. építészmérnök MindiGIS Térinformatikai Iroda Kft. 1

2 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Készült: Borsodivánka község közigazgatási területére vonatkozóan az LXXVIII-es építési kerettörvény és a 253/1997 kormányrendelet (OTÉK) alapján Jelen tervirat a Borsodivánka Önkormányzat megbízásából készült Aláírólap:. Gyulai István Vezető településrendező tervező TT / Kossuth utca 83 Telefonszám: vagy a Az alaptérkép digitalizálásában és a rajzi munkarészek kidolgozásában közreműködött:. MindiGIS Térinformatikai Iroda Kft. Cégvezető: Magos Gábor programozó matematikus A közműtervezésben részt vett:. Vas István vezető tervező R.sz: VCS 1-1, VCS 2-1, VCS

3 1. Bevezetés, történeti áttekintés 2. Célmeghatározás 3. Településszerkezeti leírás 3.1. A község régióban elfoglalt helye 3.2. Településszerkezeti leírás 3.3. A borsodivánkai telkek jellemzői 4. Alátámasztó munkarészek 4.1. Közlekedés 4.2. Környezetvédelmi leírás 4.3. Közművek 4.4. Hírközlés 4.5. Közterületek 4.6. A táj vizsgálata 4.7. A lakosság összetétele 4.8. Intézményellátottság 4.9. Mezőgazdasági mutatók Gazdasági (ipari) tevékenység Turisztika Tartalomjegyzék: 5. Településfejlesztési koncepció 5.1. Településszerkezeti, építészeti fejlesztési javaslat Településszerkezeti intézkedések Építészeti fejlesztési javaslat 5.2. Kulturális értékek védelmi javaslata 5.3. Közlekedési és parkolási javaslatok 5.4. Környezetalakítási intézkedések 5.5. Közművek fejlesztése 5.6. Közterületek, zöldterületek fejlesztése 5.7. Tájrendezési javaslat 5.8. Intézmény-fejlesztési javaslat 5.9. A gazdaság fejlesztése A mezőgazdasági termelés fejlesztése Munkahely teremtő beruházások A turisztika fejlesztése 6. Helyi építési szabályzat (rendelet-tervezet) 7. Örökségvédelmi hatástanulmány 8. Vízügyi szakvélemény 9. Előzetes vélemények 10. A település környezete 11. Fotódokumentáció 3

4 12. Terviratok: Alátámasztó munkarészek: BORSODIVÁNKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE - belterületi alaptérkép - külterületi alaptérkép - a tájrendezési terv - értékvizsgálat (a helyi védelemre tett javaslat) - közlekedés (jelenlegi úthálózat és fejlesztési javaslat) - közművek: víz, villany, csatorna, gáz - hírközlés Jóváhagyandó munkarész - településszerkezeti terv m 1: a beépítésre szánt területekre vonatkozó övezeti és szabályozási tervlap M 1: a beépítésre nem szánt területekre vonatkozó övezeti tervlap M 1:

5 1. Bevezetés, történeti áttekintés Az építési kerettörvény kötelezi a településeket, hogy alkossák meg településfejlesztési koncepciójukat és Helyi Építési Szabályzatukat. Ehhez szükséges a múlt lerakódott építészeti és más értékeinek vizsgálata. Mielőtt hozzálátnánk, térben és időben is el kell helyeznünk a települést. Borsodivánka Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye határtérségében fekszik. Meg kell említenünk, hogy a tervezési régiók határvonala is közel esik. Borsodivánka hez, az ország fővárosához 170 km-re, Miskolchoz B-A-Z megye székhelyéhez 50 km-re található. A falu régi település, régi neve Iván volt és a Sartivánvecse nemzetség birtoka. Úgy látszik, hogy a név a nemzetség nevével függ össze, s a nemzetség a Rátold nemzetséggel rokon. A XIII. század végén a két nemzetség cserére lépett, s ekkor a Rátold-nemzetség cserébe kapta tiszai birtokáért. A XIV. században Jowan alakban írják nevét, s ekkor egyik birtokosa Poroszlói Hanckó s ennek utódai, a Hanckófiak. Ebben a században az oklevelek általában Heves megyéhez számítják a községet a határában fekvő Szőke-pusztával együtt. A Hanckófiak a szatmári királyi sókamara alkamarásának, Zsadányi Mihálynak fiát, Tamást örökbe fogadják, s így ő is birtokossá válik. Egyháza Szent Péter tiszteletére épült s a kegyuraság is a Hanckófia családé. Tekintve, hogy Borsod megyében másik Iván nevű község is volt, megkülönböztetésül a XV. század elején kicsisége miatt Iwand-nek nevezik Borsodivánkát, ami az első lépés volt az Ivánka név kialakulásához. Birtokos még a XV. században a Solymosi-család s az Egerszalókiak emelnek igényt a községre. A század végén a Rozgonyiak is földesurai, a XVI. században pedig a Pypys- és Kovács-család neve fordul elő a birtokosok között. Később birtokosai közül vétel útján a báró Orczy-, majd a Prónay-család tűnik ki s meg is marad birtokosnak a községben. A község ékessége az Orczy, illetőleg Prónay kastély. Hódoltsági terület volt Borsodivánka is, de adózását nem ismerjük. A reformáció Borsodivánkán nem nagyon terjedt, s a község megmaradt római katolikusnak. Ma is tiszta római katolikus község. Borsodivánka határában sáncokkal körülvett földvár nyomai láthatók, amelyek bizonyságot tesznek arról, hogy a község már a honfoglalás előtt is jelentős telephely volt. Miképp a XV. században már igyekeztek megkülönböztetni Sajóivánkától és Ivándnak, helyenként pedig Szent Ivánnak is írták a községet, megkülönböztetésül és a kisebbség feltüntetéséül a XVIII. században és azután is Kis-Iván a község neve, mígnem a Borsodivánka név kialakult. Borsodivánka a reformációt követte és meg is maradt ebben a hitében, nem követte a rekatolizációt. Mezőgazdasági termelése létalapja, de gazdasági fejlődése megtorpant az utóbbi évtizedekben. Az eredetei településszerkezetet a régi vízi világ határozta meg. A valamikori Eger folyó vízáradásai közé a XVIII században épült ki a település. Az eredtei település típusa kastélyhoz, uradalomhoz kötött egyutcás folyókanyarulatban húzódó zsákfalu halmazos jelleggel, szabálytalan telkekkel, zsellérportákkal. A falu dél felé bővült az ezt követő korokban, de a területi gyarapodása nem jelentős. 5

6 A község arculatát az alföldi táj és a széles zöldszegélyes utcái, karbantartott belső környezete, az eredeti településszerkezet és a korabeli épületállomány határozza meg, melynek megőrzése és arányos fejlesztése kell hogy a fő feladatunk legyen. Háztípusa oldaltornácos, csonkakontyos fedélszékű, náddal fedett, oromdeszkázatos, mely a legrégebbi, ezt követően megjelentek a teljes kontyos tetők cseréppel fedve. Az 1900-as években a falu lakossága még 808 fő volt, de már a két világháború között megindult a kivándorlás - először az Újvilágba, később a nagyobb hazai városokba. Ma nincs hazánkban olyan város, ahol ne laknának borsodivánkai gyökerű lakosok. Ez a folyamat sajnos tovább folytatódik napjainkban is. 6

