MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

Átírás

1 MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ ELŐTERJESZTÉS Ikt.sz.: 1/595-1/2012/I. Tárgy: Vagyongazdálkodási terv elfogadása Üi.: dr. Sánta Edina/Varga Szilvia Melléklet: 1 db vagyongazdálkodási terv Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete MAKÓ Tisztelt Képviselő-testület! A nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 9. (1) bekezdése meghatározza, hogy az önkormányzati vagyonnal történő rendeltetésszerű, felelős módon történő gazdálkodás biztosításának céljából előírja a helyi önkormányzatoknak közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet kell készítenie. Tekintettel a jogszabályi változásokra és arra, hogy az önkormányzatok átalakítása folyamatban van, továbbá a vagyongazdálkodási terv elkészítésének részletes szabályozásáról egyelőre nem áll rendelkezésre további jogszabály, így javasolt a mellékelt tervet elfogadni és a feladat átszervezésekkel kapcsolatos törvény elfogadása után jelen tervet felülvizsgálni. HATÁROZATI JAVASLAT Makó Város Képviselő-testülete, figyelemmel a évi CXCVI. törvény 9. (1) bekezdésére a melléklet szerinti tartalommal megtárgyalta és elfogadta Makó Város Önkormányzatának közép- és hosszú távú tervét. Határidő: azonnal Felelős: polgármester Erről értesítést kap: - Makó Város polgármestere -Makó Város jegyzője - Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Vagyoncsoport Makó, június 14. Dr. Buzás Péter polgármester HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: FAX: INFO@MAKO.HU -1. old

2 MAKÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE Készült: május 1

3 Bevezetés Az önkormányzati rendszer várható átalakítása és az ehhez kapcsolódó jogszabályi rendelkezések, ezen belül is a Nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 9. (1) bekezdése írja elő, hogy a helyi önkormányzatoknak közép- és hosszú távú tervet kell készítenie. A vagyongazdálkodási koncepció feladata, hogy kijelölje a vagyongazdálkodás különböző területén szükséges intézkedések irányvonalát, valamint, hogy a jövőre vonatkozóan megfogalmazza a hatékony, felelős vagyongazdálkodás legfontosabb célkitűzéseit. Makó Város Önkormányzatának közép- és hosszú távú terve az alábbi: A) Ingatlangazdálkodás I. Kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon II. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon III. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon IV. Forgalomképes vagyon 1. Nem lakáscélú helyiségek gazdálkodása 2. Lakásgazdálkodás 3. Telekgazdálkodás 4. Ipari Park betelepítése 5. Szálloda projekt Hátralékkezelés Karbantartás B)Ingó gazdálkodás 2

4 A) Ingatlan gazdálkodás I. Kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet. A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet az önkormányzat kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonából és a törvény vagy helyi rendelet alapján korlátozottan forgalomképes vagyoneleme alkotja. A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képezi a nemzeti vagyonba tartozó helyi közutak és műtárgyaik, terek, parkok, vizek, közcélú vízi létesítmények stb. Elsődleges cél ennek a vagyonnak a megőrzése, gyarapítása, védelme, ezáltal az önkormányzat vagyonnal való felelős gazdálkodásának és stabilitásának biztosítása. A kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon a törvényben foglalt néhány kivételtől eltekintve nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Ez a tilalom a kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonba tartozó javak teljes terjedelme tekintetében fennáll. Jelenleg 1323 db kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló ingatlanunk van, melyeknek hosszú távú megőrzése, a vagyon állagának óvása, gyarapítása, illetve értékmegőrző fenntartása az önkormányzat hosszú távú célja. Az önkormányzat a tulajdonában lévő utak, járdák, közterületek állagának megóvása érdekében megalkotta a 23/2011. (V.26.) a helyi közutak nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendő díjakról szóló, valamint a 34/2011. (VIII.25.) az önkormányzati tulajdon védelméről szóló rendeletét, mely szintén az önkormányzat vagyonának védelmét hivatott a jövőben is biztosítani, oly módon, hogy a közút nem közlekedési célú igénybevétele miatt igénybevételi díjra, míg a tulajdonjogot korlátozó jogosultságok esetén egyszeri és végleges kártalanítási összeg megfizetésére kötelez. II. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon A nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény (továbbiakban Nvtv.) 18. (1) bekezdés előírja, hogy a helyi önkormányzat a rendelete alapján forgalomképtelennek minősülő vagyonából 3

