- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban -

Átírás

1 - Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji Kistérség Fejlesztési és Együttműködési Kapacitásának Megerősítése

2 Esélyegyenlőségi politika Az esélyegyenlőségi politika több mint az egyenlő bánásmód biztosítása (diszkrimináció tilalma): mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet különböző területein oktatás, munkaerőpiac, egészségügy, szociális biztonság, stb. -, de legalábbis csökkenjenek az érintett csoportokat érő hátrányok. Az esélyegyenlőség biztosítása terén léteznek általános követelmények, melyeket témájától függetlenül minden pályázatnak figyelembe kell vennie (ezek között meghatározott jogszabályi kötelezettségek), továbbá léteznek témafüggő, specifikus követelmények. Az esélyegyenlőség javításának követelménye kiterjed a pályázó saját szervezetére is, továbbá a támogatott projektre, annak minden szakaszában.

3 Jogszabályi kötelezettségek Közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettsége (1998. évi XXVI. tv.) Esélyegyenlőségi terv készítése az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek esetében (2003. évi CXXV. tv.) Az akadálymentesítés megvalósítása és az esélyegyenlőségi terv elkészítése hiányában a pályázat nem támogatható.

4 Kapcsolódás az ÚMFT-hez A támogatandó projektek kiválasztása során a az elvárás teljesülését két szinten vizsgálja az ÚMFT: 1. a jogosultsági és 2. az értékelési szempontok között. Minden projektnek - még az automatikus elbírálásban részesülőknek is - meg kell felelni a legalapvetőbb jogosultsági kritériumoknak (pl. rendezett munkaügyi viszonyok)! A projektek nagy részénél azonban AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG KIEMELT ÉRTÉKELÉSI SZEMPONT!

5 Elvárások 1. A nyertes projekt közvetlenül vagy közvetve járuljon hozzá az esélyegyenlőség erősítéséhez Belső küszöb meghúzása 2. Az esélyegyenlőség szempontjai szervesen integrálódjanak a pályázó szervezet és/vagy a projekt napi működésébe

6 Az esélyegyenlőség javításának lehetséges területei a projekt megvalósítása során I. A lehetséges esélyegyenlőségi fejlődésihez kapcsolódó vállalások egy része közvetlenül a megvalósítandó projekthez kötődik. A projekt révén próbál mérhető előrelépést hozni az esélyegyenlőség terén. Azáltal, hogy a projekt tervezése során figyelembe vegyék bizonyos csoportok igényeit a projekt megvalósítás során olyan intézkedések, eredmények születnek, amelyek hozzájárulnak a horizontális célok eléréséhez.

7 Kire kell értelmezni a fenntarthatósági szempontokat? 1. Önkormányzati fenntartású intézmény esetén a projekt által érintett fenntartott intézményre (óvoda, iskola, egészségügyi intézmény) szükséges értelmezni 2. Gazdálkodó, közszolgáltató vagy társadalmi szervezet esetén: telephelyre vonatkozik, amennyiben a fejlesztés több telephelyet érint, akkor összesített adatokat kell az adatlapon feltüntetni. 3. Amennyiben több szervezet együttesen pályázik, és a fejlesztés valamennyi szervezetet érinti, az adatlapon az összesített adatokat kell feltüntetni.

8 Hogyan kell bemutatni a konkrét vállalásokat? 6 fő terület ( adatlap 1. és 2. táblázata) - Családbarát munkahely (1-es tábla, c-d oszlop) - Nemek közötti esélyegyenlőség (1-es tábla, e-f oszlop) - Akadálymentesítés előrehaladása (1-es tábla, g-h oszlop) - Fogyatékos személyek életminőségének és munkaerőpiaci esélyeinek javítása (1-es tábla, i-j oszlop) - Roma emberek életminőségének és munkaerőpaici esélyeinek javítása (1-es tábla, k- l oszlop) - Más hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci és társadalmi esélyeinek javítása(1-es tábla m-n oszlop) Összesen 44 féle vállalási lehetőség, amely konstrukció-specifikusan szűkítésre kerülhet A számos vállalási lehetőség közül, minden pályázó talál olyan választási lehetőséget, amely megfelel a projekt céljának és a szervezet jellegének. Az értékelés során nem kerülnek hátrányba azok a pályázók akik már működtetnek esélyegyenlőségi intézkedéseket azokkal szemben, akik bevezetésüket a pályázathoz kötődően valósítják meg: több esetben lehetőség van a már meglevő esélyegyenlőségi intézkedés fenntartására is.

