Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés"

Átírás

1 Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés

2 Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat, lágy és fás szárú növényeket, - továbbá az abban élő rovar-, madárvilágot és erdei vadállományt.

3 Az erdők jelentősége Faanyag biztosítása az ipar számára; ipari nyersanyag (papír-, bútor-, építő-) energiahordozó Erdei termékek (nyomelemek gombák, gyümölcsök) Rekreáció Lebegő por megkötése (30-70 t/ha/év - fenyő bükk) Biomassza produkció a biogeokémiai anyagforgalom ; Élőhely biodiverzitás megőrzése, vadászat egyik fő színtere; Éghajlatot befolyásoló szerep (CO 2 -szint, páratartalom) Mikroklímát befolyásoló szerep (hőkiegyenlítés, szélvédelem) Felszíni lefolyást csökkentő és kiegyenlítő szerep

4 Az ERDÖ régi jogi definíciója (1996) Az ERDÖ új jogi definíciója (2009)

5 2009. évi XXXVII. tv.

6

7 A világ össznépességének és erdősültségének alakulása

8

9

10 Fás szárú energiaültetvények - főként a pécsi erőmű térségében Összes engedélyezett terület: ha Az ország területének 0,03%-a

11 Érintetlen vegetáció 85-95% 890-es évek % ,8% % ,1% (EU átlag 36%) Az erdősültség

12

13 stb.

14

15 Az erdőterület megoszlása elsődleges rendeltetés szerint 2005 a korábbi törvény kategóriáinak felhasználásával készült diagram - Forrás: ÁESz A védelmi rendeltetésű erdőkhöz tartoznak: a talajvédelmi, a vadvédelmi, a vízvédelmi, a településvédelmi stb. védő erdők, valamint a védett erdők (pl. védett természeti területen lévő erdők). Területük és arányuk évtizedek óta növekvő tendenciát mutat.

16 A hazai erdők főbb jellemzői Magyarország a mérsékelt övi lombos erdők zónájába tartozik. 89% lombos; 11% örökzöld (2012) 85%-án lombos, 15% örökzöld (2000) Örökzöldek közül: lucfenyő (73%), a vörösfenyő (16%) 57%-át őshonos fafajok, 43%-át idegenföldi, fafajok (akác, fenyők, vöröstölgy) vagy klónozott fajták (nemesnyárak) foglalják el. Élőfakészletben mérve az őshonos fafajok 68%-ot, a nem őshonos fafajok 32%-ot képviselnek. Az erdőterület 22%-a országos jelentőségű védett természeti területen fekszik (2012) a Natura 2000 hálózat területeinek kijelölése további 20%-nyi (420 e ha) területet érintett, így összesen az erdők 42%-a élvez valamilyen természetvédelmi oltalmat

17 Fafajmegoszlás Magyarországon Forrás: ÁESZ

18 A természetközeli állományok területi aránya az elmúlt évtizedekben jelentősen lecsökkent, és ma már az összes erdőterület kevesebb, mint felén (az ország területének 7%-án) találhatók. Az ártéri erdők aránya 20% körül kellene legyen természetföldrajzi értelemben, de az emberi beavatkozás miatt csak 0,4% A fakitermelések elvileg régóta nem haladják meg az erdőkben képződő folyónövedéket. Az elmúlt 10 év átlagában a gazdálkodók a véghasználati lehetőségeket területben 79%-ban, fatérfogatban 80%-ban használták ki. A biomassza-tüzelésre felhasznált faanyag részaránya nő, jelenleg kb. 60%-a az újraképződő fatömegnek.

19 Az erdőtervezés alapja évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról körzeti erdőterv: a hosszú távra - legalább tíz évre. Tartalma: b) az erdőtagok erdőgazdasagi rendeltetéseit es üzemmódját; c) az erdőrészletek termőhelyi viszonyainak es az erdőállományok jellemző adatainak leírását; d) erdőrészletenként a természetességi állapotot; e) Erdőrészletenként a javasolt erdőfelújítási feladatokat; f) erdőrészletenként az erdei haszonvételek javasolt mértékét, gyakorlásának módját, i) a védett természeti területen a védelemhez, illetve a Natura 2000 területeken a közösségi és kiemelt jelentősegű előhelyek es fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzéséhez szükséges javaslatokat.

20 Javaslatokat fogalmazhatnak meg A körzetben érintett erdőgazdálkodók, a hatóságok, a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv, a körzet területén található önkormányzatok az erdészeti vagy természetvédelmi célra alakult civil szervezetek

21 Magyarország erdőállományából évente, a tartamos gazdálkodás szabályait figyelembe véve bruttó 8 millió m 3 fa termelhető ki, amelynek nagyjából a fele energetikai célú hasznosításra szánt. A 2012-ben kb. bruttó 7,7 millió fát termeltek ki papíron...

22 A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont szerint: - illegális vágás: 3-3,5 millió köbméter/év - (50-75 milliárd Ft). Így összességében kb millió köbméteres a teljes éves fakitermelés - ez nem éri el a magyar erdőállomány 13 millió köbméteres folyó növekedését, - de meghaladja a kitermelési célú telepítések 9 millió köbméteres éves gyarapodását, s ez már az erdők megújuló képességét veszélyezteti. Az illegális kitermelésből származó fa legnagyobb része - mintegy 80%-a - tűzifaként hasznosul. Napi Gazdaság,

23 Az erdők természetessége

24 Csoportosítás az életközösség természetességi állapota szerint

25 A természetes és a helyükre ültetett kultúrerdők fajszáma

26 Természetszerű erdőtársulások Magyarországon ~7%

27 Őserdő Bükk (Répáshuta térsége)

28 Őserdő Bükk (Répáshuta térsége) Fennsíkon, meszes alapkőzeten kialakult idős, a művelésből 160 éve kivont magashegységi bükkös. Szerkezeti jellemzők A faállomány kétszintes, az erdődinamikai folyamatok során megindult a lékesedés, az erdő belseje világos. Cserjeszintje gyér, főként a bükk újulatából áll. Összetétel Mindkét lombszintben a bükk az uralkodó, szálanként magas kőris, juharok, hegyi szil található. A gyepszint fejlett, finom léptékben heterogén, sok üde lomberdei fajjal (pl. gombernyő, szagos müge, erdei szélfű, hajperje). Természetesség 5 (a módosított Németh-Seregélyes skála szerint) Veszélyeztető tényezők A területen igen nagy a vadkár, ami a fásszárúak regenerációját erősen gátolja.