5 rendeletben köteles megjelölni azokat a tulajdonában álló vagyonelemeket, amelyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat, a hatályos rendeletében már forgalomképtelennek minősített vagyonelemekből volt köteles nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősíteni egyes vagyonelemeket. A törvény által előírt határidőig, azaz február 29. napjáig az Önkormányzat áttekintette a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 11/2003. (III.26.) Makó ör (továbbiakban: Vagyonrendelet) 1. sz. mellékletét, mely az önkormányzat forgalomképtelen ingatlanainak felsorolását is tartalmazza. A forgalomképtelen ingatlanok körében az önkormányzat területén lévő és tulajdonában álló utak, terek, parkok szerepelnek. Az 1. sz. mellékletet felülvizsgálva nem volt olyan vagyontárgy, amelyet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná lehetett volna minősíteni önkormányzati szinten. III. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon Korlátozottan forgalomképes vagyon mindaz a nemzeti vagyon, amelyről törvényben vagy helyi rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. Elsődleges cél a korlátozottan forgalomképes vagyon feletti felelős gazdálkodás, vagyonmegóvás, továbbá hasznosítása a közfeladat ellátásának, valamint a kötelező és önként vállalt feladatok ellátásának biztosítása céljából. A vagyon hasznosítása történhet a vagyontárgy használatba adásával, illetve bérbeadásával, valamint vállalkozási tevékenység folytatásával. Mindezeket az önkormányzat kötelező feladatának veszélyeztetése nélkül kell folytatni. A törvény alapján jelenleg 64 db korlátozottan forgalomképes törzsvagyonunk van nyilvántartva, melyek leginkább sporttelepekből, vízmű vagyonból, intézményeknek átadott vagyonból stb. áll. A helyi rendelet alapján korlátozottan forgalomképes törzsvagyon száma 270 db, melyek közé sorolható az újonnan megépült Hagymatikum fürdő, Tanuszoda, több beépítetlen terület, mely főleg Ardicsban és Gerizdesen találhatóak, a Maros-parti telkek és üdülők stb. jellegű vagyonok. 4

6 Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonunkat összesen 334 db vagyonelem alkotja (Vagyonrendelet 2. sz. melléklet). IV. Forgalomképes vagyon Az önkormányzat a forgalomképes vagyonával, ún. üzleti vagyonával szabadon rendelkezhet a jogszabályi keretek betartása mellett. A forgalomképes vagyon hasznosítása történhet elidegenítéssel, valamint - hasonlóan a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonhoz - használatba adással, bérbeadással, illetve vállalkozási tevékenység folytatásával. Mindazok az önkormányzat tulajdonát képező vagyonelemek, amelyek nem a törzsvagyonba tartoznak, forgalomképes vagyonnak minősülnek. Számuk gyakran változik (pl. ingatlan elfogadása, elidegenítése miatt). Mindhárom vagyoncsoport (forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes valamint forgalomképes) értéke a beszámolóban részletezettek alapján nőtt az előző évhez képest. A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan továbbra is a vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni, úgy hogy megőrizzük értékét, valamint gyarapítsuk az önkormányzat kötelező feladatának veszélyeztetése nélkül. A forgalomképes vagyon hasznosítását az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: I.1. Nem lakáscélú helyiségek gazdálkodása A nem lakás célú ingatlanok vonatkozásában elsődleges cél a költségtakarékos üzemeltetés és a hatékony - önkormányzati érdekeket szem előtt tartó - hasznosítás. Ennek megfelelően folyamatos a bérleti díjak felülvizsgálata, melynek alapja a független, ingatlanforgalmi szakértő által megállapított piaci bérleti díj. Bérleti jog eladása esetén a helyi rendelet alapján a bérleti jogot átvevő fél a piaci bérleti díj tizenkétszeresének megfelelő összegű pénzbeli térítést fizet az önkormányzatnak. Üzlethelyiségek albérletbe adásánál (mely a terület max. 50%-ig terjedhet) a bérlő az albérleti jogviszony időtartama alatt 100%-kal emelt összegű bérleti díjat fizet az albérletbe adott terület után. A gazdaságos működés érdekében a helyiségek minél jobb kihasználtsága a fontos, cél hogy ne legyen üresen álló helyiség. A megüresedett bérleményeket a helyi rendeletnek megfelelően két alkalommal kell pályáztatni, majd azt követően pályázat nélkül is bérbe adhatók benyújtott bérleti 5