9 Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése Esélyegyenlőségi munkatárs alkalmazása Esélyegyenlőségi terv készítése Esélyegyenlőségi felmérés, hatáselemzés A területen működő civil szervezetek bevonása (pl. Nagycsaládosok szövetségének helyi képviselője) Akadálymentesítés (pl. babakocsival közlekedők) Részmunkaidős foglalkoztatás és távmunka (pl. munkakör-megosztás, csak munkaszerződéssel) Gyesről, gyedről, ápolási díjról visszatérők alkalmazása a következő öt évben Folyamatos kapcsolattartás a gyesen, gyeden lévőkkel Rugalmas munkaidő-szervezés, csúsztatható kezdés, többletszabadság adásának lehetősége Vállalati, szervezeti gyermekintézmények fenntartása Alapítványok, civil szervezetek támogatása Speciális, családbarát szempontok figyelembe vétele az épületek tervezésekor (funkcionális akadálymentesítés)

10 Az esélyegyenlőségi terv Az ötven főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek esélyegyenlőségi tervet elfogadni (2003. évi CXXV. törvény 36. -a). A többi munkáltató a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettel együttesen esélyegyenlőségi tervet fogadhat el, azaz esetükben ez egy lehetőség. (A pályázat elbírálásánál előnyt jelent, ha szervezete készített ilyen tervet.) Az esélyegyenlőségi terv tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok foglalkoztatási helyzetének - így különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek elemzését. Ezen felül ebben kell rögzíteni a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket (pl. a képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintő egyéb programokat).

11 A nemek közötti egyenlőség megerősítése A nőket több fajta megkülönböztetés is sújtja a munka világában: 1. a foglalkoztatási szegregáció 2. a vertikális szegregáció A cél olyan intézkedések támogatása a munkáltatóknál, amelyek erősítik a 1. nemek közti egyenlőséget, 2. az egyenlő munkáért egyenlő bért elvét, 3. a célcsoport bevonását a projekt tervezésébe. 4. növelik a nők számát a felső és középvezetésben; 5. elősegítik a részmunkaidős foglalkoztatást; 6. emelik a nők számát a foglalkoztatottak közt (amennyiben a nők száma nem haladja meg a szervezet foglalkoztatottak 70%-át); 7. elősegítik a gyesen, gyeden lévő munkatársakkal való folyamatos kapcsolattartást; 8. a nők érdekképviseleti szerveit, azok képviselőit bevonják a projekt tervezésébe; 9. akadálymentesítést végeznek.

12 Az akadálymentesítés előrehaladása Cél: fizikai akadálymentesítés infokommunikációs akadálymentesítés Lehetséges vállalások: 1. akadálymentesített épületek számának növelése, 2. infokommunikációs akadálymentesítés (elektronikus eszközök fejlesztése során, e-közigazgatási rendszerek kivitelezésekor; jelnyelvi tolmács alkalmazása stb), 3. akadálymentesített közlekedés-fejlesztések kivitelezése, 4. új szolgáltatás fejlesztése a projekt során a célcsoport speciális igényeinek kielégítésére, 5. elektronikus szolgáltatások fejlesztése során legalább egy esélyjavító funkciót alkalmazása (W3C szabvány) 6. az érintett célcsoport számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést a fejlesztő vagy partnere aktívan, az esélyegyenlőségi célcsoport(ok) képviselőivel egyeztetett módon segíti

