BÁNKI DONÁT GÉPÉSZMÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR

Átírás

1 BÁNKI DONÁT GÉPÉSZMÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR

2 ACÉL BAINITES ÁTALAKULÁSÁNAK VIZSGÁLATA Márki András Konzulens: Borossay Béla, tanszéki mérnök A dolgozat a bainites átalakulással foglalkozik. Az alapfogalmak ismertetése után a bainites edzés kerül bemutatásra. Kísérletet végeztem az általam választott acél izotermikus átalakulási diagram-részletének felvételére. Az austenit bainitté alakulásának követését keménységméréssel végeztem. Néhány próbatestből csiszolatot is készítettem, majd fénymikroszkóp segítségével megvizsgáltam azok szövetszerkezetét. Meghatároztam a bainites átalakulás kezdő és befejeződési hőmérsékletét. A mérési eredménysor alapján - a folyamat kinetikáját leíró függvény alakjának ismeretében - matematikai statisztikai módszerrel meghatároztam két különböző hőmérsékleten az átalakult hányad változását az idő függvényében. Az átalakulás kezdő időpontjának az 5 % bainit keletkezésének idejét jelöltem ki, ez az a változás, ami már a mechanikai tulajdonságokban is mérhető változást okoz. A folyamat vége időpontot a 99 %-os átalakulási mértékhez rendeltem. A teljes C-görbe pár pontos meghatározásához sok hőmérsékleten kellene hasonló méréseket végezni. A méréssel meghatározott C-görbe pontok az irodalomban található hasonló diagram megfelelő részletével jó egyezést mutatnak. A JOMINY-PRÓBATEST HŰLÉSI VISZONYAINAK VIZSGÁLATA Mesterházy Miklós Konzulens: Borossay Béla, tanszéki mérnök A dolgozat áttekinti az acél edzésének fémtani alapjait, az edzhetőség megítélésének különböző lehetőségeit. Az edzhetőség méréssel történő értékeléséhez Jominy-vizsgálatot szokás végezni. Mivel a Jominy-próbatest egy szabványosított alakú és szabványosított módon lehűtött próbatest, a különböző pontjaiban érvényes lehűlési görbéi valójában leírhatók az anyagára jellemző hővezetési és hőátadási tényezővel, valamint - a hűtővíz hőmérsékletét is figyelembe véve - a vízzel hűtött felületen fellépő hőfluxus értékével. Közel azonos összetételű ötvözetlen acélok esetében a figyelembe veendő anyagjellemzők alig változnak, így ezeknek az acéloknak a Jominy próbatest

3 különböző pontjaiban érvényes lehűlési görbéi elsősorban az austenitesítési hőmérséklettől függnek. Vizsgálatok folytak öt - kismértékben különböző összetételű - anyagból készült Jominy-próbatesteken, melyek hat különböző hőmérsékletről hűltek le. A próbatestek középvonalában, a véglaptól 10 és 50 mm távolságban elektronikus úton kerültek rögzítésre a lehűlési görbék. Egy erre a célra fejlesztett program görbéket illesztett a saját mérési adatokra. A programban a hőfluxus és a hőátadási tényezők mint paraméterek szerepeltek. A feladat a legjobb illeszkedést adó paraméterek megtalálása volt, s ez kézi optimalizálással történt. Miután rendelkezésre állnak a paraméterek megfelelő értékei, a program a próbatest bármely pontjában képes felírni az adott hőmérsékletről történő lehűlés esetén érvényes lehűlési görbét. Az eljárás jól hasznosítható például a duál-fázisú, és a TRIP acélok hőkezelései esetén, hiszen az adott lehűlési görbéhez adott szövetszerkezet és ennek megfelelően adott tulajdonságok tartoznak. ACÉL MEGERESZTÉSI FOLYAMATÁNAK VIZSGÁLATA Tóth Gábor Konzulens: Borossay Béla, tanszéki mérnök Nemesítést végeztem 42CrMo4 jelű acélpróbákon, a megeresztés folyamatának vizsgálata céljából. Három különböző hőmérsékleten azonos négy-négy időtartamig végeztem az előzetesen azonos módon austenitesített darabok megeresztését. A 12 féle hőkezelést előre legyártott szakító próbatesteken, illetve keménységmérésre alkalmas hengeres próbatesteken végeztem el. A hőkezelések közben a szakító próbatestek egy része megrepedt, így a tervezett vizsgálatok közül a szakítóvizsgálatot nem minden esetben tudtam elvégezni. A kiértékelés a keménység és az egyezményes folyáshatár mérési eredményei alapján történt. A mérési adatsorokra matematikai statisztikai módszerrel közelítő függvényeket illesztettem. Eredményéként olyan összefüggést kaptam, mely a megeresztés hőmérséklete és ideje függvényében megadja egy meghatározott módon edzett és meghatározott méretű darab különböző mechanikai tulajdonságait. A módszer nem csak a keménység és az egyezményes folyáshatár változásának követésére alkalmas, hanem valamennyi - a hőmérséklet által aktivált folyamat okozta - számszerűsíthető változás matematikai leírására. A kísérletet és a kiértékelést más anyagokon elvégezve meg tudjuk határozni, milyen hőmérsékleten, mennyi ideig kell megeresztést végezni az