7 igény esetén. Bérleti díjak meghatározásánál a piaci alapú bérleteztetés az alapelv, mely a piaci szintű bérleti díjak meghatározását jelenti. Tehát a piacon elfogadott, vagy az ott várhatóan kialakuló bérleti díjak mértékének megfelelő díj alkalmazása lehet csak a város célja. Meghirdetésre kerülő, de több körben ki nem adott bérlemények esetében a gondos gazda elvén a bérbeadásra törekedünk. Kiemelt feladat továbbra is a bérlők segítése, támogatása, a nem fizetők felszólítása, részletfizetési kedvezmény nyújtása, ezek eredménytelensége esetén a szerződés felmondása, végül a hátralék behajtása. A bevételek folyamatos növekedése érdekében valamennyi nem lakás célú ingatlan esetén a bérleti szerződésben rögzítésre került a bérleti díj inflációs emelése, így a bevált gyakorlatot továbbra is folytatni célszerű, így minden év március 1. napjáig a bérleti díjak inflációt követő emelésére is sor került azzal, hogy években sor került az üzletek bérleti díjainak inflációval történő emelésének elengedésére. Garázsok Az önkormányzati tulajdonú garázsok száma 50 db. A bérleti díjak a garázsok a városon belüli elhelyezkedése, műszaki állapota ismeretében kerülnek meghatározásra, melyek évente kerülnek emelésre az infláció mértékével. I.2. Lakásgazdálkodás Önkormányzat tulajdonában 213 bérlakás van. Évente átlagosan lakás kerül megpályáztatásra a lakás jellegétől függően szociális, költségelvű és szabadpiaci elven. Pályáztatás előtt a legszükségesebb és a biztonságos lakhatás feltételeit kielégítő felújítások a gazdaságossági szempontok szigorú figyelembe vételével, költséghatékony kivitelezéssel történik meg. Jelenleg is tart a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodája által az önkormányzati épületek, lakások műszaki állapotának átfogó felmérése. A nem megfelelő állapotú lakások felújításának lehetőségét át kell gondolni, akár a leendő bérlő saját költségén történő felújítással a bérleti díjba történő beszámítás lehetőségével, melyet a meglévő bérlők részére is biztosítani célszerű, illetve hosszabb távon pályázati lehetőségek és a rendelkezésre álló önerő függvényében élni kell a bérlakás-állomány bővítés esetleges lehetőségével. A lakbérből befolyó bevétel folyamatos növekedése érdekében a bérleti szerződésben rögzítésre került a bérleti díj inflációs emelése, melyet továbbra is javasolt alkalmazni a költségelvű és a szabadpiaci elven pályáztatott lakásoknál. 6

