PhD ÉRTEKEZÉS. dr. Fónagy Sándor MISKOLC 2011.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PhD ÉRTEKEZÉS. dr. Fónagy Sándor MISKOLC 2011."

Átírás

1 PhD ÉRTEKEZÉS dr. Fónagy Sándor MISKOLC 2011.

2

3 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM-ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR A FIZETÉSKÉPTELENSÉGÉRT VALÓ MAGÁNJOGI FELELŐSSÉG PhD értekezés KÉSZÍTETTE: dr. FÓNAGY SÁNDOR OKLEVELES JOGÁSZ DEÁK FERENC ÁLLAM-ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA DOKTORI ISKOLA VEZETŐ: Prof. Dr. Bragyova András A MAGYAR ÁLLAM-ÉS JOGRENDSZER, JOGTUDOMÁNY TOVÁBBFEJLESZTÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EURÓPAI JOGFEJLŐDÉSI TENDENCIÁKRA DOKTORI ALPROGRAM TUDOMÁNYOS VEZETŐ: Prof. Dr. Bíró György Miskolc 2011

4

5 Tartalomjegyék BEVEZETÉS... 9 I. FEJEZET A FELELİSSÉGTİL A FELELİSSÉGÁTTÖRÉSIG BEVEZETÉS A FELELİSSÉG A KLASSZIKUS POLGÁRI JOGI FELELİSSÉG KIALAKULÁSA A MAGYAR KÁRTÉRÍTÉSI JOG KIALAKULÁSA AZ ÁLTALÁNOS KÁRFELELİSSÉG FELTÉTELEI A JOGI SZEMÉLYEK ELKÜLÖNÜLT FELELİSSÉGÉRİL A TÁRSASÁGI JOGI FELELİSSÉG KIALAKULÁSA ÉS SAJÁTOSSÁGAI A MÖGÖTTES FELELİSSÉG ÉS HELYTÁLLÁS A KORLÁTOZOTT FELELİSSÉG ÁTTÖRÉSE A POLGÁRI JOGI KÁRFOGALOM MÓDOSULÁSA A FELELİSSÉGÁTTÖRÉS ESETEIBEN II. FEJEZET A FIZETÉSKÉPTELENSÉG JOGI VETÜLETE BEVEZETÉS MAGYAR JOGTÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÉVI CSİDTÖRVÉNYRE ÉS GYAKORLATÁRA NEMZETKÖZI KITEKINTÉS A FIZETÉSKÉPTELENSÉG HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGGEL FENYEGETİ HELYZET MEGÍTÉLÉSE ÖSSZEFOGLALÁS III. FEJEZET A VEZETİ TISZTSÉGVISELİK FELELİSSÉGE BEVEZETİ GONDOLATOK A VEZETİ TISZTSÉGVISELİK ÉS AZ ÁRNYÉKVEZETİK JOGTÖRTÉNETI ELİZMÉNYEK A Kereskedelmi törvény szabályozása A csıdeljárás késedelmes kezdeményezéséért való felelısség a Kereskedelmi törvényben A korlátolt felelısségő társaságról és a csendes társaságról szóló évi V. tc. szabályozása A VEZETİ TISZTSÉGVISELİK GT. SZERINTI ÁLTALÁNOS KÁRFELELİSSÉGE ( CSİDÖN KÍVÜL ) A vezetı tisztségviselık általános kárfelelısségének tartalma A vezetı tisztségviselı jogkörének értelmezése és a jogkör túllépésével okozott kárért való felelıssége Összefoglaló gondolatok A VEZETİ TISZTSÉGVISELİK ÁLTALÁNOS KÁRFELELİSSÉGÉNEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A FELSZÁMOLÁS ALATT A VEZETİ TISZTSÉGVISELİK DÍJAZÁSA NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Anglia Amerikai Egyesült Államok Dél-afrikai Köztársaság Hollandia A vezetık (és felügyelı bizottsági tagok) felelıssége a holland Ptk. alapján A vezetık felelısségét megalapozó egyes cselekmények A vezetık (és felügyelıbizottsági tagok) felelıssége a fizetésképtelenségért A felelıs személyek Oroszország Az igazgatói testület tagjainak általános polgári jogi felelıssége A fizetésképtelenség bekövetkezése A társaság fizetésképtelenségéért való felelısség Az anyavállalat felelıssége A felelıs és igényérvényesítésre jogosult személyek köre Németország

6 A felelısség esetei A felelıs személyek Igényérvényesítésre jogosult személyek Románia A VEZETİ TISZTSÉGVISELİ CSİDJOGI FELELİSSÉGE A csıdjogi felelısség fogalmi megközelítése A fenyegetı fizetésképtelenség tényének felelısségfordító hatása Az igényérvényesítés folyamata A kárfelelısségi elemek sajátosságai A HAZAI BÍRÓI GYAKORLAT ÁLTALÁNOSÍTHATÓ KÖVETKEZTETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁS IV. FEJEZET A GAZDASÁGI TÁRSASÁG TAGJAINAK FELELİSSÉGE A GAZDASÁGI TÁRSASÁG, MINT FELELİSSÉGKORLÁTOZÓ FIKCIÓ A TAGOK TÁRSASÁG FELÉ FENNÁLLÓ KÁRFELELİSSÉGE A társaság saját érdekeinek védelme A felelısség feltételei A felelısség esetei JOGTÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS A Kereskedelmi törvény szabályozása A korlátolt felelısségő társaságról és a csendes társaságról szóló évi V. tc. szabályozása A KORLÁTOZOTT FELELİSSÉG ÁTTÖRÉSE A korlátolt felelısséggel való visszaélés tényállása A korlátolt felelısséggel való visszaélés a bírói gyakorlatban Az igényérvényesítésre jogosultak Az igényérvényesítés kezdı idıpontja A felelıs tagok köre Kárfelelısség vagy mögöttes felelısség? Alultıkésítettség Vagyonvegyülés NEMZETKÖZI KITEKINTÉS A KORLÁTOZOTT FELELİSSÉG ÁTTÖRÉSE TEKINTETÉBEN Angolszász gyökerek Egyesült Államok Dél-afrikai Köztársaság Kína Németország Összefoglalás A HÁTRÁNYOS ÜZLETPOLITIKÁVAL OKOZOTT VAGYONVESZTÉSÉRT VALÓ FELELİSSÉG A konszernkonfliktus elismerése A tartósan hátrányos üzletpolitika fogalmi meghatározhatósága Kárfelelısség vagy mögöttes felelısség? Az egyszemélyes társaság tagjának fokozott felelıssége Az elismert vállalatcsoport uralkodó tagjának felelıssége A konszernfelelısség és a Gt. 50. szerinti felelısségáttörés kapcsolata A VAGYONI HÁNYAD ROSSZHISZEMŐ ÁTRUHÁZÁSA MIATTI FELELİSSÉG A felelısségi tényállás létjogosultságáról A tényállási elemei AZ ISMERETLEN SZÉKHELYŐ CÉG MEGSZÜNTETÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁS A felelısségáttörés tényállási elemei Gt. 50. szerinti felelısségátvitel alkalmazhatósága V. FEJEZET A JOGI SZEMÉLY VEZETİ TISZTSÉGVISELİJÉNEK ÉS TAGJÁNAK A FELELİSSÉGE A KODIFIKÁCIÓS TERVEZETEKBEN BEVEZETÉS AZ ÚJ PTK. RENDELKEZÉSEI

