Sportközgazdaságtan Szöveggyűjtemény

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sportközgazdaságtan Szöveggyűjtemény"

Átírás

1

2 Sportközgazdaságtan Szöveggyűjtemény Szerkesztette: Dénes Ferenc Szerző: Dénes Ferenc Lektorálta: Felelős Kiadó: Campus Kiadó, Debrecen Kézirat lezárva: november 20. ISBN A tananyag elkészítését a ''3.misszió'' Sport és tudomány a társadalomért Kelet- Magyarországon TÁMOP E-15/1/Konv számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

3

4 Az idézett szöveg eredeti megjelenése: Nemzetközi sportfinanszírozás, 2007 január A magyar sportfinanszírozás helyzete, 2007 június Jelentés a magyar sportfinanszírozásról, 2009 június Sikerre ítélve. A Kanadai Magyar Hokiklub EBEL szereplésének társadalmi-gazdasági hatásainak előzetes becslése, március A hivatkozások jegyzéke az eredeti tanulmányokban olvashatóak. 3

5 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 4 I. rész Elméleti keretek... 6 A sport tevékenységek finanszírozása... 7 A sport szervezet- és intézményrendszerének finanszírozása Magán vagy közösségi finanszírozás A sport és sportfinanszírozás elvei az Európa Unióban Professzionális, elit, amatőr sport A sporttermelés hozzáadott értéke II. rész Magyar sportfinanszírozása a XXI. század első évtizedében A sport közösségi finanszírozása Kormányzati sporttámogatások A kormányzati sporttámogatások dinamikája A sporttámogatások szerkezete Önkormányzati sporttámogatások Az önkormányzati sportcélú kiadások dinamikája Települési sajátosságok a sportkiadásokban Az önkormányzatok költései a sport egyes területein A közoktatási rendszer sport és testnevelés célú ráfordításai A sport finanszírozása magánforrásokból A háztartások sportköltése Módszertani kérdések A háztartások sportkiadásainak dinamikája és szerkezete Sportkiadások és teljes sportköltés a háztartások költési szerkezetében A vállalatok sportcélú kiadásai A magyar sport finanszírozása Szervezeti rendszer és a támogatások a sporttevékenységek jellege szerint között Szervezet

6 Szabadidős sport Hivatásos sport Elit sport Utánpótlás-nevelés Sportlétesítmények III. rész A sportfinanszírozás gyakorlati problémái A évi állami sportköltségvetés értékelése Módszertani problémák Az ÖM sportköltségvetésének belső szerkezetének változása A versenysport közvetlen költségvetési támogatása A versenysport közvetett költségvetési támogatása Tendenciák Támogatások rendje Sportfinanszírozás a szövetségek szintjén Sportszövetségek évi bevételei és kiadásai Igények és jövőképek IV. rész A sportfinanszírozás változtatásának lehetséges irányai a század második dekádjában Feltételrendszer Javasolt sportfinanszírozási modell A költségvetési sportkiadások nagysága A költségvetési sportkiadások megoszlása A költségvetési sportfinanszírozás rendje

7 I. RÉSZ ELMÉLETI KERETEK 6

8 A SPORT TEVÉKENYSÉGEK FINANSZÍROZÁSA Sportfinanszírozás alatt a következőkben a sporttevékenységek létrehozásához szükséges (pénzügyi) erőforrások biztosítását értjük. A fejlett országok sportfinanszírozási gyakorlatát a következő dimenziókban elemzi a sportgazdasági szakirodalom: - Az egyéni sportolás és fizikai aktivitás finanszírozása - A sport szervezetrendszerének finanszírozása - A sport intézményrendszerének finanszírozása Sporttevékenységen az Európai Sport Charta 2 cikke alapján olyan fizikai tevékenységet érünk, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken való eredmények elérése céljából. A modern társadalmakban ezt a sporttevékenységet előállítják, azaz a sporttevékenység létrejöttéshez külső segítségre, cserekapcsolatra van szükség (formális sport). Amennyiben a sporttevékenység létrejöttéhez külső segítségre, cserekapcsolat kapcsolatra nincs szükség (informális sport) vízparti baráti fejelő mérkőzés, otthoni szobagimnasztika, egészségmegőrzés célú séta, stb., ott finanszírozási probléma sem merül fel, ezért a továbbiakban nem foglalkozunk részletesen vele. A sporttevékenység végzése olyan széles értelemben vett szolgáltatásként értelmezendő, amelyben a szolgáltatás igénybevevői pénzt adnak azért, hogy a sportolás létrejöjjön. A csere tárgya célja szerint a sportszolgáltatás lehet: - Részvételi sport, ahol a csere tárgya a sportolás lehetősége, a sportban való részvétel, azaz a fogyasztó azért ad pénzt, hogy a sporttevékenységet maga végezhesse. A szakirodalom számos fogalommal írja le a jelenséget, amelyek közül a leggyakrabban használtak: sport-for-all, szabadidős sport, rekreációs sport, amatőr sport, mass (tömeg)sport. 7

9 - Látványsport, ahol a csere tárgya mások sportolásának megtekintése, azaz a fogyasztó azért ad pénzt, hogy mások sportolásának látványát élvezhesse. A fogalomhasználat erősen kötődik a sportgazdasági megközelítéshez, fontos, hogy világos legyen: a látványsport fogalma a csere tárgyára utal, nem a látványosságra, azaz akkor is lehet a csere tárgya mások sportolása iránti érdeklődés, ha az adott esetben a látványosság elemeit akár nagyban is nélkülözi. A szakirodalomban a jelenséget közönség vagy szórakoztatóipari sportként is szokás emlegetni. A sporttevékenység legyen az részvételi vagy látvány végzése erőforrásokat igényel. Az erőforrások összegyűjtését, azaz a sporttevékenység finanszírozását a következő egyenlet írja le: Y=Ra+Rs+Rm+Rf+Rg+Rp, és Y Ci, ahol - Y a sporttevékenység tulajdonosának a sporttevékenység előállításából származó összes közvetlen bevétele - Ra a sportolótól származó bevétel - Rs a mások sportolását a sporttevékenység helyszínén megtekintő fogyasztóktól származó bevétel - Rm a sporttevékenység médiumokban való közvetítési díj - Rf a vállalatok által az adott sporttevékenység marketingeszközként használatáért fizetett díj - Rg a sporttevékenység által generált járulékos bevételek - Rp a sporttevékenység előállításának közösségi támogatása - Ci a sporttevékenység előállításához szükséges egyik (i) költségtényező. Az informális sport esetében Y=0. A korábbi meghatározások alapján egyértelmű, hogy az informális keretek között végzett sportolás esetében nincs cserekapcsolat, a sportolók nem kerülnek kapcsolatba a sportpiaccal. Ebben az esetben a sportolásnak gyakorlatilag nincsenek költségei, értelemszerűen erőforrásokra sincs szükség. Sok 8

10 esetben az informális sporttevékenységek végzéséhez is szükség van valamiféle térre, eszközre strand, park, fürdőnadrág, futócipő, fitness videokazetta, stb., és mint látni fogjuk, ez egyáltalán nem elhanyagolható része a sport egészének, de ebben az esetben a sporttevékenység végzéséhez közvetlen külső segítségre (szolgáltatásra) nincs szükség. A sporttevékenység előállítását szolgáló bevételek alapján a következőképpen tudjuk csoportosítani a sporttevékenységek finanszírozását 1. Informális sport 2. Magánfinanszírozású sport 2.1. Részvételi finanszírozás 2.2. Külső finanszírozású Közönség Vállalati Média Vegyes külső finanszírozás 2.3. Vegyes magánfinanszírozás 3. Közösségi finanszírozású sport 3.1. Állami 3.2. Önkormányzati Az informális sport esetében Y=0. A korábbi meghatározások alapján egyértelmű, hogy az informális keretek között végzett sportolás esetében nincs cserekapcsolat, a sportolók nem kerülnek kapcsolatba a sportpiaccal. Ebben az esetben a sportolásnak gyakorlatilag nincsenek költségei, értelemszerűen erőforrásokra sincs szükség. Sok esetben az informális sporttevékenységek végzéséhez is szükség van valamiféle térre, eszközre strand, park, fürdőnadrág, futócipő, fitness videokazetta, stb., és mint 9

11 látni fogjuk, ez egyáltalán nem elhanyagolható része a sport egészének, de ebben az esetben a sporttevékenység végzéséhez közvetlen külső segítségre (szolgáltatásra) nincs szükség. A magánfinanszírozású (Rprv=Ra+Rs+Rm+Rf+Rg) sport esetében Rprv>Rp., azaz a sporttevékenység finanszírozásában a piaci szereplők által vállalt rész meghaladja a közösségi támogatások mértékét. - A magánfinanszírozás egyik alapesete a részvételi finanszírozás, ahol Ra>Rs+Rm+Rf+Rg+Rp. Ebben az esetben a sportolók saját maguk finanszírozzák a sportolásukat, a sporttevékenység tulajdonosának a sportolótól származó jövedelme meghaladja az összes többi szereplőtől származó bevételek összességét. A sportoló a sportszolgáltatást vásárolhatja belépőjegy, bérlet, egyesületi vagy klub tagsági díj, stb. formájában. A részvételi sport klasszikus esete: Y=Ra, amikor a sportszolgáltatónak kizárólag a sportolótól származik bevétele. A magánfinanszírozás másik alapesete a külső finanszírozás Rs+Rm+Rf+Rg>Ra+Rp, amikor nem a sporttevékenységet végzők és nem is a közösség finanszírozza a sportolást, hanem külső piaci szereplők: a közönségtől, szponzoroktól és médiumoktól származó összbevétel meghaladja a sportoló által fizetett és a közösségi támogatás együttes összegét. A magánfinanszírozású sport sokféle lehet. 1. A klasszikus (korai) látványsportok közönség sportként értelmezhetők, ahol Rs> Rm+Rf+Rg+Ra+Rp, azaz a közönségtől származó bevételek meghaladják a minden más szereplőtől származó bevételek összességét. 2. Vállalati vagy marketingsportként határozhatjuk meg, amikor alapvetően a vállalatok finanszírozzák a sporttevékenységét, Rf>Rs+Rm+Rg+Ra+Rp. Ezt vagy belső (vállalati sportnapok, munkahelyi sport, stb.) vagy külső marketing célokból teszik (adidas streetball, Predator Kupa, Nike streetfutball, stb.). Az utóbbi időben terjed a kapcsolati tőke illetve a vállalati tulajdonosok egyéni imázs-építési céllal való sportfinanszírozása (Abramovics-jelenség), amelynek 10