8 Olyan bérleti díj hátralékok esetében, ahol az adósságkezelésbe vonás, valamint a részletfizetési kedvezmény nem nyújt megoldást, a szerződéseket meg kell szüntetni és a díjak behajtása iránt kell intézkedni. A megüresedett lakások újbóli bérbeadásáról pályáztatás útján kell gondoskodni. Amennyiben ismételten kiírásra kerül a Panel Program az állami pályázat megjelenésével párhuzamosan kell kiírni az épületek és a thermofor kémények felújítását lehetővé tevő önkormányzati pályázatot. Emellett minden segítséget meg kell adni a társasházi közösségeknek a pályázatuk nyertessége és sikeres lebonyolítása érdekében. Mivel a bérlakások nagy része társasházban található társasház közös képviselőjével tartják a Hivatal munkatársai a kapcsolatot, az önkormányzatra eső közös költség, társasházi biztosítás, szokásos mértéket meghaladó felújítás ügyében. I.3. Telekgazdálkodás Az önkormányzat üres, használaton kívüli telkeinek hasznosítására folyamatos hirdetés, a pályázatok többszöri megjelentetése a legmegfelelőbb eszköz. Elsődleges cél, hogy az önkormányzat telkei minél jobban kihasználtak legyenek, így minél kedvezőbb feltételekkel és hosszabb időtartamra bérbe adni ezeket. Amennyiben egy telek vagy telekrész elidegenítésével, vagy elővásárlási joggal rendelkezés esetén a tulajdonviszonyok kedvezőbbé válnak számunkra vagy a helyi településrendezési terv által megjelölt feladat véghez vihető ezáltal, úgy célszerű a telek elidegenítéséről dönteni, illetve élni az elővásárlási jog adta lehetőségekkel. Az osztatlan közös tulajdonok általánosan fennálló problémája miatt célszerű ezeket a tulajdonokat megszüntetni, akár csere, vagy megosztás révén. A telkek nagy része jelenleg is hasznosított, bérbe adott, tehát indokolt a bérleti jogviszony fenntartása mindaddig, amíg egy-egy területrész szabályozása, belterületbe vonása és az értékesítés meg nem valósul. Az önkormányzatnak jelenleg 266 db Maros-parti területe van a tulajdonában, melyek minél jobb kihasználása, hasznosítása érdekében szintén folyamatos hirdetés a javasolt. Évente átlagosan db ingatlan felajánlás érkezik az önkormányzathoz, melynek jelentős része külterületi (szántó, gyep, legelő) ingatlan. Ezek haszonbérbe adhatóak, haszonbérbe adásukra külterületi ingatlanok esetében aranykorona érték, belterületi ingatlanok esetében 7

9 négyzetméter alapon kerül sor. Tekintettel arra, hogy a felajánlott - tehermentes ingatlanok többségét hasznosítani tudjuk, így bizonyos mértékű bevételhez is jutva elmondható, hogy jellemzően megéri elfogadni ezeket az ingatlanokat. Az ilyen ingatlanok elfogadás továbbra is kiemelt jelentőségű, és figyelmet kell erre fordítani. A zártkertek a Maros-parton, főként a Maros-híd és Maroslele közigazgatási határa között találhatóak, melyek alkalmasak erdőtelepítés céljára. Az önkormányzatnak ezen a területen belül megközelítőleg 200 db elfogadott zártkert van a tulajdonában, mely kb. 20 hektár területet jelent. A Maros-ártér a Natura 2000 programban szerepel, a kiemelt jelentőségű különleges természet megőrzési területeknek jelölt területek között. Az önkormányzat hosszú távú céljaként tűzi ki, hogy ezeket az ingatlanokat tömbösítés céljából, erdőtelepítésre a településrendezési tervben foglaltak végrehajtásaként kiemelt figyelemmel kíséri, az erdőtelepítést minél nagyon területen egybefüggő területek kialakításával, a lehetőségeket kihasználva elősegíti. A földekhez kapcsolódóan az önkormányzat megalkotta 38/1998. (XII.17.) számú mezei őrszolgálatról és a mezőőri járulékokról szóló rendeletét, mely alapján a mezőőr feladata, hogy a mezőgazdasági termőföld, mezőgazdasági termények és termékek, gépek, felszerelések, és eszközök, háziállatok, mezőgazdaság, valamint geodéziai építmények, jelek őrzését biztosítsa. Megalakítási, fenntartási és működési költségeit a földhasználó, ha ez ismeretlen a tulajdonos által fizetett mezőőri járulékból kell fedezni. A mezőőri járulék megfizetésének kötelezettsége a telekkönyvi nyilvántartás alapján kerül megállapításra. Cél az elkövetkezendő időszakban is a mezőőri őrszolgálat fenntartása és ezen költségek a mezőőri járulékból történő fedezetének megteremtése, melynek alapját adja a Hivatalnál vezetett telekkönyvi nyilvántartás pontos, folyamatos vezetése. I.4. Ipari Park A Makói Ipari Park az Ipari Park Cím minősítést 1998-ban a Gazdasági Minisztériumtól kapta meg 22,7856 ha területre a. A Makói Ipari Park a makói kistérség központjában létesült, Makó város észak-keleti részén, a rendezési terv szerint kijelölt iparterületen, a Makó- Hódmezővásárhely vasúti szárnyvonal, a Rákos felé vezető sz. és a Királyhegyes felé vezető sz. mellékutak által körülhatárolt területen fekszik. Makó Város Önkormányzata kidolgozta a Makói Ipari Park évi telekértékesítési és munkahely-teremtési programját, amelyet a Képviselő-testület 50/2008.(III.18.) MÖKT határozatában fogadott el. Ipari Park telekértékesítési programja két alkalommal került módosításra, 270/2009. (VI.24.) és 36/2010. (VIII.25.) MÖKT határozatokban. A munkahely-teremtési és telekértékesítési koncepció a Makói Ipari Parkban megvalósuló munkahelyteremtő beruházások létesítésének 8

