Tájékoztató. a közigazgatási szakvizsga. Általános közigazgatási ismeretek. IV. modul: Közigazgatás-szervezési és vezetési ismeretek

Átírás

1 Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga Általános közigazgatási ismeretek IV. modul: Közigazgatás-szervezési és vezetési ismeretek című tananyagát érintő változásokról Budapest, 2014

2 Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata, hogy a közigazgatási szakvizsgához kapcsolódó ismeretanyagot hatályosítsa. A közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II.27.) Korm. rendelet 3. (3) bekezdése kimondja, hogy a követelményrendszeren alapuló tananyagot az NKE különösen a jogszabályi változásokra tekintettel rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja, és szükség esetén aktualizálja. A jogszabályi kötelezettségen alapuló hatályosítást az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézete (a továbbiakban: NKE VTI) év elején a január 31.-ig kihirdetett jogszabályok alapján zárta le. Az NKE VTKI fontosnak tartja, hogy közszolgálati tisztviselők ismereteiket a hatályosított tananyag alapján sajátítsák el és a bekövetkezett jogszabályi módosulások is megjelenjenek a tananyagokban. A tájékoztató a tananyag-kiegészítő dokumentuma, amely tartalmazza mindazokat a jogszabályi változásokat, amelyek a lezárt tananyag kiadását követő időszakban jöttek létre, ezáltal egy hatályosított, komplex oktatási segédanyagként segíti a vizsgázók naprakész felkészülését. A tájékoztató tartalmaz minden az adott fejezetcímeken belül végrehajtott módosítást az oldalszám és a bekezdés feltüntetésével dőlt betűtípussal vastagon kiemelve jelöltük. Az új hatályos szövegrészek pirossal szedve találhatóak, míg a hatályát vesztett részek áthúzással vannak jelölve. Az egyes módosítások indokolása dőlt betűvel az adott módosított szövegrészt követően került rögzítésre. A tájékoztató dokumentum kibocsátásával az NKE VTKI segítséget kíván nyújtani, hogy a közigazgatási szakvizsgára Ön a lehető legnaprakészebben tudjon felkészülni. Eredményes felkészülést és sikeres vizsgát kívánva B u d a p e s t, február Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet 2

3 6. ÚJ TENDENCIÁK ÉS VEZETÉSI MEGOLDÁSOK A KÖZIGAZGATÁSI SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉBEN 6.6. ÜGYFÉLKARTÁK ALKALMAZÁSA 74. oldal ötödik bekezdésének utolsó mondata az alábbiak szerint módosul: Az 1052/2005.(V.23.) Korm. határozat 1/1. pontja Egy korábbi kormányhatározat szerint meg kell teremteni a feltételeket a Közigazgatási Ügyfélszolgálati Karta országos elterjesztéséhez, és a modellkísérlet tapasztalataira támaszkodva menetrendet kell kidolgozni a megvalósításra. Valójában vállalásokat karta formában a kormányhatározat kötelező ereje nélkül is bármely közigazgatási szerv saját kezdeményezésre is létrehozhat, egyfajta önkéntes minőségi vállalásnak tekintve azt. 7. SOKOLDALÚAN BEVETHETŐ MÓDSZEREK ÉS TECHNIKÁK A KÖZIGAZGATÁSI SZERVEZETEK VEZETÉSÉHEZ ÉS FEJLESZTÉSÉHEZ 7.2. CSOPORTOS MUNKAVÉGZÉS, CSOPORTOS ÖTLETELÉS BRAIN STORMING 94. oldal táblázat alatti bekezdése törlésre kerül: A korábbi táblázatok szövegét egységesen mondatként kezelték a szerzők, tehát nagy kezdőbetűvel, ponttal a végén. itt is ez kell, részben az egységesség miatt, részben azért, mert valóban kerek, egész mondatok. a táblázat viszont képként van berakva, tehát én nem tudok változtatni a szövegen. 8. HUMÁNERŐFORRÁS ÉS KÖZSZOLGÁLATI MENEDZSMENT 8.2. AZ EMBERI ERŐFORRÁS STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA AZ EMBERI ERŐFORRÁS IGÉNY TERVEZÉSE, KIVÁLASZTÁS 106. oldal utolsó bekezdése törlésre kerül. helyére az alábbi szövegrész kerül: 2010-ben a központi köszolgálati nyilvántartás (KÖZIGTAD) adatai szerint körülbelül köztisztviselő dolgozott a különböző államigazgatási és önkormányztai szervezetknél, ami a lakosság arányához képest nem kirívóan magas más országokhoz képest. (Az USA-ban ez az arány 2,14%, Spanyolországban 1,6%, Franciaországban 1,5%, míg Magyarországon 1,0%.) 2013-ben a Közszolgálati Statisztikai Adatgyűjtés (KSA) alapján mintegy 110 ezer kormánytisztviselő és köztisztviselő állt alkalmazásban az államigazgatási, önkormányzati és autonóm igazgatási szerveknél, valamint a szabályozó hatóságoknál., amely a lakosság arányához képest nem kirívóan magas más országokhoz képest. (Az USA-ban ez az arány 2,14%, Spanyolországban 1,6%, Franciaországban 1,5%, míg Magyarországon 1,5%.). 3