12 előterébe formálisan többnyire valamilyen vállalati szerződéses kapcsolatrendszer áll. Hasonló okokból soroljuk ide a külső mecenatúra jellegű sportfinanszírozást is. 3. Médiasportként értelmezzük azt a sportfinanszírozást, amikor a médiumoktól származó bevételek (jogdíjak) meghaladják a minden más szereplőtől származó bevételek összességét: Rm>Rs+Rf+Rg+Ra+Rp. Ebben az esetben a sporttevékenysége immár kevéssé a sporthoz, mintsem a televíziós műsorkészítéshez kötődik. 4. A modern sportban nem ritka, hogy bár a külső finanszírozás meghaladja a részvételi magán- és a közösségi finanszírozás összességét, egyik külső magánfinanszírozási forma sem dominál. 5. Vegyes magánfinanszírozásról akkor beszélünk, ha Rprv>Rp, de Rs+Rm+Rf+Rg Ra+Rp, azaz a sportolók által a sporttevékenység előállításért fizetett díjának összességében van súlya a közösségi finanszírozással összevetve, csak ennek beszámításával haladják meg a magánfinanszírozó befizetések a közösségi finanszírozást. A sporttevékenység közösségi finanszírozása esetében a közösségtől származó bevételek meghaladják a magánfinanszírozást: Rprv<Rp. A közösség támogathatja a sportolást a központi (állami) vagy a helyi (önkormányzati) keresztül. A sporttevékenységek magán és közösségi finanszírozása helyes arányának, egyensúlyának a megtalálása központi probléma nemcsak Magyarországon, hanem számos európai országban. A sporttevékenység finanszírozásának főbb tendenciái, gyakorlati problémái és elméleti dilemmái következőképen foglalhatók össze: A modern polgári sport kialakulásakor viszonylag egyszerű és áttekinthetőek voltak a finanszírozási viszonyok. A részvételi sport kezdetben kölcsönösen egyértelműen 11

13 megfelelt a sportoló által finanszírozott sporttevékenységeknek, és tulajdonképpen a mai napig is ez az alapja a szabadidős sportnak. A probléma kettős: - A szabadidős-szórakozató ipar robbanás-szerű fejlődésével, különösen az a 70-es években az Amerikai Egyesült Államokból elindult fitness mozgalom térhódításával átalakult a részvételi sport ennek szervezeti következményeit a következőkben tárgyaljuk, megjelent és fokozatosan teret nyert a külső finanszírozás. A nagy tömegeket vonzó szabadidős sporttevékenységek környékén megjelentek a reklámozók (utcai kosárlabda, futball, testépítés, kerékpározás, stb.), a legnagyobb eseményeket pedig már a televízió is közvetíti (pl. városi futóversenyek). - A klasszikus neoliberális piacfelfogással szemben teret nyerő jóléti társadalom felfogások egyre több kifogást emeltek, az ellen, hogy a sporttevékenység szolgáltatásként való megszervezése és piactisztító árakon való áruba bocsátása adott esetben jelentős tömegeket szorít ki a sportolásból. Egyes célcsoportok gyermekek, munkanélküliek és más hátrányos helyzetűek, stb. sporttevékenységek piacáról való kiszorulása számos társadalmi problémával jár(hat), ezért erőteljesen vetődött fel a közösségi finanszírozás igénye. A látványsport körébe tartozó sporttevékenysége finanszírozása is jelentős változáson ment keresztül a modern, polgári sport kialakulása óta. Nemcsak elméletben, de a gyakorlatban is korábban a sportlátványosságra fogékony közönség szolgáltatta az erőforrásokat a látványsporteseményekre (bemutatók, profi ökölvívó mérkőzések, stb.). A sportesemények attrakciói igen gyorsan népszerűséget szereztek, ami korán megmozgatta a reklámozni kívánó vállalatok fantáziáját. Az áttörést azonban a televíziózás elterjedése majd a napjainkban a kommunikáció forradalma jelentette. Manapság a kiemelkedő marketingmédiaértékkel bíró sporttevékenységek finanszírozásában a médiumok és a szponzorok átvették a közönségtől a főfinanszírozó szerepét, de egyáltalán nem hagyható figyelmen kívül az, hogy a szórakoztatási céllal megszervezett, de a kiemelkedő médiaértékkel nem rendelkező 12

14 látványsport-tevékenységek esetében továbbra is a közönségtől származó bevételek a meghatározóak. A látványsportoknak alapvetően szórakoztatási céllal szerveződnek, tevékenységük sokban hasonlít a más szolgáltató ágazatok működésére. Ezért például az Európai Unió szabályozása az általános gazdasági tevékenységekkel azonos elbírálásban részesítik azokat, és ahogy más gazdasági tevékenységek esetében is, így a sportvállalkozások esetében is ellenzi a közösségi támogatást. Ugyanakkor a látványsportoknak számos olyan nem szándékolt pozitív gazdasági hatásuk (externália) van, amely növeli egy adott társadalom jólétét: példát mutatnak az ifjúságnak, közösséget építenek, erősítik a nemzettudatot, a nagy események ösztönzik a gazdasági növekedést, stb. amelyek ráadásul kevéssé piacosíthatóak. A sportolók szemszögéből is vizsgálhatók a sporttevékenységek és ezek finanszírozása. Ha a sportoló a sportolásáért valamilyen jövedelemhez jut (bér, jutalmak, pénzdíjak, stb.) illetve a sportoláshoz köthető bevételek (reklám-, szponzorációs, médiabevételek, stb.) a jövedelemportfoliójában döntő, meghatározó részt képviselnek, akkor hivatásos sportolóról beszélünk. Ha ezek a bevételek nem meghatározóak (költségtérítések, nem pénzbeli díjak, stb.), vagy éppen a sporttevékenység végzése pénzügyileg negatív egyenlegűek (és ez a tipikus), akkor szabadidős sportolóról beszélünk. A sportolóhoz kapcsolódó fontos érték a sportteljesítmény. A sportteljesítménynek vannak abszolút mértékei (rekordok), de számít a relatív teljesítmény, például egy adott versenyen, versenyrendszerben elért helyezés is. A kiugró sportteljesítményekre képes sportolókat elit (minőségi) sportolóknak, az erre nem igazán képeseket amatőr sportolóknak nevezi a köznyelv. Vállalva a fogalom meghatározás bizonytalanságait, a sporttevékenység finanszírozása kiugró sportteljesítmény sportolói jövedelem viszonyban három karakterisztikus sporttípust különítünk el. Hivatásos (professzionális) sportnak hívjuk a külső magánfinanszírozással, üzleti módon létrehozott látványsport tevékenységet. Elit sportról beszélünk, ha a kiugró sportteljesítményt létrehozó sportoláshoz nem áll 13

15 elegendő külső magánfinanszírozás rendelkezésre. Ekkor vagy a sportolók maguk fedezik a sportolásukat (klasszikus szabadidős sport) vagy mindez közfinanszírozásból történik. Jelentőségét az adja, hogy a hagyományos olimpiai sportok esetén egyre kevésbé lehetséges szabadidős státuszban kiugró sportteljesítményt elérni, ezért egyre inkább hivatásos sportolók vannak jelen többnyire közfinanszírozásból. Az amatőr sport esetében a teljesítmények nem kiugróak, a finanszírozás alapja túlnyomóan a részvételi finanszírozásból származik. A magyar sportban uralkodó közgondolkodás és az erre alapozott, a sportról szóló évi I. törvény azonban csak részben épít a sportgazdasági fogalomkörre, és kevéssé konzekvens a sportteljesítmények leírásában. A törvény szövege a szabadidősport mellet a versenysport fogalmát használja, amit azonban pontosan nem definiál. Mivel a verseny többnyire a sport szerves része (egyes fogalom meghatározások szerint lényegi eleme), így összemossa az alapvetően a sportolási lehetőségeket biztosító üzleti és egyesületi szolgáltatásokat (szabadidős sport, részvételi sport, sport for all), ahol a sportolók fizetnek a szolgáltatásokért, és a látvány élvezetéért szervezett sportszolgáltatásokat (látványsport, szórakoztató sport), ahol a sportolót, mint munkaerőt alkalmazzák és fizetik. A sporton belüli vitákban aszerint változik a versenysportfogalmának tartalma, hogy a tevékenységi körök szélesítéséről (a versenysport tágabb értelmezése) vagy a kiemelkedő eredmények fontosságáról (szűk értelmezés) beszélnek. A SPORT SZERVEZET- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FINANSZÍROZÁSA Az európai sportgyakorlat, annak szabályozása és finanszírozása a sport szervezeti rendszerére is tekintettel van. A finanszírozást befolyásoló meghatározó tényező a sportszolgáltatások előállítási módja és az ehhez rendelt sport működési (verseny-) rendszerének felépítése. 14