10 elősegítése, és a vállalkozások fejlődésének, illetve számának növekedése érdekében került kidolgozásra. A koncepció az EU és a hazai jogszabályoknak figyelembe vételével került megalkotásra. Makó Város Önkormányzatának jövőbeni tervei közé tartozik az Ipari Park környékén lévő vállalkozások bevonása a park működésébe. Emellett bizonyos európai uniós és önkormányzati források felhasználásával, valamint a kedvező logisztikai adottságok kihasználásával az Ipari Parkban egy kedvező befektetési területet kialakítása. A külföldi és hazai érdeklődők számára egyaránt meghatározó fontosságú az elkészült M43-as autópálya. Ennek következtében jelentősen csökkent az időtartam, amely alatt Szegedről vagy akár Budapestről elérhető Makó és az Ipari Park. E kiváló logisztikai adottság nyomán várhatóan a jövőben jelentősen megnő a befektetői érdeklődések száma. Hosszú távú céljaink közé tartozik, hogy a város gazdaságán lendítsünk oly módon, hogy külföldi vagy magyar tulajdonú kis-és középvállalkozások (KKV) számára letelepedési lehetőséget teremtünk. Az Ipari Park marketing stratégiájának célja az Ipari Park versenyképességének növelése. I.5. Szálloda projekt A jelenleg üresen álló, a szállodaprojekt részét képező ingatlanok idegenforgalmi, turisztikai célú hasznosítása céljából (volt Kállai Éva Kollégium, volt Galamb Kollégium, Régi Rendőrség, Régi Városháza, volt Idegelme Intézet) az ingatlanok értékesítése, esetlegesen bérleteztetése az elsődleges cél, olyan félnek, aki szállodaként hasznosítaná, kapcsolódva a Fürdő beruházáshoz. 9

11 volt Kállai Éva Kollégium Korona Üzleti és Szolgáltató Központ régi Városháza épülete volt Rendőrség épülete HAGYMATIKUM volt Galamb Kollégium Szállodává alakítható épületek a fürdő mellett A fürdőfejlesztéshez kötődően a szűk keresztmetszet a meglévő szálláshelyek, főleg a szállodai férőhelyek hiánya. A város ezért öt, saját tulajdonában lévő és a fürdő közvetlen közelében lévő és épületet szállodaépítésre ajánl föl, ezek átalakításához keres befektetőket. 1 épület nem a fürdő közvetlen közelében van, de szintén várja a vállalkozó szellemű érdeklődőket. Az önkormányzat nyitott és rugalmas a lehetséges befektetőkkel történő tárgyalások során: szállodaépítés céljából eladná az épületeket, de nem zárkózna el attól sem, hogy későbbi kivásárlás lehetőségével apportálja azokat egy a befektetővel a szállodaépítésre létrehozott közös cégbe. a) Korona A városképi jelentőségű, tisztán önkormányzati tulajdonú patinás épület a XIX. sz. közepén épült, azóta többször átalakították. Jelenleg üzleti és szolgáltató központként működik. Az 1990-es években több ütemben felújították, konyha és 10

