Az interaktív tábla és használatának lehetőségei a történelemtanításban

Átírás

1 Az interaktív tábla és használatának lehetőségei a történelemtanításban Készítette:Pletscher Judit Márta Történelem-magyar tanár szak Neptun-kód: A04Y7X Konzulens: dr. Knausz Imre egyetemi tanár, tanszékvezető Pedagógiai tanszék Miskolc 2014

2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 2 A számítógép és az internet kapcsolata az oktatással... 3 E-learning és digitális pedagógia:... 6 Az interaktív tábla... 9 Fajtái:... 9 Interaktív táblához használható kiegészítő eszközök: Az interaktív tábla használata, és használatának előnyei A tankönyvkiadók digitális tananyagai: Hasznos oldalak az interneten az interaktív tábla használatához: Az interaktív tábla használatának előnyei: Interaktív tábla használata a történelemtanításban Saját tapasztalatok: Interaktív táblás feladatok történelem tanításához Összefoglalás Irodalomjegyzék Summary

3 Bevezetés Szakdolgozatomban elsősorban az interaktív táblával, használatának és előnyeinek bemutatásával foglalkozom. Azért választottam ezt a témát, mert az összefüggő gyakorlatom során volt szerencsém dolgozni az interaktív táblával és nekem nagyon tetszett. Emellett a különböző Eu-s pályázatoknak köszönhetően ma már szinte minden iskolában találkozhatunk ezzel az eszközzel. Ezért is gondoltam, hogy jobban beleásom magam a témába. Dolgozatom elején azt fogom bemutatni, hogy a számítógép és az internet általánossá válása hogyan változtatta meg az oktatást az elmúlt években. Elsősorban itt arra gondolok, hogy miért nem tarható fent már a tradicionális oktatási modell, milyen új igények jelentek meg a diákok részéről az oktatásban, és emiatt hogyan változik meg a hagyományos tanári szerepmodell? Mik azok az új kihívások, amelyeknek a számítógép és az internet miatt az oktatásnak és a tanároknak meg kell felelniük? Bemutatom a fontosabb számítógépes oktatáshoz kapcsolódó fogalmakat is. Ezt követően térek rá az interaktív táblára, mint az egyik válaszlehetőségre a korábban felvázolt kihívásokra. Tisztázom a fogalmát, azt hogy mióta használják hazánkban, milyen fajtái vannak, mik az eszközigényei és milyen kiegészítőket használhatunk hozzá. Ezután rátérek a használatának bemutatására. Hogyan lehet a táblát használni hagyományosan, prezentációs eszközként és interaktívan, am a fő felhasználási módja lenne. Itt mutatom be az elérhető táblaszoftvereket, és ejtek néhány szót a használatukról. A táblaszoftverek mellett röviden bemutatom a tankönyvkiadók digitális tananyagait és az interneten fellelhető, e témában segítséget nyújtó oldalakat is. Itt elsősorban az interneten elért információkat fogom felhasználni, valamint demókat. Munkám utolsó részében fogom bemutatni saját tapasztalataimat, melyet az összefüggő tanítási gyakorlat alatt történelemtanítás során szereztem. Részletesebben bemutatom az Apáczai kiadó hatodik, hetedik és nyolcadik osztályosoknak készült interaktív tananyagát történelemből mivel a gyakorlatom során nekem is ezt volt lehetőségem használni. Végezetül a saját magam által készített történelmi témájú interaktív feladatokat fogok bemutatni. A feladatok táblaszoftver segítségével készültek és a dolgozat CD-s változatában kipróbálhatóak lesznek. Úgy gondolom ezek a feladatok is bizonyítani fogják az interaktív tábla sokoldalú felhasználását. 2

4 A számítógép és az internet kapcsolata az oktatással A számítógép oktatásban való felhasználásának gondolata már a 60-as évektől, azaz már a feltalálása után felmerült. Egy 1968-ban készült, a számítógépek jövőbeli felhasználásáról szóló dokumentumfilmben az Aacheni Egyetem Neveléstudományi Tanszékének vezetője kifejtette, hogy a számítógép-használattól módszertani megújulást, racionálisabb oktatást, hatékonyság növelést és gazdaságosabb működést vár. 1 Persze ekkor még nem jelent meg számottevően az oktatásban, hiszen még majdnem egy szobányi méretűek voltak ezek a gépek. Az iskolában igazán elterjedtté a számítógépek a 90-es évektől váltak, amikor már a háztartásokban is megjelentek, és lassan a mindennapi élet részévé váltak. A rohamos terjedése kihatott az oktatásra is, főleg a 2000-es évektől kezdve. Ennek legfőbb oka a gyerekekben keresendő. Az új generáció már úgy nő fel, hogy egészen kicsi kora óta tud számítógépet használni és mindennapjainak igen nagy részét tölti előtte. Az alábbi táblázat egy 2009-es kutatás adatai alapján mutatja, hogy egy-egy korosztály mennyi időt tölt a számítógép előtt. Láthatjuk belőle, hogy minimum átlagosan 2-3 órát töltenek a fiatalok a számítógép előtt, de van, hogy ennél jóval többet is. 2 1 Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői 2 Dr. Fehér Péter: Netgeneráció (2): Mivel töltik az időt? 3

5 Érthető, ha ettől megváltoznak az igényeik az oktatással, az iskolával kapcsolatban is. Mivel szívesen használják az új számítógépes technikákat, ezért ha, az oktatás során ezeket alkalmazzák, az felkelti a tanulók érdeklődését, leköti őket és teret ad a kreativitásuknak. 3 Ehhez azonban a tanároknak változniuk kell. A régi, tradicionális oktatási modell alkalmazása ma már nem megfelelő. De mi is ez a tradicionális oktatási modell? Legfőbb jellemzője, hogy a tanítás/tanulás középpontjában a tanár áll, ő a legfőbb tudásközvetítő, aki közvetlen módon elsődleges ismereteket ad át. A diák ekkor passzív befogadói szerepben van, és nincs más dolga, mint rögzíteni az ismeretket. A tanár hegemón szerepének a forrása az, hogy tudásmonopóliummal rendelkezik a diákokkal szemben. Kevés lehetőség van képességfejlesztésre, egyéni érdeklődés kielégítésére, partneri viszony kialakítására. A tanulás folyamata időben és térben is zárt keretek között zajlik. A számonkérés tudás alapú, és dolgozatok, felelések útján történik. Adminisztrációja éppen ezért könnyű. Fenntartása nem igényel különösebben fejlett infrastruktúrát. A tananyag nem más, mint a megtanulandó ismeretek, a megszerzendő tudás összessége, amely minden szükséges tényt és összefüggést tartalmaz. Ebből következik, hogy a tananyag módszertanilag akkor jó, ha a benne szereplő információk közvetlen befogadását és memorizálását minél jobban elősegítik. 4 Most, hogy röviden megismerkedtünk a tradicionális tanulási környezettel, könnyen beláthatjuk, miért nem alkalmas ma már tanulók lekötésére. Elsőször is, ma már az IKT (információ- és kommunikációtechnológia) fejlődése oly nagymértékű, hogy nincs meg a tanárok korábbi tudásmonopóliuma. Ugyanis az interneten olyan nagy tudásanyagot halmoztak fel, amely nem vetekedhet egyetlen emberével. És mivel ez a tudásanyag szinte korlátlanul bárki akár a diák számára is elérhető, így nem a tanár lesz a tudás egyetlen forrása. Márpedig, ha ez így van, nem alapozhatjuk erre a tanítást, valamit változtatnia kell. De természetesen ez nem megy egyik napról a másikra. Én annak megoldását, hogy felszámoljuk a tradicionális tanítási modellt mely már kezd elavulni a számítógép és az IKT eszközök terjedésében, és felhasználásban látom. Kezdetben a számítógépeket csak az informatika oktatásában használták, de mára ez erősen megváltozott. Ma már oktatási szoftverek bőséges hálózata áll a tanárok rendelkezésére. Ezekkel oktathatunk konstruktív módon, illeszthetők a 3 Benedek András: Tanulás és tudás a digitális korban. Magyar Tudomány sz o. 4 Kőfalvi Tamás: e-tanítás: Információs és kommunikációs technológiák felhasználása az oktatásban: Alapismeretek a tanári mesterségre készülők számára. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, o. 4

