PREMISSZÁK BUDAPEST KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

Átírás

1 PREMISSZÁK BUDAPEST KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ GfK Budapest, szeptember GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 1

2 Bevezető Jelen tanulmány abból a célból készült, hogy összefoglalja a fontosabb változásokat, amelyek a 2005-ben készült Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiája tanulmány kiadása óta zajlottak le a főváros kereskedelmében, társadalmában, a város szerkezetében és a jogszabályi háttérben. Az eredmény, a várakozásoknak megfelelően, azt mutatja, hogy ezek a változások minden érintett területen jelentősek. A nagy mennyiségű információ komplex összefüggésrendszerének feltárására javasoljuk a korábbihoz hasonló volumenű kutatás elvégzését, hogy az arra épülő javaslatok szakmai megalapozottsága biztosított legyen. A következő oldalon bemutatjuk a 2005-ös tanulmány stratégiai javaslatait. GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 2

3 Bevezető A 2005-ös tanulmány stratégiai javaslatai: 1. Legalább még m2 kiskereskedelmi terület megteremtése a belvárosban. 2. A Váci utca újrapozicionálása teljes hosszában és fedett passzázzsá való alakítása. 3. Rákóczi út és a Nagykörút járdáit kiszélesíteni és hangulatos belvárosi flair -el felruházni. 4. Fővárosi szinten adott esetben kerületi szinteken Citymanagert kinevezni a kereskedelem fejlesztése érdekében. 5. A BID-hez (Üzletfejlesztési Körzet) hasonló önszerveződéseket szorgalmazni, támogatni és velük együttműködni. 6. Zöld mezős beruházások korlátozása a belváros védelmében. 7. Közös szempontrendszer alapján történő elbírálás és engedélyezési rendszer. 8. A kereskedelem stratégiai fejlesztésében érdekelt kerületek bevonása a részfeladatok kidolgozásába kereskedelmi mikro stratégia. 9. Élő intermodális csomópontok kialakítása a meglévő kereskedelem fejlesztésével Bahnhofcenter-ek. GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 3

4 Mi az, ami megváltozott és mi az, ami még hiányzik? A városfejlesztés és építési beruházások dacára továbbra sincs egységes kiskereskedelmi stratégia A már tíz éve kritikusan kezelt sugárutak kiskereskedelmi fejlesztése, egységes irányítása továbbra is feladat, ennek elmaradása tartós következményekkel jár a vásárlóerő kiáramlására és az idegenforgalomra egyaránt A tíz évvel ezelőtt megfogalmazott intézményrendszer kiépítése nem kezdődött el/teljesedett ki a kereskedelemben (üzletfejlesztési körzetek és citymanagerek) A kerületek együttműködése a kiskereskedelmi fejlesztések területén nem koordinált és harmonikus Fővárosi igazgatási szinten kell kinevezni egy kereskedelemért felelős biztost, feladatát és céljait a szakmai érdekképviseleti szervekkel együtt ki kell dolgozni Ki kell terjeszteni a Bevásárló ás Tematikus Utcák programot, alátámasztva a Rögtön Jövök alprogrammal és más, a kiskereskedelmi fejlesztéseket célzó intézkedésekkel GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 4