29 Jellemző fafajaink

30 Kocsányos tölgy (Q. robur) Kocsánytalan tölgy (Q. petraea) Nevét arról kapta, hogy termései hosszú kocsányon csüngnek. Nehéz, kemény fáját szilárdságban és rugalmasságban egy hazai fafaj sem múlja felül s ezért széles körben felhasználható. Termése nehezen észrevehető, rövid kocsányon ül. Fája valamivel könnyebb, finomabb szövetű, ezért keresettebb, azonban fatermése kisebb.

31 Csertölgy (Quercus cerris) Fája a többi tölggyel ellentétben igen kevés csersavat tartalmaz ezért nem tartós, az időjárásnak kitéve hamar korhad. Ezért az erdészek nem sorolják az ún. nemes tölgyek közé. A korábbi erdészeti politika a cser visszaszorítására törekedett. Felhasználhatósága a különféle tartósító eljárásokkal egyre bővül. Az egyik legjobb tűzifa.

32 Bükk (Fagus sylvatica) Fiatal korában igényli az árnyalást, lassan nő, de növekedését megtartja idős korában is. Korábban fülledékenysége miatt gyomfának tartották, ma már nehéz, kemény vörösesfehér fáját sokoldalúan felhasználják.

33 Gyertyán (Carpinus betulus) A főfafajok egyedeinek törzsfeltisztulását, jó törzsnevelését szolgálja és védi a talajt az elgyomosodástól. Azonban szívóssága, erős árnytűrése, évenkénti bő termése, kiváló sarjadóképessége, kezdeti gyors növekedése miatt elnyomhatja a nála értékesebb fafajokat. Tömör, kemény fája nehezen megmunkálható, de felhasználhatósága a technika fejlődésével egyre nő.

34 Hegyi juhar (Acer Pseudo-Platanus) Korai juhar (Acer platanoides) Mezei juhar (Acer campestre) Tekintélyes méretűek; fájuk értékes, szívós, rugalmas, hajlékony, jól megmunkálható; játékkészítés és sportszergyártás; bútor furnér- és lemezipar. Fája súlyos, nehezen hasad, így esztergályozásra kiválóan alkalmas. A kopárosodás megfékezésére nagyszerű, de kevés jó minőségű fát ad, ezért a jó termőhelyeken vissza kell szorítani.

35 Vénic szil (Ulmus laevis) Hegyi szil (Ulmus scabra) Mezei szil (Ulmus minor) A szilek területe és jelentősége nem csak nálunk, de egész Európában rendkívüli módon lecsökkent. A szilfavész (Ceratostomella ulmi) a szileket különösen a mezei szilt tömegesen pusztította ki.

36 Magas kőris (Fraxinus exelsior) Virágos kőris (Fraxinus ornus) A kőrisek, mint elegyfajok csaknem valamennyi természetes társulásunkban előfordulnak. Faanyaguk igen értékes. Nagy fényigényességük miatt állományaik erősen kiritkulnak, ezért nem érdemes elegyetlenül termeszteni őket. Kopárok erdősítésére a virágos kőris igen alkalmas.

37 Akác (Robinia pseudo-acacia) Észak-amerikai atlantikus fafaj. Magyarországra 1710-ben kerül parkfának. Gyorsan elterjedt hazánkban, magyar fafajként ismerjük. Kemény, tartós, sokoldalúan hasznosítható fája van. Könnyen telepíthető, tőről és gyökérről kiválóan sarjad. Gyengébb termőhellyel is beéri, de talaját hamar kiéli. Más fafajt nem tűr meg maga mellett. Őshonos, természetszerű elegyes erdeinkben nemkívánatos fafaj.

38 Erdeink faállományának kormegoszlása (%)

39 1) Az erdőművelés fázisai: a) erdőfelújítás, b) ápolás. Az erdőgazdálkodás kiemelt ágazatai: 1) erdőművelés 2) fahasználat 3) vadászat - vadgazdálkodás 1/a) Az erdőfelújítás: kitermelt erdő helyén új erdő létrehozására irányuló tevékenység. Történhet: * természetes úton, magról (bükkösök, tölgyesek, cseresek) * természetes úton, sarjról (akácosok, nyárasok) * mesterséges úton (elvetett makkal, vagy elültetett csemetével) 1/b) Az ápolás: a csemetés korú erdő fő fafajainak védelmét szolgáló beavatkozás a gyorsabban növő lágyszárú, cserje növényzet ellen. A fiatal korú erdő következő életfázisában (10-25 év) már a későbbi kedvező fafajösszetétel (kívánt elegyarány) biztosítása a legfontosabb feladat, amelyet tisztító vágásokkal érünk el.

40 Erdőápolás előtt állománycsere közben

41

42

43 2) Fahasználat: a faanyag tudatos hasznosítására irányuló tevékenység. Erdeink közép és idős korában történő gazdálkodási beavatkozások 2/a) A középkorú időszakában az erdőket neveljük: törzskiválasztó gyérítéssel. Majd a kiválasztott törzsek magassági és vastagsági növekedését segítjük elő, amelyet növekedésfokozó gyérítésnek nevezünk. gyorsan növő fafajaink esetében (nyarak, fűzek, égerek) o a középkor éves, o az idős kor éves, lassan növő fafajaink esetében (tölgy, bükk) o a középkoron éves, o az idős koron 90 év feletti állapotot értünk.