7 2. Célmeghatározás A településrendezési célok négy gondolat köré csoportosulnak: 2.1. A település természetes erőforrásain alapuló, a természettel összhangban lévő fenntartható fejlődésének elősegítése a kialakult térszerkezetének maximális tisztelete mellett, 2.2. A meglévő építészeti, táji, kulturális elemekre építkező hagyományőrzés. Az erre épülő turizmus promóciója, 2.3. A környezeti kultúra kiterjesztése a közterületekre, a gazdálkodó emberek portáira, továbbá a fejlesztésbe vonandó területekre is A település megtartó erejének növelése, a lakosság létszámának kismértékű növelése azáltal, hogy a szabályozás útján elősegítsük, és a feltételeit biztosítsuk új munkahelyek teremtésének, továbbá lakótelkek kialakulásának. Ezen településrendezési célok szolgálják a falu megtartó erejének növelését, az elvándorlás megállítását és a lakosság életkörülményeinek jobbá tételét úgy, hogy közben tisztelve a múltat nem teszünk lehetővé tájidegen és az épített környezettől is idegen fejlesztéseket. Generáljuk a falu nyitottságát egymással és a régiócentrumokkal, az egész országgal, hogy a község bekerülhessen a nagyobb rendszerek vérkeringésébe. 7

8 3.1.A község régióban elfoglalt helye: BORSODIVÁNKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 3.Településszerkezeti leírás A község elhelyezkedéséből adódóan is több tájegységhez és településrendszerhez tartozik. Négy megye közelében fekszik: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Szolnok megye és Hajdú-Bihar megye tartozik vonzáskörzetébe, bár Szolnok és Hajdú megyét a Tisza levágja. Az Alföld északi részén helyezkedik el, ebből adódóan kaput jelent az északi régió felé is. Az északi régió felől nézve pedig kaput jelent az alföldi és a tiszai területek felé. Ezen jellegét feltétlenül ki kell aknázni a település szerkezetének kialakítása során. Hiszen a község közigazgatási határának közelében nem csak megyehatár húzódik, hanem a tervezési statisztikai régiók közötti határ is. Fontos fejlődést elősegítő tényező a megépült M3-as autópálya melynek leágazó csomópontjáról közvetlenül a község elérhető (neve említve van az eligazító táblán). Bár a község nem esik közvetlen közelében de pozitív hatásai kétségtelenül vannak. Ugyanakkor része a Tisza tó szélesebb értelemben vett természetesen kialakult tájegységének is, ami a település kapocs és kapu szerepét továbbhangsúlyozhatja. Úgy gondolom ugyanakkor, hogy jelenleg nem elég hangsúlyos ez a szerep; az ebben fekvő energiák még a település presztízsében, továbbá az épített környezetben nem jelentek meg, annak ellenére, hogy a település nem közvetlenül határos a Tisza tóval. Bár Mezőkövesd közelsége is településformáló tényező. A község kereskedelmi és szolgáltató központja Mezőkövesd (18 km), ahova nemcsak például építés-hatósági ügyeiket mennek intézni, de ott van a kórház, a vasútállomás. Vizsgáltuk a megyei területrendezési tervet is látható, hogy a fentiekben 8

9 leírtakkal összefüggésben van. Ebből az látszik, hogy a község két terület felhasználási egységbe fekszik: mezőgazdasági és települési. Látható az is, hogy szorosan nem tartozik az M3-as településhálózatába. Részlet a megye térszerkezeti tervéből Borsodivánka 3.2. Településszerkezeti leírás A település a Tisza folyó közelében helyezkedik el, ez alapvetően meghatározza a településszerkezetet, hiszen a folyó gazdagította a vidéket, de alakította geográfiai alakját is. A község határában húzódik az Eger patak, mely a településmaghoz képest északi irányból határol és vágja le a szintén belterületbe vont Dózsa György telepet. A Rima csatorna és az Eger patak a Malomdűlőnél egyesül, hogy ezután Eger folyóként haladjon tovább. Érdekesség, hogy a község központja lineárisan alakult ki a József Attila út mentén, ugyanakkor a község úgynevezett leágazó úti falu besoroláshoz áll a legközelebb, mivel a 3302-es és a 3301-es utak kereszteződésénél fekszik, de ezen sajátosság csak a későbbi településfejlődés következménye lehet. A József Attila utca a főutcája volt a településnek, a nyugati végében 40 m szélességüre is nő, mely nagyterületű zöldfelületeivel gazdagítja a falu térszerkezetét. A településfejlődést a régebbi vízi és geográfiai jellemzők alakították, ennek nyomát ma is láthatjuk a település geometriai centrumához közel, a Szabadság utcáig elnyúló Szociális otthon nyugati területe, mely terület régebben vélhetően mocsaras, vizes terület lehetett. A falu e körül épült és ehhez kellett az utcák vonalvezetését igazítani. Jellemző még a településszerkezetre, hogy a későbbiekben épült utcákat már a tervezett falutípusnak megfelelő, egymásra merőleges (mértani) úthálózat jellemzi (Petőfi út, Ady Endre út). Mivel a település térszerkezetének meghatározására több elmélet is létezik, a területre talán 9

10 legalkalmasabb Gilyén-féle definíció alapján a leágazó úti falu típusjelzés. A központi területhez csatlakozott újkori településrész a Dózsa telepen jött létre az Eger folyó túloldalán, ami régebben mezőgazdasági területből alakulhatott ki, tanyaközpont lehetett (az elnevezés is erre utal). Látható, hogy a természetesen létrejött geográfiai, vízrajzi adottságok e község esetében milyen hatással vannak a település térszerkezetére: a Szabadság utcáig benyúló alacsony fekvésű mocsaras terület alakította ki az úthálózat és ahhoz kapcsolódó település szerkezetét. E tény a község és a természet harmóniájáról tanúskodik. Ha az épületeket megvizsgáljuk, látható, hogy közepes számban található azon épületállomány, melyeket megőriztek, ill. megmaradt eredeti állapotában. Az új épületek közül - kevés kivétellel - nem találunk olyat, amelyik magán hordozza a településre jellemző építészeti arculatot. A másik természetes településalkotó elem a mezőgazdasági tevékenység, melynek nyomai fellelhetők a külterületek térszerkezetében; nemcsak szántóföldek, erdők, legelők és rétek alkotják, hanem megtalálhatók az állattartással összefüggő régi telepek nyomai is, például a Malom dűlő és a Korcsma horgos. A település közigazgatási területét megvizsgálva látszik, hogy a külterület észak felé Egerlövővel és Szent Istvánnal határos, míg déli irányban A Heves megyei Poroszlóval érintkezik. Külterületén két jelentős vízfolyás, az Eger patak és a Rima csatorna is áthalad, a település nyugati határában a Csincse csatorna folyik. Egyes terület felhasználási egységek leírása: Belterületi beépítésre szánt területek Lf-BI falusias lakóterület A község belterületének nagy része ebben a terület felhasználási egységben található. Kialakult állapotként kezelendő, és a település lakosságmegtartása biztosított. A kismértékű lakosság növekedés ami a célok között szerepel úgy érhető el, hogy a lakóterület fejlesztési területeken további lakó telkeket lehet kialakítani. A kialakítható telkek száma az alábbiak szerint alakul: sorszám Lakóterület fejlesztési terület Hrsz Lakásszám db Várható betelepülő lakosság száma fő 1 014/1 Hrsz-u ingatlanon a Rákóczi út keleti részén 2 67/3, 67/4 Hrsz-u 7 15 ingatlanokon a József Attila út keleti részén 3 1/1, 348 Hrsz-u ingatlanokon ami volt Tsz telep Összesen: A szociális otthon is ebbe az övezetbe tartozik. Az övezeti előírásokat úgy alakítjuk, hogy lehetőség legyen a funkció bővítésére is. Olyan jelenleg nem lakóterületi funkciójú telkek is ebben az övezetben szerepelnek, amelyeket hosszútávon szeretnénk ha funkció váltáson mennének át pl. TSZ telepek. 10