5 Vezetői összefoglaló Társadalom Budapest lakosságszáma folyamatosan csökkent a kétezres évek eleje óta, de 2011 óta ismét emelkedésnek indult. A Pest megye zöldövezeti településeibe irányuló vándorlás továbbra is erősebb, mint az onnan történő visszavándorlás, de ezt az ország többi területéről a fővárosba költözők már ellensúlyozzák. A fővároson belüli eltérések is jelentősek: a belvárost elhagyók nagy számát a külső, zöldövezeti kerületek népességének növekedése kompenzálja. Az egyes kerületek lakosságának korcsoport szerinti megoszlása alapján a legfiatalabb kerületek közé leginkább a belső kerületek számítanak, ahol az átlagosnál lényegesen magasabb a huszonéves és a harmincas éveinek első felében lévő korcsoport részaránya. A nyugdíjas korcsoport a leggazdagabb budai kerületekben, így az I., II. és XII. kerületben a legmagasabb és az átlagot meghaladó részarányú. A szűk belvárosban, az V. kerületben hasonlóan az I. kerülethez a 75 év felettiek jóval átlag feletti részarányt képviselnek. A nettó jövedelem országos átlagban 24%-kal nőtt között. A fővárosi nettó átlagkereset 2005-ben 24 %-kal, 2012-ben már 30%-kal haladta meg az országos átlagot, a két időszak között a havi jövedelem 46%-kal emelkedett. Az egy főre jutó vásárlóerő területi eloszlásában azonban nőtt az egyenlőtlenség, elsősorban a belső és a dél-pesti kerületek lakosságának kárára. GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 5

6 Vezetői összefoglaló Kereskedelem A kiskereskedelmi forgalom alakulása közel azonos trendet mutat országos szinten és a fővárosban, illetve az agglomerációban. Budapest részesedése Magyarország kiskereskedelmi forgalmából több év átlagában 37%, ugyanakkor a fővárosi lakosság részaránya 18-19%. A feltűnő aránytalanságot a jóval magasabb vásárlóerő, valamint az ingázók, valamint a turisták vásárlása együtt magyarázza. Hazánkban a kiskereskedelmi üzletek alapterülete 17,3 millióról 18,2 millió négyzetméterre nőtt 2005 és 2013 között, míg a fajlagos forgalom 1225 euróról 1612 euróra. A budapesti kiskereskedelmi üzletek száma - az országos trenddel ellentétben jelentősen, mintegy 10%-kal növekedett a fenti időszakban. A boltszám növekedés kiemelkedően magas volt a VIII. és a XVIII. kerületben, míg a III. és a XVI. kerületben jelentős csökkenés volt tapasztalható. A kereskedelmi csatornák közül nőtt a forgalmi részaránya a szupermarketeknek, a hazai láncoknak, drogériáknak és a független kisboltoknak, miközben csökkent a hipermarketeknek, a diszkont áruházaknak, a C+C áruházaknak, az utcai árusoknak. Az említett időszakban 8 új bevásárlóközpont nyílt meg a fővárosban, jelentősen befolyásolva környzetük kereskedelmét. A z időszak második felében a plázastop törvény leállította, illetve lefékezte ezt a folyamatot, ugyanakkor másodlagos hatásokat is generált (pl. a modern kereskedelem beköltözése a belvárosba). GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 6

7 Vezetői összefoglaló Közlekedés és területfejlesztés Budapest közlekedésfejlesztési koncepciója (a Balázs Mór terv) egyeztetési fázisban van, a jóváhagyott prioritásokat érdemes a kereskedelemfejlesztési stratégiában is figyelembe venni. A fővárosi tranzitforgalom menedzselése, illetve ennek kezelése befolyásolja például a nagykörutak re-vitalizációjának lehetőségét. A tömeg és egyéni közlekedés arányának változása befolyásolja a kereskedelmi infrastruktúra fejlesztésének irányát (például parkolók kialakítása). Az elővárosi közlekedés fejlesztése meghatározza a főváros és agglomerációja közötti migrációs irányt. A pályaudvari fejlesztések új lehetőségeket nyithatnak meg a fővárosi kereskedelem fejlesztésében. Elkészült a Barnamezős Területek Fejlesztése Tematikus Fejlesztési Program, melynek középtávú célja (2020- ig) részben a funkcióhiányok megszüntetése a vegyes területhasználat preferálásával és zöld felületek bővítésével, pl. kulturális-sport-közösségi-szolgáltató központok kialakítása, üzleti parkok és kapcsolódó kereskedelemi területek kialakítása, piac kialakítása. Sok barnamezős terület fekszik funkcióbővítésre tervezett mellékközpont közelében, melyek jó városszerkezeti pozícióval rendelkező, fontosabb városi funkciókat magába foglaló, egy-egy városrészt kiszolgáló területek, és amelyek kötöttpályás kapcsolataik révén jelentős átszállópontként is funkcionálnak. Ezen mellékközpontok funkcionális bővítése kereskedelmi lehetőségeket hordoz magában. GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 7