6 reformpedagógiákhoz, de remekül beválnak a teljesítmény-orientált pedagógia tananyagbegyakoroltató eszközeiként is. Hogy a tanár milyen célra fogja alkalmazni az IKT adta lehetőségeket, egyáltalán igénybe veszi-e a számítógépet az oktatásban, az eszközellátottságon túl legfőképpen attól függ, mennyire ért a használatukhoz. 5 Tehát szükség van a tanárok továbbképzésére. Szerencsére napjainkban már nagyon sok tanfolyam indul ezzel a témával kapcsolatban. Ugyanakkor mindig is lesznek olyan tanárok, akik elutasítóak maradnak az új technikával szemben, de szerencsére ők egyre kevesebben vannak. Manapság ott tartunk, hogy az állam is rájött, támogatnia kell az iskolák IKT-s megújulását. Az új Nemzeti Alaptantervbe bekerült a digitális kompetencia: A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció ( , hálózati eszközök) a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. 6 Azaz politikai követelménnyé vált a számítógépes és internetes ismeretek oktatása. A számítógépes oktatási szoftverek mellett az új tudás másik fontos forrása az internet, és annak használata. Mint láttuk ez is helyet kap a NAT-ban. Szerencsére napjainkban már az interneten is egyre több digitális tudásbázist találunk, amelyek segítik a tanárok és a diákok munkáját is. Ezek közül az egyik legfontosabb a 2002 óta működő Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT). Itt tantárgyakra, azon belül pedig témakörökre osztva találhatjuk meg a digitalizált tananyagot, melyekhez különböző interaktív feladatok és tesztek is kapcsolódhatnak. A tananyagot képek, videók, hanganyagok is kiegészítik. Emellett 5 Kárpáti Andrea: Tanárok informatikai kompetenciájának fejlesztése: Bevezetés egy tematikus összeállításhoz. Iskolakultúra sz. 3. o /2012. (VI. 4.) Korm. rendelet: A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Magyar Közlöny 66. szám o 5

7 találhatunk még fogalomtárat és módszertani ajánlást is 7. A SDT mellett még sok más oldalt is találhatunk, ahol digitális tananyagot lelhetünk, de ezekre itt nem térnék ki részletesen. A későbbiek folyamán lesz még róluk szó. Összegezve elmondhatjuk, hogy a számítógép és az internet megjelenése a mindennapjainkban magával hozza azt az igényt, hogy az oktatásnak is alkalmazkodnia kell az új technikákhoz. A gyerekek azt igénylik, hogy a tananyag legyen minél színesebb, változatosabb, interaktívabb. Az oktatásban is használják ki azokat a technikai lehetőségeket, amikhez már otthon hozzászoktak. Ehhez meg kell változnia az oktatásnak. A tradicionális oktatási modell, nem tudja ellátni a fellépő igényeket, ezért megújulásra van szükség. Ez a megújulás lehet a számítógép, az internet és az IKT eszközök mimnél szélesebb körű használata az oktatásban. Mint láttuk, ennek igényét, az állam is felismerte a NAT-ban, és különböző tanfolyamok és pályázatok szervezése révén támogatja is. Így lassan az iskolák nagy része is fel lesz szerelve megfelelő mennyiségű és minőségű IKT eszközökkel. Emellett a tanárok is kénytelenek ráébredni, hogy változtatni kell az eddigi szerepmodellűkön és többségük hajlandó is érte tenni. Ráadásul lassan a tanárképzésben is helyett kapnak az IKT eszközök oktatásban történő felhasználásának tanítása. E-learning és digitális pedagógia: Mielőtt rátérek az interaktív tábla tárgyalására, még itt beszéel az elektoronikus tanulás (e-learning) és a digitális pedagógia fogalmáról, melyek alapvetőek, ha számítógéppel segített oktatásról beszélünk. A számítógéppel segített tanítást, tudást nevezi a szakirodalom e-learningnek.. Az e- learning gyakorlatilag az elektronikus eszközökkel és szolgáltatásokkal támogatott tanításitanulási formát jelenti. Én ide sorolom a később tárgyalásra kerülő interaktív, vagy digitális táblát is, hiszen ez is elektronikus eszköz, és számítógép is szükséges a használatához. De ide tartoznak, a különböző tanuló szoftverek CD-k, DVD-k. stb. tanulásban való felhasználása is. Az elektronikus tanulást egyre több úgynevezett tanulást segítő keretrendszer segíti. Ezeket elsősorban ma még leginkább a felsőoktatásban használják, de kezd megjelenni a közoktatásban is. Céljuk, hogy technikai hátteret biztosítson az e-tananyagok fejlesztéséhez, tárolásához, használatához, illetve, a tanulmányi előmenetellel, a tanulókkal és a kurzusokkal kapcsolatos szervezési feladatok ellátásához. Két fajtája van a 7 6

8 tanulásszervező (Learning Managment System LMS) és tananyagkezelő (Learning Content Managment System LCMS) keretrendszerek. 8 Tulajdonképpen ilyen LMS rendszer az általunk az egyetemen használt Neptun is. LCMS rendszer pedig a már korábban említett Sulinet Digitális Tudásbázis, de ide tartozik a Moodle, Lerning Gateway, Think.com. Bővebb információt ezekről a szoftverekről az alábbi weboldal szolgáltat. Beszélnünk kell a digitális pedagógia fogalmáról is, hiszen az interaktív tábla is elsősorban digitális tananyagot használ. Ezért is szokták még digitális táblának is nevezni. A digitális pedagógiát, mint fogalmat, minden olyan hagyományos vagy konstruktív tanulási-tanítási módra, módszerre használjuk, amely során számítógépet, informatikai eszközöket is használ a tanuló, a pedagógus. Vagyis, az IKT-val segített tanulást nevezzük ennek. Alkalmazása során több kérdés merülhet fel: Minden tantárgyban használhatók-e IKT eszközök, mely korosztályoknál használható? Vannak-e veszélyei, és ha igen melyek azok? Alkalmazható-e szociális felzárkóztatásra, és tanulási zavarokkal küzdő tanulóknál? Ezekre a kérdésekre ma még nem tudunk mind válaszolni de kétségtelen, hogy vannak előnyei az informatikai eszközök oktatásban történő felhasználásának. 9 Ezek az előnyök a következők lehetnek: - Az Internet segítségével a tanár és a diák hatalmas tudásbázisból meríthet. - Megvalósulhat a két- vagy többoldalú kommunikáció más iskolákkal, sőt kutatóhelyekkel is, országon belül vagy akár kívül is. - A multimédiás és prezentációkészítő szoftverek lehetőséget adnak a tanárnak arra, hogy saját prezentációt készítsen, amelyek látványosak, és az internet segítségével, mindig naprakésszé tehetők. - Egy természettudományos folyamat modellezésénél az eljárást lerövidíthet, a jelenségek térbeli és időbeli korlátait lecsökkentheti. - Virtuális kísérletek hajthatók végre, melyek így nem veszélyesek. - Lehetőséget nyújt különböző szimulált folyamatok megtervezéséhez, a körülmények variálhatóságával. - A grafikai ábrázolások számítógéppel jobban megvalósíthatóbbak, szemléletesebbek, könnyen változtathatók, valamint gyorsan feldolgozhatók. 8 Kőfalvi Tamás: e-tanítás: Információs és kommunikációs technológiák felhasználása az oktatásban: Alapismeretek a tanári mesterségre készülők számára. Nemzeti Tankönyvkiadó o

9 - Az interaktivitás élményszerűvé teszi az informatikai eszközök használatát, személyes jelleget adhatnak a tanulás folyamatának. A feltett kérdésekre adott válaszok kiértékelhetők, az így kapott személyre szóló eredmények kinyomtathatók, és a későbbi tanulás során újra felidézhetőek. - Mivel akár egy csoportot, vagy egy egész osztályt is értékelni lehet vele, ezért a gyors pedagógiai eredménymérésre is alkalmas 10 Természetesen még sok más előnye is lehet a számítógépes eszközök alkalmazásának, de erre most nem térek ki. A továbbiakban csak egyetlen IKT eszközre, az interaktív táblára fogok koncentrálni, és annak minél sokrétűbb felhasználását mutatom be. 10 Uo. 8

