Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák!"

Átírás

1 B E V E Z E T Ô Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák! Önök a BIOHULLADÉK MAGAZIN 3. számát tartják a kezükben, amelynek elsô gondolataként engedjék meg, hogy a biohulladék-gazdálkodás kommunikációjának fontosságára hívjam fel a figyelmüket. Az elmúlt évtizedek európai tapasztalatai és sikertörténetei bebizonyították, hogy a szelektív biohulladék-gyûjtés csak azokban az országokban, régiókban és városokban lehet sikeres, ahol a bevezetést intenzív kommunikációs munka elôzte meg, de a komposztok felhasználásában szintén kulcskérdés az ismeretek összegyûjtése és átadása. Ebben a számban a sikeres kommunikáció hatását két cikkben is felfedezhetik: a nyíregyházi projektrôl szóló cikk többek között a hazai lakossági zöldhulladék gyûjtés helyi sikerét mutatja be, míg a Spanyolországról szóló cikkben az Andalúziában befejezett EU-s LIFE projekt kapcsán a komposztfelhasználás PR tevékenységének fontosságáról olvashatnak. Rendkívül fontos, hogy a lakosság és a gazdasági élet szereplôi is megértsék a biohulladék szelektív gyûjtés és a komposztálás célját, értelmét, a mezôgazdaság számára pedig az egy lényeges pont, hogy megismerjék a komposztok tulajdonságait, mert csak ebben az esetben tudnak szakszerûen hozzájárulni a körforgás-gazdálkodáshoz. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából elkészült, a biohulladék kezelô létesítmények kihasználtságának felmérésérôl szóló cikkben is rendkívül érdekes információkat találnak, amelybôl szeretném kiemelni, hogy egyrészt a cikkben a szerzôk konkrét számadatokat mutatnak be, amelyek alátámasztják a biohulladékkezelés várható dinamikus növekedését, másrészt azonban felhívják a figyelmet a jogszabályi és gyakorlati hiányosságokra a komposztok felhasználása terén. Végezetül ajánlom figyelmükbe a mechanikai-biológiai hulladékkezelést tervezési szemszögbôl bemutató cikket, amelyet az ország egyik legelismertebb tervezôje mutat be számunkra. TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetô 2 5 Nyíregyházán válogatósak az emberek Biohulladék kezelô létesítmények kihasználtságának felmérése 8 Környezetipari Tudásközpont a Szent István Egyetemen 13 Tudományos melléklet 21 A mechanikai-biológiai hulladékkezelés (MBH) tervezési tapasztalatai a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszerben Dr. Alexa László 24 Komposzt-tea szerves alapú termésnövelô anyag 28 Komposztálás Spanyolországban 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M Biohulladék 1

2 M I N T A T E L E P > BAGI BEÁTA PROFIKOMP KFT. Sok helyen hallani, hogy megépül egy-egy komposztáló telep, és azután csak ott áll üresen, vagy félig kihasználva, mert nincsen elegendô nyersanyag, nincsen megfelelô begyûjtés. Nálatok ezzel szemmel láthatóan nincs probléma, mekkora a komposztáló telep kihasználtsága? Nyíregyházán válogatósak az emberek És hogy mit válogatnak? A zöldhulladékot, természetesen. A városban ugyanis az utóbbi években komoly zöldhulladék-gyûjtô rendszer alakult ki, amelynek mûködtetésében a lakosság is partner. A szelektív gyûjtés kialakításáról, a begyûjtött zöldhulladék, és a belôle készített jó minôségû komposzt további sorsáról Hajdú Péter, a Nyíregyháza-Oros hulladéklerakó mellett kialakított komposztáló telep vezetôje tájékoztatott bennünket. Ez így is van, Nyíregyházán szinte a kezdetektôl fogva teljes a kihasználtsága a komposztáló telepnek, a 2004-es évben 1900 m 3, 2005-ös évben pedig már 2800 m 3 komposztot állítottunk elô. A komposztáló telepünk októberében kezdte meg mûködését, éves kapacitásunk 4500 tonna/év zöldhulladék. A komposzt legnagyobb részét Nyíregyháza város közterületein, parkjaiban használjuk fel. A KOMPOSZTÁLÓ TELEP 2 Biohulladék 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M

3 M I N T A T E L E P A ZÖLDHULLADÉK ELÔKÉSZÍTÉSE Mikor jutott a városvezetés arra a döntésre, hogy Nyíregyházának szüksége van egy komposztáló telepre? A telep megépítésének ötlete ben merült föl, a tulajdonos, azaz Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, és a Városüzemeltetési Kht. részérôl. A megvalósításhoz pályázatot nyújtott be a város, ennek segítségével sikerült megépíteni a telepet és megvásárolni a gépeket, berendezéseket. A beruházó és a tulajdonos az önkormányzat, az üzemeltetô pedig a Városüzemeltetési Kht. A telep átadása októberében történt meg. Hogyan alakult ki a zöldhulladék begyûjtô rendszer, és mik a tapasztalataitok a lakosság hozzáállásával kapcsolatban? A telep kialakítása utáni évben, azaz januárjától kezdve Nyíregyháza kertesházas övezeteiben db, 120 literes biohulladék gyûjtésére szolgáló edényzetet osztottunk ki díjmentesen. Ezeket a gyûjtôedényeket a tavaszi-nyári-ôszi idôszakban hetente egyszer, a téli idôszakban pedig kéthetente egyszer szállítjuk el tömörítôs hulladékszállító jármûvel a lakosságtól, szintén díjmentesen. A lakosság hozzáállása már a kezdeti idôszakban is nagyon pozitív volt, kifejezetten örültek, hogy ez az értékes anyag nem kerül a kommunális hulladék közé, illetve sokan érdeklôdtek, hogy a már kész komposztból milyen módon tudnának vásárolni. Ehhez fontos hozzátenni, hogy a lakosság tájékoztatása több csatornán keresztül indult meg. Elôször a különbözô helyi médiákban (újság, televízió) fényképekkel illusztrálva mutattuk be a zöldhulladék útját a begyûjtéstôl kezdve teljesen a komposztálás végéig. Emellett a gyûjtôedényzet kiosztása során mindenki kapott egy részletes tájékoztatót a zöldhulladék kezelésének útjáról, illetve egy elérhetôséget, ahol bôvebb információval is szolgálunk, amennyiben valakinek kérdése lenne. Mindezeknek köszönhetô- A lakosság hozzáállása már a kezdeti idôszakban is nagyon pozitív volt, kifejezetten örültek, hogy ez az értékes anyag nem kerül a kommunális hulladék közé, illetve sokan érdeklôdtek, hogy a már kész komposztból milyen módon tudnának vásárolni. A ZÖLDHULLADÉK APRÍTÁSA > 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M Biohulladék 3

4 M I N T A T E L E P > AZ UTÓKEZELÔ TÉR ROSTÁLÁS gyûjtésbôl 2940 tonna anyagot vettünk át. Az egyéb begyûjtés leginkább ipari termelésbôl származik pl.: konzervgyár, szeszfôzde, fafeldolgozó, de ide kell sorolni a közterületek kezelésébôl származó zöldhulladékot is ben tovább en bátran kijelenthetem, hogy a begyûjtött zöldhulladék idegenanyag-tartalma nagyon csekély, ami elôfordul mégis, az elsôsorban maga a zöldhulladék gyûjtô mûanyag zsák, zacskó, vagy papírzsák. Milyen mennyiségû zöldhulladék érkezik be így a telepre, illetve milyen más anyagokat kezeltek még? A hulladéklerakó telepre érkezô idegen anyaggal nem szennyezett zöldhulladékot már a telep építését megelôzô években külön gyûjtöttük. A telep átadásának évében, vagyis 2003-ban már 719 tonna komposztálásra alkalmas zöldhulladék érkezett be ben lakossági begyûjtésbôl 1230 tonna, egyéb benôtt a lakossági gyûjtés hatékonysága, a lakosságtól már 2973 tonna, az ipari beszállításból pedig 2348 tonna zöldhulladék érkezett be a telepünkre. Természetesen nálunk is vannak mennyiségi ingadozások, ezek szezonális jellegûek. A legerôsebb" idôszak június elejétôl október elejéig tart. A szelektíven gyûjtött zöldhulladékot intézményektôl is átvesszük, 900 Ft/tonna kezelési áron. Ez egy nagyon baráti ár, kb. 8-szor kedvezôbb, mint a kommunális hulladék kezelési díja, ezzel is próbáljuk ösztönözni a termelôket a szelektív gyûjtésre. Nézzünk körbe egy kicsit a komposztáló telepen. Milyen a kialakítása, milyen egységekbôl épül fel? A komposztáló telep m 2 területet foglal el. Részei: az elôérlelô terület, ahol 3 db egyenként 350 m 3 -es komposztáló prizma rakható fel egyszerre, az utóérlelô tér, ahol a forgatást végezzük, A KOMPOSZT UTÓÉRLELÉSE a készkomposzt tároló, és a zöldhulladék tároló. Ez utóbbi két részre különül: az egyik része az aprításra szoruló zöldhulladékot (gally, fanyesedék, faháncs) tárolja, a másik részre pedig az aprításra nem szoruló (pl. lakossági) zöldhulladékot szállítjuk. A prizmák 4 hétig vannak az elôérlelôn, ahol a levegô befúvását egy számítógépes rendszer automatikusan irányítja. A 3 db prizmát egyidôben visszük az utóérlelôre, ahol kéthetente forgatjuk kb. 5-6 alkalommal, és ha szükséges, akkor öntözzük is. A 16 hetes komposztálási ciklus után az érett anyagot 10 mm átmérôjû dobrostán átrostáljuk. A kész komposzt depózásra kerül, a rostamaradékot visszaforgatjuk az elôérlelôbe a zöldhulladékhoz, oltóanyagként. Ezeket a munkákat egy fô gépkezelô és két fô segédmunkás végzi el. A gépparkunk egy Doppstadt Trac 160 homlokrakodóból, egy Doppstadt AK 330-as aprítóból, egy Doppstadt Panda DU 265 típusú forgatóból, valamint egy szintén Doppstadt márkájú SM 518-as dobrostából áll. Mik a terveitek a jövôre nézve, mit szeretnétek fejleszteni? Az évek során kiderült, hogy a kapacitásunk nem elég a beérkezô zöldhulladék azonnali kezeléséhez. A lakosság pozitív hozzáállásának is köszönhetôen egyre több a szelektíven gyûjtött és beszállított zöldhulladék, ezért tervben van a telep bôvítése, a már meglévô összterület megduplázása és még 7 db új, elôérleléshez szükséges prizmahely kialakítása. Mindehhez természetesen sok sikert kívánunk! 4 Biohulladék 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M

5 J O G S Z A B Á L Y > KALETA JÁNOSNÉ DIÓSZEGI ANDRÁS PROGRESSIÓ KFT. Ezen intézkedések meghatározása elôsegíti az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben (OHT) és Biohulladékok Kezelésének Országos Programjában foglaltak végrehajtását. A Hulladékgazdálkodási és Technológiai Fôosztállyal történt egyeztetés alap- Biohulladék kezelô létesítmények kihasználtságának felmérése A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Fôosztálya programot állított össze, melynek fontos eleme a biohulladék kezelô létesítmények országos felmérése. A kezelô létesítmények felmérése és kihasználtságuk értékelése alapján meghatározhatóak azon intézkedések, melyek segítségével megvalósulhat a települési szilárd hulladék biológiailag lebontható részének, különösen a zöldhulladékoknak a szelektív gyûjtése és megfelelô elôkészítést követô hasznosítása. ján a hulladékkezelô létesítményekben az alábbi hulladékok kezelésének kihasználtságát vizsgáltuk: EWC biológiailag lebomló hulladékok, EWC egyéb települési hulladék, beleértve a kevert települési hulladékot is, EWC piacokon keletkezô hulladékok. A felmérést kiterjesztettük továbbá az EWC települési szennyvíz tisztításából keletkezô iszapok körére is, ha a szennyvíziszapok kezelése az elôzô felsorolásban szereplô hulladékokkal együttesen történik, vagy ha a szennyvíziszapok kezelése egyéb biohulladékokkal együttesen tervezett. A felmérés kiterjedt a megvalósult és üzemelô kezelô létesítményekre, illetve a megvalósulás alatt álló és tervezett létesítményekre is. A különbözô adatforrásokra (Minisztériumi és Fejlesztési Igazgatósági adatok, Felügyelôségi kezelési engedélyek, Köztisztasási Egyesülés, Magyar Minôségi Komposzt Társaság, stb. adatai) támaszkodva, több fordulóban történt meg a felmérésben résztvevô üzemeltetôk és létesítmények végsô meghatározása. Az ország egészére kiterjedô felmérés végeredményeit táblázatos formában rögzítettük. Az adatokat a késôbbi könynyebb visszakereshetôség érdekében a területi környezetvédelmi felügyelôségek > 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M Biohulladék 5