8 Vezetői összefoglaló A jogi szabályozás új elemei évi CLXIV. törvény a kereskedelemről: a jelentős piaci erő fogalma, a beszállítóval szembeni jelentős piaci erővel történő visszaélés tilalma; tilos a beszállító indokolatlan megkülönböztetése; a beszállító értékesítési lehetőséghez való hozzáférésének indokolatlan korlátozása; a tisztességtelen kockázatmegosztást eredményező feltételek előírása a beszállítóval szemben évi XCV. törvény a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról: a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kereskedelmével foglalkozó szervezetek, valamint azok beszállítói közötti tisztességes üzleti magatartás érvényesülésének biztosítása - 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről: a napi fogyasztási cikkeket árusító üzleteknél is meghatározza (alapterülettől függően) a létesítendő parkolóhelyek minimális számát évi LXXVIII. törvény évi 53/F. rendelkezése ( Plázastop-törvény ): 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény nem létesíthető, de felmentés adható. A évi CLXXXIII. törvény 16. (1). bekezdése a tilalmat kiterjesztette a kereskedelmi építmény kialakítása érdekében az építmény engedélyköteles átalakítására is, mely január 13-től hatályos. GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 8

9 A kereskedelem és társadalmi hatásai A multinacionális cégek működésnek megítélése vegyes. A kereskedelem a második legfontosabb ágazat a GDP termelésében és a munkaerő-piacon, részesedése a bruttó hazai termelésből 10%. A fogyasztási cikkek kiskereskedelmében 2013-ban lakosra Magyarországon közel 150 üzlet jut, ez a szám 2004-ben még meghaladta a 160-at. Amíg országosan az üzletek száma 2005 és 2013 között 166 ezerről 149 ezerre csökkent, úgy ez a szám Budapesten fordított trendet mutat, hiszen 31 ezerről 35 ezerre emelkedett. A kiskereskedelmi üzletek alapterülete 2013-ban országosan 18,2 millió, 2005 évben 17,3 millió négyzetméter volt, a fajlagos forgalom 2005 évben 1225, 2013-ban 1612 Euro volt. GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 9

10 A kereskedelem és társadalmi hatásai Az egy üzletre jutó forgalom 50 millió Forintról 61 millió Forintra növekedett a két időszak között (2005/2013). Az egy bevásárlóközpontra jutó lakosságszám országos szinten cca négyszerese a fővárosinak, miközben a mutató értéke Budapesten 25%- kal, országosan 35%-kal csökkent. Mindez a bevásárló központok építésével, így leterheltségük csökkenésével magyarázható. Hasonló mértékű csökkenés a hipermarketeknél is megfigyelhető, bár a budapesti és országos adat között nincs ekkora különbség. A kereskedelemben megvalósult beruházás 2010-ben 311,3 milliárd Forint volt, nem kis részben a Plázastop szabályozás miatt ez a szám 2013-ra jelentősen csökkent: 285,2 milliárd Forint volt. GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 10

11 Budapest kereskedelme A kiskereskedelmi forgalom alakulása közel azonos trendet mutat országos szinten és a fővárosban, illetve az agglomerációs körzetben. Budapest részesedése az összes forgalomból több év átlagában 37%. Itt érdemes két tényezőt kiemelni: Egyrészt az egy főre jutó GDP 2005-ben 210,8%-a, 2013 évben 217,3%-a volt az országos átlagnak. Másrészt a fővárosi lakosság részaránya 18-19%. Ez utóbbi adat arra enged következtetni, hogy a budapesti kereskedelemben fontos szerepet játszik az ingázók, valamint a turisták vásárlása. GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 11

