Patocskai Z. Bidló A.- Kovács G. Heil B.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Patocskai Z. Bidló A.- Kovács G. Heil B."

Átírás

1 Patocskai Z. Bidló A.- Kovács G. Heil B. Az erdészeti termőhelyi tényezők és a fatermőképesség közötti kapcsolat számszerű meghatározása NYME NTI Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék, Sopron 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4. A kutatás háttere, indítékai 2001 júliusában, a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program támogatásával (3/004/2001 sz. NKFP kutatás) indult a D-e-Meter projekt, melynek célja az Európai Uniós normákkal kompatibilis internetes alkalmazások fejlesztése a mezőgazdasági műveléssel kapcsolatos irányítási, adatszolgáltatási, szaktanácsadási és piaci információs feladatok támogatására. A kutatás célja A program célul tűzte ki egyrészt egy általánosan használható földértékelési módszertan kidolgozását a különböző minőségű és használatú területek jellemzésére és összehasonlíthatóságára, a klasszikus földértékelési feladatok támogatására (földalapú hitelezések, birtokrendezés, támogatási és elvonási rendszerek működtetése stb.). A program másik kiemelt célja, hogy különböző közgazdasági (és szabályozási) szcenáriók szerint a kidolgozott földértékelési eljárás(ok) alkalmazásával jellemezze, értékelje a hazai mezőgazdasági, erdészeti földhasználat optimalizálási lehetőségeit, különös tekintettel a fenntartható talajhasználat tényezőire. A közelmúlt projektjeit a különböző szakterületek évtizedes kutatási munkái előzték meg, amely kutatásokban a konzorciumban résztvevő kutatóhelyek is jelentős szerepet vállaltak. Az aranykorona rendszer mintegy 120 évvel ezelőtti megalkotása óta a talajtani és kapcsolódó tudományok eljutottak arra a szintre, hogy segítségükkel egy megbízhatóbb és 1

2 árnyaltabb, a környezeti szempontokat is figyelembe vevő földminősítési index is kidolgozható legyen. Nem véletlen, hogy az európai országokban a hozadéki rendszereket (amilyen az aranykorona is) szinte mindenütt természettudományos alapon nyugvó, közgazdasági modellel kiegészített földértékelési rendszerrel cserélték fel (TAR 1999). Az elmúlt évtizedben gyűjtött adatokkal a magyarországi viszonyok között is megoldható ez, sőt, hazai körülményeink között lehetőség van egy a nyugat-európai rendszereknél pontosabb és sokoldalúbb földminősítési rendszer kialakítására is. (A szántó művelési ágban rendelkezésre álló D-e-Meter földminősítő rendszer és az erdő termőhelyi értékelés megfelelő alapot nyújt erre.) A kutatás megalapozó korábbi tudományos eredmények Az erdészeti termőhely értékelésben különböző fejlődési szakaszokat lehet szétválasztani. A felismerések során kialakult a termőhely fogalma. Ezt követte a részletek elemzése. Megállapították, hogy a termőhelynek összetevői vannak, ezek nem egyforma súlyúak, de egymást részben helyettesíthetik. A tényezőket tovább boncolták tulajdonságaik szerint. Mikor ezeknek a résztulajdonságoknak az összefüggését keresték az állományok összetételével és növekedésével, rájöttek, hogy a kapcsolatok nagyon gyengék (JÁRÓ ET AL 1966). A fafajok termőhelyigényének vizsgálata során bebizonyosodott, hogy nem a tényezők, illetve valamely tulajdonságuk a döntő, hanem az összhatás. Az összhatást (termőképesség) azonban csak a tulajdonságokkal lehet meghatározni. A továbbiak során meghatározták azokat a tényezőket, amelyek legnagyobb behatással bírnak, és egyúttal a gyakorlati életben ismertek, könnyen, aránylag szabatosan megállapíthatóak. Az erdőgazdaságban a talajok (termőhelyek) minőségi eltéréséből adódó értékkülönbséget a múltban közvetett módszerrel: a fatermés mennyiségével mérték. A jobb fatermési osztályba tartozó, nagyobb fatermést adó állományok talajait értékesebbnek ítélték. Az erdészeti termőhelyek (talaj) ökonómiai értékelésével részletesen (MÁRKUS-MÉSZÁROS 2000) foglalkoztak. A faállományok növekedésmenetének modellezésére immár csaknem két évszázada a fatermési táblák szolgálnak. Magyarországon a 19. században készültek az első fatermési táblák, Greiner Lajos, Feistmantel Rudolf, Erdődi Adolf, illetve ifjabb Greiner Lajos szerkesztésében. A 20. század kezdetéig gyakorlatilag elkészültek a magyarországi állományalkotó fafajok fatermési táblái. Ezek sorát a 20. század első felében id. Béky Albert, 2

3 Fekete Zoltán és Magyar János bővítette, illetve részben pontosította a meg lévő fatermési táblákat től a hazai faterméstan új korszaka kezdődött, amikor az erdészeti Tudományos Intézetben dr. Solymos Rezső irányításával megindult a hosszúlejáratú fatermési és erdőnevelési kísérleti hálózat kiépítése. A hosszúlejáratú kísérleti területek többszöri (5 évenként megismételt) felvételei a növekedésmenet tendenciáinak vizsgálata révén lehetővé tették a fatermési táblák pontosítását, a mire az 1980-as évek első felében került sor (SOLYMOS 1972). Egyúttal ekkor kerültek bevezetésre az egyenlő osztásközű, úgynevezett százalékos fatermési táblák, melyek adatait már a megfelelő fatermési függvényekkel számolták ki. A hazai faterméstani gyakorlatban ezt követően az ekkor kidolgozott függvény rendszert alkalmazzuk, amely lényegében az alábbi összefüggésrendszeren alapul, melynek lényege, hogy a kor és a felsőmagasság (illetve a főállomány átlagmagasságának) ismeretében kiszámítható legyen valamennyi főbb faállomány-szerkezeti jellemző. Az erdészeti gyakorlatban jelenleg nem állnak rendelkezésre számszerűsített adatok a termőhely és a rajtuk álló erdőállományok növekedésével kapcsolatban. Korábban ennek feltárására történtek kutatások (JÁRÓ 1974, BÁN 1991). Járó Zoltán munkájának legjelentősebb eredménye az volt, hogy a talajt ill. a termőhelyet szoros összefüggésbe hozta a természetes egységen mért hozamokkal és ezzel objektív értékelés alapjait teremtette meg. Járó Z.: Az egyes termőhely típus változatokra alkalmazható célállományok és azok várható növekedése című (1974) munkájában a termőhelyi típusváltozatokhoz kapcsolódva megtalálhatók a vonatkozó célállományok, azok várható növekedése (jó, közepes, gyenge) és az ajánlott véghasználati (vágásérettségi kor). Ez a munka az erdészeti, ökológiai termőhely- értékelés jelentős eredménye, hátránya azonban az, hogy empirikus adatokon nyugszik. Bán István és munkatársai a faállomány-szerkezeti és termőhelyi összefüggéseket vizsgálták kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, cser tölgy mag és sarj eredetű állományokban többváltozós regressziós technikákkal. A néhány száz erdőrészletre végzett vizsgálatokkal, az egyes jellemzők és a fatérfogat közti kapcsolat rangsorolásáig jutottak. Jelen kutatás során arra törekedtünk, hogy a lehető legpontosabban, mért adatokat alapul véve számszerűsíteni tudjuk a termőhely és a termőképesség közötti összefüggéseket. Az 1966-ban megjelent Erdészeti termőhelyfeltárás és térképezés című könyv 468. oldala ezt írja: Az erdei termőhelyek termőképességének mérése ma még a termőhelyi 3