13 Fogyatékos személyek életminőségének és munkaerőpiaci esélyeinek javítása Cél: a fogyatékkal élők számára a foglalkoztatás elérhetőségének segítése Intézkedések: 1. akadálymentes fizikai és infokommunikációs környezet kialakítása, 2. távmunka- és bedolgozói munkalehetőségek biztosítása, 3. egyenlő munkáért egyenlő bért elvének érvényesítése 4. a közfeladatok és vagy jogszabályok olyan módosítását tartalmazza a projekt, amely az esélyegyenlőségi csoport helyzetének javítását szolgálja, 5. a projekt olyan szolgáltatást /vagy szolgáltatáson belüli speciális elemet tartalmaz, ami egy meghatározott hátrányos helyzetű társadalmi csoport igényeire tekintettel került kialakításra, 6. a fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációban, viselkedésében a fejlesztő vagy partnere esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket 7. a közfeladatok és/vagy jogszabályok olyan módosítását tartalmazza a projekt, amely kifejezetten egy esélyegyenlőségi csoport jogi helyzetének a javítását szolgálja

14 Roma emberek életminőségének és munkaerőpiaci esélyeinek javítása Ki a roma? Az a személy, aki annak vallja magát. A kutatások alapján a kirekesztődés leginkább őket sújtja. Cél: a munkaerőpiaci jelenlét erősítése képzési lemaradás felszámolása Eszközök: 1. egyenlő munkáért egyenlő bért elvének alkalmazása, 2. esélyegyenlőségi képzés lebonyolítása, 3. a célcsoport és annak képviselőinek bevonása a projekttervezésbe, 4. LHH-ban történő fejlesztés, 5. a roma foglalkoztatottak számának növelése, 6. munkaidő-kedvezmény biztosítása a dolgozók továbbképzéséhez, 7. a célcsoport helyzetét javító alapítványok, civil szervezetek támogatása (szerződéses formában, rendszeresen, önkormányzatok számára korlátozottan elérhető), 8. a megvalósítás során közhasznú programelem alkalmazása 9. a közfeladatok és vagy jogszabályok olyan módosítását tartalmazza a projekt, amely az esélyegyenlőségi csoport helyzetének javítását szolgálja 10. a projekt olyan szolgáltatást /vagy szolgáltatáson belüli speciális elemet tartalmaz, ami egy meghatározott hátrányos helyzetű társadalmi csoport igényeire tekintettel került kialakításra, 11. a fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációban, viselkedésében a fejlesztő vagy partnere esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket

15 Mire vigyázzunk? A roma származás, a fogyaték az érintettek önkéntes hozzájárulása alapján kerülhet rögzítésre, azaz pályázó csak akkor utalhat az érintettek roma vagy fogyatékos voltára, ha ők önkéntesen, határozottan hozzájárultak ehhez. Ehhez szükséges: Megfelelő tájékoztatás Az érintett hozzájárulása a személyes adatainak kezeléséhez (dokumentum, amelyet ellenőrzéskor fel kell tudni mutatni) Mikor nem szükséges a hozzájárulás? Amennyiben a projekt tervezésébe bevonták a az érintettek jogvédő vagy támogató civil szervezeteit

16 Más hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci, társadalmi esélyeinek javítása Ki tartozik ide (a 68/2001/EK rendelet alapján) minden olyan 25. évét be nem töltött személy, aki még nem volt rendszeres, fizetett alkalmazásban; minden olyan súlyos testi, szellemi vagy lelki betegségből fakadó fogyatékossággal küzdő személy, aki ennek ellenére képes bekerülni a munkaerőpiacra; minden olyan, a Közösség területére munkavégzés végett beköltöző vagy már beköltözött, vagy ott letelepedett migráns munkavállaló aki és/vagy nyelvi képzésre szorul; minden olyan személy, aki legalább három év kihagyás után újra dolgozni kezd, különösen azok, akik munkájukat a családi élet, a hivatás összeegyeztethetőségének a nehézségei miatt adták fel, a munkába állás utáni első hat hónapban; minden olyan 45. életévét betöltött személy, aki nem szerzett középfokú vagy azzal egyenértékű képesítést; minden hosszútávon, azaz megszakítás nélkül 12 hónapig munkanélküli személy, a munkába állás utáni első hat hónapban Intézkedések: 50 évnél idősebb munkavállaló foglalkoztatása, határozatlan idejű munkaszerződéssel, pályakezdő, határozatlan idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatottak számának növelése, középfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező munkatársak szakmai továbbképzése, az elmúlt illetve elkövetkező 5 évben, munkaidő-kedvezmény biztosítása a dolgozók továbbképzéshez, a megvalósításban közhasznú foglalkoztatási programelem megvalósítása, elektronikus szolgáltatás fejlesztése során legalább egy esélyjavító funkció alkalmazása.