11 Vt-BI településközponti vegyes terület A község központja a közintézményekkel és szociális valamint és jóléti intézmények tartoznak ide. A Itt található többek között a községháza, a gyógyszertár a művelődési ház, a általános iskola is. A település természetes központja a József Attila út és a Szabadság út kereszteződése mellett található. Az övezetben található lakóházak a lakó övezetben meghatározott paraméterek szerint is beépíthető, de természetes tartalékot is jelent a község intézményi valamint a szolgáltatás és kereskedelem fejlesztésének is. Ami természetes, nem erőletett átstrukturálódását jelenti az itt lévő lakóházaknak és magvalósítása hosszútávon várható. Gksz-BI gazdasági terület A település célrendszerében szerepel a falu megtartó erejének növelése és a lakosság számának kismértékű emelése. Ennek érdekében szükséges gazdasági területek kijelölése is hogy fenti célok megvalósulhassanak. A terület felhasználási egység a Dózsa telep nyugati területére esik. Mely terület jól elkülönül a belterület nagy részétől de a telepen már meglévő lakóterületet megmaradhat. A fejlesztési terület nagysága cca. 3,5 Ha ahol több munkahely teremtő beruházás is létesülhet, melynek eredménye képen akár 150 munkahely is létrejöhet. K-SBI sport terület A jelenlegi sportpálya megtartása mellett új sport területe is kijelöltünk a település nyugati részén a Táncsics út mellett, mely területileg szervesebben kapcsolódik a község térszerkezetéhez. Nagysága cca. 1,1 Ha itt lehetőség van a község rekreációs és sport igényeinek realizálására. 11

12 K-TBI temető terület A temető terület bővítése a meglévő temető déli részén lehetséges. A fejlesztési terület nagysága 1,2 Ha. A 02-es Hrsz-u mezőgazdasági terület rovására történhet meg a terület felhasználása. K-HBI Hulladék Ideiglenes elhelyezési területe A terület felhasználási egység lehetőséget teremet a hulladék jogszabályoknak megfelelő kezelésre és tárolására. Az ideiglenes szelektív hulladékudvarok kialakítására biztosít lehetőséget ezen övezet. A szemetet Miskolcra szállítják. A jelenleg meglévő 010 hrsz-u ingatlanon lévő hulladék telep méltatlan a község építészeti kultúrájához rekultiválandó. KÖu-BI Közlekedési terület A község nem rendelkezik vasúti, vízi kapcsolattal csak közúton közelíthető meg. Az övezet a közlekedési műtárgyakon túl a közművek, hírközlés és zöldfelületek valamint a csapadékvíz elvezető műtárgyak elhelyezésére is szolgál. Hatása van a település életére az M3-as autópálya megépítése. Ezen országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra térségi kihatásait részlegesen élvezheti a település: a forgalom intenzitásnövekedés vonzhatja a turistákat, hiszen jobban elérhető lesz a község. A gazdasági helyzete is javulhat, hiszen az autópálya térbeli vonzáskörzetébe fog tartozni. A 3302-es számú úton át a településnek cca. 15 km-re van kapcsolata az M3-as autópályával. A települést a 3302-es számú út szeli ketté, mely a település nyugati részén találkozik a 3301-es számú úttal. Z-BI Zöldterület (a település zöldfelületi rendszere) A település zöldfelületi rendszerébe tartoznak a közparkok a fasorok és az erdős területek. Belterület: A belterületi fasorok közül legértékesebb a József Attila utca mentén található, mely egy széles már közparknak számító lineáris zöldfelületi sávban húzódik. A település többi fasora nem kialakult szervezett ültetéssel kell kialakítani. A burkolt utak mentén az árok és az útpadka közötti területek eléggé elhanyagoltak. A járda és az árok közötti területekre is nagyobb figyelmet lehetne fordítani. Egészében véve a burkolatok, és a zöldfelületek állapotát javítani lenne 12

13 célszerű. A település központjában egy programot fogadott el a Képviselő-testület mely a zöldfelület részletes leírásánál látható. Ez arra irányul,hogy a központban egy igényes park és zöldfelületi rendszert alakítsanak ki együtt közlekedési műtárgyak kiépítésével. Az erdő területek az erdőövezetben kerülnek megemlítésre. Külterületek: Az Alföld észak felé utolsó természetes része árterekkel, puszta gyepekkel szabdalt erdős sztyepp. A népesség növekedésével párhuzamosan egyre több területet vontak művelés alá A település külterületén két jelentősebb vízfolyás van, az Eger patak és a Rima csatorna. A két vízfolyás a Malom dűlőnél egyesül és a belterület északi határát érintve levágja a Dózsa telepet és a község közigazgatási területét kelet-nyugati irányban szeli át. A települést érinti nyugati irányban a Csincse csatorna is. A terület a magyar flóra tartomány Alföldi flóravidék Tiszántúli flórajárásába tartozik. Az egykor változatos flórának mára már csak maradványai találhatók. E-BI Erdőterület A településen 24 Ha erdő terület található, melynek területe jelentősen növekedni fog a szociális otthon kertjének átsorolásával cca.8 ha területtel nő összesen 32 Ha lesz a településen. Má-BI Mezőgazdasági terület általános A külterület többnyire szántó illetve legelő. Az övezetbe semmilyen változást nem javasol a terv marad az eredeti állapot. El kell érni, hogy a régi, vélhetően nagyobb kiterjedésű erdőterületek újra elterjedjenek és az erdőfoltok mind nagyobb területeket foglaljanak el, természetesen lehetőleg nem a jó szántóterületeken. Mk-BI Mezőgazdasági terület kertes A mezőgazdasági területeken belül van olyan terület is ami kertes művelési ágban tartozik. Ilyen terület elsősorban a Dózsa telepen található, de a település belterületének déli részéhez is kapcsolódik néhány kert. V Vízgazdálkodási terület A település külterületén található vízjárta területek illetve csatornák, patakok vízfelületei tartoznak ebbe a terület felhasználási egységbe változtatást ezeken a terv nem javasol. A település területére vízügyi szakvélemény készült, melynek értelmében a község árvíz veszélyeztetett terület. A szakvéleményben jelzett intézkedéseket a HÉSZ-be beépítésre kerülnek. 13