6 J O G S Z A B Á L Y > bontásában csoportosítottuk és összesítettük is egyben. Az értékelés az alábbi fôbb szempontok alapján készült el: tulajdonviszonyok, az üzemeltetôk helyzete, fogadott hulladékok köre, kezelési technológiák, mûszaki felszereltség, kibocsátott anyagok köre és mennyisége, engedélyek, felhasznált támogatások, tervezett fejlesztések. Az elvégzett felmérések alapján megállapítható, hogy az országban jelenleg összesen 34 db biohulladék kezelô létesítmény üzemel. Ezek közül 1 db (Vaskúti kezelô telep) a települési szilárd hulladék mechanikai-biológiai kezelését végzi, a fennmaradó 33 létesítményben a beszállított zöldhulladék komposztálása folyik. Az üzemelô kezelôlétesítmények az ország 3167 településébôl mintegy 56 települést látnak el. Az üzemelô létesítményeket és ellátott településeket az alábbi ábra mutatja be. Az üzemelô telepek engedélyezett (hulladékkezelési, vagy egységes környezethasználati engedély alapján) összes feldolgozói kapacitása t/év, a kezelôlétesítmények összesített fizikai kezelôi kapacitása ezzel szemben csak t/év, mely kezelhetô mennyiségbôl a év során összesen mintegy tonna hulladék kezelése történt meg. A kezelt hulladékok megoszlása: Összes kezelt hulladék: t Ebbôl települési szilárd hulladék: t biológiailag bontható hulladékok: t. melybôl nem lakossági biológiailag bontható hulladék: 9188 t. Tehát összefoglalóan megállapítható, hogy a fizikailag rendelkezésre álló kezelô kapacitások ( t/év) kihasználtsága alacsony (kezelt hulladékok mennyisége t), mintegy 50% körüli. Az üzemelô kezelôlétesítmények közül az üzemeltetôk a kész komposzt hasznosítására mindösszesen 5 helyen szerezték meg a forgalomba hozatali engedélyt, a év során értékesített komposzt mennyisége csupán t volt. Az ilyen formában hasznosított hulladékok mennyisége alig haladja meg az 5%-ot. Az egyéb formában, pl. hulladéklerakóban hasznosított hulladékmennyiség további tonna volt. A jelenleg üzemelô kezelôlétesítmények esetében a legjelentôsebb probléma a kész komposzt elhelyezésének, vagy hasznosításának gondja. Ennek következtében a kezelôlétesítmények jelentôs része saját komposztjában fuldoklik. Csak másodsorban jelentkezik a kezelôterek szûkössége, vagy a kezelési technológia nem kielégítô volta. A kezelô létesítmények mellett ben a pályázati források lehetôvé tették egyedi házi komposztálókra történô támogatás igénybevételét is. Ennek keretén belül országosan mintegy 3200 házi komposztáló került a lakossághoz. Ezen házi komposztálókkal a családi házaknál keletkezô biológiailag bont- > JELENLEG ÜZEMELÔ KEZELÔ LÉTESÍTMÉNYEK ÉS ELLÁTÁSI KÖRZETÜK 6 Biohulladék 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M

7 J O G S Z A B Á L Y ható hulladékok teljes körû kezelése megoldható, illetve a kész komposzt felhasználása is megoldott. Az országban 15 létesítmény az üzemelést érvényes kezelési engedélyek hiányában még nem tudta megkezdeni, illetve a létesítmény már a kivitelezés fázisában van. Ezen létesítmények esetében a szükséges engedélyek megszerzése folyamatban van, a kezelés várhatóan 1-2 éven belül megkezdôdik. Ezen kezelôtelepek összesített kapacitása t/év biológiailag bontható hulladék. Jelenleg az országban 20 olyan hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása vagy elôkészítése folyik, melyekrôl a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága szolgáltatott adatokat. A projektek elôrehaladásának függvényében az Tervezés szint egyes létesítmények rövid távon belül 2010-ig kezdik meg üzemelésüket, vagy középtávon, 2010-tôl lépnek rendszerbe. Ezen rendezôi elvek figyelembe vételével a kezelô kapacitások megoszlása az alábbi módon alakul: A tervezett fejlesztések eredményeként az ország 3167 településébôl 2399-et bevonnak a hulladékkezelési rendszerekbe. Ezen adatok alapján megállapítható, hogy a meglévô és tervezett kezelôi kapacitások összességével az országban kezelendô mintegy tonna biohulladék kezelése nagy biztonsággal megoldható. A felmérés alapján összeállított cselekvési program prioritásokat határozott meg, az egyes prioritások az alábbi részfeladatokat foglalják magukban: Üzemelés várható kezdete Tervezett kezelði kapacitás (tonna) Rendelkezésre álló kezelôi kapacitás üzemelnek Üzemelés megkezdéséhez közeli állapot 1-2 éven belül ISPA projektek 2010-ig Kohéziós Alapok projektek 2013-ig Meglévô és tervezett kapacitások együttesen I. A komposztok hasznosítási feltételrendszerének teljes körû megteremtése Jogszabályi feltételrendszer módosítása, egyszerûsítése, az engedélyezetés és a minôsítés folyamatának egyszerûsítése, Mûszaki követelmények, komposzt minôségi kategóriák meghatározása, Földalapú támogatási rendszer (ipari növények, energia növények, biodiesel, bio-etanol termelés esetén) át- és kidolgozása a komposztok hasznosítása érdekében, PR tevékenység és oktatás a komposzt felhasználás elôsegítése érdekében. II. Begyûjtési rendszerek kiépítése, a begyûjtés feltételeinek megteremtése A zöldhulladék szelektív gyûjtésének központi támogatása (pl. gyûjtôedényzet beszerzésre pályázati forrás biztosítása) A zöldhulladék begyûjtési rendszer kiépítését helyi, igénybevételét önkormányzati rendelet megalkotásával kell kikényszeríteni, PR tevékenység, oktatás. III. Az ISPA és Kohéziós Alapok pályázatok keretén belül tervezett rendszerek megvalósítása A tervezett rendszereket meg kell valósítani, a kezelôlétesítményeket üzembe kell helyezni. IV. Fokozni kell a hatósági ellenôrzô tevékenységet a lerakott hulladék mennyiségének és minôségének ellenôrzésére Egyszerûsíteni kell az engedélyezés folyamatát, melyhez a jogszabályi háttér egyszerûsítése szükséges, az így felszabaduló munkaerôt az ellenôrzésre át kell csoportosítani. A hulladéklerakók éves jelentését a helyszínen kell ellenôrizni. V. Kistelepülési és házi komposztáló rendszer kiépítésének támogatása A kistelepülési és házi komposztálók központi támogatása, pályázati források biztosítása, PR, oktatás. Az üzemelô telepek engedélyezett (hulladékkezelési, vagy egységes környezethasználati engedély alapján) összes feldolgozói kapacitása t/év, a kezelôlétesítmények összesített fizikai kezelôi kapacitása ezzel szemben csak t/év, mely kezelhetô mennyiségbôl a év során összesen mintegy tonna hulladék kezelése történt meg. 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M Biohulladék 7

8 T E C H N I K A > UR BÁ NYI BÉ LA ÉS VA SA LÁSZ LÓ SZENT IST VÁN EGYE TEM, RE GI O NÁ LIS EGYE TE MI TU DÁS KÖZ PONT Kör nye ze ti pa ri Tu dás köz pont a Szent Ist ván Egye te men Be ve ze tés A Ter mé sze ti Erô for rá sok ra Ala po zott Kör nye ze ti pa ri Re gi o nális Egye te mi Tu dás köz pont de cem ber 1-én ala kult meg gö döl lôi szék hellyel, a Szent Ist ván Egye te men. A Tu dás köz pont egy új tech no ló gia-in ten zív ág azat, a környe ze ti par tu do má nyos meg ala po zá sát és tér sé gi fej lesz té sét irá nyoz za elô. Cél ki tû zé se az érin tett tu do mány te rü le ten meglé vô ku ta tá si és ok ta tá si po ten ci ál in teg rá lá sa a ré gi ó ban és ezál tal egy olyan, klasz ter-el ven mû kö dô tech no ló gi ai, tu domá nyos és in no vá ci ós köz pont lét re ho zá sa, amely hoz zá já rul a tér ség, ill. az egész or szág ki e gyen sú lyo zott, fenn tart ha tó ság irá nyá ba ha tó gaz da sá gi és tár sa dal mi fej lô dé sé hez. A Tu dás köz pont te vé keny sé ge il lesz ke dik a kor mány zat és az Eu ró pai Unió re gi o ná lis fej lesz té si cél ja i hoz, pri o ri tá sa i hoz, kü lö nö sen a kör nye zet gaz dál ko dás, az élet mi nô ség, a né pesség-meg tar tás, a ver seny ké pes ség és a jö ve de lem ter me lés te rü le tén. A ha zai, il let ve nem zet kö zi ver seny ké pes ség megte rem té se ré vén olyan új ok ta tá si, ku ta tá si, szak ta ná csa dá si és fel nôtt kép zé si funk ci ó k ki épí té sét tart juk fon tos nak, amely nem zet kö zi szín vo na lon ké pes meg ol dá so kat nyúj ta ni a XXI. szá zad tu dá sin ten zív fel sô ok ta tá si in téz mé nye i vel szem ben támasz tott kö ve tel mé nyek nek és ki hí vá sok nak. Elôz mé nyek A ha zai K+F fi nan szí ro zás egyik leg n ívó sabb tá mo ga tá si formá ja a Nem ze ti Ku ta tá si és Tech no ló gi ai Hi va tal (NKTH) n evében a Ku ta tás fej lesz té si Pá lyá za ti és Ku ta tás hasz no sí tá si Iroda (KPI) ál tal meg hir de tett Páz mány Pé ter Prog ra m Re gi o ná lis Egye te mi Tu dás köz pon tok (RET) pá lyá zat. A pá lyá zat át fo gó cél ja a vi lág él vo na lá ba tar to zó egye te mi tu do má nyos és tech no ló gi ai in no vá ci ós köz pon tok, Re gi o ná lis Egye te mi Tu dás köz pon tok lét re ho zá sá nak elô se gí té se an nak ér de ké ben, hogy olyan szak te rü le ti és re gi o ná lis von zás cent- ru mok jöj je nek lét re, ame lyek ki emel ke dô ku ta tás-fej lesz té si, va la mint tech no ló gi ai in no vá ci ós te vé keny sé get foly tat nak, inten zí ven egy ütt mû köd nek a gaz da sá gi szfé rá val, ösz tön zô leg hat nak a ré gi ók tech no ló gi ai és gaz da sá gi fej lô dé sé re, s ezen ke resz tül ja vít ják a ré gió és az or szág ver seny ké pes sé gét. A Szent Ist ván Egye tem a RET pá lyá zat ke re té ben a év ben si ke res pá lyá za tot nyúj tott be, mely nek el ne ve zé se: Ter mé sze ti Erô for rá sok ra Ala po zott Kör nye ze ti pa ri Re gi o nális Egye te mi Tu dás köz pont. A tu dás köz pont kül de té se egy olyan tu dá sé pí tô, -ge ne rá ló és köz ve tí tô köz pont lét re ho zá sa és mû köd te té se, amely elô segí ti a szel le mi ér té kek meg je le né sét, fej lô dé sét és fel hasz ná lását. Ezt a célt egy olyan szel le mi köz pont fel épí té sé vel kí ván ja el ér ni, ahol kon cent rál tan je len nek meg az alap és al kal ma zott ku ta tás sal kap cso la tos tech no ló gi ák, ter mé kek és szol gál ta tások. Stra té gi ai cél az is, hogy a meg szer zett új is me re tek in nova tív pro jek tek for má já ban a le he tô leg gyor sab ban tény le ges fel hasz ná lás ra tud ja nak ke rül ni, va gyis a tu dás köz pont cél ja nem csu pán a tu dás fel hal mo zá sa és köz ve tí té se, ha nem az öt le tek, ku ta tá si ered mé nyek és egyéb szel le mi ter mé kek gazda sá gi hasz no su lá sá nak elô se gí té se is. A Re gi o ná lis Egye te mi Tu dás köz pont fô ku ta tá si program jai A ter mé sze ti erô for rá sok, mint meg úju ló alap anyag nagy le hetô sé ge ket je lent a tár sa da lom szá má ra a kör nye zet tu da tos és ener gi a ta ka ré kos, a meg lé vô erô for rá sok kal gaz dál kod ni tu dó élet mód ki a la kí tá sá hoz. En nek meg va ló sí tá sá hoz ad szak mai, tu do má nyos és kí sér le ti ala pot a Tu dás köz pont leg fôbb pil lé rét je len tô kör nye ze ti par. A kör nye ze ti par új, komp lex, mul ti disz cip li ná ris irány zat, amely nap ja ink ban vált stra té gi ai fon tos sá gú vá. A kör nye ze tipar ba tar to zó és az ah hoz kap cso ló dó te vé keny sé gek, ill. az 8 Biohulladék 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M