12 Vásárlóerő GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 12

13 Vásárlóerő A vásárlóerő alakulását is meghatározó bruttó hazai termék területi adatai szerint Magyarországon a regionális különbségek az elmúlt években tapasztalható folyamatoknak megfelelően tovább nőttek. Hazánk gazdaságának főváros-központúsága erősödött (forrás: KSH), az egy főre jutó bruttó hazai termék 2005 és 2012 között 34%-kal emelkedett, országosan ez 30%-ot jelent. Amennyiben a jövedelem oldaláról vizsgáljuk a vásárlóerő alakulását, azt látjuk, hogy a fővárosi nettó átlagkereset 2005-ben 24 %-kal, 2012-ben már 30%-kal haladta meg az országos átlagot, a két időszak között a havi jövedelem 46%-kal emelkedett. GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 13

14 Budapest kerületeinek vásárlóereje Növekvő területi különbségek a belső és a dél-pesti kerületek indexe csökkent Forrás: GfK Vásárlóerő Tanulmányok GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 14 14

15 Vásárlóerő index-változás, Terület Változás (%) Változás (volumen) VIII. kerület % X. kerület % VII. kerület % VI. kerület % IX. kerület % XXI. kerület % -9.0 XX. kerület % -8.2 XIII. kerület % -8.1 XV. kerület % -7.4 XIX. kerület % -6.9 XI. kerület % -7.3 XIV. kerület % -4.7 XXIII. kerület % -2.4 XVIII. kerület % -1.3 II. kerület % -0.9 IV. kerület % 0.0 III. kerület % 0.4 XXII. kerület % 0.5 XVII. kerület % 0.9 V. kerület % 2.4 XVI. kerület % 4.2 XII. kerület % 5.4 I. kerület % 12.6 Forrás: GfK GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 15

16 Vásárlóerő és migráció 2004 és 2012 között a fővárosi kerületek 2/3-ában a be- és kivándorlás egyenlege pozitív, 1/3-ában negatív. A leggazdagabb budai kerületek vonatkozásában a legmagasabb vásárlőerő indexű XII. kerület esetén összességében a vándorlási egyenleg pozitív, ami igaz a II. kerületre is. A legjelentősebb vásárlóerő index növekedéssel bíró I. kerületben az egyenleg szinte minden évben kis értékkel s így összességében is negatív. A legszegényebb és jelentős vásárlőerő index csökkenést elszenvedő belső kerületek mindegyikében a vándorlási különbözet évről évre negatív, és összességében a legnagyobb negatív értékekkel bír, jelentős mértékű kivándorlást mutatva ezzel. Ennek volumene a legalacsonyabb vásárlóerejű és legnagyobb vásárlóerő index csökkenést elszenvedő VIII. kerületben a legnagyobb. A dél-pesti kerületek vonatkozásában viszont lényegében évről évre a kivándorlásnál nagyobb volumenű bevándorlás figyelhető meg. A vizsgált időszakban összességében a XVIII. kerület a XVII. kerület után a második legmagasabb vándorlási különbözettel rendelkező kerület. GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 16

17 Vásárlóerő és jövedelem A magasabb elérhető jövedelem elvileg ösztönzőleg hat a foglalkoztatásra (helyettesítési hatás). Magyarországon 2005 és 2012 között a nettó jövedelem 24%-kal emelkedett, emellett a foglalkoztatottság közel szinten maradt (57,2%) miközben a munkanélküliségi ráta 7,2%-ról 11%-ra emelkedett. Mindemellett a fogyasztás alakulását az infláció így a reáljövedelem jövőbeni alakulására vonatkozó elvárások is befolyásolják, mindez az utóbbi években a fogyasztás élénkülésének irányába hat. GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 17