10 Az interaktív tábla Az interaktív tábla egy olyan oktatástechnikai eszköz, amely egyesíti magában a tábla, a vetítővászon, a számítógép és az érintőképernyő funkcióit. Egy speciális szoftver segítségével a számítógép kezelését teszi lehetővé a tábláról. Vagyis a táblára írt és rajzolt tartalmak a gépre elmenthetőek és újra előhívhatóak. 11 Használata feleslegessé teszi külön DVD-lejátszó, videólejátszó, magnó, írásvetítő, televízió, vagy diavetítő használatát. Ezek funkciói, mind megoldhatók a 3 eszköz a számítógép a tábla és a projektor segítségével. Sőt akár az egész térképállományt helyettesítheti. Az interaktív táblák hazánkban a 80-as évek végén, a 90-es években jelentek meg a multinacionális vállalatoknál. Ekkor még irreálisan magas ára és a tartalom hiánya az oktatás számára elérhetetlenné és feleslegessé tette. A 2000-es évek elején, a fejlesztéseknek köszönhetően az interaktív táblák ára jelentősen esett és felépítésük, telepítésük, használatuk sokkal egyszerűbbé vált, valamint a számítógépek és az internet is meghonosodott az oktatásban. Így elkezdtek megjelenni az iskolákban. A tábla hasznosságát a kormány is felismerte, több pályázatott írt ki a beszerzésükre. Az Oktatási Minisztérium által végrehajtott Nemzeti Fejlesztési Terv II. alapján 2010-ig a 62 ezer tanteremből 40 ezerben interaktív tábla került felszerelésre. Megindultak, az interaktív tábla használatához szükséges akkreditált pedagógus-továbbképzések is, melyek során a tanárok elsajátíthatják a tábla használatát és az önálló tananyagfejlesztést is. Sőt napjainkban már a rendszergazda képzésbe is beépült az interaktív táblák telepítéséhez szükséges szakismeret. 12 Fajtái: Az alábbiakban az interaktív táblák fajtáit az őket működtető technológia alapján fogom bemutatni. Az első csoport azon táblák, melyek érintőfelületet alkalmaznak. Ezek használatához nincs szükség semmilyen speciális eszközre, egyszerűen kézzel tudjuk irányítani. A 11 Molnár György: Az IKT-val támogatott tanulási környezet követelményei és fejlesztési lehetőségei. In.: Benedek András (Szerk.): Digitális pedagógia Tanulás IKT környezetben. BME-Typotex kiadó, Budapest o. 12 Simon Tamás: Interaktív táblák az oktatásban 9

11 táblafelület puha és nyomásérzékeny, ahol hozzáérünk, ott érzékel. De természetesen, ha akarunk, ehhez a típushoz is használhatunk tollat. 13 Vannak tollal irányítható táblák, melyeknek további két fajtáját különböztetjük meg: aktív tollas és passzív tollas. Gyakorlatomon az utóbbi típust használtam. A tábla felület ekkor keményebb, és az elektromágnesesség elvén működik. A kemény felület mögött egy rácsozat van. Az aktív tollas tábla esetében az elektronikus toll jelet továbbit a tábla számára, ezt a fajta tollat használat előtt fel kell tölteni. A passzív tollnál nincs szükség töltésre, a toll hegyében lévő mágnes lép kapcsolatba a táblával, ilyenkor a táblafelület adja az elektronikus jeleket. 14 A táblák harmadik csoportja a rádiófrekvenciás működési elvű. Ilyenkor egy hagyományos fehértáblát alakítunk át interaktív táblává. Ez úgy történik, hogy rögzítünk rá egy eszközt a hozzá tartozó tollal, amelynek érzékelése rádiójelekkel működik, így tudjuk irányítani a táblát. Az ezen eszközhöz tartozó toll nagyobb, mint az aktív és a passzív toll, hiszen több funkciót kell tartalmaznia. 15 Napjainkban előfordulhat a különböző technológiák keveredése, sőt vannak olyan táblák is melyek egyszerre több érintést is képesek feldolgozni. Azaz ezek alkalmasak arra, hogy egyszerre többen dolgozzanak rajtuk. Interaktív táblához használható kiegészítő eszközök: Az alábbiakban az interaktív táblához kapcsolható különböző eszközök közül fogok néhányat bemutatni. Ezek nem feltétlenül szükségesek a tábla használatához, de beszerzésükkel még több módon még látványosabban használhatjuk ki az interaktív tábla működését. Az első ilyen eszköz, amit bemutatok az iskolapad. Az iskolapad vezeték nélkül tud a táblával összeköttetést teremteni. A pedagógus, vagy diák bármit ír erre a kis táblára, az megjelenik a nagy táblán is, vagy akár a többi iskolapadon is, ha többel rendelkezünk. 100 méteres a hatótávolsága, így az előadó nincs a táblához kötve, bármikor felírhat egy-egy hallott dolgot a táblára. Ha diákoknak is van táblájuk, akár saját helyükről is megoldhatják 13 Bedő Andrea Schloter Judit: Az interaktív tábla. Műszaki Kiadó o. 14 Uo. 15 Uo. 10

12 a feladatokat. A differenciálást is nagyban elősegítheti, mivel külön-külön feladatok adhatók vele. A rajta írt anyag ugyanúgy elmenthető wordben, mint a nagytábláé. 16 A következő eszköz az ipanel, mely hasonló az iskolapadhoz. Az ipanel a gyors adatrögzítést segíti. Ez egy kézben tartható LCD-képernyő, melyre egy tollszerű eszközzel lehet gyors feljegyzéseket írni és menteni. Ez a toll nem egyezik meg az interaktív tábla tollával. 17 Talán az egyik legelterjedtebb és leghasznosabb interaktív táblához kapcsolódó eszköz a különböző válaszadó rendszerek, de hívják még őket szavazó- vagy feleltető rendszernek is. Tulajdonképpen a tanulói visszajelzés eszközei a tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon. Lényegük, hogy minden diák rendelkezik belőle eggyel, amelynek segítségével a tanári számítógépről érkező kérdésekre gombnyomással válaszolhat. A technika alapja a rádiófrekvenciás összeköttetés a számítógép és a válaszadó rendszerek között. A válaszadón lévő gombok segítségével adhatnak választ a diákok a kérdésekre, de olyan eszközök is vannak, amelyekkel numerikus, vagy szöveges válasz is küldhető. Igazából a válaszadó rendszerek használatához nem feltétlenül szükséges interaktív tábla, anélkül is jól működnek, de azzal együtt válnak igazán látványossá, hiszen így a kapott válaszokat egyből meg tudjuk jeleníteni, akár még grafikon vagy diagram formájában is. A válaszokat lehet tanulónként tárolni, de lehet anonim módban is használni, ez utóbbi főleg akkor hasznos, ha valamit szavazás útján akarunk eldönteni. Az pedig, hogy név szerint tudjuk ki mit válaszolt, az osztályzást teszi könnyebbé. Az eszköz akár a papíralapú dolgozat írás helyettesítésére is alkalmas. 18 Úgy gondolom ez a három legfontosabb eszköz, amik jelenleg az interaktív táblához kapcsolható, és melyek még látványosabbá, eredményesebbé tehetik használatát. A továbbiakban arról lesz szó, hogy is használhatjuk az interaktív táblát, és milyen előnyei vannak a használatának. 16 Molnár György: Az IKT-val támogatott tanulási környezet követelményei és fejlesztési lehetőségei. In.: Benedek András (Szerk.): Digitális pedagógia Tanulás IKT környezetben. BME-Typotex kiadó,budapest o. 17 Uo o. 18 Bedő Andrea Schloter Judit: Az interaktív tábla. Műszaki Kiadó Budapest, o- 11

13 Az interaktív tábla használata, és használatának előnyei Az interaktív táblát háromféleképpen használhatjuk: hagyományos táblakánt, prezentációs eszközként és interaktív táblaként. Bármelyik módon is akarjuk használni az első lépés mindig a tábla kalibrálása lesz. Ez úgy néz ki, hogy miután bekapcsoltuk a számítógépet, a projektor és a táblát is aktiváltuk, a fehér táblán látni fogunk pontokat. Amikor én használtam interaktív táblát ezek kis piros keresztek voltak, a tábla négy sarkán, valamint középen és egy-egy oldal felezési pontjánál. Ezeket sorban végig nyomkodva a tollal, vagy az ujjunkkal, attól függően, hogy milyen típusú táblánk van, történik meg a kalibrálás. Befejezése után a tábla már a számítógép aktív képernyője, ahol az ujjunk vagy a toll látja el az egér funkcióját. Az interaktív tábla használatához nem árt, ha van a táblához egy táblaszoftverünk. Ezeket általában a tábla gyártója biztosítja, feltelepítésük nem igényel szakértelmet, ugyanúgy történik, mint bármely más programé. Hazánkban a három legismertebb táblaszoftver a Mimio, a Smart és a Promethean. Ha nem ezen gyártók interaktív táblájával rendelkezünk, de szeretnénk a programjukat használni, ez sem ütközik akadályba, mert mindegyiket le tudjuk tölteni az internetről. A Mimio szoftvere egyáltalán nem védett, szabadon használható, a Promethean a letöltés után 60 napig, a Smarté pedig 30 napig szabadon felhasználható bárki számára. 19 Ezekben tudunk rajzolni, és feladatokat szerkeszteni. A szakdolgozatom végén található feladatokat én magam is a Samart ingyenesen letölthető programjával készítettem. Miután kalibráltuk a táblát és táblaszoftvert is beszereztünk nézzük meg hogyan is működik a tábla. Ha hagyományosan akarjuk használni az interaktív táblánkat, nincs más dolgunk mint elindítani egy olyan programot amiben rajzolni, vagy írni tudunk. Lehet ez pl. a Paint vagy a Word, de ha már kipróbáltuk a táblaszoftvert, egyszerűbb azt használni, mert sokkal több funkcióval rendelkezik. Ha teleírtuk, rajzoltuk a táblát nem szükséges letörölni, egyszerűen lapozhatunk a következő üres oldalra, ezzel is időt takarítunk meg. Az órán született jegyzetet könnyedén el lehet menteni, ezeket akár később újra fel is használhatjuk. Mivel a táblaszoftvernek van képgalériája is, így annak segítségével 19 Nógrádi László és Szalai Ferenc: Interaktív táblák alkalmazása egyszerűen és profin. Nógrádi PC suli, o. 12

