Előterjesztés. Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének március 27-ei képviselő-testületi ülésére.

Átírás

1 Téti Város Polgármestere Tét, Fő u H Tel./Fax: 96/ ; ; cím: Előterjesztés Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének március 27-ei képviselő-testületi ülésére. Képviselő-testület! Tárgy: Vagyongazdálkodási terv elfogadása A nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 9. (1) bekezdése meghatározza, hogy az önkormányzati vagyonnal történő rendeltetésszerű, felelős módon történő gazdálkodás biztosításának céljából előírja a helyi önkormányzatoknak közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet kell készítenie. Ezen előírásnak megfelelően készíttetem elő Tét Város Önkormányzatának közép- és hosszú távú tervét. Kérem előterjesztésem elfogadását az alábbi határozati javaslattal. HATÁROZATI JAVASLAT Tét Város Képviselő-testülete, figyelemmel a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 9. (1) bekezdésére, a melléklet szerinti tartalommal elfogadta Tét Város Önkormányzatának közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét. Felelős: polgármester Határidő: azonnal Tét, március 21. Tisztelettel: Előkészítette: Bereczkiné Dr. Kovács Piroska jegyző Dr. Kukorelli László Polgármester

2 TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE

3 Bevezetés Az önkormányzati rendszer átalakítása és az ehhez kapcsolódó jogszabályi rendelkezések, ezen belül is a Nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 9. (1) bekezdése írja elő, hogy a helyi önkormányzatoknak közép- és hosszú távú tervet kell készítenie. A vagyongazdálkodási koncepció feladata, hogy kijelölje a vagyongazdálkodás különböző területén szükséges intézkedések irányvonalát, valamint, hogy a jövőre vonatkozóan megfogalmazza a hatékony, felelős vagyongazdálkodás legfontosabb célkitűzéseit. I. Ingatlangazdálkodás 1. Kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon 2. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon 3. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon 4. Forgalomképes vagyon a. Nem lakáscélú helyiségek gazdálkodása b. Lakásgazdálkodás c. Telekgazdálkodás II. Karbantartás III. Ingó gazdálkodás

4 I. Ingatlangazdálkodás 1. Kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet. A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet az önkormányzat kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonából és a törvény vagy helyi rendelet alapján korlátozottan forgalomképes vagyoneleme alkotja. A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képezi a nemzeti vagyonba tartozó helyi közutak és műtárgyaik, terek, parkok, vizek, közcélú vízi létesítmények stb. Elsődleges cél ennek a vagyonnak a megőrzése, gyarapítása, védelme, ezáltal az önkormányzat vagyonnal való felelős gazdálkodásának és stabilitásának biztosítása. A kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon a törvényben foglalt néhány kivételtől eltekintve nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Ez a tilalom a kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonba tartozó javak teljes terjedelme tekintetében fennáll. Jelenleg 403 db kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló ingatlanunk van, melyeknek hosszú távú megőrzése, a vagyon állagának óvása, gyarapítása, illetve értékmegőrző fenntartása az önkormányzat hosszú távú célja. A Téti Kistérségi Gyógyítóház Közhasznú Nonprofit Kft. tulajdonában áll a Kistérségi Gyógyítóház, amelyet, mint a kft. többségi tulajdonosa célszerűségi, gazdaságossági szempontok miatt állami tulajdonba adtunk az alábbi határozat szerint. Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2013. (II. 14.) határozata Tét Város Önkormányzat Képviselő-testülete az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 244/D (5) bekezdése alapján a Téti Kistérségi Gyógyítóház Közhasznú Nonprofit Kft. (9100 Tét, Fő u. 88.) által a TIOP / azonosítószámú pályázat útján létrehozott Gyógyítóházban (9100 Tét, Fő u /1 hrsz.), mint leendő járóbeteg-szakellátó intézményben nem kívánja április 30-val folytatni a járóbeteg-szakellátási feladat ellátását, abban az esetben sem, amennyiben április 30. napjáig a Kft. megszerzi az intézmény végleges működési engedélyét. Az átadás során lehetőség szerint a Gyógyítóházat korábban terhelő és Tét Város Önkormányzata által kiegyenlített összes felmerülő kiadást és a