44 2/b) Az erdő idős vagy érett korában történik a véghasználat. Irtás: ha tuskóval együtt termelik ki a fát Tarvágás: az önmaguktól megújulásra nem képes fafajú erdők (fenyők, nemes nyárak, fűzek, akácok stb.) Ennek során egyetlen vágással történik a kitermelés. Felújító vágás: a makkot termő, természetes úton felújuló tölgyesek, bükkösök, cseresek. Időtartam 3-30 év Fokozatos felújítóvágás, ha hosszabb idő alatt, legalább 3 lépcsőben, év alatt termelik ki az öreg erdőt (tölgyeknél legalább 15 év, bükknél év) Szálaló vágást alkalmaznak erdőrezervátumok védőzónáiban, parkerdőkben, évet átfogó időszakban.

45 Közelítés: a fának a vágásterületen az erdei útig/rakodóig történő mozgatása - Vonszolással - Lóval - Traktorral - Vonszolás nélkül - Kötélpályán - Csúszópályán - Tengelyen (pl. forwarder = traktor + utánfutó + daru)

46 Hagyományos LKT (erdészeti csuklós traktor) közelítő régebben Zetor (csehszlovák, 1972-től), ma JCB motorokkal

47 Hagyományos forwarder

48 Mini forwarder speciális terepre, parkerdőkbe

49 Lóval közelítés

50

51

52 Kötélpályás közelítés: aljnövényzetet kímélő megoldás meredek hegyoldalakon

53 Kötélpályás közelítés a Keszthelyi-hegységben (2015)

54 Állománycsere kötélpályás közelítéssel (erdei fenyő szelektív kitermelése Keszthelyi-hg.)

55

56 Feldolgozás aprítékolás

57

58

59

60 Az erdőgazdálkodással kapcsolatban felmerülő problémák és vádak - 1

61 Az erdőgazdálkodással kapcsolatban felmerülő problémák - 2

62 Az erdőgazdálkodással kapcsolatban felmerülő problémák - 3

63 Kerítéssel védett terület a vadkárok megelőzésére (Keszthelyi-hg.)

64 Az idegenhonos bálványfa (a kép előterében fiatal példányai) megállíthatatlanul terjed - a városközpontoktól a védett természeti területekig mindenütt megtalálható

65 A természetközeli erdőgazdálkodás A természeti folyamatokat optimálisan kihasználó, a tartamosságot, biológiai sokféleséget biztosító módszer, amely során: nem sérül az erdő, mint legfejlettebb életközösség ökológiai egyensúlya olyan kíméletes beavatkozásokat hajtanak végre, amelyek nem sértik az erdő talaját, a megtelepült csemetéket és az idős állomány egyedeit azonos súllyal kezeli az ökológiát és az ökonómiát. Olyan erdőképet alakít ki, amelyek: kis-, közepes-, nagycsoportos felépítésűek termőhelyálló, lehetőleg őshonos fafajúak elegyes erdők és ezért ökológiailag stabilak optimális élőfa készletűek természetes úton önmegújulásra képesek.

66 A szálalóerdő és az egykorú erdő átmérőeloszlása

67 A természetközeli állapot felé történő átalakítás folyamata A differenciálódás szakasza: segítjük az értékesebb állományszerkezeti elemeket. A felújulás elősegítésének szakasza: a hangsúly az újulat csoportok létrehozására helyeződik kis és szabálytalan alakú lékek megnyitásával, meglévő újulat-csoportok felhasználásával. A változatos állományszerkezet kialakításának szakasza: cél a a különböző vastagságú és magasságú, más-más méretcsoportba tartozó törzsek mozaikos csoportjainak létrehozása. A változatos állományszerkezet fejlesztésének szakasza: a kialakult csoportok, mozaikok fejlődésének biztosítását, az egyes szerkezeti elemek önállóságának megteremtését szolgálja.

68 Az FSC (Forest Stewardship Council - Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa) nemzetközi minősítés: garanciát jelent az ökológiailag fenntartható gazdálkodásra és a helyi lakosság jogainak és érdekeinek figyelembevételére. A) Garantálja, hogy az adott termék (fa- és papíráru) olyan erdőgazdaságból származik, ahol a kitermelés és erdő újratelepítés során figyelembe veszik a biodiverzitás és az ökológiai egyensúly fenntartását; B) Garantálja a helyi lakosság jogainak és érdekeinek figyelembe vételét, illetve a döntéshozatalba való bevonásukat. * felhagyás a tarvágással, ill. a tarvágás nagy volumenű alkalmazásával * természetes erdők megtartása * felhagyás az erdők ültetvényekké alakításával * génmanipulált növények tiltása * kémiai növényvédőszerek alkalmazásának elkerülése * ritka ill. veszélyeztetett fajok védelme * védelmi területek kialakítása * a fafajok területhez illő megválasztása * őshonos népek jogainak tiszteletben tartása * betartandó üzemi tervek meghatározása * a munkavállalók jogainak betartása Világszerte több mint 50 millió hektárt tesz ki az FSC-vel rendelkező művelt erdők területe.

69 Magyarországon is léteznek FSC tanúsítvánnyal rendelkező erdőgazdaságok. Mindösszesen 132 hazai cég (erdőgazdaságok, feldolgozóüzemek, készterméket gyártók) rendelkezik FSC tanúsítvánnyal novemberi állapot (info.fsc.org)

70

71

72 A PRO SILVA a természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodást szorgalmazó erdészek 1989-ben, Szlovéniában alapított európai szövetsége. Céljuk a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás. A PRO SILVA a természetközeli erdőgazdálkodás gyakorlatba ültetését az alábbi módokon támogatja: információcsere az európai nemzeti csoportok között; bemutató területek létrehozása; találkozók és terepi programok szervezése a bemutató területeken; oktatási- és kutató intézményekkel, valamint egyéb szervezetekkel való együttműködés.

