HAUBER GYÖRGY * Egy túlméretezett világ avagy a globális felmelegedés gazdasági hatásai
|
|
- Sarolta Pásztorné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 HAUBER GYÖRGY * Egy túlméretezett világ avagy a globális felmelegedés gazdasági hatásai An oversized world or the economic effects of the global warming Scientific evidences are obvious: the climate change bears very serious global risks and calls for an urgent global solution. The amount of greenhouse gases in the atmosphere is continuously and expansively growing. In the following years forecasts predict a 2-5 centigrade increase of the average temperature. It will conduct humanity to an unknown field. Its consequences and risks cold only be appreciated, but the image is dark and frightening. A lot of time elapses between the act and its consequence and there could be irreversible processes. This is why urgent and instant arrangements are needed. In the financial analysis we should not only consider the effects on the real GDP, but to take into consideration the inadvertent and external effects on environment and on the health of people. Taking all these into account we could find out that the social marginal cost exceeds the cost of prevention and mitigation. The policy to decrease the emission has to lay on 3 important elements: the pricing of carbon, the policy of technology and the abolition of barriers on the field of the attitude s change. The determination of the price of carbon by taxes, by commerce or by regulations is an essential element of the climate-change policy. The attitude of individuals and governments has to revolutionize if we really want to preclude these dangers. Nowadays the global warming up is just a very interesting issue for us and not a real danger that threats our children s future. I. Az üvegházhatás mőködése Az üvegházhatás a légkör hımegtartó tulajdonsága, ami számos dologtól függ: a Nap sugárzásától, az atmoszféra sőrőségétıl és az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjától. Az atmoszférát termikus tulajdonságai alapján hat rétegre oszthatjuk fel. Ezek a felszíntıl távolodva a toposzféra, a sztratoszféra, a mezoszféra, az ionoszféra, az exoszféra és a magnetoszféra. A bolygónkat körülvevı vékony gázréteg kilométeres magasságig össztömegének 99%-át tartalmazza. Az üvegházhatás szempontjából számunkra ez a lényeges terület. Ebben a vékony gázrétegben találunk állandó mennyiségő összetevıket, mint a nitrogén (78%), az oxigén (21%), egy kevés nemesgázt, mint az argon, a hélium, a kripton, a xenon, valamint változó mennyiségő összetevıket, mint a szén-dioxid, a metán, a hidrogén, az ózon, a szénmonoxid és a vízgız, melynek mennyisége igen erısen változó. Ez utóbbiak felelısek az üvegházhatás kialakulásáért. A sugárzások nagy része a Napból ered, melyek elektromágneses sugárzás formájában érik el a Földet. Ezen sugarak közül a magas légköri ózon (szerencsére!) a röntgen-és ultraibolya sugarak nagy részét elnyeli, amely így nem jut el a Föld felszínéig. A légkör állandó összetevıin nincs elnyelési veszteség, ellenben a változó mennyiségő gázok közül a vízgız és a szén-dioxid jelentıs abszorbens, így ennek egy része * BGF Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar, fıiskolai adjunktus. 337
2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2008 nem jut el a földfelszínre, hanem a légkört melegíti. A Föld elnyeli a beérkezı elektromágneses sugárzás egy részét, és a többit hısugárzás formájában veri viszsza. Egyrészt fontos, hogy milyen felületrıl verıdik vissza hiszen más a visszaverı képessége (az albedója) a felhızetnek, a jégnek, a hófelszínnek, az erdınek vagy a tengernek másrészt fontos, hogy a visszaverıdı hısugárzásnak más a hullámhossz-tartománya, mint a beérkezı elektromágneses sugárzásnak, ugyanis az így visszavert sugárzást egyes spektrumtartományokban a vízgız, a metán és a szén-dioxid elnyeli, hozzájárulva ezzel a Föld hımérsékletének emelkedéséhez. Ez az üvegházhatás rendkívül fontos az élet szempontjából, e nélkül ugyanis a Föld átlaghımérséklete -18 C lenne. A jelenlegi átlaghımérséklet +15 C, vagyis a Földön érvényesülı üvegházhatás 33 fokkal emeli az átlaghımérsékletet. A Vénuszon példának okáért a légkör 95%-a szén-dioxid, így annak felszíne szerény C-ra hevült, míg a Marson az alig érvényesülı üvegházhatás következtében a felszínen az átlaghımérséklet 50 C körül alakul. II. Az üvegházgázok A globális felmelegedésért alapvetıen két gáz felelıs: a szén-dioxid és a metán. Ezen gázok légköri koncentrációja ugyanis az elmúlt 200 évben exponenciális növekedésnek indult. A szén-dioxid legnagyobb bőne, hogy a légköri tartózkodási ideje 20 és 150 (!) év között mozog. Ez azt jelenti, hogy amit ma teszünk annak az elkövetkezı évben nincs komoly hatása az éghajlatváltozásra, viszont az elkövetkezendı egy-két évtized munkássága alapvetıen befolyásolhatja a századvég globális éghajlatát. Az emberiség szén-dioxid kibocsátása a múlt század közepe táján 1600 millió tonna volt, 2000-ben viszont már 8000 millió tonna, vagyis 50 év alatt az ötszörösére nıtt! Az egyes gázok légköri koncentrációjának mértékegysége a ppm (part per million), azaz egy ezred ezrelék. Az elmúlt kb évben ez a koncentráció sosem haladta meg a 300 ppm-et, de az ipari forradalom óta exponenciális növekedésnek indult, így ma jelenleg 380 ppm körüli ez az érték, és amennyiben a kibocsátás üteme ezen görbe mentén halad, 2035-re elérhetjük az 550 ppm-et. Ezen koncentráció-növekedés elsısorban emberi tevékenységnek köszönhetı és nem egyéb, rajtunk kívülálló okoknak. Az 550 ppm érték akkor is bekövetkezik a század közepére, ha a szén-dioxid kibocsátásunk a jelenlegi szinten stabilizálódik. A következmények a jelenlegi kutatások tükrében csak valószínősíthetıek. Minél távolabbi idıpontra tekintünk elıre, annál bizonytalanabbak az elırejelzések. Az azonban kétségtelen, hogy világmérető problémával állunk szemben, amely szélsıséges esetben globális katasztrófához is vezethet. III. A következmények Ezek az elırejelzések az elkövetkezendı évben a globális átlaghımérséklet 2-5 C-os emelkedését valószínősítik, melynek rendkívül komoly és szerteágazó következményei lehetnek, és olyan öngerjesztı folyamatokat indít- 338