5 Gyógyítóházhoz kapcsolódó fennálló hiteltartozást is a Magyar Állam vállalja át. Tét Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Téti Kistérségi Gyógyítóház Közhasznú Nonprofit Kft. (9100 Tét, Fő u. 88.) által TIOP / azonosítószámú pályázat útján létrehozott Gyógyítóház, mint leendő járóbeteg szakellátó intézmény ingyenes átadásáról szóló megállapodás megkötésére a Kormány által kijelölt szervvel felhatalmazza Dr. Kukorelli László polgármester urat azzal, hogy az önkormányzat számára a lehető legelőnyösebb megállapodást kösse meg és egyben felkéri, hogy ezen döntést a Magyar Államkincstár által meghatározott címre (jarobeteg13@emmi.gov.hu) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága (1051 Budapest, Arany J. u. 6-8.) részére megküldi A Téti Kistérségi Gyógyítóház Közhasznú Nonprofit Kft. 94,34 %-os arányban téti többségi tulajdonban van. Fenntartásának, önkormányzat tulajdonban tartásának pénzügyi következményei jelenlegi szabályozók alapján pontosan nem tervezhetőek, ezért az önkormányzatunk nehéz, de felelős döntést hozott. Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól szóló 21/2006. (IX. 28.) számú rendelete tartalmazza a vagyonnal való gazdálkodás szabályait. 2. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon A nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény (továbbiakban Nvtv.) 18. (1) bekezdés előírja, hogy a helyi önkormányzat a rendelete alapján forgalomképtelennek minősülő vagyonából rendeletben köteles megjelölni azokat a tulajdonában álló vagyonelemeket, amelyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat, a hatályos rendeletében már forgalomképtelennek minősített vagyonelemekből volt köteles nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősíteni egyes vagyonelemeket. A törvény által előírt határidőig, azaz február 29. napjáig az Önkormányzat áttekintette a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló Tét 21/2006. (IX. 28.) (továbbiakban: Vagyonrendelet) 1. sz. mellékletét, mely az önkormányzat forgalomképtelen ingatlanainak felsorolását is tartalmazza. A forgalomképtelen ingatlanok körében az önkormányzat területén lévő és tulajdonában álló utak, terek, parkok szerepelnek. Az 1. sz. mellékletet felülvizsgálva nem volt olyan vagyontárgy, amelyet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná lehetett volna minősíteni önkormányzati szinten.

6 3. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon Korlátozottan forgalomképes vagyon mindaz a nemzeti vagyon, amelyről törvényben vagy helyi rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. Elsődleges cél a korlátozottan forgalomképes vagyon feletti felelős gazdálkodás, vagyonmegóvás, továbbá hasznosítása a közfeladat ellátásának, valamint a kötelező és önként vállalt feladatok ellátásának biztosítása céljából. A vagyon hasznosítása történhet a vagyontárgy használatba adásával, illetve bérbeadásával, valamint vállalkozási tevékenység folytatásával. Mindezeket az önkormányzat kötelező feladatának veszélyeztetése nélkül kell folytatni. A törvény alapján jelenleg 17 db korlátozottan forgalomképes törzsvagyonunk van nyilvántartva, melyek leginkább sporttelepekből, vízmű vagyonból, intézményeknek átadott vagyonból áll. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonunkat összesen17 db vagyonelem alkotja. 4. Forgalomképes vagyon Az önkormányzat a forgalomképes vagyonával, ún. üzleti vagyonával szabadon rendelkezhet a jogszabályi keretek betartása mellett. A forgalomképes vagyon hasznosítása történhet elidegenítéssel, valamint - hasonlóan a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonhoz - használatba adással, bérbeadással, illetve vállalkozási tevékenység folytatásával. Mindazok az önkormányzat tulajdonát képező vagyonelemek, amelyek nem a törzsvagyonba tartoznak, forgalomképes vagyonnak minősülnek. Számuk gyakran változik (pl. ingatlan elfogadása, elidegenítése miatt). Mindhárom vagyoncsoport (forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes valamint forgalomképes) értéke a beszámolóban részletezettek alapján nőtt az előző évhez képest. A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan továbbra is a vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni, úgy hogy megőrizzük értékét, valamint gyarapítsuk az önkormányzat kötelező feladatának veszélyeztetése nélkül.

7 A forgalomképes vagyon hasznosítását az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: 4/1. Nem lakáscélú helyiségek gazdálkodása A nem lakás célú ingatlanok vonatkozásában elsődleges cél a költségtakarékos üzemeltetés és a hatékony - önkormányzati érdekeket szem előtt tartó - hasznosítás. Ennek megfelelően folyamatos a bérleti díjak felülvizsgálata, melynek alapja a független törvényes inflációval növelt bérleti díj. A gazdaságos működés érdekében a helyiségek minél jobb kihasználtsága a fontos, cél hogy ne legyen üresen álló helyiség. Tehát a piacon elfogadott, vagy az ott várhatóan kialakuló bérleti díjak mértékének megfelelő díj alkalmazása lehet csak a város célja. Kiemelt feladat továbbra is a bérlők segítése, támogatása, a nem fizetők felszólítása, részletfizetési kedvezmény nyújtása, ezek eredménytelensége esetén a szerződés felmondása, végül a hátralék behajtása. A bevételek folyamatos növekedése érdekében valamennyi nem lakás célú ingatlan esetén a bérleti szerződésben rögzítésre került a bérleti díj inflációs emelése, így a bevált gyakorlatot továbbra is folytatni célszerű, így minden év március 1. napjáig a bérleti díjak inflációt követő emelésére is sor került. 4/2. Lakásgazdálkodás Önkormányzat tulajdonában 6 saját önkormányzati tulajdonú lakás van. Jelenleg is tart a Polgármesteri Hivatal által az önkormányzati épületek, lakások műszaki állapotának átfogó felmérése. A nem megfelelő állapotú lakások felújításának lehetőségét át kell gondolni, akár a leendő bérlő saját költségén történő felújítással a bérleti díjba történő beszámítás lehetőségével, melyet a meglévő bérlők részére is biztosítani célszerű, illetve hosszabb távon pályázati lehetőségek és a rendelkezésre álló önerő függvényében élni kell a bérlakás-állomány bővítés esetleges lehetőségével. A lakbérből befolyó bevétel folyamatos növekedése érdekében a bérleti szerződésben rögzítésre került a bérleti díj inflációs emelése, A bérleti díjhátralékok esetében, ahol az adósságkezelésbe vonás, valamint a részletfizetési kedvezmény nem nyújt megoldást, a szerződéseket meg kell szüntetni és a díjak behajtása iránt kell intézkedni. A megüresedett lakások újbóli bérbeadásáról képviselő testületi döntést követően kell gondoskodni.