12 étterem, valamint egy 120 fős konferenciaterem, szekciótermek és irodák valósultak meg. A megnövekedő vendégforgalom indokolttá teszi az épület eredeti szállodai funkcióinak helyreállítását. b) volt Rendőrség épülete Az 1303 m 2 alapterületű, teljesen közművesített háromszintes épület kiválóan alkalmas egy családi vagy wellness szálloda kialakítására akár önállóan, akár a szomszédos volt kollégiumi épülettel közösen. d) volt Kállai Éva Kollégium A volt kollégium az új Fürdő főbejáratától 50 méterre helyezkedik el. A jó állapotban lévő háromszintes neogótikus stílusú 1032 m 2 hasznos alapterületű, telken belül bővíthető saroképület. Kevesebb szállodai férőhely esetén a fölszinten üzletek kialakítására is lehetőség van. c) volt Galamb Kollégium A 2398 m 2 alapterületű, további 583 m 2 -es pincével rendelkező háromszintes, teljesen közművesített és a szomszédos telek irányába bővíthető eklektikus épület. A szálloda akár önállóan is megvalósítható, akár a szomszédos volt rendőrségi épülettel együttesen. A fürdővel történő közvetlen összeköttetés itt is megoldható. Lehetséges az ingatlan kedvező árfekvésű ifjúsági szálláshellyé (hostel) átalakítása is. 11

13 e) volt Városháza épülete A patinás, XIX. század közepén épült 2492 m 2 hasznos alapterületű kétszintes műemléképület egykor városháza volt, ma irodaházként üzemel m 2 -es telke szomszédos a fürdő gyógyászati részlegével, így minden feltétel adott arra, hogy egy új szárnnyal közvetlenül a fürdővel egybeépítve gyógyszállóvá alakítsák át. f) egykori Ideg - Elme Intézet A volt Erzsébet árvaház eklektikus épület Makón, melyet 1894-ben építettek, az épület március 1-jétől a kórház ideg-elme osztályának adott helyet. Az épület alapterülete 2638 m 2, mely egy m 2 területen fekszik. Ingatlan állomány karbantartása, felújítása A lakás-, és bérleményállomány hibaelhárítási, kis összegű karbantartási munkálatait átalánydíjas szerződés keretében továbbra is a Makói Kommunális Nonprofit Kft. végzi. A nagy összegű felújítási, javítási munkálatok elvégeztetése, árversenyt követően vállalkozási szerződés keretében vállalkozókkal történik. Az árajánlatok bekérése, az ártárgyalás lefolytatása, a vállalkozási szerződés megkötése, a műszaki átadás lebonyolítása, a számla befogadása a Műszaki Iroda közreműködésével a Vagyoncsoport koordinációjában történik. 12

14 Hátralékkezelés: A nem adók módjára behajtható hátralékok kezelése a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény és Makó Város Önkormányzata vagyonáról szóló 11/2003.(III.26.) Makó ör. alapján történik. A könyvvizsgáló minden évben vizsgálja a hátralékállomány összetételét, mértékét, a hátralékkezelés jogszabályi előírásoknak megfelelő ügymenetét, a megtett intézkedéseket és azok nyilvántartását. Nem célszerű ezen ügymenetbe történő további beavatkozást, hiszen a tartozások rendezésére a végrehajtások folyamatban vannak. B) Ingó gazdálkodás Az eszközállomány karbantartását, javítását szükség szerint el kell végezni. Az eszközt mindaddig célszerű megtartani és használni kell, amíg javítását, működőképességét biztosítani lehet, ha a javítás költségei az eszköz értékéhez képest nem aránytalanul magasak, és költségkímélőbb lenne új eszköz beszerzése. Új eszközbeszerzést indokolt esetben lehet teljesíteni. A vagyont, az abban bekövetkezett változást és értékét nyilván kell tartani. A nyilvántartásnál a számlarendben, illetve a bizonylati szabályzatban foglalt előírásokat be kell tartani, attól eltérni nem szabad. Értékhatár feletti vagyont (ingó, ingatlan) elidegeníteni, a használat, illetve hasznosítás jogát átengedni - ha a törvény kivételt nem tesz - csak nyilvános versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Az Önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogokat a vagyonrendeletben meghatározott hatáskörök alapján a Képviselő-testület, a Bizottságok, Polgármester gyakorolják. A vagyongazdálkodás feladatai végrehajtásának előkészítését a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei együttműködve a Jegyző irányításával látják el. 13