Tájépítész Korlátolt Felelősségű Társaság B B-006 B-011 Populus nigra Italica Ulmus laevis Jegenyenyár Vénic szil B-013 B-014

Tájépítész Korlátolt Felelősségű Társaság B B-006 B-011 Populus nigra Italica Ulmus laevis Jegenyenyár Vénic szil B-013 B-014 B-006 110/20/7/4 B-011 Ulmus laevis Vénic szil 50/12/12/4 B-013 60/12/10/4 B-014 150/258/4 B-018 Carpinus betulus Közönséges gyertyán 40/8/10/4 B-030 45/10/13/4 B-035 Salix alba Tristis Fehér fűz 80/10/12/4

Részletesebben

Értékelés. alkalmazott szakszemélyzet képzettsége középfokú Bizonyítvány másolat 5 A beruházás keretében

Értékelés. alkalmazott szakszemélyzet képzettsége középfokú Bizonyítvány másolat 5 A beruházás keretében 1. számú melléklet a 144/008. (XI. 7.) FVM rendelethez Értékelés Értékelési szem megnevezése Értékelés/ellenőrzés módja Maximális szám Szakmai szemok Az erdőgazdálkodó vagy az felsőfokú Bizonyítvány másolat

Részletesebben

Az akácgazdálkodás biológiai alapjai. Borovics Attila Cseke Klára Csiha Imre Keserű Zsolt Koltay András Rédei Károly

Az akácgazdálkodás biológiai alapjai. Borovics Attila Cseke Klára Csiha Imre Keserű Zsolt Koltay András Rédei Károly Az akácgazdálkodás biológiai alapjai Borovics Attila Cseke Klára Csiha Imre Keserű Zsolt Koltay András Rédei Károly Az akác ellentmondásos megítélése akác nagyhatalom vagyunk nincs még egy olyan fafajunk,

Részletesebben

A jelű területegység. kód: 12/8/12/4 törzsátmérő/magasság/korona átmérő/kor. A-013-020 hrsz. 095/1. A-002-009, 010 hrsz. 295/1. A-026 hrsz.

A jelű területegység. kód: 12/8/12/4 törzsátmérő/magasság/korona átmérő/kor. A-013-020 hrsz. 095/1. A-002-009, 010 hrsz. 295/1. A-026 hrsz. A-002-009, 010 Salix alba Tristis Fehér fűz fasor 15-30/4-10/6-10/3 ok A-013-020 hrsz. 095/1 Tilia cordata Kislevelű hárs fasor 25-35/7-12/4-6/3 A-021-024 Betula pendula Bibircses nyír csop. 17-30/11-12/3-4/3

Részletesebben

1. Helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítja a turai Schossberger kastély park területet.

1. Helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítja a turai Schossberger kastély park területet. Tura Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2009 (X2) rendelete a turai kastélypark helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításáról Tura Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal

A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal Kód Magyar név Tudományos név A Akác Robinia pseudo-acacia AL Vadalma Malus silvestris BL Bálványfa Amorpha fruticosa CSNY Madárcseresznye

Részletesebben

1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 15/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelet 1. függeléke 1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 5. (20) Veszélyességi zónák övezetére vonatkozó hatályos jogszabály: a veszélyes

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati

Részletesebben

A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése

A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarországon csak néhány hektár Cedrus

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

Az iskolakert Célok: tanulás, játék, pihenés, sport Nagyné Horváth Emília

Az iskolakert Célok: tanulás, játék, pihenés, sport Nagyné Horváth Emília A Bem József Általános Iskola bemutatása Az iskolakert Célok: tanulás, játék, pihenés, sport Nagyné Horváth Emília Mivel iskolánk, a rendkívül forgalmas Hungária krt. melletti lakótelepen található, a

Részletesebben

1. Műemléki védettség alatt álló épületek. Bécsi utca 23. hrsz.: 4090 Ferencesek egykori kertjének kapuja, barokk,1750 körül

1. Műemléki védettség alatt álló épületek. Bécsi utca 23. hrsz.: 4090 Ferencesek egykori kertjének kapuja, barokk,1750 körül 2. melléklet a.../2011. (...) önkormányzati rendelethez Műemléki védettség alatt álló épületek, Helyi védelemmel rendelkező, helyi védelem alá vont épületek 1. Műemléki védettség alatt álló épületek Bécsi

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata. 51/2009./XII.18./ XI.ÖK sz. rendelete. a fás szárú növények védelméről

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata. 51/2009./XII.18./ XI.ÖK sz. rendelete. a fás szárú növények védelméről Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata 51/2009./XII.18./ XI.ÖK sz. rendelete a fás szárú növények védelméről Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

Részletesebben

AJÁNLOTT LISTA. Miért ültessünk gyümölcsfát vagy őshonos fákat és cserjéket?

AJÁNLOTT LISTA. Miért ültessünk gyümölcsfát vagy őshonos fákat és cserjéket? AJÁNLOTT LISTA Miért ültessünk gyümölcsfát vagy őshonos fákat és cserjéket? Kertes ház esetén érdemes saját gyümölcsfogyasztásunk legalább egy részét magunknak megtermelni. Így nem leszünk mindenben az

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI

NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI ZÖLD NYÍREGYHÁZA A kezdetek Nyíregyháza újkori történetéből Első írásos említése Nyír falu néven 1219. évben 1748. évre a hajdan nevezetes hajdúközség majdnem kihalt, puszta,

Részletesebben

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

II. Melléklet: Fakivágások a 441. sz. főút mentén

II. Melléklet: Fakivágások a 441. sz. főút mentén II. Melléklet: Fakivágások a 441. sz. főút mentén Sorszám 1 Tilia cordata kislevelű hárs 1 Helyenként száraz ágak 2 Tilia cordata kislevelű hárs 1 Beteg 3 Tilia cordata kislevelű hárs 1 Helyenként száraz

Részletesebben

46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet. A támogatás célja. Értelmező rendelkezések

46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet. A támogatás célja. Értelmező rendelkezések - 1 - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,