8 4/3. Telekgazdálkodás Az önkormányzat üres, használaton kívüli telkeinek hasznosítására folyamatos hirdetés, a pályázatok többszöri megjelentetése a legmegfelelőbb eszköz. Elsődleges cél, hogy az önkormányzat telkei minél jobban kihasználtak legyenek, így minél kedvezőbb feltételekkel és hosszabb időtartamra bérbe adni ezeket. Amennyiben egy telek vagy telekrész elidegenítésével, vagy elővásárlási joggal rendelkezés esetén a tulajdonviszonyok kedvezőbbé válnak számunkra vagy a helyi településrendezési terv által megjelölt feladat véghez vihető ezáltal, úgy célszerű a telek elidegenítéséről dönteni, illetve élni az elővásárlási jog adta lehetőségekkel. A telkek nagy része jelenleg is hasznosított, bérbe adott, tehát indokolt a bérleti jogviszony fenntartása mindaddig, amíg egy-egy területrész szabályozása, belterületbe vonása és az értékesítés meg nem valósul. Az önkormányzatnak jelenleg 40 db terület van a tulajdonában, melyek minél jobb kihasználása, hasznosítása érdekében szintén folyamatos hirdetés a javasolt. Évente átlagosan 2-3 db ingatlan felajánlás érkezik az önkormányzathoz, melynek jelentős része külterületi (szántó, gyep, legelő) ingatlan. Ezek haszonbérbe adhatóak, haszonbérbe adásukra külterületi ingatlanok esetében aranykorona érték, belterületi ingatlanok esetében négyzetméter alapon kerül sor. 4/4. Erdőgazdálkodás Tét városa 14,5 ha területű erdő tulajdonosa, melyen vállalkozóval kötött szerződés alapján folyik a folyamatos erdőgazdálkodás, amely nagy segítséget jelent a szociálisasan rászorult személyek tűzifával való ellátásában.

9 II. Karbantartás 1. Ingatlan állomány karbantartása, felújítása A lakás-, és bérleményállomány hibaelhárítási, kis összegű karbantartási munkálatait átalánydíjas szerződés keretében megbízással és saját dolgozókkal. végeztetjük. A nagy összegű felújítási, javítási munkálatok elvégeztetése, árversenyt követően vállalkozási szerződés keretében vállalkozókkal történik. Az árajánlatok bekérése, az ártárgyalás lefolytatása, a vállalkozási szerződés megkötése, a műszaki átadás lebonyolítása, a számla befogadása a Polgármesteri Hivatal közreműködésével történik. 2. Hátralékkezelés A nem adók módjára behajtható hátralékok kezelése a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény és Tét Város Önkormányzata vagyonáról szóló Tét város egységes szerkezetű vagyonrendelete alapján történik. A könyvvizsgáló minden évben vizsgálja a hátralékállomány összetételét, mértékét, a hátralékkezelés jogszabályi előírásoknak megfelelő ügymenetét, a megtett intézkedéseket és azok nyilvántartását. Nem célszerű ezen ügymenetbe történő további beavatkozást, hiszen a tartozások rendezésére a végrehajtások folyamatban vannak.

10 III. Ingó gazdálkodás Az eszközállomány karbantartását, javítását szükség szerint el kell végezni. Az eszközt mindaddig célszerű megtartani és használni kell, amíg javítását, működőképességét biztosítani lehet, ha a javítás költségei az eszköz értékéhez képest nem aránytalanul magasak. 1. Új eszköz beszerzése. Új eszközbeszerzést indokolt esetben lehet teljesíteni. A vagyont, az abban bekövetkezett változást és értékét nyilván kell tartani. A nyilvántartásnál a számlarendben, illetve a bizonylati szabályzatban foglalt előírásokat be kell tartani, attól eltérni nem szabad. Értékhatár feletti vagyont (ingó, ingatlan) elidegeníteni, a használat, illetve hasznosítás jogát átengedni - ha a törvény kivételt nem tesz - csak nyilvános versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Az Önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogokat a vagyonrendeletben meghatározott hatáskör alapján a Képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja. A vagyongazdálkodás feladatai végrehajtásának előkészítését a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei együttműködve a Jegyző irányításával látják el. Tét Város Önkormányzat Képviselő-testülete jelen tervet a 45/2013. (III. 27.) képviselő-testületi határozatával fogadta el. Tét, március 8. Dr. Kukorelli László polgármester