14 Az alábbiakban a fenti terület felhasználási egységek egy táblázatban összegezve a szintterület sűrűséggel és a szintterületi mutatóval együtt kerülnek bemutatásra: Borsodivánka Terület felhasználási egységek rendszere Jelmagyarázat: Területfelhasználás jele Szintterületsűrűség Szinterületi mutató Épület m2/telek m2 Terület felhasználás jellege Falusias lakóterület Településközponti vegyes terület: Gazdasági terület Sportterület Temetőterület Hulladék Ideiglenes elhelyezési területe Közlekedési terület Zöldterület (közpark) Erdőterület Mezőgazdasági terület Általános Mezőgazdasági terület kertes Vízgazdálkodási terület Terület felhasználás jele Lf-BI Vt-BI Gksz-BI K-SBI K-TBI K-HBI KÖu-BI Z-BI E-BI Má-BI Mk-BI V Szintterület sűrűség (Területfelhasználási egységre vonatkozik) Szintterületi mutató: (Telekre vonatkozik) 0,4 0,50 0,9 1,00 0,65 0,75 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0, ,02 0,02 0,005 0,005 0,30 (0,03) 0,30 (0,03) 0,30 (0,03) 0,30 (0,03) A borsodivánkai telkek jellemzői A telkek gyakran cserélnek gazdát, de sokkal ritkábban változik a telek geometriai mérete és területe. A később kialakításra került telkek mérete cca

15 m szélességtől m hosszúságig is terjednek. Méretük nagy, hiszen a kialakulásukkor még a megélhetést biztosították az ott lakóknak: terménytermelésre és állattartásra használták. A hagyományos faluközpontban nem ez a jellemző. A telkek mérete kisebb, sokszor még az sem ritka, hogy a saroktelkek csak m 2 nagyságúak és igen nehezen építhetők be. Az oldalkert is problémát jelent ezeken az ingatlanokon. Emiatt változatos és halmazszerű falukép mutatkozik. Ez azt is jelenthette, hogy azon a telken élők nem tudták szükségleteiket kielégíteni, tehát zsellérek lehettek. Ezen funkcióknak megfelelően alakult ki a hagyományos telekhasználat, amit a készített fotók alapján lehetne a legjobban bemutatni (lásd fotómelléklet). Többnyire a lakóházakhoz bővített nyári konyhák, tehénistállók és egyéb ólak következnek, leolvasható róluk a régi gazdasági szereposztás és a család gazdasági helyzete is: a tehetősebbek kertet alakítottak ki. A telekhasználat átalakulóban van, napjainkban még sokan termesztenek kertjeikben a háztartáshoz szükséges növényeket, de már sokkal kisebb területen, mint ezelőtt. Az állattartás is átalakult: kezd csökkenni a tehenek száma, ami még tíz évvel ezelőtt is a kereset kiegészítését jelentette a családoknak. A Gilyén-féle besorolásnak megfelelően a borsodivánkai telkeket az alábbi módon lehetne besorolni: szalagtelek, soros udvari elrendezéssel. (a szabálytalan telekforma is jellemző ezen a településen a hagyományos településközpontban) A telekhasználatban a fentieknek megfelelően az alábbi funkciósémát lehetne felállítani az utca felől indulva: lakó-pihenő terület, mely egészen a nyári konyháig tart az állattartás területe, mely az utolsó istállóig tart kertterület, amely vagy gyümölcsfákkal betelepített, vagy növénytermesztésre használják. Ezen funkciók azonban némely esetben összemosódnak, egymásba fonódnak - a legtöbb telken ez a jellemző. Sajnos a környezeti kultúra rovására megy ez a fajta telekhasználat. Hiszen a lakóépületektől kezdve az egyre alacsonyabb és igénytelen kivitelű ólak és sufnik jelentős mértékben rombolják az udvar megjelenését. El kell érni, hogy a használaton kívüli építményeket a lakosok lebontsák, illetve a még meglévőket karbantartsák. Új épületek építésekor pedig szorgalmazni és elősegíteni kell, hogy a kiegészítő funkciókat az épület alatt kialakított pincékben helyezzék el; ha erre nincs mód, akkor rendezett és a település szellemiségéhez igazodó melléképületeket kell építeni. 4. Alátámasztó munkarészek 4.1. közlekedés Közúti közlekedés Ha a település közigazgatási határát nem is érinti, azonban kétségtelen hatása van a település életére az M3-as autópálya megépítése. E közlekedési infrastruktúra térségi kihatásait részlegesen élvezheti a település: a megnövekedett 15

16 forgalom vonzhatja a turistákat, hiszen jobban elérhető lesz a község. A gazdasági helyzete is javulhat, hiszen az autópálya térbeli vonzáskörzetébe fog tartozni. A 3302-es számú útnak a településhez cca. 18 km-re lesz a kapcsolata az M3-as autópályával. A települést a 3302-es számú út szeli ketté, mely a település nyugati részén találkozik a 3301-es számú úttal. A jelenlegi nyomvonal a településen csak egy helyen igényel korrekciót: a község nyugati részén áthaladó éles kanyar ívét kell kiigazítani. Az úthálózat kialakításakor el kell érni, hogy az a jelenlegi 6 m széles útpályatest helyett 7,0 m-es, sávonként 3,5 m legyen. A településszerkezettel összhangban kifejlődött a jelenlegi közlekedési hálózat: a lakóutcák és a mezőgazdasági területek felé vezető utak. Jellemző és egyben településszerkezeti érték a József Attila utca zöldövezettel benőtt 40 m fölé növekvő szélessége a település nyugati részén A község úthálózati rendszerének megőrzése, megtartása a cél, új utak nyitására csak a funkcióbővítéssel párhuzamosan kerülhet sor. Továbbá amennyiben lehetőség van rá, kívánatos és szükségszerű a zsákutcák kivezetése és bekötése a hozzá közelebb eső útszakaszokhoz, akár új utcák nyitásával. - Táncsics utca - Ady Endre utca - Béke utca - Szabadság utca - Kossuth utca - Petőfi utca - József A. utca - Rákóczi utca Az új lakó utakat min 12 m szabályozási szélességben kell kiépíteni 6 m széles burkolt aszfalt felülettel. Két oldalán árokkal és fasorral. Személygépkocsi parkolót tervezünk az alábbi helyeken: - A Polgármesteri Hivatal udvarán 6 gk. parkolóhely - A temető előtt 15 gk. parkolóhely - Közintézmények előtt 5-5 gk. parkolóhely. A gépkocsi parkolókat 5 parkolóhelyenként 1 db fával kell beültetni. Tömegközlekedés A település busz tömegközlekedési kapcsolattal rendelkezik, melynek járatszáma A Mezőkövesdi Volánbusz pályaudvarról indul és naponta 5 alkalommal közlekedik, 1 megállóhelye van: A Béke utca és a Táncsics út kereszteződésében Menetideje 30 perc, de a községet eléri 20 perc alatt. A busz teremti meg a kapcsolatot a vasúttal, Mezőkövesd a legközelebbi átszállási lehetőség, innen lehet eljutni a fővárosba illetve a megyeközpontba is. A tömegközlekedés eléggé nehézkes, a falu nehezen érhető el a megyeközpontból (1,8 óra) és a fővárosból (6,6 óra). Kerékpárutak Az országos és regionális tervek a Tisza folyó töltéseit jelölik kerékpárútnak, ami alapvetően helyes elgondolás, hiszen a közúti forgalom zavarása nélkül csodálatos 16