3 HAUBER GY.: EGY TÚLMÉRETEZETT VILÁG AVAGY A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS... hatnak el, melyek visszafordíthatatlanokká válhatnak. Az éghajlatváltozás az emberiség alapvetı életfeltételeit fenyegeti: a lakóhely elvesztését, a vízhez való hozzájutást, az élelmiszer-termelést, az emberek egészségét. A teljesség igénye nélkül vizsgáljuk meg az esetleges következményeket! Vázoljuk fel a sötétebb jövıt és értsük meg most, hogy az emberiség nem juthat el erre a szintre, mert ennek következményei már beláthatatlanok. 1. Egy kb. 3-5 C-os felmelegedés esetén a sarki jégsapkák olvadása megállíthatatlan lesz. Ezen problémával már sajnos jelen pillanatban is szembe kell néznünk. A jégsapka olvadása jelentısen emelheti a tenger vízszintjét. Nem csak a hatalmas vízmennyiségrıl van itt szó, hanem arról is, hogy a melegebb víznek nagyobb a térfogata, így ez a vízszintemelkedés akár 5-15 méter is lehet, ami több százmillió ember lakhelyét fenyegeti Dél-kelet Ázsiában, a csendes-óceáni és karib-tengeri szigeteken, Londonban, New Yorkban, Tokióban, Kairóban, Floridában, Hollandiában. Ráadásul a víz jóval több hıt képes elnyelni, mint a jég ami a folyamatot csak tovább erısíti. 2. A gleccserek a felmelegedés következtében visszahúzódnak, sıt eltőnnek, mivel nyáron több jég olvad el, mint amennyi télen újra megfagy. Rohamos olvadásnak indult a Columbia-gleccser, az Upsala-gleccser, McCall-gleccser, Place-gleccser stb. Egyes kutatók szerint 2007-re a gleccserek 90%-a elolvadt. A Himalája gleccserei a század közepére teljesen eltőnhetnek, ami százmilliók ivóvízellátását fenyegeti. 3. A jég olvadása szélsıséges esetben katalizátorként mőködésbe hozhatja a metánt, melynek légköri tartózkodási ideje ugyan csak 4-5 év, de sokkalta hatékonyabban idézi elı az üvegház-hatást. Szibéria jegének olvadása az alatta elterülı hatalmas tızeg-lápból akár 450 milliárd tonna metánt szabadíthat fel, ami rövid távon megfelel annak, mintha 23-szor annyi szén-dioxid szabadulna fel és a szén-dioxid légköri koncentrációja a 3900 ppm-et is elérheti! 4. A tengervíz hımérsékletének emelkedése tovább rontja a helyzetet. A szén-dioxid ugyanis nehezebben oldódik melegebb vízben, így bekövetkezik a tengervíz elsavasodása, ami a rendkívül érzékeny tengeri ökoszisztémában okoz felbecsülhetetlen károkat, a teljes halállomány akár 40-50%-a is kipusztulhat. 5. A melegebb éghajlat kedvez a vírusoknak, a betegséget terjesztı rovaroknak. Nagyobb mértékben terjed el a malária, a Dengue-láz, a sárgaláz, az agyvelıgyulladás vagy a vírusos agyhártyagyulladás. 6. Megzavarodik az idıjárás és egyre gyakrabban találkozunk szélsıséges idıjárási viszonyokkal. Gyakoribbak és a korábbinál hevesebbek a tornádók, hurrikánok. Ha nem is következik be bizonyos területeken a csapadék mennyiségének drasztikusabb változása, annak eloszlása szélsıségesebbé válik. Gyakoribbak az aszályos idıszakok, amit heves, áradásokkal kísért felhıszakadások váltanak fel, míg más területeken megindul az elsivatagosodás. 7. Az esıerdık kiirtása is jelentıs mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz. Az égetéses irtás során hatalmas mennyiségő szén-dioxid kerül a légkörbe, ugyanakkor jelentısen csökken az esıerdık csapadékképzı képessége. Ezen területeket elsısorban állattenyésztésre használják, amely ugyancsak okozója a globális felmelegedésnek. Hiszen a hígtrágya valamint a kérıdzık bendıjében képzıdött baktériumok jelentıs metánképzık. Ugyancsak nagy mennyiségő metán képzıdik a hulladéklerakókból és a rizstermelésbıl, amely meglepı módon az emberi eredető me- 339
4 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2008 tánkibocsátás több mint egynegyedéért felelıs. Az üvegházhatású gázok azért módosítják a légkör összetételét, azért nı ezen gázok légköri koncentrációja, mert ezek elnyelıi bioszféra léptékben beteltek. Az ember meggondolatlan anyag-és energiaáramlások létrehozásával felborította, megbolygatta a biogeokémiai ciklusok kialakult önszabályozó rendszerét. Megváltozott a felszín vegetációs borítása, és ezzel a felszín sugárzási-elnyelési képessége. A szárazföld negyede mezıgazdasági mővelés alá vont terület. Ezáltal csökken a felszín szénmegkötı és hıelnyelı képessége. Az állandó fogyásban lévı természetes felszínborítottság és vegetáció az üvegházhatású gázok kibocsátásával vetélkedı terhelés, melyek ráadásul egymás hatásait erısítik. Ez csak néhány lehetséges következménye, illetve oka egy 3-5 C-os hımérséklet-emelkedésnek. IV. Piaci kudarcok Egyértelmő tehát, hogy az emberiségnek szembe kell néznie az eddigi legnagyobb, világmérető piaci kudarccal, és hosszú távú, átfogó stratégiát kell kidolgoznia a probléma kezelésére. Milyen szén-dioxid koncentráció az, ami az emberiség számára hosszútávon is fenntartható és nem aránytalanul költséges? A legtöbb tudós ppm értéket határoz meg, amely akkor valósítható meg, ha az elkövetkezendı évben éri el a globális kibocsátás a maximumát, majd éves szinten 2-3%-kal csökken. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2050-re az elırejelzések szerint a gazdaság teljesítménye a mainak 3-4-szerese lesz, akkor ez az egységnyi GDP-re esı kibocsátás negyedére való csökkentését követeli meg. Célunk tehát egy alacsonyabb üvegházgáz-kibocsátású gazdaságba való átmenet. A klímatudatosság (percepció) kialakítása, a terhelés csökkentése (mitigáció) és az új körülményekhez való minél hatékonyabb alkalmazkodás (adaptáció) megvalósítása. Ahhoz, hogy mindez megfelelıen mőködhessen a szakpolitikának, az ország kormányainak, a regionális gazdasági egységeknek ki kell dolgoznia és elı kell segítenie, illetve kikényszerítenie az egészséges piaci visszajelzéseket, úrrá kell lennie a piac kudarcain, figyelembe véve az esélyegyenlıség és méltányosság elvét. A közgazdaságtan elméletében új fejezet íródik: az externáliák internalizálása immáron a világ létét jelenthetik. Milyen költségeket ró tehát a világra a kibocsátás-csökkentés kényszere, az új, nem szénalapú technológia bevezetése és elterjesztése? Mi kerül a mérleg két oldalába, és merre billen jelen