9 T E C H N I K A ezeket kutató, ezekre épülô tudományos irányzatok rendkívül széleskörûek és önmagukban is komplexek. Nem kiforrott, egzakt tudományterület tehát, sokkal inkább értelmezhetjük azt felhasználó-orientált, kooperatív és multidiszciplináris tevékenységcsoportnak, amelynek elsôdleges feladata a természeti erôforrásokkal, illetve a szekunder- és tercier szektorbeli gazdasági tevékenységek externáliáival összefüggô jelenségek, törvényszerûségek feltárása, javaslatok megfogalmazása. A környezetipar és az emberek életminôsége egymással igen szoros kölcsönhatásban áll. A versenyképesség, ill. a fenntartható gazdasági fejlôdés meghatározó eleme a környezetbarát, minôségi szolgáltatás-orientált gazdasági struktúra. A természeti erôforrás-felhasználás hatékonyságának növelése, az ipari parkok és létesítmények ipari ökoszisztéma alapon történô szervezése, az öko-innováció és a környezettudatos háztartási gyakorlat elterjedése csökkenti a környezetterhelést, egyben javítja a versenyképességet, az életminôséget. 1. ÁBRA: SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÁSA KONTÉNERBEN A Tudásközpont projektjei: Szennyvíziszap és lignocellulóz tartalmú hulladék együttes komposztálása és a végtermék precíziós növényi tápanyagként történô hasznosítása (1. ábra). A természeti erôforrások környezetgazdálkodási módszereinek kialakítása, dunai monitoring rendszer kiépítése és üzemeltetése, szennyezés elôrejelzô rendszerhez modellfejlesztés. A környezetipar ökológiai hatásai és környezetbiztonsága. A Tudásközpont munkájában, a stratégiai kutatásokban közremûködô vállalati partnerek: Támogatásban részesülô nevesített és alvállalkozói partnerek: Corax-Bioner Rt. Fertilia Kft. Agruniver Holding Kft. Profikomp Kft. Támogatásban nem részesülô partnerek: Fôvárosi Vízmûvek Rt. Fôvárosi Csatornázási Mûvek Rt. KPI SZIE RET A tudásközpont szervezeti felépítése A Tudásközpontot ún. menedzser-igazgató irányítja, akit az operatív, a pénzügyi és az adminisztrációs területekért felelôs egy-egy ügyvezetô segíti. A Tudásközpont a Szent István Egyetem szervezeti struktúrájában Karokkal egyenértékû szintet képvisel, a Tudásközpont vezetôje közvetlenül a Rektor felé tartozik beszámolási kötelezettséggel. Ebbôl kifolyólag a Tudásközpont egyszerûbb mûködési elvet képvisel, az ügymenet gyorsabb és hatékonyabb a hagyományos K+F projektek megvalósításához képest. A szervezeti felépítést mutatja be a 2. ábra. A Tudásközpont megalakulása óta eltelt idôszakban a mûködési feltételek adminisztratív és szakmai kialakítására helyezte a hangsúlyt a menedzsment. Az elmúlt idôszakban a következô feladatokat hajtottuk végre: Konzorciumi szerzôdés aláírása megtörtént, Elôleg leutalásra került, Menedzsment megalakult, Kutatási partnerekkel személyes egyeztetô tárgyalások megtörténtek, RET beépítése az egyetemi SzMSz-be, központi szervezeti egység, Kétoldalú megállapodási szerzôdések a konzorciumi partnerekkel megtörténtek, Belsô szabályzatok elkészültek (iratkezelés, pénzügy stb.), Honlap elindult: Laborfejlesztések folyamatban, Iroda kialakítása folyamatban. Az elôttünk álló idôszakban kell elkészíteni a szakmai jelentéseket, valamint a pénzügyi beszámolót a pályáztató szervezet felé. Ez a tevékenység nagy gondosságot és precizitást igényel mind a menedzsment, mind a partner szervezetek részérôl. Az elkészült szakmai beszámolók összefoglalóját ezen szakmai folyóirat hasábjain az olvasóközönséggel ismertetjük. SZIE RET menedzsment Egyetemi résztvevôk Ügyvezetô igazgató (operatív ügyek) Vállalati partnerek REKTOR Menedzser igazgató Ügyvezetô igazgató (pénzügyek) Ügyvezetô igazgató (adminisztratív ügyek) Programtanács asszisztens Új partnerek T U D Á S T R A N S Z F E R 2. ÁBRA: A TUDÁSKÖZPONT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M Biohulladék 9

10 H I R D E T É S E K KOMVERTER Környezetvédelmi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Baja, Keleti körút 1. Tel./fax: (+36) 79/ , (+36) Képviselô: Agatics Roland ügyvezetô igazgató A KomVerTer Kft júliusában három vállalat, a Bajai Kommunális és Szolgáltató Kht., a Vertikál Rt. és a Terszol Szövetkezet közös elhatározásából alakult, azzal a céllal, hogy kiépítse az elektronikai és elektromos berendezések hulladékának begyûjtési és újrafeldolgozási rendszerét a térségben. A kft tevékenysége: elektronikai hulladékok kezelése, elektronikai hulladékok gyûjtése és szállítása, különleges kezelést igénylô (veszélyes) hulladékok kezelése és ártalmatlanítása köztisztasági tevékenység. A KomVerTer Kft. a szolgáltató tevékenységi rend szerét úgy építette fel, hogy megfeleljen a térségek igényeit kielégítô elvárások, illetve nagyobb régiós rendszer feladatainak megoldásához is. A kft. elsôdleges célja, az elektronikai és elektromos berendezésekbôl képzôdött hulladékok szelektív gyûjtésének megszervezése, valamint egy olyan hulladékkezelô és -ártalmatlanító üzem megvalósítása, amely fogadni és kezelni tudja a településeken ke letkezô, környezetünkre egyre nagyobb veszélyt jelentô elektronikai hulladékokat. Felsô-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft Vaskút, Kossuth L. u. 90. Tel./fax (+36) 79/ , 79/ , Internet:www.fbhkft.hu Képviselô: Majoros Róbert ügyvezetô igazgató A Felsô-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. fô tevékenységi körei: Települési szilárdhulladék-gyûjtés, -szállítás és -kezelés Regionális Komplex Hulladékkezelô Telep üzemeltetése A Felsô-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. szolgáltatási területe: ÚJTELEK SZAKMÁR ÖREGCSERTÔ HOMOKMÉGY DRÁGSZÉL MISKE USZÓD BÁTYA FAJSZ DUSNOK BAJA KUNBAJA BÁCSALMÁS TATAHÁZA MÁTÉTELKE FELSÔSZENTIVÁN KATYMÁR MADARAS BÁCSBORSÓD HOMORÚD HERCEGSZÁNTÓ BÁCSSZENTGYÖRGY GARA DÁVOD DUNAFALVA NAGYBARACSKA CSÁTALJA BÁTMONOSTOR SZEREMLE VASKÚT ÖTTÖMÖS BALOTASZÁLLÁS KISSZÁLLÁS MÉLYKÚT BÁCSSZÔLÔS CSIKÉRIA CSÁSZÁRTÖLTÉS NEMESNÁDUDVAR ÉRSEKHALMA SÜKÖSD ÉRSEKCSANÁD BOROTA RÉM CSÁVOLY HAJÓS Mindösszesen: ~ fô 10 Biohulladék 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M

11 H I R D E T É S E K VERTIKÁL ÉPÍTÔIPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÓ ZRT Polgárdi, Bocskai u. 39. Telefon: 22/ , Fax: 22/ A VERTIKÁL Zrt. tevékenységi körei: Kommunális szolgáltatás: köztisztasági tevékenység, települési szilárdhulladék-gyûjtés és -szállítás, települési szilárdhulladék-lerakó kezelése, városüzemeltetés különleges kezelést igénylô (veszélyes) hulladékok kezelése és ártalmatlanítása. Építési tevékenység: mélyépítés, földmunka, útépítés és -fenntartás, közmûépítése, felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés magasépítés, bányarekultivációk, kommunálishulladék-lerakó telepek építése, szakipari tevékenység. Kutatás-fejlesztési tevékenység: a hulladék kezelésével, ártalmatlanításával, feldolgozásával kapcsolatosan. Új technológiák kidolgozása A VERTIKÁL Zrt. és a hozzá kapcsolódó szolgáltató szervezetek által lefedett szolgáltatási területek: Adony és térsége Balatonalmádi és térsége Esztergom és térsége Polgárdi és térsége Sárbogárd és térsége Simontornya és térsége Baja és térsége Velence és térsége Beregszász (Ukrajna) Mindösszesen: ~ fô K Ö R N Y E Z E T Ü N K T I S Z T A S Á G Á É R T! DEPÓNIA HULLADÉKKEZELÔ ÉS TELEPÜLÉSTISZTASÁGI KFT Székesfehérvár, Sörház tér 3.,tel.: 22/ ; fax: 22/ , web: Ügyfélszolgálat: Székesfehérvár, Sörház tér. 3.; tel.: 22/ Szállítási diszpécserszolgálat: Szfvár, Sörház tér 3.; tel.: 22/ ; 30/ Hulladékudvar: Székesfehérvár, Palotai út 139.; tel.: 30/ Hulladéklerakó: Székesfehérvár-Csala Pénzverôvölgy; tel.: 22/ ; 30/ FÔ TEVÉKENYSÉGEINK: LAKOSSÁGI, KÖZÜLETI, IPARI HULLADÉKSZÁLLÍTÁS települési szilárd hulladékok gyûjtése, elszállítása közszolgáltatás formájában, hulladékudvar üzemeltetetése, lakossági szelektívhulladék-gyûjtés ipari hulladékok konténeres szállítása, haszonanyag-begyûjtés, lakosságnál keletkezô építési törmelékek eseti jelleggel való elszállítása, edényzetértékesítés, -bérlet, diszpécserszolgálat, illetve GPS-rendszer alkalmazása. HULLADÉKLERAKÓ-ÜZEMELTETÉS hulladékelhelyezés, -kezelés a hulladék magas fokú feldolgozásával (hulladékszelektálás, komposztálás, hasznosítás), komposzt-elôállítás, -forgalmazás HULLADÉKGAZDÁLKODÁS csomagolóanyagok elôkezelése, válogatása, bálázása kézi erôvel és automata bálázógéppel, veszélyes hulladékok gyûjtése, tárolása, elektronikai hulladékok gyûjtése, hasznosítása koordináló szervezeten keresztül. KÖZTERÜLET-FENNTARTÁS, VÁROSÜZEMELTETÉS burkolatjavítás, kátyúzás, köztisztasági feladatok ellátása (gépi és kézi úttisztítás, burkolat-locsolás, buszvárók takarítása, járdaseprés, csikkgyûjtô ürítés), állandó városi útügyeleti feladatok ellátása, téli síkosságmentesítés és hóeltakarítás, egyedi megrendelések teljesítése (kapubejárók, járdák építése). 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M Biohulladék 11