14 könnyedén megjeleníthetünk egy-egy olyan képet, amely épp kapcsolódik az aktuális tananyaghoz. A régen használt szárnyas tábla eltakaró funkcióját is könnyedén elérhetjük a táblaszoftverrel, ha a függönynek, képernyő-árnyékolásnak, felfedőeszköznek, vagy kitakarásnak nevezett eszköz segítségével. Ez ugyanúgy képes eltakarni egy feladat megoldását, mint régen a szárnyas tábla tette, és csak egy-két kattintásba kerül. A táblaszoftver segítségével különböző vonalazású táblát is létrehozhatunk, lehet négyzetrácsos, vagy elsős, másodikos, harmadikos vonalazású, de akár még az énekórán használt kottafüzet vonalazását is be tudjuk állítani. Valamint még térképeket is sokkal könnyebben be tudunk mutatni vele. Nem kell bajlódnunk a térképállvány felállításával, és az útvonalakat vagy csata helyszíneket is pontosan be tudunk rajta jelölni. 20 Szerintem a tábla egyik legegyszerűbb és talán legkézenfekvőbb funkciója a prezentációs eszközként való alkalmazása. Azért gondolom így, mert a legtöbb tanár már készített az interaktív tábla megjelenése, felszerelése előtt is prezentációt és fel is használta azt a tanóráin. Hiszen, ha csak a saját tapasztalatomból indulok ki akkor is azt veszem észre, hogy már egy prezentáció is sokkal jobban leköti a diákot. Sokkal egyszerűbb valamit megtanulni, ha látja is, hogy miről beszél a tanár. Ha az interaktív táblára vetítjük ki korábbi prezentációnkat sok új dologgal gazdagíthatjuk. Egyrészt magyarázat közben nem vagyunk a számítógéphez kötve, hiszen az egér helyett a tollal, vagy az ujjunkkal a tábláról tudjuk vezérelni a prezentációt. Másrészt, menet közben könnyedén megjegyzéseket, magyarázatokat, ábrákat készíthetünk a kész prezentációhoz, amelyeket akár el is menthetünk. Így az egyszerű prezentációnk sokkal látványosabbá válhat. 21 Végezetül, de persze korántsem utolsó sorban használhatjuk a táblát interaktívan. Kétségtelenül ez a tábla felhasználásának legizgalmasabb módja. Az interaktivitás feltételezi, hogy folyamatos a résztvevők közötti diskurzus, a közös munka és gondolkodás, a diákok, vagy a tanár reagálása az elhangzott dolgokra. A táblát elsősorban provokatív, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok készítésére érdemes használni. Próbáljuk meg a gyerekeket problémák elé állítani, amelyeket közös vita, vagy kölcsönös együttműködés útján oldhatnak meg Bedő Andrea Schloter Judit: Az interaktív tábla. Műszaki Kiadó o. 21 Uo o. 22 Uo o. 13

15 Az interaktív használathoz a tanár készíthet saját maga feladatokat, a táblaszoftver és saját fantáziája segítségével, de használhat előre elkészített feladatokat is. Ezekhez két módon juthat hozzá, a tankönyvkiadóktól, vagy az internet segítségével. A tankönyvkiadók napjainkban már a tankönyveik mellé igyekznek digitális tananyagot is biztosítani, amelyek interaktív feladatokat is tartalmaznak. Így a tanárnak nem kell saját magának feladatot készíteni és az órára való felkészülést is megkönnyíti. Az interneten pedig mára már egyre több olyan oldal működik, ahova a tanárok feltölthetik az általuk készített interaktív tananyagot, más tanárok szabadon letölthetik és felhasználhatják saját óráikon. Az alábbiakban néhány ilyen oldalt, valamint kiadói kínálatot fogok bemutatni. A tankönyvkiadók digitális tananyagai: Kezdjük az Apáczai Kiadóval, melynek én magam is használtam a történelem tantárgyhoz készült hatodik, hetedik, és nyolcadik osztályos tananyagait. Felhasználásában szerzett tapasztalataimról még a későbbiekben lesz szó. A kiadónak 2010-ben 55 interaktív tananyaga volt, alsósoknak 28, felsősöknek 27, középiskolások számára egyelőre nem készítettek interaktív tananyagot. Alsó tagozaton olvasás, nyelvtan, környezetismeret, matematika, ének, angol, és német tantárgyakból találhatók tananyagok, míg felső tagozaton magyar, matematika, történelem, kémia, fizika, biológia, ének tantárgyakból. Ezen kívül a felsősöknek vannak szövegértést fejlesztő gyakorlatok is. 23 Az interaktív tananyag a tankönyvek felépítését követi, így könnyen átlátható, hogy melyik leckéhez található tananyag és melyikhez nem. A feladatok igen változatosak, van keresztrejtvény, rendezéses, kakukktojást kereső feladat, vagy éppen valamilyen folyamatot szemléltető ábra. A Cartographia Tankönyvkiadó elsősorban térképek, atlaszok digitális kiadásával foglalkozik, földrajzból, magyar nyelv és irodalomból, valamint történelemből. Külön árulnak elektronikus tananyagot és feladattárat is, általános- és középiskolák számára egyaránt. Az elektronikus tananyagok demo változatát ingyenesen le lehet tölteni az oldalukról és ki lehet próbálni. Használatuk sokkal egyszerűbbé teszi a térképen való szemléltetést. 24 Az interaktív tananyagok széles skáláját vonultatja fel a Mozaik Kiadó, ugyanis minden tankönyvükhöz készül digitális tananyag, így közel 300 db van belőlük. Az elektronikus változatokban a tankönyvek teljes szöveges és képi tartalma elérhető. Lehetőség van a

16 kiadványok tetszőleges részeinek kinagyítására, rajzolásra, szövegbevitelre, jegyzetek, képek és különböző hanganyagok, videók beillesztésére. A különböző változtatások elmenthetők és bármikor megnyithatók. A kiadó saját készítésű extra anyagot is kínál, melyek az egyes tananyagokhoz kapcsolva, az elektronikus tankönyv-oldalak szélén lévő ikonokról érhetők el. Ily módon még több képet, illusztrációt érhetünk el, valamint az adott anyaghoz kapcsolódó hanganyagokat; a kiadó saját készítésű videóit, a 3D-s animációit. Az egyes anyagok feldolgozását a keretprogramból indítható játékos feladatok segítik. A kiadó földrajz és történelem atlaszainak is van elektronikus változata. Ezenkívül a kiadónak van még sík- és térgeometria szerkesztő programja is, mely a matematika tanításában igen hasznos. 25 A Műszaki Tankönyvkiadónak majd minden tankönyve megtalálható elektronikus formában, ezek az OK! Könyvek. Jelenleg 58 OK! Könyvet árul a kiadó. Ezek igazából online tankönyvek, melyek azon iskolák számára, amelyek a Műszaki Kiadó tankönyveit használják, tanulónként 250 Ft-ért egy évig és egy hónapig elérhetőek. Azaz a tanárok és tanulók is kapnak felhasználó nevet és jelszót, mellyel akár az iskolában akár otthon meg tudják nyitni a saját online tankönyvüket. Ezek az online tankönyvek a tankönyvi szöveg mellett gyakorlásra, differenciálásra alkalmas interaktív feladatokat, az órai munkát segítő kiegészítéseket, animációkat, videókat, és otthoni önellenőrzéshez való teszteket is tartalmaznak. Az online tankönyvek különleges funkciói közé tartozik, hogy a tanár saját hivatkozásokkal, jegyzetekkel bővítheti tankönyvét, és ezeket megoszthatja diákjaival is. A differenciált oktatás segítéséhez, tehetséggondozáshoz csoportokat alakíthat ki. Lehetőség van akár az összes diák számára egyénre szabott feladatok összeállítására is. A tanulók is átírhatják OK! Könyvüket, menthetnek bele írott szöveget, hangjegyzeteket, hivatkozásokat, képeket stb. 26 Végezetül még a Nemzeti Tankönyvkiadó digitális tananyagjairól ejtek pár szót. Nekik elsőtől tizenkettedikig a közismereti tantárgyak mindegyikéhez van tananyaguk, valamint számos szakképzéshez és szakmához is. Ezek a digitális tananyagok eléggé hasonlítanak a Mozaik Kiadó rendszeréhez. Itt is az egész tankönyv digitalizálva van és minden egyes anyaghoz találhatók interaktív feladatok melyek a lapok tetején lévő kérdőjelre kattintva érhetők el. Emellett a tankönyv ábrái és képei is kattintással kinagyíthatók, valamint itt is tudunk írni és rajzolni a tankönyvben, valamint kijelölni és kiemelni a fontosabb részeket. A tananyagok demo változatai alábbi oldalon érhetők el: orszagos_virtualis_konyvespolc_program 15