7 2.1. Az elkülönült jogi személyiséggel való visszaélésre alapozott felelısségáttörés Az egyetemleges marasztalás indokoltságáról A SZAKÉRTİI JAVASLAT A JOGI SZEMÉLYEK KÖNYVÉNEK AKTUÁLIS TERVEZETE ÖSSZEFOGLALÁS VI. FEJEZET CSİDMEGTÁMADÁS BEVEZETÉS AZ ÉVI XVII. TÖRVÉNYCIKK SZABÁLYOZÁSA A HATÁLYOS SZABÁLYOZÁS ÉS A JOGGYAKORLAT A csalárd ügylet Értékaránytalan és ingyenes ügyletek Hitelezıket elınyben részesítı ügyletek Visszakövetelési jog A KERESHETİSÉGI JOG A PTK. ALAPJÁN ÉRVÉNYESÍTHETİ MEGTÁMADÁSI JOG KORLÁTAI A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KERETÉBEN TÖRTÉNİ ÉRTÉKESÍTÉS NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Hollandia Németország Oroszország BIZONYÍTÁSI NEHÉZSÉGEK VII. FEJEZET A FELSZÁMOLÓ ÉS VÉGELSZÁMOLÓ FELELİSSÉGE BEVEZETİ GONDOLATOK A FELSZÁMOLÓ JOGÁLLÁSA A HITELEZİI VÁLASZTMÁNY A KIFOGÁS A FELSZÁMOLÓ KÁRFELELİSSÉGE A felszámoló kárfelelısségének jogalapja A felszámoló kárfelelısségének a tartalma A felszámoló által kötött szerzıdés megtámadhatósága Értéken aluli vagyonértékesítés Az elszámolt felszámolási költségek kifogásolása A VÉGELSZÁMOLÓ FELELİSSÉGE VIII. FEJEZET A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA JAVASLATOK A FELSZÁMOLÁS ELRENDELÉSE KÖRÉBEN A VEZETİ TISZTSÉGVISELİK FELELİSSÉGE A GAZDASÁGI TÁRSASÁG TAGJAINAK A FELELİSSÉGE A CSİDMEGTÁMADÁS A FELSZÁMOLÓ FELELİSSÉGE ZÁRÓ GONDOLATOK SUMMARY FELHASZNÁLT IRODALOM SZERZİSÉGI NYILATKOZAT

8 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Áfa tv. Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény BH. Bírósági Határozatok, A Legfelsıbb Bíróság által közzétett határozatok lapja (HVG-ORAC Kft.) EBH Elvi Bírósági Határozat (HVG-ORAC Kft.) BDT. Bírósági Döntések Tára (Complex Kft.) Ctv. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény Cstv. vagy A csıdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény Csıdtörvény Ftvr. A felszámolási eljárásról szóló évi 11. tvr évi Gt. A gazdasági társaságokról szóló évi VI. törvény évi Gt. A gazdasági társaságokról szóló évi CXLIV. törvény Gt. A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény IH. Ítélıtáblai Határozatok (HVG-ORAC Kft.) Inytv. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény Itv. Az illetékekrıl szóló évi XCIII. törvény KGD. Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár (Complex Kft.) Kt. Az évi XXXVII. Törvénycikk a kereskedelemrıl Kftc. A korlátolt felelısségő társaságról és a csendes társaságról szóló évi V. tc. Mt. A Munka Törvénykönyvérıl szóló évi XXII. törvény PK A Legfelsıbb Bíróság Polgári Kollégiuma GK A Legfelsıbb Bíróság Gazdasági Kollégiuma Pp. A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény Ptk. A Polgári Törvénykönyvrıl szóló évi IV. törvény új Ptk évi CXX. törvény a Polgári Törvénykönyvrıl, amely nem lépett hatályba tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság az 51/2010. (IV. 28.) AB határozatában megállapította a Polgári Törvénykönyvrıl szóló évi CXX. törvény hatálybalépésérıl és végrehajtásáról szóló évi XV. törvény egyes rendelkezéseinek az alkotmányellenességét. A évi CXX. törvény hatályba nem lépésérıl rendelkezett a évi LXXIII. törvény. Ptké. A Polgári Törvénykönyv hatálybalépésérıl és végrehajtásáról szóló évi 11. törvényerejő rendelet Számv. tv. A számvitelrıl szóló évi C. törvény Vht. A bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény régi Cstv. vagy A csıdületrıl szóló évi XVII. Tc évi Cstv.

9 BEVEZETÉS A kapitalista másként piacgazdasági rendszer szükségképpeni velejárója a kereskedı, a bank, a vállalkozó és a gazdasági élet más alanyának fizetésképtelensége, vagyoni eszközök kimerülésének helyzete, a vállalat vagy cég bukása. Ezért az általános magánjogtól különváló és a gazdasági élet speciális igényeihez igazodó kereskedelmi törvénykönyvek szükségképpen szabályozni kényszerültek a hitelezıi érdekek védelmében a fizetésképtelenség és a vagyoni bukás jogkövetkezményeit mintegy visszatartó hatással, a polgári halál joghátrányaival fenyegetve, teljes vagyonfelosztást kilátásba helyezve. 1 A fizetésképtelenség a piacgazdaság természetes velejárója, a gazdasági-pénzügyi kezelése legalább annyira nehéz, mint a felmerülı, egymásnak feszülı érdekkonfliktusok és jogviták megoldása. A fizetésképtelenségnek valamint hatásainak jelentkezése az adott ország gazdaságának és a gazdasági szereplık intelligenciájának a függvénye, két országban nem lehet ugyanazt a csıdtörvényt alkalmazni akkor sem, ha az adott országok hitelbiztosítéki rendszere hasonló vagy adott esetben ugyanolyan. A rendszerváltással együtt járó gazdasági változások okán megalkotásra került A felszámolási eljárásokról szóló évi 11. tvr. (Ftvr.), hiszen az akkori ideológia szerint a szocializmusban a csıd ismeretlen jelenségnek számított. Az Ftvr. nagyon szőken rendelkezett az adós fedezetelvonó szerzıdéseinek a megtámadásáról, a vezetı tisztségviselık és tagok felelısségérıl pedig egyáltalán nem tartalmazott rendelkezést. Idıközben elfogadásra került A gazdasági társaságokról szóló évi VI. törvény is, amely korlátlan teret nyitott a magántulajdon szabadságán és a szabad társuláson alapuló gazdasági társaságok kialakulása elıtt. Az 1990-es évek közepére a gazdasági rendszerben a gazdasági társaságok az állami vállaltokhoz képest többségbe kerültek, lassan kialakult a társasági jog, ugyanakkor a piacgazdaságra való áttéréssel párhuzamban megjelent a fizetésképtelenség jelensége, amely kezelésre elfogadásra került A csıdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény, amely január 1-jén lépett hatályba. Magyarország már több mint 20 éve tért át a piacgazdaságra, az átalakulás hirtelen bekövetkezett, politikai és személyi felelısséget ködbe burkoló idıszaka lehetıvé tette rendkívül 1 Novotni Zoltán: kérdések a csıd joga, vagy a jog csıdje körébıl (Jogtudományi Közlöny, 1992/9, 383. oldal)

10 10 BEVEZETÉS nagy értékő vagyonok kimentését, magánkézbe kerülését, ráadásul a kiskapuk csak lassan kerültek bezárásra, több, hitelezıket védı alapvetı jogintézmény kezdetben nem került szabályozásra, azok a gyakorlati tapasztalatok alapján csak idıközben kerültek bevezetésre, ez utóbbi okokból több jogintézmény még nem forrotta ki magát. A Csıdtörvény az január 1-jén történı hatályba lépése óta több mint 50 alkalommal módosult. Az évi Gt. kógens szabályokkal erısítette a hitelezıvédelmet, viszont a évi Gt. a túlzottan vállalkozóbarát szellemiség jegyében indokolatlan és eltúlzott liberalizációt hajtott végre a tıkeminimum leszállításával, így a társaságok túlnyomó része már alapításkor alultıkésített, ráadásul a törzstıke meglétét illetıen elegendı az, ha az vezetı tisztségviselı úgy nyilatkozik a társasági szerzıdést ellenjegyzı ügyvéd elıtt, hogy a törzstıkét a házi pénztárba bevételezte. A polgári jogi felelısségtıl elkülönül a társasági jogi és csıdjogi felelısség. A Gt. rendelkezései a társaság mőködése alatt preventíve a törzstıke védelmét hivatottak biztosítani. A Csıdtörvény viszont már a társaság fizetésképtelensége esetén, reparatív eszközökkel próbálja növelni a hitelezık kielégítési alapjául szolgáló felszámolási vagyont illetve tesz lehetıséget a felelıs személyek elleni igényérvényesítésre. A társasági jog és a csıdjog szerves kapcsolatának a felismerése a hatékony és komplex hitelezıvédelmi rendszer megalkotásának elsı lépése. A Csıdtörvény, a Társasági törvény és a Polgári Törvénykönyv módosításainak visszatérıen hangoztatott elsıdleges célja a hitelezıvédelem, a követelések biztosításának, a nagyobb arányú és minél gyorsabb kielégítésének elıre mozdítása. A jogi felelısség szigorítását célzó újabb felelısségi tényállások beiktatását (jelentıs fáziskésésük ellenére) határozott elırelépésként értékelhetjük, de összességében a rendszer nem sokat látszik javulni, a hitelezık általában már csak legyintenek, ha adósuk felszámolás alá kerül, a követelésüket azonnal leírják, a megtérülésben és a bíróságok felelısségrevonó, reparáló funkciójában és képességében nem hisznek, legalábbis szkeptikusan fenntartással szemlélik és erıtlennek tekintik. A tagok és vezetı tisztségviselık felelıssége helyett inkább (túlzás nélkül) felelıtlenségrıl beszélhetünk. A hitelezıi igények felszámolási eljárásokban való megtérülésének mértékét tükrözı statisztika tükrében a hazai hitelezıvédelmet hatékonynak egyáltalán nem nevezhetjük. A felszámolási eljárásban ki nem egyenlített követeléssel maradt hitelezık önkéntelenül vetik fel a magának a fizetésképtelenné vált társaságok tagjainak és vezetı tisztségviselıinek a felelısségét, és ezen