4 tényezők útján üzemi méretekben nem lehetséges. Az ilyen irányú, nagy jelentőségű kutatásoktól csak hosszabb idő múlva várhatunk gyakorlatban is használható eredményeket. (BABOS ET AL. 1966). Az 1966 óta eltelt néhány évtized lehetőséget ad arra, hogy a gyakorlatban is használható módon, termőhelyi alapon határozzuk meg a fatermőképességet. A fenti vizsgálatok elvégzése érdekében áttekintettük a rendelkezésre álló, illetve beszerezhető adatbázisokat, amelyek tartalmazzák a termőhely faállomány növekedés összefüggéseket, és mért adatokon nyugszanak. Ezek áttekintése során kiderült, hogy az egyes adatbázisok eltérő mennyiségű és minőségű adatot szolgáltatnak. Van olyan adatbázis, amely nagy megbízhatóságú, de viszonylag kisszámú adatot tartalmaz (Erdővédelmi Hálózat termőhelyi adatai), más adatbázisban nagy mennyiségű adat található, azonban ezek egy része főleg a termőhelyre vonatkozó megbízhatósága korlátozott (ÁESZ, Erdőállomány Adattár). Az Erdőrendezési Szolgálat az január 1-re vonatkozó aktuális állapotból az akkori Államigazgatási Számítógépes Szolgálattal együttműködve létrehozta az erdőállomány adatbázist. Ebben Magyarország erdeinek adatai egy mágneslemezen találhatók, tehát minden adat egyszerre hozzáférhető. Az adatok között különféle kapcsolatokat, ún. láncokat hoztak létre. Így végég lehet menni az azonos fafajsorokon anélkül, hogy az ország összes fafajsorát végigolvasnánk. Az Országos Erdőállomány Adatbázis erre a vizsgálatra bizonyos korlátozásokat figyelembe véve alkalmas. A vizsgálat során az egyes termőhelytípus változatok és a rajtuk álló erdőállomány növekedését hasonlítottuk össze. Az értékelést fafajonként és termőhelytípus változatonként végezzük. Az erdészeti célú ökológiai pontrendszer alapja a termőhelytípus változat, valamint az ehhez kapcsolódó legfontosabb környezeti tényezők (tengerszintfeletti magasság, lejtfok, kitettség) meghatározása. (MAJER ET AL. 1962, JÁRÓ ET AL 1966). Termőhelytípus változat alatt, az erdészeti szakirodalom a klímát, a hidrológiai viszonyokat, a genetikai talajtípust, a talaj fizikai féleségét és a termőréteg vastagságát tartalmazó termőhelyi kódot érti. 4

5 A termőhelytípus-változatot meghatározó tényezők A klíma A klímát a klímajelző erdőtársulásokkal jellemezzük. A megfelelő klímába való besorolásnál nagy segítséget nyújt a vizsgált területen jelenlévő természetközeli erdőtársulás. Ennek hiányában a szomszédos erdőtársulásokból, valamint a rendelkezésre álló domborzati és meteorológiai adatokból lehet következtetni a klímára. Amennyiben a területen valamely módosító tényező következtében mezoklímatikus hatás érvényesül, ott azt kell figyelembe venni és rögzíteni. Az erdészeti klímaosztályozásban alkalmazott kategóriák a következők: bükkös; gyertyános-tölgyes; kocsánytalan tölgyes, ill. cseres; erdőssztyepp. 1. Bükkös klíma (B): A bükkös klíma ott jelenik meg, ahol a júliusi 14 órai átlagos relatív páratartalom a 60 %-ot meghaladja, az évi átlagos csapadék mm-nél több, és az évi középhőmérséklet átlaga 8-10 C o alatt van. Azokat a területeket kell bükkös klímába sorolni, melyeknek zonális erdőtársulása bükkös. A bükkös klímába tartoznak továbbá azok a sekély talajú meredek területek, ahol a bükk a klímatikus hatás ellenére sem tud uralomra jutni: azok a szurdok- és törmeléklejtő erdők, valamint a magasabb régiókban lévő sziklaerdők, amelyekben a bükk részben visszaszorult és helyét a hozzá hasonló klímaigényű hegyi vagy korai juhar, hársak, hegyi szil, magas kőris foglalja el; azok a termőhelyek, amelyeken a hidrológiai adottságok miatt nem él meg a bükk, pl. hegyvidéki égeresek, sekély termőrétegű pszeudoglejes talajok. 2. Gyertyános-tölgyes klíma (GY-T): A gyertyános-tölgyes klímát ott találjuk, ahol a júliusi 14 órai átlagos relatív páratartalom %, az évi átlagos csapadék meghaladja a 600 mm-t, és az évi középhőmérséklet átlaga 8 C-nál magasabb. Azokat a területeket kell ebbe a klímába sorolni, amelyeknek a zonális erdőtársulása gyertyános-kocsánytalan tölgyes. Ide sorolandók továbbá a gyertyános-kocsányos tölgyesek, esetenként az acidofil tölgyesek, valamint azok az alacsonyabb régiókban lévő szikla- és törmeléklejtő erdők, melyekben kis-, nagylevelű- és ezüst hárs, korai juhar, gyertyán, magas kőris, rezgőnyár, nyír társul. 5

6 A származék erdőkben a legtöbbször még megtalálható a klímajelző gyertyán, de kultúrerdeinkből így az akácosokból, erdei- és feketefenyvesekből hiányzik és csak a domborzati adottságok, talajviszonyok és a környezet alapján lehet a területet besorolni. Ha az említett állományok, pl. agyagbemosódásos barna erdőtalajon állnak, abban az esetben többnyire gyertyános tölgyes, illetve bükkös klímáról van szó. 3. Kocsánytalan tölgyes, illetve cseres klíma (KTT): A kocsánytalan tölgy és a cser páraigénye nem olyan kifejezett, mint az a bükk vagy a gyertyán esetében jellemző. Légnedvesség igényüket az %-os júliusi 14 órai relatív páratartalommal jelölhetjük. E klímában az évi csapadék mm, évi középhőmérséklete 9 C feletti. Ezeken a területeken hazánkban már zárt erdő uralkodik. Azok a területek sorolhatók ebbe a klímába, amelyeken a zonális természetes erdőtársulás a cseres-kocsánytalan tölgyes, illetve cseres- kocsányos tölgyes. E tölgyfajok és a cser együtt, alkalmasak a közel azonos klímaviszonyok jellemzésére akkor, ha bükk és gyertyán nélkül fordulnak elő. Ide sorolhatók az e klímazónában előforduló görgeteges törmeléklejtő erdők is. Középhegységeinkben sok helyen kiirtották a gyertyánt a potenciális gyertyánostölgyesekből, valamint előfordulnak gyertyános-tölgyes, és bükkös klímában cser, illetve elegyetlen kocsánytalan tölgy telepítések is. Ezekben az esetekben a teljes növényzet, az üde cserje- és gyepszint, illetve a hasonló közeli területek természetközeli állományai jelzik a jobb klímát. 4. Erdőssztyepp klíma (ESZTY) Az erdőssztyepp klíma sem szélsőségesen száraz, a relatív páratartalom júliusi 14 órai átlaga ugyan 50 % alatt van, de hazánkban 45 % alá sehol sem esik. Az évi csapadék mm, évi középhőmérséklete 10,5 C feletti. A tenyészidőszak magas hőmérséklete nagymértékű vízfelhasználást és párolgást okoz és ezt a kevés csapadék sem pótolja. A talajokban nem a lefelé áramló vízmozgás uralkodik, ezért erdőtalajok ritkán alakulnak ki. A termőhely értékelésekor a talajvíz mélysége és a hidrológiai tényezők (többlet vízhatás) válnak döntővé, ezek adják azt a víztöbbletet, amit az éghajlat (csapadék) nem biztosít. Az erdőssztyepp klímát fafajokkal jellemezni nem lehet, annak ellenére, hogy természetes erdőtársulásainak többségében a kocsányos tölgy az uralkodó fafaj. Ide sorolandók a síkvidéki erdőssztyepp erdők (lösztölgyesek, sziki tölgyesek, nyílt és zárt homoki tölgyesek, borókás-nyárasok), a síkvidéki ligeterdők (bokorfűzesek, fűznyár ligeterdők, tölgy-kőris-szil ligeterdők), valamint az alföldi láperdők (égerlápok, fűz- és nyírlápok). 6