pillanatban? Az egyes jelentések szerint (BAU szcenárió), ha összevetjük a szén társadalmi költségeit az elhárítás, a mitigáció költségeivel, akkor a legtöbb ágazatban ez nettó hasznot hoz. Egyes vélemények szerint a világ teljes GDP-jének 1%-a kell a stabilizációs pályára való átálláshoz. Komoly problémát okoz azonban, hogy a költségek nem egyenletesen oszlanak el. A legszegényebb országok azok, melyek jelen pillanatban is veszélyeztetettek. Hátrányos földrajzi helyzetőek, hiszen általában itt az éghajlat eleve melegebb, jobban ki vannak téve a szárazságnak, illetve jobban szenvednek a csapadék éven belüli változásától. Erısen függnek a mezıgazdaságtól, így az éghajlatváltozás ıket érzékenyebben érinti, nincs megfelelı egészségügyi ellátásuk, általában politikai nehézségekkel küzdenek, magas a korrupció mértéke, gyenge a közigazgatás. Alacsony GDP jellemzi ıket, ami tovább nehezíti az éghajlat-változáshoz való 340
5 HAUBER GY.: EGY TÚLMÉRETEZETT VILÁG AVAGY A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS... alkalmazkodásukat. Ugyanakkor pont ezek az országok azok, melyek csak kis mértékben járulnak hozzá a globális felmelegedéshez. Jogos, elvárható és igazságos lenne tehát, ha a világ vezetı gazdasági hatalmai segítenék és tehermentesítenék ezeket az országokat. A fejlıdı országok eddigi sikertörténetei azt mutatják, hogy igen erıteljesen a szénalapú kibocsátás dominál a gazdaságban. Amenynyiben tehát nem támogatjuk ezekben az országokban az alacsony széntartalmú technológiák adaptációját, úgy nyilván a gyors gazdasági növekedés érdekében az egyszerőbb és jelen pillanatban jóval olcsóbb fosszilis tüzelıanyagok felhasználása felé fordulnak. Elsı lépésként a segélyek jelentıs emelésére lenne szükség, majd az egyre erıteljesebb éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elısegítése, például a szélsıséges idıjárási viszonyokat is jól tőrı növények kifejlesztése. Sokkal nehezebb a helyzet azokban az országokban ahol már kialakult technológiák átalakításáról van szó, hiszen nyilvánvaló gazdasági-és lobbi érdekek akadályozzák a stabilizációs pályára való átállást. A szakpolitikának ebben a kialakult helyzetben három alapvetı elemre kell koncentrálnia: a szén árazására a technológiapolitikára a magatartásbeli változásokra. A szakpolitika elsı eleme tehát a szén megfelelı árazása. Az üvegházgázok közgazdasági értelemben externáliák, okozói jelentıs költségeket rónak környezetükre, a világra, az elkövetkezendı generációkra, de ık maguk nem szembesülnek tevékenységeik minden következményével. V. Az elhárítás módjai A BAU jelentés szerint, mint azt már említettük, az externális költségek már jelen pillanatban is meghaladják a mitigáció, az elhárítás költségeit. Az azonnali cselekvések, melyek a stabilizációs pályára való átállást hivatottak elérni, különösen hosszabb távon, jelentıs haszonnal kecsegtetnek. A szén megfelelı beárazása azt jelenti, hogy az embereket szembesítik tevékenységeik teljes társadalmi költségével. Ez az embereket, vállalkozásokat arra kényszeríti, hogy a magas széntartalmú áruktól és szolgáltatásoktól elpártoljanak, és az alacsony széntartalmú alternatívákba fektessenek be. A szakmapolitikai eszköz kiválasztása függ az ország nemzeti körülményeitıl, az egyes ágazatok jellemzıitıl, valamint az éghajlat-változási és más szakmapolitikák közötti kapcsolattól. 1. Az adóztatás azzal az elınnyel jár, hogy egy állandó állami bevételt biztosít, míg a kereskedelem esetén az árverés elterjedése nagy valószínőséggel nagyon jó hatással lesz a hatékonyságra, az elosztásra és az államháztartásra. Egyes országoknak a kereskedelmi kezdeményezésekre kellene összpontosítaniuk, másoknak az adózásra és a szabályozásra, míg ismét másoknak ezen szakmapolitikák egyfajta keverékére. Ezek kiválasztása pedig ágazatonként változhat. Az adózás bevezetése különösen rövidtávon jótékony hatással van ugyan az államháztartásra, azonban az adómultiplikátoron keresztül csökkentheti az össz- 341
6 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2008 társadalmi kibocsátást. A vállalkozások a legtöbb ágazatban igyekeznek majd költségeiket továbbhárítani a fogyasztókra, így a kényszerítı erı hatása jelentısen csökkenhet, nı az infláció és a lakosság elégedetlensége. Jól át kell tehát gondolni, hogy hol alkalmazzuk az internalizálás ezen formáját. Az tagadhatatlan, hogy szembesítenünk kell az externáliát okozókat a környezetükre rótt költségekkel, ám felmerül az a kérdés, hogy az áthárított költségek miatt szükséges kompenzációs költségek ellenhatása nem lesz-e nagyobb, mint az államháztartás bevételeinek növekedése. Ebben az esetben nem az állam allokációs funkciója a legfontosabb, hanem a gazdaság stabilizációs pályára való átállítása és egy fenntartható növekedési pálya elérése. Hosszabb távon persze épp ez az ami a fogyasztók figyelmét a kedvezıbb alternatívák felé fordíthatja, ám a pillanatnyi életszínvonal romlás sok országban nehezen felvállalható, illetve elfogadtatható. Meg kell értenünk, hogy minél késıbb alkotjuk meg a kibocsátás csökkentést szolgáló határozott intézkedés-sorozatot, annál jelentısebbek lesznek a mitigációs költségek. 2. A kereskedelmi rendszerek alkalmazása hatékony módszer lehet arra, hogy ország- és ágazatszerte kiegyenlítıdjék a szén ára. A kibocsátáskereskedelem hasznának beszedése érdekében a rendszernek ösztönzı elemeket kell biztosítania a rugalmas és hatékony válasz érdekében. A kereskedelmi rendszer céljának kiszélesítése a költségek és a kiszámíthatatlanság csökkentésére irányul. A jövıbeni szabályok és rendszerformák átláthatósága és kiszámíthatósága segít bizalmat kiépíteni a jövıbeni szénár iránt. 