18 Értékesítési csatornák GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 18

19 FMCG értékesítési csatornák /05 Változás % Budapest Országos Budapest Országos Budapest Országos Hipermarket 34.2% 23.9% 28.2% 22.7% -17.6% -5.1% Szupermarket 17.7% 13.7% 21.0% 16.8% 19.2% 22.4% Diszkontáruház 15.9% 16.5% 14.4% 16.3% -9.3% -1.3% C+C áruház 3.0% 3.3% 1.0% 1.3% -67.5% -60.1% Hazai láncok 4.7% 14.6% 5.7% 14.4% 22.3% -1.2% Független kisboltok 7.7% 16.2% 8.1% 12.5% 4.8% -23.1% Drogéria 2.8% 1.9% 3.7% 3.3% 31.0% 80.0% Utcai árus 10.0% 4.4% 6.8% 3.6% -31.8% -18.2% Egyéb 4.1% 5.4% 11.1% 9.0% 171.2% 65.5% Összesen (FMCG) 100.0% 100.0% 100.0% 100.0% 100.0% 100.0% Forrás: GfK GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 19

20 Hipermarketek, szupermarketek és diszkontok GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 20

21 Hipermarketek, szupermarketek, diszkontok, drogériák és C+C áruházak GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 21

22 Kiskereskedelmi vállalkozások számának változása, 2004 és Egyéni vállalkozók által üzemeltetett üzletek Társas vállalkozások által üzemeltetett üzletek Üzletek száma Egyéni vállalkozók által üzemeltetett üzletek Társas vállalkozások Üzletek által üzemeltetett száma üzletek Összesen Közép-Magyarország Budapest Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 22

23 Az egy kiskereskedelmi üzletekre jutó lakosok száma, december 31. (2005/3013) [fő] Területi egység Országosan Országosan Bevásárlóközpontokban Hipermarketekben Bevásárlóközpontokban Hipermarketekben Budapest Összesen % -25% -46% 12% -35% -31% GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 23 Forrás: KSH

24 Kiskereskedelmi üzletek száma üzletprofil szerint, december Üzletprofil Országos Budapest Megoszlás % Illatszer ,99% Könyvesbolt ,54% Lábbeli és bőráru ,52% Ruházati ,51% Egyéb élelmiszer ,24% Telekommunikációs termékek ,86% Számítógép, periféria, és szoftver ,44% Zöldség-gyümölcs ,18% Bútor és háztartásicikk ,69% Textil ,02% Hírlap, papíráru, művészellátó üzlet ,77% Villamos háztartási készülékek ,84% Kenyér-, pékáru és édességüzlet ,73% Palackozott italok ,62% Személygépjármű ,33% Iparcikk ,32% Hús-, húsáruüzlet ,19% Élelmiszer ,01% Halüzlet ,83% Használt cikk ,82% Gépjárműalkatrész ,37% Motorkerékpár ,31% Egyéb iparcikk ,07% Festék, vasáru, barkács- és építési anyagok ,82% Üzemanyagtöltő állomás ,50% Összesen ,41% GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 24

25 Üzletszám 70% 60% Üzletszám-változás (%) ,4% 58,0% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 13,3% 19,8% 7,7% 13,6% 25,3% -3,9% 26,4% 0,7% 28,3% 11,4% 5,1% 6,5% 14,2% 12,3% 16,9% 5,1% -1,3% -3,5% Változás (%) -10% -11,1% -9,6% -20% -30% -20,1% -25,7% -40% Budapest I. kerület II. kerület III. kerület IV. kerület V. kerület VI. kerület VII. kerület VIII. kerület IX. kerület X. kerület XI. kerület XII. kerület XIII. kerület XIV. kerület XV. kerület XVI. kerület XVII. kerület XVIII. kerület XIX. kerület XX. kerület XXI. kerület XXII. kerület XXIII. kerület GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 25