7 Szélsőséges, délies kitettségű, sekély talajú lejtőkön mezoklímatikus hatásra az ESZTY klíma megjelenhet domb- és hegyvidéken is (bokorerdők). Hidrológiai viszonyok A termőhely hidrológiai viszonyait a többlet- vizek jelenléte vagy hiánya határozza meg. Hidrológiai tényezők között tartjuk számon azokat a vízfelvételi forrásokat, amelyek a növényzet számára a csapadékon kívül és a talajnak ebből a gravitációval szemben visszatartott mennyiségén túl rendelkezésre állnak (talajvíz, szivárgó vizek, árterek kiöntései, összefutó vizek). A termőhely hidrológiai viszonyait hét kategóriába lehet sorolni a növekvő vízellátás sorrendjében. A kategóriákba való besorolást mindig a tavaszi legmagasabb vízállás alapján kell elvégezni. 1. A többletvízhatástól független (TVFLEN) termőhelyek vízellátás tekintetében a csapadékra vannak utalva. A növényzet kizárólag a talaj által tárolható (a talaj vízkapacitásából felvehető víz) vízkészlettel rendelkezik, egyéb forrásból nem jut többletvízhez. Ide sorolhatók részben az árterek magas fekvésű termőhelyei is. 2. A változó vízellátású (VALT) termőhelyeken a tenyészidőszakban időnként hol túl sok a víz, hol túl kevés. A víztöbblet a felszínen vagy a talaj felső rétegében jelentkezik és nincs kapcsolatban a talajvízzel. Kialakulásának alapfeltétele, hogy a talajban, a felszínhez viszonylag közel, egy többé-kevésbé vízzáró, vagy gyenge vízvezetésű és ezért erősen víztorlasztó réteg legyen. A hóolvadásból, a tartós esőből, a nagy záporokból, lejtők szivárgó nedvességéből származó víz leszivárgását a talaj mélyebb szintjeibe ez a réteg megakadályozza. A víz feltorlódik, gyakran a felszínre emelkedik, és ott megáll, míg el nem párolog, vagy nagyon lassan a mélybe szivárog. Ezután vízhiányos állapot is felléphet. Tipikusan a pszeudoglejes barna erdőtalajok és a cseri talajok jellemezhetőek ezen hidrológiával. Ugyancsak ez jellemző a szikes talajok egy részére is. A talajok a csapadék hatására szól állapotba kerülnek, szélsőséges vízgazdálkodásúvá válnak. A változó vízellátás rövid idejű többletvizet jelent. 3. A szivárgó vizű (SZIV) termőhelyek a hegy- és dombvidékeken gyakoriak, de nem nagy kiterjedésűek (a legritkább esetben teszik ki egy erdőrészlet egész területét). A lejtők lábánál, a teraszokon, a meredekebb oldalak után következő enyhe lejtők felső részén, mély 7

8 völgyekben a leszivárgó víz többletvízként jelentkezik. A víz legnagyobb része az avartakaró alatt, vagy a "B" szint feletti lazább "A" szintben szivárog a lejtőn. A szivárgó víz oxigénben dús, főleg a mozgása miatt. Így ezt a többletvizet még a levegőigényes fafajok gyökerei is jól tudják hasznosítani. 4. Az időszakos vízhatású (IDÖSZ) termőhelyeken a termőrétegben, illetve a gyökerek által hasznosított talajrétegben időszakosan víztöbblet lép fel. A víztöbbletet adó talajvíz (tavasszal), vagy az árhullám (a hullámtérben) kapillárisan telíti az alsó talajszinteket és ezt a növényzet különösen a tenyészidőszak első részében felhasználja. Ebbe a kategóriába tartoznak azok a termőhelyek, amelyeknél az átlagos áprilisi talajvízszint cm között elérhető, valamint az árterek középmagas fekvésű területei. 5. Az állandó vízhatású (ALLV) termőhelyeken érvényesül a legkedvezőbb többletvízhatás. A növényzet, elsősorban a fák gyökerei, a tenyészidőszak nagy részében az állandó vízhatástól származó szabad vizet felvehetik, ha ezt talajhiba nem akadályozza. Az áprilisi talajvízszint cm közötti. Az árterek középmély termőhelyei is állandó vízhatásúak. 6. A felszínig nedves (FELSZ) termőhelyeken a talajvízszint feletti kapilláris zóna a talajfelszínig ér. Az átlagos áprilisi talajvízszint cm, de a tenyészidőszakban fokozatosan annyira lesüllyed, hogy a talaj felső cm-es rétegének levegőzése kielégítő. Ide tartoznak az árterek mély fekvésű részei és a sekély lápok. 7. A vízzel borított (VIZB) termőhelyeken a tenyészidőszak nagyobb részében a felszínig, vagy a felszín fölé emelkedik a talajvízszint. A feltalaj az egész tenyészidőszakban a zárt kapilláris zónába esik. Ide tartoznak a hullámterek nagyon mély fekvésű részei és a mély lápok is. Genetikai talajtípus Azok a talajok sorolhatók egy genetikai talajtípusba, amelyek hasonló környezeti tényezők együttes hatására alakultak ki, a talajfejlődés folyamán hasonló fejlődési állapotot értek el és ugyanazon talajfejlődési folyamatok által jellemezhetőek. A fejlődést befolyásoló tényezők: alapkőzet, éghajlat, domborzat, hidrológiai viszonyok, növényzet, a talajok kora és az emberi tevékenység. 8

9 Amennyiben, a talaj bizonyos mértékig lepusztult, de az eredeti talaj típusa még felismerhető, azt adjuk meg és az erózió, illetve defláció fokát is feltüntetjük. Amennyiben nem ismerhető fel az eredeti talajtípus, a talajt a csonka erdőtalajok közé vagy a mesterséges talajokhoz kell sorolni. Termőréteg vastagsága Az a talajmélység, amelyet a fás növények gyökerei behálóznak. Az A-szint illetve A+B-szint, valamint a talajhibás talajréteg feletti talajvastagság. Jegyzőkönyvben cm pontossággal adjuk meg ezen szelvénymélységet. Az erdészeti termőhelyfeltárás során két klíma csoportban öt kategóriát különítünk el. (ISE) igen sekély, (SE) sekély, (KMÉ) közép mély, (MÉ) mély, (IMÉ) igen mély. Fizikai talajféleség A jelenleg érvényes erdészeti termőhely osztályozás 11 fizikai féleséget ismer (ÁESZ 2001). Vizsgálatunkban azonban csak az 1986-os állapot szerinti öt fő kategóriát használtuk, mert a 2001 óta eltelt időszak még nem adott lehetőséget az adatok ilyen részletességű pontosításához. Ez alatt a talajok textúráját, szövetét értjük. Ez függ a primer ásványi alkotórészek mennyiségének egymáshoz viszonyított arányától. A fizikai talajféleséget a talajszelvény helyszíni morfológiai vizsgálata során közelítő pontossággal tudjuk meghatározni a talajszelvény falából kivett talajmintán. 1. Törmelék (TÖ): 2 mm átmérőnél nagyobb felaprózódott kőzet, amennyiben mennyisége 70 % felett van a szintben, illetve rétegben. Mennyiségét a szelvényfal felületén (szintenként, illetve rétegenként) elfoglalt területhányad alapján kell megbecsülni. 2. Durva homok (DH): a durva homok (talajszemcsék átmérője 2,0-0,2 mm) szabad szemmel is jól megfigyelhető. Agyag % Iszap % Homok % 5> 5> 90< 3. Homok (H): a finomhomok (talajszemcsék átmérője 0,2-0,02 mm) lupéval jól megfigyelhető. Az un. tiszta homok szárazon széthullik, csak nedvesen áll össze. Az 9