Részletesebben

Lomblevelű díszfák (Zierbäume) 2012. ősz/ 2013. tavasz Növény megnevezése Name

Lomblevelű díszfák (Zierbäume) 2012. ősz/ 2013. tavasz Növény megnevezése Name Lomblevelű díszfák (Zierbäume) 2012. ősz/ 2013. tavasz ACER campestre ACER platanoides (mezei juhar) 14/16 18 500 (korai juhar) 14/16 13 000 20/25 38 400 16/18 16 800 25/30 46 800 18/20 22 800 30/35 58

Részletesebben

46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet

46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének

Részletesebben

BME CAMPUS FAFELMÉRÉSI LISTA. Törzs Ø (CM)

BME CAMPUS FAFELMÉRÉSI LISTA. Törzs Ø (CM) Sorsz. Latin név Magyar név Első csoport 001 Picea pungens f. glauca Ezüstfenyő 20 4 közepes 002 Syringa Vulgaris Orgona 20 4 szétágazó 003 Tilia Hárs 50 5 jó 004 Aesculus hippocastanum Gesztenye 70 7

Részletesebben

A gödöllői atlasz cédrus (Cedrus atlantica Manetti) állomány ökológiai és faterméstani vizsgálata

A gödöllői atlasz cédrus (Cedrus atlantica Manetti) állomány ökológiai és faterméstani vizsgálata A gödöllői atlasz cédrus (Cedrus atlantica Manetti) állomány ökológiai és faterméstani vizsgálata Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét A gödöllői arborétumot, amely

Részletesebben

1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya:

1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya: Helység: 8024 Felsőcsatár Tag: 24 Részlet: F Ügyszám: XVIII-G-001/11439/2010 Oldal: Gazdálkodó: 3202589 Grundmann József Részlet területe: 4,75 ha Erdészeti táj: Pinka-fennsík Elsődleges rendeltetés: Talajvédelmi

Részletesebben

Orosháza jelentősebb zöldterületei

Orosháza jelentősebb zöldterületei Orosháza jelentősebb zöldterületei Helyszín Szabadság Modern fa-fém padok, hulladékgyűjtők találhatóak a teljes területén és környezetében. Központi elemként egy üveg plasztika díszíti a teret. A A kertészeti

Részletesebben

A védetté nyilvánítás célja

A védetté nyilvánítás célja Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2015. (VI.26.) önkormányzati rendelete az egyes helyi jelentőségű természeti emlékek védetté nyilvánításáról Kiskunhalas Város Önkormányzatának

Részletesebben

Mellékletek. Nagykovácsi nagyközség Főutcájának köztérépítészeti tanulmányterve

Mellékletek. Nagykovácsi nagyközség Főutcájának köztérépítészeti tanulmányterve Nagykovácsi nagyközség Főutcájának köztérépítészeti tanulmányterve Mellékletek Nagykovácsi nagyközség Főutcájának köztérépítészeti tanulmányterve 1 Nagykovácsi nagyközség Főutcájának köztérépítészeti tanulmányterve

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása

Részletesebben

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2011.(XI.25.) önkormányzati rendelete a növények telepítési távolságáról

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2011.(XI.25.) önkormányzati rendelete a növények telepítési távolságáról Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2011.(XI.25.) önkormányzati rendelete a növények telepítési távolságáról Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! 1. Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! Információtartalom vázlata: - Erdeifenyő jellemzése - Feketefenyő jellemzése

Részletesebben

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE A vizsgálat céljai A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek múltbeli tájhasználatának térinformatikai feldolgozása.

Részletesebben

3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4.

3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4. 3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4. számú Homlokzatszámítási minták 5. számú Őshonos növények 6. számú Régészeti

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1342/2008. Tervezet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

A tölgy és a folyamatos erdőborítás. Csépányi Péter. termelési és természetvédelmi főmérnök, Pilisi Parkerdő Zrt.

A tölgy és a folyamatos erdőborítás. Csépányi Péter. termelési és természetvédelmi főmérnök, Pilisi Parkerdő Zrt. A tölgy és a folyamatos erdőborítás Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök, Pilisi Parkerdő Zrt. 1. Bevezetés A folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszerek bevezetésének

Részletesebben

L2x Hegylábi zárt erdőssztyep lösztölgyesek Closed mixed steppe oak forests on loess

L2x Hegylábi zárt erdőssztyep lösztölgyesek Closed mixed steppe oak forests on loess vács 1975a, Kun 2000, Less 1988, Magyar 1933b, Majer 1962, 1968, Michalko et al. 1987, Mucina et al. 1993, Roleček 2005, 2007, Simon 1977, Soó 1960b, Vojtkó 1990, Wendelberger 1989, Zólyomi & Jakucs 1957,

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet célja

A rendelet hatálya. A rendelet célja Pécs megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 9/2011. (II. 21. ) önkormányzati rendelete a fás szárú növények védelméről és a területek biológiai aktivitásérték egyensúlyának fenntartásáról Pécs Megyei

Részletesebben

5f!J. számú előterjesztés

5f!J. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről

Részletesebben

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások Erdőtermészetesség: kihívások és realitások BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2010 Fontosabb kezdeményezések Az európai erdők védelmével foglalkozó,

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT DENDROLÓGIAI SZAKVÉLEMÉNY CLUB ALIGA 2008. 10. 15. MEGBÍZÓ: PRO-MOT HUNGÁRIA INGATLANFEJLESZTŐ KFT.

BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT DENDROLÓGIAI SZAKVÉLEMÉNY CLUB ALIGA 2008. 10. 15. MEGBÍZÓ: PRO-MOT HUNGÁRIA INGATLANFEJLESZTŐ KFT. BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT MEGBÍZÓ: PRO-MOT HUNGÁRIA INGATLANFEJLESZTŐ KFT. TERVEZŐ: POMSÁR ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. SZAKTERVEZŐ: DROBNI ÉS MORVAY TÁJÉPÍTÉSZ KFT. DENDROLÓGIAI

Részletesebben

Lipcsei Ágnes, okl. táj- és kertépítész mérnök MUNDUS VIRIDIS KFT.