4 előírt szilárdsági jellemzők eléréséhez. A gyakran felhasznált anyagoknál érdemes elvégezni ezeket a kísérleteket, mivel így meghatározható a gazdaságos, optimális megeresztő hőkezelés. KÜLÖNBÖZŐ MEGERESZTÉSI HŐMÉRSÉKLET HATÁSA AZ 51CRV4 ACÉL TULAJDONSÁGAIRA Forgács Péter Konzulens: Kovács Tünde, főiskolai adjunktus A technológiai próbák azok a vizsgálatok, amelyek eredményei alapján az anyag feldolgozhatóságára vonatkozóan lehet következtetéseket levonni. Ezek a próbák nem eredményeznek feltétlenül meghatározott mérőszámokat, néha csak annak a megállapítására alkalmasak, hogy az anyag képes-e bizonyos hatásokat elviselni, illetve megfelel-e az egyes követelményeknek. Ezeket a próbákat sok esetben a gyakorlat alakította ki, így tapasztalatszerzésre van szükség, hogy megállapíthassuk: alkalmas-e a próba a megcélzott anyagtechnológiai jelenségek megítélésére. A gyakran használt próbák egyike az edzhetőség (hőkezelhetőség) vizsgálata. Célkitűzésünk a megeresztési hőmérséklet hatásának vizsgálata az 51CrV4 acél tulajdonságaira vonatkozóan. A dolgozatban ismertetjük az ehhez szükséges vizsgálatokat, készülékeket, valamint az irodalmi hivatkozásokat. A vizsgálatok eredményeként a választott anyag hőkezelés hatására megváltozott tulajdonságait mutatjuk be. ANYAGVIZSGÁLÓ BERENDEZÉS BEÜZEMELÉSE ÉS MŰKÖDTETÉSE PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI VEZÉRLŐ SEGÍTSÉGÉVEL Nagy Lénárd - Rákosi Zichy Péter Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Nagy István, főiskolai adjunktus A dolgozat tárgyát képező berendezés a tároló pufferban tárolt munkadarabokat válogatja szét a munkadarabok anyaga alapján. A kitűzött feladat egy kész technológiát ellátni érzékelőkkel, majd biztosítani az anyag alapján történő megkülönböztetést. A munkadarab a tároló berendezésből egy szállítókocsi segítségével jut el a válogató berendezésig. A szállítókocsi a munkadarabot érzékelők csoportja alatt