26 Hálózattervezés Üzlet-kialakítás szempontjai: Vásárlóerő Parkolás Bérleti díj Konkurens üzlet elhelyezkedése Logisztikai infrastruktúra Környezetvédelem Amennyiben egy boltnyitás pályázathoz kötött, a pályázó nem ismerheti előre a vonzáskörzeti versenytársakat, így az értékesítési lehetőségeit is csak jelentős kockázattal tudja megtervezni, úgy: Meghatározott mutatószámok alapján előre meg kell határozni egy vonzáskörzeten belül a hasonló profilú üzletek egymáshoz képest hogyan, milyen távolságra helyezkedhetnek el. GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 26

27 Kereskedelemfejlesztés GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 27

28 Kereskedelemfejlesztés* Helyszínek Megjelenési kép Környezet Váci utca Kálvin tér/fővám tér Kis belvárosi körgyűrű Szabad sajtó út/kossuth L. u./rákóczi u. (nagyon) Kiskereskedelmi előjelleg (nagyon) Megközelíthetőség tömegközlekedés Autó kevésbé átlagos átlagos átlagos átlagos átlagos átlagos átlagos átlagos * A helyszínek 2004-es értékelésének eredményei a függelékben találhatók. nagyon nagyon nagyon nagyon 1) Átfogó intézkedési csomag a stabilitás és erősödés érdekében, elsődlegesen a déli szektorban. 2) A Váci utca két ágának összekötése megtörtént. 3) A budapesti bevásárló és tematikus utcák program része. 1) Súlypont kialakítási lehetőség a tömegközlekedési csomópontnál. 2) Ferenciek terei átalakításokkal lényegében összefüggő sétáló utca a Vörösmarty tértől a Fővám térig. 3) Közelében Bálna kereskedelmi, kulturális, szórakoztató és vendéglátó központ megnyitása. 4) A Ráday utca a budapesti bevásárló és tematikus utcák program része. Súlypont kialakítási lehetőség a tömegközlekedési csomópontoknál. Átfogó intézkedési csomag, különleges tekintettel a tömegközlekedési csomópontokra. GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 28

29 Kereskedelemfejlesztés* Helyszínek Nagy belvárosi körgyűrű Andrássy út Megjelenési kép átlagos (nagyon) Környezet átlagos Kiskereskedelmi előjelleg egyes pontokon, egyébként átlagos kevésbé Megközelíthetőség nagyon nagyon Súlypont kialakítási lehetőség a tömegközlekedési csomópontoknál. 1) Corvin Negyed Városrehabilitációs projekt (22 hektáron, iroda és lakóingatlan fejlesztés, 62ezer m 2 nyitott és fedett kereskedelmi terület), melynek része a Corvin sétány projekt és a Corvin Pláza megépítése. 2) Blaha Lujza tér Europeum bevásárló központ megnyitása. Hosszú távú átalakítás sétálóövezetté és színvonalas kiskereskedelmi helyszínné. 1) Andrássy út jelenlegi képe és a luxus iránt érdeklődő magyarok vásárlóereje nincs összhangban, a kínálat alulértékeli a magyar vásárlóréteget. 2) A luxusáruházakban séta is része a turisztikai programnak, erős az összefonódás a turizmus és a luxuspiac között. A turizmus és a vásárlás ilyen szimbiózisához minden adott az Andrássy úton. 3) Andrássy út Deák Ferenc utca (Fashion street) összekötése. * A helyszínek 2004-es értékelésének eredményei a függelékben találhatók. GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 29