3. A magatartási és befektetési döntések befolyásolása érdekében a befektetıknek és a fogyasztóknak hinniük kell abban, hogy a szén ára fenntartható lesz a jövıben. Az olyan befektetések, mint egy erımő, épületek, ipari üzemek és légi jármővek több évtizedig tartanak. Ha nincs bizalom az éghajlat-változási politikák megmaradását illetıen, akkor a vállalkozások döntéshozatalkor nem tekintik tényezınek a szén árát. Ennek következménye lehet a hosszú távú, magas széntartalmú infrastruktúrába való túlzott befektetés mely a kibocsátások késıbbi csökkentését eredményezi, sokkal nagyobb költséggel, és nehezebben. A legtöbb alacsony széntartalmú technológia jelenleg sokkal többe kerül, mint a fosszilis tüzelıanyagú alternatívák, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a technológiák költsége számuk növekedésével és a tapasztalatokkal csökken. A bizalom kiépítéséhez idıre van szükség. Az elkövetkezendı év az áttérés idıszaka lesz egy olyan világról, ahol a szénárazás rendszere gyerekcipıben jár egy olyanra, ahol a szénárazás általános és automatikus tényezıként lép fel egy döntés meghozatala során. VI. Szinergia avagy rendszerszemlélet Nagy kérdés azonban, hogy az egyes stratégiai elemek között létrejön-e a szükséges szinergia, a kialakult hatásmechanizmusok egymást erısíthetik, ami mind pozitív, mind negatív irányba is hathat. Vagyis az adaptációs eszközök és a mitigációs lehetıségek közötti szinergia lehet negatív irányú is. A bekövetkezett negatív hatásokra kényszerválaszok sora születhet, számos felmerülı problémára utólagosan kell reagálnunk. Az árvíz okozta károkat enyhítenünk kell, aszályos 342
7 HAUBER GY.: EGY TÚLMÉRETEZETT VILÁG AVAGY A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS... idıszakban öntözünk, kánikula esetén többet használjuk a légkondicionáló berendezéseket. Ezek azonban pozitívan csatolnak vissza az okokhoz, növelve ezáltal a környezeti terhelést. Az elkerülhetetlen, hogy a jövıben ilyen válaszok szülessenek, de egyre inkább kell a megelızésre fordítanunk a figyelmet, a megfelelı gátrendszerekkel való védekezésre, a szárazságot jobban tőrı növények termesztésére, a megfelelı szigeteléső és árnyékolástechnikájú építkezésekre stb. Feladatunk tehát a pozitív visszacsatolások felerısítése, másrészt a rendszerszemlélető megoldások preferálása. Nem csak az üvegházhatás problémájával kell szembenéznünk, hanem az egyre erısödı környezeti terheléssel (erdıirtás, intenzív mezıgazdasági mővelés) és a népesség további rohamos növekedésével. A jelenlegi szabályozás a kimeneti oldalon próbál eredményeket felmutatni, a rendszerbıl távozó szén-dioxid és metán mennyiségét próbálja csökkenteni. Ennek érdekében nyúl bele a rendszerbe és szabályozza annak bizonyos elemeit. Azonban az egyes elemek szabályozásával csak annyit érünk el, hogy a gazdasági szereplık kiskapukat keresnek és a szabályozatlan oldalon kibújnak, elkerülve ezzel a szabályozás okozta rövidtávú veszteségeket és átterhelések jönnek létre. Életünk minden cselekvését alá kell rendelnünk a fosszilis energiafelhasználás csökkentésének. De valójában nem is kibocsátás-csökkentésrıl, hanem terhelés-csökkentésrıl kell beszélnünk, melyek magukban foglalják a kibocsátásokat a természeti erıforrások kitermelését és a térfelhasználást. Ezek elválaszthatatlanok egymástól. Ha használunk valamilyen természeti erıforrást, akkor nyilván kibocsátás is történik és fordítva. Vagyis ahol output van, ott input is. Ha a kibocsátásokat mennyiségileg akarjuk csökkenteni, akkor az inputokat kell szabályoznunk, azaz a természeti erıforrás felhasználását és a térhasználatot kell viszszafogni. Feladatunk tehát nem az egyes területek elkülönült kezelése, hanem az egész fennálló struktúra megváltoztatása, a legfontosabb tényezıvel, az emberrel való foglalkozás, aki viselkedésével, szemléletével, döntéseivel meghatározza a környezet terhelésének mértékét. Olyan alapvetı szemléletváltozáson kell átmennünk, amely gyökeresen változtatná meg az eddig becsontosodott struktúrákat. Olyan rendszerek épültek ki amelyeken nagyon nehéz változtatni. Az ember hozzákötötte létét az általa kialakított struktúrákhoz. Jól látható, hogy rabjai vagyunk a kialakult energiatermelı- és ellátó rendszereknek, az életünket megkönnyítı gépeknek, a kommunális és közlekedési infrastruktúrának. Egyenlıre elképzelhetetlennek, irreálisnak tőnik, hogy a társadalom beleegyezne a már kiépült struktúrák gyökeres megváltoztatásába. A feladat tehát véleményem szerint bonyolultabb és komplexebb, mint azt nagyon sok elemzés leírja. VII. Kilátástalan jövı? A versengés, az egyre nagyobb profit hajszolása mind a vállalkozások, mind az egyének szintjén egy számunkra magasabb színvonalú élet reményében, a rövidtávú magánérdekeknek a közösségi és természeti értékek elé helyezése, nem kiút számunkra. Gazdasági nagyhatalmak üzleti és lobbi érdekei nem ebbe az irányba mutatnak. Az olaj még hosszú ideig több ezermilliárdos üzlet marad. Jelen pillanatban nem látom azokat a kényszerítı erıket, melyek rövidtávon komo- 343
8 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2008 lyan csökkenthetnék a fosszilis tüzelıanyagok felhasználását. Pedig a stabilizációs pályára állás azonnali cselekvési programot kíván. Ehelyett naponta újabb és újabb szénalapú beruházások jönnek létre (Mátrai Erımő 200 milliárd forint értékben), melyeknek csak a megtérülési ideje 25 év, és bár szén-dioxid kibocsátásuk a modern technika és szőrı berendezések révén jelentısen csökken, hatékonysága is legalább ilyen mértékben nı. A végeredmény tehát ugyanakkora kibocsátási volumen. Saját pesszimizmusom a probléma megoldását illetıen itt nem ér véget. A kutatók által meghatározott elhárítási költségek- mint azt már említettem- a világ GDP-jének 1%-át is kitehetik. Ez hatalmas összeg, több százmilliárd dollárra rúghat évente. Ha azonban azt nézzük, hogy a világ éves fegyverkezési költsége meghaladja az ezermilliárd dollárt, ami a világ GDP-jének közel 3%-a, a kép sokkal sötétebb. Az ıserdık irtásából, fakitermelésbıl szerzett jövedelem éves szinten 5-10 milliárd dollár, miközben az USA csak az iraki háború folytatására megszavazott 238 milliárd dollárt. VIII. Egy kis játékelmélet Milyen világmérető stratégiai játék zajlik tehát az elkövetkezendı évtizedekben? A világ játékosai vajon kooperálnak vagy sem? A nyertes-nyertes stratégiát választjuk vagy a vesztes-vesztes stratégiát? Stratégiai játékról akkor beszélünk, ha ellenérdekő felek között érdekkonfliktus áll fenn. Minden játékos optimalizálja saját helyzetét egyéni céljai által vezérelve. Amikor az egyének vagy csoportok döntenek más egyénekkel, csoportokkal szembeni