5 szállítja el, majd az érzékelt jelek kiértékelése alapján történik meg a szétválogatás. A különböző érzékelők: reed-relé, hall generátoros-, induktív-, kapacitív- és opto-érzékelők. A jeleik kiértékelése egy Bosch PLC segítségével történik, majd az értékelés alapján a PLC kiadja a megfelelő utasítást is. A szállítást a kocsin kívül még elektro-pneumatikus szelepek is biztosítják, melyek vezérlését szintén a PLC biztosítja. A PLC programnak biztosítania kell az automatikus és a kézi vezérlés lehetőségét is. KOPÁSI TULAJDONSÁGOK VIZSGÁLATA Lazáry Dénes Soma Konzulens: Kovács Tünde, főiskolai adjunktus Kopásvizsgálatokra vonatkozóan a szakirodalomban számos gyakorlati módszer ismert. Az eljárások egyik csoportját a pontszerű koptatást végző módszerek alkotják. Az általunk vizsgált pontszerű koptatóvizsgálati módszernél megállapítottuk, hogy a kísérletek során számos bizonytalansági tényezővel is számolni kell, melyek a kísérletek reprodukálhatóságát erősen rontják. A választott módszer hátrányait kiküszöbölve, előnyeit megtartva kidolgoztunk egy új elrendezésű vizsgálati eljárást, aminek gyakorlati alkalmazhatósága megítélésére számos kísérletet végeztünk, s ezeket matematikai módszerekkel kiértékeltük. Megállapítottuk, hogy az új elrendezés a gyakorlati alkalmazás során megfelelőnek bizonyult, az eredmények kis szórást, a kísérletek jó reprodukálhatóságot mutatnak. TŰZOLTÓ CSATLAKOZÓ MECHANIKAI VIZSGÁLATA Kreitner Zoltán Konzulens: Kovács Tünde, főiskolai adjunktus A mindennapi életben használatos alumínium-öntvény tűzoltó csatlakozó meghibásodása az oltási tevékenység során számos problémát okozhat, pl. balesetveszélyessé válhat és nehezítheti a tűzoltók munkáját. Szükség van ezért egy olyan könnyen elvégezhető vizsgálatra, melynek segítségével a csatlakozók mechanikai tulajdonságait, terhelhetőségét vizsgálhatjuk és következtethetünk az élettartamára is. A vizsgálatok tervezése csak az alkatrészek gyártástechnológiájának, valamint anyagának pontos ismerete mellett lehetséges, ezért bemutatjuk a

6 csatlakozó öntési technológiáját, jellemzőit, valamint pontos alkatrészrajz segítségével a méreteit. A vizsgálatok elvégzéséhez szükséges készülékeket megterveztük, illetve kiválasztottuk, s azokat a dolgozatban részletesen bemutatjuk. A vizsgálatok eredményeit matematikai módszerekkel értékeltük, majd ezek alapján vontuk le következtetéseinket. POLIMER CSÖVEK ELEKTROFÚZIÓS HEGESZTETT KÖTÉSEINEK VIZSGÁLATA Pók Ferenc Konzulens: Dr. Gáti József, főiskolai docens A dolgozat a polimer csövek főbb hegesztési módozatainak áttekintését követően bemutatja a polietilén csövek elektrofúziós hegesztését. Az elkészített hegesztett kötéseken az eljárás során előfordulható tipikus hibákat generáltam, ezekről fotókat, makroszkópikus és röntgen felvételeket készítettem, s az értékelés során hibaatlaszt állítottam össze. Az atlaszban fel nem használt felvételeket a mellékletben helyeztem el. VEZÉRLŐBÜTYÖK FINOMKIVÁGÓ SZERSZÁMÁNAK TERVEZÉSE Pellinger Zoltán Konzulens: Dr. Sárossy György, főiskolai docens A dolgozat első részében részletesen kitérek a finomkivágás elvének alapjaira és a megvalósíthatóság kérdéseire. A dolgozat második részében az adott munkadarab (vezérlőbütyök) szerszámtervezésének lépésenkénti bemutatására kerül sor, kitérve az egyes elemek (vágólap, bélyeg, lengő-vezető lap, ékpálya stb.) geometriájára és funkciójára. Ezen belül szerepel még a gazdaságos sávterv meghatározása, az ennek megfelelő vágólap- és bélyegelrendezés, a megfelelő méretű és merevségű szabványos szerszámház kiválasztása is. Az utolsó szakasz a vágólap és a lyukasztó-kivágó bélyegek hőkezelési technológiáját tartalmazza, ahol a hevítési - hőntartási - lehűlési hőmérsékletek, azok ideje és sebessége is leolvasható a megadott diagramokból.