10 összeállott rög kiszáradva igen enyhe nyomásra szétesik. Szárazon ujjunk között dörzsölve érdes érzetet kelt. Agyag % Iszap % Homok % Vályog (V): a talajszemcsék átmérője 0,02-0,002 mm. A rögök az ujjak között nehezebben, de szétmorzsolhatók. Nedves állapotban ujjunk közt dörzsölve csúszós (agyag), enyhén lisztes (finom homok, por) érzést kelt. A képlékenység határáig adagolt vízzel formálva az ujjakhoz nem ragad, de ujjunk redői eltömődnek tőle. Több mm vastag fonallá ugyan sodorható, de ezt ujjunk köré már nem csavarhatjuk, mert eltöredezik. Vékonyabb fonal belőle nem sodorható. Szabad szemmel homogénnek látjuk ugyan, de lupéval szemlélve a finom homokrészecskék felismerhetők. A rögöcske felülete körömmel nem polírozható fényesre. A rögre körömmel karcolt nyom szélesebb a körömnél, nem éles kontúrú és nem fényes. Agyag % Iszap % Homok % Agyag (A): a talajszemcsék átmérője < 0,002 mm. Nemcsak szemmel, de lupéval is egyneműnek látszik. Tapintása nemcsak nedvesen, de szárazon is síkos érzetű. Kis rögök ujjal való szétnyomása már nem lehetséges. Fához, szerszámhoz már közepes nedvességtartalommal is ragad. Képlékenységig nedvesítve tetszés szerint formálható. Finom, 1 mm-es fonalat is sodorhatunk belőle töredezés nélkül. A rögfelület körömmel fényesre polírozható. A körömkarcolat nyoma fényes és éles kontúrú. Agyag % Iszap % Homok % Magyarországon rendelkezésre állnak olyan adatbázisok, amelyek fafajsoronként tartalmazzák mind a termőhelyi, mind az erdőállomány-szerkezeti (fafaj, eredet, kor, magasság stb.) adatokat. BAUR (1881) szerint a fatermőképesség lehető legjobb és egyetlen jelzője az állomány átlagmagassága, és ez egyben a termőhely minőségének jelzője is. 10

11 MAGYAR J.(1940) szerint az állomány fatermő képességének csakis az un. biológiai felsőmagasság (a környezetükben kiemelkedő törzsek átlagmagassága) lehet. Itt meg kell jegyeznem, hogy a vizsgálat szempontjából az átlagmagasság helyett célszerűbb lenne a felsőmagasság használata, hiszen a felsőmagasság kevésbé érzékeny az állománynevelésre. THOMASIUS (1963) és KRAMER (1964) vizsgálatai szerint a termőhely kvantitatív jellemzésére legalkalmasabb a kor és a felsőmagasság alapján megállapított fatermési osztály. Ennek ellene lehetne vetni, hogy azonos kor és magasság mellett a fatermőképesség jelentős eltéréseket mutathat. ASSMAN és FRANZ (1965) lucfenyő fatermési táblájukban pl. már három fatermési szintet különböztetnek meg, fatermési osztályul pedig a 100 éves kori felsőmagasságot adják meg. Az elegyetlen állományok fatermőképessége (FTK) a főfafaj fatermőképességével jellemezhető. A fatermőképességet a kor és az átlagmagasság függvényében a fatermési osztályokba sorolás után határozhatjuk meg, így minden fafajsorhoz hozzárendelhető egy szám, amely a fatermőképességet reprezentálja. Az átlagmagasságot a terepen mért magassági adatokból kaphatjuk meg, ha az egyes faegyedek magasságának körlappal súlyozott átlagát vesszük (Lorey-képlet). Fafaj (átlagmagasság, kor) Fatermési osztály (I.-VI.) Fatermőképeség (m3/ha/év) A fatermőképesség fafajonként változó spektrumú. Az 1970-es nomogrammok alapján az 1. táblázat szerint változnak a lehetséges FTK értékek. Fafaj Kritikus vágáskor (év) Min. FTK (m3/ha/év) Max. FTK (m3/ha/év) 1. Kocsányos tölgy Kocsánytalan tölgy mag Kocsánytalan tölgy sarj Vöröstölgy Csertölgy mag Csertölgy sarj Bükk Gyertyán Akác mag Akác sarj Óriásnyár 11. (NNY) Fűz Mézgás éger Nyír

12 15. Erdeifenyő Feketefenyő Lucfenyő Vörösfenyő Hazai nyár táblázat A lehetséges FTK értékek az 1970-es években megalkotott grafikus nomogrammok alapján A fatermési táblák elegyetlen, közel egykorú és azonos termőhelyű faállományokra nézve tartalmaznak országos átlagadatokat. A hazai erdőrendezési gyakorlatban használt fatermési osztály egy olyan mutatószám, amely megadja, hogy a kérdéses fafaj 100 %-os elegyarány és sűrűség esetén évente átlagosan országos átlagban hány m 3 -t képes létrehozni a megállapodás szerinti átlagos kritikus vágásérettségi korig. Ha tehát a vágáskorra várható fatermési osztályt pontosabban meg akarjuk határozni, akkor a termőhelyi adatokra van szükségünk: telepítések esetén ez az egy célravezető eljárás. Az idősebb állományokban viszont helytelen lenne a termőhelyi adatok szerint meghatározni a fatermési osztályt, mert ott már pontosabb adatot adnak a fatermési nomogrammok. A kettő kombinálása az un. dinamikus bonitálással (KIRÁLY 1985) történhet. A dinamikus bonitálást nem használhatjuk, mert a célunk az, hogy pusztán termőhelyi alapon határozzuk meg a fatermési osztályt és a fatermőképességet. Az erdőrészlet egyes állomány összetevőinek fatermőképessége, a fatermési osztály alapján megállapított összfatermésnek a megállapodás szerinti vágáskorra várható átlagnövedéke, a vágáskor elérésekor a jelenlegi, de legfeljebb 100 % sűrűség fennmaradását feltételezve. Az állomány fatermőképessége tehát a jelenlegi kortól függetlenül adja meg a megállapodás szerinti vágáskorig elérhető átlagos teljesítményt, m 3 /ha/év-ben. Anyag és módszer A rendelkezésre álló adatbázist (ÁESZ Erdőállomány Adatbázis 2004) fafaj, kor, eredet, elegyarány és a termőhelyfeltárás módja, valamint az 1970-es fatermési nomogramokon megadott lehetséges fatermőképesség értékek szerint szűrtük és készíthetjük elő a vizsgálatokhoz. A legfontosabb 16 állományalkotó fafajra végeztük el a vizsgálatokat (1. táblázat). 12