17 Én magam is ezt használtam forráskén működési elvük leírásához. Szerintem a tankönyvkiadók digitális tananyagai megkönnyítik a tanárok dolgát az órákra való felkészülésben és sokkal látványosabbá is tesznek egy-egy tanítási órát. Valamint a diákok is jobban élveznek egy-egy ilyen órát, mint hagyományosat, ezt magam is megtapasztaltam. Persze nem biztos, hogy minden feladat mindig jól használható ezért nem árt előtte otthon átnézni őket. Hasznos oldalak az interneten az interaktív tábla használatához: Az egyik leghasznosabb oldal mindenképp az STD, amiről már dolgozatom elején beszéltem, így ennek újabb bemutatásától eltekintek. Egy másik igen hasznos oldal a REALIKA ( Ez egy nemzetközi anyagokra épülő, licencként megvett digitális foglalkozásgyűjtemény és oktatási szoftver. Természettudományi tantárgyak tananyagát dolgozza fel éves korosztály számára. A tananyagok nagy mennyiségben tartalmaznak illusztrációkat, animációkat, filmeket, modelleket és feladatokat. Az egyes leckékhez külön tanulói és tanári verzió is tartozik. A tanári változat lehetőséget ad módszertani megjegyzések és óravázlat készítésére is: Jelenleg 59 biológialecke, 59 fizikalecke, 63 kémialecke és 70 matematikalecke érhető el az oldalról. 27 A oldal az interaktív táblát, és számítógépet tanításban alkalmazók közössége. Szakmai tippeket kaphatunk itt és kérdéseinket is feltehetjük a kollégáknak. Emellett szinte minden tantárgyhoz találhatunk segédanyagokat, melyeket szintén lelkes pedagógusok készítettek. A és a oldalakon a Smart és Promethean táblákra írt tananyagokat lehet letölteni. A promethean oldala ugyan nem magyar nyelvű, de minimális angoltudással is el lehet rajta navigálni és találni magyar nyelvű anyagokat több tantárgyból is. Hasznos lehet még az interaktív tábla módszertana oldala ( ahol módszertani tippeket kaphatunk, megismerhetjük a legújabb tartalmakat az interaktív táblára, melyek nagy része tantárgy független. Tanfolyamokról, kutatásokról és konferenciákról is tájékozódhatunk itt. Ehhez 27 Bedő Andrea Schloter Judit: Az interaktív tábla. Műszaki Kiadó o. 16

18 az oldalhoz igen hasonló a azaz az IKT hírportál pedagógusoknak. Itt is a legújabb IKT-s eszközökről, módszerekről, trükkökről lehet olvasni. Az interaktív tábla használatának előnyei: Az interaktív táblák tanítási eszközként sokkal több lehetőséget biztosítanak, mint a hagyományos táblák. Sokkal többet tehetnek hozzá egy órához, mint amit egy projektor és számítógép közös használata. Az alábbiakban a használatából adódódó előnyöket próbálom meg bemutatni. Az interaktív tábla elsősorban az óraszervezést segíti, a rá előkészített anyagokkal. A tábla segítségével az új anyag közlési ideje lecsökkenhet, a felfedezve tanításra több lehetőség adódik. Az óraszervezéssel megspórolt időt a tananyag ismétlésére, begyakoroltatására, a tudás elmélyítésére lehet fordítani. 28 Az interaktív tábla akkor is hasznos lehet, ha diákokon látszik, hogy nem élvezik az adott órát. Ilyenkor a tábla segítségével gyorsan módszertant lehet váltani, mivel internetes óriásképernyőként is tud funkcionálni. Ezzel kinyitja a világot és váltásokra ad alkalmat, lehetőséget. 29 A tábla használata élvezetesebbé teszik az órákat, így fokozza a tanulók motiváltságát. Több lehetőséget ad az aktív részvételre és együttműködésre, ezáltal fejleszti a diákok szociális és egyéni képességeit. Használata mentesítheti a diákokat az órai jegyzetelés alól, mivel a táblaképek elmenthetők, a hallgatóság számára sokszorosíthatók. Így a tanulók nyugodtan koncentrálhatnak a tanár mondanivalójára, csak a szóbeli kiegészítéseket kell jegyzetelniük, hiszen a táblára írtakat megkaphatják elektronikus formában is. Az érthetőbb, hatékonyabb és dinamikusabb megjelenítés segítségével a diákok a képesek a bonyolultabb feladatokat is megérteni és megoldani őket, ráadásul az eltérő tanulási stílussal rendelkező diákok esetében is jól alkalmazható. A diákok saját prezentációkat mutathatnak be a segítségével, melyekben ők is alkalmazni tudják a tábla nyújtotta kreatív megoldásokat, ami növeli az önbizalmukat. 30 A tábla segítségével a tanóra keretében be lehet mutatni olyan folyamatokat, modelleket, kísérleteket, melyet a valóságban nem tudnánk megtenni, vagy nagyon nehéz lenne a megvalósítás. Ezzel sokkal szemléletesebbé tudjuk tenni tanóránkat. Az adott 28 Uo. 15. o. 29 Uo. 18. o. 30 Molnár György: Az IKT-val támogatott tanulási környezet követelményei és fejlesztési lehetőségei. In.: Benedek András (Szerk.): Digitális pedagógia Tanulás IKT környezetben. BME-Typotex kiadó,budapest o. 17

19 tananyag magyarázatakor megjeleníthetjük a korábbi táblaképeket, így akár folyamatában is láthatjuk egy-egy bonyolultabb tétel bizonyítását is. Valamint talán az egyik legfontosabb előnye az interaktív táblának, hogy a már NATban is említett digitális kompetenciák elsajátításához, az egyik legpraktikusabb is és legolcsóbban beszerezhető eszköz is. Beszerzése jóval olcsóbb, mint egy-egy tanterem teljes felszerelése számítógéppel, ugyanakkor az IKT készségfejlesztés minden aspektusával rendelkeznek. 31 Összegezve az interaktív táblát és a hozzá kapott táblaszoftvert használhatjuk hagyományos táblaként, mely még így is sokkal több plusz lehetőséget nyújt, mint egy egyszerű zöld tábla. Használhatjuk prezentációs eszközként, mellyel korábbi prezentációinkat tehetjük sokkal látványosabbá. És természetesen használhatjuk interaktívan, mikor a tábla segítségével a tanulókat is be tudjuk vonni az óra menetébe. Az interaktív táblákban rejlő lehetőséget a tankönyvkiadók is hamar felismerték, és megindították tankönyveik digitalizálását, interaktívvá tételét, mely nagy segítséget nyújthat, mind a tanároknak, mind a diákoknak. További segítség lehet a tanároknak az interneten elérhető digitális tananyag. Ezek segítségével, sokkal könnyebbé válhat az órák megszervezése. A táblák további előnyei, hogy használatuk motiválóan hat a diákokra, hiszen a mai világban hozzá vannak szokva, hogy ami látványos az érdekes is, és az interaktív tábla bizony látványos. A használata nagyban lerövidítheti az új anyag leadását, így sokkal több idő juthat a gyakorlásra, vagy a problémák megvitatására. Módszertani sokszínűséget biztosít, és a differenciálásra is lehetőséget add. Az elkészített tananyagok elmenthetők, így bármikor újra fel lehet használni őket, azaz nem kell minden évben újra kidolgozni, ugyanakkor könnyedén aktualizálhatók is. A továbbiakban az interaktív tábla történelemtanításban való felhasználásának lehetőségeit fogom bemutatni saját tapasztalataim alapján