7 MVE 280M JELŰ ESZTERGAGÉP FŐORSÓ GYÁRTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Fábián Szilárd Konzulens: Dr. Jezsó László, főiskolai docens A dolgozat témája az MVE 280M egyetemes csúcsesztergagép főhajtómű főorsója gyártás közbeni deformációinak vizsgálata. A főorsó nagyolásakor és simításakor - a rá ható forgácsolóerők által gerjesztett feszültség hatására - deformálódik, ami a pontatlanság egyik forrása. Ha a deformáció mértéke túl nagy, a gyártott termék mérethűsége nem lesz megfelelő, ha kisebb erővel forgácsolunk, akkor a gyártási költség lesz nagy. Ezt a problémát kell megvizsgálni. A munkadarab hagyományos vizsgálata számítással a teljes hosszon nagyon bonyolult, időigényes és nem konzekvens. A dolgozatban megpróbálom ezt a problémát egyszerűbben és gyorsabban megoldani. A főorsót reprezentáló 3-dimenziós testmodellt terhelem a valósághoz hasonló igénybevétellel, s az így elkészített modellen elvégzem a végeselemes analízist, majd ennek eredményeit értékelem ki. HŐKEZELT ACÉLOK FORGÁCSOLHATÓSÁGI VIZSGÁLATA Magyar Gergely - Lindwurm Ádám Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, II. és III. évfolyam Konzulensek: Hervay Péter, főiskolai adjunktus Dr. Sipos Sándor, főiskolai docens Bíró Szabolcs, tanszéki mérnök A dolgozat rendszerezi a forgácsolhatóságot befolyásoló és az azt jellemző tényezőket, majd megállapítja, hogy fő jellemzőket hosszantartó, költséges vizsgálatokkal lehet csak megkapni. A hőkezelt acélok kiegészítő jellemzői közül hárommal foglalkozik: a forgácsoló erőkomponensekkel, a felületi érdességgel és a forgácsalakkal. A dolgozat fő témája ennek a három jellemzőnek a vizsgálata. Megállapítja, hogy a forgácsolhatóság szempontjából a hőkezeléssel beállított keménységnek optimális értéke van. Kísérletet tesz a forgácsolhatóság komplex mérőszámának definiálására és így is minősíti a jellemzőket. A MARÁSI FOLYAMAT VIZSGÁLATA SZÁMÍTÓGÉPES ERŐMÉRÉSSEL

8 Farkas Attila Konzulensek: Dr. Sipos Sándor, főiskolai docens Nikitscher Tamás, tanszéki mérnök A dolgozat áttekinti az ujjmarókra vonatkozó szerszám-innováció néhány eredményét és megállapítja azt, hogy a marók forgácsoló-képességének növelése a szerszámgeometriai fejlesztések révén sikerült. Ismerteti az újabb fejlesztéssel kialakított szerszámok sajátosságait, majd a marási folyamat közben végrehajtott (on-line) mérések megtervezését és végrehajtását. A dolgozat fő részét a kísérletekből levonható következtetések képezik. Megállapítja, hogy a kísérletekhez használt anyagminőségek mely szerszámokkal munkálhatók meg a legkönnyebben. Hasznos és az üzemei gyakorlat számára fontos szabályokat közöl az ujjmarók viselkedését illetően. TIVOLY GYÁRTMÁNYÚ MARÓSZERSZÁMOK VIZSGÁLATA Nagy Gábor Konzulensek: Dr. Sipos Sándor, főiskolai docens Nikitscher Tamás, tanszéki mérnök A korrózióálló acélok közismerten rossz forgácsolhatóságúak. Az ujjmarók teljesítőképességét elsősorban élgeometriai változtatásokkal és a maró anyagának ill. bevonatának fejlesztésével érik el. A dolgozat ismerteti a forgácsoló-képesség növelésének módszereit, a legkedvezőbb szerszámanyag és bevonat kombinációkat, majd szisztematikus kísérleteket végezve megállapítja a rendelkezésre álló ausztenites korrózióálló acél célszerű forgácsolási körülményeit. A Tivoly gyártmányú ujjmarók alkalmazáshoz új felismeréseket, szabályokat alkot, amelyek a gyakorlati munkában is eredményesek. TiAlN-BEVONATÚ SZERSZÁMOK PIACKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Csuka Sándor