12 H I R D E T É S E K DÉSZOLG Dunamenti Építô és Szolgáltató Kft 2457 ADONY Dózsa György út. 64. Telefon/fax: 25/ Fô tevékenységeink: Települési szilárdhulladék kezelése, gyûjtése, elszállítása közszolgáltatás formájában, lakossági szelektív hulladékgyûjtés, konténeres hulladékszállítás, hulladékgyûjtô edényzetek értékesítése, építôipari tevékenység. Szolgáltatási területeink: Adony, Beloiannisz, Besnyô, Hantos, Nagylók, Perkáta, Pusztaszabolcs, Sárosd, Szabadegyháza Közszolgáltató és Építôipari Vállalkozói Kft Sárbogárd, Árpád út 108. Telefon: 25/ Fax: 25/ A KÖZÉV KFT tevékenységi körei: Települési szilárdhulladék gyûjtése, szállítása Városüzemeltetés Temetôkezelés Piac-, vásárüzemeltetés Építôipari tevékenység A KÖZÉV KFT szolgáltatási területei: Alap Alsószentiván Bikács Cece Dég Igar Igar-Vám Igarvám- Szôlôhegy Káloz Kislók Kisszékely Lajoskmárom Mezôkomárom Mezôszilas Nagykarácsony Nagyszékely Nagyhörcsökpuszta Németkér Pálfa Pusztaegres Rétszilas Sárbogárd- Alsótöbörzsök Sárbogárd Sáregres Sárhatvan Sárkeresztúr Sárszentágota Sárszentmiklós Simontornya Szabadhídvég Vajta Velencei-tavi Hulladékgazdálkodási Kft. Szolgáltatásaink: Velencei-tó és vonzáskörzetében végzi szolgáltatásait kommunális-hulladék szállítás, szelektívhulladék-gyûjtés, lakosságtól gyûjtôszigetekrôl, egyéb hulladékszállítás külön megrendelés alapján konténerekben, biohulladék, zöldhulladék szállítása, hulladékgyûjtô és komposztálóedények önköltségi áron történô értékesítése, csónakkikötôk üzemeltetése, egyes városokban közvilágítással kapcsolatos fenntartási, üzemeltetési feladatok ellátása, parkfenntartási és takarítási munkák, intézmények üzemeltetése, szakipari felügyelete. Elérhetôségeink: AGÁRDI IRODÁNKBAN 2484 Agárd, Gárdonyi G. u Telefon: 22/ Fax: 22/ cím: VELENCEI IRODÁNKBAN 2481 Velence, Tópart u. 26. Telefon: 22/ Fax: 22/ cím: Magas szintû szakmai felkészültséggel, eszköz- és gépparkkal állunk a lakosság szolgálatában. ÓVJUK ÉS VÉDJÜK KÖRNYEZE- TÜNKET A JÖVÔNK ÉRDEKÉBEN! 12 Biohulladék 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M

13 T U D O M Á N Y O S M E L L É K L E T Dr. Alexa László Prof. Dr. Füleky György Szent István Egyetem Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Gödöllô A komposztálás intenzív szakasza során végbemenô nitrogéntranszformációs folyamatok vizsgálata Bevezetés A komposztok tápanyagszolgáltató képességének számítása szempontjából rendkívül jelentôs a komposztálás nitrogénforgalmának tanulmányozása. (KÖRNER 1997). Az elsô fontos nitrogéntranszformációs folyamat a szerves nitrogénvegyületek mineralizációja, melynek elsô lépése az ammonifikáció. A második fontos folyamat a nitrifikáció, az ammónia biológiai oxidációja, amely során nitrit, majd nitrát képzôdik. (KIEFER 1992). A N-immobilizáció során a szervetlen kötésben lévô nitrogén szerves kötésbe épül be, részt vesz a komposztálás során lezajló mikrobiális fehérjeépítésben. A fehérjeszintézis elsôsorban a felszabaduló aminosavakból történik, de a mikróbák nitritbôl és nitrátból is képesek fehérjéket felépíteni. (KLEBER, SCHLEE 1987). A fehérjéken kívül a komposztálás során huminanyagok is képzôdnek, amelyben a nitrogéntartalmú vegyületeknek fontos szerepük van. (KNICKER 1993). Az optimálisan beállított nyersanyagösszetétel és folyamatirányítás esetén is számolnunk kell nitrogénveszteséggel, amelyek közül a gázformájú NH 3 elillanás és a csurgaléklével eltávozó oldott nitrogénvegyületek (NH 4 -N és a NO 3 N) a legjelentôsebbek. A komposztálás során a fô szénforrások, a szénhidrátok (cellulóz, hemicellulóz, lignin) lebontása hoszszabb folyamat, mint a nitrogén források feltáródása, ezért a komposztálás elsô idôszakában (termofil fázis) sok ammónia nitrogén mehet veszendôbe. (OTT, 1980). A magas hômérséklet és nedvesség-tartalom csökkentik a cellulózbontók aktivitását, 55 ºC fölött a cellulóz bontás jelentôsen csökken, így az ammóniaveszteség jelentôsen nô. (MEYER, 1979). Az ammonifikáció során kialakuló NH 3 +H 2 O NH 4 +OH egyensúly a termofil fázisban uralkodó magas hômérséklet és lúgos kémhatás mellett az ammónia keletkezésének irányába tolódik el, melynek jelentôs része gáz formában eltávozik a rendszerbôl (WITTER 1986, GOTTSCHALL 1990). A komposztálás során fellépô ammónia-emissziót a rendszer hûtése, és az oxigéntartalom 10%-on tartása mellett kísérleti reaktorban 45%-kal sikerült csökkenteni. (H. M. VEEKEN, DE WILDE, V. M. HAMELERS 2000). A nitrogén veszteség a komposztálás intenzív szakaszában keletkezô NH 3 gáz és a csurgaléklében található oldott nitrogénformákból jól számítható (KÖRNER 1997), ezért vizsgálataink során mi is ezeket a formákat mértük. A kísérleti bioreaktorokkal a komposztálás folyamatát nyomon követhetjük, valamint a paraméterek mérésével, változtatásával elemezhetjük az anyag és energiaátalakulási folyamatokat. A bioreaktorokat két csoportra oszthatjuk: adiabatikus és izotermikus rendszerekre. Az izotermikus bioreaktorokkal a folyamatos adagolású komposztálási rendszereket modellezzük, amelyeknél a komposztálandó anyag hômérséklete többé-kevésbé állandó marad. (CLARC ET AL 1977). Az izotermikus rendszerek azonban, szemben az adiabatikussal nem teszik lehetôvé a hômérséklet, nedvességtartalom és a rendelkezésre álló tápanyagok változásából adódó mikróbapopuláció összetétel változás elemzését. (NAKASAKI et al. 1985, SIKORA, SOWERS 1985). Az adiabatikus rendszereknél a hô megtartása a rendszer szigetelésével (HOLLAND 1985, ASHBOLT, LIME 1982, DESCHAMPS et al 1979, BACH et al 1984, PLAT et al 1984), vagy vízfürdôbe helyezésével (SIKORA et al 1983, MOTE, GRIFFIS 1979) oldható meg. A nitrogéntranszformációs folyamatok nyomonkövetésére az adiabatikus rendszerek alkalmasabbak, mint az izotermikusak (CSEHI 1996, KÖRNER 2000), ezért a nitrogén átalakulás vizsgálatainkhoz saját készítésû adiabatikus bioreaktort alkalmaztunk. Célkitûzéseink a következôk voltak: Adiabatikus komposztáló bioreaktor elkészítése, amelyben a nitrogénátalakulási folyamatokat nyomon követhetjük. A komposztálás intenzív szakasza folyamán végbement nitrogénátalakulási folyamatok mérése, leírása. A kedvezôtlen irányú folyamatok, mint például az NH 3 veszteség mértékének csökkentése, a folyamatba történô beavatkozással. Anyag és módszer Nyersanyagok: Lótrágya: a szalma alomanyagot tartalmazó lótrágya nedvességtartalma, tápanyag összetétele, szerkezetessége lehetôvé teszi az egyéb adalékanyagok alkalmazása nélküli intenzív komposztálást. Szennyvíziszap: kommunális szennyvizek tisztításából eredô, víztelenített iszap. Szalma: gabonaszalma, struktúraanyagként és szénforrásként kerül alkalmazásra. Bentonit: magas adszorpciós kapacitású (T-érték: 120 me/100g), elsôsorban háromrétegû, montmorillonit típusú agyagásványokat tartalmazó agyagôrlemény, amelyet adalékanyagként az adszorpciós kapacitás növelése céljából kevertük a komposztba. Biohulladék: a háztartásokban, intézményekben keletkezô konyhai hulladék és zöldhulladék. Vizsgálatunkhoz reprezantatív mintát állítottunk össze a biohulladékokból. Minta jelölése LT ISZAP I ISZAP II ISZAP III BIO Összetétel Lótrágya Szennyvíziszap (70 térfogat%), szalma (30 térfogat%) Szennyvíziszap (30 térfogat%), szalma (70 térfogat%) Szennyvíziszap (30 térfogat%), szalma (65 térfogat%), bentonit (5 térfogat%) burgonya-, almahéj (15 térfogat%), paprikamaradék, (10 térfogat%), összetört tojáshéj (5 térfogat%), barackmaradék (5 térfogat%), levágott fô (30 térfogat%) faapríték (25 térfogat%), papírcsíkok (10 térfogat%), 1. táblázat: A komposztálási kísérletekhez felhasznált nyersanyagok Nyersany. Térfogattömeg ISZAP I ISZAP II ISZAP III LT BIO kg/l liter kg liter kg liter kg liter kg liter kg Iszap 1, Szalma 0, , ,5 162,5 22, Trágya 0, ,5 0 0 Bio 0, ,5 Bentonit 0, , Összesen , , , , ,5 Minta 2. sz. táblázat: A nyersanyag-összetétel mennyiségi adatai Szárazanyag % Szervesanyag % ph (KCl) Össz-N NH 4 -N NO 3 -N mgkg -1 mgkg -1 mgkg -1 C/N arány ISZAP I 40,3 72,65 7, ,6 37,6 21,02 ISZAP II 50,4 76,5 7, ,4 23,2 38,91 ISZAP III 57,4 65,3 7, ,7 21,4 39,95 BIO 43,2 64,26 7, ,7 40,2 22,16 LT 57,3 83,54 7, ,1 55,9 54,25 3. sz. táblázat: A nyersanyagok tulajdonságai 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M Biohulladék 13

14 T U D O M Á N Y O S M E L L É K L E T Módszerek Adiabatikus bioreaktor A vizsgálatokat 330 literes adiabatikus dobkomposztáló bioreaktorral végeztük, amelyben a folyamat irányított lefolyásához megfelelô körülményeket biztosítottuk. A bioreaktorban a komposzt hôvisszatartó hatását hôszigeteléssel modelleztük. Az oxigénellátást a szakirodalmi adatok figyelembevételével, 10 liter/kg(szárazanyag)/óra folyamatos levegôáramot adó kompresszor segítségével biztosítottuk. (CSEHI 1997, KÖRNER 2000). A nyersanyagok tökéletes homo-genizálása érdekében a bioreaktor folyamatos vertikális és horizontális mozgásban volt, (fordulatszám= 5/nap, dôlésszög= fok). A komposztálás folyamata a bioreaktorban rendkívül intenzív volt, a termofil fázis minden minta esetén a 21. napra befejezôdött. Az érô anyag hômérsékletének mérését platina-iridium ötvözetbôl készült termopár (termoelem) hômérôvel oldottuk meg. A mérôpálcát a reaktor közepén helyeztük el. A komposzt hômérsékletén kívül mértük a laborlevegô és a reaktorból távozó levegô hômérsékletét is. A komposztból távozó levegôt lehûtöttük, a keletkezett kondenzvízbôl naponta mintát vettünk. A komposztálás során keletkezô ammóniát, kénsavat tartalmazó abszorpciós edényekben fogtuk fel, az 1. számú abszorpciós edényben 0,1 mólos, a 2. számúban 0,01 mólos kénsavoldattal végeztük el az elnyeletést. Az abszorpciós edényekbôl naponta vettünk mintát. A kondenzvízben lévô, valamint az adszorbciós edényben elnyelt NH 3 -tartalmat Parnass-Wagner vízgõzdesztilláló készülékkel határoztuk meg. A komposztálás során keletkezô csurgaléklét a szimulátor alján található csapon keresztül 2 naponta leengedtük, mennyiségét megmértük, valamint mintát vettünk belôle. A csurgaléklé NH 3 -, és NO 3 -tartalmát szintén vízgôzdesztillációval határoztuk meg. A komposztokból 3 naponta vettünk mintát. A nedvességtartalmat szárítószekrénnyel határoztuk meg, 105 C-on súlyállandóságig szárítva a mintákat. Az összes szervesanyag tartalmat az izzítási veszteségbôl számoltuk. (700 C-on 5 órán keresztül). A ph mérést direkt potenciometriás módszerrel végeztük. A megfelelô kalibrálás után a méréshez 4 gramm mintából és 12,5 cm 3 1 mólos KCl-ból készült szuszpenziót használtunk. A minták összes nitrogén tartalmát kénsavas roncsolatból végeztük, Parnass-Wagner vízgôzdesztilláló készülékkel. A minták könnyen felvehetô nitrogén vegyületeit 1%-os KCl-os feltárás után határoztuk meg szintén Parnass-Wagner készülékkel. A C/N-arányt az összes nitrogéntartalom és a szervesanyagtartalom értékébôl a következô képlet alapján számítottuk: Szervesanyagtartalom (sz.a.) / 1,725 x nitrogéntartalom (sz.a.) (FAL, RAC, FAW (2001) Eredmények és értékelésük A komposztálás intenzív, magas hômérsékletû szakaszának végbemenetelének igazolására folyamatosan mértük a rendszer hômérsékletét. Megállapítottuk, hogy a 21 napos kezelés elegendô volt a komposztálás termofil folyamatainak befejezôdéséhez. A termofil fázis minden nyersanyag esetén már néhány óra után megkezdôdött. A komposztok hômérséklete a nap után folyamatosan csökkent, a 21. nap leteltével hômérséklete megegyezett a környezeti hômérséklettel. A környezeti levegô (labor) hômérséklete és a komposztok hômérséklete között semmilyen összefüggés nem tapasztalható, amely azt mutatja, hogy a rendszer hôszigetelése megfelelô volt. A ph érték minden minta esetében a komposztálás elején emelkedett a szervesanyag bomlásának eredményeképpen bekövetkezô ammonifikáció miatt. Ezután a ph érték csökkenô tendenciát mutat, a 21 nap végére minden esetben semleges kémhatást mértünk. A legnagyobb ph-értéket a várakozásnak megfelelôen a lótrágya esetén mértük, amelynél a ph-érték a folyamat végén is 7,5 felett volt. Hômérséklet Idô (nap) 2. ábra: A ph-érték változása a komposztálás során A komposztálás nitrogénátalakulási folyamatábráját egy modellen mutatjuk be, amelynek minden paraméterét mértük vizsgálataink során. 3. ábra: A komposztálás folyamata a mért paraméterekkel Hômérséklet k 1 : a komposzt széntartalmának változására vonatkozó sebességi állandó k 2 : a komposzt nitrogéntartalmának változására vonatkozó sebességi állandó k 3 : a komposzt C/N arányának változására vonatkozó sebességi állandó k 4 : a komposzt NH3 tartalmának változására vonatkozó sebességi állandó k 5 : a komposzt NO3 tartalmának változására vonatkozó sebességi állandó k 6 : a csurgaléklé NO3 tartalmának változására vonatkozó sebességi állandó k 7 : a csurgaléklé NH4 tartalmának változására vonatkozó sebességi állandó k 8 : a gázalakú NH3 képzôdésére vonatkozó sebességi állandó Idô (nap) 1. ábra: A komposzt hômérsékletének változása a komposztálás során A komposztálás intenzív szakaszában vett mintákban mértük a komposzt széntartalom változását. Az idô és a széntartalom között lineáris összefüggést tapasztaltunk, megállapítottuk, hogy a minták széntartalma a komposztálás folyamán a biodegradáció révén folyamatosan csökken. 14 Biohulladék 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M