17 természeti környezetben van lehetőség a rekreációra. A településnek az a feladata, hogy ezen kerékpáros tengellyel megteremtse a kapcsolatot és bevonja a községet a kerékpáros vérkeringésbe. Borsodivánkának csak jelen terv által javasolt útvonal kiépítése után lesz ilyen kapcsolata: a közút felhasználásával Négyes irányába az Eger folyó töltésén lehetne az összeköttetést megvalósítani. Az M3-as nyomvonala mellett vezetett kerékpárút hálózatához szintén a közúti kapcsolat látszik megfelelőnek Környezetvédelmi leírás A levegő állapota: A területen, illetve közvetlen környezetében nincs olyan létesítmény, mely jelentősen befolyásolná a környezet állapotát helyi emittáló forrásként. A közlekedésből származó terhelés elhanyagolható. Zajterhelés: A község zajterhelését a 21/2001 (II. 14.) korm. sz. rendelet alapján vizsgáltuk. A gyűjtő- és főforgalmi utak, vasútvonalak mentén, lakóterületen, és intézményterületen megengedett maximális értékek: nappal: (6-22 h) 50 db éjjel: (22-6 h) 40 db Megállapítottuk, hogy a község zajterhelése a megengedett határértékeket nem lépi túl. A talaj, a víz és az élővilág A Mátra Bükkaljai táj főleg sík területekből áll. Az átlagos terepszint m Balti tenger felett, 1-2 m-nél nagyobb szintkülönbség-ugrás nem található. Ez a sík terület feltöltött hulladék, régebben árterület, magasabb fekvésű löszhátakból áll. Fő felszínalkotó erő a Tisza építő és romboló munkája. A vízfolyások öntésiszapot, agyagot és homokot raktak le. Borsodivánka a Dél-Borsodi vízgyűjtőn helyezkedik el. A település külterületén igen sok mesterséges és természetes csatorna folyik, ezek jól illenek a tájba; medrüket karban kell tartani, hogy a keletkezett belvizet akadálytalanul el tudják vezetni. A vízminőségi kategória I/2. A talaj mészszegény öntéstalaj, többnyire öntésiszap és agyag. Meszezéssel javítva jó termést adnak. A talaj mezőgazdasági művelésre alkalmas. A 70-es években a szántóterületek aránya nőtt, de mára jelentősen csökkent. Ez a helyzet az állattartással is. A táj alkalmas az élővilágnak menedéket nyújtani, bár nem kedvező, hogy az erdősávok hiánya miatt az állatok vándorlása nehézkes, sok a vadkár. Vadászható állatok az őz, szarvas, vaddisznó, túzok, mezei nyúl, fácán, tőkésréce, vetési lúd. Csökkenő száma miatt a fogoly védett. A 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet alapján a település szennyeződés érzékenységi besorolása: B érzékeny terület. A területre érvényes intézkedési szennyezettségi határérték: Ci=C2. Talajszennyezettség, hulladékkezelés A község területén talajszennyezettséget a mezőgazdasági tevékenységből származó kemikáliák és az illegális hulladéklerakás okoz. A legális hulladéklerakó helyeket is célszerű átértékelni, hiszen az ott tapasztaltak lesújtó képet mutatnak. A régebben elfogadott megyei szintű térségi terv a község közigazgatási területén 17

18 javasolt kistérségi hulladékkezelő központot, melynek elhelyezéséről jelen terven túlmenően kívánatos egy hatástanulmány elkészítése is. Addig az időpontig is azonban, amíg megépül a létesítmény, a hulladékot Miskolcra szállítják. A meglévő használaton kívüli lerakót rekultiválni kell. A községben az állati eredetű hulladékot Szikszóra viszik. A hulladéklerakó helyeket ki kell építeni a közintézmények udvarán, hogy azokból a szennyeződés ne kerüljön a talajba, ill. tisztítható, fertőtleníthető legyen. Lehetőleg le kellene fedni, hogy a szemetet ne mossa a csapadékvíz a talajba. Konténereket célszerű kihelyezni. Az épített környezet és a táji elemek egymásra hatása Az épített környezet nem vált ki számottevően káros vagy kiaknázó jellegű hatást a természeti környezetre jelenleg, mint az a fenti elemzésből is kitűnik. Egyedül a mezőgazdasági termelésből származó kémiai hatásokat kellene tompítani. A táji és az épített környezet látképi hatását jelentősen zavaró tényező nincsen. A település telkein lévő környezeti kultúra szorul megújításra, ami néhol már zavarja az összhatást. A közterületek kialakításában is lehetne javulást elérni, hiszen az útburkolatok, utcabútorok, a közterületi zöldfelületek javító jellegű beavatkozást igényelnek. A külterületeken a régi mezőgazdasági telephelyek építészeti és környezeti átértékelésére van szükség a fejlesztési elképzelésekkel összhangban. A fejlesztéseket is úgy kell generálni, hogy ne romoljon a jelenlegi helyzet, inkább javulás jöhessen létre Közművek Ivóvízellátás Helyzetértékelés: Borsodivánka településen mélyfúrású kút biztosítja a zavartalan vízellátást. A kút kiépítése 1970-ben kezdődött és 1973-tól folyamatos üzemeltetéssel működik. Ennek következtében viszonylag nagy gyorsaságú fejlődés következett be, melynek következtében az ivóvízhálózat kiépítettsége szinte teljes körűvé vált 2001-ig. A településen lévő lakások 90%-a közvetlen hálózati rácsatlakozással biztosítja az ivóvízszükségletét. A fennmaradó 10% pedig közkutas megoldással biztosítja ivóvízszükségletét. A mélyfúrású kút napi kapacitása: 70m3/d. A kitermelt ivóvíz minősítése az országos összehasonlítást is kiállja a vas és mangántalanító működés közbeiktatásával. Mezőkövesdi Délborsodi Víz és Csatorna Kft. működteti folyamatos irányítással. Ezzel a módszerrel irányítják, automatikusan vezérlik. Lehallgató készülékkel a csőtöréseket vizsgálják, állandó megfigyelés működik, kb. 1-2 hét alatt 10 km vezetéket tudnak leellenőrizni. Tervjavaslat Általánosságban az alábbi feladatok fogalmazhatók meg: -Víztermelő kapacitás megtartása, stabilitása, -Vízkorlátozás nincs, többlet vízigényeket is ki tudnak elégíteni, -Hálózat fejlesztése: út alatti vezetékek acélcsőre való kiváltása, elavult szerelvények cseréje, szakaszolhatóság, körgyűrűk kialakítása, horgonyzott elavult vezetékek cseréje, tűzcsapok cseréje -Sarkalatos kérdés a takarékos vízhasználatra való ösztönzés. Ennek érdekében 18