Lipcsei Ágnes, okl. táj- és kertépítész mérnök MUNDUS VIRIDIS KFT. Készült: Nyíregyháza, 2014. január 7. Készítette: Lipcsei Ágnes, okl. táj- és kertépítész mérnök MUNDUS VIRIDIS KFT. Jelen oktatási segédlet kizárólag a tárgyra vonatkozó kertépítészeti kiviteli terv (2013/562.

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

Környezetvédelmi füzetek A Mecseki Parkerdo. tanösvényei

Környezetvédelmi füzetek A Mecseki Parkerdo. tanösvényei Környezetvédelmi füzetek A Mecseki Parkerdo tanösvényei Tollas Tibor Erdõ fohásza Föld ura, Ember, ki erre jársz, ne emelj fáimra kezet, dermesztõ téli éjszakákon én vagyok védõ tûzhelyed. Én vagyok forró

Részletesebben

ANNEX 2. OF DECREE N O 110/2003. (X.21.) FVM, ON THE FOREST REPRODUCTIVE MATERIALS

ANNEX 2. OF DECREE N O 110/2003. (X.21.) FVM, ON THE FOREST REPRODUCTIVE MATERIALS ANNEX. OF DECREE N O 0/00. (X..) FVM, ON THE FOREST REPRODUCTIVE MATERIALS DELINEATION OF THE FOR TREE SPECIES REFERRED TO IN ANNEX In case of species not listed in Annexes A, B or C, the entire area of

Részletesebben

Gksz Ipari terület Általános Gip-1 Településgazdálkodási Gip-2 K ü l ö n l e g e s t e r ü l e t Sportterület Ksp-1. Ksp-2 Temető

Gksz Ipari terület Általános Gip-1 Településgazdálkodási Gip-2 K ü l ö n l e g e s t e r ü l e t Sportterület Ksp-1. Ksp-2 Temető BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI övezet alövezet Falusias lakóterület Nagytelkes beépítés Lf-1 Lf-1* Kistelkes beépítés Lf-2 Külső övezet Lf-3 Többlakásos beépítés Lf-4 Kervárosias lakóterület

Részletesebben

Az erdőgazdálkodás jellemzői

Az erdőgazdálkodás jellemzői 2013/96 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 95. szám 2013. november 18. Az erdőgazdálkodás jellemzői 1. ábra A tartalomból Bevezetés 1 Erdőterület, erdősültség 1 Az erdőterület

Részletesebben

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) 5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került

Részletesebben

A faipar fejlesztésének lehetőségei. Dr. Jung László

A faipar fejlesztésének lehetőségei. Dr. Jung László A faipar fejlesztésének lehetőségei. Dr. Jung László "Az Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége (Confederation of European Forest Owners (CEPF)) felhívta a döntéshozók, az üzleti élet és a nyilvánosság szereplőinek

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Mit tehet az erdőgazdálkodás a biodiverzitás érdekében egy változó világban?

Mit tehet az erdőgazdálkodás a biodiverzitás érdekében egy változó világban? Mit tehet az erdőgazdálkodás a biodiverzitás érdekében egy változó világban? vegyestál (ön)kritikus fűszerezéssel Csóka György; Kámpel József; Keserű Zsolt; Rásó János és Szőcs Levente NAIK Erdészeti Tudományos

Részletesebben

Szikladomborzatú erdők - Szurdokerdők

Szikladomborzatú erdők - Szurdokerdők Szikladomborzatú erdők - Szurdokerdők Előfordulás: Bükkösök és gyertyános tölgyesek zónájában fordulnak elő hegy és dombvidéken Termőhely: Mély, keskeny völgyek aljában és alsó lejtőjén jelennek meg, mikroklímájuk

Részletesebben

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők

Részletesebben

(Egységes szerkezetbe foglalva és lezárva: 2012. május 14.) Általános rendelkezések

(Egységes szerkezetbe foglalva és lezárva: 2012. május 14.) Általános rendelkezések 1 Felsőtárkány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (I. 17.) önkormányzati rendelete a fák és cserjék ültetési, telepítési távolságának szabályairól (Egységes szerkezetbe foglalva és lezárva:

Részletesebben

Pilisi Parkerdő Zrt. ELŐTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. júniusi 28-i ülésére

Pilisi Parkerdő Zrt. ELŐTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. júniusi 28-i ülésére Pilisi Parkerdő Zrt. ELŐTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. júniusi 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató az erdőterületek állapotáról, az erdőterületek fejlesztéséről, fenntartásáról, a közmunkaprogram

Részletesebben

V A D B I O L Ó G I A 2011-2013. 15. kötet. Gödöllő MMXIII

V A D B I O L Ó G I A 2011-2013. 15. kötet. Gödöllő MMXIII V A D B I O L Ó G I A 2011-2013 15. kötet Gödöllő MMXIII NÖVÉNYEVŐ NAGYVADFAJOK RÁGÁSPREFERENCIÁI, MINT A TÁPLÁLKOZÁSI IGÉNYEK INDIKÁTORAI Katona Krisztián, Kiss Márton, Bleier Norbert, Székely János,

Részletesebben

A tájhasználati konfliktusok feloldására vonatkozó javaslatok

A tájhasználati konfliktusok feloldására vonatkozó javaslatok Tájrendezés Általános tájrendezési javaslatok A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. trv.) értelmében a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

EGYEDI TÁJÉRTÉK ADATLAP

EGYEDI TÁJÉRTÉK ADATLAP Jelzet: B-1 EGYEDI TÁJÉRTÉK ADATLAP Az egyedi tájérték megnevezése: melléképület kerekes kúttal Típusa: településsel kapcsolatos emlék Pontos helyszín: Fő út 106. Helyrajzi szám: 187 Az egyedi tájérték