11 BEVEZETÉS 11 társadalmi igény nemcsak a felszámolási eljárásban, hanem a társaság rendes mőködése alatt is gyakran felmerül. A hitelezıvédelem erıtlensége különbözı szegmenseket érint, amelyekre csak érintılegesen utalok. A vezetı tisztségviselık társaság felé fennálló belsı kárfelelısségét illetıen a hazai joggyakorlatban elvétve találunk csak eseti döntéseket, aminek több együttesen ható oka van. Az adott esetben fedezetelvonó ügylettel vagy eleve a hitelezıt károsító céllal kötött ügylettel (pl. a társaság nevében kölcsön a visszafizetési szándék vagy képesség kezdettıl fogva fennálló hiánya) megrövidített hitelezık a társaság létezése alatt (beleértve a rendes mőködést és a felszámolás alatti idıszakot is) közvetlenül a vezetı tisztségviselıvel szemben kárigényt nem érvényesíthetnek. Ennek dogmatikai indoka a jogi személyek elkülönült felelısségének (elválasztásának) az elve, amely szerint a jogi személy tevékenységi körében, ügykörében eljáró tagjának, vezetı tisztségviselıjének és alkalmazottjának minden ténykedéséért, beleértve a harmadik személynek okozott káráért a jogi személy a felelıs akkor is, ha a cselekményt adott esetben a társaság érdekétıl elkülönülı saját érdeke által vezérelve, saját anyagi hasznára követte el, így a felelıssége gyakorlatilag feloldódik a jogi személy leple mögött. A bírói gyakorlat még bőncselekmény elkövetése esetén sem választja el a vezetı tisztségviselı felelısségét a jogi személyétıl. A vezetı tisztségviselık elleni kártérítési perek hiányának másik oka az, hogy a kártérítési perek a társaság fizetésképtelenné válása és felszámolásának elrendelése után lesznek aktuálisak, amikor a hitelezık kielégítésére szolgáló csıdvagyon növelése szükséges, viszont a felszámolók (saját érdekeltségük hiánya miatt) ritkán döntenek perindítás mellett júliusában angol mintára bekerült a Csıdtörvénybe a vezetı tisztségviselık csıdjogi felelısségét szabályozni hivatott 33/A., de rendkívül elhibázott módon kétlépcsıs eljárás keretében, amely szerint elıször a hitelezınek a vezetı tisztségviselı felelısségének a megállapítására irányuló pert, majd a felszámolás jogerıs befejezése után külön marasztalási pert is kell indítania. Az elérni kívánt cél nem valósult meg, amely kifejezetten az lett volna (annak kellett volna lennie), hogy a fizetésképtelenség beálltát követıen a hitelezıi érdekekkel ellentétes, vagyoncsökkenést eredményezı ésszerőtlen gazdálkodást folytató vezetı a csıdvagyonba befizetést teljesítsen. A 33/A szeptember 1-i hatállyal eszközölt módosítása folytán már a megállapítási per alatt lehetıvé vált, hogy a bíróság vagyoni biztosíték nyújtására kötelezze a vezetı tisztségviselıt, de a Cstv. már nem rendelkezik a vagyoni biztosíték végrehajthatóságáról és a módosítása a jelenlegi szabályozás hibáját (kétlépcsıs igényérvényesítést) nem oldotta meg, tehát a vezetı tisztségviselı

12 12 BEVEZETÉS felelıssége mögöttes felelısség maradt. A jogszabályok sajnos nem kötelezik a vezetı tisztségviselıt arra, hogy fizetésképtelen helyzetben terjessze elı a felszámolási kérelmet, így a társaság akár meddig tovább folytathatja a gazdálkodást. A társaság tagjainak felelıssége körében a Gt. 20. (7) bekezdése a társaság jelentıs érdekeit sértı határozat meghozatalában résztvevı tagok társaság felé fennálló belsı kárfelelısségérıl rendelkezik, de ilyen per rendkívül ritka, kiváltképpen felszámolás alatt, aminek egyik fı oka a legfıbb szervi határozat létének bizonyíthatatlansága, mindemellett pedig a hitelezık (az elválasztás elvének okán) közvetlenül nem érvényesíthetnek kárigényt a tagokkal szemben sem a társaság rendes mőködése, sem annak felszámolása alatt. A Gt. a társaság saját tıkéjének a jegyzett tıke alá való csökkenése esetén rendelkezik a legfıbb szerv összehívásának kötelezettségérıl, de az összehívás elmaradásának illetve az összehívott ülésen meghozni elıírt intézkedések (pl. tıkepótlás, átalakulás) elmulasztásának jogkövetkezménye nincsen. A Gt. és a Cstv. fizetésképtelen helyzetben a felszámolás kezdeményezésének a kötelezettségét sem terheli a tagokra. A fizetésképtelenné vált társaság tagjainak a hitelezık felé fennálló személyes felelısségérıl a Gt a tartalmaz rendelkezést, amennyiben azok a társaság elkülönült jogi személyiségével vagy korlátolt felelısségével visszaéltek, viszont a szabályozás hibája az, hogy a felelısségáttörési kereset lévén a jogintézmény a társaság jogutód nélküli megszőnéséhez kötött - csak a felszámolási eljárás befejezése után terjeszthetı elı, azonban a hitelezık ezt követıen már nem érvényesítenek igényt, tehát a felelısség mögöttes jellege nem szolgálja a forgalmi biztonságot. A konszernjogi felelısséghez tartozó tartósan hátrányos üzletpolitika fogalmát a Gt. és a Cstv. sajnos nem magyarázza, talán ez az oka annak, hogy a közzétett ítéletek tanúsága szerint a hitelezık helytelenül próbálják meg az általuk tapasztalt, rosszhiszemőnek vitathatatlanul minısülı tagi magatartásokat a fogalom hatálya alá sorolni. A fedezetelvonó szerzıdések elleni fellépést illetıen a bírói gyakorlat egyik hibája, hogy a bíróságok a Cstv. alapján támadott értékaránytalanság szerzıdést a Ptk. alapján ítélik meg és amikor az érvényessé tételt alkalmazzák jogkövetkezményként, úgy nem a forgalmi értékre korrigálnak, hanem csak olyan ellenszolgáltatást állapítanak meg, amely mellett az értékaránytalanság már nem feltőnıen nagy. Igaztalan helyzetet szülhet az is, ha csalárd ügylet érvénytelenítése esetén kell a szerzıdés megkötésében részes másik, csalárdul eljáró félnek visszajáró követelés besorolásáról rendelkezni, ugyanis ezt az igényt ugyanúgy kell besorolni, mint adott esetben bármely más, jólelkő hitelezı igényét, azaz vele egy sorban vagy adott