13 A kor lényeges szerepet kap a vizsgálatainkban. A növekedést sztochasztikus folyamatnak tekintve felvetődik a kérdés, hogy mi a valószínűsége annak, hogy az állomány a fejlődése során megmaradjon ugyanabba a fatermési osztályba. Például az óriásnyárra - HALUPA által elvégzett törzselemzések adataira épülő számítások szerint a fatermési osztályba maradás valószínűsége 5 éves időszakra 79 %, 10 évre 55 % és 15 évre csak 39 %. Első fatermési osztályt pedig 10 éves kor alatt pusztán a kor és a magasság ismeretében - nem is jósolhatunk az óriásnyár esetében. Ezért a vizsgálatunkban a lassan növő fafajok esetében 40 év fölött, gyorsan növő fafajok esetében 15 év fölött vettük figyelembe a fatermési osztályt. A termőhelyfeltárás módszerét tekintve közvetett vagy közvetlen lehet (WOHLFAHRT 1964). Közvetett termőhely feltárási módszerek: 1. Természetszerű erdőtársulás meghatározása 2. Számítástechnikai, matematikai módszerek 3. Termőhely minősítés a fafaj, eredet, kor és magasság alapján Közvetlen termőhely feltárási módszerek: 4. Termőhelyleírás 5. Részletes termőhelyvizsgálat és termőhelytípus változat meghatározása 6. Termőhelytérképezés Ma még nem áll rendelkezésre az ország összes erdejére közvetlen termőhely feltáráson alapuló termőhelytípus változat mélységű adat, ezért azokat a fafajsorokat vettük vizsgálat alá, amelyekben a termőhely meghatározás a 3.,4.,5. módszerek szerint történt (MÉM 1984, ÁESZ 2001). A közvetlen (részletes) termőhelyvizsgálat esetén a kiválasztott hely talajtípusát a talajszelvény helyszíni, vagy helyszíni és laboratóriumi vizsgálatával állapítják meg. A fafajsorok kiválasztásának további kritériuma az volt, hogy a fafajsorokhoz tartozó elegyarány ne legyen kisebb, mint 80 % mert az állományokat a magassági növekedés szempontjából így gyakorlatilag elegyetlennek tekinthetők (GÁL 1986). Akác, csertölgy és kocsánytalan tölgy állományok esetében az állományokat mag és sarj eredet szerint is vizsgáltuk. Akác esetében szétválasztottuk, csertölgy és kocsánytalan tölgy esetében nem választottuk szét eredet szerint az állományokat a rendelkezésre álló adatok korlátozott száma miatt. Ezek után a fatermőképesség átlagát meghatározhatjuk olyan részhalmazokban, amelyeket a termőhelyi tényezők kategóriái határoznak meg. A részhalmazokon belül háromdimenziós halmazokat készíthetünk, amely számhalmaz elemei a fatermőképesség 13

14 átlagok, a szórások, a fatermőképesség standard hibája, valamint az ugyanolyan termőhelyentípus-változaton található fafajsorok darabszáma. A számítás során csak azokat az adatokat tekinthetjük értékelhetőnek, amelyek legalább 15 vagy annál több fafajsor megfigyelési adatának az átlaga. Ebből a számhalmazból, adott termőhelyi kategóriára rövid számítás segítségével megmondható, hogy mekkora a fatermőképesség várható értéke, és adott tévedési valószínűség mellett, ehhez milyen megbízhatósági intervallum tartozik. A kapott eredmények alapján az alábbi módon - megállapíthatók a termőhelytípus változatok, és az azokon alkalmazható célállományok várható fatermőképessége számszerűsített formában, az eddigi empirikus adatokon nyugvó (jó, közepes, gyenge) kijelentések helyett. Eredmények Termőhelytípus változatonként meghatároztuk 16 állományalkotó fafajra a fatermőképességet. Minden fatermőképesség értékhez rendeltünk egy statisztikai mérőszámot, amellyel a megbízhatóságot jellemezhetjük. Ezzel lehetőséget biztosíthatunk a termőhelyi alapon végzett fatermőképesség meghatározásához, amely alapja lehet egy pontosabb ökológiai-ökonómiai erdészeti földértékelésnek. Az alábbiakban (2. táblázat) a Kocsánytalan tölgy (KTT) fatermőképességeit mutatjuk be a legjellemzőbb termőhelytípus változatokon. Fafaj Klíma Hidrológia Genetikai Termőréteg Fizikai FTK DB Standard talajtípus vastagság féleség átlag hiba KTT GY-T TVFLN Köves-sziklás váz ISE TÖ 5,4 15 1,24 SE TÖ 6,1 62 1,68 KTT GY-T TVFLN Földes váz talaj SE V 9,6 15 2,84 KTT GY-T TVFLN Rendzina SE V 7,1 30 1,68 KMÉ V 8,8 60 1,34 KTT GY-T TVFLN Erubáz SE V 7,3 19 1,97 KTT GY-T TVFLN Ranker SE TÖ 6,5 36 2,10 SE V 6,7 93 1,54 KMÉ V 8, ,36 MÉ V 9,7 18 1,76 KTT GY-T TVFLN Savanyú barna SE TÖ 7,0 57 2,31 erdőtalaj KMÉ TÖ 8,7 49 1,69 SE V 7,8 97 1,44 KMÉ V 8, ,51 MÉ V 10,0 39 1,37 KTT GY-T TVFLN Podzolos barna KMÉ V 9, ,41 erdőtalaj MÉ V 10,4 54 1,32 KTT GY-T TVFLN Agyagbemosódásos KMÉ V 10, ,60 barna erdőtalaj MÉ V 11, ,46 IMÉ V 11,7 37 2,01 KTT GY-T TVFLN Barnaföld KMÉ V 9, ,90 14

15 MÉ V 11, ,82 KTT GY-T TVFLN Rozsdabarna erdőtalaj MÉ H 10,9 30 1,67 KTT KTT TVFLN Köves-sziklás váz ISE TÖ 4,8 28 1,61 SE TÖ 5,9 26 1,42 KTT KTT TVFLN Rendzina SE V 6,4 19 2,09 KMÉ V 8,7 15 0,97 KTT KTT TVFLN Erubáz SE V 7,5 17 2,12 KTT KTT TVFLN Ranker SE V 6,4 42 1,92 KMÉ V 8,0 80 1,28 KTT KTT TVFLN Savanyú barna SE TÖ 6,8 33 1,17 SE V 6,6 70 1,55 KMÉ V 8, ,25 MÉ V 8,4 15 1,24 KTT KTT TVFLN Agyagbemosódásos KMÉ V 9,9 27 1,17 MÉ V 10,8 32 1,40 KTT KTT TVFLN Barnaföld KMÉ V 10, ,16 MÉ V 10,9 36 1,53 2. táblázat A projekt eredményének hasznosítása A projekt legfontosabb eredményeként egy általánosan használható földértékelési rendszer kidolgozását kell kiemelni. Az új földértékelés alkalmazásával a mező- és erdőgazdálkodás tőkevonzó-képességének, versenyképességének így eredményességének jelentős javulása várható. Az elmúlt évtizedben és a következő évtizedekben, a jelenlegi tervek szerint, Magyarországon jelentős mezőgazdasági területek kerülhetnek beerdősítésre. Ennek több oka is van, egyrészt jelenleg egyes mezőgazdasági termékek esetén túltermelés van, másrészt az elmúlt hatvan évben olyan területek is mezőgazdasági művelésbe kerültek, amelyeken rentábilisan nem művelhetők. Másik oldalról hazánk, annak ellenére, hogy erdősültsége az elmúlt száz évben 12 %-ról közel 19 %-ra nőtt, még mindig Európa egyik legkevésbé erdősült országa. Jelenlegi terveink szerint az erdősültséget 25 %-ra kívánjuk növelni 2020-ra. Az új földértékelési rendszer felhasználói között a gazdasági élet legváltozatosabb szereplőin túl a földügyi államigazgatás is számításba kerül. A mezőgazdasági termelésben, irányításban, illetve a mezőgazdasági szektorhoz kötődő szolgáltatói szektorban érdekelt vállalatok, intézmények illetve szakigazgatási résztvevőket kell megemlíteni Az Európai Unió, a hasznosítást tekintve két okból is kiemelésre kerül: egyrészt az uniós források hazai közvetítésében (mezőgazdaság és vidékfejlesztés) játszhat szerepet a 15

16 projekt eredménye, másrészt mintát is jelenthet a hazainál fejletlenebb európai modellek ilyen irányú beindításában. A projekt eredménye továbbá tudományos ismeretek bővülése is (pl. a termőhely osztályozás rendszereinek tudományos harmonizációja által), ami további kutatási fejlesztési lehetőségeket nyithat meg. 16