9 Konzulensek: Dr. Sipos Sándor, főiskolai docens Nikitscher Tamás, tanszéki mérnök A dolgozat ismerteti a fizikai rétegfelviteli (PVD) eljárásokat, az azokkal képzett vékonyfilmek hatásait és előnyeit. A bevonatképzés anyagai közül külön tárgyalja a mono- és multilayeres, valamint a legkorszerűbb dedikált és nanokompozit bevonatokat. Forgácsolási kísérleteket végeztünk a rendelkezésre bocsátott hazai és külföldön felvitt rétegekkel. Megállapítható, hogy a szubsztrátum előkészítésétől, a rétegszámtól és rétegminőségtől jelentősen függ a gyorsacél ujjmarók teljesítőképessége. A dolgozat zárásaként gazdasági számításokat végeztünk a különféle bevonatok rentabilitására vonatkozóan, rangsorolva az egyes gyártókat és hasznos gyakorlati megállapításokat is tettünk. A TERMELÉKENYSÉG ÉS A MINŐSÉG EGYIDEJŰ NÖVELÉSE Bíró János Konzulensek: Dr. Palásti-Kovács Béla, főiskolai tanár Dr. Sipos Sándor, főiskolai docens Bíró Szabolcs, tanszéki mérnök Bóta József, szakoktató A gépalkatrészek forgácsolása során a termelékenység és a minőség egyidejű megvalósítása csak a legkorszerűbb módszerekkel, elvekkel és eszközökkel lehetséges. Néhány szerszámgyártó olyan megoldásokkal kísérletezik, amellyel lehetővé válik ezen két, egymásnak sok tekintetben ellentmondó követelmény egyidejű teljesítése. A dolgozat esztergálási körülmények között, jellegzetes forgácsolhatóságú anyagokon, hagyományos és simító (wiper) élt tartalmazó váltólapkát vizsgál. A dolgozat megállapítja a wiper élű lapka előnyeit (egyértelmű fölényét az érdesség előállításban és a termelékenység megváltozásában), valamint a hátrányokat is. Az utóbbiakhoz tartozik például az, hogy a simító élű szerszámok a munkadarab-gép-szerszám rendszerrel szemben fokozott követelmények támasztanak. AZ FMEA MÓDSZER ALKALMAZÁSA EGY KONKRÉT TERVEZÉSBEN Szabó Péter

10 Konzulens: Galla Jánosné, főiskolai adjunktus A tervezés egy konkrét készülékre vonatkozik, amely a hidegindítást könnyíti meg, többlet üzemanyag bevitele nélkül, azaz előmelegítő funkciót lát el. A készülék fejlesztéséhez a konstrukciós FMEA minőségügyi technikát alkalmaztuk. Azért került erre a technikára a választás, mert a minőség javítása mellett a hibák vizsgálatával, következményeinek felmérésével és okainak kutatásával foglalkozik. A minőség javítását azzal éri el, hogy biztonságosabban, a célnak, funkciónak megfelelő termék állítható elő. A hibavizsgálatot és a minőség magasabb szintre történő emelését az FMEA csapatmunkával éri el. A készüléket egy olyan csoport vizsgálta meg és értékelte, amelynek tagjai az autótechnika és az ehhez közelálló szakterületeken munkálkodnak. Az FMEA eljárás során a készüléket funkcióelemekre bontottuk és azok potenciális hibáinak elemzésére egy elemző-értékelő lapot készítettünk. Ahhoz, hogy a csoport tagjai a kockázatot meg tudják ítélni, az értékelési kritériumokat táblázatba foglalva állítottuk össze, így egy egységes skála szerint értékelhető a hibák következményeinek súlyossága, előfordulási lehetősége és felfedezhetősége. A vizsgálati eredmények összesítése után kiértékelésre kerültek a kockázati tényezők. Az egyes funkcióelemeken belüli kockázati tényezők összegét megállapítottuk és sorrendbe állítottuk, hogy kiderüljön, melyek azok a funkcionális elemek ill. hiba okok, amelyek a szerkezetre nézve leginkább kritikusak. Az így kapott értékek Pareto-diagramban kerültek ábrázolásra. A Pareto-diagramban a kockázati tényező határértéke 125 pontra lett megállapítva. A kiértékelést követően minőségjavítási javaslatok születtek az egyes funkcionális elemekhez a hiba okok elkerülésére, az előfordulási valószínűség csökkentésére és a felfedezési valószínűség növelésére. A dolgozat és az elvégzett elemzés eredményei alapján a legkritikusabb elemek továbbfejlesztésére néhány további irányvonal rajzolódott ki. ELEKTRONIKUS BIZTONSÁGTECHNIKA ÉS TŰZVÉDELEM MEGVALÓSÍTÁSA Sólyom Gábor Konzulens: Paulicska Miklós, szervizmérnök