13 BEVEZETÉS 13 esetben ıt megelızve, csökkentve a kielégítése esélyét. Az egy éves jogvesztı megtámadási határidı bár hosszúnak tőnik, de a gyakorlatban ez mégis kevésnek bizonyul, ha a vezetı tisztségviselı a társaság iratanyagát nem adja át, a bizonyítási nehézségekrıl nem is beszélve. A hitelezık részérıl indokolt igény fogalmazódik meg a felszámoló felelısségének szigorítására is, hiszen a hitelezıi érdeksérelem egyik ritkának nem mondható sarokpontja a felszámoló törvénytelen eljárása, ami jogtalan vagy eltúlzott mértékő költségelszámolással vagy értéken aluli vagyonértékesítéssel kapcsolatos, amelynek jogkövetkezményeit a Cstv. nem rendezi, a felszámolónak a felszámolási eljáráson belüli felelısségre vonhatóságát nem teremti meg. Az értekezés célja az, hogy a gazdasági társaságok tagjainak és vezetı tisztségviselıinek a gazdasági társaság fizetésképtelenségéért, a ki nem egyenlített tartozásaiért való valamennyi felelısségi formáját, a kimentett vagyonelemek visszaszerzésének módjait és magának a felszámolónak és végelszámolónak a felelısségre vonhatóságát is sorra vegye, a tényállási elemek ismertetése után bemutassa a konkrét jogintézménnyel kapcsolatban kialakult bírósági gyakorlatot, az ellentétes vagy egymást támogató jogirodalmi álláspontokat, kodfikációs elképzeléseket és más országok kapcsolódó szabályozását, majd a konkrét tényállásokkal szemben kritikai észrevételeket fogalmazzon meg és jogalkotási javaslatokkal éljen. Egy új Csıdtörvény megalkotását az elmúlt évek során több kormányzat is célul tőzte ki, de a jogalkotási folyamat a koncepciók szintjén maradt meg, eltekintve a évi Csıdtörvény novellától, amely egy teljesen új típusú csıdeljárást vezetett be, a felszámolási eljárást illetıen pedig több, a hitelezık érdekeit védı rendelkezést iktatott be. Az új Ptk. eddigi koncepciói már foglalkoznak a vezetı tisztségviselık csıdjogi felelısségével és a jogi személy elkülönült felelısségével való visszaélı tag felelısségével. A dolgozat a jogrendszer továbbfejlesztésének folyamatában próbál helyet foglalni és a hitelezıvédelem eszközeinek a hatékonyságát illetve inkább a hitelezık és a fizetésképtelenné vált adós érdekei közötti egyensúlyteremtés megvalósíthatóságát vizsgálja, kifejezetten csıdjogi aspektusból. A feladat összetett egyrészt azért, mert a fizetésképtelenségi jog fogalom- és eszközrendszerének megismerése és megértése elıfeltételezi a polgári anyagi jog, a polgári eljárási jog, a társasági jog és még más jogágak (pl. munkajog) ismeretét és helyes alkalmazását, de talán még inkább fontosabb annak felismerése, hogy a csıdügyön kívül nincs még egy olyan

14 14 BEVEZETÉS processzus, amelyben egy idıben, ennyi érdek feszülne egymásnak, amelyek másrészt hangsúlyeltolódásokkal bár, egymással párhuzamosan kívánnak érvényesülni. A probléma megoldására felállított hipotézisem az, hogy a fizetésképtelenné vált gazdasági társaságok hitelezıinek védelme hatékonyabbá tehetı, effektíve a követeléseik kielégítési aránya növelhetı a gazdasági társaságok fizetésképtelenné válásáért felelıs vagy pedig a társaság elkülönült jogi személyiségével visszaélı tagok és vezetı tisztségviselık felelısségét szabályozó társasági jogi, csıdjogi és cégjogi tényállásoknak továbbá a csıdmegtámadási perekre és a felszámolók felelısségére vonatkozó rendelkezéseknek a módosításával. A felvázolt probléma és hipotézis ismertetése után szükséges a dolgozat úgy tematikai, mint földrajzi szempontú lehatárolása. A dolgozat a fizetésképtelenségért való magánjogi felelısséget tárgyalja, a jogi személyek körébıl pedig kifejezetten a gazdasági társaságokra szőkítem le a vizsgálatot. A hitelezıvédelmi aspektusú vizsgálatot azon tényállásokra szorítom, amelyek lehetıvé teszik a gazdasági társaság tartozásai kiegyenlítésének elmaradásáért felelıs személyek saját vagyonukra kiterjedı közvetlen, személyes felelısségének a megállapítását vagy pedig a fizetésképtelen állapotban kötött ügyletek megtámadását. Ezek a tényállások: Gt. 50. a társaság elkülönült jogi személyiségével illetve a saját korlátolt felelısségével visszaélı tag felelısségérıl Gt. 54. és Cstv. 63. a tartósan hátrányos üzletpolitikát folytató tag felelısségérıl Cstv. 33/A. és 63. társaság vezetı tisztségviselıjének a fizetésképtelenséget fenyegetı helyzet bekövetkeztét követıen folytatott, hitelezıi érdekeket sértı gazdálkodásért való felelısségérıl Cstv. 63/A. a vagyoni hányadát átruházó tag felelısségérıl Ctv. 93. a törölt cég tartozásaiért való tagi felelısségérıl Cstv. 40. alapján történı megtámadás. Foglalkozom azon tényállásokkal is, amelyek törvényi indoka nem a fizetésképtelenné vált társaság szándékos vagyonkimentésének a szankcionálása, amely tényállások közvetlenül nincsenek kapcsolatban hitelezıi érdekek sérelmével, ugyanakkor mégis a társasági vagyon felróható csökkenéséért való felelısséget alapozzák meg. Ebbe a körbe tartozik a Gt. 20. (7) bekezdés szerinti tagi és a Gt ában szabályozott vezetı tisztségviselıi felelısség. Ezen esetekben a felelısség közvetlenül a társaság felé áll fenn, amely felelısséget a felszámolás alatt

15 BEVEZETÉS 15 (a társaság nevében) a felszámoló érvényesítheti, így a felszámolási vagyon növelésén keresztül a két tényállás közvetve a hitelezıi igények kielégítési arányának növelése is alkalmas. Nem foglalkozom a felügyelıbizottság és a könyvvizsgáló felelısségével. A dolgozatom végén vizsgálom a felszámoló és a végelszámoló felelısségét. Más országok szabályozása közül vizsgáltam Anglia fizetésképtelenségi törvényét, hiszen annak szabályozása modelljét számos ország vette át, az Egyesült Államokban pedig nagy múltú bírói gyakorlata van a felelısségáttörésnek. Hazánk törvényeivel ellentétben a holland Ptk. sokkal szélesebb körben teszi lehetıvé a vezetı tisztségviselı felelısségének megállapítását, Németországban a személyes felelısség megállapításának módjait szintén követendınek ítélem. Oroszország és Kína vizsgálatát a rendszerváltás elıtti, hasonló állami berendezkedésük továbbá a világgazdasági viszonylatban meghatározó voltuk indokolta. A kutatás módszerei körében kutatás céljának megvalósításához a vizsgált jogintézményeknél elsısorban jogtörténeti elemzést alkalmaztam (már amely jogintézménynél a tárgyánál fogva erre lehetıség volt) vizsgálati körbe vontam a legfontosabb, kereskedelmi jogi jogfejlıdést a mai napig meghatározó törvényeket (1840. és évi Csıdtörvény, évi Kereskedelemi törvény, évi V. tv. a korlátolt felelısségő társaságról és a csendes társaságról) és nagymértékben támaszkodtam a XX. század eleji bírósági joggyakorlatra, elemeztem a dolgozatban vizsgált felelısségi formákkal kapcsolatos cúriai és ítélıtáblai határozatokat. Rendkívül tanulságos a múlt század eleji cúriai joggyakorlat, pl. a csıdmegtámadás körében a század eleji bírói gyakorlat a virágkorát érte, ennek keretében több modern csıdjogi alapelv és fogalom is kidolgozásra került (pl. hitelezık egyenlıségének elve; a hitelezınek a rendes gazdálkodás körébe nem sorolható kielégítésének esetei stb.). A jogtörténet ismeretének a létjogosultságát példának okáért mi sem támasztja alá jobban, minthogy a 3/2008. PJE. sz. határozatában a Legfelsıbb Bíróság is visszautal az évi Csıdtörvényre. A lehetıségekhez képest nemzetközi jogösszehasonlítás keretében vizsgáltam más országok szabályozását, amelyek közül néhány nem képez hagyományos hivatkozási alapot a jogirodalomban (pl. Dél-afrikai Köztársaság, Kína, Spanyolország, Hollandia, Szerbia, Bermuda). A hatályos jogszabályok tartalmi elemeit leíró és elemzı módszert olyan mértékben alkalmaztam, amely a dolgozat tárgyának feldolgozásához és megértéséhez szükséges volt.