17 Felhasznált irodalom ASSMAN, E. FRANZ, F. (1965): Vorlaufige Fichten Ertragstafel für Bayern. Forstwiss. Zbl. Hamburg, 1-2. ÁLLAMI ERDÉSZETI SZOLGÁLAT, 1984 Útmutató az erdőállomány-gazdálkodási tervek (erdőtervek) készítéséhez, MÉM Erdőrendezési Szolgálat, Budapest ÁLLAMI ERDÉSZETI SZOLGÁLAT, 2001: Erdőtervezési útmutató, ÁESZ BABOS I. (1954): Magyarország táji erdőművelésének alapjai. Bp., Mezőgazdasági Kiadó. BACSÓ N.(1959): Magyarország éghajlata. Budapest, Akadémiai Kiadó. BAUR, F. V. (1881): Das forstliche Versuchswesen I p. BOTVAY K. (1954): Talajtan. Sopron. BULLA B. (1962): Magyarország természeti földrajza. Budapest. Tankönyvkiadó. DANSZKY I. (1973): Erdőművelés I.-VII. DENGLER, A. (1935): Waldbau. Berlin, Verlag J. Springler GÁL J.(1986): Új módszerek az erdők fatermésének meghatározására és előrejelzésére, kandidátusi értekezés 1986 HARACSI L. (1961): Hazánk erdőtalajai. Az Erdő JÁRÓ Z.(1963): Talajtípusok. OEF KEMENESY E. (1956): Talajerő-gazdálkodás. Budapest, Akadémiai Kiadó. KRAMER, H. (1964): Bonitirungsmasstabe in der Forstwirtschaft. Hannover, Forst und Holzwirt, 1. KIRÁLY L. (1985): Erdőrendezéstan I., Egyetemi jegyzet (Kézirat), Sopron Magyarország Éghajlati Albuma (1960): Országos Meteorológiai Intézet. Akadémiai Kiadó. Magyarország Vízföldtani Atlasza (1961): MÁFI, Bp., Akadémiai Kiadó MAGYAR J. (1940): A fatermési táblák szerkesztésének alapkérdései. Erdészeti Kísérletek, 1-2, p. MAJER A. (1962): Erdő- és termőhelytipológiai útmutató. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. MÁRKUS L. MÉSZÁROS K. (2000): Erdőérték-számítás, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Bp. SOÓ R. (1960): Magyarország erdőtársulásainak és erdőtípusainak áttekintése. Az Erdő 9. STEFANOVICS P. (1963): Magyarország talajai. Budapest, Akadémiai Kiadó. STEFANOVICS P. (1956): A magyarországi erdőtalajok genetikus talajföldrajzi osztályozása. Agrokémia és Talajtan, 8. STEFANOVICS P. (1975): Talajtan, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 17

18 SZABÓ PÉTER (SZERK.), 1997: Magyarország erdőállományainak főbb adatai 1996, Állami Erdészeti Szolgálat, Budapest SZODFRIDT I. (1993): Erdészeti termőhelyismeret-tan. Mezőgazda Kiadó, Budapest SOLYMOS R. (1972): Az erdeifenyő, a feketefenyő és a lucfenyő állományok fatermése és nevelésük irányelvei Magyarországon. Akadémiai doktori értekezés, Budapest TAR F. (1999): Termőföldértékelés az Európai Unióban, MTA Agrártudományok Osztálya, Bp. THOMASIUS, H.(1963): Untersuchungen über die Brauchtbarkeit einiger Wachstumsgrössen von Baumen und Bestanden für die quantitative Standortsbeurteilung. Archiv für Forstwesen 12. WOHLFAHRT E.(1964): Bemerkungen zu einigen standörtlichen Begrifffen Allg.Forst- und Jagdzeitung

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása Zárójelentés Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása A kutatás időtartama: 22 25. A jelen pályázat keretében végzendő kutatás célja: A természetközeli erdőnevelési eljárások

Részletesebben

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.

Részletesebben

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások 1 VIZSGÁLATOK 1 A projekt témájának megfelelően a vizsgálatok tárgya azoknak a paramétereknek (természeti, természetföldrajzi, tulajdonosi, használati, szabályozási, stb.) a meghatározása, amelyekkel jellemezhető

Részletesebben

Tájrendezés és tájvédelem 3.

Tájrendezés és tájvédelem 3. Tájrendezés és tájvédelem 3. A tájrendezést megelőző vizsgálatok, Dr. Dömsödi, János Tájrendezés és tájvédelem 3.: A tájrendezést megelőző vizsgálatok, Dr. Dömsödi, János Lektor: Dr. Szalai, Tamás Ez a

Részletesebben

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben. Boglári Zoltán, oemh. 2011.

Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben. Boglári Zoltán, oemh. 2011. Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben Boglári Zoltán, oemh. 2011. a szukcessziót csak akkor tudjuk előremozdítani, ha a termőhelyi átalakulás megtörténik ahhoz, hogy az újabb növényi fokozat

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE. Árvíz mentesítés. 2.2.7 Káros víztöbblet, és az ellene való védekezés. 2.2.8 Káros víztöbblet a síkvidéken

ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE. Árvíz mentesítés. 2.2.7 Káros víztöbblet, és az ellene való védekezés. 2.2.8 Káros víztöbblet a síkvidéken ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A vízgazdálkodás története, helyzete és kilátásai A víz szerepe az egyén életében, a társadalomban, és a mezõgazdaságban. A vízügyi jog pillérei. Hidrológiai alapismeretek Hidraulikai

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Doktori (Ph.D.) értekezés

Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Doktori (Ph.D.) értekezés Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola Erdei ökoszisztémák ökológiája és diverzitása program Doktori (Ph.D.) értekezés Cseri talaj

Részletesebben

A TERMÉSZETKÖZELI ERDŐ ÉS A TERMÉSZETKÖZELI ERDŐGAZDÁLKODÁS HELYE ÉS SZEREPE MAGYARORSZÁG 21. SZÁZADI ERDŐSTRATÉGIÁJÁBAN

A TERMÉSZETKÖZELI ERDŐ ÉS A TERMÉSZETKÖZELI ERDŐGAZDÁLKODÁS HELYE ÉS SZEREPE MAGYARORSZÁG 21. SZÁZADI ERDŐSTRATÉGIÁJÁBAN A SZENT ISTVÁN TUDOMÁNYOS AKADÉMIA SZÉKFOGLALÓ ELŐADÁSAI Új Folyam. 12. szám Szerkeszti: STIRLING JÁNOS OESSH főtitkár SOLYMOS REZSŐ A TERMÉSZETKÖZELI ERDŐ ÉS A TERMÉSZETKÖZELI ERDŐGAZDÁLKODÁS HELYE ÉS

Részletesebben

VIBRÁCIÓS MEGBETEGEDÉ S DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREINE K TOVÁBBFEJLESZTÉSE

VIBRÁCIÓS MEGBETEGEDÉ S DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREINE K TOVÁBBFEJLESZTÉSE *9B GERZSENYI KATALIN DR. SKULTÉTY REZSŐ DR. SZÁSZ TIBOR DR. YERBAY JÓZSEF VIBRÁCIÓS MEGBETEGEDÉ S DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREINE K TOVÁBBFEJLESZTÉSE Az 1076 Sü-iij folytatott kutatás során a szerzők olyan

Részletesebben

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani

Részletesebben

Trágyázás az erdőgazdaságban*

Trágyázás az erdőgazdaságban* Trágyázás az erdőgazdaságban* DE,. JÁRÓ ZOLTÁN A világ mezőgazdálkodása elé tűzött cél az egységnyi területen maximális termés, illetve szervesanyagtermelés. Egyre inkább a mennyiség lép előtérbe és az

Részletesebben

Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László

Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Megújuló energiatermelés hazai lehetőségei Kiváló biomassza- és földhőtermelés

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

A természet ébredése avagy tavasz a Tolvaj árokban

A természet ébredése avagy tavasz a Tolvaj árokban A természet ébredése avagy tavasz a Tolvaj árokban Készítette: okl. erdőmérnök-tanár I.évf.erdőpedagógia szakos hallgató NymE Roth Gyula Gyakorló SZKI és Kollégium A résztvevők: A természet ébredése című

Részletesebben

- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés

- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés 6. tétel Földművek szerkezeti kialakítása, építés előkészítése Ismertesse a földmunkákat kiterjedésük szerint! Osztályozza a talajokat fejthetőség, tömöríthetőség, beépíthetőség szerint! Mutassa be az