19 törekedni kell a fogyasztók rendszeres ellenőrzésének a megszervezésére, vízhasználók lakásonkénti fogyasztásának mérésére. Szennyvízelvezetés Helyzetértékelés: A település gravitációs és kényszer áramoltatású teljes körű zártrendszerű szennyvízelvezetése megoldott végére befejeződött. Borsodivánka település szennyvízbefogadója Tiszabábolna és Dorogma között kiépült új szennyvíztisztító telep, melynek kapacitása 300m3/d. A szennyvíztisztító telep technológiája levegőztető, ülepítő, denitrifikáló medencékből áll, foszfortartalom-eltávolítással. Próbaüzem alatt áll: ig. Folyamat irányítása kiépített átemelők vezérelve - mezőkövesdi központban bekötve. A szennyvíztisztító telepnél helyi kezelők vannak és működnek. Tervjavaslat Fő cél a közműpótló berendezések (szennyvíztárolók, latrinák) folyamatos felszámolása. Az ingatlanok bekötése a végső és fő cél. Meglévő átemelők karbantartása, irányítástechnika, a vezérlés magasabb szintű megszervezése. Megjegyezni kívánjuk, hogy a vizi közművekre vonatkozóan konzultációs egyeztetést folytattunk a Mezőkövesd Délborsodi Víz és Csatorna Kft.- vel én. Csapadékvíz-elvezetés Helyzetértékelés: A településen zárt rendszerű gravitációs csapadékvíz-elvezető hálózat nem található. Nyitott árokrendszerek (földárkok, kevés helyen burkolt árkok) találhatók és hivatottak a felszíni vizek elvezetésére. A lehullott csapadék egy része elpárolog, másik része a talajba szivárog, a harmadik rész elvezetéséről gondoskodni kell. A település csapadékelvezetése nem tekinthető egységesen kiépítettnek. Általános probléma, hogy az útkereszteződésben nem épültek (sok helyen) átereszek, így az egyes árkok nincsenek kapcsolatban egymással, nem biztosított a lefolyás. Tervjavaslat Az árkok vonalvezetését az úthálózat magassági vonalvezetése határozza meg. Így szükséges a meglévő árkok tisztítását és karbantartását elvégezni. Új átereszek beépítése valamint szűk utcákban a folyókák kiépítése szükséges. Egyben javasoljuk az előregyártott trapézelemekkel (40cm fenék) való árokburkolatok kiépítését. Elektromos ellátás: 1948-ben épült. Valamennyi belterületi ingatlan rendelkezik elektromos áram kapcsolattal. Belterület Belterületen az összes lakóház el van látva villamos energiával. Valamennyi közintézmény és kereskedelmi és egyéb célú létesítmény úgy szintén a községben 19

20 kiépített és működő közvilágítás üzemel. Primer hálózat: BORSODIVÁNKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 20 kv-os légvezeték hálózat, mely az oszloptranszformátorokat látja el középfeszültségen villamos energiával. Szekunder hálózat: A belterületen légvezetékes szekunder hálózat van. A felújításokkal és bővítésekkel a hálózat ellátja az igényeket. Közvilágítás: A közvilágítás részben a szekunder hálózat oszlopaira és részben önálló oszlopokra szerelt lámpatestekkel került kivitelezésre. Külterület: Primer Hálózat: 20 kv-os légvezeték hálózat, mely a belterületet is ellátja. 20,04 kv-os oszloptranszformátor állomások csatlakoznak a légvezetékre. A település külterületén haladó nagyfeszültségű vezeték látható a településszerkezeti terven. Szekunder hálózat: 0,4 kv-os légvezetékes rendszerű. Gázellátás: A település be van kötve a vezetékes földgáz ellátásba. A lakásokban elenyésző számban a gázellátást PB palack biztosítja ben épült ki az alapvezeték valamennyi utcában. Az ingatlanokra a bekötés folyamatosan épül ki. Gáz betáplálás nyomásszabályozó: A község 6 bar nyomású betáplálást kap, a szükséges 3 bar elosztóhálózatot 1 db KÖGÁZ 1500/6/3 nyomásszabályozó táplálja. A háztartások a házi nyomáscsökkentőn keresztül kapják a gázt. Gázelosztó vezetékhálózat: A gázelosztó vezetékhálózat a község teljes területén kiépült ø32, ø65 KPE nyomásfokozatú műanyagcsőből. A kiépített hálózat sugarasa rendszerű, zsákvezetékes kialakítású. A vezetékhálózat átlagos fekvési mélysége -1,30 m állapota jó. Gázfogyasztás maghatározása: A vezetékes gázszolgáltatásba bekapcsolt háztartások száma: x 2 m3/h= 442 m3/h Intézmények fogyasztása: 210 m3/h

21 Jelenlegi fogyasztás: BORSODIVÁNKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 652 m3/h Megállapítható, hogy a gázellátás a község igényét távlatban is ellátja 4.4. Hírközlés A községben 1990-ig csak a postán és a községházán volt telefon kapcsolat. Az 1990-es években végrehajtott fejlesztés eredményeként ma már a lakások 50%- ában van telefon. A vezetékes telefonvonalak mellett a lakosság közel 25%-ának van mobil telefonja. A lakosság körében ma még nem eléggé elterjedt az internetes kapcsolat használata, hiszen kevés helyen van számítógép. A műsorszórás tekintetében úgy a rádió, mint a televízió vonatkozásában nincs árnyékolt terület. A programok a Kékesi és a Tokaji adóról korlátozás nélkül foghatók. A lakások közel 25%-ában ma már műholdas adások vételére alkalmas antennák is vannak. A rádióadások közül a középhullámon, ill. a rövid hullámon működő adók is jól foghatók Zöldfelületi rendszer: A közterületek állapota - tekintettel a hagyományosan kialakult szokásokra (utcaseprés, utcai fák gondozása) - kielégítőnek mondható. Ott azonban, ahol nem lakóépület előtti területről van szó, kívánatos lenne a hatékonyabb gondozás. Folyamatossá kellene tenni a fű ápolását, gondozását, melyeket ki lehetne egészíteni parkosítási programmal. A növénytelepítések a József Attila utca mentén szervezetten voltak bonyolítva, de mára már hiányossá váltak és nem egységesek a kiültetett egyedek. A többi utcában hiányoznak a fasorok, legalább az egyik oldalon szükséges lenne telepítésük. A burkolt utak mentén az árok és az útpadka közötti területek eléggé elhanyagoltak. A járda és az árok közötti területekre is nagyobb figyelmet lehetne fordítani. Egészében véve a burkolatok, és a zöldfelületek állapotát javítani lenne célszerű. A közterületen álló építmények (buszvárók) állaga is javításra, cserére szorul. Hiányoznak a pihenőpadok, biciklitárolók, szeméttárolók, ami által ezen területek rendezettebb képet mutatnának. El kell tüntetni a közterületbe benyúló, a településképbe nem illő előtetőket és egyéb romboló építészeti elemeket. Felújításukkor törekedni kell a telefon és villanypóznák eltüntetésére és a földkábelek kiépítésére. Bár nem tartoznak szorosan a közterületekhez, de különös figyelmet kell fordítani a közterületekről látható telekterületekre és épülethomlokzatokra, kerítésekre is. Ezen a téren is van javítani való. Némelyik épület elhanyagolt, omladozó, és a kerítésekre is ráférne a felújítás. 21