16 A modern sportban a sporttevékenységet külső segítséggel, szolgáltatásként szervezik meg. Nagyon fontos annak vizsgálata, hogy maga a sporttevékenység milyen célból történik. A célok alapján két fontos sportszolgáltatási típust lehet elkülöníteni. - Egyesületi sport: A sportolás megszervezésének egyik fontos célja lehet a sportolók hasznának a maximalizálása. A sportolás pénzügyi vonatkozásai itt másodlagosak, ami a sportolásból származó profit érdekek elmaradását vagy legfeljebb másodlagossá válását jelenti, de ez korántsem a pénz nem számít elvet követi, hanem kiegyensúlyozott költségvetésre való törekvést. Üzleti sport: A sportolás megszervezése történhet kifejezetten a sporttevékenység, a -rendezvény, -esemény tulajdonosának hasznának, leginkább pénzügyi hasznának maximalizálása céljából. Ebben az esetben a sportolás pénzügyi vonatkozásai az elsődlegesek, a sporttevékenység megszervezésének alapküldetése a tulajdonosok profitszerzése. Természetesen versenygazdaságban ez csak fogyasztói érték termelésével mehet végbe, azaz az üzleti sportban is kitüntetett figyelmet kap a fogyasztó mint sportoló, de úgy is mint közönség, szponzor, televíziós társaság, mert tőle származik a bevétel. A sporttevékenység előállítási módjából azonban közvetlenül nem következtethetünk a sport szervezeti kereteire. A polgári sport kezdetén a részvételi sport tipikus formája az azonos érdeklődésű sportolók sportegyesületbe szerveződése, a klubélet volt, azonban az elmúlt másfél-két évtized fontos fejleménye, hogy a korábbi egyesületi szerveződésű szabadidős sportot jelentős mértékben váltották fel az üzleti típusú sportszolgáltatások. Szemléletes példája ennek a folyamatnak a tornaklubokból az egyesületi testedzőket szinte teljesen kiszorító fitness klubok. Hasonlóképpen a látványsportok esetében sem volt mindig egyértelmű a szervezeti forma, hiszen a Bayern München labdarúgó csapata egyesületi formában is Európa egyik legnépszerűbb, legeredményesebb, pénzügyileg kiegyensúlyozott, nyereséges alakulata volt, míg a 90-es években számos tőzsdére bevonuló labdarúgó gazdasági társaságnak egyáltalán nem sikerült visszaigazolni sem a sportbeli sikerre vonatkozó, 15

17 sem a hozamelvárásokat. Általánosságban az előzőek figyelembevételével is elmondható, a sporttevékenységek előállítása mind a részvételi, mind a látványsportok részpiacán az üzleti típusú sportszolgáltatások felé mozdult el, ma már felelős sportpolitikusok és EU-tisztségviselők a sport egyesületi szerveződésének válságáról beszélnek. A sporttevékenység megszervezésének egyszerű modelljében a sportolási lehetőséget vagy látványosságot kínál az ez iránt érdeklődőknek. A modern sport fejlődése azonban nagyon gyorsan elmozdult ettől a modelltől és létrehozta a versenyek, bajnokságok rendszerét, amely egyrészt hatalmas lökést adott a sport fejlődésének, népszerűségének és elterjedésének, másrészt az idők folyamán egyre inkább megdrágította a sporttevékenységét végzését. A szervezetrendszer kiépülése, a költségek és társadalmi hasznok megjelenése erőteljesen vetette fel a sport magánfinanszírozásának részbeni kiváltását közösségi erőforrásokkal. A dilemmát a következő tényezők okozzák - A sportolásban és a sport versenyrendszerében rejlő társadalmi értékek - A gyermekek sportolása és a tehetséggondozás társadalmi hatásai - A sportlétesítmények mint infrastrukturális beruházások korlátozott megtérülése A sportrendszer kiépülésével nemcsak a sportolás közvetlen költségei nőttek (utazás, bírók alkalmazása, szabályoknak való megfelelés, stb.), de a versenyrendszer kiépítéséhez és működtetéséhez létrejövő nemzetközi, országos, területi szövetségekhez kapcsolódó közvetett költségek is, amelyet kezdetben alapvetően a sportolók álltak. A költségek növekedése egyrészt az üzleti elemek előtérbe kerülését hozta magával az egyesületi típusú sporttevékenységek esetében, a sportban a korábbi egydimenziós bevételszerkezet egyre inkább a vegyes finanszírozású rendszerek felé mozdult el. Ugyanakkor a modern sport szervezeti rendszerének kiépülése értékeket hordoz a társadalmak számára, elsősorban a civil társadalmak megszerveződése, a demokrácia kis köreinek kialakítása révén. Ennek felismerése újra felvette annak a 16

18 lehetőségét, hogy ezen, nem piacosítható pozitív társadalmi értékek erősítése érdekében a közösség részben vállalja át a sportolás költségeinek finanszírozását. Nemcsak az egyesületi-részvételi sportban bekövetkező változások, hanem a látványsport működése is dilemma elé állította a közösségi erőforrásokról határozókat. A problémát a kiugró teljesítményre képes sportolók megtalálása és a szórakoztatóipar számára szakmunkások képzése okozza. Miközben társadalmilag teljes mértékben elfogadott, hogy az oktatási rendszerekben komoly közösségi források igénybevételével képezik a szakembereket (fodrászt épp úgy mint könyvelőt, ácsot, mint bankárt), addig ez a sportszórakoztatásban korántsem egyértelmű. Márpedig a hivatásos sportoló, hivatását tekintve nem különbözik a moziszínésztől, a kőfaragó művésztől vagy balett táncostól. Ráadásul a sport korábban érvényes kiválasztási rendszerében ( piramis-elv ) a legtehetségesebb sportolók megtalálásához és képességeik fejlesztéséhez rengeteg kevésbé tehetséges fiatallal is kellett foglalkozni, aminek pozitív társadalmi hatásai érveket szolgáltattak és szolgáltatnak ma is, a közösségi finanszírozás igénybevételéhez. A formális sport megszervezéséhez többnyire elengedhetetlenül szükség van létesítményekre. A sportlétesítmények építésének és működtetésének problematikája többrétű. Egy részük olyan közjószág (elsősorban sportolásra és fizikai mozgásra alkalmas közparkok), amelyekből kiszorítani senkit sem lehet. Másrészt a létesítmények egy jó része olyan (egészségügyi) infrastrukturális beruházásnak tekinthető, amelynek megtérülése hosszú távú és kockázatos. Ráadásul a használat költségalapú árazása sokak számára ugyancsak ellehetetleníteni a sportszolgáltatások igénybevételét. Ezért főleg a nagy kapacitású és drágán üzemeltethető létesítmények esetében merül fel a magánberuházások közösségi erőforrásokból való támogatása, illetve tisztán közösségi sportlétesítmények megvalósítása és üzemeltetése. 17

19 MAGÁN VAGY KÖZÖSSÉGI FINANSZÍROZÁS A sport és intézményrendszerének fejlődése erőteljesen vetette fel a korábban jobbára tisztán magánfinanszírozású sport közösségek támogatása iránti igényét. A sportszféra működésének vannak olyan nem szándékolt gazdasági hatásai (externáliák), amelyek előnyeiből kizárni az ország polgárai közül senkit sem lehet, és a sikerből való részesedés nem is piacosítható, úgy mint egészségmegőrzés, nemzetközi sikerek, rekreációs javak. Számos vizsgálati eredmény igazolja, hogy pozitív összefüggés van a rendszeres sportolás és az egészségi állapot között. Az egyén számára az egészség önmagában hatalmas érték. A gyógyításra fordított összegek csökkentése, a betegség okozta jövedelemcsökkenés elkerülése, a jó kondíció közvetett jövedelemnövelő hatása gazdaságilag is megfoghatóvá válnak az egészség előnyei. A központi kormányzat számára közvetlen haszonként az egészségügyi kiadások (támogatások) csökkenése jelentkezik kézzelfogható előnyként, származékos hatásai közül pedig a népesség jobb fizikai állapotát, a versenyképesség növelését érdemes kiemelni. Az emberek bizonytalanok a testedzés hosszú távú hatásainak megítélésében, ezért igen gyakran kevéssé hatékony fogyasztói döntéseket hoznak, és sportszolgáltatásokból "alulfogyasztanak". Hasonlóképpen bizonytalanok a vállalkozók is a jóléti kiadásaik megtérülésében. E nem hatékony fogyasztói döntések korrigálása érdekében avatkozik a sportszférába a központi kormányzat. A látványsport területén elért nemzetközi sikerek szintén tiszta közjószágok: előnyeiből kizárni a polgárok közül senkit sem lehet, a sikerből való részesedés viszont nem piacosítható. A sportsikerek növelik a társadalom azonosságtudatát. A magyar sportolók nemzetközi különösen az olimpiákon elért sikerek javítják az országról kialakult képet, aminek pozitív hatásai megjelenhetnek az ország politikai és gazdasági kapcsolatépítésében. Elsősorban a fejletlen országok használják ország marketingként a sportot, ugyanakkor az utóbbi két évtizedben a nyugati 18

20 demokráciákban is megjelent a sportnak a sajátos politikai eszközként való felhasználása. A széles értelemben vett rekreációs javak jó része közjószág, amit három nagy csoportba szokás sorolni: a nemzeti parkok, vizekhez kötődő rekreációs erőforrások és a helyi parkok. Ezen erőforrások kezelése a tulajdonképpeni klasszikus közjószág problémákat vetik fel, amelyekkel a környezetvédelemi programmal egyeztetve a központi kormánynak foglalkoznia kell. Ha valamilyen védettséget nem biztosítnak a döntéshozók, akkor igen nagy a kockázata annak, a sportlétesítmények kihasználatlanságának illetve alternatív felhasználásuk következtében lecsökken az amúgy is elégtelen és rossz szerkezetű sportlétesítmények száma. Azért is célszerű beavatkozni a sport és rekreációs piac működésébe, hogy a központi kormányzat az aktív sportolásból származó hasznok méltányosabb elosztását biztosítsa a társadalom tagjai között. A méltányossági érv azok sportban való részvételére koncentrál, akik nem tudnak fizetőképes kereslettel megjelenni a sportpiacon. A kormányzati beavatkozás ésszerűségét a támogatni kívánt rétegek sportolásából származó jólétnövekedés jelenti. A kormány sporttal kapcsolatos célrendszerének része a sport támogatásával elért gazdasági fejlesztés. A sport- és szabadidős ágazat igen dinamikusan fejlődik Európában és a gazdaság meghatározó ágazatává vált. Ez kedvezően hat a munkahelyteremtésre, és az érintett iparágak helyzetére. Különösen regionális, helyi szinten van nagy hatása a sportnak és rekreációs ipar kialakulásának, például a nagy nemzetközi versenyek jelentősen átalakítják és fejlődésnek indíthatják egy-egy város, régió fejlődését. A turizmus fejlesztésének is fontos részét képezi a telekommunikációs, közlekedési, stb. infrastruktúrához hasonlóan a rekreációs hátország kiépítettsége. A területi és helyi önkormányzatokban a bemutatottakon kívül sajátos érvrendszert szolgáltat a lokalitás ténye. 19