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Topográfia 7. Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor

Topográfia 7. Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor Topográfia 7. Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor Topográfia 7. : Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor Lektor : Alabér, László Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027

Részletesebben

A Bockerek-erdő termőhelyének és erdőállományának változása

A Bockerek-erdő termőhelyének és erdőállományának változása A Bockerek-erdő termőhelyének és erdőállományának változása Kovács Gábor Bidló András Heil Bálint Varga Bernadett Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron E-mail: gkovacs@emk.nyme.hu Összefoglalás Gelénes,

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

A ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN

A ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN 1. évfolyam 1. szám 2 011 71 81 oldal A ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN Kondorné Szenkovits Mariann Nyugat-magyarországi Egyetem,

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások

Részletesebben

A talaj, mint víztv talajszárazod. razodás. (MTA TAKI), Budapest. Az aszály. gon Konferencia

A talaj, mint víztv talajszárazod. razodás. (MTA TAKI), Budapest. Az aszály. gon Konferencia A talaj, mint víztv ztározó; talajszárazod razodás Prof. Dr. Várallyay György MTA Talajtani és s Agrokémiai Kutatóint intézet (MTA TAKI), Budapest Az aszály és szárazod razodás Magyarországon gon Konferencia

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

Földmővek, földmunkák II.

Földmővek, földmunkák II. Földmővek, földmunkák II. Földanyagok tervezése, kiválasztása Földmővek anyagának minısítése A földmőanyagok általános osztályozása A talajok (új) szabványos osztályozása A talajok minısítése a fölmőanyagként

Részletesebben

Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése. Kőzethatású talajok

Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése. Kőzethatású talajok Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése Kőzethatású Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű talajosztályozásban (9 főtípus, 39 talajtípus)

Részletesebben

Az erdők rekreációs értékmeghatározásának módszertana és az erdei turizmus jellemzése

Az erdők rekreációs értékmeghatározásának módszertana és az erdei turizmus jellemzése Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Az erdők rekreációs értékmeghatározásának módszertana és az erdei turizmus jellemzése Írta: Puskás Lajos Sopron 2008. Doktori

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

A kezelési egységek szerepe a precíziós növénytermesztésben The role of treatment zones in precision farming

A kezelési egységek szerepe a precíziós növénytermesztésben The role of treatment zones in precision farming Gór Arnold 1 - Kocsis Mihály 2 - Sisák István 3 A kezelési egységek szerepe a precíziós növénytermesztésben The role of treatment zones in precision farming gor.arnold@2005.georgikon.hu 1 Pannon Egyetem,

Részletesebben

Régi, statikus adatok élővé tétele és vizsgálata

Régi, statikus adatok élővé tétele és vizsgálata Informatika Régi, statikus adatok élővé tétele és vizsgálata Az előző feladatok esetében már említésre került, hogy minden kor a saját technikai szintjén igyekezett megkönnyíteni a számításokat. Egy lábon

Részletesebben

Periglaciális területek geomorfológiája

Periglaciális területek geomorfológiája Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig

Részletesebben

Ráckeve Város Önkormányzatának. Környezeti Fenntarthatósági Terve. 2009. május

Ráckeve Város Önkormányzatának. Környezeti Fenntarthatósági Terve. 2009. május Ráckeve Város Önkormányzatának Környezeti Fenntarthatósági Terve 2009. május 2 1. Bevezető... 5 2. Környezeti és környezetvédelmi helyzetkép... 7 2.1. A környezeti elemek állapota... 7 2.1.1. Levegő...

Részletesebben

A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS. Záróbeszámoló

A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS. Záróbeszámoló A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS Záróbeszámoló I. A kutatás célja A kutatás elsődleges célja az volt, hogy a lakótelepi

Részletesebben

Az őrségi és vendvidéki szálalóerdők. Bodonczi László Őriszentpéter

Az őrségi és vendvidéki szálalóerdők. Bodonczi László Őriszentpéter Az őrségi és vendvidéki szálalóerdők Bodonczi László Őriszentpéter Két szakmai vélemény Koloszár: A szálaló üzemmód bevezetésére a bükkösök területének 25 %-án, azaz erdőterületünk maximum 2 %-án nyílik

Részletesebben

Natura 2000 Fenntartási Terv

Natura 2000 Fenntartási Terv Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20007 Köles-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2016.05.30. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner Zöld Zala Természetvédő

Részletesebben

Doktori munka. Solymosi József: NUKLEÁRIS KÖRNYEZETELLENŐRZŐ MÉRŐRENDSZEREK. Alkotás leírása

Doktori munka. Solymosi József: NUKLEÁRIS KÖRNYEZETELLENŐRZŐ MÉRŐRENDSZEREK. Alkotás leírása Doktori munka Solymosi József: NUKLEÁRIS KÖRNYEZETELLENŐRZŐ MÉRŐRENDSZEREK Alkotás leírása Budapest, 1990. 2 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A doktori munka célja az egyéni eredmény bemutatása. Feltétlenül hangsúlyoznom

Részletesebben

A.D.U. Építész Iroda kft

A.D.U. Építész Iroda kft A.D.U. Építész Iroda kft MONORIERDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (ELSŐ VÁLTOZAT) 2014. január MONORIERDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (ELSŐ VÁLTOZAT) (a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. melléklete

Részletesebben

GEO-FIFIKA. Földtudományi ismeretterjesztõ füzet 10. Talaj. A Föld élõ bõre

GEO-FIFIKA. Földtudományi ismeretterjesztõ füzet 10. Talaj. A Föld élõ bõre 10 GEO-FIFIKA Földtudományi ismeretterjesztõ füzet MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400 Sopron Csatkai E. u. 6 8. Tel.: 99/508-340 www.ggki.hu www.foldev.hu www.yearofplanetearth.org www.foldev.hu

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A TERMŐFÖLD KÖZGAZDASÁGI ÉRTÉKE ÉS PIACI ÁRA Készítette: Naárné Tóth Zsuzsanna Éva Gödöllő

Részletesebben

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Intézet Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Oktatási segédlet Szerző: Dr. Somosvári Zsolt DSc professzor emeritus Szerkesztette:

Részletesebben

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet (Szent István Egyetem, MTA Regionális Kutató Központ, Agrárgazdasági Kutatóintézet) 1 Vezetõi összefoglaló

Részletesebben

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Iktatószám: 06-7918-10/2009. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Az anyagot készítette: Lakosságszolgálati

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Zala Megye Területfejlesztési Koncepciója

Zala Megye Területfejlesztési Koncepciója Zala Megyei Közgyűlés Zala Megye Területfejlesztési Koncepciója Helyzetelemzés (v.14) I. kötet Készítette: Vitál Pro Kft 2013. július 3. Tartalomjegyzék 1. Zala megyére értelmezhető külső környezet vizsgálata...

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZÁNTÓFÖLDEK KOMPLEX KÖZGAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE MAGYARORSZÁGON Készítette: Vinogradov Szergej Gödöllő

Részletesebben

Tolólemezes gépek az erdőgazdasági gyakorlatban

Tolólemezes gépek az erdőgazdasági gyakorlatban át kell alakítanunk az előttünk álló területek fafajszükséglete szerint oly módon hogjr ne kelljen más erdőgazdasági tájról beszereznünk azokat a csemetéket, amelyek még ha esetleg nehezebben is nálunk

Részletesebben

Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése. /Elméleti jegyzet/

Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése. /Elméleti jegyzet/ Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése /Elméleti jegyzet/ Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése /Elméleti jegyzet/ Szerző: Kocsisné Molnár Gitta Pannon Egyetem Georgikon Kar (12.