30 Kereskedelemfejlesztés* Helyszínek Megjelenési kép Környezet Kiskereskedelmi előjelleg Megközelíthetőség autó tömegközlekedés Keleti pályaudvar kevésbé nagyon 1) A pályaudvar indulási és érkezési oldalának felújítása nem történt még meg. 2) Környezetében az Aréna bevásárlóközpont megnyitásával javult a kiskereskedelmi kínálat. 3) A jelentős mértékű járókelő forgalomhoz kapcsolódva a kínálat további erősítése és profiljának kialakítása a téren és a jelenleg még e vonatkozásban szinte teljesen üres aluljáróban. Déli pályaudvar kevésbé kevésbé kevésbé nagyon A jelentős mértékű járókelőforgalomhoz kapcsolódva a kiskereskedelmi kínálat erősítése és profiljának kialakítása. * A helyszínek 2004-es értékelésének eredményei a függelékben találhatók. GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 30

31 Kereskedelemfejlesztés* Helyszínek Megjelenési kép Környezet Kiskereskedelmi előjelleg Megközelíthetőség Flórián tér átlagos átlagos nagyon átlagos Helyi ellátó egységként való stabilizálási és megerősítési lehetőség itt. Újpest- Központ átlagos átlagos átlagos (nagyon) Helyi ellátó egységként való stabilizálási és megerősítési lehetőség itt. Kőbánya- Kispest átlagos átlagos kevésbé (nagyon) A Köki terminál bevásárlóközpont megnyitásával javult a kisker. kínálat. Boráros tér átlagos átlagos kevésbé (nagyon) További kvalifikálás a közelben lakók és a tömegközlekedést igénybe vevők ellátására. * A helyszínek 2004-es értékelésének eredményei a függelékben találhatók. GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 31

32 Kereskedelemfejlesztés* Helyszínek Megjelenési kép Kelenföld pályaudvar / Etele tér Pályaudvari rész kevésbé Környezet átlagos Kiskereskedelmi előjelleg kevésbé Megközelíthetőség tömegközlekedés autó kevésbé nagyon 1) A pályaudvari rész és az aluljáró megjelenése nagyon szegényes, kiskereskedelmi tevékenység minimális. 2)Kereskedelmi szempontból egyrészről reflektálás az e helyütt jelentős mértékű tömegközlekedés utasforgalmára, másrészről városrészközponti jelleg kialakítása. 3) Lehetőség erre a Kelenföld Városrehabilitációs Projekt (36 hektár, több mint 750ezer m 2 beépíthető terület), ami Európa egyik legnagyobb tömegközlekedést érintő barnamezős beruházása, melynek része a Budapest ONE Business Park és az Etele City Center (Dél-budai Etele Téri Intermodális, Szolgáltató, Kereskedelmi és Tömegközlekedési Központ) fejlesztési projektek, illetve a Kelenföldi pályaudvar egész környékének fejlesztési terve. * A helyszínek 2004-es értékelésének eredményei a függelékben találhatók. GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 32

33 Kereskedelemfejlesztés* Helyszínek Megjelenési kép Széll Kálmán tér Liget tér Móricz Zsigmond tér Újbuda Központ kevésbé kevésbé Környezet átlagos Kiskereskedelmi előjelleg kevésbé Megközelíthetőség tömegközlekedés autó nagyon átlagos átlagos Kedvező * A helyszínek 2004-es értékelésének eredményei a függelékben találhatók. A kiskereskedelmi kínálat mérsékelt kiépítése, elsődlegesen a tömegközlekedést igénybe vevő járókelőket megcélozva. Lehetőség a Széll Kálmán tér rendezési koncepciója alapján való kapcsolódás, mely nagy utas-áramlások kulturált kiszolgálására alkalmas levegős, árnyas zöldekkel tagolt közlekedési tér kialakítását tartalmazza időben többlépcsős ütemezésben. Helyi ellátó egységként való stabilizálási és megerősítési lehetőség itt 1) Jelentős rekonstrukció a Móricz Zsigmond körtéren. 2) Allé bevásárló központ megnyitásával és a Fehérvári úti Vásárcsarnokkal javult a kiskereskedelmi kínálat. A két tér együttesének meghatározó városi kiskereskedelmi helyszínként való stabilizálása, megerősítése a város budai oldalán. 3) Bartók Béla út Móricz Zs. körtér kapcsolódása a budapesti bevásárló és tematikus utcák programhoz. GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 33