22 22

23 4.6. A táj vizsgálata BORSODIVÁNKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Az Alföld észak felé utolsó természetes része árterekkel, puszta gyepekkel szabdalt erdős sztyepp. A népesség növekedésével párhuzamosan egyre több területet vontak művelés alá. A gyepes területeken főleg szarvasmarhát tartottak, régebben több százat, ma már csak 35 db-ot. A település külterületén két jelentősebb vízfolyás van, az Eger patak és a Rima csatorna. A két vízfolyás a Malom dűlőnél egyesül és a belterület északi határát érintve levágja a Dózsa telepet és a község közigazgatási területét keletnyugati irányban szeli át. A települést érinti nyugati irányban a Csincse csatorna is. A külterület többnyire szántó illetve legelő, de 24 ha nagyságú erdőterület is található. A terület a magyar flóra tartomány Alföldi flóravidék Tiszántúli flórajárásába tartozik. Az egykor változatos flórának mára már csak maradványai találhatók. A táj őshonos fajai a - Mézgáséger (Alnus glutincsa), - Magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica), - Fehér és fekete nyár (Populus alba, populus nigra) - Fehér fűz (salix alba) - Tatárjuhar (acer tatricum) - Akác (robínia) - Mezei juhar (acer campestre) A fotókon jól látható, hogy a településhez tartozó zöldterületek megmaradtak eredeti szépségükben. A flóra és fauna csodálatos együttélése tapasztalható, amibe az embernek csak a legnagyobb körültekintéssel szabad beavatkoznia, ha bele 23

24 szabad egyáltalán. Külterületek nagy részén többnyire mezőgazdasági tevékenység folyik, ami az alkalmazott kemikáliák miatt veszélyeztetik a fentiekben ecsetelt környezetet. A jövő útja mindenképpen az lehet, hogy a természet tiszteletét vissza kell állítani a gazdálkodásban és az állattartásban is. Olyan technológiák elterjesztése kívánatos, melyek nem szennyezőek és nem avatkoznak bele a természet folyamataiba. A tájban megjelenő majorok és egyéb mezőgazdasági termelőhelyek azonban átértékelésre szorulnak, kihasználatlan állapotukban állaguk romlott, és ez már zavaró tényezőként hat. A megyei rendezési terv védelmi rendszere Borsodivánka A megyei rendezési terv védelmi rendszerének elemeinek vizsgálata alapján a község az alábbiakban érintett: Ökologiai folyosók övezete Felszini szennyeződésre érzékeny övezetek 24

25 4.7. A lakosság összetétele: A község népességére vonatkozó legfrissebb ksh adat az alábbi: A helység hivatalos megnevezése, nemzetiségi neve, igazgatási rangja, megyei beosztása, KSH kódja (településazonosító törzsszáma), körjegyzőségi kódja és a körjegyzőség székhelye, kistérségi kódja és a kistérség neve, távhívó körzetszáma, vasútállomás- és autóbuszállomás neve, távolsága a központi belterület centrumától (km). A helység lakónépes- lakásainak ségének száma területnagysága (hektár) BORSODIVÁNKA község Borsod-Abaúj-Zemplén megye KSH kód: Körjegyzőségi kód: 1 Körjegyzőség székhelye: - Kistérségi kód: 3505 Kistérség neve: Mezőkövesdi Távhívó körzetszáma: 49 Vá.: Mezőkövesd (15,0 km) Aut. áll.: Borsodivánka (0,0 km) évi népszámlálás Nemzetiségi kötődés: magyar: 96,6%; ismeretlen, nem válaszolt: 3,3% Vallás: római katolikus: 62,0%; görög katolikus: 1,2%; református: 7,9%; evangélikus: 0,5%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 9,8%; ismeretlen, nem válaszolt: 18,6% A helység A A A nem A lakott megnevezése, népszám- lakások lakott egyéb a helységhez tartozó településrészek lálási lakónépesség üdülők lakóegységek jellege és száma február 1-jén, megnevezése a január 1-jei közigazgatási állapot szerint BORSODIVÁNKA A településrész kézbesítő postája Postai irányítószám A külterület települési jellege Központi Borsodivánka belterület Egyéb belterület: Dózsatelep Borsodivánka ,7 A településrész távolsága a központi belterület centrumától (km) A település lélekszáma 757 fő ban a létszám megközelítette az 1400 főt, ettől az időponttól számítva a lakosság létszáma folyamatosan csökken. Elsődleges cél tehát a lakosságfogyás megállítása. Az országos trendek is mutatják a népességszám csökkenését, nem egyedi esetről beszélhetünk tehát. Ennek bonyolult társadalmi-gazdasági-szociológiai gyökerei vannak. Vélhetően összefügg a terület gazdasági prosperitásával is. Mi lenne tehát ebből eredően a konkrét feladat? Nyilvánvalóan növelni kellene a gazdasági potenciált és erőt, ezáltal új munkahelyeket teremteni, az életkörülményeket javítani. Utaltam rá, hogy ennek az első lépése már megvalósult: az infrastruktúra-hálózatok kiépítettsége. A népesség tekintetében az alábbiakban mutatom be a kor szerinti megoszlást: 25

26 53% 12% 35% 18 év alattiak 97 fő 12% év közöttiek 436 fő 53% 60 év felettiek 285 fő 35% Az öregedés arányát megvizsgálva az arány túlzott a népességszámhoz viszonyítva. A legtöbben a munkaképes korú lakossághoz tartoznak. A 18 év alattiak létszáma viszont öregebb korosztályokhoz viszonyítva kicsi. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a népességfogyás alapvetően a lakosság elöregedésére vezethető vissza. Az elvándorlás is közrejátszhat, de a lakosság vitalitását jellemző fiatalkorú népesség száma alacsony. A falu lakosságának összetétele a végzettség szempontjából: 86% 7% 5% 2% felső foku végzettségűek 43 fő 5% középfoku végzettségüek 57 fő 7% általános iskola 692 fő 86 % analfabéták 13 fő 2% A szellemi bázis mérhető le a fenti diagramból ami az országos vagy akár a megyei összehasonlításban is átlagos. Ami közepesnek mondható arány, az a felsőfokú végzettségűek száma (43 fő), ami 5 %-os rátájával javítható lenne. Az analfabéták aránya is viszonylag magas. Kevés a középfokú végzettségűek aránya, ennek számát kívánatos lenne növelni. A munkanélküli ráta: 1,37 %, ami meglepően alacsony, azt gondolom, hogy a községben az infrastrukturális feltételek és lehetőségek adottak. A humán erőforrás minőségi javítása is kívánatos lenne: több felsőfokú és középfokú végzettségű munkaerőre lenne szükség, mely megalapozhatja a későbbi fejlődést. Sajnos a munkanélküliek kezelésére sem jött létre olyan intézményrendszer, mely megfelelően kezeli ezt a problémát. 26