16 16 BEVEZETÉS Feldolgoztam az összes vizsgált tényálláshoz kapcsolódó és fellelhetı hazai bírósági ítéletet, a bírósági gyakorlat kiterjedt ismertetésén keresztül rámutattam a szabályozás hiányosságaira, ütköztettem az adott esetben egymással ellentétes jogirodalmi álláspontokat, majd levontam az általánosítható következtetéseket. Ahol a vizsgált tényállások engedték (különösen a tagi és vezetı tisztségviselıi felelısségáttörés körében), ott összehasonlító elemzés útján mutattam be az adott törvényi tényállások párhuzamos érvényesíthetıségének lehetıségét, feltételeit. A dolgozat felépítését illetıen a dolgozat elsı fejezetében a felelısség, polgári jogi felelısség alapkérdéseivel és a társasági jogi, csıdjogi felelısség sajátosságaival foglalkozom, folyamatosan közelítve meg a dolgozatban vizsgált kérdéskört. Részletes kifejtésre és elhatárolásra kerül a mögöttes felelısség és felelısségáttörés intézménye, ami a késıbb vizsgált vezetı tisztségviselıi és tagi felelısségi tényállások minısítése miatt szükséges. A második fejezetben a fizetésképtelenség jogi és gazdasági szempontú megközelíthetıségével foglalkozom. Itt kerül sor a fenyegetı fizetésképtelenségre utaló körülmények összefoglalására. A harmadik fejezetben széleskörő hazai jogtörténeti visszatekintést követıen elıször a vezetı tisztségviselıknek a társaság felé fennálló belsı kárfelelısségével és annak felszámolás alatti érvényesíthetıségének a lehetıségével foglalkozom, majd külföldi, példaértékő szabályozási modellek ismertetése után térek rá a vezetı tisztségviselık csıdjogi felelısségének dogmatikai elemzésére, amit a magyar bírói gyakorlat széleskörő ismertetése, és a leszőrhetı következtetések összegzése követ. A negyedik fejezetben a tagok társaság felé fennálló belsı felelısségének az ismertetése után ismertetem a tagi felelısségáttörés tényállását és a kapcsolódó bírói gyakorlatot. A nemzetközi kitekintés keretében több ország szabályozása elıtt elsıként elengedhetetlenül bemutatásra került az angol és amerikai bírói gyakorlat, hiszen az felelısségáttörés angolszász gyökerő jogintézmény. Vizsgálat alá vontam a tartósan hátrányos üzletpolitika folytatásáért való, nehezen megfogható tagi felelısséget továbbá a vagyoni részesedését rosszhiszemően átruházó tag és az ismeretlen székhelyővé vált társaság tagjának a felelısségi tényállását is. Az ötödik fejezetben elemzem a Ptk. rekodifikációja tárgyában eddig készült három tervezetnek a tagi és vezetı tisztségviselıi felelısségével kapcsolatos rendelkezéseit is.

17 BEVEZETÉS 17 A hatodik fejezetben részletes és kiterjedt hazai jogtörténeti visszatekintés és joggyakorlat elemzést követıen térek rá a csıdmegtámadási tényállások ismertetésére. Foglalkozom többek között a hitelezıt elınyben részesítı ügylet nehezen megérthetı fogalmával valamint a csalárd és jóerkölcsbe ütközı szerzıdés joggyakorlatban nehezen kezelt kapcsolatával. Nemzetközi kitekintés keretében más országok szabályozását is a vizsgálat körébe vonom. A fejezet végén mutatok rá a bőnös tényállásokat támadó felszámolóra és hitelezıkre nehezedı bizonyítási nehézségekre, amely nehézségek sokszor alapjaiban lehetetlenítik el az eredményes igényérvényesítést. A hetedik fejezetben a felszámoló és végelszámoló felelısségét vizsgálom, a felszámoló felelıssége körében az alaptalan költségelszámolás és értéken aluli vagyonértékesítés támadhatóságával valamint a felszámoló saját kárfelelısségének megállapíthatóságával foglalkozom. A dolgozat végén a Kutatási eredmények összefoglalása c. fejezetben foglaltam össze a vizsgált tényállásokkal kapcsolatos, túlnyomórészt normatívan megfogalmazott jogalkotási javaslataimat. 2 2 A kézirat lezárásának dátuma: október 17.

18

19 I. FEJEZET A FELELİSSÉGTİL A FELELİSSÉGÁTTÖRÉSIG 1. BEVEZETÉS Évezredes folyamat volt a modern polgári jognak, különösen az általános kárfelelısségi tényállásnak a kialakulása, a magyar társasági jognak a nyugat-európai fejlett országok jogához való felzárkózása pedig csak 1990-tıl kezdıdhetett meg. Tekintettel arra, hogy jelen dolgozat a gazdasági társaság vagyonában felróhatóan okozott, hitelezıi igények kiegyenlítésének teljes vagy részleges elmaradását eredményezı vagyoncsökkenésért való magánjogi felelısségét vizsgálja, ezért elengedhetetlen a polgári jogi kárfelelısség kialakulásának és fejlıdéstörténetének rövid áttekintése. Ezt követıen a fejezet második felében foglalkozom a polgári jogi felelısséggel szoros kapcsolatban álló társasági jogi felelısséggel, a jogi személyek elkülönült felelısségének a bemutatását követıen pedig a mögöttes felelısséget és a felelısségáttörést vizsgálom, törekedve utóbbiak elhatárolására, aminek a dolgozat II. és III. fejezetében elemzett felelısségi tényállások minısítését illetıen van jelentısége. A felelısségáttörési tényállások közös jellemzıinek összegzése után a fejezet végén arra kívánok rámutatni, hogy a polgári jogban megismert kárfogalom illetve a kárfelelısség más elemei mennyiben módosulnak a dolgozatban vizsgált társasági jogi, csıdjogi és cégjogi tényállásokban. 2. A FELELİSSÉG A közösségben élı ember magatartása a hétköznapi életben az erkölcs mércéjéhez képest folyamatos értékelést nyer, az összes normarendszerhez képest legtöbb normát (magatartás mintát) felölelı erkölcsi normarendszer keretében. Az erkölcsi norma megsértésének következménye a közösség rosszallása, aminek különbözı megnyilvánulásaira példa az üzleti életben az üzleti kapcsolatok megszakítása. Egymással párhuzamosan létezik és nyer napi szintő

20 20 I. FEJEZET A FELELİSSÉGTİL A FELELİSSÉGÁTTÖRÉSIG alkalmazást a politika, vallás, jog stb. normarendszere is, amelyek a normasértıkkel szemben különbözı következményeket helyeznek kilátásba. A felelısség intézménye nem más, mint az egyéni magatartás (tény) és a közösségi magatartás-minta (mérce) egybevetése és az egybevetés eredményétıl függı következmények megállapítása és érvényre juttatása. 3 A felelısség elıfeltétele egy kötelezettség fennállása, amelynek létét egy norma alapozza meg. A kötelezettség megelızi a felelısséget, tehát jogsértés elıtt kötelezettségrıl, azt követıen pedig felelısségrıl beszélünk. A felelısségrevonás annak a negatív értékelı megállapítása, hogy egy személy magatartása nem felelt meg a normáknak. Amikor valamely emberi magatartás olyan mértékben veszélyes a társadalomra, hogy a civilizációban élı társadalom részérıl, a társadalom mőködése érdekében szükséges a beavatkozás, úgy az állam az adott magatartást jogellenesnek nyilvánítja és a bekövetkezéséhez jogkövetkezményeket főz. A jogi felelısség a jogellenessé minısített, felróhatóan tanúsított társadalomellenes magatartás ellen védekezik, államilag alkalmazott vagy biztosított hátrányok alkalmazásával, illetve kilátásba helyezésével nevelve a jogsértıket és az egész társadalmat. 4 A jogi felelısség tehát a többi felelısségtıl abban különbözik, hogy a norma megsértése esetére kilátásba helyezett jogkövetkezmény az állam szervezetrendszere útján, részletesen szabályozott felelısségrevonási eljárás lefolytatása után közhatalmilag kikényszeríthetı. Mivel a negatív jogkövetkezmény kikényszeríthetı, ezért szabályozott mind a felelısség alanya, a felelısséget megalapozó tényállások köre, a felelısségrevonás garanciális folyamata és a kikényszerítés menete. Az erkölcsi felelısséget tehát a magatartás társadalomra veszélyes volta avatja jogi felelısséggé. A jogi felelısség természetesen nem egy, az erkölcsi felelısségtıl elszakított normarendszeren alapszik, hiszen minden jogi normát erkölcsi norma képezi, a jogsértés magával vonja a közösség morális rosszallását is. Erre a legjobb például a Ptk. általános alapelvei szolgálnak, a jóhiszemőség, tisztesség és kölcsönös együttmőködés. Marton Géza szerint a felelısség akkor keletkezik, ha valamely kötelezettség, kötelem elmulasztása, megszegése miatti következményeket kell rendezni. Felfogásában a felelısség nem autonóm fogalom, nem független minden elızménytıl: ellenkezıleg. Norma által elıírt 3 Bevezetés a jog- és államtudományokba (szerkesztette Szabó Miklós, Miskolc, 1995, Bíbor kiadó, 154. oldal) 4 Eörsi Gyula: A polgári jogi kártérítési felelısség kézikönyve (KJK Kiadó, Budapest, 1966, 28. oldal)