21 - A sport sajátos szerepet tölt be a helyi közösségek szerveződésében, a kisebb közösségek jólétében, a sportolás nyújtotta pszichológiai hasznok (vidámabb, mentálisan kiegyensúlyozottabb emberek, stb.) közösségi hatásai kézzelfoghatóbbak. Ezért elméletileg is jobban igazolhatóak a sportszerveződések közvetlen helyi szintű anyagi támogatása. - A nemzetállamok szintjén a sportsikerek imázsépítő nem szándékolt gazdasági hatása közvetetettebb, nehezen megfogható. Helyi szinten ez is sokkal megfoghatóbb, különösen, ha a sport, a sporteredmény beépül a városmarketingbe, számos várost ismerünk szinte kizárólag csak sportjáról (Manchester, Gelsenkirchen, olasz totó-városok, stb.). A sportsikerek kisebb települések számára is kínálnak marketing lehetőséget, ha az erőforrásokat egyedi, különleges sportra, piaci résre koncentrálják. A sport mint turisztikai desztináció is fontos szerepet játszhat, mint a látványosság mind a részvételi sport területén. A SPORT ÉS SPORTFINANSZÍROZÁS ELVEI AZ EURÓPA UNIÓBAN Az Európai Unión belül nincs önálló képviselete, szervezeti rendszere a sportnak, a sporttal kapcsolatos szabályok önállóan nem jelenek meg az Európai Bizottság egyezményében sem, a közösségi cselekvések ezen a területen nagyon korlátozottak. Az Európai Bizottságban a sport az Oktatási és Kulturális Igazgatósághoz tartozik, a tényleges tevékenységet az Igazgatóságon belül felállított Sportosztály (Sport Unit) végzi. Feladata a kooperáció a Bizottság és a sporttal kapcsolatban lévő más intézmények között, valamint a nemzeti és nemzetközi sportintézményekkel, nemzetközi szövetségekkel, illetve kétoldalú találkozók a sportintézményekkel, - szervezetekkel, nemzetközi sportszövetségekkel. A sporttal kapcsolatos legfontosabb EU dokumentumok 20

22 Az Európa Tanács (ET) Amszterdami Nyilatkozata (1997. X. 2.). A sport társadalmi szerepének, és a szabadidős sporttal kapcsolatos kérdések fontossága, a sportszövetségek bevonása a döntés előkészítésbe. ET Bécsi Elnökségi Döntés (1998. XII ). Felkérés a Bizottságnak, hogy készítsen beszámolót a sport társadalmi funkciójának megvalósulásáról a közösségi kereteken belül. Európai Bizottság Helsinki beszámoló a sportról (1999. XII. 10.). A beszámoló részletesen foglalkozik az Európában a sport jelen irányú fejlődésének a nevelő és társadalmi funkciót veszélyeztető hatásáról. Éppen ezért javasolja, hogy a Közösségnek, a tagállamoknak és a sportmozgalomnak meg kell erősíteni a sport nevelő és társadalmi funkcióját, illetve tisztáznia kell a sport jogi környezetét. ET Nizzai Elnökségi Döntés (2000. XII. 7-9.). Nyilatkozat a sport sajátságos jellemzőiről és társadalmi funkciójáról Európában, amelyet szükséges figyelembe venni a közpolitikai elvek megvalósításában. A Nyilatkozat foglalkozik az amatőr és szabadidősporttal, a sportszövetségek szerepével, a sport nevelési irányelveinek megőrzésével, a fiatal sportolók védelmével, a sport és szolidaritás gazdasági kapcsolatával illetve az átigazolással. Az Európai Unió alapdokumentumai között az Európai Alkotmányban azonban már jelen van a sport kifejezés, mint a nevelés, és a társadalmi kohézió megteremtésének kiemelt eszköze. A dokumentumok alapján a sporttevékenységek szervezése és szabályozása továbbra is alapvetően tagállami hatáskörben marad, közösségi szinten csak a tagállamok tevékenységének kiegészítésére kerülhet sor. Európában nincs egységes sportszerkezet és az EU egyelőre nem is törekszik ennek kialakítására. Az EU figyelembe veszi a sport különleges jellegét, a sport civil szerveződését, de a sportfinanszírozás tagállami rendszerére vonatkozóan nem léteznek uniós előírások. Az EU sporttevékenységekre nem biztosít forrásokat, áttételesen, elsősorban oktatási 21

23 célú infrastrukturális fejlesztésekhez a Strukturális Alapokból nyerhető támogatás. A sport önállóan nem, esetleg más fejlesztési projektekhez kapcsolódva juthat EUforrásokhoz. Az európai sport 90-es években megkezdődött radikális átalakulására egyelőre nincs megfelelő válasza az Európai Uniónak mint intézményrendszernek, ennek köszönhetők a szabályozási dilemmák és a jól látható intézményi tanácstalanság. Mivel a sportolást a kultúra részeként a civilszféra részeként kezeli az EU intézményrendszere, nem tud mit kezdeni azzal, hogy a hagyományosan a civil, önkéntes rendszerhez tartozó sport, piacosodik, egyre inkább a táradalom üzleti világához tart. Ráadásul bizalmatlan is a sportban megjelent üzleti gondolkodással. Ezért a sporttal foglalkozó egységek és a mögöttük álló lobbi erők a hagyományos sportszervezeti rendszer megerősítését várják el az európai sportpolitikától, első sorban azokon a területeken, ahol a cserekapcsolatok egyáltalán nem vagy rosszul (drágán, negatív externáliával) működnek: az iskolai sportolás megerősítésére (2004 nevelés a sport által éve), a gyermekmunkaerő alkalmazásának korlátozására a sportban, a nézőtéri erőszak visszaszorítására, a túlzott mértékben egészségkárosító doppingszerek részleges korlátozására, a környezetvédelem erősítésére Az EU azonban nemcsak az Oktatási és Kulturális Igazgatóságon keresztül foglalkozik sport kérdésekkel, egyre több kérdés sportkérdés elsősorban a látványsportokban kerül mint a gazdasági probléma az EU különböző testületei elé. Elég csak a jól ismert Bosmann-szabályra vagy a Forma 1 mint monopólium kérdéskörre gondolni. Ezekben a sport nem különleges életproblémaként, hanem közönséges árugazdasági kérdésként tárgyalódik. (Ebből a szempontból egyébként erősen eltérő az amerikai és az európai sportszabályozás: míg az USA-ban az ágazat sajátosságait elfogadva a bizonyos kérdésekben a sporttal kivételt tesznek a monopólium ellenes törvényekben, 22

24 Európában a liberális, a szabad verseny mindenhatóságát biztosítandó szabályozás megvalósítására törekszenek.) PROFESSZIONÁLIS, ELIT, AMATŐR SPORT Az európai országok másképp viszonyulnak, más-más stratégiával közelítenek a sport két nagy szférájához a szabadidőben végzett részvételi sport illetve a munkavégzés jelleggel űzött hivatásos sporthoz. A két szféra illetve a közte lévő átmenet viszonya Európa minden országában elvi, a legtöbb helyen gyakorlati problémák sokaságát veti fel, ezért kicsit részletesebben fogalakozunk vele, most is a kiválasztott három ország példáira koncentrálva. A legelső tisztázásra szoruló kérdés, hogy mit is tekintsünk professzionális sportnak? A kérdés nemcsak elméletileg fontos, a tisztázatlan fogalomból adódó sportpolitikai problémákra mindhárom általunk vizsgált ország szakértői rávilágítottak. A hivatásos sport fogalma nem rokon értelmű az üzleti sport fogalmával, hiszen, mint láttuk, a részvételi (szabadidős, amatőr) sport iránti igényt is egyre gyakrabban elégítik ki profittermelési céllal, üzleti alapon. A fogalom tisztázásához vissza kell térnünk a sporttevékenység létrehozásához, de most nézzük meg az előállítás folyamatát a sportolási tevékenységet végző, a sportoló nézőpontjából! Elképzelhető, hogy a sportoló a sportolásáért valamilyen jövedelemhez jut, vagy éppen azért sportol, hogy személyes bevétele legyen. Ha a sportolásból (bér, jutalmak, pénzdíjak, stb.) illetve a sportoláshoz köthetően (reklám-, médiabevételek, stb.) bevételek a jövedelemportfoliójában döntő, meghatározó részt képviselnek, akkor hivatásos sportolóról beszélünk. Ha ezek a bevételek nem meghatározóak (költségtérítések, nem pénzbeli díjak, stb.), vagy éppen a sporttevékenység végzése pénzügyileg negatív egyenlegűek (és ez a tipikus), akkor szabadidős sportolóról beszélünk. 23