15 T U D O M Á N Y O S M E L L É K L E T C (mgkg -1 ) Minta C/N arány 4. ábra A széntartalom csökkenése a komposztálás során k 1 -érték ISZAPI -6279,3 ISZAPII -4587,1 ISZAPIII -3961,4 LT -6935,8 BIO -4032,0 Idô (nap) A széntartalom csökkenés meredeksége a lótrágya esetén a legnagyobb (k= 6935,8), amelynek oka a legmagasabb kezdeti széntartalom és emellett a biodegradációhoz kedvezô feltételek (szerkezetesség, nedvességtartalom) együttes jelenléte. A legkisebb sebességû csökkenést a biohulladék esetén mértünk, amelynek oka a kezdeti legkisebb széntartalom. A széntartalomhoz hasonlóan mértük a minták összes nitrogéntartalmát is. A függvényillesztés alapján a nitrogéntartalomváltozás is lineáris összefüggést mutatott az idôvel. A minták összes nitrogén tartalma és szerves nitrogén tartalma a komposztálás során a szervesanyag csökenés miatt nôtt, a komposztok nitrogénben relatíve feldúsultak. A nitrogéntartalom növekedésének sebessége az LT mintánál volt a legnagyobb (k=250,12), amelynek oka az intenzív szervesanyag-, (szén)-tartalom csökkenés. N (mgkg -1 ) Minta 6. ábra: A C/N arány változása a komposztálás során k 1 -érték ISZAPI -0,4647 ISZAPII -0,6722 ISZAPIII -0,7147 LT -1,3849 BIO -0,4391 Idô (nap) A legnagyobb sebességû C/N arány csökkenést a lótrágya komposztálása során tapasztaltunk (naponta 1,38 egységgel csökkent a C/N arány), amelynek oka a kezdeti tág C/N arány és a komposztáláshoz optimális feltételek voltak. Az iszapminták esetén az iszaphoz kevert szénforrást is jelentô szerkezeti anyagok hozzákeverésével a C/N arány növekedett (21,32-rôl 40,53-ra). Komposztok könnyen oldható nitrogéntartalma (A3, A6): A komposztok könnyen oldható nitrogéntartalmát vizsgálva a komposztálás folyamata jól nyomon követhetô volt, az NH 4 -ion koncentráció a komposztálási folyamat során az ammonifikáció miatt a kezdeti idôszakban (6 9. nap) megnôtt, majd az immobilizáció és a nitrifikáció révén csökkent. NH 4 -N mgkg -1 Mintavétel napja ISZAPI ISZAPII ISZAPIII BIO LT ,0 612,2 350,5 1203,5 680, ,2 720,9 420,3 1303,4 726, ,3 540,1 976,5 668, ,4 650,1 410,2 829,2 530, ,8 430,3 245,4 613,4 432, ,0 210,6 110,2 416,7 223,3 21 (végtermék) 592,2 135,7 98,3 321,2 165,2 Minta Idô (nap) 5. ábra: A N-tartalom változása a komposztálás során k 1 -érték ISZAPI 233,85 ISZAPII 122,51 ISZAPIII 106,9 LT 250,12 BIO 193,53 A minták széntartalmából és nitrogéntartalmából számítottuk a C/N arányt, amely a komposztálásnál a folyamatirányítás és a nitrogénveszteség mellett a komposztok érettségi fokának meghatározása szempontjából is nagy jelentôséggel bír. A minták C/N aránya a komposztálás során a szervesanyagtartalom csökkenés miatt folyamatosan csökkent. A csökkenés sebessége különbözô volt, elsôsorban a kezdeti C/N arány nagyságának, valamint a szén és nitrogénforrások oldhatóságának függvényében. NO 3 -N mgkg -1 Mintavétel napja ISZAPI ISZAPII ISZAPIII BIO LT 3 76,5 36,5 45,6 50,2 93,2 6 82,1 43,2 77,8 80,5 170, ,3 65,7 89,3 92,1 360, ,5 123,4 199,4 156,4 679, ,2 169,7 230,5 210,3 1156, ,3 324,5 379,7 320,6 1612,3 21 (végtermék) 1420,7 450,6 450,8 371,2 2177,5 A mért ammónium-ion mennyisége a kezdeti nitrogéntartalom és C/N arány függvényében az egyes mintáknál különbözô volt, a legnagyobb NH 4 ion koncentrációt az ISZAPI-nél mértük, a legkisebb értéket pedig az ISZAPIII-nál. 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M Biohulladék 15

16 T U D O M Á N Y O S M E L L É K L E T mgkg -1 Idô (nap) 7. ábra: Az ISZAPII komposzt NH 4 és NO 3 tartalmának változása a komposztálás során A nitrifikáció folyamata a mintáknál a 3. napon kezdôdött, amely az ammónium ion mennyiségének növekedésével és a hômérséklet csökkenésével magyarázható, hiszen ezáltal a nitrifikáló baktériumok számára optimális feltételek keletkeztek a komposztban. A legintenzívebb nitrifikációs folyamatot a lótrágya (LT) komposztálás során figyeltünk meg, amelynél a nitrát mennyisége már a 11. naptól meghaladta az ammónium mennyiségét, a folyamat végén a 21. napon pedig 2177 ppm nitrátot mértünk. Az ammónia emisszió (A3) A komposztálás során lezajló nitrogénátalakulási folyamatok közül az NH 3 gáz keletkezése és az azt befolyásoló tényezôk kutatása a legfontosabb, hiszen a komposztálás legnagyobb nitrogénveszteségét a termofil fázisban bekövetkezô NH 3 eltávozása jelenti. (WILLSON, HUMMEL 1975, BAGSTMAN, SVENSSON 1976, VOGTMANN, BESSON 1958, WITTER 1986, KÖRNER 1997). A komposztálás intenzív szakasza során mértük a rendszerbôl eltávozó NH 3 mennyiségét, az adatokra függvényt illesztettünk és meghatároztuk a sebességi állandókat. Ezek alapján megállapítható, hogy az ammónia felszabadulás mért mennyiségi adatai között szignifikáns különbség volt a különbözô nyersanyagoknál. Legnagyobb ammónia-képzôdést az ISZAP I mintánál mértünk, amelynek legmagasabb a kezdeti összes nitrogén, illetve NH 4 tartalma, valamint a legkisebb mennyiségben tartalmaz szerkezetességet és szénforrást biztosító adalékanyagot. Az NH 3 volatilizáció lefutása a mintáknál hasonló, a kezdeti gyors ammonifikáció, magas hômérséklet és ph-érték miatt az NH 3 keletkezése kezdetben növekszik, majd a maximum érték elérése után csökken. A biohulladék és a lótrágya minták görbéjének lefutása hasonló, a nagyobb mennyiségû szerkezeti anyagot tartalmazó iszapmintánál (ISZAPII) az ammóniaképzôdés gyorsabban indul be, mint a BIO és LT mintáknál, de már a 6. nap után lecsökken, a 12. naptól pedig jelentôs ammóniaképzôdést nem tapasztaltunk. A nagy mennyiségû szerkezeti anyag mellett bentonitot is tartalmazó minta esetén (ISZAPIII) mértük a legkisebb nitrogénveszteséget (0,49%) amely bizonyítja a magas adszorpciós kapacitású adalékanyag kedvezô hatását. A 4. táblázatból látható, hogy az ammónia formájában bekövetkezô nitrogén- NH 3 -N emisszió (kg) Minták összes N-tartalma (kg) N veszteség (NH 3 formában) % összes N LT 44, ,08 1,81 BIO 55, ,80 3,08 ISZAP I 779, ,38 19,12 ISZAP II 44, ,00 3,69 ISZAP III 5, ,13 0,49 4. táblázat: A nitrogénveszteség NH 3 emisszió formájában veszteség az ISZAP I mintánál nagyon magas (19,12%), amely a nagy kezdeti könnyen bontható nitrogéntartalomra, ammóniumtartalomra és magas hômérsékletre vezethetô vissza. Az ammónia képzôdés napi legmagasabb értékei a különbözô nyersanyagoknál a 3. és a 8. nap közé estek. A napi maximumot legkorábban, a 3. napon az ISZAP II. minta, a legkésôbb a 8. napon az LT minta érte el. Az ISZAP III-nál a bentonit alkalmazása az adszorpciós kapacitás megnövekedése révén jelentôsen csökkentette az ammónia volatilizációt az ISZAP I illetve II nyersanyagokhoz képest. Az ISZAP III magas adszorpciós képességét mutatja, hogy már a 15. napon nem tudtunk NH 3 -t kimutatni, míg az ISZAP I-nél még a 17. napon is jelentôs mennyiségû NH 3 t mértünk. A BIO és a LT mintáknál a keletkezô ammónia mennyisége az ISZAP II mintához volt hasonló, de az ammóniaképzôdés folyamata idôben tovább tartott, a 19. ill. 20. napig. Az ammónia volatilizáció és a komposzt hômérsékletének, valamint ph-értékének összefüggését vizsgálva megállapítottuk, hogy az ammónia képzôdése csak a komposztálás kezdetétôl számított néhány nap múlva válik jelentôssé, míg a hômérséklet már korábban eléri a legmagasabb értékét, tehát a hômérsékleti és az NH 3 képzôdési csúcsok nem esnek egybe ábra: A komposztálás során keletkezô NH 3 négy különbözô mintánál LT BIO ISZAPII ISZAPIII ISZAPI A 439, , , ,04403 k 8 0, , , , t i 7, , , , Az NH 3 -N keletkezés kumulált mennyiségét ábrázolva autokatalitikus, logisztikus S görbéket kapunk. A minták közül az ISZAP I esetében az NH 3 elillanása nagyságrendileg nagyobb volt, mint a többi négy mintánál, ezért ezen az ábrán az ISZAP I mintát nem ábrázoltuk. Az S görbék lefutását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ezek között a legnagyobb meredekséget (k=0,76), tehát az ammónia képzôdés legnagyobb sebességét az ISZAP II mintánál mértük, amelynek oka a nagy mennyiségben rendelkezésre álló, könnyen bontható nitrogén-tartalom volt. A legnagyobb A értéket, tehát a legtöbb NH 3 képzôdést a négy minta közül a BIO minta esetén mutat az S görbe, ami a kiindulási nagy összes N mellett a nitrogénvegyületek bonthatóságának tudható be. Az inflexiós pont, tehát az S görbe legmeredekebb pontja, az LT és a BIO minta esetén a 7. és 8. nap között, az ISZAP minták esetén a 3. és 5. nap figyelhetô meg, amely bizonyítja azt a tényt, hogy a szennyvíziszap minták esetén a N mennyiségétôl függetlenül a N források a legkevésbé stabilak, az ammonifikáció folyamata intenzívebb, mint a lótrágya és a biohulladék mintáknál. Az ammónia elillanás és a C/N arány összefüggését vizsgálva megállapítottuk, hogy az ISZAPI mintánál a C/N arány (21,32/1) alacsonyabb az optimálisnak tekinthetô 25-30/1 kezdeti C/N aránynál (KÖRNER 1997), de ez önmagában nem idézett volna elô nagymértékû NH 3 emissziót (19,12%), hiszen a BIO minta esetében hasonló C/N arány mellett sokkal kisebb veszteséget mértünk (3,08%). Ez alapján megállapítható, hogy a C/N arány önmagában nem elegendô a komposztálási folyamat jellemzéséhez és az ammónia emisszió becsléséhez, ahhoz szükséges a szén és nitrogénforrások bonthatóságának ismerete is. A könnyen bontható szénforrással rendelkezô ISZAPI minta esetén a viszonylag tág C/N arány ellenére nagymértékû ammónia-elillanást mértünk. A ph érték és a hômérséklet jól korrelált az NH 3 elillanással. (BIO minta esetében: r=0,85, illetve r= 0,92) 16 Biohulladék 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M