20 Interaktív tábla használata a történelemtanításban Saját tapasztalatok: Az előző félévben végzett összefüggő tanítási gyakorlat során az kipróbáltam az interaktív táblával való tanítást, méghozzá történelem tantárgyból. A gyakorlatot a Kazinczy Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában végeztem. Az iskolában elég sok interaktív tábla található, de ezek kihasználtsága változó. A legtöbbhöz nincs számítógép kapcsolva, a laptop használatot pedig nem egyszerű megoldani. Így elég sok tábla kihasználatlan. Az is hátrány hogy a tanárok még nem nagyon végeztek el a tábla használatához kapcsolódó tanfolyamokat, nem állt rendelkezésükre digitális tananyag sem. Szerencsére történelemből más volt a helyzet. Itt meg volt az Apáczai Kiadó interaktív táblás tananyaga és a mentortanárom előszeretettel használta minden osztályánál, amikor csak lehetősége volt rá. Én a gyakorlat ideje alatt főként 7 A osztályos tanulókat tanítottam, de történelmet volt lehetőségem két hétig tanítani a 6. A és a 8. A osztályban is. Azért hangsúlyozom az A osztályt, mert ők voltak a két tannyelvű osztályok, azaz papíron a legjobb képességű osztályok, így talán velük könnyebb dolgom volt, mint más osztályokkal lett volna. A gyakorlat előtt az interaktív tábláról már hallottam, de még nem láttam működés közben, ezért mentortanárom sokat segített nekem. Beültem olyan órájára ahol használta az interaktív táblát, és megkaptam tőle az Apáczai Kiadó tananyagjait is. Először bemutatnám ezt a tananyagot. Az interaktív tananyagból a hatodik, hetedik és nyolcadik osztályos tananyagot volt szerencsém megismerni. Mindegyik tananyag a kiadó adott osztályhoz készült tankönyvét követi. Esetünkben ez minden osztálynál Bánhegyi Ferenc által készített történelem tankönyv hatodik, hetedik és nyolcadik osztályosoknak. A digitális tananyagban könnyen tájékozódhatunk, ugyanis a menüje a tankönyv fejezetbeosztásait követi. Először a nagyobb fejezeteket látjuk, majd valamelyikre rákattintva láthatjuk az adott fejezetbe tartozó leckéket. Majd pedig a lecke címére kattintva tudjuk megnézni, hogy milyen interaktív feladatok készültek az adott leckéhez. 19

21 1. kép: Az Apáczai kiadó interaktív tananyagának tartalomjegyzéke A feladatok igen változatosak, vannak lyukas szövegek, keresztrejtvények, párosítós feladatok, évszámokat idővonalon elhelyező feladatok, térképes feladatok, egy-egy történelmi személy életútját végigkövető feladatok, kakukktojást kereső feladatok stb. Szóval igazán változatos feladatokat tartalmaz. De emellett vannak benne folyamatokat bemutató ábrák is. Pl. Mária Terézia idejében végbement betelepülések ábrája, vagy a reformkori országgyűlésen a törvényhozás folyamatának ábrája, hadjáratok útvonalának ábrázolása térképen vagy éppen a gőzgép működésének folyamata. A nevesebb magyar vonatkozású csatákat néhol még videós anyag is kiegészíti. Minden feladatnak van leírása, de általában a diákok már e nélkül is rá szoktak jönni, hogy mit is kéne csinálniuk. Ha jól sikerült a feladat megoldása akkor a hatodikosoknál Mátyás király, a hetedikeseknél Kossuth Lajos, a nyolcadikosoknál pedig II. János Pál pápa fog bólogatni. Összességében nekem nagyon tetszettek az interaktív tananyagok, bár nem mindig találtam használhatónak az adott leckéhez tartozó feladatokat. Ezért is volt jó, hogy megkaptam őket és órára készülve át tudtam nézni. Használatuk segítette az órára való készülést is. Előfordult, hogy egy-egy feladat úgy volt összeállítva, hogy ha toll segítségével mellé jegyzeteltem, akkor maga táblakép szolgálhatott vázaltul az adott óra anyagához, így nem volt szükséges külön vázlatot diktálni. A folyamat ábrák mindig nagyban megkönnyítették a magyarázatot. Alkalmaztam a feladatokat feleltetéshez, sőt röpdolgozat íratásához is. Ekkor nekem is könnyebb volt javítanom és a tanulók is egyből beszedés után láthatták a helyes megoldást, így pontosan tudhatták hogyan sikerült nekik a dolgozat. 20

22 Az interaktív tananyag mellett még használtam a táblán saját készítésű prezentációs anyagot, néztünk rajta videót, és volt olyan óra is, ahol a szövegszerkesztő program segítségével közösen készítettünk vázlatot. Hogy az iskola rendelkezett-e táblaszoftverrel azt nem tudom, mentortanárom nem használta, én pedig akkor még nem voltam ennyire járatos a témában így hát nem is kérdeztem rá. Azokat az előnyöket, melyeket már korábban írtam én magam is tapasztaltam a tanítás során. Egyszerűen az interaktív tananyag segítségével könnyebb volt felkészülnöm az órákra. Azokra az órákra ahol tudtam, hogy fogom tudni használni a táblát, nem kellett extra feladatokat kitalálnom, így tényleg könnyebb volt felkészülnöm. Emellett, mint írtam a jegyzetkészítést is megkönnyítette, és feleltetésnél, dolgozat íratásnál is nagy hasznát vettem. A legnagyobb nehézségem az volt, hogy nagyon furcsa érzés volt rá írni. A krétához, vagy számítógépen való gépeléshez hozzá vagyok szokva, de hogy tollal írjak a táblára, ahhoz nem. Először nagyon furcsa volt és elég nehezen is rázódtam bele. de a gyakorlat végére ezt is megszoktam és már nem akadályozott a tábla használatában. A tanulók részéről is abszolút pozitív hozzáállást éreztem a tábla iránt. Látszott rajtuk, hogy szeretnek rajta dolgozni, és rutinosan is csinálták. A feladatokat első látásra értelmezték, a feladat szövegét szinte felesleges is volt megmutatni. Egy-egy feladatnál szinte egymás kezéből kapdosták ki a tollat, hogy beírhassák a választ a táblára. Többször volt lehetőségük egymás hibáját kijavítani a táblán, ami megmutatta, mik azok a része, amelyeket még át kell beszélni, amik még nem teljesen világosak. Amellett, hogy nagyon szerették az interaktív feladatokat, egy-egy ppt-t is díjazni tudtak. Ha azt vittem mindig látszott örülnek annak, hogy mai óra szemléletesebb lesz, hiszen törekedtem arra, hogy ilyenkor minél több képet mutassak nekik. Maguk a diákok is készítettek ppt-ket, amik nagyon magas színvonalúak voltak, látszott rajtuk, hogy nagyon értenek a számítógéphez. Összességében én örülök, hogy a gyakorlatom során lehetőségem nyílt az interaktív tábla használatára. Nekem csak pozitív tapasztalataim voltak vele és szívesen használtam és használnám a jövőben is, ha lehetőségem lesz rá, hiszen úgy érzem még korántsem használtam ki a benne rejlő összes lehetőséget. Interaktív táblás feladatok történelem tanításához A következőkben interaktív táblaszoftverrel készített feladatokat fogok bemutatni. A feladatokat a Smart által forgalmazott táblaszoftver segítségével alkottam meg, mely az internetről könnyedén letölthető és 30 napig használható. Kipróbáltam más interaktív 21