Részletesebben

6. A csemetekerti növénytermesztés általános jellemzői

6. A csemetekerti növénytermesztés általános jellemzői Megbízás célja, indoka A felperes a kilencvenes évek elején elindította erdészeti csemetetermesztési vállalkozását. Saját tulajdonú, valamint bérelt földön végzi azóta is a csemetetermesztést. Az 1994-es

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Cél. ] állékonyság növelése

Cél. ] állékonyság növelése Szivárgók Cél Síkvidék: magas talajvízszint esetén - TV szintcsökkentés, - teherbírás növelés, - fagyveszély csökkentés Bevágás: megszakított TV áramlás kezelése Töltés: ráhullott csapadék kivezetése Támszerkezetek:

Részletesebben

KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport

KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport MAGYAR PEDAGÓGIA 102. évf. 3. szám 391 410. (2002) A KÉPESSÉGEK FEJLŐDÉSI ÜTEMÉNEK EGYSÉGES KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZÁNTÓFÖLDEK KOMPLEX KÖZGAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE MAGYARORSZÁGON Készítette: Vinogradov Szergej

Részletesebben

Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14

Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14 Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT/1É 08/0065/08 Leitner Attila É3-08-0386/2005

Részletesebben

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű

Részletesebben

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA 6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás

Részletesebben

Talajművelési rendszerek

Talajművelési rendszerek Talajművelési rendszerek A szántóföldi növények talajművelési rendszerei ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Talajművelési rendszer Talajművelési rendszer kialakítását meghatározó tényezők A talajművelés klasszikus sorrendje

Részletesebben

A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN

A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Csoma Zoltán Budapest 2010 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője: Témavezető:

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

Ősföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében

Ősföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében Ősföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében Kis ÉVA 1 A vizsgálatoknak az volt a célja, hogy a negyedidőszaki üledékek új módszerrel történő kutatása során minél több, a pleisztocénban

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés Szempontok az épületetek alakváltozásainak, és repedéseinek értékeléséhez Dr. Dulácska Endre A terhelés okozta szerkezeti mozgások Minden teher, ill. erő alakváltozást okoz, mert teljesen merev anyag nem

Részletesebben

A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS TALAJTANI ALAPJAI

A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS TALAJTANI ALAPJAI A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS TALAJTANI ALAPJAI Várallyay György Budapest 2002 BEVEZETÉS BEVEZETÉS Az életminőség javítása vonzó célkitűzés. Mindenki szeretne jól, nyugodtan és kellemes környezetben élni.

Részletesebben

Az Acta Silvatica & Lignaria Hungarica 9. kötetében megjelent tanulmányok címei és kivonatai

Az Acta Silvatica & Lignaria Hungarica 9. kötetében megjelent tanulmányok címei és kivonatai 207 Az Acta Silvatica & Lignaria Hungarica 9. kötetében megjelent tanulmányok címei és kivonatai Az Erdészettudományi Közlemények és az Acta Silvatica & Lignaria Hungaria (ASLH) kölcsönösen közlik a másik

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

A jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben

A jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben A jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben LIMP TIBOR 1. Az erdőgazdálkodás vízellátási, vízháztartási igényei A Szigetközben folyó erdőgazdálkodás jövőképének kialakítása során a jelenlegi kedvezőtlen ökológiai

Részletesebben

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 BEVEZETÉS... 4 1. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÁLLAPOTA ÉS JÖVŐKÉPE... 5 1.1

Részletesebben

A BÜKK ÁLGESZTESEDÉS VIZSGÁLATA A SOMOGYI ERDÉSZETI

A BÜKK ÁLGESZTESEDÉS VIZSGÁLATA A SOMOGYI ERDÉSZETI Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A BÜKK ÁLGESZTESEDÉS VIZSGÁLATA A SOMOGYI ERDÉSZETI ÉS FAIPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ERDÁLLOMÁNYAIBAN Írta: Biró Boglárka Nyugat-Magyarországi Egyetem Sopron 2004 1 A téma

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

5. FELSZÍN ALATTI VÍZELVEZETÉS

5. FELSZÍN ALATTI VÍZELVEZETÉS 5. FELSZÍN ALATTI VÍZELVEZETÉS 5.1. CÉL, FELADAT 5.1.1. Cél: 1. Síkvidék: magas TV szintcsökkentés Teherbírás növelés, fagyveszély csökkentés 2. Bevágás: megszakított TV áramlás kezelése Töltés: rá hullott

Részletesebben

Mezővédő fásításunk a szovjet természetátalakító terv nyomdokában

Mezővédő fásításunk a szovjet természetátalakító terv nyomdokában Mezővédő fásításunk a szovjet természetátalakító terv nyomdokában LADY GÉZA I. Hazánk síkvidéki erdőségeinek fokozatos kiirtása, folyóinak szabályozása és kiterjedt belvizeinek lecsapolása gyarapította

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 1088 Budapest, Rákóczi út 41. Tel: +36-1/477-3500 E-mail:titkarsag@kdvvizig.hu Web: www.kdvvizig.

Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 1088 Budapest, Rákóczi út 41. Tel: +36-1/477-3500 E-mail:titkarsag@kdvvizig.hu Web: www.kdvvizig. Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 1088 Budapest, Rákóczi út 41. Tel: +36-1/477-3500 E-mail:titkarsag@kdvvizig.hu Web: www.kdvvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-8 tervezési alegység

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

1.környezeti allapotértékelés célja, alkalmazása, mikor, miért alkalmazzák?

1.környezeti allapotértékelés célja, alkalmazása, mikor, miért alkalmazzák? 1.környezeti allapotértékelés célja, alkalmazása, mikor, miért alkalmazzák? 1)környezeti károk,szennyezések,haváriák felmérése és elemzése 2)a környezet állapotának,veszélyeztetettséggének felmérése és

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7 Akác Andrea 1 Bányai Dóra 2 Dr. Centeri Csaba 3 TÁJVÁLTOZÁS MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA A FELSİ-TARNA-VIDÉKEN BEVEZETÉS A Tarna vidéken már az elızı évszázad elején felismerték a felelıtlen erdıirtások okozta

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T 037 442 sz.

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T 037 442 sz. A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL T 37 442 sz. OTKA téma Zárójelentés A magyar növénytermesztésben jelentős szerepet játszanak

Részletesebben

ISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI

ISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI ISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI ISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI Szerkesztette: Kovács Zsanett Dobos Anna PhD. EKF Tájkutatások Természetvédelem Tehetséggondozó

Részletesebben

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

Az építményt érő vízhatások

Az építményt érő vízhatások Általános információk, alapfogalmak ACO Fränkische ACO MARKANT ACO ACO DRAIN DRAIN A megbízható szivárgórendszertõl biztonságot, ellenõrizhetõséget és nagy élettartamot várunk el. Ehhez szükséges a földdel

Részletesebben

Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért

Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Bevezető a kő magnószalag Földünk éghajlati rendszerében történt ősi változások kőbe vannak vésve. A por és jég felhalmozódásai, tavak és tengeri

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése címő KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyőjtıkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

Előterjesztés a Közgyűlés részére az MTA 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról

Előterjesztés a Közgyűlés részére az MTA 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról Magyar Tudományos Akadémia Főtitkára Előterjesztés a Közgyűlés részére az MTA 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról Budapest, 2007. május T a r t a l o m j e g y z é k I. Az Akadémia rendelkezésére

Részletesebben

KVANTITATÍV MÓDSZEREK

KVANTITATÍV MÓDSZEREK KVANTITATÍV MÓDSZEREK Dr. Kövesi János Tóth Zsuzsanna Eszter 6 Tartalomjegyzék Kvantitatív módszerek. Valószínűségszámítási tételek. eltételes valószínűség. Események függetlensége.... 3.. eltételes valószínűség...

Részletesebben

İRSÉG ERDİFEJLESZTÉSI TERVE - 2 0 0 8 -

İRSÉG ERDİFEJLESZTÉSI TERVE - 2 0 0 8 - MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály Balatonfüred, Erdész köz 2. Tervszám: II/5-637/2007. İRSÉG ERDİFEJLESZTÉSI TERVE - 2 0 0 8 - Tervezı: Dávid József Osztályvezetı:

Részletesebben