17 T U D O M Á N Y O S M E L L É K L E T ph-érték NH 3 (mg) y = 0,0112x + 6,9 R 2 = 0, ábra: A ph-érték és NH 3 képzôdésének összefüggése (BIO minta) NH 3 (mg) Hômérséklet (C) y = 0,0112x + 6,9 R 2 = 0, ábra: A hômérséklet és NH 3 képzôdésének összefüggése (BIO minta) Összefoglalás Vizsgálatainkban a komposztálás intenzív szakaszának nitrogénátalakulási folyamatait elemeztük jellemzô komposzt nyersanyagok esetében adiabatikus komposztáló bioreaktorban, a különbözô érettségû komposztok, a távozó gázok és a csurgaléklé vizsgálatával. A komposztálás során mért hômérsékleti adatok alapján megállapítottuk, hogy a 21 napos kezelés elegendô volt a komposztálás termofil folyamatainak befejezôdéséhez. A hômérséklet lefutása mindegyik nyersanyag esetén hasonló volt, a komposzt hômérséklete a nap után folyamatosan csökkent, a 21. nap leteltével hômérséklete megegyezett a környezeti hômérséklettel. Hômérsékleti maximumot a BIO minta esetén a 3. nap mértük, 72,5 ºC-ot, amely az optimális C/N arányra, tápanyag- és nedvességtartalomra vezethetô vissza. Az NH 3 mérési eredmények alapján megállapítottuk, hogy az ammónia volatilizáció mért mennyiségi adatai között szignifikáns, esetenként nagyságrendi különbség van a különbözô nyersanyagoknál. Az ammónia formájában bekövetkezô nitrogénveszteség az ISZAP I mintánál nagyon magas (19,12%) volt, amely a nagy kezdeti könnyen bontható nitrogéntartalomra, ammóniumtartalomra és magas hômérsékletre vezethetô vissza. A nagy mennyiségû szerkezeti anyag mellett bentonitot is tartalmazó minta esetén (ISZAPIII) mértük a legkisebb nitrogénveszteséget (0,49%) amely bizonyítja a magas adszorpciós kapacitású adalékanyag kedvezô hatását. Az NH 3 -N keletkezés kumulált mennyiségét ábrázolva autokatalítikus logisztikus S görbéket kapunk, az ábrázolt minták közül a legnagyobb meredekséget (k=0,76), tehát az ammónia képzôdés legnagyobb sebességét az ISZAP II mintánál mértük, amelynek oka a nagy mennyiségben rendelkezésre álló, könnyen bontható N tartalom volt. Az inflexiós pont, tehát az S görbe legmeredekebb pontja, az LT és a BIO minta esetén a 7. és 8. nap között, az ISZAP minták esetén a 3. és 5. nap figyelhetô meg, amely bizonyítja azt a tényt, hogy a szennyvíziszap minták esetén a N mennyiségétôl függetlenül a N források a legkevésbé stabilak, az ammonifikáció folyamata intenzívebb, mint a lótrágya és a biohulladék mintáknak. A komposztok vizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy a minták szervesanyagtartalma a komposztálás folyamán a biodegradáció révén csökken. A minták összes N tartalma és szerves N tartalma a komposztálás során a szervesanyag csökenés miatt nô, a komposztok nitrogénben relatíve feldúsulnak, a C/N arányuk csökken. Irodalom Csehi, K. 1997: A hígtrágyából leválasztott szilárd anyag komposztálása, diplomamunka, Hohenheim E. Egyetem, Gödöllôi ATE, o. Gottschall, R. (1990): Kompostierung: Optimale Aufbereitung und Verwendung organischer Materialen im ökologischen Landbau. 4. Auflage. Verlag C.F. Müller, Karlsruhe. Körner I. (1997) Influence of biowaste composition and composting parameters on the nitrogen dinamics during composting and on nitrogen contents in composts. In International symposium on composting and use of composted materials for horticulture, 5-11 April, 1997 Ayr, Scotland. Pp Madrid F, Lopez R, Cabrera F, Murillo J.M. (2002) Nitrogen mineralization for assessing the correct agricultural use of MSW compost, ORBIT Journal, Meyer, M. (1979): Der Stickstoffumsatz bei der Kompostierung von Stallmist. Bodenkundliche Gesellschaft der Schweiz, Bulletin Nakasaki, K.,Sasaky H, Shoda, M.,Kubota, H. (1985) Change in microbial numbers during thermophilic composting of sewage sludge with reference to CO2 evolution rate. Applied and Enviromental Microbiology, 49, Ott, P. (1980): Behandlung und Verwertung von Wirtschaftsdünger, in Wini, J und Staa, H. V. Ökologische Landwirschaft Kongressbericht Grünes Forum Alpbach Sikora L., J:, Enkiri N., K. (2000): Efficiency of compost-fertilizer blends compared with fertilizer alone. Soil Science, Vol 165., No. 5., pp Veeken, H. M.,Vinnie de Wilde and Bert V. M. Hamelers 2001: Reduction of ammonia emissions during composting by uncoupling of oxygen demand and heat removal, Proceeding, Microbiology of Composting 132. VKS 2001: A zöldhulladék-gazdálkodás során keletkezô komposztok és erjesztési maradékanyagok minôségi tulajdonságai, Verband Kompostwerke Schweiz (VKS) Vogtmann, H. (1980): Zur Frage der Stallmistkompostierung. IFOAM Bulletin, 32. Witter, E. and Lopez Real, J.M. (1987) The potencial of sewage sludge and composting in a nitrogen recycling strategy for agriculture. Biological Agriculture and Horticulture, 5, É V F O LYA M 3. S Z Á M Biohulladék 17

18 T U D O M Á N Y O S M E L L É K L E T eredményekrôl számolunk be. A kísérletekben három növényfaj (facélia, mustár, olajretek), illetve ezek 1:1:1 arányú keverékének termesztésével foglalkozunk. A vetés augusztus végén történ hagyományos sorbavetôgéppel. Dr. Gyuricza Csaba Szent István Egyetem Szervesanyag-gazdálkodás zöldtrágyázással A zöldtrágyázás során a többnyire gyors növekedésû és nagy mennyiségû biomasszát adó növényeket abból a célból termesztjük, hogy a zöld részeket a talajba forgassuk (ekével) vagy sekélyen keverjük be (pl. tárcsával, kultivátorral). E növények termesztése történhet fô- és másodvetésben. A fôvetés a hazai és nemzetközi gyakorlatban egyaránt kevéssé elterjedt, Magyarországon elôzménye a másodvetésû zöldtrágyanövények termesztésének van. A zöldtrágyanövények termesztését követôen bedolgozott növényi részek javítják a talaj fizikai és biológiai állapotát, a tápanyag-gazdálkodást, hozzájárulnak a szerves anyag mennyiségének növeléséhez, védik a felszínt az eróziótól és a deflációtól. Intenzív gyökérnövekedésük révén biológiai lazító hatást fejtenek ki a talajban, csökkentve ezzel tömör záróréteg kialakulásának az esélyét. Másodvetésben termesztve különösen csapadékos évjáratban mérséklik a tápanyagok kimosódását. Elsôsorban a nitrogént veszik fel nagy mennyiségben, amely az utónövény számára közvetlenül hasznosíthatóvá válik. A pillangós virágú növények a légköri nitrogén megkötése révén növelik a talaj tápanyagtartalmát. A nem pillangósok tápanyag-gazdálkodási szempontból jótékony hatása is kimutatható, ugyanis a talajban lévô, a növények számára közvetlenül nem hasznosítható tápanyagformákat könnyen felvehetôvé alakítják. Egyes növények (pl. mustár, olajretek) mélyre hatoló, vastag karógyökerükön keresztül a felsô talajrétegbe hozzák fel a tápanyagokat, ami az utónövény táplálóanyagfelvételét könnyíti meg. A mustár, az olajretek a cukorrépában, burgonyában és gyökérzöldségekben gyakori talajlakó fonálférgek elleni biológiai védekezésben is hatásos módszerként szolgálhat. Egyes zöldtrágyanövényeket az állati takarmányozás változatosabbá tételében is alkalmazhatják. Ebben az esetben a zöld növényi részek bizonyos hányadát levágják, és frissen vagy silózással tartósítva etetik fel az állatokkal. A Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program keretében mintegy másfél millió hektár mûvelt terület kapott támogatást 2005-tel kezdôdôen. Ezeken a területeken bizonyosan néhány éven belül jelentôs felfutást lehet tapasztalni, különösen a másodvetésû zöldtrágyanövények termesztése terén, de kedvezôtlen adottságú területeken a fôvetésû termesztésnek is lehet létjogosultsága. A Szent István Egyetemen 2005-ben indítottuk be zöldtrágyanövény-termesztési programunkat, amelynek során fô- és másodvetésben egyaránt végezzük vizsgálatainkat barna erdôtalajon. A kutatások legfontosabb célja, hogy újabb tapasztalatokat kapjunk e növények gazdaságos termesztésével kapcsolatban, valamint kedvezôtlen termôhelyi és ökológiai feltételek között alkalmazható termesztéstechnológiát dolgozzunk ki. Fontos feladatunknak tekintjük azonban a zöldtrágyázás módszerének megismertetését és népszerûsítését a gazdatársadalom körében. Jelen cikkünkben a másodvetésû termesztéssel kapcsolatos elsô Gyomelnyomó képesség és borítottság A termesztés során egy alkalommal történt gyomfelvételezés, ugyanis a gyomosodás a jól beállott állománynak köszönhetôen valamennyi növény esetén elhanyagolható volt. A facélia, mustár, olajretek és a keverék csaknem gyommentes volt. Az elôzô évekbôl néhány árvakelésû repce kelt ki a parcellákon. Az elôforduló néhány gombvirág ekkor már elfagyott az október végi fagyok hatására. A parcellák alsó felén foltszerûen mezei acat is megfigyelhetô volt. Szembetûnô volt ugyanakkor, hogy a bevetetlen parcellákon (nem történt zöldtrágya növény vetése) az átlagos gyomborítottság elérte a 70-80%-ot. A zöldtrágyanövényekkel borított kezelések gyommentességében jelentôs szerepet játszott, hogy a vetés nem közvetlenül az elôvetemény (tavaszi árpa) betakarítása után történt, hanem azt megelôzte egy tárcsával végzett tarlóhántás és elmunkálás, amely nagymértékben kelésre serkentette a felsô talajrétegben lévô gyomnövények magjait. Az így kikelt növények a vetés elôtti talajelôkészítés során elpusztultak, és a mélyebb rétegekben lévô gyomnövények kicsírázása és fejlôdése elôtt a zöldtrágyanövények kellô borítottságot teremtettek. Zöldtömeg, növénymagasság gyökérhosszúság Magyarország éghajlata aszályra hajlamos, ami leggyakrabban a vegetációs idôszakban kialakuló csapadékhiányban mutatkozik meg. A másodvetés sikeressége szempontjából kritikus a nyári hónapok csapadékmennyisége és a talaj nedvességtartalma, ezért Magyarországon a zöldtrágyanövények termesztése szempontjából nem a korai betakarítású növényeket közvetlenül követô idôszak (többnyire július), hanem elsôsorban az augusztus második dekádjában történô vetés vezethet eredményre. A év csapadékban gazdag volt, jelentôs mennyiség hullott a nyári idôszakban is, ezért a vetés idôszakát nem a szárazság, hanem a túlzott csapadékbôség jellemezte. A vetést követôen azonban a felsô talajréteg gyors száradása miatt a vetômagok %-a csírázott ki 5-7 napon belül, míg az elfekvô magok a szeptember eleji csapadékot követôen indultak csírázásnak. Ez a kétfázisú kelés és fejlôdés a kísérlet teljes idôszakában megmutatkozott valamennyi növénynél. A facélia kezdeti fejlôdése rendkívül vontatott volt, míg a mustár és az olajretek rögtön a kelés után intenzív növekedésnek indult. Ennek a lassú növekedésnek a hatása elsôsorban a keverékvetésben mutatkozott meg, ahol a facélia a legkisebb biomasszát adta (5 t/ha) (1. ábra). Ugyanez érvényes a növénymagasságra és az elért gyökérhosszúságra is, amelyek meghatározóak az összes biomassza kialakulása szempontjából (2. ábra). Ugyanakkor az önálló facélia vetés jelentôs mennyiségû zöldtömeget képzett (37 t/ha), amely alapján kiváló zöldtrágyanövénynek minôsül. Ennek a biomasszának legjelentôsebb része azonban a zöld hajtás, kisebb a gyökér aránya a mustárhoz és az olajretekhez képest. A legnagyobb hajtás- és gyökértömeget az olajretek produkálta a bedolgozás elôtt egy héttel 45,1 t/ha tömeggel. A legintenzívebb gyökérnövekedést (18,1 cm átlagos gyökérhosszúság), valamint a legnagyobb gyökér-növény arányt egyaránt ebben a kezelésben tapasztaltuk. Hazai viszonyok között olajretek másodvetésû termesztése esetén Antal József számol be az intenzív gyökérnövekedésnek köszönhetôen jelentôs biológiai talajlazító hatásról. Talajnedvesség-tartalom A másodvetésû növények talajelôkészítése során alapszabályként fogadható el, hogy kevés menetszámmal, energiatakarékosan állítsunk elô a növény számára megfelelô aprómorzsás magágyat. A gyors elôkészítést nem csak gazdaságossági tényezôk, hanem a talajnedvesség-veszteség csökkentése indokolják. Az 3-4. ábra a kezelések talajnedvesség tartalmát mutatja. A zöldtrágyanövények hatása az adatok alapján a felsô 60 cm-ben mutatható 18 Biohulladék 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M