17 Hogyan tudom a projektem esélyegyenlőségi sajátosságait megragadni? A projekteket két irányból lehet specifikus tartalommal feltölteni: Egyrészt projekt-típusokat kialakíthatunk az ágazati területek részletes bontásával: Agrár Ipar Turizmus Infrastrukturális beruházás Humán erőforrás-fejlesztés jellegű projektek Másrészt a projekt tevékenységének jellege szerint az alábbi kategóriákat különböztethetjük meg: Eszközbeszerzés, technológia-fejlesztés Építés, felújítás Képzés, tanácsadás, egyéb szolgáltatás

18 Mint az előbb látható volt, az esélyegyenlőség területén (a környezetvédelemhez képest) kevésbé részletes a szempontrendszerek kialakítása, és csoportosításuk is más. Az Útmutató projektspecifikus részében a következő csoportosítás található: Agrár Eszközbeszerzés, technológia-fejlesztés Építés, felújítás Képzés, tanácsadás, egyéb szolgáltatás Ipar Eszközbeszerzés, technológia-fejlesztés Építés, felújítás Képzés, tanácsadás, egyéb szolgáltatás Turizmus - Eszközbeszerzés, technológia-fejlesztés Építés, felújítás Képzés, tanácsadás, egyéb szolgáltatás Önnek tehát amennyiben projektje nem összetett csak egy alpontot kell elolvasnia, és az ott lévőket hangsúlyosabban megjelenítenie az esélyegyenlőségben vállaltak megfogalmazásánál.

19 Hogyan értékelik esélyegyenlőségi szempontjainkat? Az értékelés három szempontcsoportra terjed ki, minden szempontcsoport értékelése egy ötfokú skála mentén (4-0 pont) történik. Az értékelés skálaindikátoros módszer alkalmazásával történik. Az értékelők a különböző szempontoknak való megfelelést nem egyenként, hanem nagyobb szempont-csoportonként értékelik. Minden szempont-csoport esetében 0-4 pont a kiosztható pontszám. A kiosztott pontokat a szempontcsoport fontosságának megfelelően súlyozzák. Az így kapott pontszámokat összesítik, majd egész pontszámmá kerekítik. A szempontcsoportok: 1. Mennyire valósítja meg a szervezetben az esélyegyenlőségi követelményeket? (0-4 pont) 2. Mennyire teljesíti a projektre vonatkozó általános esélyegyenlőségi követelményeket? (0-4 pont) 3. Mennyire sikerül a projekt specifikus jellegének megfelelően további esélyegyenlőségi elemeket felmutatnia? (0-4 pont)

20 A fenntarthatósági szempontok értékelő táblája a következőképp néz ki: Pontszám Súly Korrigált max. pontszám A menedzsmentre vonatkozó általános 0-4 0,65 2,60 követelmények A projekt megvalósítására vonatkozó 0-4 0,50 2,00 általános követelmények Projektspecifikus követelmények 0-4 0,10 0,40 Összesen 5,00 Látható, hogy a menedzsmentre és a projektre vonatkozó esélyegyenlőségi szempontok összességében közel azonos súllyal számítanak.

21 A pontértékek 4 pont: A szempontok többségét érdemben kezeli a pályázó, legalább egy szempont tekintetében a projekt jelentős előrelépést valósít meg. 3 pont: A témakör szempontjainak mintegy felére érdemi választ ad, érzékelhető, hogy a projekt elősegíti az esélyegyenlőség érvényesülését. 2 pont: A témakörön belül vannak olyan kérdések, amelyekre a válasz pozitív, és ez érzékelhető előrelépést jelent a jelenlegi állapothoz képest. 1 pont: A témakörön belül van olyan kérdés, amelyre a válasz pozitív, de ez nem jelent jelentős előrelépést a jelenlegi állapothoz képest. 0 pont: A projekt nem tud felmutatni esélyegyenlőséget támogató elemet.

22 Köszönjük a figyelmet! 4400 Nyíregyháza Kölcsey u. 28. Tel: 42/ Fax: 42/ mailbox@megakom.hu Stratégiai Tanácsadó Iroda Development Consultants