11 A dolgozat részletesen ismerteti a napjainkban előforduló elektronikus biztonságtechnikai és tűzvédelmi rendszerek tervezését és azok működését. Bemutatja a rendszert felépítő központot, a hozzá kapcsolt érzékelők, modulok, kiegészítő eszközök tulajdonságait, előnyeit és hátrányait. A dolgozat kitér a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002 BM rendeletre is. AUTÓINK BIZTONSÁGTECHNIKÁJA Turi György Tibor Konzulens: Dr. Kósa Csaba, főiskolai tanár A dolgozat témáját tekintve nem mondható újszerű szenzációnak, de megállja a helyét a fontos ismeretek között. Olyan kérdéseket érint, melyek megváltoztatják az ember hozzáállását az autójához. Leírja miként védhetjük meg kedvencünket akár az autó tolvajoktól, akár a tűz- vagy egyéb káresetektől. A dolgozat fő témáját az autóriasztók képezik, de szó esik a tűz elleni védelemről, a rendszeres ápolásról illetve szervizelésről, karbantartásról is. Ezek legalább annyira fontosak szerint, minthogy beszereltessünk, avagy szereljünk - képességünk szerint - egy jól működő riasztó-rendszert. A rendszeres gépjárműellenőrzéssel és -ápolással megelőzhetjük autóink meghibásodását, de akár a veszélyes kimenetelű baleseteket is. Ugyanakkor, ha ismerjük gépjárművünket, nem érhet minket meglepetés a szerviz műhelyekben sem, ha épp valamilyen meghibásodást kellene orvosolni. A dolgozat tartalmazza, mire kell ügyelnünk használat során és milyen alkatrészek szervizelésével menthetjük meg akár még az életünket is, ha balesetet szenvedünk. A kötelező autó felszerelések mellett éppúgy kisegít minket néhány szerszám, mint ahogyan megmentheti életünket és autónk maradványait egy tűzoltó készülék. A dolgozat ezekről a kiegészítőkről is említést tesz és hasznos tanácsokkal látja el az átlagautóst, megfelelő példákkal alátámasztja a kötelező és ajánlatos felszerelések szükségességét. INTERNETRŐL VEZÉRELHETŐ FELÜGYELETI RENDSZEREK Hevertle Zsolt Konzulens: Dr. Kósa Csaba, főiskolai tanár

12 A manapság egyre inkább elterjedő Internet új lehetőségeket nyit meg a vagyonvédelem és a felügyeleti rendszerek körében is. Mivel az Internet behálózza az egész világot, így csupán annyi szükségeltetik, hogy egy számítógép (ami felügyeli a rendszerünket) regisztrálva legyen azon. A rendszer természetesen nem csak egy computer-ből áll, hanem egy switchből, egy (vagy több) rooter-ből és vezérlőpanelből (X-pro) is áll. A dolgozat ezen berendezések fizikai és szoftveres megvalósításáról, illetve a köztük lévő kapcsolatról, adatátvitelről szól. Az egyes fejezetek rendre tartalmazzák az eszközök részletes ismertetését, majd a vezérelhető készülékek csatlakoztatását a rendszerhez. Külön fejezet tárgyalja a rendszer gyakorlati alkalmazását néhány példával és ábrával. Fény derül majd az ilyen és ehhez hasonló felügyeleti rendszerek szükségességére, előnyeire illetve hátrányaira. ÉPÜLETEK VILLÁMVÉDELME HAZÁNKBAN Kiss Géza Konzulens: Dr. Kósa Csaba, főiskolai tanár A dolgozat bevezető szakaszában bemutatom a villám kialakulásához szükséges tényezőket, valamint a villám keletkezésének menetét. Fő témaként a villámcsapás káros hatásait, ezen belül a hőhatás, dinamikus erőhatás, indukált feszültség hatásait vizsgálom, valamint szó esik a villámhárító feladatáról, működéséről. Kiemelten foglalkozom az épületek csoportosításával rendeltetés, magasság, tetőanyag, körítőfal-anyag és a környező levegő szennyezettsége szerint. Ismertetem a fontosabb fogalmakat, majd a felfogó-rendszer felépítését, azon belül kiemelten foglalkozom a felfogó, a levezető, valamint a földelés működésével, elrendezésével, fokozataival. Fontosnak tartom kiemelni az emberélet védelmét, a villám biológiai hatásait és a villámcsapás elleni védekezést. A befejező rész bemutatja az épületeken belüli villámvédelmet, esztétikai követelményeket és a villámhárítók létesítésének és fenntartásának fontosabb szempontjait. A DUNAÚJVÁROSBAN ÉPÜLŐ GÁZMOTOROS BERUHÁZÁS ISMERTETÉSE MŰSZAKI ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI SZEMPONTOK ALAPJÁN Simon Róbert Konzulens: Dr. Kósa Csaba, főiskolai tanár