19 T U D O M Á N Y O S M E L L É K L E T ki. Az egyes növényekkel borított kezelések között a 0-30 cm talajrétegben igazolható különbség nem volt kimutatható, ugyanakkor a fedetlen talajfelszínhez képest valamennyi esetben eltérést tapasztaltunk. A vetés utáni napot követôen folyamatosan nô a különbség a növénnyel bevetett kezelések és a kontrollparcella között. Az 50. nap után valamennyi esetben változik még a talajnedvesség tartalom az evapotranszspiráció (párolgás) és a lehullott csapadék következtében, azonban a kezelések közötti különbség állandó marad. A zöldtrágyanövénnyel borított talajfelszín minden esetben csökkentette a felsô réteg nedvességtartalmát, azonban ez a különbség a tél folyamán kiegyenlítôdött, tavaszára, az utónövény (tavaszi árpa) vetésének idôpontjára a feltalaj is feltöltôdött nedvességgel. Hasonló tendencia figyelhetô meg a cm mélységben azzal a különbséggel, hogy a keverékvetés esetén nagyobb volt a nedvesség, mint a facélia- a mustárés az olajretek vetésben. Ennek feltételezhetôen az az oka, hogy a három növény együttes termesztése során a facélia mérsékelt gyökérfejlôdése miatt összességében kevesebb nedvességet vesznek fel a növények ebbôl a talajmélységbôl. Folyamatában vizsgálva ennek a szintnek a nedvességállapotát megállapítható, hogy a vetés utáni nap után a kezelések közötti különbség lecsökken, ennek feltételezhetô oka az, hogy nagyobb mennyiségû csapadék kerül ebbe a rétegbe, mint amit a növény képes felvenni. A cm mélységben nem volt igazolható különbség az egyes kezelések között, a növényborítottság és a növény faja nem befolyásolta a talajnedvesség-tartalmat. Talajellenállás, talajtömörödés A legtöbb zöldtrágyanövény termesztésekor külön elônyként emelik ki a talajlazító hatást, a talaj fizikai és biológiai állapotának javítását. Ugyanakkor az ezzel kapcsolatos mérések azt mutatják, hogy a talajellenállás a növények termesztési ideje alatt inkább növekszik, mint csökken. Ennek okai abban keresendôk, hogy a zöldtrágyanövény jelentôs mennyiségû nedvességet használ fel a termesztés során, másrészt a gyökerek oldalirányú nyomása átmenetileg szintén tömörítô hatást eredményez. A lazulás a késôbbiekben érvényesül, amikor a növényt a talajba dolgozzák. Az elhalt gyökerek járatai révén kedvezôbb fizikai és biológiai szerkezetû, a külsô beavatkozásokkal szemben stabilabb talajszerkezet alakul ki, amely nem csak az utónövény tápanyagfelvételét segíti elô, hanem a kisebb talajellenállásban is megnyilvánul. A kísérletben a zöldtrágyanövények zúzása elôtt jelentôs eltérést tapasztaltunk a talajellenállás értékeiben a felsô 50 cm mélységben (5. ábra). A növényekkel feddett területeken 2,8-3,7 MPa talajellenállást mértünk, ugyanakkor a fedetlen kezelésben jelentôsen kisebb volt a tömörség (1,5-1,7 MPa). Az utónövény vetésének idôszakára ezek a különbségek a talajnedvességhez hasonlóan kiegyenlítôdtek, aminek következtében azonos talajnedvesség-tartalom mellett valamennyi kezelésben 0,8-1,0 MPa talajellenállást határoztunk meg (6. ábra). Összegzés A zöldtrágyanövények termesztése témakörében Magyarországon számos kutatási eredmény és gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésre. Az utóbbi évtizedekben elhanyagolt módszer az elkövetkezô idôszakban várhatóan ismét fel fog értékelôdni. Az állatállomány jelentôs csökkenése, és az ebbôl adódó szerves trágya hiány, valamint a talajok tápanyagtartalmának és fizikai, biológiai állapotromlása miatt a zöldtrágyanövények másodvetésben történô termesztése és talajba történô bedolgozása a vetésváltás fontos eleme lehet. Az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbak Magyarországon a szélsôséges idôjárási jelenségek (elsôsorban aszály, ritkábban túlzott csapadékbôség), amelyek leginkább a nyári idôszakban jelentkeznek. A zöldtrágyanövények termesztésének ezért korlátozó tényezôje a talajnedvesség lehet. Közvetlenül a kalászosok betakarítása után gyorsan száradó, homokos vályog fizikai féleségû talajon az idôben elvégzett mûvelés is olyan nedvességveszteséggel járhat, amely a vetés és kelés feltételeit egyaránt rontja. Az augusztus második felében történô vetés ugyanakkor a hajnali harmatképzôdés és a csapadék kialakulásának nagyobb esélye miatt megnöveli a sikeres termesztés esélyét. Bár a zöldtrágyanövények termesztése fokozott vízfelhasználással jár, igazolhatóan csökkenti a talaj nedvességtartalmát a felsô cm rétegben, azonban ennek egy része a bedolgozás során a növényben lévô nedvesség révén visszakerül a talajba. A kutatások azt bizonyítják, hogy az így keletkezô deficit a tél végére eltûnik, ugyanakkor hosszútávon a talaj tápanyag- és vízgazdálkodásának javulása a növénytermesztés biztonságosabbá tételét eredményezi. Amint Magyarországon is kötelezôvé válik a termôterület bizonyos százalékának pihentetése, megnyílik az út a fôvetésû zöldtrágyanövények elôtt. A másodvetés legnagyobb korlátozó tényezôje a nem megfelelô talajnedvesség, fôvetésben a csírázás és a kezdeti lassabb fejlôdés kritikus szakaszában még nem jelentkezik. Jóllehet a zöldtrágyanövények jelentôs mennyiségû vizet használnak fel, bedolgozásukkal ennek egy része visszakerül a talajba, illetve borítottságuk során, és a késôbbiekben mulcsként hasznosulva jelentôsen csökkentik az evaporációt (talaj felszín párolgása). Emellett fôvetésben rendelkezésre áll a kellô vegetációs periódus a növényállomány virágzásához, így a növények másodlagos méhészeti hasznosítására is lehetôség nyílik. Keverékek alkalmazásánál jól érvényesül az egyes növényfajok egymásra gyakorolt kedvezô hatása is. A mustárnak és az olajreteknek allelopatikus hatásuk révén a gyomszabályozásban is komoly lehetôsége lehet. 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M Biohulladék 19

20 T U D O M Á N Y O S M E L L É K L E T 1. ábra: A zöldtömeg alakulása a kísérletben a talajba dolgozás elôtt 7 nappal (Gödöllô, november 3.) 2. ábra. A növénymagasság és gyökérhosszúság alakulása a kezelésekben a talajba dolgozás elôtt 7 nappal (Gödöllô, november 3.) 3. ábra: A talajnedvesség-tartalom alakulása a kísérletben a 0-30 cm mélységben (Gödöllô, 2005) 4. ábra: A talajnedvesség-tartalom alakulása a kísérletben a cm mélységben (Gödöllô, 2005) 5. ábra: A talajellenállás alakulása a kísérletben a zöldtrágyanövények zúzása elôtt (Gödöllô, október 27.) 6. ábra. A talajellenállás alakulása a kísérletben a zöldtrágyanövények zúzása után tavasszal (Gödöllô, április 4.) 20 Biohulladék 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

GYŰJTSÜNK EGYÜTT SZELEKTÍVEN 2014-BEN IS! Tájékoztató a szelektív hulladékszállítás rendjéről Érvényes: 2014.03.01-2014.12.31-ig

GYŰJTSÜNK EGYÜTT SZELEKTÍVEN 2014-BEN IS! Tájékoztató a szelektív hulladékszállítás rendjéről Érvényes: 2014.03.01-2014.12.31-ig GYŰJTSÜNK EGYÜTT SZELEKTÍVEN 2014-BEN IS! Házhoz menő lomtalanítás Társaságunk a 2014. évben is elvégzi az évente legalább 1 alkalommal, az ingatlantulajdonossal előre egyeztetett időpontban háztól történő,

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 11., szerda 93. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CIII. tv. A pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szó ló 2003.

Részletesebben

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök 147. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 246/2005. (XI. 10.) Korm. r. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. május 31., kedd 72. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: XXXVII. tv. Má jus 9-e Eu ró pa Nap já vá nyil vá ní tá sá ról... 3520 2005: XXXVIII. tv.