viselkedésükrıl, szembesülniük kell azzal, hogy minden döntésük befolyásolja a többiek döntését. A játék szereplıi tökéletesen tisztában vannak ezzel a hatással és döntéseik során ezt figyelembe is veszik. A játékosokat a racionalitás jellemzi, azaz feltételezzük róluk a rendelkezésükre álló információk melletti következetes és haszon-maximalizáló magatartást. Egy adott játék esetén a játékosok célja nyilvánvalóan a gyızelem, de gyakran nem egyszerő megmondani, hogy ez pontosan mit is jelent. Sok játék esetében az egyik fél vesztesége a másik fél nyeresége (póker). Ezek az úgynevezett zérusösszegő játékok. Gyakrabban egy adott nyeremény játékosok közötti felosztásáról van szó, így a lehetséges nyeremények összege nem feltétlenül zérus. Ezek az úgynevezett konstansösszegő játékok. A gazdasági életben azonban gyakran nem tudjuk a felosztható nyeremények nagyságát sem, és akár minden játékos lehet egyszerre nyertes és vesztes is, például egy klímakatasztrófa bekövetkezésekor. A játékosok interakciói a közös érdek és a konfliktus keverékébıl állnak. 1. Gyakran megéri a játékosoknak egyezséget kötni, és gyakran megéri disszidálni ebbıl az egyezségbıl, abban bízva, hogy a többi játékos ezt nem teszi. Amennyiben az egyezségek nem kikényszeríthetıek, nem jön létre a játékosok közötti kooperáció. A játékok közül érdekesek lehetnek számunkra az úgynevezett evolúciós játékok, ahol is a játék kimenetele nagyban függ a játékosok felkészültségétıl és attól, hogy a korábbi játékok alapján módosítják-e jövıbeli magatartásukat. A globális felmelegedés, a klímaváltozás egy olyan társadalmi dilem- 344
9 HAUBER GY.: EGY TÚLMÉRETEZETT VILÁG AVAGY A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS... ma, melyben az egyes egyének racionális döntései, cselekvései össztársadalmi szinten irracionális végeredményt eredményeznek, vagyis mindenki rosszabb helyzetbe kerül, mint került volna egyébként. 2. A többszemélyes dilemmák esetében fontos szempont, hogy hogyan oszlanak meg a hasznok és a költségek. A hozzájárulás-dilemma esetében a játékosok azonnal szembesülnek költségeikkel, és egy olyan jószág áll elı, melybıl mindenki részesül. Ilyenkor az egyének erıs késztetést éreznek arra, hogy kivonják magukat a költségek megfizetése alól, azonban, ha mindnyájan így cselekszenek akkor mindenki rosszabb helyzetbe kerül. A részesedés-dilemma esetében mindenki azonnal nyereséghez jut, melynek költségeit a teljes csoport állja. Ha nem tudunk ellenállni a csábításnak akkor a végeredmény az adott jószág pusztulása, így valósítva meg a közlegelık tragédiáját. 3. Kooperálunk vagy versengünk? Világunk egyetlen hatalmas közjószág. Sokan megpróbálnak kibújni a közös erıfeszítés alól, de a létrehozott eredménybıl már részesedni szeretnének. İk a mi kis potyautasaink, akiknek szándékában áll elkerülni a költségeket arra gondolván, hogy a közösség többi tagjának erıfeszítése is elegendı lesz, ık azok akik dezertálásukkal rövid távon nagyobb haszonra tesznek szert, mintha részt vennének annak elıállításában. A megoldás látszólag egyszerő stratégiai szempontból. A szereplık között gyakori interakciót kell megvalósítani, növelnünk kell az azonosíthatóságot és javítani az egyének cselekedeteivel kapcsolatos információinkat. Az idı elırehaladtával remélhetıleg a kooperációból származó bevétel nı, míg a dezertálásból származó bevétel csökken, így potyautasokból kooperáló játékosok válnak. 4. Konklúzió?! A jövı számomra sötét, nem bízom a játékosokban, de ahogy AXELROD The Evolution of the Cooperation címő könyvében írja: Ne legyünk szkeptikusak, kishitőek mások kooperációs hajlandósága tekintetében! Ne dezertáljunk elıször! Viselkedjünk a kölcsönösség elve alapján! Ne legyünk túl okosak, inkább figyeljünk! Nos, Mr. Axelrod, én próbálkozom! Felhasznált irodalom AXELROD, R. (1984): The Evolution of Cooperation (New York, Basic Books) Intergovernmental Panel on Climate Change Koncepcionális vélemény a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról (2007) (Magyar Természetvédık Szövetsége) KOPPÁNYI MIHÁLY (2003): Mikroökonómia (KJK-Kerszöv) MÉRİ LÁSZLÓ (1996): Mindenki másképp egyforma (Tericum Kiadó) MÉSZÁROS JÓZSEF (2005): Játékelmélet (Gondolat Kiadó) Stern-jelentés (2006) 345
Budapest XIII. kerület. klímastratégiája
Budapest XIII. kerület klímastratégiája 2011 2020 Tartalomjegyzék Bevezető...3 I. Célok és alapelvek...5 Kapcsolat az önkormányzat által már elfogadott koncepciókkal és stratégiákkal...7 II. Helyzetkép...8
RészletesebbenBIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK
BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető
Részletesebbentekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára,
2006.7.31. L 210/25 A TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról
RészletesebbenTehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II.
Melyik gondolkodási mód elıtt áll történelmi lehetıség? I. Vértes András, a GKI (Gazdaságkutató Intézet) elnöke kedden (2010. június 29-én) Budapesten sajtótájékoztatót tartott, amelyen a kormány 29 pontos
RészletesebbenMODERN FÉNYFORRÁSOK ÉS ÁLLOMÁNYVÉDELEM. - Világítástechnika a múzeumi és levéltári gyakorlatban -
MODERN FÉNYFORRÁSOK ÉS ÁLLOMÁNYVÉDELEM - Világítástechnika a múzeumi és levéltári gyakorlatban - Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves résztvevők! SLIDE1 Koltai György vagyok, és tisztelettel köszöntöm Önöket
RészletesebbenEGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.
EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai
RészletesebbenAZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 81 final AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Párizsi Jegyzőkönyv terv a globális éghajlatváltozás
RészletesebbenA megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete
VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi
RészletesebbenA látható fény további tartományokra osztható: ibolya (legrövidebb), kék, zöld, sárga, narancs, vörös.
A napsugárzás Szerkesztette: Vizkievicz András A Napból érkező elektromágneses sugárzás. Több tartományt különítünk el (hullámhossz szerint). Minél rövidebb a sugárzás hullámhossza, annál nagyobb az energiája.
RészletesebbenPongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni
Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1996): Gyermeket nevelni in: Társadalmi
RészletesebbenNemzeti Éghajlatváltozási Stratégia
Munkaváltozat véleményezésre Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2007. Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 3 2 A Stratégia jelentősége és koncepcionális keretei... 4
RészletesebbenHavas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)
Havas Gábor - Liskó Ilona Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Kutatásunk egyik célja az volt, hogy egy lehetőség szerint teljes általános iskolai
RészletesebbenOrbán Viktor beszéde Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. új üzemének átadásán
Orbán Viktor beszéde Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. új üzemének átadásán 2014. szeptember 22. Bábolna Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelettel köszöntöm a vállalat vezetőit, tulajdonosait,
RészletesebbenCsıke Krisztina * KOMPETENS KÜLKERES? AVAGY MENNYIRE FELEL MEG AZ OKTATÁS A MUNKAERİPIAC MEGVÁLTOZOTT IGÉNYEINEK
Csıke Krisztina * KOMPETENS KÜLKERES? AVAGY MENNYIRE FELEL MEG AZ OKTATÁS A MUNKAERİPIAC MEGVÁLTOZOTT IGÉNYEINEK 1. A VIZSGÁLAT KIINDULÓPONTJA, A PROBLÉMA FELVETÉSE A jelenlegi magyar oktatási rendszerben
RészletesebbenA FENYŐHELYETTESÍTÉS MŰSZAKI PROBLÉMÁI A KÜLÖNFÉLE FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEKEN
Zágonl István: A FENYŐHELYETTESÍTÉS MŰSZAKI PROBLÉMÁI A KÜLÖNFÉLE FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEKEN Í34.0.88:174.7:S3 Ismeretes, hogy a második világháborút követő időszakban a fafelhasználásnak általános, azon
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELEM. (Tantárgy kód: FCNBKOV)
KÖRNYEZETVÉDELEM (Tantárgy kód: FCNBKOV) HARMADIK RÉSZ: LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM AZ ATMOSZFÉRA LÉGSZENNYEZŐDÉS LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KÁROS HATÁSAI GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS SAVASODÁS OZÓNRÉTEG KÁROSODÁSA FOTOKÉMIAI
RészletesebbenAz Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése
C 256/102 HU 2007.10.27. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése (2007/C 256/19) A Tanács jövőbeli
RészletesebbenFenntartói társulások a szabályozásban
ISKOLAFENNTARTÓ TÁRSULÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY, AMELY AZ ISKOLÁKAT a helyi önkormányzatok tulajdonába adta, megteremtette a kistelepülési önkormányzatok számára iskoláik visszaállításának lehetőségét,
RészletesebbenKörnyezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2009/2103(INI) 3.2.2010 JELENTÉSTERVEZET a Fellépés a rák ellen: európai partnerség című bizottsági közleményről
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.9. COM(2015) 633 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Digitális szerződések Európa részére
RészletesebbenSzubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában
Utasi Ágnes: Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában Utasi Ágnes 1. Bevezetı A rendszeres
RészletesebbenKészült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft
A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a
RészletesebbenMŰHELY AZ INFLÁCIÓ LEKÜZDÉSÉNEK NEM KORMÁNYZATI MÓDSZEREI*
MŰHELY Laki Mihály AZ INFLÁCIÓ LEKÜZDÉSÉNEK NEM KORMÁNYZATI MÓDSZEREI* Előadásomban nem foglalkozom az infláció átfogó magyarázatával, célom csupán a magyarországi inflációs folyamat néhány elemének, mozzanatának
RészletesebbenMez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010)
DR. VAHID YOUSEFI KÓBORI JUDIT Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) (A hatékonyság értelmezése) A magyar nemzetgazdaságon belül az élelmiszertermelés
RészletesebbenÁltalános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László
Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Publication
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...
RészletesebbenA kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés
1 A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés A hároméves kutatómunka eredményeként elvárt tudományos monográfia kézirattömege mind terjedelmileg, mind tematikailag jóval meghaladja a tervezettet,
RészletesebbenA MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI!
A Kormány../2008. Korm. rendelete a 2008-2012 közötti idıszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv kihirdetésérıl, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól Az üvegházhatású gázok
RészletesebbenÖregedés és társadalmi környezet TARTALOMJEGYZÉK
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 7 Az öregség képe a közgondolkodásban és felkészülés az öregkorra... 11 I. A közvéleményben élő kép az öregségről... 12 1. Hány éves kortól számít az ember öregnek?... 12 2.
RészletesebbenA társadalom mint energia felhasználó célja:
A társadalom viszonya az energiatermelőkhöz Dr. Botos Katalin PPKE egyetemi tanár A társadalom mint energia felhasználó célja: - Elegendő - Olcsó - Környezetkímélő energia Európa kettős szorításban, versenyképesség
RészletesebbenSzerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József,
Országos Lakossági Egészségfelmérés OLEF2000 KUTATÁSI JELENTÉS Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Epidemiológiai Központ kiadványa 2002. július Dokumentum kutatási sorszáma:
RészletesebbenA banki hitelek típusai a KKV-k körében. Az NHP figyelembe vétele a hitelfelvétel tervezésekor a KKV-k körében 12%
gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. szeptember A Magyar Nemzeti Bank 2013. június 1.-én elindította Növekedési Hitelprogramját (NHP), a program részletei azonban már hónapokkal korábban ismertek voltak.
RészletesebbenDr. Gyulai László* NÉHÁNY SIKERES TECHNIKA A NAGYVÁLLALATI PÉNZÜGYI TERVEZÉSBEN
Dr. Gyulai László* NÉHÁNY SIKERES TECHNIKA A NAGYVÁLLALATI PÉNZÜGYI TERVEZÉSBEN A széles értelemben vett vállalatirányítás más elemeihez hasonlóan a tervezés is rendkívül látványos evolúción ment keresztül
RészletesebbenMik az egészséges táplálkozás alap pillérei, melyre mindenkinek érdemes oda figyelni?