25 A sportoláshoz azonban kapcsolódik egy másik fontos érték, ami közvetetetten jelentősen befolyásolja a sporttevékenységek finanszírozását, ez az érték a sporttevékenység által elért sportteljesítmény. A sportteljesítménynek természetesen adott esetben vannak abszolút mértékei (rekordok), de többnyire többet számít a relatív teljesítmény, például egy adott versenyen, versenyrendszerben elért helyezés. A kiugró sportteljesítményekre képes sportolókat elit (minőségi) sportolóknak, az erre nem igazán képeseket amatőr sportolóknak nevezi a köznyelv. A sporttevékenység sportolói jövedelem sportszolgáltatás viszonyban három karakterisztikus sporttípus különíthető el. Professzionális sportok. A sporttevékenységet külső magánfinanszírozással üzleti módon hozzák létre és valósítják meg (lásd 2. fejezet). Két altípusa a professzionális csapatsportok, amelyeket a nagy amerikai sportligák mintájára szerveznek (pl. Bajnokok Ligája), túlnyomóan hivatásos sportolók részvételével. A professzionális egyéni sportok is egyre inkább amerikai típusú ligaként szerveződnek (pl Grand Prix-k rendszere). Elit sportok. A többnyire a versenyrendszerekben végzett sporttevékenységek végzése kiugró fizikai-szellemi teljesítményt hoz létre, de ennek megszervezéséhez, a (verseny) rendszer hosszú távon való stabil működtetéséhez nem áll elegendő külső magánfinanszírozás rendelkezésre. Ekkor vagy a sportolók maguk fedezik a sporttevékenység megszervezéséhez szükséges plusz kiadásokat (a XIX-XX század fordulóján klasszikusan ezt nevezték amatőr sportnak) vagy közfinanszírozásból állják. A hagyományos, olimpiai sportok esetén egyre kevésbé lehetséges szabadidős státuszban kiugró sportteljesítményt elérni, ezért a tehetséges sportolók esetében nagy a kényszer teljes munkaidőben végzett sportolásra. Így az elitsportokban egyre inkább hivatásos sportolók vannak jelen többnyire közfinanszírozásból. Ez utóbbira a nemzetek identitástudata, a sportsikerek által feltételezett pozitív externáliák, illetve a politikai szféra saját önös érdekei adnak ideológiai alapot. 24

26 Amatőr sport. Ebben a szférában a teljesítmények nem kiugróak, a finanszírozás alapja túlnyomóan a részvételi finanszírozásból származik, változó mértékű közfinanszírozói segédlettel. Az amatőr sportot a múlt század végéig alapvetően egyesületi alapon szerveződött, de mint azt az európai tendenciák (2. fejezet) és az ország vizsgálatoknál (3-5. fejezet) láttuk ma már az üzleti típusú, illetve az informális sport meghatározó súlyt képvisel. Európában nem túl magas azon sportágak száma, ahol professzionális versenyrendszer hosszú távon is működőképes. Csapatsportágak közül a labdarúgás és a rugby emelkedik ki ezek közül, az egyéni sportágak közül pedig az autóversenyzés, tenisz, atlétika, golf, kerékpár, boksz, tánc, de majd minden sportág igyekszik országonként, illetve európai szinten professzionális ágazatát megszervezni. A professzionális részpiac többnyire az amerikai sportligák mintájára építi ki szervezetét és menedzsmentjét. A professzionális sportok finanszírozását a meghatározásból következően a külső magánfinanszírozási források egymáshoz viszonyított aránya határozza meg. Szemléletesen mutatja ezt például a labdarúgás az európai professzionális sportok prototípusa, aminek szemléltetésére most nem a mindig idézett és közismert angolt, hanem francia példát hozzuk. Drámai változás ment végbe a a labdarúgásban az elmúlt 30 évben. (Egyedi sajátosságokkal, de tendenciájában ugyanez a folyamat ment végbe Angliában, Skóciában, Olaszországban és Spanyolországban.) A 70-es 80-as évekbeli a hivatásos futballt közönség sportként definiálhattuk, erős közösségi háttérrel. A 90-es években vegyes magánfinanszírozási modell élt, aminek első felében a még mindig meghatározó közönségbevételek mellett a hirdetők játszották a főszerepet, de már berobbantak a televíziók, és a közösségi finanszírozás sem volt elhanyagolható. Az évtized második felében a vegyes finanszírozáson belül már a televízióktól származó jogdíjak lettek az uralkodó bevételi források, nagyjából 25

27 egyenlő súllyal követve ezt a hirdetőktől és a közönségtől származó jövedelmek. Visszaszorulóban voltak a közösségi támogatások, de már mérhető módon megjelent a csecse-becse kereskedelem bevétele. A XXI. század professzionális futballjában a televízió játssza a főszerepet, Franciaországban és Olaszországban egyenesen médiasportról beszélhetünk a futball esetében. A támogatások szinte teljesen eltűntek, a közönségtől származó bevétel erőteljesen lecsökkenni látszik, de a valós képhez a jegybevételekhez érdemes hozzá számítani a merchandisingból származó bevételeket is, amely így már a második legnagyobb bevételi forrás. A professzionális sport lényege szerint távol áll közösségi finanszírozástól, és a bemutatott országok szabályozásai, valamint az Európa Unió általános gazdasági szabályozásai is igyekeznek is távol tartani a közfinanszírozást a hivatásos sporttól. Ugyanakkor a háttérben, csendes közmegegyezés alapján a kormányzatok, de főleg a területi-helyi közösségek két területen erőteljesen vannak jelen a professzionális piacon. A professzionális sport létesítményeinek építésében és működtetésében zömmel ott találjuk a közfinanszírozást. Nagyon kevés kivétellel eltekintve nem vagy csak igen hosszú távon megtérülő beruházás a nagy stadionok és sportarénák építése, ezért a központi és helyi állam részt vesz a finanszírozásban. Amennyiben tulajdonos is, és zömmel az, akkor gyakran az üzemeltetésben is támogatást nyújt, nem ritkán teljes egészében fenntartja a létesítményt, amit a professzionális sportszolgáltató alacsony díjért, vagy nem ritkán ingyen használ. A központi és lokális kormányzatok a hivatásos sportolók képzéséhez is erőteljesen hozzájárul. Részben vagy egészében az iskolarendszer részeként, vagy más esetben az önálló képzési rendszerek kialakításában és működtetésében van jelen. Példaként hozhatjuk a francia labdarúgás mintaként tekintett, mert igen eredményes képzési központjait, futballakadémiáit, amelyek zömmel helyi önkormányzati tulajdonban vannak, a közösség segítségével épültek és működnek, 26

28 cserébe a professzionális klubok kinyitják a kapuikat, és a település és a térség kevésbé tehetséges fiataljaival is foglalkoznak. Az elit sport problematikája az, hogy a sportolók egyre inkább csak teljes idejüket a sportra szentelve képesek kiugró sportteljesítmény elérésére, ugyanakkor a sportpiacon nincs megfelelő fizetőképes kereslet, hogy ezt magánfinanszírozásból meg is tegyék. Mint azt a 2. fejezetben bemutattuk, vannak olyan közösségi érdekek és egyre inkább eminens köz-, párt-, és személyes politikai érdekek, amelyek mégis fontossá teszik, hogy egy adott ország sportolói kiemelkedő sporteredményeket érjenek el a nemzetközi versenyeken. Ezt sokrétű eszközrendszerrel próbálják támogatni a kormányzatok: Az iskolai és iskolán kívüli gyermeksport erőteljes támogatása, az érdeklődés és motiváció felkeltése és megerősítése Magas színvonalú, tudományos tehetség kiválasztási rendszer működtetése A tehetséges fiatalok képzésének megszervezése, a képzéshez pénzügyi, létesítményi és humán erőforrások biztosítása Koncentrált felkészülési központok építése és működtetése, az ott folyó sporttevékenység közvetlen támogatása A versenyekre való felkészülés és a versenyrendszerek működtetésének anyagi támogatása Sportösztöndíj rendszerek működtetése Megállapodások a munkaadókkal, az elit sportolók számára munkaidő kedvezmények biztosítása Életpálya programok megvalósítása Kiemelkedő állami jutalmak, díjak biztosítása, elsősorban az olimpiai szerepléshez kötődően. A pályafutás utáni támogatás a munkaerő-piacra való belépésben 27

29 Ezeknek az eszközöknek és finanszírozási forrásoknak a hatékony felhasználása meghatározza egy-egy ország nemzetközi eredményességét a sport világában. A SPORTTERMELÉS HOZZÁADOTT ÉRTÉKE A klasszikus sportstatisztika a gazdasági szereplők költéseire fókuszál, azt vizsgálja, hogy adott időszakban a központi költségvetés, az önkormányzatok, a háztartások és a vállalatok mennyit fordítanak közvetlenül a sporttevékenységek előállítására, más megközelítésben sporttermékek és szolgáltatások vásárlására. A sportstatisztikák azonban csak a közvetlen sportra fordított háztartási, vállalati és közösségi kiadásokat mérik. Ugyanakkor például a megasportesemények nyári és téli olimpiák, labdarúgó Európa-, és világbajnokságok, úszó és vízilabda világbajnokságok, stb. gazdasági hatásvizsgálatai egyértelműen azt mutatták, hogy a sport gazdasági tovagyűrűző hatásai messze túlmutatnak a konkrét sportköltéseken. Az előbbi példákból könnyű megérteni, hogy például futballstadiont építeni a sport, a futball számára kell, bár a nemzeti statisztikák főszabály szerint az építőipar teljesítménynél veszik számba az építkezést, ehhez az ágazathoz tartozó munkaerő statisztikába sorolják az egyértelműen a stadionépítkezéshez felvett többlet munkaerőt, pedig a sport nélkül ezek a teljesítmények nem jelentek volna meg a nemzetgazdaságban. Hasonlóképpen merül fel problémaként a megasportesemények turisztikai vonzatának kifejezetten az eseményre utazó turisták költései vagy éppen az ellátásukat szolgáló többlet termelés statisztikai számbavétele. Példaként említve a 2008-as osztrák-svájci rendezésű futball Európa-bajnokságot Ausztria számára 641 millió eurót hozzáadott értéket generált a rendezvény. Ebből a stadion beruházások 111, az esemény maga 57, turizmus 473 millió eurót hozott a konyhára. A közvetlen hatás 457 millió, a multiplikátor hatás 274 millió, az elmaradt turisták kiszorító hatása -90 millió euró volt. Nem véletlen, hogy éppen Ausztriából indult az a gondolat, hogy a például a turisztikában és agráriumban már létező meglévő kiterjesztett statisztikai 28