4 107. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: A kiválasztást megelőzi a munkaerőigény előrejelzése. Ez az EEM stratégia egyik fontos területe, hiszen nem mindegy, hogy milyen humánerőforrással valósítja meg a szervezet hosszú távú céljait. A munkaerőigény-tervre épül majd a toborzás, a kiválasztás, az utánpótlás tervezése, a továbbképzés és vezetőképzés, az értékelés, az illetmény-megállapítás és bérezés stb. tevékenysége. Létszámtervet azért készítünk, hosszú távra biztosítani tudjuk szervezetünk számára a szükséges munkaerőt KIVÁLASZTÁS, A KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELŐ KIVÁLASZTÁSA 108. oldal első bekezdésének első francia bekezdése az alábbiak szerint módosul: Nyilvános pályázat növelheti a figyelembe vehető jelentkezők körét, nagyobb merítési lehetőséget biztosít a közigazgatási szerv számára; a módszer az elbírálás objektivitását is növeli. A jelenlegi szabályozás szerint jogszabály vagy a munkáltató döntéde alapján meghívásos vagy pályázati eljárás keretében adható kinevezés. a közigazgatásban nem kötelező a pályázat kiírása, csak ha jogszabály írja elő, vagy ha a munkáltató döntése alapján kerül pályázat kiírására sor, ez utóbbi lehet meghívásos vagy pályázati eljárási forma. Amennyiben pályázat kiírására kerül sor, kinevezést csak olyan személynek lehet adni, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. 39 Széles körben nyújt megítélési lehetőséget a toborzási adatbázis, amelynek célja a kiválasztás elősegítése és a lehetséges pályázók tájékoztatása. Az adatbázist a személyügyi központ működteti oldal második lábjegyzetének jelölése az alábbiak szerint módosul: 40. Kttv. 46. (2) bekezdés 40. Kttv. 45. (2) bekezdés 109. oldal második bekezdésénél szerkezeti változtatás javasolt, így az illetményrendszerre vonatkozó általános alapelvek megelőzik a munkaköri pótlékra vonatkozó speciális rendelkezéseket. Az illetményrendszert tekintve jelentős koncepcionális újításként értékelhető a munkaköri pótlék bevezetése 2012-ben. A jogalkotó célja ezzel az volt, hogy a jövőben a díjazásnál a közszolgálati tisztviselő által ellátott munkakört is vegyék figyelembe. Munkaköri pótlék megállapítására valamennyi államigazgatási szervnél lehetőség van. 41 A közszolgálati tisztviselő illetménye, - amely el kell, hogy érje a garantált bérminimum összegét -, alapilletményből, valamint a törvényben meghatározott feltételek esetén illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. Az alapilletmény az illetményalap és a fizetési fokozathoz tartozó szorzószám szorzata. Az illetményalapot minden évben az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap. A hivatali szervezet vezetője át nem ruházható hatáskörében a 4