Kedves Olvasó! Vaskút Község Önkormányzata által elnyert Egészségre nevelő életmódprogramok Vaskút községben elnevezésű pályázat keretein belül lehetőség nyílt ismeret átadó cikkek elkészítésére. A cél,
RészletesebbenTartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben
Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága INFORMÁCIÓS CSOMAG a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokat felhasználó
RészletesebbenNemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)
Részletesebben2015. december: A meddőség kezelése a szociológus szemével - Vicsek Lilla
2015. december: A meddőség kezelése a szociológus szemével - Vicsek Lilla Vicsek Lilla a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének docense. Az utóbbi években elsősorban a
RészletesebbenHosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra*
Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra* A hitelkínálat elmúlt évekbeli alakulását, szerepének jelentőségét vizsgáljuk különböző megközelítésekben,
RészletesebbenBy: NAGY-KOVÁCS, ERIKA WACHTLER, ISTVÁN
COOPERATION IN THE MÁTRA WINE REGION By: NAGY-KOVÁCS, ERIKA WACHTLER, ISTVÁN The database established at Károly Róbert Agricultural Sciences University, a centre for the Northern Hungarian Region, can
RészletesebbenMagyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna
Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi
RészletesebbenA szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete
A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint
RészletesebbenJ/55. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január
RészletesebbenÚtközben Hírlevél. 1. Az együttműködés dimenziói. Az nyolcadik szám tartalmából:
Útközben Hírlevél 1. Az együttműködés dimenziói Az Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata az idei évben valósítja meg nyertes pályázatát - TÁMOP 1. 4. 3. Innovatív kísérleti foglalkoztatási
RészletesebbenÉghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum
Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;
RészletesebbenÁtlépni vagy maradni? Nyugdíjdilemma Az összeállítást Fekete Emese készítette. Figyelı
Élete egyik igen fontos kérdése elıtt áll mintegy 3 millió ember, amikor az elkövetkezı hetekben saját idıskori sorsáról, azaz a majdani nyugdíjáról kénytelen dönteni. A friss nyugdíjtörvények teremtette
RészletesebbenA Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében
1 A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében Előszó A jelen javaslat összeállításánál nem tekintettük feladatunknak, hogy elméleti és szabályozási modelleket,
RészletesebbenGÉNIUSZ DÍJ - 2006. EcoDryer. Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére
GÉNIUSZ DÍJ - 2006 EcoDryer Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére Működési ismertető Mezőgazdasági Technológia Fejlesztő és Kereskedelmi
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére
ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés
RészletesebbenAz Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja
NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások
RészletesebbenA BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS
A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS A halandóság területi különbségeit már hosszú ideje kutatják Magyarországon. Az elemzések eddig vagy nagyobb területi egységek (megyék, újabban
RészletesebbenMennyit termelhetünk a felszín alatti vízkészletekbıl? DR. VÖLGYESI ISTVÁN
1 Mennyit termelhetünk a felszín alatti vízkészletekbıl? DR. VÖLGYESI ISTVÁN Kulcsszavak: hidrogeológia, kitermelhetı vízkészletek, víztermelés környezeti korlátai, utánpótlódás, parti szőrés, kolmatáció
RészletesebbenKatasztrófa elleni védelem
- 2006 - 2 Készítette: Janik Zoltán 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 6 1. A katasztrófák jogszabályi megközelítése... 7 1.1. A minősített időszakok fogalma, jellemzői... 7 1.2. Az országvédelem komplex rendszere...
RészletesebbenAz 1956-os szocialista plakátmővészet Magyarországon
ELTE BTK Mővészetelméleti és Médiakutatási Intézet Az 1956-os szocialista plakátmővészet Magyarországon Pesthy Fruzsina Veronika* *Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, 1088 Budapest,
RészletesebbenElső Kötet Közszolgálat 3.2 K ÖZSZOLGÁLAT
3.2 K ÖZSZOLGÁLAT A közigazgatás és társadalmi közszolgáltatások elektronikus kiszolgálásával összefüggő összes jelenség ide sorolandó. Általában ide tartozik a (nem üzleti célú) táv-ügyintézés; az elektronikus
RészletesebbenMagyar Szocialista Párt Elnök
Magyar Szocialista Párt Elnök Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Ön azt ígérte honfitársainak, hogy köztársasági elnökként mindig, mindenütt, itthon és a nagyvilágban a magyarok érdekeit és értékeit képviseli.
RészletesebbenA Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja
Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására
RészletesebbenÍrta: Kovács Csaba 2008. december 11. csütörtök, 20:51 - Módosítás: 2010. február 14. vasárnap, 15:44
A 21. század legfontosabb kulcskérdése az energiaellátás. A legfontosabb környezeti probléma a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó széndioxid csak növekszik, aminek következmény a Föld éghajlatának
RészletesebbenINTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)
INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.
RészletesebbenIDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE*
CIGÁNY KISEBBSÉG: OKTATÁS, EGYHÁZ, KULTÚRA PAPP Z. ATTILA IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* Tanulmányunkban két témakört szeretnénk körüljárni. Egyrészt megvizsgáljuk,
RészletesebbenMérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés
Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés Baráth Szabolcs Fejes József Balázs Kasik László Lencse Máté 2016 Javaslat tanodák számára a mérési és értékelési kultúrájuk megújításához Tartalom
RészletesebbenA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE
LMC INTERNATIONAL A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE Összefoglaló 2009. november New York 1841 Broadway New York, NY 10023 USA Tel.:+1 (212)
RészletesebbenTelepülésfejlesztési füzetek 25. Települési tervezés, útmutató a településfejlesztési program készítéséhez
Településfejlesztési füzetek 25. Települési tervezés, útmutató a településfejlesztési program készítéséhez 1 Belügyminisztérium Településfejlesztési Iroda Magyar Közigazgatási Intézet Az alapozó tanulmány
RészletesebbenA teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében
Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ ROP.. Programigazgatóság A teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez
RészletesebbenP (A) = i. P (A B i )P (B i ) P (B k A) = P (A B k)p (B k ) P (A) i P (A B i)p (B i )
6. A láncszabály, a teljes valószínűség tétele és Bayes-tétel Egy (Ω, A, P ) valószín ségi mez n értelmezett A 1,..., A n A események metszetének valószín sége felírható feltételes valószín ségek segítségével
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8
RészletesebbenPenta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing. Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin
Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin Tartalom 1.Bevezetés... 3 2. A lízing... 4 2.1. A lízing múltja,
RészletesebbenAz őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban
Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban Ez a címe annak a kutatási programnak, amely az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban, Légmán Anna szociológus vezetésével mutatja be, hogyan jelennek
RészletesebbenTartalom Félelem és pánik, avagy az élet szűkössége Az élet iskolája A félelem általános kezeléséről A félelem formáinak rendszertana
Tartalom Félelem és pánik, avagy az élet szűkössége 7 Születés és halálfélelem 10 Az élet iskolája 14 Kibékülni a halandósággal 15 A félelem általános kezeléséről 20 Lefagyás és menekülés 20 Rámenősség
RészletesebbenBUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA A KUMULÁCIÓ JELENTŐSÉGE NEMZETKÖZI
RészletesebbenA Reális Zöldek Klub állásfoglalása a klímaváltozás és a megújuló energiák kérdésében, 2016
A Reális Zöldek Klub állásfoglalása a klímaváltozás és a megújuló energiák kérdésében, 2016 A Reális Zöldek Klub fontosnak tartja a természet és a környezet állapotának megőrzését és ápolását, ugyanakkor
Részletesebben220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya
A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló
Részletesebben* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Horizontális stratégiák II.
* Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Horizontális stratégiák II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette:Hidi János * Horizontális
RészletesebbenTársadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek
Tanulmányok Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Dr. Fazekas Rozália, a KSH főtanácsosa E-mail: r.fazekas@citromail.hu Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője E-mail: karolyne.tokaji@ksh.hu
RészletesebbenMost akkor nincs csőd? - Mi folyik a Quaestornál?
2015.03.23. Körlevél tartalma Forrás: http://www.portfolio.hu/vallalatok/most_akkor_nincs_csod_mi_folyik_a_quaestornal.211744.h tml Most akkor nincs csőd? - Mi folyik a Quaestornál? 2015. március 23. 10:02
Részletesebben1 Rendszer alapok. 1.1 Alapfogalmak
ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAM ATOK MENEDZSMENTJE II. RENDSZEREK ÉS FOLYAMATOK TARTALOMJEGYZÉK 1 Rendszer alapok 1.1 Alapfogalmak 1.2 A rendszerek csoportosítása 1.3 Rendszerek működése 1.4 Rendszerek leírása, modellezése,
RészletesebbenProjektazonosító: TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Pályázati azonosító: A2-ELMH-13-0048
Projektazonosító: TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Pályázati azonosító: A2-ELMH-13-0048 A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai
RészletesebbenElıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére
Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2007. évi értékelése Elıkészítette: Tárnok Lászlóné osztályvezetı Igazgatási osztály, Bimbó Mária Gyámhivatali csoportvezetı, Károlyi Szilvia gyámügyi ügyintézı,
RészletesebbenHasonlítsa össze a Kft-t és a Bt-t, mint vállalkozási formát! Melyiket, milyen esetben érdemes létrehozni?
Mi szükséges egy üzleti vállalkozás sikeréhez? Potenciális üzleti lehetőség, Tőke (befektetés), Vállalkozói készség vállalkozó, Kockázatvállalás, Reális üzleti terv Hasonlítsa össze a Kft-t és a Bt-t,
RészletesebbenGazdaság és gazdaságpolitika
Gazdaság és gazdaságpolitika 188 Makrogazdasági folyamatok és fiskális politika Magyarországon nemzetközi összehasonlításban Palócz Éva 1. Bevezetés 2007. végére a magyar gazdaság jellemzıi, mind a korábbi
RészletesebbenA SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI
FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI Secondary Student Hostels No. 257 RESEARCH PAPERS INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A szakképző
RészletesebbenA tiszta technológiák alkalmazási lehetőségei. Ajánlások. Csutora Mária
A tiszta technológiák alkalmazási lehetőségei. Ajánlások. Csutora Mária A környezet terhelését meghatározó tényezők A környezet összes terhelését egy adott évben és egy adott területen (vagy globálisan)
RészletesebbenEMLÉKEZTETŐ. Az OKA tizenkettedik üléséről (2007. szeptember 11. 14:00, SZMM, Tükörterem)
EMLÉKEZTETŐ Az OKA tizenkettedik üléséről (2007. szeptember 11. 14:00, SZMM, Tükörterem) Napirend előtt Fazekas Károly helyett Kertesi Gábor vezeti a kerekasztal ülését. Köszönti a kerekasztal tagjait
Részletesebbenkiemelten fontosnak, aktuálisnakítélt terület indikátorainakbemutatásával, elemzésével. történik. A "nemzetközi -. össtehasonlítást lehetövé
SZEMLE 403 vezérlik; mint a nyelvtani szerkezetek felépítését: "a.'nyelvhasználati szabályok éppligy jellemzik arl.yelvet és éppúgy a beszélők nyelvi képességéhez, -nyelvi tudásához tartoznak, mint a sm
RészletesebbenA KUTATÁS ÖSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI
A kutatás a zöldség-gyümölcs kisárutermelők kereskedelmi koncentrációhoz történő marketingszemléletű alkalmazkodását vizsgálta a nagy kereskedelmi láncoknak történő értékesítés példáján. A kutatás az OTKA
RészletesebbenÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI. Az NKI Társadalmi és Demográfiai Panelfelvételének (TDPA) kutatási koncepciója és kérdőívének vázlatos ismertetése
KÖZLEMÉNYEK ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI Az NKI Társadalmi és Demográfiai Panelfelvételének (TDPA) kutatási koncepciója és kérdőívének vázlatos ismertetése SPÉDER ZSOLT Ismertetésünk célja, hogy bemutassa az
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. )
Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. ) Előadó: dr. Blaskovits Márta Az eljárás megindítása Egy panaszos beadvánnyal fordult az alapvető jogok
RészletesebbenJ/9457. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/9457. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január
Részletesebben2009/2010 Huszka Jenő
1 2009/2010 Huszka Jenő A csökkenő gyermeklétszám, a különböző iskola-összevonások, átszervezések és létszámcsökkentések mellett ebben a tanévben is több pályakezdő, vagy régebbi munkahelyét megváltoztató
RészletesebbenKísérletek. 2010.10.17. Készítette: Kiss Anett
Kísérletek A kísérlet ebben a fejezetben úgy jelenik meg, mint a tudományos megfigyelés egyik módja, ahol a társadalomtudósok igyekeznek jelenségeket megérteni, általánosításokhoz jutni. A kísérlet lényege:
RészletesebbenA távmunka és a távdolgozók jellemzői
MAKROGAZDASÁGI HELYZETKÉP A távmunka és a távdolgozók jellemzői A távmunka képlékeny meghatározása arra enged következtetni, hogy elterjedtebb, mint általában gondolják. A cikk szerzői hat ország adatai
RészletesebbenStratégiai Főosztály 2. sz. melléklet. Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről
Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről A magyar mezőgazdaság számára 2004-től a közös agrárpolitika meghatározó szereppel bír. A közösség
Részletesebbenterületi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros
területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása
RészletesebbenÉghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum
Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak
RészletesebbenAmit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk
Sági Zoltán Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk A világgal való elsődleges tárgykapcsolatunknak - a szülő-gyermek kapcsolatnak - alapvető szerepe van személyiségünk
RészletesebbenAz egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban
532 GAZDÁLKODÁS 57. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2013 Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban HARANGI-RÁKOS MÓNIKA SZABÓ GÁBOR POPP JÓZSEF Kulcsszavak: bruttó kibocsátás,
RészletesebbenDigitális írástudás, társadalmi szegmentáltság
Digitális írástudás, társadalmi szegmentáltság Bernát Anikó Fábián Zoltán 1. Bevezetés Az 1990-es évek óta egyre szélesebb körben használatos a digitális írástudás fogalma, amely a digitális infokommunikációs
RészletesebbenAutó szerviz, csere pedelec
A Pedelec kerékpárok elterjedésének legnagyobb akadálya, hogy a leendő felhasználói kör nem ismeri ezt a technológiát, közlekedési eszközt. A LEV járművek elterjesztésének elősegítésére (1027/2016. (II.
Részletesebben1. Befektetési alapok 1
1. Befektetési alapok 1 A befektetési alap egy jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők érdekében a meghirdetett befektetési elveknek megfelelően kezel.
RészletesebbenA tudás alapú társadalom iskolája
Ollé János A tudás alapú társadalom iskolája A társadalom iskolája Az oktatásban csak nehezen lehet találni olyan életkori szakaszt, képzési területet, ahol ne lenne állandó kérdés a külvilághoz, környezethez
RészletesebbenHAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK
HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó
Részletesebben