23 táblaszerkesztő programot is, de a Smarté tetszett a legjobban, nagyon jó, előre beépített feladatokat találtam benne, amelyekkel könnyű volt dolgozni. A program magyar nyelvű, bár az említett tartalmak angol nyelvűek, de a használatuk annyira egyértelmű, hogy különösebb nyelvtudást nem igényel. Emellett a táblaszoftver alkalmazásához nagy segítséget nyújtott Nógrádi László és Szalai Ferenc: Interaktív táblák alkalmazása egyszerűen és profin című könyve, mely részletesen mutatja be a három legismertebb táblaszoftvert, köztük a Smartét is. A feladatokat az es szabadságharc témájához készítettem. Azért ezt a témát választottam, mert nekem ez a személyes kedvencem a történelemből, a BA-s szakdolgozatomban is ezzel a témával foglalkozom, így úgy éreztem itt vagyok a legtájékozottabb megfelelő feladatok készítéséhez. A feladatok készítésénél én az általános iskola 7. osztályos korcsoportot vettem alapul, de a feladatok nagy része kisebb átalakítással szerintem középiskolában is felhasználhatóak lennének. Azért ezt a korcsoportot választottam, mert mint már írtam a múltfélévben történelemből általános iskolában végeztem az összefüggő gyakorlatomat, és ott is hetedikes osztálynak tartottam a legtöbb órát. Bár ezt az anyagrészt már nem tanítottam nekik, de úgy véltem jobban tudom jelenleg az ő szintjükhöz igazítani, mint a középiskolásokéhoz. Ők a középiskolásokhoz képest sokkal részletesebben veszik a szabadságharcot. Az Apáczai Kiadó hetedikes tankönyve nyolc leckét szentel neki, míg Száray Miklós középiskolás tankönyve csak a felét szenteli ennek a témának. Ezért én is részletgazdagabb, több eseményre, személyre rákérdező feladatokat készítettem. A NAT-ban megfogalmazott fejlesztési feladatok 32 közül én a feladatok elkészítésénél elsődlegesen tájékozódás térben és időben fejlesztési célra koncentráltam. Szerintem ez a történelem tanítás egyik legfontosabb fejlesztési területe, és úgy találtam, hogy az interaktív tábla ezek gyakorlását nagyban elősegíti. Összegezve az volt a célom, hogy ha a tanulók ezekkel a feladatokkal ismerjék meg a szabadságharc legfontosabb eseményeit, lássák az események kronológiai rendjét, és időrendbe tudják őket helyezni, tisztában legyenek a fontosabb helyszínekkel és azok elhelyezkedésével. Emellett a feladatok egy része arra is koncentrált, hogy személyeket is tudjanak kötni a szabadságharchoz, ismerjék annak katonai és politikai vezetőit. A feladatok összeállításánál nagy segítségemre volt Einhorn Ágnes: Feladatkönyv című könyve. A feladatok tipizálásánál ennek a könyvnek tanulói tevékenységeket alapul vevő /2012. (VI. 4.) Korm. rendelet: A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Magyar Közlöny 66. szám o. 22

24 tipizálásából fogok kiindulni. 33 Feladatok zártak, elsősorban összefoglalást ismétlést segítik elő, de külön-külön egy-egy leckébe is beépíthetők lennének. A feladatokról dolgozatom nyomtatott példányában, csak egy-egy képet mutatok be és ez alapján magyarázom működésüket, de a CD-re kiírt dolgozat mellett ott lesz, a kipróbálható interaktív feladatsor. Sajnos magát a feladat sort nem volt lehetőségem élesen osztályban kipróbálni, de remélem a jövőben adódik rá lehetőségem. Dolgozatom további részében az általam szerkesztett feladatokat részletesen fogom ismertetni. Az első egy kiegészítendő feladat, ahol a lyukas szöveget kell kiegészíteni a megfelelő szavakkal. Mint látható a feladatban a lyukak helyére szövegdobozokat szúrtam be, melyekbe, egyszerű behúzással lehet betenni a jó választ. A jó válaszokat alulról kell kiválasztani, és hogy nehezítsem feladatot, több válaszlehetőséget adtam meg, mint amennyi szövegdoboz van, így egy kicsit nyitottabbá is téve a feladatot. A szövegdoboz egyből jelzi, hogy jó vagy rossz szöveget tettünk bele, ha rossz a válasz van lehetőség a javításra. Ez a feladattípus elsősorban a tudáselemek pontos mérésére alkalmas: definíciók, összefoglalások, folyamatok felidézésére. 34 Én elsősorban összefoglalásra alkalmaztam. 2. kép: Kiegészítendő feladat A szöveg a Pesti forradalom kitörésétől a fegyveres harcok megindulásáig foglalja össze az eseményeket. Ez a hetedikeseknél a szabadságharccal foglalkozó első három leckének az anyaga. Összefoglalásnál ez lehet az első feladat, mely megalapozza továbbiakat, mivel 33 Einhorn Ágnes: Feladatkönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, o. 34 Uo. 39. o. 23

25 az események kezdetét mutatja be. A feladatot akár úgy is,felhasználhatjuk, hogy amikor az aktuális anyagot vesszük, azon az órán a szöveg megfelelő részéig egészítjük ki, és leírásával tanulók már meg is kapták az aktuális óra óravázlatát. Ezt a módszert mentortanárom és én is alkalmaztam a gyakorlat során. A feladat egyszerűen átalakítható, ha átírjuk a szöveget és a szövegdobozba kerülő szavakat. Középiskolásoknál nagyon jól alkalmazható lenne forráselemzés mellé, azaz a kapott forrás elolvasása és megértése után kitölteni a lyukas szöveget. 3. kép: Képfelismerés A második feladat egy nagyon egyszerű képfelismerésen alapuló feladat. Amivel többet nyújt ez interaktív táblán, hogy a felismerendő képek nagyon gyorsan váltják egymást, ezt a gyors váltogatást az egér kattintásával tudjuk megállítani, ekkor kapunk véletlenszerűen egy képet és 3 válasz lehetőséget, hogy ki van a képen. Ebből a háromból kell kiválasztani a helyes választ. A program egyből jelzi nekünk, hogy jól vagy rosszul válaszoltunk, rossz válasz esetén van lehetőség javítani. Ezt a feladattípust én a feladatsoromban arra használtam, hogy a szabadságharc nevesebb személyeit ismerjék fel a diákok, és a felismerés után meg lehet kérdezni, ki volt ő, mit tudunk róla, milyen események köthető hozzá, így ismételve át az anyagot, mélyítve el a tudást. A feladat mérési célja a fontosabb történelmi szereplők felismerése, és a hozzájuk kapcsolódó események ismerete. A feladatot, akár óra eleji bevezető feladatként is alkalmazhatjuk úgy, hogy az adott órán felmerülő személyek nevét rejtjük el benne, így mutatva meg kik lesznek azok a fontosabb szereplők, akikről az adott órán szó lesz. De egy nagyobb anyagrész utáni összefoglalásra, 24

26 ismétlésre is alkalmas, hiszen megmutatja, hogy a tanulók emlékeznek-e az adott történelmi személyre vagy sem. Ezzel képet kapunk arról, hogy szükséges-e a személyről szóló anyagrész átismétlése. Ezt a feladatot csoportfeladatként is el tudom képzelni, hiszen nagyon jó versenyhelyzetet teremthet a csapatok között, hogy melyikük tud több képet felismerni. A képek megváltoztatásával ez a feladat is könnyedén átalakítható, és nem csak történelemórán, hanem pl. irodalomórán is jól használható lehet. A következő képen egy egymáshoz rendeléses feladat látható. Ebben a feladattípusban különböző dolgokat kell egymáshoz illeszteni. Az én feladatsoromban, az 1848 tavaszán megalakult független magyar felelős kormány tagjaihoz az általuk betöltött tisztséget kell hozzárendelni. Fontosnak tartom, hogy tanulók már ekkor rögzítsék, kik voltak az első magyar kormány tagjai, így láthatják majd, hogy a későbbiekben is sikerül-e nekik politikai szerepvállalás (pl. Eötvös József). A feladat legjobban a Batthyány kormány megalakulása című leckénél használható, hisz amikor a kormány megalakulásáról beszélünk a tankönyv segítségével, a gyerekek könnyedén ki meg tudják oldani a feladatot. De az összefoglaló órán is nagyon hasznos lehet a kormány tagjainak felidézésére. 4. kép: Egymáshoz rendeléses feladat A feladat szerkezetében az előző két feladathoz képest eltérés, hogy nem jelzi egyből, hogy jó helyre húztuk-e az adott személy nevét, így a diákok, akár ki is tudják javítani egymást, ha úgy gondolják, hogy valaki korábban rossz helyre hózta a választ. Az ellenőrzés, úgy valósítható meg, hogy amikor az osztály úgy véli kész a feladat a check feliratú kockára kattintunk, és ekkor jelzi a feladat, hogy helyesek-e a megoldások. 25

27 Amennyiben valamelyik megoldás hibás lenne, itt is lehetőségünk van a javításra. Ez a feladat is könnyedén átalakítható, és akár más tantárgyban is felhasználhat. Pl. irodalomban, művekhez szerző rendezése, művészettörténetben alkotóhoz alkotás, de akár természettudományoknál is pl. szabályhoz a szabály neve stb. A következő feladat az egyik személyes kedvencem, a vaktérképes feladat. Ugyanakkor ezt is volt talán a legnehezebb elkészíteni és itt a legnagyobb a hibaszázalék esélye. Mivel saját magamnak kellett bejelölni a helyszíneket, ezért a térkép nem százszázalékosan pontos, de azért próbáltam minél pontosabban jelölni. Ez a feladat típus egyértelműen fejleszti a térben való tájékozódást, melyet a NAT is fontos fejlesztési területnek jelöl. Ráadásul a történelematlasz használata az érettségin is megengedett, így nem árt időben elkezdeni a térképhasználat gyakorlása. Én mindkét gyakorlatom során nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy térképen is mindig mutassam a diákoknak az eseményeket, és feleletnél ők maguk is használják a térképet. 5. kép: Vaktérképes feladat A feladatban a szabadságharc néhány fontosabb helyszínét kell megkeresni vaktérképen. A feladat a start gomb megnyomásával indul és egy-egy helyszín bejelölése 100 másodpercünk van, de az idő lejárta után is van lehetőségünk a jelölésre. Az általunk jelölt helyett egy piros karika jelzi, és amikor jelöltünk megjelenik egy kék is mely a helyes a helyet jelöli. Valamint a jelölést hangeffekt is kíséri, amelyet ki is lehet kapcsolni. Ha végigértünk feladaton kiír egy összesített eredményt így lehetőségünk van akár 26