PhD ÉRTEKEZÉS. Dr. Fónagy Sándor MISKOLC

PhD ÉRTEKEZÉS. Dr. Fónagy Sándor MISKOLC PhD ÉRTEKEZÉS Dr. Fónagy Sándor MISKOLC 2011 1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Dr. Fónagy Sándor A gazdasági társaság tulajdonosainak és vezetı

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. április 17-én a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló,

Részletesebben

JUHÁSZ LÁSZLÓ. A wrongful trading (vezetői felelősség) szabályai

JUHÁSZ LÁSZLÓ. A wrongful trading (vezetői felelősség) szabályai JUHÁSZ LÁSZLÓ A wrongful trading (vezetői felelősség) szabályai Miért kell a témával foglalkozni Viszonylag új jogintézmény a magyar jogban, kb 10 éves múltra tekint vissza A gyakorló jogászok sem ismerik

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI Jogpolitikai elızmények: Széll Kálmán Terv Magyar Munka terv Jogdogmatikai okok: szabályozás rugalmassá tétele jogforrási rendszer átalakítása szociális biztonság

Részletesebben

Az egyszerősített felszámolás néhány kérdése

Az egyszerősített felszámolás néhány kérdése Az egyszerősített felszámolás néhány kérdése A több, mint félszáz alkalommal módosított 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) egyes rendelkezései ma is felvetnek olyan vitás jogalkalmazási kérdéseket, amelyek eddig

Részletesebben

A P É C S I Í T É LİTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA

A P É C S I Í T É LİTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA A P É C S I Í T É LİTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA A Pécsi Ítélıtábla Polgári Kollégiumának 3/2006.(06.02.) számú kollégiumi véleménye az egyszerősített felszámolás vitás kérdéseirıl I. A felszámoló az egyszerősített

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2145-06 Jogi ismeretek alkalmazása vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: Jogi ismeretek számonkérése a PM

Részletesebben

Vállalkozási jog ismeretek

Vállalkozási jog ismeretek III. évfolyam GM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jog ismeretek 2013/2014. II. félév 1 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Tantárgy jellege/típusa: Vállalkozások jogi ismerete Szakalapozó Kontaktórák

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Jogi ismeretek. Készítette: Mohácsy Barnáné

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Jogi ismeretek. Készítette: Mohácsy Barnáné Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Jogi ismeretek Készítette: Mohácsy Barnáné Szakmai

Részletesebben

Végelszámolás, felszámolás kiemelt számviteli feladatai, határidıi, problémái

Végelszámolás, felszámolás kiemelt számviteli feladatai, határidıi, problémái Végelszámolás, felszámolás kiemelt számviteli feladatai, határidıi, problémái Munkácsi Márta FB elnök MOKLASZ okleveles adószakértı kamarai tag könyvvizsgáló Ragaszkodás vagy lustaság? Nem tudunk tönkremenni:

Részletesebben

1. oldal, összesen: 30. 2007. évi CXVII. törvény. a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirıl

1. oldal, összesen: 30. 2007. évi CXVII. törvény. a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirıl 1. oldal, összesen: 30 A jogszabály mai napon hatályos állapota 2007. évi CXVII. törvény a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirıl Az Országgyőlés a foglalkoztatók nyugdíjcélú megtakarítások terén

Részletesebben

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának

Részletesebben

A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai

A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai Dr. Pajor Dávid ügyvéd Ifj. dr. Nemessuri Péter tanácsadó Az előadás tematikája Kik a vezető tisztségviselők? Ügyvezetők, igazgatósági tagok, vezérigazgatók

Részletesebben

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN ELŐADÓ: DR. KOVÁCS ZSOLT XXIII. ALTENBURGER GYULA SZIMPÓZIUM BALATONVILÁGOS, 2013. MÁJUS 31. A KONTRAKTUÁLIS ÉS A DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉG

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből Fábián Ferenc Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél Kártérítési felelősség Kártérítési jog Dr. Kenderes Andrea Ptk. 339. -361. Kontraktuális Szerződésszegés Deliktuális Szerződésen kívüli károkozás Lényegében azonosak Ptk. 339. Aki másnak jogellenesen kárt

Részletesebben

Jogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára

Jogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára 1 Jogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára Dr. Kurucz Mihály elıadásában 2009. november 23. A XIX. század végi osztrák telekkönyvi

Részletesebben

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl A Ket. módosításának lényegesebb elemei: A 2008. évi CXI. Tv. módosította a Ket-et. Ezt

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 197-06 Bevezetés a jogtudományba A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: A jogi alapfogalmak, a közigazgatási

Részletesebben

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Közjogi természető keretek: belsı nemzeti jogok engedélyezési rendje nemzetközi szerzıdések szokásjog Magánjogi keretek: szerzıdések jogszabályok jogszabálynak

Részletesebben

A gazdasági társaság tagja korlátozott tagi felelősségének áttörése

A gazdasági társaság tagja korlátozott tagi felelősségének áttörése A gazdasági társaság tagja korlátozott tagi felelősségének áttörése Szerző: Dr. Bori Beáta Pécs, 2013. október 5. I. Hitelezővédelem A jelenleg hatályos 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról

Részletesebben

Grant Thornton Hungary News. 2014 március

Grant Thornton Hungary News. 2014 március Grant Thornton Hungary News 2014 március Tisztelt Ügyfeleink! Ezzel a körlevéllel szeretnénk felhívni figyelmüket egyrészt a Polgári Törvénykönyv (Ptk) fontos változásaira, másrészt egy új szabályozásra,

Részletesebben

Oktatási Bizottság 2014-2015. évi Ügyvédiskola beszámoló tesztkérdések. Budapesti Ügyvédi Kamara

Oktatási Bizottság 2014-2015. évi Ügyvédiskola beszámoló tesztkérdések. Budapesti Ügyvédi Kamara 1 Büntetı ügyben ellenérték fejében védelmet ki láthat el? a) kizárólag ügyvéd b) bárki c) közeli hozzátartozó 2 Az ügyvéd ellenérték fejében foglalkozhat-e ingatlanközvetítéssel? c) csak engedéllyel 3

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Kfv. III. 37. 965/2009/6. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsıbb Bírósága a dr. Pataki András ügyvéd által

Részletesebben

POLGÁR MIKLÓS A RENDVÉDELMI SZERVEK BEAVATKOZÁSSAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÍTÉSI RENDJE 270

POLGÁR MIKLÓS A RENDVÉDELMI SZERVEK BEAVATKOZÁSSAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÍTÉSI RENDJE 270 POLGÁR MIKLÓS A RENDVÉDELMI SZERVEK BEAVATKOZÁSSAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÍTÉSI RENDJE 270 A katasztrófavédelmi rendvédelmi szervekhez tartoznak a hivatásos tőzoltóparancsnokságok, 271 így országszerte

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2 HÍRLEVÉL A szerződésszegési szabályok változása az új Ptk.-ban 2014 / 2 I. rész A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk., a 2013. évi V. törvény, amely sok tekintetben megváltoztatta a korábbi Ptk.,

Részletesebben

ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ 500.000 DARAB 1.000 FORINT NÉVÉRTÉKŐ A SOROZATÚ NÉVRE SZÓLÓ DEMATERIALIZÁLT TÖRZSRÉSZVÉNYÉNEK A FIGYELEMFELHÍVÁS

ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ 500.000 DARAB 1.000 FORINT NÉVÉRTÉKŐ A SOROZATÚ NÉVRE SZÓLÓ DEMATERIALIZÁLT TÖRZSRÉSZVÉNYÉNEK A FIGYELEMFELHÍVÁS ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ A FINEXT VAGYONKEZELİ NYILVÁNOSAN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 500.000 DARAB 1.000 FORINT NÉVÉRTÉKŐ A SOROZATÚ NÉVRE SZÓLÓ DEMATERIALIZÁLT TÖRZSRÉSZVÉNYÉNEK A BUDAPESTI ÉRTÉKTİZSDE B KATEGÓRIÁS

Részletesebben

A bírósági eljárás elhúzódása miatti kifogásról

A bírósági eljárás elhúzódása miatti kifogásról A bírósági eljárás elhúzódása miatti kifogásról 1.) A jogintézmény bevezetésének indoka A 2006.évi XIX. tv. a bírói kar jelentıs részének komoly elvi és gyakorlati aggályai ellenére bevezette a bírósági

Részletesebben

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Sorszám:8. Ügyiratszám: 1-3/2012. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012.