13 A beruházás célját képező 12 darab gázmotoros generátorral villamos áramot termelnek és az országos elektromos hálózatba táplálják. Ezen villamos áramtermelés folyamán a robbanó motorok hűtését el kell látni, ezért hőhasznosító berendezést telepítenek, amit összekapcsolnak a város távhőrendszerével. A dolgozat kiterjed a kivitelezés biztonságtechnikai előírásai, az alkalmazott technológiák és minőségi követelmények ismertetésére. Számszerű adatokat gyűjtöttem a teljesítmények volumeneinek bemutatására, a Dunaújváros távhő igényeivel összehasonlítva. A biztonságtechnikai fejezet egy gázmotoros erőmű kezelési-karbantartási utasításainak értelmezését dolgozza fel. A város politikai eseményei kísérik ezt a beruházást, ezekből is bemutatok ellentétes álláspontokat. A METRÓ- BAN BEKÖVETKEZETT TŰZ- ÉS KÁRESETEK MUNKAVÉDELMI PROBLÉMÁI Duray Gergely Konzulensek: Duray Ferenc, ny. tűzoltó alezredes Bérczi László, tűzoltó őrnagy Palotai Gábor, tűzoltó őrnagy A dolgozat ismerteti a metró területén bekövetkezhető káreseteket, amelyeknél tűzoltói beavatkozásra kerülhet sor, valamint az ezen káreseteknél felmerülő különböző munkavédelmi problémákat és a problémák megoldásainak lehetséges módjait. A dolgozat foglalkozik még két olyan nagyobb konkrét káreseménnyel, amellyel a tűzoltók ritkábban találkoznak a mindennapi munkájuk során és ahol jelentősebb tűzoltói beavatkozásra volt szükség. A FŐVÁROSI KÖZPONTI RENDELTETÉSŰ MENTŐSZERVEZET - FKRMSZ ( i gyakorlat) Varga Szabolcs Konzulens: Zara Pál, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, FKRMSZ vezetője A dolgozat részletesen ismerteti a FKRMSZ létrejöttét, felépítését, a múltbeli tevékenységeit és a jövőbeni terveit október 8-án egy komplett, egész szervezetre kiterjedő gyakorlatot tartottak a Vegyi Felderítő Csoport