5 tárgyévet megelőző év minősítése, illetve annak hiányában a teljesítményértékelés függvényében térítheti el felfelé (legfeljebb 50%-kal, a minisztériumok, Miniszterelnökség esetében viszont legfeljebb csak 30%-kal) és lefelé (legfeljebb 20%-kal) a közszolgálati tisztviselő besorolása szerinti fokozathoz tartozó alapilletményét. Az illetményrendszert tekintve jelentős koncepcionális újításként értékelhető a munkaköri pótlék bevezetése 2012-ben. A jogalkotó célja ezzel az volt, hogy a jövőben a díjazásnál a közszolgálati tisztviselő által ellátott munkakört is vegyék figyelembe. Munkaköri pótlék megállapítására valamennyi államigazgatási szervnél lehetőség van oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint egészül ki: A cafetéria támogatások rendszere a költségvetési forrásoktól függően a közszolgálati tisztviselői pálya vonzerejének javítását, a közszolgálati tisztviselők számára nyújtható előnyök bővítését szolgálja. Célja, hogy fokozatosan változtasson a közszolgálat anyagi, erkölcsi megbecsülésén. A hatályos szabályozás a cafetéria-juttatás éves összegét minimálisan a kormánytisztviselői illetményalap ötszörösében határozta meg. 42 Az elmúlt években a központi költségvetés valamennyi közigazgatási szerv számára egységes összegben rögzítette az éves cafetéria juttatás összegét. A közszolgálati tisztviselők részére visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható (pl. lakhatás, lakásépítési, -vásárlási támogatás, családalapítási támogatás, szociális támogatás) TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS, MINŐSÍTÉS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 110. oldal hatodik bekezdésében foglaltak az alábbiak szerint módosulnak: A teljesítményértékelés részletes szabályait egy közelmúltban megjelent részletszabályait kormányrendelet és miniszteri rendelet tartalmazza. 44 Kiemelendő továbbá, hogy a közigazgatásért és igazságügyért kormányzati és közigazgatási személyzetpolitikáért felelős miniszter a teljesítményértékelés lefolytatásának elősegítése érdekében módszertani ajánlást ad ki. is kiadott MINŐSÍTÉS 110. oldal hetedik bekezdésében foglaltak az alábbiak szerint módosulnak: A Kttv. a teljesítményértékeléshez hasonlóan a minősítés esetében is csak keretjellegű szabályozást tartalmaz; a minősítés rendjére, eljárására és szintjeire vonatkozó részletes szabályokat egy későbbi kormányrendelet fogja megállapítani tartalmazza TOVÁBBKÉPZÉS ÉS NEM KÉPZÉS JELLEGŰ FEJLESZTÉSI MÓDSZEREK 115. oldal bekeretezett szövegrésze az alábbiak szerint módosul: A közszolgálati tisztviselők továbbképzése állami feladat: az állam a feltételrendszert biztosítja, a kormánytisztviselő számára pedig a részvétel kötelező. Az elfogadás alatt álló új rendszer szerint a 5

6 kormánytisztviselő továbbképzési időszaka négy év. A továbbképzések tervszerűen, az egyéni képzési tervek alapján a teljesítményértékelések figyelembevételével történnek. A tárgyévben a közigazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselők és köztisztviselők egyéni továbbképzési terveinek összesítése adja a közigazgatási szerv éves továbbképzési tervét. A munkáltatói szintű tervek országos szintű továbbképzési tervvé adódnak össze, amelyet elsősorban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valósít meg. Bevezetésre került a tanulmányi pontrendszer, ennek melynek alapján a felsőfokú végzettséggel rendelkező közszolgálati tisztviselőnek a négyéves továbbképzési időszak alatt meghatározott számú tanulmányi pontot, kreditet kell teljesíteni. A képzési kötelezettség képzési napokban kifejezve egy felsőfokú tisztviselő esetében mintegy 4 nap/év. Az új, tervezett egységes továbbképzési rendszer az államigazgatási, önkormányzati és államigazgatásban, az önkormányzati igazgatásban valamint az alkotmányos szervek hivatalaiban foglalkoztatottakra egyaránt kiterjed, és a minősített képzési programok igénybevétele esetén kapcsolódik a rendészeti és honvédelmi továbbképzésekhez is. (MAGYARY PROGRAM 12.0.) 8.5. A KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONY ALANYAI 116. oldalon A közszolgálati tisztviselők rétegeit a következő négy csoport alkotja című táblázatban az alábbi szövegrész törlendő: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 117. oldal második bekezdése az alábbiak szerint módosul: Vezetői kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával vagy a szakvizsga alól adott mentességgel alóli mentesítéssel rendelkező közszolgálati tisztviselő kaphat A KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE: A KINEVEZÉS A KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELŐ KINEVEZÉSE 119. oldal negyedik bekezdését követően egy új bekezdés kerül rögzítésre: A kinevezés módosítása történhet egyoldalúan is, ennek garanciális feltételeit azonban a Kttv. részletesen rögzíti. 6