34 Kereskedelemfejlesztés* Helyszínek Megjelenési kép Környezet Kiskereskedelmi előjelleg Megközelíthetőség autó tömegközlekedés Bosnyák tér bb bb átlagos átlagos átlagos Helyi ellátó egységként való stabilizálási, megerősítési lehetőség a Vásárcsarnok megújulásával, esetleg városrészközponti jelleg kialakítási lehetőség a tervezett Mundo beruházás megvalósulásával. Rákoskeresztúr városkp. átlagos átlagos kevésbé Kiskereskedelmi súlypont kialakítási lehetőség itt. Csepel buszpályaudvar kevésbé átlagos kevésbé kevésbé A meglévő állomány korszerűsítése és jellegének kialakítása. * A helyszínek 2004-es értékelésének eredményei a függelékben találhatók. GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 34

35 Kereskedelemfejlesztés a kereskedők önszerveződése révén GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 35

36 Kereskedelemfejlesztés a kereskedők önszerveződése révén Ilyen tematikus és bevásárló utcák Budapesten: Király utca (Design utca) Falk Miksa utca Ráday utca Liszt Ferenc tér Bartók Béla út Deák Ferenc utca (Fashion Street) KultUnio negyed Váci utca Pozsonyi Piknik Mikszáth tér A BKIK az általa létrehozott BUM (Bevásárló utcák menedzsmentje) programmal támogatni kívánja a vállalkozók összefogását, lobbival segíteni a munkájukat, pályázati lehetőségekre felhívni a figyelmet, közvetítő szerepet betölteni. Cél, hogy a tematikus és bevásárló utcákon keresztül a kereskedelem, a vendéglátás, a kultúra bekerüljön a turizmusba. GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 36

37 Kereskedelemfejlesztés a kereskedők önszerveződése révén Mindezen szempontok célokként a tematikus és bevásárló utca összefogásokban megjelennek. A bevásárlóközpontok (bár felülről jövő kezdeményezéssel) leginkább a kereskedelem vendéglátás szolgáltatás szórakozás együttesét igyekeznek nyújtani a vevőiknek. A bevásárló és tematikus utcák hasonló céljaikkal akár magasabb színvonalú, komplex és vonzerővel bíró alternatívát tudnak nyújtani a plázákkal szemben, ezzel képesek lehetnek versenyezni velük a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége által ki is mondva konkurenciájává képesek válni a plázáknak. GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 37

38 Rögtön Jövök pályázat - Előzmények A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által létrehozott, BUM Bevásárló és Tematikus utcák Nonprofit Kft-nek egyik célja, hogy csökkentse fővárosunkban az üresen álló üzletek számát. Ennek érdekében tavaly október óta együttműködésben a Fővárossal működteti a Rögtön Jövök web oldalt, ahol üres üzlethelyiségek várnak hasznosításra és új funkcióra. A weboldal létrehozása része volt egy pályázati kiírásnak. GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 38

39 Rögtön Jövök továbbfejlesztése A fentieket kiegészítve és egyben önálló szolgáltatásként szeretne most a BUM egy olyan adatbázist felépíteni, melynek keretében tényadatok alapján hasznos elemzéseket tud végezni egyes üzlethelyiségek tekintetében azok jövőbeni gazdái és hasznosítói számára. Az elemzés egyrészt információként szolgál a leendő üzletüzemeltető számára a környezetről, hogy mi található adott ingatlan 500 méteres körzetében (milyen a lakosság összetétele (kor, nem, jövedelem), milyen üzletek és cégek vannak ott, milyen a közlekedés, parkolás, mennyi versenytársa lesz és melyik bevásárló utca van a közelben), valamint az elkészült elemzés felhasználható lenne, akár üzleti terv készítéséhez vagy banki hitel igényléséhez is. GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 39