28 versenyt is rendezni az osztály tanulói között, bár ehhez szükséges, hogy ne lássák társuk jelöléseit, hiszen ha látnák, előnyből indulnának. Elsősorban azon órákon használható jól a feladat, amelyeken sok helyszín merül fel. A szabadságharcnál és a hetedikeseknél maradva elsősorban azon órákon lehet hasznos, melyeken a szabadságharc hadi eseményeit vesszük át. Ilyenkor a diákok saját térképük segítségével megkereshetik a csata helyszínt és a táblához kijőve, megmutathatják társaiknak, hogy hol is volt pontosan, valamint azt is egyből láthatják mennyire tudnak jól tájékozódni a vaktérképen. Ez a feladat is könnyedén átalakítható, a helynevek, vagy a térkép megváltoztatásával, korszakot, vagy helyszínt változtathatunk. A történelem mellett, másik fontos felhasználási területe, egyértelműen a földrajz lehet, ahol nagyon sok vaktérképes feladat lehet. Az ötödik feladat egy egyszerű feleletválasztós feladat kvíz formájában. Ezzel a feladattípussal jól lehet mérni a kisebb részletek, adatszerű információk pontos ismeretét. Akár úgy is alkalmazhatjuk, hogy a tanulók maguk is készíthetnek kérdést társaiknak, mivel egy-egy kérdés megszerkesztése nagyon egyszerű. 35 Ez tipikusan egy összefoglaló feladat, melyet az adott óra végén a leckéhez tematikusan összeállítva, vagy egy nagyobb egység végén lehet használni. Esetleg óra elején az előző óra anyagának átismétlésére. 6. kép: Feleletválasztó feladat. Az általam készített feladatban a kérdések a szabadságharccal kapcsolatos információkra, eseményekre, személyekre, időpontokra irányulnak, ezzel is elősegítve 35 Uo. 25. o. 27

29 ismétlésüket, megtanulásukat. A kérdések változatosak, van ahol az oda nem illő választ kell megtalálni, vagy a 4 válaszlehetőség közül az egyetlen jót. A válaszokat próbáltam úgy megadni, hogy ne legyen teljesen egyértelmű a válasz. Azaz megpróbáltam nyilvánvalóan rossz választ nem írni a megoldások közé. A feladat egyből megmutatja nekünk, hogy jó vagy rossz választ jelöltünk, és rossz válasz esetén itt is lehetőségünk van javításra. Középiskolásoknál ezt a feladattípust is el tudom képzelni forráselemzés mellé. A hatodik feladat egy akasztófaszerű játék, ahol a betűkre kattintva kell kitalálni az elrejtett szavakat. Ez a feladattípus nagyon jó lehet óra eleji ráhangolódásnak, akár az adott óra címét, kulcsfogalmait, fontosabb eseményeit, szereplőit is elrejthetjük benne, és ezek kitalálásával vezetjük fel az aznapi óra tartalmát. De ugyanakkor óra végi ismétlésnek is tökéletes, leellenőrizhetjük mennyire maradt meg a diákokban az aznapi tananyag, abból, hogy milyen gyorsan találják ki az elrejtett szavakat. Ez is alkalmas lehet akár csoportok közötti versengésre is. A csoportok egyesével mondanak betűket, és amelyik csoport először jön rá a megoldásra, az kapja érte a pontot. Az én feladatomban a tematikánál maradva a szabadságharchoz kapcsolódó nevek, helyek események vannak elrejtve. A megoldást segítheti hogy, a clue nevű ikonra kattintva egy rövid meghatározást kaphatunk a kitalálandó személyről, de szerintem e nélkül is megoldható a feladat. A nagy kezdőbetűket és az ékezetes betűket a feladat előre megadja, így ezek könnyítik a feladat megoldását, épp ezért célszerűbb minél kevesebb ékezetes betűt használni. 7. képt: Akasztófás feladat 28

30 Amiért nekem nagyon tetszett ez a feladat, az a grafikája. Amikor eltalálunk egy betűt, akkor a képen lévő embert eltalálja egy paradicsom, amikor pedig hibázunk a paradicsom is mellé megy. Ugyanakkor beállíthatjuk azt is, hogy a paradicsomdobálás helyett gólt lőjünk, vagy kosárra dobáljunk. Ezekhez megfelelő hangeffekt is társul. Szerintem pontosan ez adja azt a pluszt, amit egy sima papíron vagy táblán játszott változata nem tud nyújtani. Továbbá lehetőségünk van betűk vásárlására is, de ezért hibapontot kapunk Ez a feladat is univerzális, szerintem bármelyik tantárgyban felhasználható, valamint ez is könnyedén alkalmas arra, hogy a diákok maguk készítsenek új feladatot társaiknak. A hetedik feladat egy újabb rendezéses feladat, de az előzőhöz képest teljesen más. A feladatban évszámok szerint kell rendezni az eseményeket, azaz tudni kell melyik esemény melyik évben történt. Pontosan ezért, a feladat alkalmas a tanulók időbeli tájékozódásának fejlesztésére. Ha nem is napra pontosan, de legalább év szerint tudniuk kell az esemény dátumát. Ebben a formában a feladatot összefoglaló órán lehet alkalmazni, amikor már a szabadságharc összes eseményét végig vettük. Megoldása közben láthatjuk, hogy a tanulók nem-e keverik össze azt, hogy melyik esemény melyik évben történt. 8. kép. Egymáshoz rendeléses feladat évszámok szerint A feladat szerkesztésében nehézséget az jelentette, hogy próbáltam egyenlően elosztani az eseményeket, ami végül nehezen is, de sikerült. A feladat megoldásához nem kell mást tenni, mint az eseményt a szerintük megfelelő évszám oszlopába húzni. Mivel az ellenőrzés a feladat végén történik, a tanulóknak itt is lehetőségük van egymás hibáját kijavítani. Az ellenőrzés itt is a check gombra kattintva történik és rossz megoldás esetén 29

31 lehetőségünk van javítani. Ezt a feladatot is szinte bármelyik más tantárgynál, vagy tantárgyon belül maradva, bármelyik más anyarésznél el tudom képzelni, hiszen mind a csoportok nevét és számát, mind a csoportosítandó szavakat könnyedén meg tudjuk változtatni. A nyolcadik feladat egy rendezéses feladat. Ebben a feladattípusban általában folyamatokat, időbeli eseményeket kell sorba rendezni. Az általam készített feladat is erre koncentrál. Nyolc, a szabadságharchoz köthető eseményt kell időrendbe rendezni, az időben legkorábbit legfelülre, és utána lefelé haladva az egyre későbbi eseményeket. Ez a feladat is az időbeli tájékozódás fejlesztését szolgálja. Fontosnak tartom, hogy a diákok tudják, melyik esemény melyik után következik, így logikusan látva az egymást követő történéseket. Ezért is törekedtem arra, hogy a feladatban a legfontosabb eseményeket próbáljam belerakni, melyek egyfajta vázát adják a szabadságharcnak. Így ez a feladata szerintem jól leképezi a szabadságharc történéseit, és sikeres megoldása azt mutatja, hogy a tanulók tisztában vannak a szabadságharc menetének alakulásával. 9. kép: Rendezéses feladat. A feladat megoldásához a szövegdobozokat tudjuk húzogatni és így a szerintünk megfelelő helyre rakni. Itt is lehetősége van a diákoknak egymás hibáinak kijavítására, hiszen ismét csak a végén ellenőrzünk a check gombbal. Ha hibás a megoldásunk, itt is tudunk javítani utána. Középiskolában ez a feladat is alkalmas lehet forráselemzéshez. Ha az adott forrásunk valamilyen eseményt írt le, akkor készíthetünk hozzá egy ilyen feladatot, és a forrás helyett saját szavainkkal írhatjuk le az eseményeket, így segítve elő a 30