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 9. szám 2008. szep tem ber 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest,

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ

Részletesebben

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal 2006/6. HATÁROZATOK TÁRA 51 Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ 6. TARTALOMJEGYZÉK 2019/2006. (II. 13.) Korm. h. Az Or szá gos Tu do má nyos Ku ta tá si Alap prog ra mok 2006. évi több - lettámogatához

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom VI. ÉVFOLYAM 1. szám 2008. ja nu ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

118. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

118. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök 118. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 170/2005. (IX. 1.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE Mirnics Károly A DESTRUKTURÁLÓ TÉNYEZÕK SZÁMBAVÉTELE ÉS A DESTRUKCIÓ FOLYAMATÁNAK SZOCIOLÓGIAI MEGVILÁGÍTÁSA Egy nemzetrész

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A ma gyar la kos ság bel föl di uta zá sai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ké szí tet te: a Ma gyar Tu riz mus Rt. Ku ta tá si Igaz ga tó sá gá nak meg bí zá sá ból a M.Á.S.T. Pi ac- és Köz vé le mény ku ta tó

Részletesebben

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 29., csütörtök 172. szám II. kö tet TARTALOMJEGYZÉK 125/2005. (XII. 29.) GKM r. A köz úti jár mû vek mû sza ki meg vizs gá lá sá ról szóló

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM V. ÉVFOLYAM 1. szám 2007. ja nu ár 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szo ci á lis Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Telefon: 475-5745 Megjelenik szükség szerint.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

Iktatószám: /2013. Tárgy: Tájékoztatás hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról

Iktatószám: /2013. Tárgy: Tájékoztatás hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról FBH-NP Közszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Nyilvántartó cégbíróság: Kecskeméti Törvényszék Cg.: 03-09-126039 Adószám: 24290054-2-03 Székhely: 6521 Vaskút, 0551/2 hrsz.. Ügyfélszolgálati irodáink:

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. F E B R U Á R 2 8. TARTALOM Oldal TÖRVÉNY 2003. évi CXXIX. tv. a köz be szer zé sek rõl (egy sé

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. október 4. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/40. szám Ára: 315 Ft T A R T A L O M Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Apc

Részletesebben

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2006. évi LIX. tv. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról... 224 2006. évi LX. tv.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 22., péntek TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 Oldal 2. kö tet

Részletesebben

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004)

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004) 356 Közbeszerzési Értesítõ, a Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja (2005. I. 5.) 1. szám Pos tai irá nyí tó szám: 1163 Te le fon: 401-1459 Telefax: E-ma il: B. MEL LÉK LET: A RÉ SZEK RE VO NAT KO ZÓ

Részletesebben

Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén

Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén Cím: 4400 Nyíregyháza Csatorna u. Nyírségvíz ZRt. Központi Komposztáló telepe Telefonszám: 06-42-430-006 Előállított komposzttermékek kereskedelmi

Részletesebben

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. február 3., péntek 12. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 22/2006. (II. 3.) Korm. r. A fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásá

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 737-888. OLDAL 2006. március 3. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1104 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. szeptember 20. Megjelenik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/38. szám Ára: 315 Ft TARTALOM Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szervezeti hírek A Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete 2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek 115. szám 1. kö tet* 1 2. kö tet ára: 5124, Ft TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet: 224/2007. (VIII. 31.) Korm. r. A köz al kal ma zot

Részletesebben

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Egységes vállalatba beolvadó társaságok INSZOL Győri Vagyongazdálkodó és

Részletesebben

A nonprofit számvitel alapjai

A nonprofit számvitel alapjai Nonprofit Képzési Füzetek Dr. Baráth Katalin A nonprofit számvitel alapjai Nonprofit Szolgáltató Központ Zalaegerszeg, 2010 NONPROFIT KÉPZÉSI FÜZETEK Dr. Baráth Katalin Nonprofit számvitel alapjai Landorhegy

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M 2006/4. szám H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 137 A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. január 25. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/4. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ:

Részletesebben

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. áp ri lis 30. TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... Oldal Melléklet

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. március 8. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/10. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Sze mély ügyi hírek...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 31., péntek 35. szám I. kö tet Ára: 943, Ft TARTALOMJEGYZÉK 24/2006. (III. 31.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap

Részletesebben

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek 160. szám Ára: 3801, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXXIII. tv. A bá nyá szat ról szóló 1993. évi XLVIII. tör vé ny mó do sí tá sá

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete 15946 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009/66. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd. 31. szám I. kötet. Ára: 895, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd. 31. szám I. kötet. Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd 31. szám I. kötet Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd 31. szám I. kötet TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 26., kedd 104. Ára: 1150, Ft TARTALOMJEGYZÉK 67/2005. (VII. 26.) FVM r. A 2004. évi nem ze ti ha tás kör ben nyúj tott ag rár- és vi dék fej

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny

Részletesebben

A COOP-RENDSZER KIFEJLŐDÉSÉNEK STÁCIÓI, TOVÁBBRA IS A FOGYASZTÓK SZOLGÁLATÁBAN 2

A COOP-RENDSZER KIFEJLŐDÉSÉNEK STÁCIÓI, TOVÁBBRA IS A FOGYASZTÓK SZOLGÁLATÁBAN 2 146 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1 2. szám Mu rá nyi Lász ló 1 A COOP-RENDSZER KIFEJLŐDÉSÉNEK STÁCIÓI, TOVÁBBRA IS A FOGYASZTÓK SZOLGÁLATÁBAN 2 Cselekvési változatok Az ál ta lá nos fo gyasz tá si

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete 3048 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/48. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerûsítéséhez

Részletesebben

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2007. MÁJUS 10. A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA Szer kesz tõ ség: 1051 Bp., Arany Já nos u. 25. Te l.: 301-2924 Megjelenik szükség szerint Ára: 924 Ft I. Jogszabályok

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete 26734 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/193. szám A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ IV. év fo lyam 14. szám 1344 Ft 2007. december 31. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. áp ri lis 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK Oldal 44. szám 2009. évi XVII. tör vény A Ma gyar Köz tár sa ság 2008. évi költ ség ve té sé rõl szó ló 2007. évi

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap 128. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK 24/2008.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2089-2192. OLDAL 2008. május 8. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16.

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. feb ru ár 16., szerda 19. szám TARTALOMJEGYZÉK 12/2005. (II. 16.) PM r. A kincs tá ri rend szer mû kö dé sé vel kap cso la tos pénz ügyi szolgálta -

Részletesebben

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA VI. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2007. MÁJUS 31. A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1092 FORINT T A R T A L O M II. RÉSZ Oldal JOGSZABÁLYMUTATÓ A gazdasági és közlekedési miniszter jogszabály-elõkészítési

Részletesebben

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány 006/9. HATÁROZATOK TÁRA 59 Budapest, 006. június 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK /006. (VI. 8.) Korm. h. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 006. évi LV. tör vény. -ából ere dõ egyes

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től Ajánlat Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től UNIQA Biztosító Zrt. 1134 Budapest, Károly krt. 70 74. Tel.: +36 1 5445-555 Fax: +36 1 2386-060 Gyertyaláng III. Temetési biztosítás Ajánlatszám: Ajánlat

Részletesebben

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13.

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13. Az innováció folyamata és eredményei Pécs, 2009.10.13. 1 A BIOKOM Kft. 1994. december 1: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat Pécsi Kertészeti és Parképítı Vállalatot Pécsi Közterületfenntartó

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. júni us 21. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/25. szám Ára: 345 Ft ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny bolt új hely re, a

Részletesebben

TISZTELT TAGTÁRSAK! Tagság létszámának alakulása

TISZTELT TAGTÁRSAK! Tagság létszámának alakulása TISZTELT TAGTÁRSAK! 1994. ja nu ár 26-án 151 sze mély meg ala kí tot - ta a Moz gás kor lá to zot tak Mély kú ti Egye sü le tét. A he lyi szer ve zet lét re ho zá sá nak több cél ja is volt. Leg fon to

Részletesebben

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955 fuzet 2011:SZOROLAP10.QXD 2011.10.13. 8:10 Page 1 MÓ RICZ ZSIG MOND Ál ta lá nos Is ko la, Gim ná zi um, Szak kép zõ Is ko la, Kollégium, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Pe da gó gi ai Szak szol

Részletesebben

A magyarországi hulladékösszetétel alakulása. vizsgálati tapasztalatok

A magyarországi hulladékösszetétel alakulása. vizsgálati tapasztalatok FKF ZRt. Környezetvédelmi osztály A magyarországi hulladékösszetétel alakulása vizsgálati tapasztalatok XV. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai fórum és kiállítás 2008.Április 22-24. Szombathely A hulladékbegyűjtéshez,

Részletesebben

26. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1325, Ft. Oldal

26. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1325, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd 26. szám Ára: 1325, Ft TARTALOMJEGYZÉK 29/2008. (II. 19.) Korm. r. A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter feladat- és hatáskörérõl.

Részletesebben

A nemzeti energiapolitika eredményei és esélyei

A nemzeti energiapolitika eredményei és esélyei Jun4.qxd 2012.06.20. 7:39 Page 144 A nemzeti energiapolitika eredményei és esélyei Járosi Márton Kacsó András A ve ze té kes ener gia szol gál ta tá sok ter mé sze tük nél fog va köz ér de kû ek; nagy

Részletesebben

47. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. áp ri lis 14., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal

47. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. áp ri lis 14., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. áp ri lis 14., szombat TARTALOMJEGYZÉK 70/2007. (IV. 14.) Korm. r. Egyes mun ka vé del mi tár gyú kor mány ren de le tek mó do sí tá sá ról... 2948

Részletesebben

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal.

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 95/2006. (IV. 18.) Korm. ren de let 11/2006. (IV. 10.) HM ren

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete 2007/181. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 13569 A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete a vasúti pályahálózathoz történõ nyílt hozzáférés részletes szabályairól A vas úti

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 26., hétfõ. 79. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 26., hétfõ. 79. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 26., hétfõ 79. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 26., hétfõ 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 148/2008. (V.

Részletesebben

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se 711/I/2003. AB eln ki v gz s 1779 711/I/2003. AB eln ki v gz s Az Al kot m ny b r s g el n ke jog sza b ly alkot m ny elle ness g nek ut la gos vizs g la

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. FEBRUÁR 15. A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1260 FORINT TARTALOM Oldal I. RÉSZ SZEMÉLYI HÍREK 5/2008. (I. 31.) ME h. egyes két ol da lú gaz da sá

Részletesebben

Egészséges környezetben tudatos gazdálkodás

Egészséges környezetben tudatos gazdálkodás Egészséges környezetben tudatos gazdálkodás Egészséges környezet alatt azt az élõ és élettelen természeti környezetet összhangban a tevékenységi kör - kell érte nünk, amely ben a mikro és makro világ össz

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 21., kedd 31. szám I. kö tet Ára: 4807, Ft TARTALOMJEGYZÉK 57/2006. (III. 21.) Korm. r. A gyám ha tó sá gok ról, valamint a gyer mek vé del

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben A je len mó do sí tás sal az Ala pí tók a Fô vá ro si Bí ró ság ál tal nyil ván tar - tás ba vett Ala pít vány Ala pí tó oki ra tát úgy kí ván ják mó do sí

Részletesebben

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 338 A fény ké pe ket a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Tör té ne ti Fény kép tárából (Nép sza bad ságar chí vu m, Ká dár

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSÁNAK HIVATALOS LAPJA

A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSÁNAK HIVATALOS LAPJA A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSÁNAK HIVATALOS LAPJA http://www.kozbeszerzes.hu Éves elõfizetési díj 94 700 Ft Ára: 1630 Ft Az árak az áfát tartalmazzák. X. ÉVFOLYAM 135. SZÁM 2004. NOVEMBER 24. TARTALOM HIRDETMÉNYEK

Részletesebben

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól Feltétel Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás Érvényes: 2007. januártól Perfekt Vagyon- és üzemszünet biztosítás feltételei TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 3 1.1 A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS HATÁLYA

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. má jus 24., szerda 62. szám I. kötet TARTALOMJEGYZÉK 40/2006. (V. 24.) FVM r. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint

Részletesebben

92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal

92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 10., kedd 92. szám Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CI. tv. A döntéselõkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetõségének biz to sí tá sá

Részletesebben

135. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. no vem ber 6., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 189, Ft. Oldal

135. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. no vem ber 6., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 189, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. no vem ber 6., hétfõ 135. szám TARTALOMJEGYZÉK 28/2006. (XI. 6.) PM r. A pré mi um évek prog ram mal, va la mint a kü lön le ges fog lal koz ta tá si

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 3113-3264. OLDAL 2008. június 2. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM ÁRA: 1365 FT I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

Automaták. Tartalom. Automaták. Automaták Bevezetés I.2 I.1. Vezetékdaraboló automaták I.3. Csupaszoló automaták I.4

Automaták. Tartalom. Automaták. Automaták Bevezetés I.2 I.1. Vezetékdaraboló automaták I.3. Csupaszoló automaták I.4 Tartalom Bevezetés.2 Vezetékdaraboló automaták.3 Csupaszoló automaták.4 Csupaszoló és krimpelő automaták.6.1 Bevezetés A krimpelési fo lya ma tok és sze rû sí té se meg kö ve te li az egyes mun ka lé pé

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. TARTALOM TÖRVÉNYEK Oldal Oldal SZEMÉLYI HÍREK 2006. évi LI. tör vény a bün te tõ el já rás ról szó ló

Részletesebben