30 számbavételekhez hasonlóan a sportban is készüljenek elemzések a sport valós gazdasági jelentőségét kimutatandó. A 2004 decemberében megalakult SportsEconAustria Institut für Sportökonomie (SpEA) volt a motorja annak a kezdeményezésnek, ami a sport tényleges gazdasági hatásának kimutatására, mérésére irányult. A cél az, hogy az Európai Unió egészére készüljön egységes módszertan alapján kiterjesztett számbavétel. Az intézet kezdeményezésére 2006-ban hozta létre az Európai Bizottság a Sport és gazdaság munkacsoportját (EU Working Group "Sport &Economics"), amely a sport ágazat százalékban kifejezett GDP-hez való hozzájárulásának és a sport a foglalkoztatásra és vásárló erőre gyakorolt hatásának, a sport szektor hosszú távú dinamikájának mérését illetve a sport szektor érintő, a jövőbeli döntéshozatalt megalapozó megbízható adatok gyűjtését tűzte ki célul. A bizottság a sport makrogazdasági súlyának elméleti kérdéseivel foglalkozott, a sportstatisztikai mérési és módszertani problémák egységes európai kezelésére tett kísérletet. Munkáját a 2011-ben létrehozott Sportstatisztika szakértői csoport folytatja (EU Expert Group Sport Statistics ) októberében az EU Working Group on Sport and Economics munkabizottság előkészítő munkái odáig jutottak, hogy a szakértők javaslatot tehettek a sporttermelés (a sporttal kapcsolatos termékek és szolgáltatások, fizikai aktivitások és szabadidő eltöltés) hagyományos értelmezésén és számbavételen túllépő tágabb fogalmi rendszerének egységesen értelmezett kialakítására. Ez a sport Vilniusi meghatározása. A meghatározás különbséget tesz a statisztikai, szűk és átfogó definíciója között. Statisztikai meghatározás. A sport NACE 92.6 Rev.2 sporttevékenységeket foglalja magába. Szűk meghatározás. Minden a sporttevékenységek létrehozásához kapcsolódó inputok (azaz minden jószág és szolgáltatás, amely szükséges a sportolás létrejöttéhez) + Statisztikai meghatározás 29

31 Átfogó meghatározás. Minden a sportot inputként megkövetelő tevékenység (azaz minden jószág és szolgáltatás, amelyek kapcsolódnak a sporttevékenységekhez, de nem feltétlenül szükségesek a sportoláshoz) + Szűk meghatározás. Az egységek gazdasági tevékenységek szerinti osztályozása a hozzáadott érték elvén alapul. A hozzáadott értéket úgy határozhatjuk meg, mint termelési érték és a folyó termelő felhasználás különbsége. Hozzáadott érték = Termelési érték Folyó termelő felhasználás Más szóval a hozzáadott érték a termelési érték, és a felhasznált anyagok, energiák, félkész termékek, valamint az igénybe vett szolgáltatások (beleértve a számviteli rend szerinti egyéb szolgáltatásokat) és a termék, szolgáltatás értékesítéséhez kapcsolódó fogyasztási és jövedéki adók különbsége. Egyszerűbben megfogalmazva, a hozzáadott érték konkrét vállalkozás esetében az árbevétel és a vásárolt áruk vagy szolgáltatások értékének különbsége. Egy sportszervezet tevékenységének hozzáadott értéke azt mutatja, hogy a klub tevékenységrendszerével mennyiben járult hozzá a magyar bruttó hazai termékhez (GDP). A KSH gazdasági tevékenységen azt érti, amikor egy gazdasági szereplő, esetünkben egy sportszervezet, a rendelkezésére álló erőforrások felhasználásával (játékosok, csarnok bérlet, kommunikáció, stb.) szolgáltatást nyújt. Más szóval egy adott gazdasági tevékenységet a felhasznált erőforrásokkal, az alkalmazott technológiával és a kibocsátott produktumokkal (a klub esetében szolgáltatásokkal) jellemezhetünk. Amikor egy sportszervezet tevékenységének teljes hozzáadott értékét vizsgáljuk, tulajdonképpen arra keressük a választ, hogy az alapszolgáltatás, az egyes mérkőzések előállításához milyen termékekre és szolgáltatások igénybevételére van szükség, illetve ezek a mérkőzések milyen más gazdasági tevékenységek számára jelentenek fontos inputot. Minden játékosnak szüksége van például mezre. Ezeket a mezeket azért gyártják (a példa kedvéért Magyarországon), mert a csapatoknak szüksége van rá, ezért a 30

32 gyártáshoz használt alapanyagokat, erőforrásokat (energia, munkabér, gyártósor kopás, stb.), a műhely létrehozása és fenntartása mezre eső részét, a termelési folyamatot terhelő adókat, stb. a sportszervezet gazdasági tevékenysége által generált hozzáadott értéknek tekintjük, és igyekszünk számba venni. A mérkőzés megrendezés fontos például a sportfogadók számára, ezért a sportfogadások megvalósításához kapcsolódó összes a folyó termelő felhasználással csökkentett adott mérkőzésre eső termelési értéket is a sportszervezet által generált hozzáadott érték közé lehet számolni. Az Európai Bizottság Oktatási és Sport Igazgatósága megbízásából 2012 novemberében készült el az EU 27 országára szóló jelentés, ami a sport a gazdasági növekedéshez és foglalkoztatáshoz való hozzájárulását vizsgálta. A tanulmány megállapítása szerint 2005-ben Magyarországon a sporthoz kapcsolódó Statisztikai értelemben vett sport hozzáadott érték: 50 m Szűk értelemben vett sport hozzáadott érték: 600 m Átfogó értelemben vett sport hozzáadott érték: 778 m A becslések szerint Magyarországon a szélesen definiált sport bruttó hozzáadott érték 778 millió euró volt 2005-ben, ez a szám a bruttó hazai termék 1.02%-át adta en dolgoztak a sportban, sport érintettségben, a sportban dolgozott az összes foglalkoztatottak 1,43%. A becslések szerint az átfogó értelemben vett sport hozzáadott érték az arány 15,5-szer nagyobb, mint a hagyományos statisztikában kimutatott ben, ha nem is teljesen egyedi ország-specifikus, de a legjobb gyakorlat szerinti európai trendektől némileg eltért a magyar sport átfogó értelemben vett hozzáadott érték termelése. Az oktatás kiugró jelentőséggel bírt (a sporthoz kapcsolódó teljes hozzáadott érték 34,5%-át adta), amiben az iskolai testnevelés, a gyereksport illetve az edzőképzés játszhatott elsősorban szerepet. 31

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJA

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJA PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJA 2016-2019 1 1. Bevezetés Püspökladány Város Önkormányzata 2004-2014 közötti időszakra szóló sportkoncepciója teljesítette a küldetését. Szükség van tehát

Részletesebben

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 Prügy, 2009. március 25. A sport definíciója az Európai Sport Charta szerint: Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként

Részletesebben

Tallózó. A turizmus és a sport kapcsolatrendszere Magyarországon: szakmapolitikai aspektusok. 70 Turizmus bulletin XI. évfolyam 3.

Tallózó. A turizmus és a sport kapcsolatrendszere Magyarországon: szakmapolitikai aspektusok. 70 Turizmus bulletin XI. évfolyam 3. A turizmus és a sport kapcsolatrendszere Magyarországon: szakmapolitikai aspektusok Összeállította: az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága Új szemlélet a stratégiai

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG KÖZÉPTÁVÚ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

PÁTY KÖZSÉG KÖZÉPTÁVÚ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA PÁTY KÖZSÉG KÖZÉPTÁVÚ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Páty, 2011. április Záradék: Elfogadta Páty Község Önkormányzat képviselő-testülete 95./2011. (IV.04) határozatával. Székely László polgármester 1 Bevezető

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó

Részletesebben

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon 2015 TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0003 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC

Részletesebben

be/sfphpm01-08082/2015/mlsz

be/sfphpm01-08082/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Palotabozsoki Községi Szabadidő Sportegyesület A kérelmező szervezet rövidített neve Palotabozsok SE Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám

Részletesebben

be/sfphpm01-08437/2015/mlsz

be/sfphpm01-08437/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Beremendi Építők Sportkör A kérelmező szervezet rövidített neve Beremendi Építők Sportkör Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám 5 A kérelmező

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZÉPTÁVÚ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 2019

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZÉPTÁVÚ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 2019 MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZÉPTÁVÚ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 2019 (egységes szerkezetben) Maglód, 2015. április 23. 1 Tartalom I. Bevezetés... 4 II. Jogszabályi környezet... 6 II.1. Az Európai

Részletesebben

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat Társasági adó Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat II. rész: Egyéb adók és az adóreform A jogi személyiségű vállalkozások nyereségének adóztatására. Jellemzően lineáris, egykulcsos adó. Mértéke: erősen

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK

LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK A megvalósíthatósági tanulmány célja Megvalósíthatósági tanulmány: döntéstámogató elemzés A pályázati kiírásnak megfelelően feladatunk egy olyan átfogó elemzés elkészítése,

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

A MAGYAR LABDARÚGÁS STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÁS ÉVTIZEDE 2010-2020 Félidei felülvizsgálat