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Mf.20.939/2009/3. A Magyar Köztársaság nevében! A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Független Rendır Szakszervezet. által képviselt. felperesnek

Részletesebben

A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése

A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése A felszámolási költségekkel kapcsolatos elszámolási kérdések a Cstv. megjelenése óta vitákat generálnak a gyakorlatban. Célszerő ezért ennek a

Részletesebben

legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi ellátmány (külszolgálat alatt) 1. táblázat: Kártérítés mértéke a Ktv. és a Kttv.

legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi ellátmány (külszolgálat alatt) 1. táblázat: Kártérítés mértéke a Ktv. és a Kttv. Táblázatok, folyamatábra Ktv. szabályai szerint Kttv. szabályai szerint (hatályos) gondatlan elkövetés 3 havi illetmény 3 havi ellátmány (külszolgálat alatt) legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi

Részletesebben

I n d o k o l á s. 1 A kollégiumi vélemény tervezetét készítette: Dr. Kemenes István kollégiumvezető

I n d o k o l á s. 1 A kollégiumi vélemény tervezetét készítette: Dr. Kemenes István kollégiumvezető Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 2/2008. (XII. 4.) számú kollégiumi véleményével módosított, egységes szerkezetbe foglalt 1/2005. (VI. 17.) számú kollégiumi véleménye 1 a jogi személy elkülönült felelősségéről

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT ÚJ PTK SZERKEZETE 2013. évi V. törvény,nyolc könyv, 44%-a új, 33%-a módosításra került diszpozitivitás alapelve, imperatív szabályok 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév Jogi alapok Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam 2011/2012. tanév I. félév 1/5 Jogi alapok Valamennyi szak/levelező és Távoktatás tagozat/i. évfolyam 2011/2012 tanév I. félév A tantárgyat

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! í t é l e t e t : I n d o k o l á s :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! í t é l e t e t : I n d o k o l á s : Fıvárosi Bíróság 18.K.31.677/2010/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Fıvárosi Bíróság a dr. Ócsai József ügyvéd által képviselt Magyar Telekom Távközlési Zrt. (Budapest) felperesnek,

Részletesebben

visszaigazolására szolgáló dokumentumokat és egyéb bizonylatokat, amelyeket a Felek egymás között kicseréltek vagy kicserélésre kerülnek. 1.

visszaigazolására szolgáló dokumentumokat és egyéb bizonylatokat, amelyeket a Felek egymás között kicseréltek vagy kicserélésre kerülnek. 1. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŐLÉSE 2010. január hó 21-én tartott nyilvános ülésének jegyzıkönyvi K I V O N A T A Tárgy: A CIB Bank Zrt.-vel kötött keretszerzıdés A közgyőlés 17 igen,

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

DR. PARTI KATALIN: Ügyészség, rendırség, gyámhatóság érintkezési pontok, problémák, hiányosságok a családon belüli erıszak kezelésében

DR. PARTI KATALIN: Ügyészség, rendırség, gyámhatóság érintkezési pontok, problémák, hiányosságok a családon belüli erıszak kezelésében TARTALOM A Kozma Sándor Pályázat díjazott tanulmányaiból DR. MARTON SZILÁRD: A bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelısség szabályai a Polgári Törvénykönyvben Szakmai tanulmányok DR.

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

Dr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség

Dr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség Dr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség A szállítmánybiztosítás alapvetıen három módozatot ölel fel, a fuvarozott áru biztosítását, a fuvareszköz biztosítását, valamint a fuvarozó, illetve

Részletesebben

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó

Részletesebben

Versenytanács. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860

Versenytanács. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Versenytanács 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj-190/2001/76. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Diákhitel Központ Rt. (Budapest) ellen gazdasági erıfölénnyel való visszaélés

Részletesebben

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA 2010. SZEGED Szegedi Tudományegyetem Vagyonkezelési Szabályzata 2 TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 4 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 I.1. A szabályzat

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 21.) sz. rendelete 5. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

Szekszárdi Városfejlesztési Kft. ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁS. 2014. december 18.

Szekszárdi Városfejlesztési Kft. ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁS. 2014. december 18. Szekszárdi Városfejlesztési Kft. ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁS 2014. december 18. 2 EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELİSSÉGŐ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSA Alulírott alapító a Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága

Részletesebben

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Országos Bírósági Hivatal Mailáth György Tudományos Pályázat Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Közjogi, munkajogi és EU szekció 10. téma Jelige: Progressio 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

8. Cím. Biztosítási szerzıdések. I. Fejezet Közös szabályok

8. Cím. Biztosítási szerzıdések. I. Fejezet Közös szabályok 8. Cím Biztosítási szerzıdések I. Fejezet Közös szabályok 5:360. [A biztosítási szerzıdés fogalma] Biztosítási szerzıdés alapján a biztosító a szerzıdésben meghatározott biztosítási kockázat viselésére

Részletesebben

SZÉTVÁLÁSI OKIRATA- Tervezet

SZÉTVÁLÁSI OKIRATA- Tervezet SZÉTVÁLÁSI OKIRATA- Tervezet amely a Pécs Holding Városi Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság (cégjegyzékszáma:02-10-060289, székhelye:7626 Pécs, Búza tér 8.b.ép., továbbiakban: Szétváló Társaság

Részletesebben

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségébıl kiindulva az Országgyőlés a következı törvényt alkotja: ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán PhD értekezés dr. Reiterer Zoltán Miskolc 2016 1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AZ ÉLELMISZERLÁNC KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZABÁLYOZÁSA PhD értekezés Készítette: dr. Reiterer Zoltán okleveles jogász

Részletesebben

A transzferár ellenırzések gyakorlati tapasztalatai

A transzferár ellenırzések gyakorlati tapasztalatai A transzferár ellenırzések gyakorlati tapasztalatai dr. Tóth Alexandra Marianna KAIG Szokásos Piaci Ár-megállapítási Önálló Osztály Adózói Klub 2012. október 17. Témák: 1. Adózói transzferár-profil az

Részletesebben

Munkaerı-kölcsönzés. Bihary, Balassa & Társai Ügyvédi Iroda 1028 Budapest, Pasaréti út 83.

Munkaerı-kölcsönzés. Bihary, Balassa & Társai Ügyvédi Iroda 1028 Budapest, Pasaréti út 83. Munkaerı-kölcsönzés jogi háttere Bihary, Balassa & Társai Ügyvédi Iroda 1028 Budapest, Pasaréti út 83. Tartalomjegyzék 1. Jogszabályi háttér 2. Munkaerı-kölcsönzés fogalma 3. Munkaerı-kölcsönzés szereplıi

Részletesebben

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék V. ÉVFOLYAM 5. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok Az engedményezésre vonatkozó szabályok újragondolása a nemzetközi gyakorlat tükrében Gárdos Péter / 3 Az állam kártérítési felelõssége a közösségi jog megsértése

Részletesebben

Az adóhátralékkal rendelkezıkkel szemben a Gjt. LXXXII. törvény 9. (4) bekezdése az Art.

Az adóhátralékkal rendelkezıkkel szemben a Gjt. LXXXII. törvény 9. (4) bekezdése az Art. Aszód Város Önkormányzat Címzetes Fıjegyzıjétıl Tisztelt Képviselı-testület! Elıterjesztés Helyi adótartozások rendezésére A 2009. évi telekadó bevezetését megelızıen képviselıi felvetés során elhangzott,

Részletesebben

Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 86/2010. (V. 27.) önkormányzati határozata

Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 86/2010. (V. 27.) önkormányzati határozata Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 86/2010. (V. 27.) önkormányzati határozata Dr. Vida Sándor Ügyvédi Irodával kötendı megbízási keretszerzıdésrıl Lırinci Város Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

1. oldal, összesen: 34. 1993. évi XCVI. törvény. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.