14 (VFCS), a kutyás mentő csapat és a hegyi mentők részvételével, illetve bemutatták az Ukrajnában is jól teljesített Mobil Kórházat. Ezen a gyakorlaton való részvételem alapján igyekszem minél részletesebben bemutatni egy szimulált katasztrófát. A DOHÁNYZÁSI SZOKÁSOK A MUNKAHELYEN Frank László Konzulens: Dr. Kósa Csaba, főiskolai tanár A dolgozat témája a munkahelyeken történő dohányzási szokások bemutatása. Kire, milyen hatással van a dohányzás? Van-e ellentét a dohányzók és a nem dohányzók között? A dolgozat kitér a dohányzás történetére, a dohányzás különféle módjaira, bemutatja az emberi szervezetre gyakorolt hatását. Ismerteti a dohányzási szokásokat életkorra, munkahelyre, végzettségre lebontva. Szemünk elé tárja a különböző módokat a leszokásra. A végén pedig a statisztikai adatok kerülnek előtérbe. A dolgozatot ajánlható minden dohányzónak és nem dohányzónak egy tisztább, egészségesebb életért. MIÉRT MONDTAM NEMET? (A drog elutasításának okai) Nagy Zsolt - Páter Áron Konzulens: Suplicz Sándor, főiskolai adjunktus Számos kutatás foglalkozik a droghoz vezető út problémájával, de ez a dolgozat egy teljesen új szemszögből, az ellenkező irányból közelíti meg a kérdést. Arra keresi a választ, hogy mért mondanak nemet a fiatalok a drogokra. A nem melletti döntés hátterének felkutatásával próbálja kideríteni, hogy melyek azok a hatások, amelyek következtében kialakul egy helyes, elutasító magatartás. A kutatás középiskolás korosztályban, több, eltérő oktatási szokásokkal rendelkező iskolában, mintegy kétszáz elemű mintavétel segítségével kívánja a kérdés minél átfogóbb analízisét megvalósítani. Az iskolák között van szakmunkás képző, zenei és vallásos iskola is. Ez szembetűnően érzékelhető az eredményekben is. Könyvtári kutatás szolgált a probléma elméleti megközelítésére. A munka gyakorlatiasabb és életszerű komponense a kérdőív,

15 mely a döntés határvonalának feltérképezését tűzte ki elérendő célul. A kérdőív a mindig aktuális szociális környezeti hatások, az önértékelés és a ma nagy hatást gyakorló média erősen befolyásoló szerepének a figyelembe vételével készült el. A dolgozat minden adatot a lehető leghatékonyabban törekszik felhasználni. Ennek érdekében többszintű kiértékelési rendszert kíván bemutatni. Az első szinten az adatok rendszerezése történik a kérdőívet kitöltő iskolák alapján. A következő lépésben az adatok valósághű adatbázisba foglalása történik, ami egyrészt a szöveges kiértékelés sikeréhez nélkülözhetetlen összefüggéseket, másrészt a korreláció, a matematikai statisztika alkalmazásához adja az információkat. Szöveges kiértékelés a kérdésekre adott válaszok miértjével, környezeti hátterével, döntési mechanizmusával foglalkozik. A kérdőíven belüli és kérdőívek között fennálló kapcsolat vagy ellentét alapján - a matematika segítségével - a téma meghatározó pontjai között fennálló arányok, logikai összefüggések szemléletességét kívánja bemutatni. A probléma újszerű megközelítése több ponton alátámasztja az elméleti kutatást és feltárja a módszer sajátosságaiból adódó előnyöket. A probléma vizsgálata eddig nem ismert összefüggéseket, okokat tár az érdeklődők elé. KONFLIKTUS MEGOLDÁSI STRATÉGIÁK Lenkei Linda - Rill Gergely Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Suplicz Sándor, főiskolai adjunktus A dolgozat fő témája a konfliktuskezelés. Munkánkban azzal foglalkozunk, hogyan is oldják meg az emberek a hétköznapi életben fellépő problémákat, hogyan tudják kezelni az összeütközéseket másokkal, illetve saját magukban. Először a dolgozat kitér a tárgyhoz kapcsolódó definíciókra, példákat hoz különböző konfliktus helyzetekre, valamint azok megoldására, Feltárja az eddig megjelent szakirodalmi véleményeket. Szeretnénk rávilágítani arra, hogy mennyit változott ebben a témakörben a másik emberhez való hozzáállás a történelem során ill. az egyének életében, mennyire befolyásolják ezt a humanizáció és a dehumanizáció arányának változásai, a családban tanult formák. Külön fejezet foglalkozik a konfliktuskerüléssel, mint passzív megoldási stratégiával, ami tapasztalataink szerint a leggyakrabban alkalmazott út. De vajon hova vezet az elfojtás? A dolgozat tartalmaz egy kérdőíves felmérést is, amelyet különböző életkorú emberekkel végeztünk el. A reprezentatív mintát faktor-analízissel dolgoztuk fel, mellékelve a módszer alkalmazási szabályait. Végül igyekszünk feltárni az ideális konfliktus megoldási stratégiákat.