27 Ezen a területen van szükség a javulásra és mindent megtenni annak érdekében, hogy a humán erőforrás minőségi javításával megteremtődjék a fejlődés esélye. Jelentős problémákat vetnek fel a szociális hálóból kikerültek, hiszen nekik már nincs rendszeres jövedelemforrásuk. Nem hiszem, hogy a községnek kellene ezen problémát orvosolni, de megoldási javaslatot kidolgozhat a település vagy annak választott szervezete Intézményellátottság: A község közintézményei a József Attila utcában és a Szabadság utcában vannak. Általában megfelelő összetételűek és állagúak. Megállapítható, hogy a település lélekszámához képest intézményekkel és szolgáltatási létesítményekkel a község a kistérség településinél jobban el van látva. Igazgatási intézmények - Községháza szabadság út 12 Megfelelő állagú, de átépítése és magas tetővel lefedése indokolt - GAMESZ (Szabadság utca) Jó állagú - Posta (József Attila utca) Jó állagú - Takarékszövetkezet (Szabadság utca) Jó állagú - Tűzoltószertár (Táncsics utcában.) Megfelelő állagú Egészségügyi, szociális létesítmények: - Orvosi rendelő, szakorvos, Tanácsadó, Szabadság utcában. - Bölcsőde: nincs - Óvoda: (József Attila utcában) Jó állagú, telekterülete kicsi. - Szociális Otthon (József Attila utcában) Régi épület avult, új épületek jó állagúak. - Szociális foglalkoztató (József Attila utcában) Avult állagú - Öregek napközije nincs. - Gyógyszertár (József Attila utcában) Jó állagú Oktatási, művelési intézmények: - Általános iskola (Szabadság utcában) Jó állagú - Napközi-politechnikai műhely (József Attila utca) Megfelelő - Művelődési ház (Szabadság utcában) Jó állagú - Parókia és templom József Attila utcában Megfelelő 27

28 Kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás: - ABC, BISZTRÓ (ÁFÉSZ) Szabadság utcában Megfelelő állagú - Vegyesbolt (magán) Béke úton Megfelelő állagú. Egyéb intézmények: - Volt TSZ-központ a József Attila utcában Jó állagú - Volt TSZ melléküzemági tevékenységek a József Attila utcában Avult, funkcióváltás, átépítés indokolt Mezőgazdasági mutatók: A mezőgazdasági földterület nagysága 1596 Ha. A termőterület/fő mutató: 1,95 Ha/fő, ami nem túl magas, azonban ha a családokra vetítjük, akkor az alábbiak alapján alakul: 7,8 Ha/család. Ha azonban a szántóföldre vetítjük az arányt, az a következőképpen alakul: 4,63 Ha/család, ami elgondolkodtatóan alacsony. Tekintettel arra, hogy egy Ha földterületen elérhető haszon optimális esetben cca ,- Ft. Akkor egy család jövedelme éves szinten ,- Ft a szántóföld művelésből, ami elképesztően kicsi. Nyilvánvalóan ez a föld nem képes a népesség gazdasági hátterének biztosítására; figyelembe véve azt is, hogy a földterület jóval kevesebb tulajdonos kezében összpontosul, bizony maradnak olyanok, akik kimaradnak a föld által szerezhető haszonból. Két lehetőség van: vagy diverzifikálni kell a mezőgazdasági tevékenységet - ez azt jelenti, hogy minél több féle növény termesztésével kell foglalkozni, olyanokkal amik kisebb területeken is nagyobb hasznot termelnek, pl. uborka, fóliatermékek stb. -, vagy a mezőgazdasági termeléshez és táji környezethez illeszkedő más vállalkozásokat kell megtelepíteni. Ez utóbbi látszik biztosabb munkahelyteremtő lehetőségnek, hiszen a földtulajdon egyenetlensége miatt nem teremtődik mindenki számára lehetőség a gazdálkodásra. El kell érni, hogy a régi, vélhetően nagyobb kiterjedésű erdőterületek újra elterjedjenek és az erdőfoltok mind nagyobb területeket foglaljanak el, természetesen lehetőleg nem a jó szántóterületeken, hanem a gyep és egyéb területek felhasználásával. Az alábbiakban mutatom be a mezőgazdasági földterületek arányait: 59% 26% 13% 0% 2% szántó Ha % gyep Ha % erdő Ha 24 2% gyümölcsös Ha 0 0% egyéb Ha % 28

29 Az állattenyésztésnek óriási hagyományai vannak e területen, ha a látogató évvel vetődött volna erre, az utcákon nagy létszámú csordákat látott volna végigvonulni este és reggel: gyakorlatilag nem volt olyan porta, ahol ne lett volna tehén vagy egyéb szarvasmarha. De a többi állatból is volt jócskán. Sajnos mára már nem sok maradt belőlük, ezt minden bizonnyal az életmódváltozás és a generációváltás is eredményezte, de szerepet játszhatott ebben a jövedelmezőség alacsony színvonala is. A szarvasmarhák száma a korábbi 600 körüliről lecsökkent a huszad részére: most 30 db van a községben. Jellemző adat még, hogy a 30 állat 8 portán található, tehát az emberek alig tartanak tehenet. Összesen 6 ló van a községben, melyek két portán találhatóak. Vadgazdálkodás tervezetten a területen nem folyik. A vadászok a Szent István-i vadásztársaság tagjai. A községben halgazdálkodás nem folyik. Ez egy kiaknázatlan lehetőség és vannak hagyományai is Gazdasági (ipari) tevékenység A vállalkozások számának vizsgálata azt bizonyítja, hogy a községben arányaiban közepesnél jobbnak mondható a gazdaság prosperitása: 5 db gazdasági társaság található a faluban, 163 főre jut egy vállalkozás. Ha az egyéni vállalkozásokat vizsgáljuk, Borsodivánkán 68 főre jut egy egyéni vállalkozás. E területen mindenképpen fejlődésre van szükség. A településen egy ipari üzem, termelő vállalkozás működik a József Attila utcában, mely 25 főt foglalkoztat. Van a községben továbbá terményszárító és pékség is. Az egyéni vállalkozók közül többen mezőgazdasággal foglalkoznak. A gazdasági potenciál a gazdasági aktivitás és a munkanélküliek alacsony száma miatt kiemelkedik a környező települések közül, a térségben egyedülálló Turisztika A táji és épített környezet is attraktív, ami nagymértékben elősegíthetné a turizmust ezen a területen. Meg kell keresni azokat a lehetőségeket, hogy hogyan lehetne bevonni a turisztikai szezonba ide érkező turistákat a község vérkeringésébe, ezáltal a közösség életének és gazdaságának fejlesztésébe, Azok a népi építészeti és egyéb értékek, rendezvények, melyekkel ide lehetne csalogatni a látogatókat, átértékelésre szorulnak. A községben nincs turisztikai célú rendezvény vagy esemény. A lovak száma a faluban 6, amit 2 portán tartanak. Ezen lehetne javítani, hiszen a turizmus vonatkozásában vonzó lehet a lovas és szekeres program. Sok lehetőség lenne a településen, de jelenleg ezek nincsenek kihasználva. 29

30 4.12. A Nemzeti Fejlesztési terv (NFT) vonatkozó tervlapjai: Az NFT térszerkezeti tervlapja: 30

31 Az NFT országos ökológiai hálózata: Borsodivánka NFT érzékeny felszín alatti vízminőség Borsodivánka NFT kiváló termőföld Borsodivánka 31

32 4.13. A Tisza térség térszerkezeti tanulmány terve vonatkozó tervlapjai: 32