1. oldal, összesen: 34. 1993. évi XCVI. törvény. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. oldal, összesen: 34 A jogszabály mai napon hatályos állapota 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról A szociális biztonság erısítése sürgetı társadalmi érdek. A szociális

Részletesebben

Gazdasági jog alapjai

Gazdasági jog alapjai I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Budapest, 2009. szeptember

a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Budapest, 2009. szeptember FÖLDMŐVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER Ügyiratszám: 29422/4/2009. ELİTERJESZTÉS a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról

Részletesebben

135. PÁPA VÁROS JEGYZİJE 8500 PÁPA, Fİ U. 12. Tel: (89) 515-000 Fax: (89) 313-989 E-mail: jegyzo@papa.hu

135. PÁPA VÁROS JEGYZİJE 8500 PÁPA, Fİ U. 12. Tel: (89) 515-000 Fax: (89) 313-989 E-mail: jegyzo@papa.hu PÁPA VÁROS JEGYZİJE 8500 PÁPA, Fİ U. 12. Tel: (89) 515-000 Fax: (89) 313-989 E-mail: jegyzo@papa.hu 135. E l ı t e r j e s z t é s a Képviselıtestület 2008. decemberi ülésére Tárgy: Pápa Város Önkormányzata

Részletesebben

AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG JAVADALMAZÁSI POLITIKÁJA (HATÁLYOS: 2011. július 01. NAPJÁTÓL) Tartalomjegyzék I. Preambulum... 3 II. A jelen politika hatálya,

Részletesebben

09.03.2011 LLP. Vevıkövetelések és szállítói tartozások hatékony kezelése. Gazdasági mutatók * Budapest, 2011. március 09. Dr. Tapolczay Nóra, LL.M.

09.03.2011 LLP. Vevıkövetelések és szállítói tartozások hatékony kezelése. Gazdasági mutatók * Budapest, 2011. március 09. Dr. Tapolczay Nóra, LL.M. Radnóczy & Partners CEE-Lawyers Andrássy út 113. H-1062 Budapest Vevıkövetelések és szállítói tartozások hatékony kezelése Budapest, 2011. március 09. Dr. Tapolczay Nóra, LL.M. 3 Gazdasági mutatók * A

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT.

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT. AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT. AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV JELLEMZŐI A GAZDASÁGI JOG KÓDEXE Kódex jelleg erősítése A társasági jog, a nonprofit szektor jogának beemelése a törvénybe, modern

Részletesebben

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Javadalmazási Politikájának Szabályzata Hatálybalépés idıpontja: 2011.06.01. [jóváhagyta az igazgatóság: /2011.06.09/03. számú, 2011.06.09.

Részletesebben

Dr. Nochta Tibor: Gondolatok a magyar biztosítási szerzıdési jog jelenkori helyzetérıl és fejlıdési tendenciáiról. 1)Rövid általános helyzetkép

Dr. Nochta Tibor: Gondolatok a magyar biztosítási szerzıdési jog jelenkori helyzetérıl és fejlıdési tendenciáiról. 1)Rövid általános helyzetkép Dr. Nochta Tibor: Gondolatok a magyar biztosítási szerzıdési jog jelenkori helyzetérıl és fejlıdési tendenciáiról 1)Rövid általános helyzetkép A biztosítási szerzıdés hazai hatályos jogi szabályozásáról

Részletesebben

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27.

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. Szerződésszeg sszegés, s, előrel reláthatóság, kártérítési felelőss sség g az új Ptk.-ban I. részr Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y

A L A P S Z A B Á L Y A A Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság Alapszabálya A L A P S Z A B Á L Y A Fıvárosi Bíróság, mint Cégbíróság 01-10-044841 cégjegyzékszámon bejegyezte a Morgan Hill

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

Jog o h g a h tós ó ág, g, h a h táskör ö,, i l i l l e l tékesség

Jog o h g a h tós ó ág, g, h a h táskör ö,, i l i l l e l tékesség Joghatóság, hatáskör, illetékesség Polgári eljárásjog elıadás A három fogalom 1./ Joghatóság az államok közötti ügymegosztás a nemzetközi elemet tartalmazó ügyekben melyik ország bírósága jár el 2./ Hatáskör

Részletesebben

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1 Kereskedelmi szerződések sek joga 1. MSC 2014 Az új Polgári Törvénykönyv a szerződések jogát érintő legfontosabb változásai. Kötelmi jogi alapok dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 Bevezetés A legfontosabb

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT P I R O S K A Ó V O D A 1171 Budapest, Pesti út 368. SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT Budapest, 2009. augusztus 31. Készítette: Bagdi Sándorné óvodavezetı TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános rendelkezések...2

Részletesebben

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl 2005. évi.. törvény a szövetkezetekrıl Az Országgyőlés - kiindulva az Alkotmány 12. -ából, amely szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, - felismerve, hogy a szövetkezeti

Részletesebben

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról I. Rész A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) E törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkezı gazdasági

Részletesebben

MAGYAR POSTAGALAMB SPORTSZÖVETSÉG FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZAT

MAGYAR POSTAGALAMB SPORTSZÖVETSÉG FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZAT MAGYAR POSTAGALAMB SPORTSZÖVETSÉG FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZAT Tartalomjegyzék: I. fejezet Bevezetı rész 1. A Szabályzat hatálya 2. A Szabályzat és a belsı szabályzatok összefüggése II. fejezet Általános

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS A SIÓFOKI FELSİOKTATÁSI KÖZALAPÍTVÁNY 2009. január 1 2009. december 31-ig terjedı idıszakról Siófok, 2010. május. 24. Készítette: Dr. Sárdi Csilla 1/1 1 Tartalomjegyzék A közalapítvány

Részletesebben

Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban

Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Szerző: Dr. Bori Beáta 2013. december I. Bevezetés Gazdasági életünk jogi szabályozásának fejlődésében jelentős mérföldkőnek számított

Részletesebben

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG Prugberger Tamás MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG (A magyar és a közép-kelet-európai munka- és közszolgálati jog reformja a nyugat-európai államok jogi szabályozásának tükrében, az amerikai

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ...

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ... Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás...... HATÁROZAT Szám: 7/2009. (III.16.) BTT határozat Tárgy: A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanács Közbeszerzési szabályzatának elfogadása A Bakonyi

Részletesebben

A HB EURO KÁR- ÉS JOGVÉDELEM-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

A HB EURO KÁR- ÉS JOGVÉDELEM-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI A HB EURO KÁR- ÉS JOGVÉDELEM-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI A biztosító jelen biztosítás keretében a biztosítási díj ellenében megtéríti a harmadik személy által a megjelölt országok területén okozott és a biztosított

Részletesebben

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2013. december 31. A Hitelintézetek nyilvánosságra

Részletesebben

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-134/2006/060. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda (ügyintézı ügyvéd: dr. K. L.) által képviselt E.ON Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt.

Részletesebben

AZ ARANYGYŰRŰ ÁRA. avagy A JOGI ÚT ZSÁKUTCÁJA

AZ ARANYGYŰRŰ ÁRA. avagy A JOGI ÚT ZSÁKUTCÁJA AZ ARANYGYŰRŰ ÁRA avagy A JOGI ÚT ZSÁKUTCÁJA Az arany ára : az okozott KÁR 1. felmerült kár (damnum emergens) és nem vagyoni kár Tisza élővilágának elpusztulása: károsult a Magyar Állam a Tisza és a Tisza

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV 2009. 04. 01.

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV 2009. 04. 01. Egyesített Óvodai Intézmény 4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 14. : 52-273-180; fax: 52-273-181 e-mail: egyovig@netform.hu ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV 2009. 04. 01. Tartalomjegyzék BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK 3 I.

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK FELSİZSOLCA NAGYKÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 14/1991. (XI.30.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL (A 16/1993. (IX.25.), a 6/1995. (V.26.), a 11/1995. (XII.8.), a 12/1996. (XII.20.), a 14/1999.

Részletesebben

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A Fıváros Önkormányzata és a kerületi Önkormányzatok együttmőködése a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával SZATMÁRYN RYNÉ JÄHL ANGÉLA BKIK Tagcsoport Kollégiumi

Részletesebben

6. A nemzetközi szerzıdések joga II.

6. A nemzetközi szerzıdések joga II. 6. A nemzetközi szerzıdések joga II. Nemzetközi jog I. elıadás 2010. 10. 14. Vázlat 1. A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai 2. A szerzıdések értelmezése a) Az értelmezés

Részletesebben

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KIEGÉSZÍTİ MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KIEGÉSZÍTİ MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KIEGÉSZÍTİ MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA 2011 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetı rendelkezések... 5 1. A munkavédelmi szabályzat célja, feladata... 5 2. A Kari Munkavédelmi

Részletesebben