7 8.9. A KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONY TARTALMA A VAGYONNYILATKOZAT 122. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint kerül kiegészítésre: A kormányzati szolgálati jogviszony létrejötte előtt, illetve a jogviszony fennállása alatt törvényben meghatározott rendszerességgel kell a vagyonnyilatkozatot megtenni ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG 123. oldal első mondata az alábbiak szerint módosul: Fontos megjegyezni, hogy a vezetői munkakört betöltő közszolgálati tisztviselő csak gyakorolható tevékenységet; egyebet még engedéllyel sem., illetve munkáltatói engedéllyel a Kttv.-ben tételesen felsorolt tevékenységeket végezheti FELELŐSSÉGI RENDSZER A FEGYELMI FELELŐSSÉG 125. oldal második bekezdése a követkőképpen módosul: A Kttv. nem sorolja fel tételesen teljes részletességgel a kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő származó kötelezettségeket, csupán a jogviszonyra vonatkozó szabályokból következtethetünk azokra ETIKAI KÓDEX, ETKAI ELJÁRÁS A HIVATÁSETIKA JOGI SZABÁLYOZOTTSÁGA ÉS AKTUALITÁSAI MAGYARORSZÁGON Hivatásetikai értékek 134. oldal második bekezdésének első két mondata a követkőképpen módosul: A kormánytisztviselői és hivatásos szolgálati jogviszonyban állók vonatkozásában a jogállási törvényeik felhatalmazása alapján a hivatásrendi köztestületek (Magyar Kormánytisztviselői Kar, Magyar Rendvédelmi Kar) etikai kódexet elfogadták etikai kódexüket. Így a Magyar Kormánytisztviselői Kar a Kormánytisztviselői Hivatásetikai Kódexet, a Magyar Rendvédelmi Kar a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódexet, az egyéb állami szervek vezetői a munkáltatói jogkörükben eljárva magatartási kódexeket adnak ki. A megfelelően kidolgozott, részletezett etikai kódexek 7

8 megalkotásáig a Zöld Könyv alkalmazandó a közszolgálatban. megalkotásához a Zöld Könyv ajánlásai segítséget nyújtottak KÖZSZOLGÁLATI JOGVITA 143. oldal első bekezdése a követkőképpen módosul: A benyújtott panaszt a KDB háromfős tanácsa bírálja el. 56 Döntése azonban abban az értelemben nem végleges, hogy azzal szemben a kormánytisztviselő és a munkáltató munkaügyi bírósághoz fordulhat. A jogvita feloldásának másik eszköze a (munkaügyi) bíróság oldal második bekezdésének első mondata a követkőképpen módosul: A bírósághoz két esetben lehet fordulni: egyrészt akkor amint azt az előbb láttuk -, ha a kormánytisztviselő nem fogadja el a KDB döntését (vagy a KDB a határidőn belül nem hoz döntést); másrészt pedig minden olyan ügyben, amelyben a kormánytisztviselő valamilyen igényt kíván érvényesíteni munkáltatójával szemben, de a Kttv. nem teszi lehetővé a KDB-hez fordulást (lásd a fenti felsorolást). kormánytisztviselő közvetlenül akkor fordulhat, ha olyan munkáltatói intézkedéssel szemben kíván jogvitát kezdeményezni, amely nem tartozik a KDB hatáskörébe. Egyebekben bírósághoz fordulhat, amennyiben a KDB döntését nem fogadja el, vagy a KDB határidőn belül nem hoz határozatot oldal utolsó bekezdése a követkőképpen módosul: Itt kell megemlíteni a jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit. Ha a bíróság vagy a KDB megállapítja, hogy a munkáltató a közszolgálati tisztviselő jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a közszolgálati tisztviselő a törvényben meghatározott esetekben kérheti az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását. 8