Részletesebben

Község Önkormányzata Képviselö-testületének 15/2013.(V.28.) önkormányzati rendelete a közterületek használatáról

Község Önkormányzata Képviselö-testületének 15/2013.(V.28.) önkormányzati rendelete a közterületek használatáról . Ukút Község Önkormányzata Képviselö-testületének 15/2013.(V.28.) önkormányzati rendelete a közterületek használatáról Lókút Község Önkormányzata Képvisel6-testülete az épitett környezet alakitásárol

Részletesebben

H E L Y I É P Í T É S I SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK VÉLEMÉNYEZÉSI SZAKASZ 314/2012.(XI.8.) KORM. R. 38. 2013. NOVEMBER HÓ

H E L Y I É P Í T É S I SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK VÉLEMÉNYEZÉSI SZAKASZ 314/2012.(XI.8.) KORM. R. 38. 2013. NOVEMBER HÓ PA K O D K Ö Z S É G H E L Y I É P Í T É S I S Z A B Á LY Z A T Á N A K É S SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK M Ó D O S Í T Á S A M U N K A S Z Á M : R v3 6 VÉLEMÉNYEZÉSI SZAKASZ 314/2012.(XI.8.) KORM. R. 38. 2013.

Részletesebben

12/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Kelemér-Serényfalva természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

12/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Kelemér-Serényfalva természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 12/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Kelemér-Serényfalva természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés

Részletesebben

Feljegyzés a Sopron, Hársfa sor 7. sz. alatti 7417 és 7418 hrsz-ú ingatlannal kapcsolatban Érintett ingatlanok a Lőverek városrész és környéke Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló

Részletesebben

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (V.30.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti és természeti értékek védelméről

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (V.30.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti és természeti értékek védelméről Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (V.30.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti és természeti értékek védelméről Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján Tovább gyarapodott a magyar erdővagyon az elmúlt évben. Az erdők területe 4 535

Részletesebben

élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás 2011. június 9 Fotó: Internet

élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás 2011. június 9 Fotó: Internet Gímszarvas táplt plálkozása és károkozása különbk nböző erdei élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens Dr. Szemethy László, Bleier Norbert, Hajdu MárkM SZIE Vadvilág g Megőrz rzési Intézet OEE

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 11/1997.(III.27.) önkormányzati rendelete a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánításáról

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 11/1997.(III.27.) önkormányzati rendelete a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 11/1997.(III.27.) önkormányzati rendelete a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánításáról (A rendelet szövege egységes szerkezetben a 20/2000.(V.11.),

Részletesebben

2014. ősz - 2015. tavasz

2014. ősz - 2015. tavasz 2014. ősz - 2015. tavasz Kedves Vásárlónk! Faiskolám a fővárostól 120 kilométerre a Balaton déli partján, szép természeti környezetben az M7-es autópálya közelében helyezkedik el Jelenleg a pihentetett

Részletesebben

2015. ősz - 2016. tavasz

2015. ősz - 2016. tavasz 2015. ősz - 2016. tavasz Kedves Vásárlónk! Faiskolám a fővárostól 120 kilométerre a Balaton déli partján, szép természeti környezetben az M7-es autópálya közelében helyezkedik el. Jelenleg a pihentetett

Részletesebben

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese? TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó

Részletesebben

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ -gazdálkodás Nagy Gábor területi osztályvezető Mi is az erdő? Olyan szárazföldi környezeti rendszer, amelyben egymásra is tartós hatást gyakorló fák, cserjék, egyéb

Részletesebben

Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program

Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program Csóka Annamária projektvezető Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Szárazgyepek helyreállítása

Részletesebben

BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, 2014. január 18.

BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, 2014. január 18. BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Gazdálkodási terv Pápa, 2014. január 18. Tartalomjegyzék 1. Összefoglalás... 3 1.1. Cégbemutató... 3 1.2. A gazdálkodás céljai... 4 1.3.

Részletesebben

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ 1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország

Részletesebben

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE #03. Az erdők természetességének vizsgálata Dr. Katona Krisztián SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet 1 A középeurópai természetes erdődinamika modellje TERMERD (BARTHA DÉNES, BÖLÖNI

Részletesebben

Adatok a Dicranum tauricum Sapjegin hazai elterjedéséhez II.

Adatok a Dicranum tauricum Sapjegin hazai elterjedéséhez II. Bot. Közlem. 100(1 2): 147 154, 2013. Adatok a Dicranum tauricum Sapjegin hazai elterjedéséhez II. Szűcs Péter 1, Németh Csaba 2 és Peter Erzberger 3 1 NYME EMK, Környezet- és Földtudományi Intézet 9400

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

A felsőtárkányi Vár-hegy erdőrezervátum faállományának korosztály viszonyai erdőtörténeti összefüggésben

A felsőtárkányi Vár-hegy erdőrezervátum faállományának korosztály viszonyai erdőtörténeti összefüggésben Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 347-357, 2009 A felsőtárkányi Vár-hegy erdőrezervátum faállományának korosztály viszonyai erdőtörténeti összefüggésben Mázsa Katalin 1, Horváth Ferenc 1, Balázs Borbála

Részletesebben

Segédlet termésgyűjtemény készítéséhez

Segédlet termésgyűjtemény készítéséhez Általánosan Segédlet termésgyűjtemény készítéséhez A termésgyűjteményben csak az alábbi listán található száraz termések lehetnek. A gyűjteménynek nyolc termést kell tartalmaznia a növények nevének, a

Részletesebben

5.3.2.2.4. Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás

5.3.2.2.4. Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás 5.3.2.2.4. Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás A támogatás jogalapja: Az 1698/2005/EK rendelet 36. (b) (iv), 42. és 46. cikke. Az 1974/2006/EK rendelet 30.