A MAGYAR LABDARÚGÁS STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÁS ÉVTIZEDE 2010-2020 Félidei felülvizsgálat A MAGYAR LABDARÚGÁS STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÁS ÉVTIZEDE 2010-2020 Félidei felülvizsgálat A MAGYAR LABDARÚGÁS STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÁS ÉVTIZEDE 2010-2020 Félidei felülvizsgálat Előszó... 6 Bevezetés... 8 Vezetői

Részletesebben

tovább örökítő város legyen!

tovább örökítő város legyen! K Ö R M E N D I F Ó R U M 3 tovább örökítő város legyen! kampányról, tervekről, a város jövőjéről hogy milyen szakokra lenne még szükség a mezőgazdasági képzések mellett, így például a fémipari szakmák

Részletesebben

Összegző tanulmány. Releváns együttműködő partnerek bemutatása

Összegző tanulmány. Releváns együttműködő partnerek bemutatása Összegző tanulmány a TÁMOP 6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása c. projekt keretében végzett kutatás eredményeiről "Innovatív és kreatív kommunikációs,

Részletesebben

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések 1. Vezetői összefoglaló A Vezetői összefoglaló a HVS felülvizsgálati folyamatának és tartalmának rövid összegzése. Felidézi a HVS hez megfogalmazott Jövőképet, majd röviden indokolja a felülvizsgálat szükségességét,

Részletesebben

be/sfphpm01-10158/2015/mlsz

be/sfphpm01-10158/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Baksai Sportegyesület A kérelmező szervezet rövidített neve Baksai Sportegyesület Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám - A kérelmező jogállása

Részletesebben

be/sfp-10107/2015/mlsz

be/sfp-10107/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Apropó Focisuli Sportegyesület A kérelmező szervezet rövidített neve Apropó Focisuli Sportegyesület Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

A KE00184/2013/MVLSZ-4 számú határozat melléklete

A KE00184/2013/MVLSZ-4 számú határozat melléklete Oldalszám: 1 A KE00184/2013/MVLSZ-4 számú határozat melléklete Kérelem száma: KE00184/2013/MVLSZ Érkezett: Oldalszám: 2 A kérelmező adatai Általános A kérelmező szervezet teljes neve: Százhalombattai Vízilabda

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

be/sfp-08440/2015/mlsz

be/sfp-08440/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Magyarszék Önkormányzati Sportegyesület A kérelmező szervezet rövidített neve Magyarszék Önkormányzati Sportegyesület Gazdálkodási formakód 521 Tagsági

Részletesebben

A KE02910/2014/MVLSZ-4 számú határozat melléklete

A KE02910/2014/MVLSZ-4 számú határozat melléklete Oldalszám: 1 A KE02910/2014/MVLSZ-4 számú határozat melléklete Kérelem száma: KE02910/2014/MVLSZ Érkezett: Oldalszám: 2 A kérelmező adatai Általános A kérelmező szervezet teljes neve: V.U.K.Vízilabda és

Részletesebben

be/sfphpm01-08078/2015/mlsz

be/sfphpm01-08078/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Pogányi Sportegyesület A kérelmező szervezet rövidített neve Pogányi Sportegyesület Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám 72 A kérelmező jogállása

Részletesebben

be/sfphpm01-08523/2015/mlsz

be/sfphpm01-08523/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Majsi Táncsics Sportegyesület A kérelmező szervezet rövidített neve Majsi SE Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám 51 A kérelmező jogállása

Részletesebben

be/sfphpm01-09627/2015/mlsz

be/sfphpm01-09627/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Lippó Sportegyesület A kérelmező szervezet rövidített neve Lippó KSE Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám 45 A kérelmező jogállása Amatőr

Részletesebben

be/sfp-08849/2015/mlsz

be/sfp-08849/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Kisapostag Duna Sportegyesület A kérelmező szervezet rövidített neve Kisapostag Duna Sportegyesület Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3)

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3) Az értékelõ tanár tölti ki! Kodolányi János Fõiskola Turizmus Tanszék Érdemjegy: Beküldõ neve: Dancsó Péter Szak: Idegenforgalom- és szálloda szak, levelezõ tagozat Évfolyam: IV. Helyszín: Budapest NEPTUN

Részletesebben

be/sfphpm01-08088/2015/mlsz

be/sfphpm01-08088/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve BFC Siófok Sportszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság A kérelmező szervezet rövidített neve BFC Siófok Kft. Gazdálkodási formakód 113 Tagsági azonosítószám

Részletesebben

be/sfp-10023/2015/mlsz

be/sfp-10023/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Sportkör Somberek A kérelmező szervezet rövidített neve Sportkör Somberek Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám - A kérelmező jogállása Amatőr

Részletesebben

be/sfphpm01-09418/2015/mlsz

be/sfphpm01-09418/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Csanyteleki Sport Club A kérelmező szervezet rövidített neve Csanyteleki Sport Club Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám - A kérelmező jogállása

Részletesebben

Stadionok helyett tornatermeket!

Stadionok helyett tornatermeket! Stadionok helyett tornatermeket! Javaslatok a magyar baloldal új sportpolitikájára 1. Bevezetés Fidesz-KDNP kormány kirakatpolitikája, sportnagyhatalmi ábrándkergetése (olimpia, labdarúgás, kiemelt juttatások,

Részletesebben

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy

Részletesebben

be/sfphpm01-08908/2015/mlsz

be/sfphpm01-08908/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Pellérdi Sportegyesület A kérelmező szervezet rövidített neve Pellérdi SE Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám 161 A kérelmező jogállása

Részletesebben

1 / 11 2013.09.26. 8:38

1 / 11 2013.09.26. 8:38 1 / 11 2013.09.26. 8:38 1Érkezett : 1. A KÉRELMEZŐ ADATAI A kérelmező szervezet teljes neve: A kérelmező szervezet rövidített neve: 2 Gazdálkodási formakód: Tiszavasvári Sport Klub TSK 3 A szakszövetség

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

be/sfphpm01-08104/2015/mlsz

be/sfphpm01-08104/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Mozsgói Csizik Mihály Sportegyesület A kérelmező szervezet rövidített neve Mozsgói SE Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám 55 A kérelmező

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

1 / 17 2012.06.12. 14:03

1 / 17 2012.06.12. 14:03 1 / 17 2012.06.12. 14:03 1Érkezett : 1. A KÉRELMEZŐ ADATAI A kérelmező szervezet teljes neve: A kérelmező szervezet rövidített neve: 2 Gazdálkodási formakód: Kántor Anikó Sportegyesület KASE 3 A szakszövetség

Részletesebben

be/sfphpm01-08589/2015/mlsz

be/sfphpm01-08589/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Üllői Sportegyesület A kérelmező szervezet rövidített neve Üllő SE. Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám 1336 A kérelmező jogállása Amatőr

Részletesebben

be/sfphpm01-09626/2015/mlsz

be/sfphpm01-09626/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Bükkzsérci Labdarúgó Egyesület A kérelmező szervezet rövidített neve Bükkzsérci LE Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám - A kérelmező jogállása

Részletesebben

X. fejezet 12. cím: Nemzeti Sporthivatal

X. fejezet 12. cím: Nemzeti Sporthivatal X. fejezet 12. cím: Nemzeti Sporthivatal A Kormány az egészséges, mozgásgazdag életmód mind szélesebb társadalmi rétegek számára történő elterjesztése, a sportolási lehetőségek bővítése, korszerű létesítmények

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAM

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAM HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA --- STRATÉGIAI PROGRAM 2006. MÁRCIUS 20. (AKTUALIZÁLVA: 2006. AUGUSZTUS 31.) HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

Részletesebben

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2005-2010 TARTALOM 1. Bevezető... 3. oldal 2. Az ifjúsági korosztály Dunaújvárosban... 5. oldal 3. Az önkormányzat ifjúsági

Részletesebben

be/sfp-9345/2015/mlsz

be/sfp-9345/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Szanki Olajbányász Sportegyesület A kérelmező szervezet rövidített neve OBSE Gazdálkodási formakód 114 Tagsági azonosítószám 203122 A kérelmező jogállása

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2.1 A Bologna rendszerű képzés A Bologna-folyamat célja az európai felsőoktatás harmonizációja mely által a magyar felsőoktatás

Részletesebben

be/sfphpm01-10103/2015/mlsz

be/sfphpm01-10103/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Drávaszabolcsi Dózsa Football Club Sportegyesület A kérelmező szervezet rövidített neve DDFC SE Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám - A

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

be/sfphpm01-10157/2015/mlsz

be/sfphpm01-10157/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Dudar Sportegyesület A kérelmező szervezet rövidített neve Dudar Sportegyesület Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám 2319 A kérelmező jogállása

Részletesebben

be/sfphpm01-08159/2015/mlsz

be/sfphpm01-08159/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Harkányfürdő Sportegyesület A kérelmező szervezet rövidített neve Harkányfürdő Sportegyesület Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám 28 A kérelmező

Részletesebben

és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjeinek, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1

és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjeinek, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1 A magyar lakosság nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjei, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1 A magyar lakosság zöldturizmushoz

Részletesebben

BIATORBÁGY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011-2014 ÉVRE SZÓLÓ SPORTKONCEPCIÓJA

BIATORBÁGY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011-2014 ÉVRE SZÓLÓ SPORTKONCEPCIÓJA BIATORBÁGY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011-2014 ÉVRE SZÓLÓ SPORTKONCEPCIÓJA 2011. A sportkoncepció szükségessége I. BEVEZETÉS A kulturális élet és a humán szféra több más területéhez hasonlóan, a sportkultúra

Részletesebben

be/sfphpm01-04127/2015/mkosz

be/sfphpm01-04127/2015/mkosz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Széchenyi István Egyetem Sportegyesülete A kérelmező szervezet rövidített neve SZESE A szakszövetség vagy a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség

Részletesebben

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. (vitaanyag)