Részletesebben

19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 29. (3) bekezdésében, 85. b)

Részletesebben

25/2012. (III. 20.) VM

25/2012. (III. 20.) VM 25/2012. (III. 20.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,

Részletesebben

TERMÉSZET EMBER KÖRNYEZET

TERMÉSZET EMBER KÖRNYEZET JAVÍTÓKULCS 1. forduló 7 8. osztály 1. feladat Milyen fajneveket rejtenek az összekeveredett betűk? 1. LÁPI PÓC 6. SZARKA 2. ARANYSAKÁL 7. SÜVÖLTŐ 3. BARKÓSCINEGE 8. NAGY PELE 4. TENGELIC 9. LÉPRIGÓ 5.

Részletesebben

Faiskolai. Árjegyzék. Kedves Vásárlónk!

Faiskolai. Árjegyzék. Kedves Vásárlónk! Kedves Vásárlónk! Faiskolám a fővárostól 120 kilométerre a Balaton déli partján, szép természeti környezetben az M7-es autópálya közelében helyezkedik el. Jelenleg a pihentetett területekkel együtt mintegy

Részletesebben

Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei

Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 1 Feltételek Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei NY. SZ.: 1-12318/01 erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 2 2 erdotuz feltetel.qxd

Részletesebben

Ritka szaproxilofág álpattanóbogarak, pattanóbogarak és lárváik a Mátra és a Bükk területérõl (Coleoptera: Cerophytidae, Elateridae)

Ritka szaproxilofág álpattanóbogarak, pattanóbogarak és lárváik a Mátra és a Bükk területérõl (Coleoptera: Cerophytidae, Elateridae) FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2012 36: 19 28 Ritka szaproxilofág álpattanóbogarak, pattanóbogarak és lárváik a Mátra és a Bükk területérõl (Coleoptera: Cerophytidae, Elateridae) KOVÁCS TIBOR

Részletesebben

Özönnövények problémája a Duna-Ipoly NP Ig. területén 1. Elterjedési viszonyok

Özönnövények problémája a Duna-Ipoly NP Ig. területén 1. Elterjedési viszonyok Özönnövények nyek problémája és kezelése a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Natura 2000 területein Sipos Katalin (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) g) Özönnövények problémája a Duna-Ipoly NP Ig.

Részletesebben

Mûanyag (Eco, ABS) és papírbázisú (akril) elzárók

Mûanyag (Eco, ABS) és papírbázisú (akril) elzárók .4 Fehér sima I: K 101 SM K: 101 SM E: W90 SM F: 103 SM ragasztó nélküli 19 mm 00005100019 0000512001 00005130019 22 mm 00005100022 00005120022 00005130022 00005150022 00005160022 00005170022 22 mm 00005140022

Részletesebben

Csépányi Péter (2007): A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő. A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő Csépányi Péter

Csépányi Péter (2007): A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő. A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő Csépányi Péter A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő Csépányi Péter 1 1. Bevezetés A TERMÉSZETKÖZELI ERDŐGAZDÁLKODÁS ÉS A SZÁLALÓERDŐ Csépányi Péter Pilisi Parkerdő Zrt., termelési főmérnök A természetközeli

Részletesebben

AZ ERDŐGAZDÁLKODÓK TŰZVÉDELMI FELADATAI

AZ ERDŐGAZDÁLKODÓK TŰZVÉDELMI FELADATAI AZ ERDŐGAZDÁLKODÓK TŰZVÉDELMI FELADATAI A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság rendezvénye, az Ipoly Erdő Zrt. partnerségével Szécsény, 2014. július 2. A hozzászólás célja Az erdőgazdálkodás jelentőségének

Részletesebben

A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai

A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. A Pilisi Parkerdő Zrt. működési területe

Részletesebben

13/2004.(03.08.) Kgy. sz. rendelet 1. A zöldterületek létesítéséről, használatáról, védelméről, fenntartásáról egységes szerkezetben

13/2004.(03.08.) Kgy. sz. rendelet 1. A zöldterületek létesítéséről, használatáról, védelméről, fenntartásáról egységes szerkezetben 13/2004.(03.08.) Kgy. sz. rendelet 1 A zöldterületek létesítéséről, használatáról, védelméről, fenntartásáról egységes szerkezetben A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.. (1) bekezdésében

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben. Szmorad Ferenc (ANPI, 2009)

Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben. Szmorad Ferenc (ANPI, 2009) Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben Szmorad Ferenc (ANPI, 2009) Az Aggteleki Nemzeti Park rövid bemutatása Szempontok és lehetőségek az erdők kezelésében Az

Részletesebben

Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról

Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. év január 26.-i ülésére Tárgy: Zirc, Rákóczi téri faállományok felmérése, 10 évre ütemezett fakivágási-fapótlási koncepcióterv

Részletesebben

MŰSZAKI LEÍRÁS. és mellékletei: látványtervek, javasolt berendezési tárgyak, költségbecslés, a kivágandó fák listája

MŰSZAKI LEÍRÁS. és mellékletei: látványtervek, javasolt berendezési tárgyak, költségbecslés, a kivágandó fák listája MŰSZAKI LEÍRÁS és mellékletei: látványtervek, javasolt berendezési tárgyak, költségbecslés, a kivágandó fák listája 1 MŰSZAKI LEÍRÁS A Budapest, V. kerület, Kossuth tér térépítészeti tervpályázat pályamunkájához

Részletesebben

ZUZMÓK BIODIVERZITÁS-VIZSGÁLATA GYŰRŰFŰ KÖRNYÉKÉN

ZUZMÓK BIODIVERZITÁS-VIZSGÁLATA GYŰRŰFŰ KÖRNYÉKÉN Mikológiai Közlemények, Clusiana 48(2): 145 153. (2009) TUDOMÁNYOS DOLGOZATOK RESEARCH ARTICLES ZUZMÓK BIODIVERZITÁS-VIZSGÁLATA GYŰRŰFŰ KÖRNYÉKÉN FARKAS Edit 1 és LŐKÖS László 2 1 Magyar Tudományos Akadémia,

Részletesebben