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. (vitaanyag) EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTKONCEPCIÓJA (vitaanyag) 2007-10-03 Bevezető A bevezetőben azokat a közösségi anyagokat mutatom be, melyek szabályozzák és rendezik azokat a kérdéseket, mely a sporttal

Részletesebben

be/sfp-09171/2015/mlsz

be/sfp-09171/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Kiskunmajsai Football Club A kérelmező szervezet rövidített neve KiskunmajsaFC Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám 9140 A kérelmező jogállása

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

be/sfp-08826/2015/mlsz

be/sfp-08826/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Boda Önkormányzat Sport Egyesület A kérelmező szervezet rövidített neve Boda ÖSE Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám - A kérelmező jogállása

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testületének Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága 2015. december 1-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testületének Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága 2015. december 1-i ülésére Tárgy: Előkészítette: Tájékoztató a Békés Városi Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ 2016. évi terveiről Koszecz Sándor igazgató Békés Városi Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és

Részletesebben

be/sfphpm01-08775/2015/mlsz

be/sfphpm01-08775/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Babarci Sportegyesület A kérelmező szervezet rövidített neve Babarci SE Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám 2 A kérelmező jogállása Amatőr

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2003. (III. 28.) r e n d e l e t e

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2003. (III. 28.) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2003. (III. 28.) r e n d e l e t e A SPORTRÓL 1 Békés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra részeként

Részletesebben

be/sfphpm01-09164/2015/mlsz

be/sfphpm01-09164/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Községi Sport Kör Bogács A kérelmező szervezet rövidített neve KSK Bogács Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám - A kérelmező jogállása Amatőr

Részletesebben

be/sfphpm01-03075/2015/mksz

be/sfphpm01-03075/2015/mksz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Füredi Kézilabdasport Egyesület A kérelmező szervezet rövidített neve Füredi KSE Gazdálkodási formakód 521 Bajnoki osztály: NBI Áfa levonásra a pályázatban

Részletesebben

A KE00465/2013/MVLSZ-4 számú határozat melléklete

A KE00465/2013/MVLSZ-4 számú határozat melléklete Oldalszám: 1 A KE00465/2013/MVLSZ-4 számú határozat melléklete Kérelem száma: KE00465/2013/MVLSZ Érkezett: Oldalszám: 2 A kérelmező adatai Általános A kérelmező szervezet teljes neve: Kaposvári Vizilabda

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

Felnőttképzési Szemle V. évfolyam, 1 2. szám 2011. november

Felnőttképzési Szemle V. évfolyam, 1 2. szám 2011. november Pordány Sarolta ANDRAGÓGIA FELSŐFOKON ÖSSZEFOGLALÓ ÉS JAVASLATOK EGYSÉGBE SZERKESZTVE A HOZZÁSZÓLÓK KIEGÉSZÍTÉSEIVEL Hozzászólók: Cserné Adermann Gizella, Farkas Éva, Juhász Erika, Kovács Ilma, Maróti

Részletesebben

be/sfphpm01-08086/2015/mlsz

be/sfphpm01-08086/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Komlói Bányász Sport Klub A kérelmező szervezet rövidített neve KBSK Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám - A kérelmező jogállása Amatőr

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

be/sfphpm01-10399/2015/mlsz

be/sfphpm01-10399/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Dalmandi Sport Klub A kérelmező szervezet rövidített neve Dalmandi SK Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám - A kérelmező jogállása Amatőr

Részletesebben

Bemutatkozás. Programom. Magyar Kerékpáros Szövetség Nagy Zoltán - Országúti Szakágvezetői Pályázat

Bemutatkozás. Programom. Magyar Kerékpáros Szövetség Nagy Zoltán - Országúti Szakágvezetői Pályázat Címzett: Tárgy: Magyar Kerékpáros Szövetség Nagy Zoltán - Országúti Szakágvezetői Pályázat Bemutatkozás Nagy Zoltán vagyok. 1970-ben, Debrecenben születtem. 1985-1990 között kerékpároztam a Debreceni SI

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

PILIS VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA 2016-2020.

PILIS VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA 2016-2020. PILIS VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA 2016-2020. Záradék: Pilis Város Sportkoncepcióját, valamint Sportlétesítmény felújítási Programját Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2015. -i nyilvános és

Részletesebben

http://jegkorongkerelem.globalsoftware.hu/kerelem2012/admin?todo=...

http://jegkorongkerelem.globalsoftware.hu/kerelem2012/admin?todo=... / 20 2012.08.28. 10:46 1 Érkezett : 1. A KÉRELMEZŐ ADATAI A kérelmező szervezet teljes neve: A kérelmező szervezet rövidített neve: 2 Gazdálkodási formakód: Egri Vitézek Hockey Club EVHC 3 A szakszövetség

Részletesebben

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült akmop-6.2.1/k-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

be/sfp-8916/2015/mlsz

be/sfp-8916/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Bőcs Községi Sport Club A kérelmező szervezet rövidített neve BKSC Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám 3369 A kérelmező jogállása Amatőr

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május NEMZEI ÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI SRAÉGIA Nyomonkövetési jelentés 2015. május 1 artalomjegyzék 1. Bevezető 3 2. Összefoglaló 6 3. Beavatkozási területek szerinti áttekintés 12 I. Gyermek jól-lét 13 II. Oktatás

Részletesebben

KHTK. Dr. Sulyok Miklós. elnök E-mail cím: Árvai Zoltán E-mail cím:

KHTK. Dr. Sulyok Miklós. elnök E-mail cím: Árvai Zoltán E-mail cím: 1 Érkezett : 1. A KÉRELMEZŐ ADATAI A kérelmező szervezet teljes neve: A kérelmező szervezet rövidített neve: 2 Gazdálkodási formakód: Bajnoki osztály: 521 NBII Áfa levonásra a pályázatban igényelt költségek

Részletesebben

A KE03008/2014/MJSZ-4 számú határozat melléklete

A KE03008/2014/MJSZ-4 számú határozat melléklete Oldalszám: 1 A KE03008/2014/MJSZ-4 számú határozat melléklete Kérelem száma: KE03008/2014/MJSZ Érkezett: Oldalszám: 2 A kérelmező adatai Általános A kérelmező szervezet teljes neve: Kaposvári Sportközpont

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT helyzetfeltárás és helyzetelemzés, helyzetértékelés

Részletesebben

be/sfp-10271/2015/mlsz

be/sfp-10271/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Nyírmeggyes Sportklub A kérelmező szervezet rövidített neve Nyírmeggyes SK Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám 1568 A kérelmező jogállása

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. NOVEMBER 27-I ÜLÉSÉRE. Jogi és Ügyrendi Bizottság

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. NOVEMBER 27-I ÜLÉSÉRE. Jogi és Ügyrendi Bizottság E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. NOVEMBER 27-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1189-20/2008. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat felülvizsgált és módosított testnevelési-

Részletesebben

Kadarkút Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 12/2014.(VI.30.) önkormányzati rendelete

Kadarkút Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 12/2014.(VI.30.) önkormányzati rendelete Kadarkút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014.(VI.30.) önkormányzati rendelete az önkormányzat sporttevékenységgel kapcsolatos feladatairól és a sporttevékenység támogatásáról Kadarkút Város

Részletesebben

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán

Részletesebben

be/sfp-10462/2015/mlsz

be/sfp-10462/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Kisar Sportegyesület A kérelmező szervezet rövidített neve Kisar SE Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám 1959 A kérelmező jogállása Amatőr

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATA 2010-2014. ÉVI MEGÚJÍTOTT GAZDASÁGI PROGRAMJA

NÓGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATA 2010-2014. ÉVI MEGÚJÍTOTT GAZDASÁGI PROGRAMJA NÓGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATA 2010-2014. ÉVI MEGÚJÍTOTT GAZDASÁGI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK Oldal I. Bevezetés 1. II. Célkitűzések 2. III. Feladatok 2. III. 1. A gazdálkodás feltételrendszere 2. III. 1. a)

Részletesebben

Beszámoló. MKSZ UP Bizottság 2012. év működéséről

Beszámoló. MKSZ UP Bizottság 2012. év működéséről Beszámoló MKSZ UP Bizottság 2012. év működéséről Budapest, 2013. január 8. Györfi János MKSZ UP bizottság elnöke Tartalomjegyzék: I. Bevezetés II. 2012. év tervezett MKSZ UP Bizottság munkaprogramja III.

Részletesebben

Pedagógiai Programja

Pedagógiai Programja Benedek Elek Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium Pedagógiai Programja 2013 Oroszlány,2013.03.26. Jóváhagyta: Vecserdi Jenőné igazgató

Részletesebben

be/sfphpm01-08074/2015/mlsz

be/sfphpm01-08074/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Szentlőrinci Sport Egyesület A kérelmező szervezet rövidített neve Szentlőrinci SE Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám - A kérelmező jogállása

Részletesebben

PSN Zrt. Vári Attila. vezérigazgató E-mail cím: Istók Tímea E-mail cím:

PSN Zrt. Vári Attila. vezérigazgató E-mail cím: Istók Tímea E-mail cím: 1 Érkezett : 1. KÉRELMEZŐ DTI kérelmező szervezet teljes neve: kérelmező szervezet rövidített neve: Pécsi Sport Nonprofit Zrt PSN Zrt 2 Gazdálkodási formakód: Bajnoki osztály: 114 NBI Áfa levonásra a pályázatban

Részletesebben

be/sfp-8217/2015/mlsz

be/sfp-8217/2015/mlsz A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Botfai Lakóterületi Sport Club A kérelmező szervezet rövidített neve Botfai LSC Gazdálkodási formakód 521 Tagsági azonosítószám 2096 A kérelmező jogállása

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági

Részletesebben

MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA 2016.

MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA 2016. A MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA 2016. A MÚSZ közgyűlése által 2016. április 24.-én elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege. A módosítások vastagított szöveggel vannak jelölve.

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben